Big East figyelő 8.

A negyedik játékhét mérkőzéseinek összefoglalói:

Pittsburgh Panthers-Miami (Fl) Hurricanes (19.) 3-31
A forduló nyitótalálkozóján a szezon előtt a Big East legnagyobb esélyesének kikiáltott csapat megsemmisítő vereséget szenvedett. A Miami már az első félidőben domináns teljesítményt nyújtott, annak ellenére, hogy csupán 10-0-ás előnnyel mentek szünetre, köszönhetően a Canes QB, Jacory Harris két labdaeladásának is. Rögtön az első driveból megszerezték a vezetést a flloridaiak Damien Berry TD futásának köszönhetően. És innentől elkezdődött a Pittsburgh támadójátékának őrületbe kergetése. Akit kergettek, az leginkább Tino Sunseri, a Panthers QB-je volt, de mellette a futójátékot is tökéletesen eltakarította az útból a Miami D. A Pittsburgh hatodik (!) támadásakor született meg az első first downjuk, a második negyed 9. percében. És ekkor már a klasszis RB, az idén teljesen megszelidített Dion Lewis nem volt a pályán, átadta a helyét Ray Grahamnek. Graham első pár labdaérintésével többet használt a csapatnak, mint Lewis egész mérkőzésen. De hiába jutottak el a Miami 35 yardjára, Dan Hutchins mellérúgta a FG kísérletet. A harmadik negyed elején Leonard Hankerson TD elkapásával 17-0-ra változott az állás, és a Pitt támadók a negyed végéig megint képtelennek bizonyultak first down elérésére... Egy rossz puntot követően Graham révén FG közelbe értek, de ekkor Dion Lewis visszahozásával ismét megakadt a drive, és csupán három pont került fel az eredményjelzőre Hutchins FG-ja révén. A Miami válasz TD-je után Tino Sunserit a csere QB, Pat Bostick váltotta, de vele sem sikerült további pontokat szerezni. A Hurricanes még futott egy TD-t, kialakítva a 31-3-as végeredményt. A Pittsburgh tavaly rettegett támadójátékának ezen a mérkőzésen a first downok megszerzése is komoly gondot okozott, a védelem pedig nagyon sokat volt a pályán, nagyon elfáradtak a mérkőzés végére. Az amúgy sem erős passz elleni védelem ezúttal is gyengélkedett.  A Panthers szétesett csapat benyomását keltette.
A mérkőzés legjobbja: Sean Spence (WLB, Miami (Fl)) 9 szerelés, 1,5 sack



Connecticut Huskies-Buffalo Bulls 45-21
A sérült Jordan Todman nélkül állt ki a Connecticut a Buffalo ellen, ez azonban nem volt rossz hatással a futójátékra. A két helyettes, DJ Shoemate és Robbie Frey együttesen 172 futott yarddal és 2 TD-vel zártak. Két TD-vel indított a UConn, előbb Jerome Junior váltotta TD-re interceptionjét, majd DJ Shoemate szerezte meg első TD-jét egyetemi pályafutása során. A szünetre azonban Ed Young két TD elkapásával visszaküzdötte magát a Bulls. Ez leginkább annak volt köszönhető, hogy ismét gyengélkedett a Zach Frazer vezette passzjáték. A félidei döntetlen után nem is várt Randy Edsall, és az eltiltásából visszatérő QB-t, Cody Endrest küldte a pályára Frazer helyett. Endres pedig meghálálta a bizalmat. Onnantól kezdve, hogy pályára lépett, nem volt megállás. Egy félidő alatt 139 passzolt yardig és 2 TD átadásig jutott. A Huskies egy csapásra a korábbi futócsapatból kiegyensúlyozott támadójátékot nyújtó együttessé vált. Végül biztosan, 24 ponttal nyert a UConn, köszönhetően a futók jó játékának, Endres feltűnésének, illetve a négy interceptiont és két int. return TD-t szerző védelemnek.
A mérkőzés legjobbja: Jerome Junior (S, Connecticut) 4 szerelés, 2 interception, 1 interception return TD

Rutgers Scarlet Knights-North Carolina Tar Heels 13-17
Az mérkőzés elején szinte minden a Rutgers szája íze szerint alakult. Az első UNC drive-ot sikerült egy 4. és 1 szituáció kivédekezésével megakasztaniuk. San San Te 32 yardos FG-ja után fumblet harcoltak ki, és Mohamed Sanu wildcatből futott TD-je révén 10-0-ra növelték az előnyt. Tom Savage, a Knights QB-je azonban a következő támadáskor interceptiont dobott, amivel a sztár LB, Bruce Carter 55 yardot futott vissza. Hamarosan felkerült az eredményjelzőre a Tar Heels is Johnny White futott TD-je révén. A félidőben 10-7 volt az állás a Schiano csapat javára, köszönhetően az utolsó UNC driveban kiharcolt újabb fumblenek, David Rowe Jheranie Boydtól lopta el a labdát. A harmadik negyedben egy hosszú Tar Heels TD drive után már a Rutgers üldözte az eredményt. A támadójáték kétségbeejtő volt, és hiába állt helyt a védelem és a special team, egyszerűen képtelen volt fordítani a Rutgers. 13-17-nél Savage-éknak két lehetősége is volt, de előbb a fiatal QB interceptiont dobott a redzoneban, majd 4. és 14-nél nem sikerült elériük a first downt. A North Carolina megérdemelten nyert Piscatawayben, hiszen a Rutgers nem tudta pontokra váltani lehetőségeit a második félidőben. Tom Savage kisebb bordasérülést szenvedett a mérkőzésen.
A mérkőzés legjobbja: Quinton Coples (DE, North Carolina) 9 szerelés, 4 szerelés a play kezdővonala mögött, 3 sack

Syracuse Orange-Colgate Raiders (FCS) 42-7
A Cuse immár szokásos FCS ellenfelekkel szembeni „stratégiáját” mutatta be a Colgate ellen. Az első félidőben még nyílt volt a mérkőzés, kissé szenvedett az Orange, majd a második félidőben biztossá tették a győzelmet. Az RB, Delone Carter kezdte meg a pontgyártást 24 yardos TD-jével az első negyedben, de ezt sokáig nem követte fontos esemény. A Colgate futásokkal próbálta a pálya szélén tartani a Syracuse offenset. Ebben egészen addig mentek, hogy még negyedik kísérleteket is bevállaltak a 131 yardig és 1 TD-ig jutó futó Nate Eachus vezetésével. A szünet előtt Antwon Bailey 37 yardos elkapásával alakult ki a két TD előny. Azok után, hogy egy hete a Ryan Nassib vezette passzjáték dominált, ezúttal a futójáték hozta meg a sikert Doug Marrone-éknak. Delone Carter 4 TD-je mellett Prince-Tyson Gulley is megszerezte karrierje első futott TD-jét. Végül 42-7-re nyert az Orange a jó második félidei játékának köszönhetően. 3-1-es mutatójukkal jelenleg a Big East élén állnak holtversenyben. Ilyen eredményes idénykezdetre 2003 óta nem volt példa, de ne felejtsük,  hogy a két FCS ellenfél, és a gyenge Akron legyőzése azért nem akkora fegyvertény.
A mérkőzés legjobbja: Delone Carter (RB, Syracuse) 14 futás, 172 yard, 4 TD

Cincinnati Bearcats-Oklahoma Sooners (8.) 29-31
A Bearcatset mindenki kezdte már leírni, erre jelentkeztek egy olyan produkcióval, ami mindenkit meglepett. A nagy hátrány sem zavarta őket, képesek voltak felállni, és végül majdnem legyőzték az Oklahomát. A mérkőzés elején a Cincy szerzett vezetést Jake Rogers FG-jával, de ezután a Sooners időszaka következett. Beindult a támadógépezet, és nem volt megállás. A két sztár, DeMarco Murray futott, és Ryan Broyles elkapott TD-jével az első negyed végére már biztos volt a Stoops csapat vezetése, de ekkor DJ Woods első villanását egy Collaros TD passz követte, és máris ismét meccsben volt a Bearcats. Akár vezethetett is volna a Cincy, ha DJ Woods nem ejti be (Sooners közreműködéssel) Collaros passzát az endzoneba, touchbackre... Mossis Madu TD futásával már 15 pontos előnybe került a Sooners a második félidő elején, de nem adta fel a Jones csapat. Két Rogers FG-t, egy DJ Woods TD elkapás követett, és máris feljött a Bearcats 24-22-re. Egyik, majd másik csapat is bemutatott egy TD drive-ot, 31-29-re módosítva az eredményt (A Sooners TD-t DJ Woods fumbleje előzte meg saját 20 yardján belül). Mivel csupán egy perc volt a mérkőzésből, a Cincy onside kickre kényszerült. A rúgás a Cincy játékosok kezében kötött ki, de mielőtt örülhettek volna a szurkolók, el is vesztette a labdát, véget vetve a mérkőzésnek. A Cincynél sokkal kevésbé jelentkezett a támadófal probléma, mint az elmúlt hetekben, és a D megfogta a Sooners futójátékát. Zach Collaros végre hasonlóan játszott, mint az elmúlt évben, és Isaiah Pead, a gárda RB-je is fantasztikus teljesítménnyel tért vissza. A mérkőzés egyik nagy pozitív hőse lehetett volna DJ Woods, 171 elkapott yardja és TD-je miatt erre rászolgált volna, de a két döntő fumbleje alapvetően befolyásolta a mérkőzés kimenetelét...
A mérkőzés legjobbja: Zach Collaros (QB, Cincinnati) 23/38, 305 yard, 3 TD, 1 INT



South Florida Bulls-Western Kentucky Hilltoppers 24-12
A USF-nek papíron könnyű dolga volt, de alaposan megizzadtak a Western Kentucky ellen. A szünetben mindössze 7-0 volt az állás a javukra Moise Plancher 13 yardos TD-jének köszönhetően. Újabb két futott TD révén a harmadik negyed végére már 21 pontos volt a Bulls előnye, de innentől inkább a Hilltoppers érvényesült. A negyedik negyedben 12 pontot szereztek, de nem tudtak kellően közel kerülni Skip Holtz csapatához. A mérkőzés pozitívuma, hogy a USF defense meg tudta állítani azt a Bobby Raineyt (21 futás, mindössze 64 yard), aki remekelt a Nebraska, a Kentucky és az Indiana ellen is, illetve hogy a Plancher-Murray duó együttesen majdnem 200 futott yardig jutott. A negatívumok között elsősorban azt kell kiemelni, hogy a passzjátékkal már annyira nem is mertek próbálkozni. Ez annak számlájára is írható, hogy ezúttal már a harmadik WR-ből elsőszámúvá előlépő Dontavia Bogan sem tudott játszani. Eric Schwartz két kihagyott FG-jának köszönhetően ismét lehetőséget kapott college mérkőzésen az életveszélyes sérülése miatt a 2009-es évet kihagyó brazil rúgójátékos, Maikon Bonani.
A mérkőzés legjobbja: Demetris Murray (RB, South Florida) 15 futás, 116 yard

LSU Tigers (15.)-West Virginia Mountaineers (22.) 20-14
Brandon Hogan, az eltiltott WVU CB természetesen ott volt az LSU ellen a kezdőcsapatban. Bill Stewart nem engedhette meg, hogy a problémás játékos nélkül vágjon neki egy ekkora rangadónak. Semmi meglepetés nem történt a mérkőzésen, már ami az LSU játékát illeti. A Jordan Jefferson vezette passzjáték gyengélkedett, a védelem és a special team remekelt, az LSU pedig utóbbiaknak köszönhetően győzött. A szokásos idei forgatókönyv, mondhatnánk. A WVU kezdett jobban, hiszen Keith Tandy (CB) interceptionjét követően FG közelbe értek a támadással. Ott azonban gondba ütköztek, a gond neve egészen pontosan az LSU CB-je, Patrick Peterson volt, aki blokkolta Tyler Bitancourt kísérletét. Innentől pedig átvette az irányítást az LSU, sorozatban 17 pontot szerezve. A WVU fullback, Ryan Clarke saját 12 yardon elkövetett fumblejét a Tigers RB-je, Stevan Ridley váltotta TD-re. Majd Geno Smith dobott egy interceptiont, amiből Josh Jasper 49 yardos FG-ja sült ki. Az i-re a pontot pedig Peterson tette fel, egy 60 yardos punt return TD-vel. A második negyed vége felé tért csak magához a Mountaineers a sokkból, de ekkor Noel Devine már nem volt soraikban. A kiváló, de ezen a mérkőzésen csupán 2,6-os átlaggal 37 yardot összehoző RB sérülés miatt volt kénytelen elhagyni a pályát (később még visszatért, de teljesen hatástalan volt ezen a napon). A szünet előtt Geno Smith megtalálta az endzoneban Stedman Baileyt, 10 pontosra csökkentve a hátrányt. A második félidő első drivejának, és Jock Sanders TD-jének köszönhetően már csak 3 pont volt a két csapat között, innentől azonban megint megállt a tudomány. Az LSU kezdeti lendülete is oda volt már, de kellett egy pass interference büntetés is ahhoz, hogy ismét FG közelbe érjenek. Utóbbi a WVU-nak is sikerült, de Josh Jasperrel szemben Bitancourt megint pontatlannak bizonyult. A továbbiakban a Tigers védelem tökéletesen megfogta Sanderséket, így nem változott az eredmény, 20-14-re nyert az LSU. Tehát a különbség a két csapat között a két kihagyott Bitancourt FG lett végül...
A mérkőzés legjobbja: Patrick Peterson (CB, LSU) 1 szerelés, 86 punt return yard, 1 punt return TD, 1 blokkolt FG

A konferencia állása:
 

Erősorrend:
 

Mozgások a ranglistákon:

AP Top 25: A múlt héten 22. West Virginia kicsúszott a top 25-ből, így jelenleg nincs top 25-ös Big East csapat.
USA Today Coaches’ Poll: A múlt héten 21. West Virginia kicsúszott a top 25-ből, így jelenleg nincs top 25-ös Big East csapat.
BCS rangsor: -

Beharangozók, ötödik játékhét:

A hét mérkőzése: Connecticut Huskies-Vanderbilt Commodores

Nehéz volt ezen a héten kiválasztani a hét összecsapását, de végül az döntött a UConn-Vandy „rangadó” mellett, hogy ez mégiscsak egy BCS csapatok közötti mérkőzés. A Vanderbilt szabadnapos volt az elmúlt hétvégén, így kicsit többet készülhetett Todmanék ellen. Ez azonban nem igazán számít, a mérkőzés esélyese ugyanis a Huskies lesz annak ellenére, hogy az elmúlt pályára lépésekor a Vanderbilt képes volt legyőzni a jónevű, de idén nagyon gyenge Ole Misst.
A Commodores erőssége a futójáték és a passz elleni védekezés. Támadóoldalon nincs is igazán más fegyverük, csupán a futás, ahol egy igazi playmakerre is számíthatnak Warren Norman személyében. Norman mellett Zac Stacy is veszélyes RB. A passzjáték továbbra is botrányos, a QB, Larry Smith vezetésével. Egyedül a TE, Brandon Barden képes kellemetlen pillanatokat okozni az ellenfeleknek. Ismerve a Connecticut támadójátékát, sokat láthatjuk majd a remek MLB-t, Chris Marve-ot a labda körül. Bár a futás megállítása idén nem erősség, Marve jelenléte mindig garancia egy-két nagy ütközésre. A secondary az elmúlt években sokszor a csapat erőssége volt, és idén is jól teljesítenek, Casey Hayward vezetésével. A UConnál egyelőre kérdéses, hogy vissza tud-e térni egy mérkőzés sérülés miatti kihagyás után Jordan Todman. De ha erre nem is kerültne sor, Robbie Frey és DJ Shoemate tudja majd együttesen pótolni a konferencia jelenleg legjobb formában levő  RB-jét. Az azonban már bebizonyosodott, hogy Cody Endres kezd majd QB poszton, és ez jó hír a csapat szurkolóinak.

Egyéb mérkőzések: Rutgers Scarlet Knights-Tulane Green Wave; Pittsburgh Panthers-FIU Golden Panthers; Arkansas State Red Wolves-Louisville Cardinals; South Florida Bulls-Florida Atlantic Owls

A Rutgers - valószínűleg a sérüléssel bajlódó Tom Savage vezetésével - a nem túl sokra tartott Tulane-nel néz szembe. A Tulane elvesztette két legjobb játékosát idénre, hiszen végzős volt Andre Anderson (RB) és Jeremy Williams (WR) is. A fantasztikus offenseket rejtő C-USA egyik csapataként kissé csalódás idén az, amit támadóoldalon nyújtanak. Ráadásul azt sem lehet tudni jelenleg, hogy ki kezd QB poszton, hiszen a Houston ellen lecserélték a sérült Ryan Griffint Kevin Moore kedvéért. A védelem összességében jobb idén, mint az O, hiszen elfogadható különbséggel kaptak ki az Ole Misstől és a Houstontól is, és futás ellen is javultak valamelyest a tavalyi átjáróházhoz képest... A Rutgersnek azonban meg kell nyerie ezt a mérkőzést, ők a jobbak, még az impotens támadójátékuk ellenére is.

A szétesett Pitt az eddig idén három BCS csapatot megszorongató FIU-t fogadja. Ideális ellenfél számukra Mario Cristobal együttese, hiszen nem túl gyengék ahhoz, hogy érzékelni lehessen azt, hogy sikerült-e előre lépni az együttesnek az előző héthez képest. Ennek megfelelően, ha Dave Wannstedt fiai gyenge teljesítményt produkálnak, akár bajban is lehetnek, ezt viszont nem engedheti meg magának Dion Lewis csapata. Várjuk, hogy muzsikál majd a futójáték Dion Lewis-szal az élen, milyen lesz az új, átszervezett támadófal, és fejlődik-e a passz elleni védelem. A FIU már idén megmutatta az oroszlánkörmeit a Rutgers ellenében, így messze vannak már a biztos győzelmek kategóriájától a Big East konferencia csapatai számára. TY Hiltont, a Golden Panthers WR-ét pedig továbbra is érdemes figyelemmel kísérni, ahogy már jeleztem azt a figyelő 3. számában is.

A Louisville Doug Beaumont nélkül készül az Arkansas State elleni idegenbeli túrára. Az elkapó sérülése nem is jöhetett volna rosszabbkor, hiszen a Red Wolves ellen valószínűsíthető egy sok pontos mérkőzés, ahol a támadójátékokról szólhat az este. Az Arkansas State jelenleg az NCAA egyik legjobb passz offensével rendelkezik. Az O vezére az a Ryan Alpin, aki úgy tűnt, első körben nem is kapja meg a lehetőséget a bizonyításra. Idén azonban pazarul játszik, mérkőzésenként 300 yard közelében passzol a mobilitásával is feltűnő irányító. A Cards feltehetően sok futással és labdabirtoklással igyekszik majd a pálya szélén tartani Alpint. A Red Wolves védelem az, amitől nem kell tartania Charlie Strongéknak, hiszen mind passz, mind futás ellen borzalmasan gyengék idén. Ettől függetlenül a hét legszorosabb találkozója is lehet ez a mérkőzés, és megláthatjuk, hogy egyszeri csoda volt-e a két héttel ezelőtti kiváló teljesítmény a Louisvilletől...

Érdekes mérkőzést hozhat a South Florida FAU elleni összecsapása. A USF idén az elkapók sérülései miatt (is) sokkal inkább a futásra helyezi a hangsúlyt, és az ellen gyengén védekezik az Atlantic (Mi ellen nem... Évek óta gond a védekezés Schnellenbergeréknél...). Az Owls erőssége a Jeff Van Camp vezette passzjáték, amely ellen eddig idén kiváló a South Florida. De az is igaz, hogy Skip Holtz tanítványai ennyire passzorientált csapattal még nem néztek szembe 2010-ben. Valószínűleg a Louisvillenél említetthez hasonló stratégiát követnek majd BJ Danielsék is. Nagyon jó lenne már, ha láthatnánk egy igazán jó teljesítményt a Bullstól, jelenleg ugyanis úgy tűnik, róluk tudunk a legkevesebbet a Big East csapatai közül...

Kezdési időpontok és tippek:

október 2. szombat
18:00 Connecticut-Vanderbilt (31-23)
20:00 Rutgers-Tulane (23-10)
21:30 Pittsburgh-FIU (23-17)

október 3. vasárnap
01:00 Arkansas State-Louisville (20-24)
01:05 South Florida-Florida Atlantic (27-13)

Szabadnapos: Cincinnati, Syracuse, West Virginia

Heti hírek:
Beaumont határozatlan időre kiesett
Változások a támadófalban
Mason idényének vége
Endres kezd a továbbiakban

Gaál Sándor (gsn)