ACC Atlantic beharangozó

Azt nem lehet mondani, hogy az NCAA hazai népszerűsödése páratlan méreteket öltött, de az mindenképpen örömteli, hogy az ACC atlanti csoportjának 6 csapatából 3 esetében a gárda egyik szurkolója tud előrejelzést adni a 2011-es szezonról. Kezdjük is ezekkel, aztán jöhetnek a középcsapatok.

 

Florida State Seminoles [Kiss Attila Mihály (Mikey) előzetese]

Az elmúlt szezon konferenciadöntősénél mi más is lehetne a cél idén, mint az egy szinttel feljebb lépés, és az ACC bajnoki címének megszerzése. Ehhez Jimbo Fisher vezetőedzőnek az AP Poll alapján az ország 6. legerősebb kerete áll rendelkezésére.

Némileg túlzás lehet ez a helyezés, mert főként az offense-zel kapcsolatban azért felmerülhet néhány kérdőjel bennünk. Kezdésként az irányító poszton, ugyanis az előző bő 3 évben kezdő Christian Ponder immáron profi karrierjét építgeti a Minnesota Vikings csapatánál. Helyét egyértelműen a harmadéves "dual-treath" irányító EJ Manuel veszi át, aki Ponder sérülései miatt ugyan 6 mérkőzésen kezdett már, de kérdés, mire megy ténylegesen első számú irányítóként. A korábbi játéka mindenesetre biztató, nem véletlenül lett példának okáért 2010-ben a Gator Bowl MVP-je. Cseréje a freshman Clint Trickett lesz, míg harmadik számú irányítóként Will Secord adhat biztatást a többieknek a pálya mellől.

A running backeknél marad a tavalyi felállás, a Chris Thompson-Jermaine Thomas-Ty Jones trió idén is szállítja majd a yardokat és a TD-ket. Thompson és Thomas inkább szélső futásoknál alkalmazható, míg Jones inkább az erő képviselője, így középen hozhat fontos yardokat. Feltéve, hogy egészséges tud maradni, nála és Thomasnél nagy kérdés ez. Nekik segíthet be Lonnie Pryor, aki fizikai adottságai miatt inkább goal line szituációknál szokott pályára kerülni. Valamint mindenképpen érdemes megemlíteni a még csak freshman, de szép jövő előtt álló Devonta Freemant is, aki a várható sérülések miatt is szép számmal kaphat carryt. Ha az offense-nél kellene mondani egy posztot, ahol biztosan nem lesz gond, akkor az ez a poszt. Bár sérülések lehetnek, de van olyan mély a poszt, hogy aggódni nem fog kelleni.

Hasonló a helyzet az elkapóknál is, annak ellenére, hogy a tavaly még kezdő Taiwan Easterling felhagyott a focival a baseball kedvéért. A két kezdő a senior Bert Reed és a junior Willie Haulstead lesz. Reed inkább a rövid játékok mestere, míg Haulstead a hosszú passzoknál és end zone közeli játékoknál jeleskedhet. Három WR-es felállásoknál Rodney Smith kerülhet pályára. Ugyanakkor érdemes lesz figyelni a tavalyi top recruit Christian Greent is, aki a szezon előrehaladtával biztosan egyre több lehetőséget fog kapni. Lefutott meccseken jöhet még Kenny Shaw, Greg Dent és Jared Haggins. Mély poszt ez is, gond várhatóan itt sem lesz.

A TE-eknél nagyon egyszerű a képlet, legfőképpen azért, mert ritkán vannak használva, de azért érdemes megemlíteni a két seniort, Beau Relifordot, aki pár TD-t elérhet, valamint Ja'Barris Little-t, aki inkább futójátékoknál juthat szerephez.

Az offense legnagyobb kérdése a fal. Az elmúlt években nagy erőssége volt ez az egység a Seminolesnak, elsősorban az összeszokottság miatt. De távozott a kezdők közül a korábbi három évben All-ACC First Teambe választott LG Rodney Hudson, valamint a center Ryan McMahon is. Emellett a felkészülésben hátráltatva volt gyakorlatilag mindenki, aki számít, műtétek, sérülések miatt. A két kezdő tackle, Andrew Datko és Zebrie Sanders is műtétből jön vissza, de a hírek szerint minden rendben van velük. A left guard a tavaly még jobb oldalt játszó David Spurlock lesz, a másik oldalt Bryan Stork védi majd az irányítót először kezdőként nekivágva a szezonnak. A snapeket Jacob Fahrenkrug adja majd fel Manuelnek. Képességek alapján mindenképpen jó egység ez, de kérdés, hogy a két tackle a műtét után hogy fog muzsikálni, valamint hogy az új emberek mennyire hamar veszik fel a ritmust. Nagyon sok fog múlni a Seminoles szezonját illetően ezen az egységen. Cserék közül megemlítendő Henry Orelus, Garrett Faircloth és Dan Foose.

Az offense után következzen a Mark Stoops irányította védelem, amely az egész első osztályt figyelembe véve is elitnek számít. Ugyan két éve még mindenki rajtuk nevetett, de aztán érkezett Stoops, és rendbe szedte az egységet. A legerősebb poszt itt egyből a defensive line, amelyet nagyszerű kezdők, és remek kiegészítő játékosok alkotnak. Bár itt kezdőkről és cserékről csak a rend kedvéért illik beszélni, egyébként a rotáció miatt meccsenként 7-8 játékos is szerephez jut. A két kezdő end a német Björn Werner és a várhatóan első körös draft Brandon Jenkins lesznek. A német első évét játssza majd kezdőként, így a szokásos kérdések vele szemben is fennállnak, de Jenkins a konferencia talán legjobb DE-je, miután tavaly 13.5 sacket ért el. Őket váltja majd Tank Carradine és Dan Hicks, ha néhányat szusszanni akarnak a pálya szélén. A fal belsejében gyakorlatilag három kezdő szintű tackle található, Jacobbi McDaniel, Everett Dawkins és Amp McCloud. De ha Demonte McAllister vagy Tim Jernigan kerül pályára, akkor sem kell aggódni. Egy biztos, középen futni nehéz lesz az ellenfélnek.

A linebackereknél két új kezdő is lesz, gyenge oldalon a másodéves Christian Jones, míg középen a junior Vince Williams. Erős oldalon maradt Nigel Bradham, aki egyszer majd a profiknál is sokra viheti. Ugyanazt lehet itt is elmondani, amit az O-line-nál, a tehetség megvan, kérdés, összeáll-e a dolog. Első számú csereként a tavalyi másik top recruit, Jeff Luc juthat szóhoz, aki bár eredetileg középső linebacker, a felkészülés során sokat játszott szélen is. Még az sem lenne meglepetés, ha a szezon előrehaladtával kezdővé lépne elő. Rajtuk kívül néhány tackle-t gyűjthet még Nigel Terrell is.

A secondary elég kétarcú egység. Adott két remek corner, Greg Reid (aki egyben elit returner is) és Xavier Rhodes. Mindkettőjüket érdemes várhatóan szép NFL jövőjük miatt kiemelten figyelni. Valamint a nickel Mike Harris is kiemelkedő játékos a maga szerepkörében. Az "árnyoldal" a safety poszt. Bár a cornerből átképzett LaMarcus Joyner nagyon biztatóan játszott a strong safety poszton a felkészülés során, azért kérdéses, mire megy majd éles helyzetekben. A free safety poszton nagyjából egyenlő szerephez juthat Terrance Parks és Nick Moody, akik olykor zseniális játékokra képesek, de olykor teljes meccseken rosszul játszanak. Ezért érdemes megemlíteni a freshman Karlos Williams nevét, aki idővel akár sok lehetőséget is kaphat.

A special teamek lényegében rendben vannak, Greg Reid az ország egyik legjobb returnere, de Dustin Hopkins kicker és Shawn Powell punter is a szűk élmezőnyhöz tartozik a sajátjai között.

A sorsolás valamivel könnyebbnek tűnik a tavalyinál, szerencsére (vagy nem, döntse el mindenki a maga vérmérséklete szerint) a konferencia másik top együttesével, a Virginia Tech-kel nem játszanak majd a tallahassee-iek. Non-konf meccsen idén is megmérkőznek az Oklahoma Soonersszel és a Florida Gatorsszel, ezek mindenképpen kötelezően nézendő találkozók azoknak is, akiknek nem az FSU a kedvencük. De (nagyon) ajánlott a Clemson, a Maryland és a Miami elleni meccsek megtekintése is. A nem túl nagy létszámú magyarországi Seminoles faneknek természetesen a maradék 7 is.

 

A konferenciagyőzelem elérése nem lehetetlen, Jimbo Fisher és Mark Stoops személye garancia arra, hogy a lehető legtöbb lesz kihozva a csapatból.

 

Clemson Tigers [Hegedűs Balázs (Newman) előzetese]

Tavaly a szurkolók joggal vártak egy ismétlést a csapattól, egy újabb ACC döntőt 2009 után, azonban egy negatív szezon köszöntött be, 1998 óta az első. A türelem tehát kezd fogyni Death Valleyban és a vezetőedző Dabo Swinney széke is inog. A program ennek ellenére felfelé ível, a Clemson az utóbbi évek egyik legerősebb recruiting classát tudhatja magáénak és kiemelkedő veteránok alkotják a keretet, élükön a sérüléséből felépülő Andre Ellington. A kérdés erre az idényre a következő: sikerül-e visszatérni az ACC döntőbe vagy egy újabb közepes év várja a szurkolókat? Ennek járunk most utána.


A 2010-es év és a USF elleni bowl vereség felhívta a vezetőség és elsősorban Swinney figyelmét a csapat gyengeségeire, ezek pedig nem mások, mint az inkonzisztencia, a szoros mérkőzések és a támadószekció. A mester meg is tette az első lépéseket, egyből az edzői stábhoz nyúlt és leszerződtette Gus Malzahn (Auburn OC és QB edző) egykori tanítványát, a Tulsa offenzív koordinátorát, Chad Morrist, ezzel elhozva Death Valleyba az up-tempo és no-huddle offenzív stratégiát.
Ennek tökéletes kivitelezéséhez Morrisnak szüksége volt egy atletikus, a zsebből jól kimozgó, ugyanakkor egyenletesen jól passzoló irányítóra. Ezt a feladatkört a red-shirted sophomore, Tajh Boyd fogja ellátni. Két évig volt Kyle Parker cseréje, Parker a baseball mellett döntött, végül a Colorado Rockieshoz szerdődött.
Boyd vállán óriási a teher, kimondva, kimondatlanul, legfőbbképpen az ő teljesítményén múlik a Clemson idei sikeressége. A tehetsége és fizikai adottságai megvannak ehhez, a legnagyobb probléma vele kapcsolatban a tapasztalatlanság, eddig összesen 63 passzkísérlete volt egyetemi pályafutása alatt.
Az edzőtábor és különösen a scrimmage meccsek alatt, meggyőző teljesítményt nyújtott, tehát van ok a bizakodásra.
Boydnak nagyon sok célpontja van, 7 elkapó visszatér idén a csapathoz, legfontosabb a Freshman All-American, DeAndre Hopkins, aki már tavaly is megmutatta képességeit, egyértelmű első számú célpont Boydnak. A másik WR posztot Jaron Brown foglalja el, aki inkább possession WR, nem túl gyors, de jó routeokat fut és biztosan kap el. Mögöttük a depht charton, Marquan Jones és Joe Craig áll. Ez az egység nem elit, de erős és nagyon mély, megtalálható számos elit recruit is, akik bevetésre várnak, pl. Martavis Bryant, Charone Peake és Sammy Watkins.
TE-ek terén sem lehet panasz, Hopkins után a legnagyobb fegyver, elkapások terén, a redshirted junior, Dwayne Allen.
Chad Morris offenzében nem csak a passzjátékon van a hangsúly, a tavalyi Tulsa offense, mind passzolásban, mind futásban top15-ös helyet ért el az FBS-ben.
Andre Ellington az offense sztárja, segítségével a futás könnyen megcélozhatja idén a top15-öt. Ellingtont a recruit után, szinte mindenki Spiller utódjának kiáltotta ki, sőt, egyesek jobbnak is tartották, mint C.J.-t. Tavaly megkapta a fiatal back a lehetőséget és élt is vele, 795 scrimmage yardot és 11 TD-t ért el, mindezt úgy, hogy Jamie Harperrel felváltva futottak és Ellingtonnak 4 meccset ki kellett hagynia egy lábsérülés miatt.
Harper mindenki meglepetésére jelentkezett a draftra, ahol a Titans el is vitte őt a 4. körben. Ellington tehát egyértelmű első számú futóvá lépett elő. Mögötte helyezkedik el a tavalyi 3. számú RB, Roderick McDowell. Utánnuk következik a spring game-en brillírozó Demont Buice, D.J. Howard és az idén freshman Mike Bellamy, akiben a szurkolok szintén egy újabb Spillert látnak (nem véletlenül), idén még valószínűleg nem fog sok lehetőséget kapni,de a későbbiekben nagy dolgokat láthatunk tőle.
A támadófalban egyetlen kérdés van csak, tudják-e helyettesíteni a first team All-ACC left tacklet, Chris Hairstont? A kérdésre választ valószínűleg, csak a szezonban fogunk kapni, de az új OL coach, Robbie Caldwell (tavalyi Vanderbilt HC) mindent megtesz, hogy a linet az új támadósémához igazítsa. Hairston utódjának a senior, Phillip Pricet nevezte ki. Price, egy egykori TE, évekig padozott, most megkapja a lehetőséget a bizonyításra, jó munkamorálja és tehetsége miatt, az edzők nagyon bíznak benne.
A támadófal többi posztja változatlan maradt, a két guard, David Smith és Antoine McClain, különböző stílusu játékosok, Smith az egész line legatletikusabb tagja, míg McClain egy úgynevezett „mauler”, akinek folyamatosan ügyelnie kell a súlyára. A center Dalton Freeman és a right tackle, Landon Walker is maradt a helyén. A fal alapvetően a pass protectionben remekel, két kérdőjel van, az egyik Price teljesítménye, a másik pedig a depht mélysége.

A Tigers védelmére az utóbbi években nem lehetett panasz, azonban sok kulcsjátékos távozott és profinak állt. Kiemelhető Da'Quan Bowers, aki tavaly az FBS legrettegettebb pass rushere és valószínűleg legjobb defenzív endje volt, másik nagy veszteség, Jarvis Jenkins, aki tavaly a Clemson legmegbízhatóbb DT-je és futásmegállítója volt. A secondary is elvesztette vezérét, a safety, DeAndre McDanielt. Elmondhatjuk tehát, hogy a tigrisek sokat gyengültek, két legnagyobb playmakerüket és a futás elleni védekezés oszlopát is nélkülözni kénytelenek.
A védelem gyengült, de a legfontosabb név maradt, ő pedig a defenzív koordinátor, Kevin Steele. 2 éve érkezett Death Valleyba és a Clemson védelem azóta szárnyal.
A D-line várható sztárja Andre Branch, aki Bowers szerű karriert futhat be, ezt azt jelenti, hogy idén a FBS egyik top DE-je lehet. Legnagyobb segítője a senior DT, Brandon Thompson lesz, NT-ként a futás elleni védekezés alappillére. Thompson mellett, az alulméretezett Rennie Moore lesz az UT, a mindössze 270 fontos DT, a Thompson elleni kettőzéseket használhatja ki, gyorsaságával betörhet a LOS mögé. A dephtet Tyler Shatley alkotja. Branch mellett a másik kezdő DE, a harmadéves Malliciah Goodman lesz. Goodman sokat használt rotációs ember volt az elmúlt két évben, most ideje előlépnie. A nagyon atletikus Kourtnei Brown, sérülésből tér vissza, szituációs játékosként lehet rá számítani. A freshman, Corey Crawfordtól várható még jó teljesítmény, akinek potenciálja lényegében végtelen.
A védelem legnagyobb kérdőjele, hasonlóan az előző évekhez, a LB sor. Corico Hawkins (MLB) az egyetlen biztos pont, egyértelműen kiemelkedik a jelenlegi állományból. A LB sor két szélén Quandon Christian és Jonathan Willard áll, tavaly mindketten csak kiegészítő szerepet töltöttek be. A jelen nem túl szép, ami az egységet illeti, de a jövő nagyon ígéretes, talán az ország egyik legtehetségesebb triója várja a bevetést, az idei no1. OLB recruit Stephone Anthony, idei no1. ILB recruit Tony Steward és az idei 5.legjobb OLB, Lateek Townsend is a Clemsonhoz kötelezte el magát.
A secondary új vezére, Rashard Hall (S), 2 éve kezdő a Tigersben. DeAndre McDaniel játéka elhomályosította őt, de most ő a hátsó sor sztárja. Mellette Jonathan Meeks próbálja betölteni a McDaniel után keletkezett űrt. A kezdő cornerek közül a legnagyobb hiányzó, Marcus Gilchrist, akit a San Diego draftolt az áprilisi játékosbörzén. Az egyik corner helyet, a remek ösztönökkel megáldott, Xavier Brewer tölti be. A másik oldalon Coty Sensabaugh kapja meg a lehetőséget. A tavaszi meccs egyik legnagyobb sztárja Bashaud Breeland volt, ugyan most, csak 3. a rosteren, de elképzelhető, hogy hamar a kezdőben fogja magát találni.
A speciális egység, azon belül is a kicker poszt, az egyik legsarkallatosabb pontja a csapatnak, az utóbbi 2 évben borzasztó rugó százalékot mutattak fel a clemsoni kickerek, idén ezt a problémát, a tavaly kezdő, Chandler Catanzaro próbálja orvosolni. Punter poszton egy átlag feletti játékos, Dawson Zimmerman foglal helyet. A kickoffokat Spencer Benton rúgja.
Összességében a szurkolók idén is reménykedhetnek, a bowl szereplés egészen bizonyos, azonban a Clemson idén az ACC Coastal fekete lova, ha Chad Morris fiai felveszik a versenyt a tavalyi Tulsa támadójátékkal és saját védelmükkel, az ACC döntő sem lehet kizárt.

Akikre érdemes figyelni: Andre Ellington (RB), DeAndre Hopkins (WR), Dwayne Allen (TE), Andre Branch (DE), Brandon Thompson (DT), Rashard Hall (FS)

 

Wake Forest Demon Deacons [Horváth Róbert (JJ) előzetese]

Mindennemű siránkozás a 2010-es idénnyel kapcsolatban csak balgaság lenne egy Deacons drukkertől. A hasonlóan negatív mérleggel zárult 2009 fájóbb emlék a maga szívszorító vereségeivel, de erről a legutóbbi esztendőben szó sem volt, a WF-t az összes valamirevaló játékerőt képviselő csapat olyan simán verte, hogy a közelmúlt sikerei puszta délibábnak tűnnek, és bár elég patetikusan hangzik, a Wake Forest egyszerűen visszakerült a "helyére", a konf sereghajtói közé. Nincs is ezzel baj, az egyetem az első osztály egyik legkisebb hallgatói létszámmal bíró iskolája, és az alulértékelt, sötét ló szerepe talán jobban is fekszik a keretnek. 2010-ben ez a – képzeletbeli - ló egy kivert gebe benyomását keltette, a futójátékon kívül semmi az égvilágon nem működött, a nemrég még például Aaron Curry és Alphonso Smith fémjelezte védelem vezér nélkül szenvedett, a Stanfordnak 68, a Marylandnek 62 pontot engedélyezve, majd minden fontosabb kategóriában a sereghajtók mezőnyében végezve.

A támadójáték gyengélkedése párhuzamba állítható a fal fokozatos szétesésével, hiába volt tulajdonképpen futókból és elkapókból betárazva a Deacs, az OL botladozásai és az újonc QB együtt többet nyomtak a latba. A nehéz tanulóéven átesett irányító, Tanner Price mondjuk a sophomore RB Josh Harris és a senior WR Chris Givens személyében 2011-ben újfent megfelelő segítőkkel rendelkezik, de a négy végzőst felvonultató támadófal (Dennis Godfrey és Joe Looney a bal, Michael Hoag és Doug Weaver a jobb oldalon, egyedül új centert kell találni középre) egyelőre nem egy életbiztosítás. A labdakontroll komoly fejfájást okozhat Jim Grobe vezetőedzőnek.

 

Tehetségekben nincs hiány a D#-ben, az alakulat biztosan fejlődni fog, ha van amiért optimisták lehetünk a csapat esélyeit illetően, akkor az a védelemben lakozó potenciál. Nikita Whitlock a védőfalban, Kyle Wilber a linebacker sorban, Kenny Okoro a hátsó négyesben brillírozhat, ám az egység mintha nem állna fenn, míg a 3-4-es rendszerben oly fontos NT posztot a messze felülteljesítő, csupán 260 fontos Whitlock tölti be, ami megint árulkodó dolog.

Mit várhatunk idén? Vért, verítéket és könnyeket. Mivel ez már túl sablonos és közhelyes kijelentés, maradjunk annyiban, hogy előreláthatólag nem 2011-ben valósul meg az újabb WF-es Hamupipőke-történet, a winston-salemieknek még a 6-6-os, semleges mutató is BCS Bowllal érne fel. A menetrendet vizsgálva nem juthatunk más következtetésre, miszerint minimum három bravúrgyőzelem szükségeltetne akár egy kisebb bowlhoz, az FCS-es Gardner-Webb mellett nemhogy borítélkolható sikerek nincsenek a kalapban, mostanra egy Duke elleni találkozót sem szabad papírformának tekinteni, épp ellenkezőleg. A Wake Forest szimpatikus gárda, akiknek ugyan érdemes szorítani, de se a látványos mérkőzéseket keresők, se a sikerélményre szomjazók ne náluk kössenek ki.

 

Maryland Terrapins

Ralph Friedgen távozásával egy 10 éves szakasz zárult le College Parkban. A veterán mesterrel hétszer mentek a teknősök bowlozni. Utódja a UConnal Fiesta Bowlig jutó Randy Edsall lett, tehát egy elég jónevű szakemberrel sikerült megegyezni. Hogy első évben a Terps játékába mekkora javulás áll be (ha beáll egyáltalán), az nagy kérdés, illetve az is, hogy egy valamivel erősebb mezőnyben mennyire lesz hosszútávon hatékony az új stáb. Adott számukra egy olyan garnitúra, amely egy 2-10-es szezon után tudott 9-4-re fejlődni, csaknem megnyerte a divízióját és év végén az országos rangsorban is ott volt. Friedgen segédedzői közül csak az OL és a WR coach maradt. Az új OC, Gary Crowton az LSU, az új DC, Todd Bradford pedig a Southern Miss hasonló pozícióját hagyta ott Edsall kedvéért, aki tehát nem tartotta egyben a connecticuti stábot.

 

Tavaly berobbant a köztudatba Danny O’Brien. Újoncként 3 meccs alatt kinőtte magát kezdő irányítóvá, és ilyen hátrányból indulva is 22 touchdownnal és 8 interceptionnel zárta az évet. Most úgy tűnik 3 évig megoldódott a Maryland QB kérdése. Más kérdés, hogy Torrey Smith nélkül sokkal nehezebb dolga lesz, és Adrian Cannon sincs már itt, aki a második számú célpont volt. Ronnie Tyler és Quintin McRae örökölheti meg a kezdő posztokat, ez pedig komoly visszaeséshez vezethet. A futók közül Da’Rel Scott már az NFL preszezonban villog, de a tavalyi yard éllovas Devin Meggett rendelkezésre áll, és a kiváló rövid yardos futó, DJ Adams szintén. Edsall híres volt arról a Hueskies-nál, hogy sorra nevelte ki az NCAA élbolyába törő futókat. A fal rutinos játékosokból állt volna, ha Justin Gilbert le ne sérül tavasszal, így új LT-t kell szerezni. A kezdőötös maradék négy helyén nem változik az összeállítás.

A védelem is változik, a legnagyobb név Kenny Tate SS-ről LB posztra kerül, hogy jobban ki tudják használni adottságait. Eric Franklin és Matt Robinson örökli a safety posztokat, mindketten rutinos cserék voltak eddig. Cameron Chism elit cornerback, 23 meccs óta kezdő. Nehéz is a dolga a másik oldalon Trenton Hughes-nak, aki ha becsődöl, Dexter McDougle léphet előre. A pálya közepéről Adrian Moten és Alex Wujciak távozása is komoly érvágás, de a tavalyi 3. kezdő, Demetrius Hartsfield (88 szerelés) sem kis név. Ő fog behúzódni középre, és Tate is jól szerel, ebben bíznak a teknősök. A falban a DT, Joe Vellano (63 szerelés, 10.5 TFL, 5 sack) mellé három aránylag fiatal játékos várható. David Mackall nagyszerű pass rusher, de testsúlya nincs meg hozzá, hogy a futás ellen is hatékony legyen, így sokat lesz a vonalon kívül.

 

A special teamet nem a rúgók miatt emelem ki, hanem mert lassan 12 éve egy punt-jukat sem blokkolták, miközben ők csak 2001 és 2007 között blokkoltak 22-t. Ebben a tekintetben nekik van a leghosszabb sorozatuk az országban, igaz Travis Baltz ezt nem tudja már folytatni, mivel letelt a 4 éve.

 

Boston College Eagles

Borzasztó volt nézni tavaly, hogy mennyire egyoldalú támadójátékot mutat a BC. Pedig a védelem jól mozgott Mark Herzlich visszatérésével, de ha az aktuális ellenfél kikapcsolta Montel Harris-t, és ezzel a futást, ott vége volt a dalnak. Sőt, Harris jó formájától függetlenül is haldoklott a passzjáték végig, így nem meglepő az OC váltás. Kevin Rogers a Minnesota Vikings QB edzője volt, tőle várják a megváltást, ami valószínűleg nem fog bekövetkezni.

Kezdjük ott, hogy Montel Harris bokája rakoncátlankodik, így legalább 3 hetet kihagy az alapszakaszból. Aki már 3600 yardot lefutott karrierje folyamán, ritkán van jó állapotban senior évére. Andre Williams szerencsére jól helyettesítette korábban, így ha Harris felépül az ACC találkozókra, ütős párost alkotnak majd. A quarterback teljesítmény annyira gyenge volt, hogy a depth chart első két helyén lévő Shinskie-Marscovetra duót el is felejtették hamar, és odaadták a karmesteri pálcát az újonc Chase Rettig kezébe. Semmivel sem volt jobb, mint elődei, de legalább szerzett némi rutint a továbbiakra. Gyakori lesz az 5 elkapós felállás Rogers szerint, ahol Colin Larmond 1 év kihagyás után villoghat. Bobby Swigert, Alex Amidon, Johnathan Coleman és Ifeanyi Momah is sok szerepet kaphat, szinte azonos mértékben. Chris Pantale (TE) ugyancsak kereshető a labdával. A falban ketten maradtak, Nathan Richman (LG) és Mark Spinney (C).  A fő kérdés, hogy Anthony Castonzo helyét ki foglalja el a vak oldalon, mégiscsak egy 1. körös játékos helyébe kell lépni. Emmett Cleary a fő esélyes, neki ugyanis már van 10 meccs rutinja, igaz, hogy LG és RT poszton, de ez részletkérdés.

A védelem sztárja, Luke Kuechly, az MLB. Tavaly 183 szerelést mutatott be, a legtöbbet az első osztályban. Minden megvan benne, hogy a következő szinten is húzóember legyen, rá mindenképpen érdemes odafigyelni. Kevin Pierre-Louis (93 szerelés) maradt az egyik szélén a linebacker sornak, így csak Herzlich posztja maradt üres. A védőfal nem rossz, Kaleb Ramsey (DT) akár ACC válogatottba is kerülhet, Max Holloway (DE) pedig annak ellenére lett csapata legjobb TFL és sack kategóriában is, hogy csak a meccsek felén volt kezdő. Sok szerephez juthat a német Kasim Edebali (DE) vagy az újonc Connor Wujciak, a marylandi linebacker öccse. A secondary változatlan összeállításban lép majd fel. Donnie Fletcher (5 INT) helye legalábbis biztos, a másik corner CJ Jones volt, de a sokra tartott újonc, Albert Louis-Jean sem vesztegeti az idejét. Okechukwu Okoroha és Jim Noel szezon közben harcolták ki a két safety helyet, és sikerült is megtartaniuk.

 

North Carolina State Wolfpack

Phillip Rivers távozása óta legjobb idényét produkálta a Wolfpack. A védelem átlagosan 9 ponttal kapott kevesebbet, mint az azt megelőző évben. Legyőzték a Florida State-t és övék lehetett volna az Atlantic csoport, ha nem kapnak ki a Marylandtől. A Bowl meccsen a West Virginia elleni 23-7 ugyancsak impresszív volt. Az offszezonban aztán mindkét egység a vezérét vesztette. Azt tudtuk, hogy Nate Irvingnek ez az utolsó idénye, az MLB-t ki is választották az NFL draft 3. körében, tovább növelve ezzel az NC State sorozatát. 1978 óta egy kivétellel (’96) minden évben választottak valakit a drafton a farkasok közül. A támadósorból Russell Wilson vált ki, akiből egyszerűen elege lett Tom O’Brien edzőnek. Wilson a Colorado Rockies egy farmcsapatánál baseballozik, ha nincs futballidény, a volt tengerészgyalogos mester viszont szerette volna, ha a quarterback-je együtt készül a csapattal, így Mike Glennont nevezte ki kezdőnek, Wilson pedig mehetett ahová akart. Végül a Wisonsin Badgers-höz költözött be a maga meccsenkénti 281.7 passzolt yardjával.

Az új QB legjobb barátja George Bryan lehet, aki az ország legjobb TE-jei között is említésre kerülhet. Elkapók nem nagyon maradtak tavalyról, majdnem 2000 yard távozott a top3 elkapó távozásával, egyedül TJ Graham maradt a főszereplők közül, az ő sebessége sokat érhet. Futásban Mustafa Greene-re hárulna m nagy teher, aki bár a legtöbb yardot szerezte a földön, nem hozott kiemelkedő számokat. A feltételes mód azért van, mert Greene előzetesen 1 hónapot kihagyni kényszerűl, így James Washington kerül előtérbe. Most az 1000 yardra pályázik, ami azért is lenne fontos, mert Glennon sokkal inkább zsebirányító, mint Wilson volt. A falból Jake Vermiglio (LT) lediplomázott, így RJ Mattes átkerül vak oldalra. Andrew Wallace (LG) még kúrálja a bal térdét, így az első hónapot biztosan kihagyja a szezonból. Cameron Wentz (C) és Zach Allen (RG) megőrizte helyét. A maradék OT helyre Robert Crisp pályázik jó eséllyel, akit eddig vak oldalon próbálgattak, tehát ha a fejlődése úgy hozza, akkor Mattes visszakerülhet eredeti helyére.

A secondary nem sok labdát szerzett tavaly, de idén gyaníthatóan jobbak lesznek. Négy játékos is pályázik a két CB posztra. Jarvis Byrd tavaly sérült volt, ezért kihagyta a teljes idényt és most is az orvosi szobában kezd, játszott viszont CJ Wilson, David Amerson és Justin Byers. Komoly depth. A két junior safety Brandan Bishop (4 INT) és a jónevű Earl Wolff (91 szerelés) is biztos pont. Irving nélkül is klasszis linebackereket találunk a csapatban. Terrell Manning a gyenge oldalon pusztít majd, Audie Cole (95 szerelés, 10.5 mínusz, 5 sack) pedig behúzódik középre. A harmadik szereplő, a konvertált safety, DJ Green lesz. A védőfal futás ellen nagyon jó, JR Sweezy (13 TFL, 6 sack) vezetésével, de a pass rush már tavaly sem működött, és idén se jött minőségi erősítés.

 

Herczeg Ádám (Höri)