Super Bowl XLIII - A futójátékosok

Az alapszakasz során egyik csapatról sem a lenyűgöző futójáték jutott először az NFL-t követők eszébe, ami főleg a hagyományosan erős futójátékkal rendelkező Pittsburgh esetén volt meglepő. A Steelers meccsenkénti 105 futott yard-ja az alapszakaszban a liga 23. teljesítménye volt, a Cardinals pedig meccsenkénti 73 futott yardot teljesítve pont tökutolsó volt az adott kategória statisztikáiban. Persze mindkét csapat esetén más-más okok húzódtak meg a háttérben, ezeket is megvizsgáljuk a két csapat futóinak bemutatása során.

Az Arizona Cardinals oldalán elég cifrára sikerült idei szempontból az alapszakasz, még a kezdő futó személye sem volt egyértelmű a szezon során. De akár Edgerrin James, akár Tim Hightower, akár J.J. Arrington futott a labdával, az egyértelmű volt, hogy a Cards támadójátékában a Kurt Warner vezette passzjáték játssza a főszerepet. Az Arizona az alapszakasz során mindössze 340 futójátékot hívott, ami a legkevesebb volt a liga összes csapata közül, és ráadásul ami még beszédesebb adat, hogy az összes támadójátéknak mindössze a 34%-a volt futójáték, ami elképesztően alacsony szám. Emellett a Cards futói egyetlen 40 yardnál hosszabb futást sem mutattak be, 20 yard feletti futásból is csak 5 darab sikeredett, ami főleg annak fényében meglepő, hogy ilyen passzjáték ellen kellett védekeznie az aktuális ellenfélnek. Aztán a rájátszásra fordult a helyzet, Ken Whisenhunt csavart egyet a csapat taktikáján, és sokkal nagyobb hangsúlyt biztosít a futójátéknak, mint az alapszakasz során. A támadójátékok immár több, mint 50%-a futójáték, és bár ezt a mutatót kicsit torzítja a Panthers elleni második félidő (és a nagy vezetés miatt hívott sok futójáték), de az érezhető, hogy sokkal több lehetőséget kapnak a futók a bizonyításra, és ezzel a lehetőséggel sokkal jobban élnek is, mint az alapszakasz során.

A Cardinals futóiról szólva elsőként mindenképpen Edgerrin James nevét kell megemlíteni. James 1999-ben került a ligába, a draft 1. körének 4. helyén választotta ki az Indianapolis Colts a Miami egyetemről kikerülő játékost. James azonnal kezdő lett a csapatban, és a következő 7 szezonban a liga egyik legjobb és legmegbízhatóbb futójátékosa lett. 7 szezonjából 5 alkalommal is 1000, ebből 4-szer 1500 futott yard felett zárt, első két szezonjában pedig az NFL legeredményesebb futója is lett. 3. szezonjában, 2001-ben egy súlyos térdsérülés miatt 6 meccs után véget ért az idénye, és mivel a következő év statisztikailag jóval gyengébb eredményeket hozott (3,6 yard futásonként 2002-ben), James kapcsán elhangzottak olyan vélemények, hogy már sosem nyeri vissza sérülése előtti formáját. Edge azonban 2004-2005-ben mindkétszer 1500 futott yard felett zárt, csattanós választ adva a kétkedőknek. Nagyon nagy szerepe volt abban, hogy a Colts stabil PO-csapat lett a 2000-es években, de a nagy áttörés, a Super Bowl-részvétel nem jött össze. James 2005-ben lejáró szerződését nem hosszabbította meg, hanem elfogadta az Arizona Cardinals ajánlatát. A Colts a következő évben - immár nélküle - bejutott a nagydöntőbe, és meg is szerezte a bajnoki aranygyűrűt. Főhősünk ellenben a sivatagban próbált életet lehelni a liga egyik legrosszabb futójátékába, és bizony nem járt átütő sikerrel. Bár mind 2006-ban, mind 2007-ben átlépte az 1000 futott yardot, de átlaga mindkétszer 4yard alatt maradt, első alkalommal a sérülését követő esztendő óta. Persze a visszaesésben nem csak ő játszott szerepet, sokkal inkább a támadófal hiányosságai miatt romlottak a számai, de a végeredményen ez nem változtatott, James szenvedett, a csapat pedig még a pozitív mérleget sem tudta elérni, nemhogy rájátszásról ábrándozhattak volna. Ilyen előzmények után következett a 2008-as esztendő, melyet Edge egy 100 yardos meccsel nyitott, bíztató kezdetet sejtetve a szurkolók számára. Ez a bizalom aztán hamar elfogyott, olyannyira, hogy James a szezon közepére 3. számú futóvá süllyedt vissza a csapatnál, és alig-alig keveredett pályára az idény második felében. A hírek arról szóltak, hogy a csapat felbontja szerződését, és már nem lesz hely számára Arizonában a jövőben. Ehhez képest Whisenhunt az utolsó meccsre újra előszedte James-t, aki a Seattle ellen 14 kísérletből 100 yardot teljesített, és frissen, egy egész szezon megpróbáltatásaitól nem lestrapált állapotban várhatta a rájátszást. Whisenhunt zsenialitása, James visszaesett, majd újra megtalált formája, vagy valami más áll a háttérben? Talán sosem derül ki, de az biztos, hogy Edge megragadta a lehetőséget, és a rájátszásban nagyon megbízhatóan és eredményesen játszott. Nagy szerepe van abban, hogy a Cardinals eljutott a nagydöntőig, és James számára különösen motiváló lehet, hogy ami a bivalyerős Colts játékosaként éveken át nem adatott meg neki, majd távozása után a volt csapatának immár nélküle jött össze, abban most neki is része legyen. Nem lesz könnyű dolga a kőkemény Steelers-védelem ellen, de nagy szükség lehet rá, hogy megbontsa, fárassza a Pittsburgh védelmét, és teret nyisson az életveszélyes elkapóknak.

James segítőtársaiként meg kell említeni Tim Hightower és J.J. Arrington nevét. Hightower az idei szezonban érkezett a ligába, a Richmond egyetemről érkező játékost az 5. körben draftolta a Cardinals. Elsősorban 3rd down és goal line szituációkban, illetve rövid yardos futásoknál tervezték használni, de aztán James visszaszorulásával hirtelen a kezdő szerepkörben találta magát. 2,8-as futásonkénti átlaga mutatja, hogy azért messze nem a kezdő futó szerepköre az, amire első szezonjában alkalmas lett volna, viszont 10 futott TD-je annak bizonyítéka, hogy a gólvonal környékén életveszélyes játékos, meg tudja oldani azokat az 1-2-3 yardos futásokat, amik nagyon fontosak egy csapat eredményessége szempontjából. Érdekes módon James visszatérésével az ő statisztikái is javultak, azzal, hogy nem csak az ő vállán nyugodtak a futójáték terhei, sokkal eredményesebb tudott lenni. Átlaga 3,9 yardra javult, és 2 elkapott TD-t is fel tud mutatni az egy futott mellett. J.J. Arrington egyelőre nem tudta azt a karriert befutni, amire drafthelye alapján sokan számítottak. 2005-ben a 2. kör elején, összesítésben a 44. helyen választotta ki őt az Arizona, de miután első szezonjában mindössze 3,3 yardos átlagot tudott összeszenvedni, a csapat megszerezte Edgerrin James játékjogát. Arrington az idei szezon előtt már csak 3. számú futónak számított a rangsorban Hightower érkezésével, viszont a jelek szerint a Cardinals offense-ben megtalálták neki azt a szerepkört, amiben hozzá tud tenni a játékhoz. Ez pedig egy hibrid futó/elkapó szerep, 3rd down futások, screen passzok esetén viszonylag gyakran kapott lehetőséget a szezon során. Emellett a kick-off visszahordások is az ő hatáskörébe tartoznak, és ebben a "mix" szerepben 1-1 nagy játékra bármikor képes lehet. A két cserefutón kívül még említsük meg a két fullback, Terrelle Smith és Tim Castille nevét. Ők inkább a blokkolásokban jeleskednek, illetve az Arizona elég sok singleback és shotgun futást is hív, amikor ők a pályán sincsenek, nem valószínű, hogy az ő brillírozásuk fogja eldönteni a meccset.

A Pittsburgh a hagyományosan nagyon jól futó csapatok közé tartozik, ezért is volt meglepő, hogy a szezonban nem igazán villogtak a futások terén. Nekik sem volt 40 yard feletti futásuk, és mindössze 8 darab 20 yardnál hosszabb futójátékot tudtak felmutatni, ami a liga legutolsó csapatai közé sorolta őket ebben a tekintetben. Persze nem segítette az eredményes futójátékot egyrészt Alan Faneca távozása, másrészt pedig Willie Parker és Rashard Mendenhall sérülése sem. Parker 5 meccset hagyott ki, Mandenhall pedig az első kezdőként történő pályára lépése alkalmából egész idényre kiesett vállsérülés miatt. Így a tervezettnél jóval nagyobb szerep hárult Mewelde Moore és Garry Russel futókra, sőt, még Najeh Davenport-ot is elő kellett ásni 1-2 meccs erejéig a szekrény mélyéről. Így már érthetőbb a harmatos teljesítmény.

Nézzük egyesével a futókat. A kezdő poszton a draftolatlan szabadügynökként a ligába kerülő Willie Parker feszít, aki 2004-ben került a Pittsburgh csapatába. A North Carolina egyetemen is cserefutónak számító Parker elsősorban kiugró sebességével hívta fel magára a figyelmet, és miután a 2004-es szezon végefelé egyre inkább helyet követelt magának a csapatban, a 2005-ös szezonban immár kezdőként számított rá Bill Cowher. Parker első kezdőként eltöltött meccsén 161 yardot futott a Titans ellen, és a szezont 1202 futott yarddal valamint 4 TD-vel zárta. Ezzel ő lett a második draftolatlan szabadügynök a ligában, aki 1200 futott yard feletti szezont tudott felmutatni. A csapat a szezon megkoronázásaként bejutott a nagydöntőbe, ahol Parker 10 futásból 93 yardot ért el, közte a rekordot jelentő 75 yardos TD-t. A következő 2 szezonban egyértelműen Fast Willie volt a Steelrs elsőszámú futója, mindkét évben 1300 yard felett futva. 2006-ban 16 TD-t szerzett, megdöntve a vonatkozó csapatrekordot, és mindkét esztendőben meghívták a Pro Bowl-ra is. 2007-ben azonban nem tudott részt venni az NFL évzáró gálameccsén, mert december 20-án a Rams elleni meccsen eltört a sípcsontja. Bár felépült a 2008-as szezon kezdetére, de 5 kihagyott meccse, és folyamatos kisebb-nagyobb sérülései miatt egyre többen kérdőjelezik meg hosszútávú kezdő pozícióját a Steelers csapatánál. Az alapszakaszban összesen 791 yardot futott, 3,8-as átlaggal, ami karrierje legrosszabb teljesítménye volt. A rájátszás első meccsén aztán. Parker csattanós választ adott a kétkedőknek, 146 futott yard és 2 TD volt a termése a Chargers ellen. Aztán a Ravens ellen neki sem ment a futás - mint szinte senkinek már évek óta -, de a döntőben újra megmutathatja, hogy képes kiugró teljesítményre. Sokak szerint a jövő évtől már Rashard Mendenhall lesz a Steelers kezdő futója, így Parker számára egyáltalán nem mindegy, hogy egy jó teljesítménnyel akár Pittsburgh-ben, akár máshol megalapozza a jövőjét.

Mendenhall sérülése óta Parker helyettese elsősorban Mewelde Moore. A Tulane egyetem egykori sztárja kiemelkedő college karriert tudhat magáénak, a college futball történetében rajta kívül egyetlen játékos van, aki 4000 futott és 2000 elkapott yard fölött zárta egyetemi pályafutását. A futót a 2004-es drafton a Minnesota Vikings draftolta a 4. körben, de nem tudott kezdő szintű futóvá fejlődni a csapatnál. 4 minnesotai szezonja alatt mindössze egy futott TD-t jegyzett, pedig 11 alkalommal volt kezdő a csapatban. 2005-től egyre inkább 3rd down esetén elkapóként, illetve punt returnerként számítottak rá a csapatnál, főleg Chester Taylor, majd Adrian Peterson érkezése után. Senkit nem lepett meg, hogy szerződése lejárta után a Vikings nem törte magát, hogy megtarthassa Moore-t, aki a Steelers csapatához írt alá 2008 márciusában. Itt is harmadik számú futóként terveztek vele, de aztán Parker és Mendenhall sérülései miatt hirtelen a kezdőcsapatban találta magát, és mindenkit meglepett jó játékával. 4.2 yardos futóátlag, 5 futott TD, nagyon fontos elkapások jellemezték idei játékát, az egyik pozitív színfoltja volt a nem túl fényesen muzsikáló Steelers támadóegységnek. Parker visszatérése után aztán fokozatosan szorult egyre inkább háttérbe, főleg úgy, hogy Fast Willie mellett egy újonc, Gary Russel is elvett 1-2 cipelést tőle főleg a goal line szituációknál. Russel 2007-ben került a csapathoz draftolatlan szabadügynökként, és 2007-ben és 2008 első felében is a practice squad létszámát gyarapította. Mendenhall sérülése után lett az 53-as keret tagja, kick returner és goal line back. Idén 3 futott TD áll a neve mellett.

Fullback poszton Carey Davis támogatja a futókat, de ő sem tartozik a liga agyonfoglalkoztatott fullbackjei közé. A Steelers sokszor áll fel singleback formációban, 2 vagy akár esetenként 3 tight end játékossal, akik elsősorban a futás támogatását hivatottak megoldani, kevesebb teret engedve így Davis kibontakozásának.

A Super Bowl egyik fontos eleme lesz, hogy két, idén relatíve gyengén futó csapat közül melyik lesz az, amelyik képes lesz egy működő futójátékkal megtámogatni a támadójátékát, mert bármennyire is kiváló irányító Warner vagy Roethlisberger, bármennyire is veszélyes elkapók vonulnak fel mindkét oldalon, csak passzjátékkal nehéz lesz diadalt aratni. És ami külön pikantériát szolgáltathat, lehet, hogy mindkét kezdő futó utolsó meccsét játssza jelenlegi csapata színeiben, így ha valóban új helyre kerülnek a szezon után, egyikőjüknél egy bajnoki gyűrű csillogása édesítheti meg a búcsú pillanatait.

Somoskövi Gergely (somoskovig)