esz-ki-mo

Szerintetek van arra még bármi sansz, hogy a PO-ra életet leheljünk a jelenleg tetszhalott állapotban levő pass rush-ba?
Mert anélkül komolyabb csapat/QB ellen sajna semmi esélyünk.

Nem szokott ilyen, lenni, de meglepően magabiztosan várom ma a Packers W-t.
Mondjuk ez sajnos a Lions sok sérültje miatt van 😕
zacknorb

Ennyi sérültet kb lehetetlen pótolni.
Egy esélyünk van, ha az O# felrak 40pontot kb. De Decker nélkül erre se látok sok esélyt.
Bazzani

Szépen megkavarná a playoff forgatókönyvét és az erőviszonyokat, ha most a sok sérült miatt lecsúsznátok egy-két helyet a kiemelésben, aztán a PO-ra újult erővel térnének vissza a hiányzók....

Ránéztem a Lions depth chartra, ijesztő...
A védelemből a front 7 nem is tudom, hogy tud kiállni, 10-en vannak IR-en, plusz még 3 Out csütörtökön...
A secondary ehhez képest full egészséges, csak ketten nem foghatók hadra...

Ettől persze még simán lehetnek jók...

Most miért tépitek fel a régi sebeket? AR - special team - védelem - edzők - FO - stb. (Nem fontossági sorrend). Mindig volt aki el tudta baszni. Ja még egy Bostick gif-et ha berakunk az jó lesz.

Az idei csapat hektikus, ez a kiszámíthatatlanság még jól jöhet.
Franc se akar 6 TD-s Flynn-meccs után kizúgni az első meccsen a PO-ban.
Tactful Cactus

2005 óta követem a csapatot, szóval a legendás 4. és 26 (amiről idősebb Packers drukkerek mondták az 51-45 után, hogy ugyanmár, az messze a legszarabb) nekem pl. még nem volt meg élőben. De akkor jöjjön a személyes mazo-listám, a 2005 utáni playoff-kiesések fájdalmi sorrendje, a bolhacsípésektől kezdve az érvagdosásig.

2023: a legújabb
Erről van talán a legkevesebb mondanivalóm, egy senki által sehová sem várt csikócsapat túlteljesítette a lehetőségeit, még az sem tudja magasabb polcra rakni, hogy már megint a Niners ellen kaptunk ki.

2015: A hail mary meccs
Nem sok negatív emlékem van erről a meccsről, egy már az előszezonban rosszul induló szezon megkoronázása volt, hogy legalább helytálltunk idegenben, egy jobb gárda ellen. Jordy már augusztusban kiesett és soha többé nem volt már ugyanaz. Annyira elkapóhiány volt, hogy James Jones a kapucnijával konkrétan megváltó volt néhány hétig. A meccs végén pedig Jeff Janis kapta el a hail mary-t, akinek kb. egy career highlight volt ez a meccs, sem előtte, sem utána nem mutatott semmi érdemlegeset. Egy 2010-esnél is sokkal hányattatottabb kórházcsapat volt ez, kimaxolták ami ebben az évben volt.
Rodgers 3. playoff veresége, amikor kiegyenlít, majd az utolsó percekben tehetetlenül nézi az oldalvonalnál, ahogy a defense szétcsúszik.

2019: A friscói WTF
Két sima NFC-döntő jön a listában. Mindkettő előtt lehetett érezni, hogy bukta lesz, hogy a csapat nem igazán bajnokesélyes, inkább csak a különbség volt kellemetlen. A Niners ellen már az alapszakaszban is nagyon kikaptunk, világos volt, hogy csak tökéletes meccsel volna esély, az gyorsan kiderült, hogy nem lesz. A későbbi Kaepernickes meccsekhez képest annyiban volt jobb, hogy legalább nem a QB futott szét minket. 😀 A KC ellen csúnyán kikaptunk volna szerintem, az alapszakasz győzelemkor Mahomes nem játszott ellenünk.

2016: Az atlantai WTF
A meccs maga elég hamar eldőlt ahhoz, hogy ne legyen drámai szívfájdaldom a végén, de annyiban azért csúnya volt, hogy kissé beárazta a csapatot, hogy mit tud kiélezett helyzetben egy ligaelit gárda ellen, idegenben. Ezután 3 évig nem volt playoff, szóval ez volt a McCarthy-időszak PO-lezárása. Ez már nem volt igazán bajnokesélyes csapat, a Pats ellen sem nyertünk volna szerintem.

2007: a Giants elleni arcpirító (hahaha....) NFC-döntő
Akkor kicsit fájdalmas, de mégis inkább keserédes emlék. A meccs közben bevágott jelenet a töküres green bay-i utcáról örökre beégett a tudatomba. Szezon előtt a legrosszabbak közé várták a csapatot, erre jött egy 13-3-as alapszakasz, akkor még csak sejteni lehetett, hogy ez Favre búcsúszezonja. Azt nem, hogy neki 4 ilyen lesz. Őszintén szólva a 18-0-ás Pats azért jó eséllyel nagyon elverte volna ezt a csapatot a Super Bowlon, a passzvédekezés gyengébb ellenfelek ellen is tudott hajmeresztő dolgokat csinálni.

2009: az 51-45
Hősies kiesés, Rodgers első playoffja. Egy héttel előtte full csapattal hülyére vertük a Cardinals B csapatát ugyanabban a stadionban, ehhez képest a wild card meccs egy igazi reality check volt. Fájdalmas volt nézni, hogy az egyébként DPOY Woodson által vezetett védelmet, hogy szétszedik, de 21 pont hátrányból hoztunk össze egy döntetlent a végére. Hasonló a Giants elleni NFC-döntőhöz, hogy itt is kihagyott az ellenfél egy közeli FG-t az utolsó másodpercben és még a pénzfeldobást is megnyertük, de aztán mégis jött a gyors turnover. A következő fordulóban a Saints kb. hasonlóan intézett volna el bennünket, ahogy végül a Cardinals is elég csúnya véget ért azon a meccsen, így ez sem egy igazán fájdalmas emlék, inkább már szinte nosztalgikus.

2013: Amikor Kaepernick szétpasszolt
Ez a következő két vereség közül a kevésbé fájó, mert ekkora már szolidan dominált minket a Niners, ez volt a 4. bukta egymás után, inkább csak az volt a gáz, hogy ezúttal a passzaival nem tudtunk mit kezdeni, amiben azért annyira sosem volt kiemelkedő. Ez a csapat ugye épphogy csak beszenvedte magát a playoffba, Rodgers sérülten, összedrótozva jött vissza az utolsó fordulóra, itt reálisan a divisional kör lett volna a végállomás, semmi több.
Rodgers 1. playoff veresége, amikor kiegyenlít, majd az utolsó percekben tehetetlenül nézi az oldalvonalnál, ahogy a defense szétcsúszik.

2012: Amikor Kaepernick szétfutott
A két ellene elszenvedett vereség közül ez a fájóbb, mert ez volt hamarabb, ez még inkább volt egy meglepő figura berobbanása ellenünk. Az alapszakasz nyitányán még Alex Smithtől kaptunk ki. Ez is egy bajnokesélyes csapat volt még bőven.

2020: A kovid-döntő
A majdnem töküres Lambeau egy NFC-döntőn már alapból eléggé lehangoló élmény volt. Nem voltak jó érzéseim a meccs előtt. Hiába volt sok győzelem az alapszakaszban és Rodgers MVP címe, azért nagyon sok szenvedős meccs volt, a Bucs ellen pedig már az alapszakaszban is kikaptunk. De ez mégis méltó kistestvére az első helyezettnek, mert itt is rengeteg esély volt, hogy valahogy mégis összejöjjön az upset, labdaszerzések meg minden, de nem éltünk az esélyekkel. A félidő előtti hail mary már alapból előre vetítette, hogy mi várható még. A végén a 4. downnál rúgott field goal MLF eddigi karrierjének legsúlyosabb hibája szerintem, egyben utólag belemagyarázva talán kicsit előre jelezte a későbbi szakítást Rodgers-szel. Onnan kezdődtek aztán a véget nem érő hisztik, az üzengetések, meg a többi. Azt az indiszponált, sérülésekkel sújtott KC-t vertük volna.

2011: A 15-1 utáni földbeállás
Nem mondom, hogy nagyon meglepő vereség volt, mert az alapszakaszban volt néhány necces meccs, de egyik ellenfél sem tudott annyira megszorongatni minket, mint az a Giants (plusz persze a KC), utólag visszatekintve benne volt a levegőben egy bukta, persze ettől még nagyon csúnya volt, számszerűleg is, pláne otthon, címvédőként, 15-1 után. Abban a keretben azért bőven benne volt egy újabb bajnoki cím. Mindennel együtt a nagyobb csalódások közé tartozik, de azért volt rosszabb, mondjuk egy bronzéremre jó.

2021: A blokkolt puntos meccs
2020 méltó folytatása volt, W-k számát nézve erős alapszakasz, valójában azért utólag kicsit elinflálódottt győzelmekkel. Ez a bukta nem csak azért van előkelő helyen ezen a listán, mert egyébként szerintem ez a csapat a néhány ordító hiányosságával együtt is egyértelmű bajnokesélyes volt, hanem mert az összes többi Frisco elleni vereségnél azt lehetett érezni, hogy "hát bassza meg, végül is jobb csapat, megérdemelten nyertek". De itt nem. Itt nem voltak jobbak, nem is játszottak jobban, nem volt elit futójáték, elit passzjáték, amitől egész meccsen szenvedett volna a D. Ezt a meccset teljes egészében magunknak basztuk el. A blokkolt punt 2. helyen van nálam a legfájdalmasabb playoff pillanataink között.

2014 Bazdmeg Bostick
Na ami az old timer Packers drukkereknek a 4. és 26, nekem ez az. Ennél rosszabb vereségünk szerintem előtte se volt, de ezután se nagyon lesz. Azt leszámítva, hogy egyébként sérüléseket tekintve a szezon végére már több sebből véreztünk és ez pl. Rodgers mozgásán meglátszott, ez a csapat járt a legközelebb a bajnoki címhez a szememben 2010 óta, a keret erősségét és a mutatott játékot tekintve is. Prime Rodgers (MVP is volt), prime Jordy, egészen jó D, egy még bőven megbízható Crosby. A potenciális SB-ellenfél Patset az alapszakaszban vertük és szerintem a döntőben is sikerült volna, legalábbis egyenlő ellenfél lettünk volna.
Tényleg minden megvolt itt, amitől igazán fájhat. Az esélyesebb csapat ellen meglepően impresszív kezdés, de a nagy esélyek ki nem használása, FG-k. A kriptonit futkározós QB végre ledominálása, turnoverekbe belehajszolása, félidőben 0-ás passer ratingje volt! De aztán jön at ex-Packers punter ellen beszopott trükkös játék, annyira tipikus. A vissza nem vitt INT a végén, a félpályán érthetetlenül lemenő Burnett (Peppers is bassza meg, ha tényleg ő győzte meg, hogy álljon meg). Az utána végtelenül átlátszó playcall, a törvényszerűen feltámadó ellenfél, az elbaszott onside kick, az onnantól már a leghülyébb helyzetekből is jól kijövő ellenfél, Rodgers és Crosby hősies egyenlítése, és persze az OT, ahol már kétségem nem volt, hogy mi jön.
Rodgers 2. playoff veresége, amikor kiegyenlít, majd az utolsó percekben tehetetlenül nézi az oldalvonalnál, ahogy a defense szétcsúszik.
Kampman

Ezt úgy is szar volt olvasni, hogy idén szedtem össze én is egy beszélgetés alatt a kieső meccseket.
zacknorb

Azért ha belegondolok, sok csapat szurkolói megirigyelhetnék ezt a 12-es PO kiesési listát bő másfél évtized alatt...

Most miért tépitek fel a régi sebeket? AR - special team - védelem - edzők - FO - stb. (Nem fontossági sorrend). Mindig volt aki el tudta baszni. Ja még egy Bostick gif-et ha berakunk az jó lesz.

Az idei csapat hektikus, ez a kiszámíthatatlanság még jól jöhet.
Franc se akar 6 TD-s Flynn-meccs után kizúgni az első meccsen a PO-ban.
Tactful Cactus

2005 óta követem a csapatot, szóval a legendás 4. és 26 (amiről idősebb Packers drukkerek mondták az 51-45 után, hogy ugyanmár, az messze a legszarabb) nekem pl. még nem volt meg élőben. De akkor jöjjön a személyes mazo-listám, a 2005 utáni playoff-kiesések fájdalmi sorrendje, a bolhacsípésektől kezdve az érvagdosásig.

2023: a legújabb
Erről van talán a legkevesebb mondanivalóm, egy senki által sehová sem várt csikócsapat túlteljesítette a lehetőségeit, még az sem tudja magasabb polcra rakni, hogy már megint a Niners ellen kaptunk ki.

2015: A hail mary meccs
Nem sok negatív emlékem van erről a meccsről, egy már az előszezonban rosszul induló szezon megkoronázása volt, hogy legalább helytálltunk idegenben, egy jobb gárda ellen. Jordy már augusztusban kiesett és soha többé nem volt már ugyanaz. Annyira elkapóhiány volt, hogy James Jones a kapucnijával konkrétan megváltó volt néhány hétig. A meccs végén pedig Jeff Janis kapta el a hail mary-t, akinek kb. egy career highlight volt ez a meccs, sem előtte, sem utána nem mutatott semmi érdemlegeset. Egy 2010-esnél is sokkal hányattatottabb kórházcsapat volt ez, kimaxolták ami ebben az évben volt.
Rodgers 3. playoff veresége, amikor kiegyenlít, majd az utolsó percekben tehetetlenül nézi az oldalvonalnál, ahogy a defense szétcsúszik.

2019: A friscói WTF
Két sima NFC-döntő jön a listában. Mindkettő előtt lehetett érezni, hogy bukta lesz, hogy a csapat nem igazán bajnokesélyes, inkább csak a különbség volt kellemetlen. A Niners ellen már az alapszakaszban is nagyon kikaptunk, világos volt, hogy csak tökéletes meccsel volna esély, az gyorsan kiderült, hogy nem lesz. A későbbi Kaepernickes meccsekhez képest annyiban volt jobb, hogy legalább nem a QB futott szét minket. 😀 A KC ellen csúnyán kikaptunk volna szerintem, az alapszakasz győzelemkor Mahomes nem játszott ellenünk.

2016: Az atlantai WTF
A meccs maga elég hamar eldőlt ahhoz, hogy ne legyen drámai szívfájdaldom a végén, de annyiban azért csúnya volt, hogy kissé beárazta a csapatot, hogy mit tud kiélezett helyzetben egy ligaelit gárda ellen, idegenben. Ezután 3 évig nem volt playoff, szóval ez volt a McCarthy-időszak PO-lezárása. Ez már nem volt igazán bajnokesélyes csapat, a Pats ellen sem nyertünk volna szerintem.

2007: a Giants elleni arcpirító (hahaha....) NFC-döntő
Akkor kicsit fájdalmas, de mégis inkább keserédes emlék. A meccs közben bevágott jelenet a töküres green bay-i utcáról örökre beégett a tudatomba. Szezon előtt a legrosszabbak közé várták a csapatot, erre jött egy 13-3-as alapszakasz, akkor még csak sejteni lehetett, hogy ez Favre búcsúszezonja. Azt nem, hogy neki 4 ilyen lesz. Őszintén szólva a 18-0-ás Pats azért jó eséllyel nagyon elverte volna ezt a csapatot a Super Bowlon, a passzvédekezés gyengébb ellenfelek ellen is tudott hajmeresztő dolgokat csinálni.

2009: az 51-45
Hősies kiesés, Rodgers első playoffja. Egy héttel előtte full csapattal hülyére vertük a Cardinals B csapatát ugyanabban a stadionban, ehhez képest a wild card meccs egy igazi reality check volt. Fájdalmas volt nézni, hogy az egyébként DPOY Woodson által vezetett védelmet, hogy szétszedik, de 21 pont hátrányból hoztunk össze egy döntetlent a végére. Hasonló a Giants elleni NFC-döntőhöz, hogy itt is kihagyott az ellenfél egy közeli FG-t az utolsó másodpercben és még a pénzfeldobást is megnyertük, de aztán mégis jött a gyors turnover. A következő fordulóban a Saints kb. hasonlóan intézett volna el bennünket, ahogy végül a Cardinals is elég csúnya véget ért azon a meccsen, így ez sem egy igazán fájdalmas emlék, inkább már szinte nosztalgikus.

2013: Amikor Kaepernick szétpasszolt
Ez a következő két vereség közül a kevésbé fájó, mert ekkora már szolidan dominált minket a Niners, ez volt a 4. bukta egymás után, inkább csak az volt a gáz, hogy ezúttal a passzaival nem tudtunk mit kezdeni, amiben azért annyira sosem volt kiemelkedő. Ez a csapat ugye épphogy csak beszenvedte magát a playoffba, Rodgers sérülten, összedrótozva jött vissza az utolsó fordulóra, itt reálisan a divisional kör lett volna a végállomás, semmi több.
Rodgers 1. playoff veresége, amikor kiegyenlít, majd az utolsó percekben tehetetlenül nézi az oldalvonalnál, ahogy a defense szétcsúszik.

2012: Amikor Kaepernick szétfutott
A két ellene elszenvedett vereség közül ez a fájóbb, mert ez volt hamarabb, ez még inkább volt egy meglepő figura berobbanása ellenünk. Az alapszakasz nyitányán még Alex Smithtől kaptunk ki. Ez is egy bajnokesélyes csapat volt még bőven.

2020: A kovid-döntő
A majdnem töküres Lambeau egy NFC-döntőn már alapból eléggé lehangoló élmény volt. Nem voltak jó érzéseim a meccs előtt. Hiába volt sok győzelem az alapszakaszban és Rodgers MVP címe, azért nagyon sok szenvedős meccs volt, a Bucs ellen pedig már az alapszakaszban is kikaptunk. De ez mégis méltó kistestvére az első helyezettnek, mert itt is rengeteg esély volt, hogy valahogy mégis összejöjjön az upset, labdaszerzések meg minden, de nem éltünk az esélyekkel. A félidő előtti hail mary már alapból előre vetítette, hogy mi várható még. A végén a 4. downnál rúgott field goal MLF eddigi karrierjének legsúlyosabb hibája szerintem, egyben utólag belemagyarázva talán kicsit előre jelezte a későbbi szakítást Rodgers-szel. Onnan kezdődtek aztán a véget nem érő hisztik, az üzengetések, meg a többi. Azt az indiszponált, sérülésekkel sújtott KC-t vertük volna.

2011: A 15-1 utáni földbeállás
Nem mondom, hogy nagyon meglepő vereség volt, mert az alapszakaszban volt néhány necces meccs, de egyik ellenfél sem tudott annyira megszorongatni minket, mint az a Giants (plusz persze a KC), utólag visszatekintve benne volt a levegőben egy bukta, persze ettől még nagyon csúnya volt, számszerűleg is, pláne otthon, címvédőként, 15-1 után. Abban a keretben azért bőven benne volt egy újabb bajnoki cím. Mindennel együtt a nagyobb csalódások közé tartozik, de azért volt rosszabb, mondjuk egy bronzéremre jó.

2021: A blokkolt puntos meccs
2020 méltó folytatása volt, W-k számát nézve erős alapszakasz, valójában azért utólag kicsit elinflálódottt győzelmekkel. Ez a bukta nem csak azért van előkelő helyen ezen a listán, mert egyébként szerintem ez a csapat a néhány ordító hiányosságával együtt is egyértelmű bajnokesélyes volt, hanem mert az összes többi Frisco elleni vereségnél azt lehetett érezni, hogy "hát bassza meg, végül is jobb csapat, megérdemelten nyertek". De itt nem. Itt nem voltak jobbak, nem is játszottak jobban, nem volt elit futójáték, elit passzjáték, amitől egész meccsen szenvedett volna a D. Ezt a meccset teljes egészében magunknak basztuk el. A blokkolt punt 2. helyen van nálam a legfájdalmasabb playoff pillanataink között.

2014 Bazdmeg Bostick
Na ami az old timer Packers drukkereknek a 4. és 26, nekem ez az. Ennél rosszabb vereségünk szerintem előtte se volt, de ezután se nagyon lesz. Azt leszámítva, hogy egyébként sérüléseket tekintve a szezon végére már több sebből véreztünk és ez pl. Rodgers mozgásán meglátszott, ez a csapat járt a legközelebb a bajnoki címhez a szememben 2010 óta, a keret erősségét és a mutatott játékot tekintve is. Prime Rodgers (MVP is volt), prime Jordy, egészen jó D, egy még bőven megbízható Crosby. A potenciális SB-ellenfél Patset az alapszakaszban vertük és szerintem a döntőben is sikerült volna, legalábbis egyenlő ellenfél lettünk volna.
Tényleg minden megvolt itt, amitől igazán fájhat. Az esélyesebb csapat ellen meglepően impresszív kezdés, de a nagy esélyek ki nem használása, FG-k. A kriptonit futkározós QB végre ledominálása, turnoverekbe belehajszolása, félidőben 0-ás passer ratingje volt! De aztán jön at ex-Packers punter ellen beszopott trükkös játék, annyira tipikus. A vissza nem vitt INT a végén, a félpályán érthetetlenül lemenő Burnett (Peppers is bassza meg, ha tényleg ő győzte meg, hogy álljon meg). Az utána végtelenül átlátszó playcall, a törvényszerűen feltámadó ellenfél, az elbaszott onside kick, az onnantól már a leghülyébb helyzetekből is jól kijövő ellenfél, Rodgers és Crosby hősies egyenlítése, és persze az OT, ahol már kétségem nem volt, hogy mi jön.
Rodgers 2. playoff veresége, amikor kiegyenlít, majd az utolsó percekben tehetetlenül nézi az oldalvonalnál, ahogy a defense szétcsúszik.
Kampman

Köszi, kellemes lefekvés előtti időtöltés volt végigmenni a listán 😊
(nyilván a Hawks elleni meccs mindent visz nálam is, azóta összeszorul a gyomrom, ha rágondolok... ja, és akkor tanultam meg egy életre, hogy egy NFL meccsen, míg le nem fújják, nincs lehetetlen...

Számolgattam.
A biztos PO-hoz ( a kiemelést reálisan azt hiszem elengedhetjük 😉) 10-7 kell.
Tehát a hátralevő 7 meccsen kell még legalább 3 W.
Ez nem hangzik, túl nehéznek, de ha végignézünk az ellenfeleken...
A Saints és a Bears elleni hazai meccseket hozni kell, ez nem kérdés.
Viszont a fennmaradó ötös kemény lesz...
Most rögtön a 49ers elleni hazai, tudjuk, hogy mennyire szokott ellenük jól menni... de talán most ezt lenne legkönnyebb hozni, hiszen nincsenek túlzottan nagy formában
Dolphins ...ők még nem engedték el a szezont, ha Tua és Hill, meg a futók egészségesek, akkor meg fogunk izzadni...
Lions idegenben... hát....
Seahawks idegenben... ők is a PO-ért küzdenek, nem is olyan rosszak, nagy pénzt erre se tennék...
Vikings idegenben az utolsó előtti fordulóban, jó lenne, ha nem ezen múlna, mert a tét ekkor már nem lesz kicsi... talán ha Darnold leenged addigra, elkaphatjuk őket.

Szóval jól állunk, de a jelenlegi forma alapján kutya nehéz lesz behúzni azt a 3 győzelmet.

érkezni nem fog már senki (trade)
gamerkr

Maradt 3 használható edge. Ha valaki megsérül közülük, gondban leszünk....

A sima zakó az idei teljesitmenyunkkel varhato volt.
De.
10 buntetés, 6 elejtett labda es a kreten int/pick six vert meg minket. A Det abszolut megerdemelten nyert, de hat semmi extrat nem csinalt: fegyelmezetten tolta szekeret, es koszonte, élt a hibáinkbol.
Love hiaba lett a liga legjobban fizetett jatekosa, keptelen a megfizetett szinten jatszani. Ezuton gratulálok, hogy vezeti a ligat a 10 INT-el. Ez nem Favre szint, kar ezt a dumát eroltetni.
jossbeaumont

Szerintem senki nem gondolhatta komolyan, hogy azért, mert megfizették, mindjárt TOP 3 teljesítményt fog nyújtani.
Ez a pénz a jövőbeli potenciálnak szólt, annak, hogy talán nem kell év(tized)eket keresgélni új franchise QB után.
Ha bejönnek a számítások, s meglesz a QB-nk 10+évre, akivel SB esélyesek is lehetünk, akkor bőven megérte az árát.
Ha nem, akkor 2-3 év megy a levesbe, aztán lehet újból próbálkozni.

Robert Saleh GB-ben. A támadó oldalt segíti védői szemmel
gbol

Okos.
Nyilván Hafley-t hagyni kell dolgozni, de azért hosszabb távon - ha Saleh nem kap máshol komolyabb feladatot - azért ebben van potenciál...

Ejjhhhh, az a Kraft TD elkapas!!! Az tenyleg egy elmeny volt! De varok Finley ota egy igazi jó TE-t.
jossbeaumont

Ne is mondd! Valamiért ő - Finley - volt az első nagy kedvencem, GB drukkerségem hajnalán.
Kraftban most én is látom a lehetőséget, hogy végre legyen egy top TE-ünk.
Ezt a tegnapi diving catch-t többször visszanéztem, annyira hihetetlenül akrobatikus volt egy ilyen testalkatú játékostól.

Nekem egyébként tetszett a tegnapi meccs, nem volt távolról sem hibátlan, de ha tudunk egy jó csapat ellen a hibák ellenére nyerni, az ígéretes a folytatásra nézve.
S mindig van pár olyan egyéni teljesítmény, amiért szintén érdemes nézni a meccseinket, Kraft mellett most épp Romeo-é volt az, akinek úgy tűnik, jót tett ez a kis nevelő célzatú pihenő. (mondjuk most arra sem panaszkodhat, hogy nem kap elég targetet...)

Egészen elképesztő, hogy várhatóan ismét a Nijman-Runyan-Patrick-Newman-Kelly O-line fog kezdeni, az ideálisnak tartott Bakh-Jenkins -Myers-Runyan-Turner ötöshöz képest...s az még elképesztőbb, hogy milyen jól teljesítenek...

Értem én, hogy rossz matchup nekünk ez a SF, de őszintén, kivel játszanátok szívesebben a hétvégén?
A szintén ritka rossz matchup Tampával?
Vagy a mostanra brutálisan feljavuló Rams-el?
Ebben a szakaszban ne keressünk már könnyű ellenfelet....a SF-nak legalább az irányítója nem annyira jó, örüljünk ennek, s próbáljuk kihasználni, mint ahogy a sebezhetőbb secondaryt is.
Ha nem tudunk nyerni, akkor mit akarunk idén? Még két, ennél nehezebb ellenfelet is meg kellene vernünk az áhított célért, szóval ne sajnálkozzunk, hanem bízzunk a fiúkban és GO PACKS!

Teljesen szürreális élmény volt a tegnapi első 50 perc (mondjuk az utolsó 10 is, de azt hagyjuk...)
7-0, majd 14-0 után eljátszottam a gondolattal, hogy ez akár egy tökéletes meccs lehet, de aztán elvetettem...s tessék.
Most egyrészt aggódom, hogy "kijátszották magukat" a fiúk, s nem marad ebből a csodából jövő hétre. Másrészt pedig továbbra sem nyomja semmilyen tét a vállukat, abszolút underdog-ok a 49ers ellen, s az ilyen fiatal csikócsapatnak (plusz AJ 😊 ) ez szárnyakat adhat.
Szóval maradjunk annyiban, hogy nagyon várom a szombat éjszakát, s ami talán még jobb, legalább annyira a következő 2-3 szezont.

Időközben szépen hull a hó Green Bay-ben...

Sziasztok,
régebbi (a legutóbbi SB győzelem környékére visszanyúló) Packers szurkolóként, s kevésbé régi fórum-olvasóként üdvözlök mindenkit, csatlakozva a gratulációkhoz a szezonban elért eredményhez, s szintén csatlakozva ahhoz a vágyhoz, hogy jövőre az eredményesség jobb, látványosabb játékkal társuljon.
Izgalmas free agency és draft áll előttünk, remélem, jól jövünk ki belőle!
Go Packers!

Hát van egy elméletem arról ,hogy leesett egy szintet az egyetemi színvonal és viszi magával a Ligát is.

Szerintem alacsonyabb szintű a játék mint 5-10 éve.

Egyrészt szerintem a passz happy szabályozás miatt el kényelmesedtek másrészt az alacsonyabb szinteken már nem olyan elhivatottak.
Egyre kevesebben szeretnek focizni a fiatalok közül és egyre inkább üzlet a játékosoknak is.
TSzabi

jesszus mária, kérlek mesélj még, ez ne haragudj, de alusapkás elmélet

a színvonal semmit nem esett, sőt már középiskolai szinten eszméletlen pénzeket tolnak egy-egy QB képzésébe, most attól mert van egy ordas bust irányítótok épp a Bamáról, ne vonjunk már le az egész sportágra vonatkozó következtetéseket, mert megőrülök
r.baggio

Pár éve volt szó arról, hogy a foci helyett szívesebben mennek kosarazni meg baseballozni a tehetséges atléták, mert a pénz ott is hatalmas, viszont nem olyan sérülésveszélyes. Nincs statisztikám, de ez logikusnak hangzik. Egy másik faktor, amit meg most emlegetnek - ez is baszki, hogy amióta én nézem, kb minden top 5 irányító korszakos tehetségeként jött a draftra, aztán meg bust lett, aztán most meg Darnold vagy Baker, és egyiknél sem merült fel, csak most Youngnál, aki látványosan neccesen alkalmas az NFL-re, de valamiért mindenki kedvenc kisfia aki nem tehet semmiről - szóval amit most emlegetnek, hogy félrekezelik az újonc irányítókat, mert ahelyett hogy ültetnék őket 1-2-3 évig a padon hogy tanuljanak, inkább bedobják a kezdőbe, és a playbookot egyszerűsítik hozzájuk. Ez a kettő egyébként adhat egy ilyen látszatot, hogy esik a színvonal, miközben arról van szó, hogy 10 éve "érlelt" irányítók kezdtek, most meg "nyersek". Egyébként Darnold egy jó lakmusz papír lehet, ha még a 10. meccsen is jó idén, mert ő is ordas nagy bustnak tűnt, most jó, de azért ezzel óvatos lennék, mert nálunk is jól kezdett, aztán meg megnyekkent. De ha van is ilyen, Young szerintem tök simán csak szar, látványosan fizikailag inkább nem alkalmas az NFL-re, mint igen, viszont ami ezt kompenzálni hivatott, ami miatt 1/1-es lett, az vagy nincs, vagy az NFL-ben nem működik, vagy majd egyszer talán fog. Szerintem, B, bébébé...
SrBandi

Szerintem mindkét irányban túl hamar mondanak ítéletet egy-egy QB-ról.
Azaz ha valaki egyetemen egy szezont jól játszik végig, akkor már simán első kör, vagy akár annak az eleje a drafton, mert annyira nagy hiány van franchise QB-ból, hogy minden need-es csapat a megváltót akarja látni minden prospect-ből, aki - kis túlzással - tud három egyeneset dobni a labdával. Pedig ugye nem véletlenül tartják az összes sport közül az egyik legnehezebbnek az irányító feladatát, baromi sok területen kell kimagaslót nyújtania, s ha csak egy is hiányzik közülük, már bukás lehet belőle...
Másik oldalról pedig ha első évében, vagy akár az első néhány évben besül az újonc, vagy akár csak nem váltja be a sokszor irreális várakozásokat, akkor gyorsan lemondanak róla, s sokszor nem kap már második esélyt. Pedig erre is van több példa, hogy a környezetváltozás milyen pozitív hatással lehet egy-egy alapvetően tehetséges, de az elején nem jól használt (vagy csak gyenge csapatba/rossz rendszerbe került) irányítóra. Nekem Tannehill erre a kedvenc példám ,akit Miamiban bohócnak tartottak... de pl. Mayfieldet is temették már, vagy Goffot, esetleg Geno Smith-t, akik most egész jól elkarcolgatnak (ha nem is korszakos franchise QB-ként, de simán jó/átlag feletti kezdőként)

De hát ez egy ilyen világ... sokszor vannak megalapozatlan várakozásaink, s gyorsan mondunk ki elhamarkodott ítéleteteket is...

MVS --> Chiefs
3 év, 30 misi.

gamerkr

Sok sikert hozzá.

Ennyit egészen biztosan nem ér, hozzá hasonló (vagy jobb) elkapót fogunk tudni hozni a draftról jelentősen kevesebbért.
Ettől persze még egy WR igazolást nagyon várok a FA-ről, de örülök hogy nem MVS visszaigazolására tartogattuk a pénzt.

Komolyan mondom, nem hiszem el, ami itt megy. Minden várakozáson felül elindítjuk a szezont, erre még mindig a drafton gyurmázik a társaság. Az élet más területén hajlamos vagyok a negatív forgatókönyvekkel kalkulálni, de ez a topik üdítő kivétel: kezd egyre világosabban kirajzolódni, hogy ebben a körben én vagyok a már-már felelőtlenül optimista. Fura szerep, még szoknom kell.
Azért szeretlek benneteket!😊
nagylaza

Nem értem, mit nem értesz. 😊
Természetesen örülök, hogy 3-0-al kezdtük a szezont. De azért rózsaszín köd nem kell, hogy leszálljon ránk, igaz? Látom, látjuk a hibákat, hiányosságokat, veszélyeket.
Amiket a drafton javíthattunk, orvosolhattunk volna.
De nem tettük. S ezért továbbra is igencsak negatív véleményem van a draftról, s ezt nem fogja megváltoztatni az sem, ha bemasírozunk a PO-ba, vagy akár tovább is.

Apropó, van szerintetek másik olyan csapat, ahol az idén az első - mondjuk- 5 körben draftoltak közül gyakorlatilag senki nem játszott eddig a meccseken?? Mert ez is egyfajta rekord lehet! (Dillon 37 yardját most nem számítanám be...)

Tudom, hiú ábránd volt, de én kicsit reménykedtem D Hopkinsba
Mind1
zacknorb

Furcsa lett volna, ha leigazolják.
Love-nak szerintem most egy prove it év következik. Ha beválik, akkor jövőre lehet erősíteni a skill playereket, akár komolyabb pénzekért is.
Ha pedig nem, akkor elbúcsúznak tőle, s a prioritás az új QB megkeresése lesz, akár FA-ről akár a draftról.
Akárhogyan is, de most kifeszíteni magunkat anyagilag egy veterán WR-ért, aminek lehet hogy idén semmi hozadéka nem lenne, nem tűnik jó ötletnek.

Ugyanitt: Rodgers az önző és miatta nincs pénz erősítésre és nem hoznak FA játékosokat vagy csere útján sztárokat.
Aki eddig ezt állította, az nyugodtan szerezzen be egy bohóc sipkát. 😀 Nyilvánvaló, hogy eddig az FO nem csinált semmit az offense erősítésére.
Fontos_Vidra

Esetleg javaslom megvárni az offseason végét a kategorikus kijelentésekkel.
Nem hiszem, hogy bármilyen információnk van a FO eddigi tevékenységéről, tárgyalásairól, elképzeléseiről, stratégiájáról...
Ha szeptember elején ugyanez lesz a WR helyzet, mint most, akkor igazad van. De az alapján én még nem minősíteném a vezetést, hogy Parkert nem mi trade-eltük...