Big East figyelő 5.

Mozgások a ranglistákon:

AP Top 25: A West Virginia a 23. helyről a 21-re lépett előre.
USA Today Coaches’ Poll: A West Virginia a 22. helyről a 21-re lépett előre.
BCS rangsor: -

Beharangozó, harmadik játékhét:

A hét mérkőzése: North Carolina State Wolfpack-Cincinnati Bearcats

Papíron a két csapat találkozója egy fantasztikus támadójátékokat prezentáló összecsapás lehetne, ahol mindkét fél TD-k és FG-k sorozatával pontgazdag mérkőzést játszik. Azonban az elmúlt két hétben mindkét együttesnél jelentkeztek kisebb problémák az offenseben. Meglepő dolog ez, hiszen mindkét fél évek óta az NCAA elit támadóegységeihez tartozik. Az NC State remekül kezdte az évet, már ami az eredményeket illeti. A QB, Russell Wilson vezette csapat könnyed győzelmet aratott az alacsonyabb osztályú Western Carolina ellen, majd kissé megszenvedett a UCF-fel szemben. A kiváló QB önmagához képest gyengén játszott, és passzainak pontossága is elmaradt az elvárttól az utóbbi mérkőzésen, de ennek ellenére sikerült győzni. Az elmúlt két évben az ACC egyik legjobb irányítójává váló Wilson idén is remek elkapó gárdára számíthat, élükön az ACC elsőszámú elkapó TE-jével, George Bryannel. Mellette a két remek possession WR, Owen Spencer és Jarvis Williams, illetve a returnerként és elkapóként is robbanékony TJ Graham is rendelkezésre áll. A futójáték nem a csapat erőssége, de a Haynes-Greene RB páros eddig elfogadhatóan teljesített az idényben. A bowl szereplés elmaradása az elmúlt évben leginkább a védelem gyengélkedésének volt köszönhető. Nate Irving, az igazi sztárrá váló LB hiánya (súlyos autóbalesete miatt nem játszott tavaly), és a védőfal, valamit a secondary gyengesége vezetett az 5-7-es mutatóhoz. Irving visszatért, és bár még nem a régi, a jelenléte nagyon sokat számít a csapatnak. Kisebb meglepetéssel is szolgált a UCF ellen a mindenki által kérdőjelesnek tartott védelem, hiszen öt labdát szereztek, és nekik volt köszönhető, hogy a mérkőzés végén nem fordult meg az állás.

A kissé döcögő gépezet a Cincynél is jelentkezik támadóoldalon, gyakorlatilag állandó témát szolgáltatva a Big East figyelőben. A másodosztályú Indiana State ellen sem tudott igazán dominálni a Zach Collaros vezette offense, ami nagyon komoly probléma. Ehhez hozzávesszük az első hét kínos teljesítményét a támadófaltól, és már rosszabb helyzetben vannak, mint Wilsonék. A passz elleni védekezés egyik csapatnak sem a legnagyobb erőssége, ez pedig hozzájárulhat az offense-ek eddiginél jobb szerepléséhez. Ha mindkét csapat azon a szinten játszik, ahogy kellene nekik, akkor egy szoros, végletekig kiélezett találkozón a szerencsésebb fél győz, egy TD-n belüli különbséggel. Ha azonban marad a támadójátékok pontatlansága, akkor a kevésbé gyengélkedő csapat kerülhet ki győztesen a mérkőzésből.



A hét rivalizálása: West Virginia Mountaineers (21.)-Maryland Terrapins

A WVU és Maryland közötti rivalizálás története 1919-ig nyúlik vissza. Azóta 46 alkalommal találkoztak, 23 WVU siker és 21 Maryland győzelem mellett 2 döntetlen is született. A leghosszabb időszak, amikor megrendezték a mérkőzést 1980 és 2007 között tartott. Tavaly és tavalyelőtt nem találkoztak, de a következő nyolc évben ismét összefutnak. Elsősorban az táplálja ma a rivalizálást, hogy mindkét csapat szívesen merít a másik recruiting területéről, illetve ezen kívül is gyakran szemelik ki ugyanazt a játékost. A legnevesebb, szinte biztosan mindenki által ismert alany Steve Slaton volt az utóbbi időben, akit a Maryland orra elől szerzett meg a Mountaineers.

Úgy tűnt a tavalyi év folyamán, hogy véget ér a Ralph Friedgen-éra a College Parkban, miután a Terrapins 2-10-es idényt tudott maga mögött. Erre úgy érünk az idény harmadik hetéhez, hogy még mindig Friedgen az edző, és a Maryland az első két mérkőzését megnyerte. A Morgan State legyőzése nem túl nagy fegyvertény, de a Navyé már érdekesebb, akkor is, ha elsősorban saját magának köszönhette a Haditengerészet csapata a vereséget. A támadóoldalon többek között Jamarr Robinsonnal (scrambling QB), Da’Rel Scottal (RB), Davin Meggettel (RB) és Torrey Smith-szel (WR), a védelemben pedig a kiváló LB-vel, Alex Wujciakkal felálló együttes azonban elég jelentősen el van maradva a West Virginia szintjétől. A WVU támadójátékát nehéz lesz megfognia a védelemnek, a támadósor egyoldalúsága (főleg a futásra építenek) pedig egyszerűsíti a kiváló nevekből álló ’Eers védelem dolgát.  Már egy szoros mérkőzés is meglepetés lenne Morgantownban.

Kiemelkedő mérkőzés: Temple Owls-Connecticut Huskies

A Temple és a Connecticut nagyon hasonló csapatok. Mindkét együttes a kiváló futójátékra épít, amelyet egy jól blokkoló fal segít. Már jól ismerhetik hűséges olvasóink a Jordan Todman vezette UConn futójátékot, a Temple-lel viszont csupán a Non-BCS figyelőkben találkozhattak. A tavaly rossz, idén fejlődőképes QB játékot az Owlsnál a MAC legjobb futójátéka támogatja. A két RB, Matt Brown és Bernard Pierce tökéletes kiegészítői egymásnak. A kicsi és fürge Brown, illetve a tavaly 1361 yardig és 16 TD-ig jutó, erőfutói méretekkel rendelkező Pierce nagyon jól érvényesülnek a leginkább a tackle, Darius Morris és a guard, Colin Madison fémjelezte fal mögött. Az elmúlt héten Pierce kisebb kézsérülést szenvedett, de úgy tűnik, hadrafogható lesz a Huskies ellen. A védelemben minden szinten szerepel egy igazi klasszis. A védőfalban játszik Adrian Robinson, aki a tavalyi évben a MAC legjobb védőjátékosa volt, az LB sorban Elijah Joseph, a secondaryben pedig a FS Jaiquawn Jarrett az NFL scoutok kiszemeltjei. A Temple idén két szoros mérkőzést nyert meg eddig kisebb szerencsével, előbb a másodosztály bajnoka, a Villanova, majd a MAC rivális Central Michigan ellen. Ha a Connecticut csak kicsit is gyengébben szerepel, kissé félvállról veszi a mérkőzést, bizony benne van ebben a meccsben az Owls meglepetés győzelme. De úgy gondolom, nem fog ilyen hibát elkövetni a UConn, tudják ők is, hogy veszélyes ellenfél a Temple...

Egyéb mérkőzések: Oregon State Beavers (25.)-Louisville Cardinals; Syracuse Orange-Maine Black Bears (FCS)

Az Oregon State, mint a Pac-10 konferencia egyik esélyese, nem a Louisville szintje jelenleg, nagy csoda lenne egy esetleges győzelem. Nehéz lesz Charlie Strong csapatának megfognia a Beavers két veszélyes fegyverét, a Rodgers testvéreket. Jacquizz az NCAA egyik legjobb futójátékosa, aki ráadásul passzokkal is életveszélyes, James pedig  nagyon jó elkapó, és a returnerként is az elitben a helye. Nem hiszem, hogy éppen a Louisville lenne képes arra, hogy megállítsa őket a kérdőjeles védelmével. Ne feledjük, a TCU is elsősorban labdabirtoklási fölényének köszönhette az ellenük való győzelmet a nyitó fordulóban, egészen pontosan annak, hogy a pálya szélén tartották a Beavers offenset. Adam Fromannak és az elkapóknak nagyot kell fejlődnie, hiszen a Cardsnak nincs olyan támadófala a futójáték segítésére, mint a TCU-nak, amely dominálni tudna a Beavers Stephen Paea és Brennan Olander vezette védőfala ellen...



A Syracuse megkezdi két mérkőzéses túráját másodosztályú ellenfelekkel szemben, ha a jelenleg 1-1-gyel álló csapat nem 3-1-es mérleget tud majd magáénak két hét múlva, az mindenképpen csalódás. A Maine nem ismeretlen az Orangenak, a CAA konferencia egyik kisebb csapata ugyanis tavaly is a Carrier Domeban vendégeskedett, és kapott ki 17 ponttal a félidei vezetés után. Idén valamivel simább győzelmet várhatunk, mert a Cuse jobb, mint tavaly volt, a Maine viszont eddig nem az igazi. A Black Bears legjobb játékosa a RB Jared Turcott, aki 2008-ban All-American volt, de a tavalyi évet kihagyta sérülés miatt. Az elmúlt évben elsősorban a QB-val, Warren Smith-szel gyűlt meg az Orange baja. Kiemelendő még a védelemből a secondary sztárja, Steven Barker, illetve a linebacker, Donte Dennis.

Kezdési időpontok és tippek:

szeptember 17. péntek
01:30 North Carolina State-Cincinnati (31-30) tv: ESPN America, élő

szeptember 18. szombat
18:00 West Virginia-Maryland (30-14)
18:00 Temple-Connecticut (17-27)
23:30 Oregon State-Louisville (40-13)

szeptember 19. vasárnap
01:15 Syracuse-Maine (FCS) (41-10)

Szabadnapos: Pittsburgh, Rutgers, South Florida

Konferencia értékelés

Állandó problémát jelent a Big East számára az elismertség kérdésköre. Évről évre arról vitatkoznak a szakértők, hogy van-e még BCS létjogosultsága a konferenciának, megemlítik, hogy érett lenne a BCS egy átszervezésre, az MWC konferencia bevonására, cseréjére a Big Easttel. A valóság azonban az, hogy a BCS rendszer alapszerződése nem zárja ki hatodik konferencia BCS szintűvé emelését. Nem kell tehát egyik jelenlegi BCS tagot sem lecserélni ahhoz, hogy új BCS konferencia szülessen.
Az elmúlt két hét eseményei három állandó témát hoztak előtérbe a college fociban. Az első mindenképp a Boise State és a National Championship Game viszonylatában kibontakozó vita, amely végig fog húzódni az egész szezonon. A második az eltiltott játékosok fokozatosan növekvő száma. A harmadik pedig a hetente sajnálatra méltatott BCS konferencia (1. hét: Big East, 2. hét: ACC), és hogy közülük éppen melyik a legrosszabb... Nézzünk a konferencia csapatainak eddigi teljesítménye mögé a college foci „szintjeinek” viszonylatában.

vs. FCS: 7-0

Győzelem: Norfolk State, Stony Brook, Coastal Carolina, New Hampshire, Eastern Kentucky, Texas Southern, Indiana State
Vereség: -
Hátralevő mérkőzések: Syracuse-Maine (3. hét), Syracuse-Colgate (4. hét)

A Big East eddig a Pac-10 mellett az a BCS konferencia, amelynek csapatai legalább arra képesek voltak, hogy a másodosztályú együttesek elleni vereséget elkerüljék. A Jacksonville State megverte az Ole Misst, a South Dakota a Minnesotát,  a North Dakota State a Kansast, míg a James Madison a Virginia Techet. Ezzel az SEC, a Big Ten, a Big12 és az ACC egy csapata is alulmaradt egy másodosztályú együttessel szemben. A Pac-10-ben pedig a Washington State állt nagyon közel egy vereséghez a Montana State ellen, és 16-0-ás negyedik negyedet kellett produkálniuk az egy pontos diadalhoz. A Big East csapatainak ilyen gondja nem volt, egyetlen szereplő sem hozott szégyent a konferenciára, nemhogy vereséggel, de még szoros mérkőzéssel sem.

vs. FBS: 3-6

vs. SEC: 0-2 (Gy: -, V: Kentucky, Florida) Hátra van: LSU-West Virginia (4.), Connecticut-Vanderbilt (5.)
vs. Big Ten: 0-1 (Gy: -, V: Michigan) Hátra van: -
vs. Pac-10: 0-1 (Gy: -, V: Washington) Hátra van: Oregon State-Louisville (3.)
vs. Big12: 0-0 (Gy: -, V: -) Hátra van: Cincinnati-Oklahoma (4.)
vs. ACC: 0-0 (Gy: -, V: -) Hátra van: NC State-Cincinnati (3.), West Virginia-Maryland (3.), Pittsburgh-Miami (Fl.) (4.), Rutgers-North Carolina (4.), Syracuse-Boston College (13.), Miami (Fl.)-South Florida (13.)

Eddig 0-4 a mérleg a BCS csapatok ellen, de előzetesen sem lehetett a Big East csapatokat esélyesnek tekinteni a négy mérkőzésből hármon. A Kentucky Louisville elleni, a Washington Syracuse-zal szembeni, és a Florida USF elleni győzelme papírforma. A negyedik a UConn michigani vendégjátéka volt, ahol nem más, mint a Heisman Trófea jelenlegi legnagyobb esélyese, Denard Robinson mutatkozott be a közönségnek. Utólag visszanézve arra a mérkőzésre egyre kevésbé kínos a kép. Lesz még esélye a javításra a Big Eastnek, hiszen még 10 mérkőzést vívnak BCS ellenfelekkel szemben.

vs. MWC: 0-1 (Gy: -, V: Utah) Hátra van: West Virginia-UNLV (6.)
vs. WAC: 0-1 (Gy: -, V: Fresno State) Hátra van: -
vs. MAC: 1-0 (Gy: Akron, V: -) Hátra van: Temple-Connecticut (3.), Connecticut-Buffalo (4.), Cincinnati-Miami (Oh.) (6.)
vs. C-USA: 1-0 (Gy: Marshall, V: -) Hátra van: Rutgers-Tulane (5.), Louisville-Memphis (6.)
vs. Sun Belt: 1-0 (Gy: FIU, V: -) Hátra van: South Florida-Western Kentucky (4.), South Florida-Florida Atlantic (5.), Arkansas State-Louisville (5.), Pittsburgh-FIU (5.)
vs. Függetlenek: 0-0 (Gy: -, V: -) Hátra van: Notre Dame-Pittsburgh (6.), Rutgers-Army (7.)

Az MWC és WAC elleni vereségek azért számítanak különösen kínosnak, mert éppen ezt a két konferenciát tartották az elmúlt pár évben „trónkövetelőnek” a BCS helyekért (az MWC-t joggal, a WAC-ot kevésbé, elsősorban a Boise State, illetve a Colt Brennan érában a Hawaii miatt). A Utah elleni vereség megmagyarázható, hiszen egy remek együttes a Utes, de az, hogy sokkal jobban játszott az MWC-be tartozó csapat, nem éppen pozitív a konferenciára nézve. A Fresno State elleni Cincy vereség az eddigi legnagyobb csalódás.

Összességében elmondhatjuk, hogy a Big East a kötelezőnek tekinthető győzelmeket eddig megszerezte, a Utah és a Fresno State elleni vereségek azok, amelyek negatívumként hatnak. BCS ellenfelekkel szemben eddig nem jött össze a siker. A konferencia eddig egyetlen váratlan győzelmet sem tudott felmutatni, ez teszi igazán nehézzé a jelenlegi helyzetüket elismertség szempontjából.

A hét legfontosabb hírei és cikkei:
Big East figyelő 4.
Martinek sérülése a vártnál súlyosabb
Jason Douglas eltiltása
Brandon Hogan eltiltása
Greg Romeus kiesett az idény nagy részére
Dan Mason a második csapatban
Weaver ACL szakadása
Bogan is megsérült

Gaál Sándor (gsn)