shadow333

Mostanában elég válogatós lettem a társasjátékokkal. Leggyakrabban a Dune: Imperium, a Terraforming Mars és a Wingspan kerül elő – ezekben azt szeretem igazán, hogy megvan bennük a fejlődés érzése, a hosszú távú tervezés, és nem pusztán a szerencsén múlik minden. Azokat a játékokat értékelem, ahol nyugodtan le lehet ülni, átgondolni a lépéseket, több körre előre tervezni, nem pedig csak kockát dobálni és reménykedni.

Régebben sokkal többet játszottam egyszerűbb, régebbi társasokkal, illetve különféle Risk-szerű játékokkal is, de idővel ezek elkezdtek kifáradni. A mechanikák túl ismerőssé váltak, és eltűnt az az érzés, hogy minden parti tartogat valami újat. Ma már inkább mélyebb játékokat keresek, ahol tényleg számítanak a döntések, és ahol két játszma ritkán alakul ugyanúgy.

Különösen jó szívvel gondolok vissza azokra az időkre, amikor rendszeresen összejártunk a barátokkal pókerezni. Az élő beszélgetések, az asztal melletti beszólások, a leosztások közti szünetek hangulata – ennek volt egyfajta varázsa, amit nehéz visszaadni máshogy. Sajnos ma már egyre nehezebb összehozni ezeket az alkalmakat: munka, család, eltérő időbeosztások.

Mostanában elég válogatós lettem a társasjátékokkal. Leggyakrabban a Dune: Imperium, a Terraforming Mars és a Wingspan kerül elő – ezekben azt szeretem igazán, hogy megvan bennük a fejlődés érzése, a hosszú távú tervezés, és nem pusztán a szerencsén múlik minden. Azokat a játékokat értékelem, ahol nyugodtan le lehet ülni, átgondolni a lépéseket, több körre előre tervezni, nem pedig csak kockát dobálni és reménykedni.

Régebben sokkal többet játszottam egyszerűbb, régebbi társasokkal, illetve különféle Risk-szerű játékokkal is, de idővel ezek elkezdtek kifáradni. A mechanikák túl ismerőssé váltak, és eltűnt az az érzés, hogy minden parti tartogat valami újat. Ma már inkább mélyebb játékokat keresek, ahol tényleg számítanak a döntések, és ahol két játszma ritkán alakul ugyanúgy.

Különösen jó szívvel gondolok vissza azokra az időkre, amikor rendszeresen összejártunk a barátokkal pókerezni. Az élő beszélgetések, az asztal melletti beszólások, a leosztások közti szünetek hangulata – ennek volt egyfajta varázsa, amit nehéz visszaadni máshogy. Sajnos ma már egyre nehezebb összehozni ezeket az alkalmakat: munka, család, eltérő időbeosztások.