NFL eredménykövetés - 8 aktív topik
Washington Commanders - Philadelphia Eagles
219
17
Carolina Panthers - Arizona Cardinals
75
11
RedZone week 16
52
8
Cincinnati Bengals - Cleveland Browns
48
8
Atlanta Falcons - New York Giants
46
12
New York Jets - Los Angeles Rams
15
7
Indianapolis Colts - Tennessee Titans
13
7
Chicago Bears - Detroit Lions
11
5
Bowl beharangozók - A mai menü [12/29]
Bővül a felhozatal, öt bowl-mérkőzésre is sor kerül a mai napon.
BELL HELICOPTER ARMED FORCES BOWL
Rice Owls vs. Air Force Falcons
Mikor?
Az összecsapást 2012. december 29-én 17:45-kor az ESPN America élőben fogja közvetíteni.
Hol?
Idén visszatér – 2009 után - a Bowl a texasi Fort Worth városába, az Amon G. Carter Stadiumbe. Forth Worth Texas 5. az USA 16. legnépesebb városa a maga 741 ezer lakosával. A várost 1849-ben katonai előőrsként alapították, kulcsfontosságú szerepe volt a Mexikóval Texasért vívott harcokban. A városnak 1876 hozta el a robbanásszerű fellendülést mikor a T&P vasúttársaság vasútvonala elérte azt, s lehetővé tette a város gyors iparosítását. 1900-ra a többszörösére duzzadt a város lakossága, az újonnan alapított gyárak, vállalatok tömegesen szívták fel a bevándorló munkaerőt. A II. világháború idején itt gyártották a – többek közt – Japánt bombázó B-24-s gépeket és John F. Kennedy elnök, a végzetes utolsó napján Fort Worth-ba is ellátogatott. A fellendülő olaj üzlet Fort Worth-ot a texasi olajkereskedelem központjává tette. 5 reptere, 14 egyeteme – köztük a remek programmal rendelkező TCU – és szövetségi bankja van. Budapest testvérvárosa.
A bowl jelentősége:
A Bell Helicopter Armed Forces Bowl 2003-ban indult útjára, akkori szponzora után PlainsCapital Fort Worth Bowl-ként. Az amolyan texasi vállalkozásként működő Bowl – a PlainsCapital egy Texasban működő bank – 2005-ben már szponzor nélkül került megrendezésre, 2006 óta pedig a jelenlegi szponzora a – szintén texasi székhelyű – Bell Helicopter égisze alatt fut. A mérkőzést hagyományosan a Fort Worthban található Amon. G. Carter Stadium-ben rendezik meg – a TCU otthonában – amelyet csak két évre költöztettek el Dallasba, a Carter Stadium felújítási munkálatai miatt. A résztvevő csapatok lehetnek a tradicionális katona csapatok (Army, Navy, Air Force) illetve a C-USA és MW konferencia csapatai. 2008 óta, minden Bowl félidejében átadják a Great American Patriot Award-ot, melyet azok érdemlik ki, akik katonaként kiemelkedő példamutatással szolgálták az amerikai nemzetet. Idén Norton A. Schwartz négy csillagos tábornok kapja, aki pilótaként és tisztként 31 évig szolgált az amerikai hadseregben, többek közt a Sivatagi Vihar hadműveletben is.
A főszponzor:
2006 óta Bell Helicopter tölti be a főszponzor szerepét. A céget 1935-ben Fort Worth ipari vonzáskörzetében alapították. A II. Világháború idején ez a cég gyártotta a P-39-s „Air Cobra” és a P-63-s „King Cobra” típusú vadászgépeket a Légierő és a Tengerészet számára. A II. világháború végeztével a Bell cég építette meg az X-1 típusjelzéssel ellátott repülőt, mely elsőként lépte át a hangsebességet. A háború alatt rendelkeztek egy kísérleti modellel a P-59-s sugárhajtású géppel, de nem voltak képesek arra a bravúrra a tervezők, hogy a német rivális tervezőkhöz hasonlóan harca kész sugárhajtású vadászgépet küldjenek a levegőbe a háború vége előtt. A sugárhajtású projekt bukása után, a cég profilt váltott és a helikopterek tervezésébe és gyártásába fogott. Legismertebb termékeik a vietnámi háború kultuszgépévé válló UH-1 -s csapatszállító, az AH-1 Cobra harci gép és a mai napig szolgáló Augusta – katonák körében viccesen Mangusztának hívott – harci- és mentőhelikopter. A termékeket 5 országba exportálják, a legnagyobb megrendelő viszont még mindig az amerikai haderő.
Emlékezetes momentumok az elmúlt évekből:
Sajnos nem mondható el, hogy az Armed Forces Bowl MVP díjazottai nagy karriert futottak be, sőt ha jobban megnézzük, olyan játékost sem találunk sokat, akit draftoltak volna, vagy meg tudtak volna ragadni akármelyik ligában. Ryan Dinwiddie még Európába is kevés volt, Gino Guidugli az AFL-ben turnézik évről-évre másik csapatban, Kevin Riley pedig egy patikában dolgozik San Francisco-ban. Minden bizonnyal a legextravagánsabb MVP mégis a japán származású Louie Sakoda, aki kicker-ként érdemelte ki az MVP címet. Most lesz harmadik éve free agent, legutóbb a CFL-ben látták.
A csapatok:
RICE OWLS
Út Fort Worth-be: Siralmasan indult az Owls éve. Egy szoros kansasi és egy könnyesebb UTSA elleni hazai mérkőzésen kívül, akitől csak lehetett kikaptak. Változás csak 2-6 után a Southern Miss ellen állt be, utána viszont már nem tudták őket megállítani és 6-6ra javítva a mérlegüket elérték a Bowl részvételre való jogot. A Rice csapat az első Armed Forces Bowl részvételére készül.
A főedző: A Rice főedzője David Bailiff 5. éve vezeti a csapatot, finoman szólva sem kiemelkedő sikerrel. Negatív mérleggel és mindössze 1 – igaz nyertes – Bowl részvétellel rendelkezik. Csupán 2 évet töltött el középiskolai edzőként, azóta a texasi egyetemi futballban dolgozik. Háromszor fordult meg a Southwest Texas State-nél, dolgozott DC-ként New Mexico-ban, majd karrierje legjobb állomáshelyén a TCU-nál töltött be szintén DC-i posztot. 2004-2006 között a Texas State vezetőedzője volt, onnan került 2007-ben a Rice csapatához. 2002-ben a TCU védelmének az edzőjeként a nemzet 2. legjobb védelmét rakta össze, többek közt Aaron Schobel-t is edzette. Kedveli a nickel védelmet, mely vonzóbb célponttá teheti a Rice programját olyan fiatal játékosoknak, akik nem hívták fel magukra eléggé a figyelmet, hogy elit védelemmel rendelkező csapatok toborozzák őket, de profi karrierről álmodnak.
Legjobb játékosok: Taylor McHargue (QB), Driphus Jackson (QB), Charles Ross (RB), Jordan Taylor (WR), Sam McGuffie (WR/RB), Vance McDonald (TE), Chris Boswell (K), Cody Bauer (DE), Jared Williams (DE), Hosam Shahin (NT), Christian Covington (DT), Cameron Nwosu (LB), Bryce Callahan (CB), Philip Gaines (CB), Paul Porras (S), Julius White (S), Gabe Baker (S)
Erősségek: A támadóknál Taylor McHargue remek munkát végez, magabiztos, kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt; 22 scrimmage TD-t tett fel idén és ezzel szemben csak 5 interception-t dobott. Mögötte már ott toporog Driphus Jackson aki, bár pontatlanabb mint McHargue, de szituációs játékosnál már most jobb és produktívabb. A futójátékra nagy panasz nem lehet, Charles Ross 5.7-s átlaggal fut, ami kiválónak mondható. A passzjáték enyhe kritikája lehet, hogy bár van egy 48 és egy 49 labdás elkapó is, ezek közül Jordan Taylor (48 elkapás, 673 yard) nem szerzett TD-t. A védelemnél kiemelendő, hogy a 4 tagú védőfal mind a 4 tagja jeleskedik mind a passrush mind pedig a futás elleni védekezés terén. Nwosu biztos pont középen, Philip Gaines személyében nagyszerű adottságokkal rendelkező, akár jövendőbeli profi prospectként is tekinthető corner van a pályán. Hátul Paul Porras, Julius White és Gabe Baker remekül rotálják egymást az utolsó sorban. Chris Boswell rugó érdemel még szót, aki 57 yardról küldte be idén a leghosszabb field goalját és 50 yard felett gyakorlatilag nem tud hibázni (6/7).
Gyenge pontok: Támadóknál, ha a futást leszedik nagyon jó kérdés, hogy menni fog-e a passzjáték a jelenlegi WR corppal. Nagyobb gond a védelem terén van. A védőfalban nincs depth, de ez az egész védelemre elmondható. A kezdő négyes mögött olyan játékosok vannak a depth charton akik életükben nem, vagy csak 1-2 snap erejéig játszottak egyetemi szinten, ami azért is aggályos, mert lesz aki a kezdőből már nem tér vissza jövőre. LB sorban Nwosu mellett nincs még egy megbízható ember. A secondaryben, az egy dolog, hogy 5'8, 5'9 magas srácok játszanak, de még nagyobb gond, hogy az eredetileg base nickel védelemben nincs olyan nickelback, akinek komolyabb rutinja lenne vagy legalább állandó játéklehetőséget kapna. Ha bárki megsérül, elfárad, nincs lehetőség a safety poszton kívül pótlásra, ez pedig olyan kényes egységben mint a D-line például, mérkőzésekbe kerülhet. Kérdés, hogy hogy fogják az Air Force futásait megfogni.
AIR FORCE FALCONS
Út Fort Worth-be: A légierő a Rice-szal megegyező – 6-6-os – mérleggel jutott idáig, egy elég kellemetlen hullámvölgyön át. A legfájóbb ebben a hullámvölgyben talán az lehet, hogy mindkettő örök riválisától, az Army és a Navy csapatától is kikaptak idén, így újfent hátra szorultak a hagyományos katonacsapatok ranglistáján.
Főedző: Troy Calhoun személyében remek edzője van a Sólymoknak. 2007 óta irányítja a csapatot, mely egyébként első állomáshelye főedzőként, azóta pozitív mérleggel rendelkezik és 4 bowl szereplést – 2 győztest – tud felmutatni. Korábban játékosként és segédedzőként szolgálta már a légierőt, majd dolgozott Ohio-ban és a Wake Forest-nél, onnan pedig az NFL-be vezetett az útja. Előbb a Denver Broncos csapatánál volt segédedző majd a Houston Texans támadó kordinátora volt. 2007-ben a MW konferencia legjobb edzőjévé választották. Tökéletesen képben van azzal a játékstílussal kapcsolatban melyet a katonacsapatok képviselnek és sikeresen is alkalmazza azt.
Legjobb játékosok: Connor Dietz (QB), Cody Getz (RB), Jon Lee (RB), Ty MacArthur (WR), Davis Baska (P), Austin Niklas (LB), Alex Means (LB), Christian Spears (DB), Brian Lindsay (DB), Steffon Batts (DB), Alexander Hansen (DL)
Erősségek: Amikor Al Davis-t, az Oakland Raiders és talán az egész sportág legendáját megkérdezték, hogy hogyan képzeli el a csapata futójátékát - a vertikális passzjáték mellé -, mi inspirálta, akkor arra a kérdésre azt válaszolta, hogy az erős, dinamikus, robbanékony és büszke futójáték, az amit a katonacsapatok a 30-s és 40-s években játszottak és pont ez az, amit ma az Air Force játszik. Cody Getz 1200 yard fölött, hárman vannak 6.0-s futásonkénti átlag felett, 37 futott td-t értek el egy szezon alatt, egyszerűen fantasztikus ahogyan fut ez a csapat. Igazi, klasszikus, hagyományos katonafutball. Connor Dietz kezdő irányító csak 108 passzkísérletet jegyez idén, viszont 60% pontossággal dobálta őket, 3 eladott labdája volt 12 mérkőzés alatt. A védelemben szintén az mondható el, hogy iszonyú kemények földön. Rengetek negatív yardon megfogott futás, gyakorlatilag még a cornerek is lenyűgözően dolgoznak a futás ellen. Tele nagy darab, biztosan szerelő, kemény sráccal a védelem. David Baska (P) akire még érdemes figyelni, remekül puntol, 40 feletti átlaggal és 71 yardos rekorddal, arról nem beszélve, hogy fake játékoknál földön is használható.
Gyenge pontok: Passzjáték mint olyan szinte nem létezik, ez nem biztos, hogy komolyabb csapat ellen jó előjel lenne. Nem látszik, hogy Connor Dietz-ben mennyi is van tulajdonképpen, hiszen kis túlzással ő is többet fut mint passzol. (138 futáskísérlete volt és 108 passz, irányítóként!). Az elkapó gárda teljes mértékben sötét ló, egyszerűen használva sincsenek. Ez az egysíkúság megbosszulhatja magát. A védelemben nincsenek nagy nevek, nincs senki aki elérte volna az 5 sacket például. Ugyanolyan egysíkúság jellemző a védelemre mint a támadókra. Földön pokoli jók, még a corner is 70 szerelést csinál egy év alatt, de a passrush teljesen elenyésző. Parker Herrington (K) nagyon nagy bosszúságra adhat okot a Sólymoknak; 30 yard felett képtelen field goalt rúgni, ami azt jelenti, hogy a RZ-ig el kell vinni a labdát, ez egy mérkőzésen át lehet az Air Force brutálisan jó futójátékát is meg fogja terhelni.
Egyéb érdekességek:
- A kommentátorok a nem túl kedvelt Beth Mowins, valamint szakértőként Joey Galloway és Lewis Johnson lesznek.
- A játékosok Sony ajándékcsomagot, karórát, hátizsákot és labdát kapnak.
- Az egyetemek 1.2 millió dollárt vághatnak zsebre.
Summa-summárum:
Azoknak ajánlom a mérkőzést, akik szeretik a birkózós, kemény, fizikális focit. Sok futás, sok szerelés várható. Először azt mondtam volna, hogy ki-ki meccs várható és az a csapat győz, amelyik jobban érvényesíteni tudja a stílusát a pályán, de annyira jó a Falcons futójátéka, hogy számomra meglepetés lenne, ha a minőségi cserelehetőség nélkül induló Rice védelem sokáig tudná őket tartani. Getz, Lee és Dietz is képes a 40 yard feletti futásokra, míg a Rice nickelvédelme ,még ha a legjobb képességű emberekkel lenne feltöltve, akkor sem biztos, hogy a legjobb recept lenne egy ilyen stílusú csapat ellen.
Kilbinger András (Amadeus91)
NEW ERA PINSTRIPE BOWL
West Virginia Mountaineers vs. Syracuse Orange
Mikor?
2012. december 29-én szombaton, 21:15-től az ESPN-en. A mérkőzés az ESPN Americán is élőben lesz látható.
Hol?
A New York Yankees baseballcsapatának otthonában, a 2009-ben megnyitott Yankee Stadiumban. Ami a sporteseményeket illeti, a több mint 54 ezer néző befogadására alkalmas bronxi létesítményben a baseball-meccsek mellett eddig csak egyetemi futballmérkőzéseket rendeztek: a Pinstripe Bowlon kívül az Army 2010-ben a Notre Dame-mel, míg tavaly a Rutgers-szel találkozott itt az alapszakasz során, 2014-ben pedig a Boston College gárdájával mérkőzik meg a Black Knights New York City-ben. A Yankee Stadium szóba jött, mint a 2011-es Winter Classic lehetséges helyszíne, de az NHL végül a Heinz Fieldet választotta.
A bowl jelentősége:
A Pinstripe Bowl az egyik legfiatalabb az egyetemi utószezon meccseinek sorában, az eseményt 2009 szeptemberében hozták létre, és 2010 áprilisában vette fel a programba az NCAA. A szervezők a bowl elindításakor a Big 12-vel és a Big Easttel kötöttek 2013-ig érvényes szerződést. 1981 óta ez az első bowl, melyet New York City körzetében rendeznek.
A főszponzor:
Kezdettől fogva a fejfedők gyártásával foglalkozó New Era Cap Company a bowl névadó szponzora. A buffalói székhelyű vállalat az MLB exkluzív sapka-beszállítója, de a major ligák közül szerződésben áll az NHL-lel, az NBA-vel, valamint az NFL-lel is.
Emlékezetes momentumok az elmúlt évekből:
A Pinstripe Bowl két szezonra visszanyúló történetében egyeduralkodó a Big East: az első kiírást a Syracuse nyerte, miután drámai csatában 36-34-es győzelmet aratott a Kansas State felett, tavaly pedig a Rutgers azt az Iowa State-et verte, mely az Oklahoma State elleni upsettel harcolta ki a bowl-jogosultságot. Mindkét alkalommal egy running back, előbb Delone Carter, majd Jawan Jamison részesült a mérkőzés legjobbjának járó elismerésben.
A csapatok:
WEST VIRGINIA MOUNTAINEERS
Út New Yorkig: A szezon elején úgy tűnt, a „hegylakók” rögtön első Big 12-beli idényükben a konferencia bajnoki címéért harcolhatnak, a Baylor és a Texas elleni impresszív győzelem után azonban hamar bebizonyosodott, hogy ilyen védelemmel hosszútávon nem tudnak versenyben maradni a főcsoport trónjáért és a BCS Bowl-meghívóért. Az 5-0-s rajt után a Mountaineers a következő öt mérkőzésének mindegyikét elvesztette, így az alapszakasz utolsó heteiben még a bowl-szereplés sem volt garantált, de az Iowa State elleni, hálaadás hétvégéjén aratott győzelemmel biztosították utószezonbeli részvételüket, majd a zárómeccsen, a Kansas felülmúlásával a pozitív mérleget is elérték.
A főedző: A jelenkori egyetemi futball egyik legnagyobb „offensive mastermind”-ja, Dana Holgorsen az elmúlt évtizedben a Texas Tech-nél, a Houstonnál, valamint az Oklahoma State-nél dolgozott pozíciós edzőként és koordinátorként, majd 2011-ben, meglehetősen bizarr körülmények között vette át a Mountaineers vezetőedzői posztját. A viharos offseasont aztán nagyszerű idény követte Morgantownban; Holgorsen debütáló évében megosztott konferencia-bajnoki címre vezette az utolsó Big East-szezonját futó WVU-t, majd az Orange Bowlon emlékezetes, 70-33-as diadalt arattak az ACC-első Clemson felett.
Legjobb játékosok: Geno Smith (QB), Tavon Austin (WR), Stedman Bailey (WR), Joe Madsen (C), Terence Garvin (LB), Tyler Bitancurt (K)
Erősségek: A Mountaineers az egész FBS egyik legjobb támadógépezetével rendelkezik, köszönhetően mindenekelőtt Holgorsen zsenialitásának és a Smith-Austin-Bailey triónak. A potenciális 1/1 várományos irányító idén több mint 4000 yardot és 40 touchdownt passzolt (mindössze 6 interception ellenében), Austin és Bailey pedig együtt több mint 3300 yardot és 38 TD-t jegyez.
Gyenge pontok: A védelem legalább olyan gyengének számít országos viszonylatban, mint amilyen jónak az offense. A mérkőzésenként átlagban 38.1 pontot elszenvedő defense elsősorban a passzjáték ellen tehetetlen, sorozatosan engedik a big playeket, többnyire nem jelentenek érdemi akadályt a szembejövő támadóegységek számára.
SYRACUSE ORANGE
Út New Yorkig: A Syracuse 2-4-es mérleggel rajtolt, így sokáig a gárda bowl-szereplése is veszélyben forgott, ehhez képest végül holtversenyben a Big East első helyén zárták az alapszakaszt. Utolsó hat meccsükből ötöt megnyertek, köztük az addig veretlen Louisville elleni kiütéses, 45-26-os sikerrel.
A főedző: Doug Marrone három évig volt a New Orleans Saints offenzív koordinátora (ezt megelőzően egyetemi szinten és az NFL-ben is csak pozíciós edzőként dolgozott), mielőtt 2009 elfogadta a vezetőedzői megbízást alma materénél. A Cuse-nál eddig eltöltött nem egészen négy szezonja meglehetősen ellentmondásos: 2010-ben megnyerte csapatával az első Pinstripe Bowlt, 2009-ben és 2011-ben azonban negatív mérleggel fejezték be az idényt, mindössze egy-egy győzelemmel a főcsoporton belül. Idén is inkonzisztensen teljesített az Orange, de a - négyes holtversenyben elért - Big East elsőség komoly fegyvertény.
Legjobb játékosok: Ryan Nassib (QB), Alec Lemon (WR), Marcus Sales (WR), Justin Pugh (OT), Shamarko Thomas (S)
Erősségek: Hasonlóan a WVU-hoz, a Syracuse-nál is az offense-ben, azon belül is a Ryan Nassib által vezényelt passzjátékban rejlik a csapat legnagyobb ereje. A komoly pro potenciállal rendelkező irányító munkáját két remek elkapó, Alec Lemon és Marcus Sales segíti, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az Orange támadóegysége statisztikailag a legjobbnak bizonyult a Big Eastben.
Gyenge pontok: A defense semmilyen területen sem nyújt igazán kiemelkedőt, nehéz elképzelni, hogy ez az átlagos egység limitálni tudja a Mountaineers támadósorát.
Egyéb érdekességek:
- Nem hozták nyilvánosságra, hogy milyen jutalmakban részesülnek a Pinstripe Bowlon pályára lépő játékosok. Tavaly Sony videokamerát, Armitron karórát, Balfour gyűrűt, valamit New Era táskát, sapkákat és pólókat kaptak a résztvevők; valószínűleg idén is ehhez hasonló összetételű ajándékcsomagokat osztanak ki.
- A résztvevő egyetemek fellépési díja 3.6 millió dollár.
- A győztes csapat a New York Yankees korábbi tulajdonosáról, George M. Steinbrennerről elnevezett trófeát veheti át.
- A két gárda 1955 és 2011 között minden évben megmérkőzött egymással a Big Easten belül. 1993-ban egy vándorserleget is beiktattak (Schwartzwalder Trophy), melyet évről évre a párharc győztese vihetett haza.
- A mérkőzés kommentátora Chris Fowler és Jesse Palmer lesz, az oldalvonal mellől Tom Rinaldi tudósít.
Summa-summárum:
Az egykori Big East riválisok párharcát hozó Pinstripe Bowl passzorientált, pontgazdag meccsnek ígérkezik: a West Virginia támadósorának kevés defense képes útját állni, és nagy meglepetést jelentene, ha a legfeljebb közepesnek minősíthető Syracuse-védőegység nem esne áldozatául a Holgorsen-féle gépezetnek, míg az Orange ugyan nem rendelkezik hasonló színvonalú offense-zel, mint a „hegylakók”, de ezt a különbséget bőven kompenzálja a Mountaineers pocsék védelme. Akik nem rendszeres nézői az egyetemi futballnak, azoknak is bátran ajánlható ez a mérkőzés, elvégre Geno Smith és Ryan Nassib személyében az aktuális draft class legjobb irányítói közül ketten is pályára lépnek. Nem mellesleg, ha az összecsapás jellege megfelel majd az előzetes várakozásoknak, akkor az utószezon egyik legszórakoztatóbb meccsét kaphatjuk.
Vass Ádám (vassadi)
KRAFT FIGHT HUNGER BOWL
Arizona State Sun Devils vs. Navy Midshipmen
Mikor?
2012. december 29-én szombaton, este 10-kor. Amerikában az ESPN2-n lesz követhető, hazánkban a Digi Sport 1 adja élőben.
Hol?
A Kraft Fight Hunger Bowl tradicionálisan a Kalifornia állambeli San Francisco városában kerül megrendezésre évről évre, idén 10. éve. San Francisco teljes lakossága – 2010-ben mérve utoljára – 805 235 főre tehető, ezzel az Amerikai Egyesült Államok 13. legnépesebb városa, míg népsűrűség terén New York mögött a második legzsúfoltabb. A városhoz köthető -1776-ban történt alapítása óta- az 1849-es nagy aranyláz és a melegek jogainak a biztosítása. Szinte semmi mással nem téveszthető össze a város karakterisztikája, hála a földrajzi elhelyezkedéséből adódó dimbes-dombos városképének, a legendás antik-villamosoknak vagy épp a ma már turista célpontként funkcionáló Alcatraznak. A világ 33. leglátogatottabb városaként a turizmus illetve Kalifornia pénzügyi központjaként a gazdasági szektor jelenti a város legfőbb profilját.
A bowl jelentősége:
A Kraft Fight Hunger Bowl 2002-ben indult útjára San Francisco Bowl néven, majd a következő két évben az akkori főszponzorról a Diamond Foods Inc.-ről elnevezve Diamond Walnut San Francisco Bowl néven került megrendezésére. A 2004 és 2009 közti időszakban Emerald Bowl néven futott, majd 2010-ben, a jelenlegi szponzor belépése után keresztelték át Kraft Fight Bowl-ra. A Kraft Fight Bowl szerződött a Pac-12 konferenciával, hogy a konferencia 6. helyezett csapatát vendégül látja. A Pac-12 csapatok ellenfeleit szintén szerződésben határozzák meg, melynek kitétele, hogy a szerződő csapatnak el kell érnie a Bowl részvételre jogosító mérleget. Abban az esetben, ha ez nem történne meg, akkor a(z) ACC, MAC illetve WAC konferenciából jöhet helyettesítő csapat. Azon kevés Bowl-ok egyike, melyeket eredetileg Baseball stadionnak használt létesítményben rendeznek.
A főszponzor:
2010 óta a Kraft Foods multivállalat a Bowl főszponzora. 1903-ban alapították Chicago városában, azóta is ott van bejegyezve a cég. A vállalat természetesen jelen van a tőzsdén. Megszámlálhatatlan sok leányvállalattal rendelkezik. Az élelmiszerpiac jelentős szereplője világszinten. Minden kontinensen, szinte minden országban megtalálhatóak a termékei; édességek, harapnivalók (chipsfélék), üdítők, szószok, vegetáriánus termékek, tejtermékek.
Emlékezetes momentumok az elmúlt évekből:
Az elmúlt években több olyan párosításnak is otthont adott a Bowl, melyek MVP játékosai később az NFL-ben is megállták a helyüket. 2005-ben a Utah védőjeként Eric Weddle MVP lett, később a San Diego draftolta. Azóta is ott játszik az NFL-ben. 2008-ban mind két MVP-t a California csapata adta, érdekesség, hogy mind Jahvid Best, mind pedig Zack Follett később a Detroit csapatához került. Egyetlen duplázó eddig Luke Kuechly (Carolina Panthers), aki a Boston College linebackereként egymást követő két évben is MVP tudott lenni a védők közt.
A csapatok:
ARIZONA STATE SUN DEVILS
Út San Franciso-ba: 4-1-s mérleggel indult az Arizona State éve idén az új vezetőedző Todd Graham vezetésével, majd 10 mérkőzés után 5-5-tel álltak az ördögök. Mindenképpen győzniük kellett a hátralévő 2 mérkőzés valamelyikén, hogy lehetőségük legyen Bowl-t játszani idén. November 17-n a Washington State ellen sikerült. Így idén a tavalyi évhez hasonlóan, újfent Bowl mérkőzést játszhatnak, tavaly a Boise State ellen Las Vegasban a Maaco Bowl-on kaptak ki.
A főedző: A 48 éves Todd Graham idén vette át a Sun Devils irányítását, 2006 óta van jelen az egyetemi futballban főedzőként. A Rice egyetemen -2006-ban - egy évet töltött el, ahol az azt megelőző 1-10-es év után 7-5-re hozta fel a csapatát, mindezzel pedig Bowl részvételig vezetve. 2007-től 2010-ig, három sikeres éven át a Tulsa edzője volt, majd egy egy éves pittsburghi kitérő után jutott el az Arizona State főedzői posztjához.
Legjobb játékosok: Taylor Kelly (QB), Marion Grice (RB), Chris Coyle (TE), Cameron Marshall (RB), Josh Hubner (P), Keelen Johnson (S), Brandon Magee (LB), Will Sutton (DT), Carl Bradford (LB)
Erősségek: Támadó oldalon mindenképpen a produktivitás a kiemelendő, mint legfőbb erősség. A Pac-12 konferencia 3. legproduktívabb csapata volt a Sun Devils offense. Taylor Kelly 65% feletti pontossággal passzolt, melyhez hozzájárult nagyban, hogy Chris Coyle és Marion Grice személyében rendelkezésére állnak a megfelelő fegyverek. A védelem terén nagyszerűen áll az Arizona State. A nemzeti rangsorban 26. helyre rangsorolták őket, míg a sackek és a negatív yardos szerelések számának alapján a 2. helyen áll a Sun Devils, szintén nemzeti szinten. Több húzóembere a védelemnek is top20ban van a nemzeti rangsorokban; Keelen Johnson 11. az INT-k számában, Carl Bradford 17.-, Will Sutton 13. az elért sackek mennyiségében. Brandon Magee pedig a nemzet 3. legtöbbet szerelő védője volt idén.
Gyenge pontok: Legnagyobb gyengéje ennek az offense-nek, hogy nem igen van elkapó a keretben aki elő tudna lépni első számú elkapóvá. A legproduktívabb és legaktívabb elkapói a csapatnak a tight end Chris Coyle illetve D.J. Foster és Marion Grice futók. További okot adhat aggodalomra a támadóknál, hogy már 31 alkalommal vitték le a földre Taylor Kelly irányítót, a támadófalnak nagyon össze kell kapnia magát a Navy rotációra építő védelme ellen, hogy meg tudják védeni Kelly-t.
NAVY MIDSHIPMEN
Út San Francisco-ba: Rögösen indult a Navy éve majd egy öt győzelemből álló nagyszerű feltámadást produkálva kivívták a Bowl részvétel jogát. A Bowl mérkőzésre való meghívásnak az elfogadása után hátralévő mérkőzéseken egy győzelem, egy vereség váltás után elérkezett a szezon csúcspontja; a 113. összecsapás a hadsereg csapata ellen. Végül 17-13 arányban győzött a Navy az Army ellen, s így 2010 után újra Bowl mérkőzésre készülhet a csapat. Büszkeséggel töltheti el a tengerészeket, hogy mind a két riválisukat – az Army és az Air Force csapatát – le tudták idén győzni.
A főedző: Ken Niumatalolo neve lassan eggyé válik a Navy-vel. Megszakítás nélkül tíz éve szolgálja a haditengerészet csapatát, s korábban már egy három éves periódusban dolgozott a Navy edzői gárdájában. 2007 óta főedzője a csapatnak, hat szezon alatt immáron az ötödik bowl szereplésükre készülhetnek vele a tengerészek.
Legjobb játékosok: Keenan Reynolds (QB), Gee Gee Greene (RB), Noah Copeland (RB), Brandon Turner (WR), Keegen Wetzel (LB), Kwazel Bertrand (CB)
Erősségek: A Navy hagyományos katona futballt játszik, mégpedig nagyon is jól. A nemzet 6. legjobb mérkőzésenkénti átlaggal futó csapata lettek idén. Meghatározó Keenan Reynolds freshman QB játéka, aki egészen lenyűgöző produktivitást hozott a csapat játékába, futással életveszélyt jelent a pályán, de passzolni is pontosan tud. Gee Gee Greene a másik nagy fegyvere a csapatnak a futójáték terén. Az Army elleni mérkőzés MVP-je már csak 73 yardra van attól, hogy befogja a legjobb Navy futók listáján Reggie Campbell-t. A védelem legnagyobb erénye a rotációra épülő rendszer. Nincs kifejezetten nagy sztárjuk, de a folyamatos rotálásból adódó frissesség és a kiképzés során – ez kötelező a Navy játékosainak is – kialakuló bajtársi egység hatalmas fegyvertény lehet kiélezett helyzetben.
Gyenge pontok: Bár nem sackelték annyit a Navy irányítóit, ebben közre játszhat az is, hogy Reynolds a mobilisabb irányítók közé tartozik. Nagyon nagy kérdőjel, hogy hogy lesz képes a Sun Devils védelemének útját állni a tengerészgyalogosok támadófala. Szintén aggodalomra ad okot Reynolds mérete, a csupán 5'9 magas irányítónak egyértelműen szabad terület kell a pálya átlátáshoz és idő a helyes döntés meghozására. Mindenképpen a lehető legközelebb kell eljutniuk az end zone-ig, mivel Nick Sloan (K) 40 yard felett csupán 33%-s pontossággal lőtte be idén a mezőnygólokat. Kérdéses a támadók rugalmassága, ha lekapcsolják a futást, gyakorlatilag képtelenek átváltani lehengerlő passzjátékra. A védelemben nincsenek igazán nagy nevek, ezért törhetetlen egységre és elszántságra lesz szükségük.
Egyéb érdekességek:
- A kommentátori hármas Dave Pasch, Brian Griese és Jenn Brown.
- A Navy 750 000 dollárt kap a részvételért, az Arizona State 950 ezret, a Pac-10 megállapodás keretében.
- A játékosok ajándéka egy Nike sapka, hátizsák, csuklópánt, karóra és egy vezeték nélküli hordozható hangszóró.
Summa-summárum:
A minőség fog az egység ellen összecsapni. Rengeteg fog múlni a támadófalakon, hiszen mind a két oldalon olyan védelmek vannak melyek ki tudják használni a másik csapat gyengeségét. A Sun Devils oldalán egyértelműen a játékosok minősége a legnagyobb tényező, egyenként is képesek lehetnek mérkőzéseket eldönteni, nyomás alá helyezni Reynolds-ot. A Navy legnagyobb erénye az egység, az egymásért való küzdés lehet.
Kilbinger András (Amadeus91)
VALERO ALAMO BOWL
Texas Longhorns vs. Oregon State Beavers
Mikor?
Magyar idő szerint december 30-ra virradó éjjel 0:45-as kezdéssel. A mérkőzést az ESPN America közvetíti majd.
Hol?
Az Alamodome-ban, amely 65.000 szurkoló befogadására alkalmas fedett stadion. Több sportágnak ad otthont, így az amerikai foci mellett a labdarúgás és kosárlabda szerelmesei is gyakran látogatják az építményt. Elhelyezkedését tekintve a létesítmény a Texas állambeli San Antonio belvárosának délkeleti peremén található. A stadion 1993. május 15-én készült el és innen kezdve fogadta a különböző sportok kedvelőit, amelynek építési költségei 186 millió dollárra rúgtak. A San Antonio Spurs csapata körülbelül egy évtizedig az Alamodome-ban játszotta mérkőzéseit, de az idő múlásával egyre több gondjuk akadt az építménnyel, így egy új aréna felépítésébe kezdtek. Tavaly óta az NCAA első osztályának egyik legújabb egyetemének, a UTSA Roadrunners hazai pályája is ez.
A bowl jelentősége:
A bowlt 1993-ban alapították, amelyet a San Antonio-ban található Alamodome-ban játszanak Texas államban. A mérkőzésre a Pacific-12 konferencia második és a Big 12 konferencia harmadik helyezett csapata kerül meghívásra. A hagyományok szerint az Alamo Bowl minden év decemberében kerül megrendezésre. Az idei lesz tehát a 20., jubileumi találkozó.
A főszponzor:
A Valero Energy Corporation különböző benzines és petrolkémiai termékek gyártásaval és beszállításával foglalkozó nemzetközi vállalat, amelyet 1980-ban alapítottak Texasban. A cég 2007 óta az Alamo Bowl névadó szponzora.
Emlékezetes momentumok az elmúlt évekből:
A 2002-es évben fordult első alkalommal, hogy a Bowl története során a mérkőzés hosszabbítás során dőlt el. 2007-ben a Penn State Nittany Lions és a Texas A&M Aggies összecsapását 66.166 néző látta, amely mind a mai napig az esemény nézőcsúcsát jelenti. 2011-ben pedig a Baylor Bears és a Washington Huskies találkozóján megdőlt az Alamo Bowl történetének pontrekordja, ahol összesen 123 pontot szereztek a csapatok az év aktuális Heisman-győztese, Robert Griffin III vezetésével. A Texas 2006-ban már járt itt, 26-24-re verték az Iowát, Colt McCoy és Aaron Ross volt a két MVP.
A csapatok:
TEXAS LONGHORNS
Út San Antonioba: A Texas 15. kiemelt helyen indította a szezont, majd némi liftezés után a 25. helyre csúszott be az Alamo Bowl előttig. A non-konf meccsekkel nem volt gondjuk, sőt az átalakuló Oklahoma State-t egy pontgazdag meccsen verték, ami tavaly nem volt jellemző rájuk. Aztán a Big12 elsőségért vívott harcból hamat kivonták magukat a WVU majd az Oklahoma elleni vereséggel. A rivális Sooners elleni 21-66-os pofonnál nehéz nagyobbat kapni. A Baylor vagy a Texas Tech elleni siker némileg gyógyír lehetett volna a sebekre, de hálaadáskor a TCU, majd a Kansas State is jobbnak bizonyult, így a szokásosan nagy célokat szövögető Horns újabb csalódást keltő évet zár.
A főedző: Mack Brown 1998-ban lett a Texas Longhorns HC-ja. 2008-ban megkapta a Bobby Dodd Coach of the Year címet, míg 2005-ben és 2009-ben a Big 12 legjobb edzőjének járó címet vehette át. Brown a 2005-ös és 2009-es évben a Big 12 konferencia bajnoki címéig vezette a Texas csapatát, előbbi során országosan is első lett a Vince Young-generáció. Újabban viszont mozog a kispad, az elmúlt 3 évben messze vannak az országos elittől.
Legjobb játékosok: Joe Bergeron (RB), Alex Okafor (DE), Quandre Diggs (CB), Carrington Byndom (CB), Kenny Vaccaro (FS), Mason Walters (RG)
Erősségek: A védelem sokat javult a szezon alatt, 14 pontot és 150 yardot fejlődtek átlagosan az idény első hét illetve utolsó öt találkozóját figyelembe véve, és két olyan védőjük is van, akik első körbe juthatnak a 2013-as NFL drafton. Vannak többre hivatott támadóik, akik megsínylik a gyenge QB teljesítményt (Jaxon Shipley, Mike Davis, Marquise Goodwin). Joe Bergeron és Johnathan Gray nem rossz futópárost alkot, előbbinek volt 5 TD-s meccse is.
Gyenge pontok: A csapat kezdő irányítójának, David Ash-nek nagyon kell vigyáznia, hogy nehogy eladja a labdát, hiszen az Oregon State védelme kiemelkedő passzok ellen. Ash 7 labdaeladásából az összes az ellenfél térfelén történt, amelynek következtében csapata rengeteg ponttól esett el, tehát az ifjú quarterbacknak higgadtnak kell maradnia nagy nyomás esetén is. A TCU ellen le is cserélték őt Case McCoy-ra, de felé is elveszett a bizalom és hamar visszaállt Ash. 15 labdaeladásukból 7 az utolsó két fordulóban jött, szóval nem zárták jól az idényt. A védelemből Jackson Jeffcoat (DE) nagyon hiányzik, nélküle nem nehéz duplázni Okafort, hogy visszaszorítsák a pass rush-t.
OREGON STATE BEAVERS
Út San Antonioba: Az Isaac-hurrikán miatt egy héttel később kezdődött az OSU szezonja, mint várták, ugyanis a Nicholls State nem tudott elutazni Cornwallis-ba, így azt a találkozót az utolsó utáni héten pótolták. Nem tett rosszat a halasztás, kezdésnek a 13. Wisconsin skalpját írhattuk be a nevük mellé, majd a UCLA ugyancsak kiemeltként bukott a hódok ellen, akik 6-0-s mutatóval kezdtek mielőtt a Washington megálljt parancsolt, pedig már az országos lista 7. helyére küzdötték fel magukat. A BCS bowlba jutó két Pac-12 gárda, a Stanford és a rivális Oregon is nagy falat volt, de a többi meccset sikerrel abszolválták.
A főedző: Mike Riley korábban az 1997-1998-as szezonban már volt az Oregon State vezetőedzője, majd a San Diego Chargers főedzői posztját is megjárva, 2003-ban visszatért a Beaver élére és egy 7 évre szóló, évi 625.000 dollárról szóló szerződést írt alá. Az Alabamában játékosként defensive backként szereplő szakembert 2008-ban a Pac-10 konferencia legjobb edzőjévé választották.
Legjobb játékosok: Jordan Poyer (CB), Markus Wheaton (WR), Brandin Cooks (WR), Storm Woods (RB), Scott Crichton (DE)
Erősségek: Fontos kiemelni a Beavers defensét, amely meccsenként átlag 19,5 pontnál kevesebbet engedélyez az ellenfelek számára és a szezon során 30 labdát szerzett. Markus Wheaton 100 yard fölött átlagol elkapásokból meccsenként, nagyban tőle függ a gárda eredményessége. A Nicholls State ellen elkapott 12 labdájával megelőzte az iskola örökrangsorának első helyén lévő James Rodgers-t is. Brandin Cooks se marad el tőle sokkal, ketten együtt 2127 yardot kaptak el. A másodéves pass rusher, Scott Crichton pedig olyan jó évet fut, hogy lehet már karrierje ezen szakaszában profinak áll majd.
Gyenge pontok: Bajos a QB szituáció, Sean Mannion és Cody Vaz váltogatja egymást a sérülések miatt, és bár mindkettővel nyertek meccseket, nem ideális a szituáció. Ma Vaz kezd majd. Fontos, hogy a Beavers a nagy play-ek mellett hatékonyan tudja termelni a first down-okat, ugyanis az offense-ük néha elég ingadozó, amelyek során gyorsan third down-nál találják magukat a támadók. Ez statisztikailag annyit tesz, hogy a Beavers támadói a 3. próbálkozások csupán 35%-át tudták megoldani.
Egyéb érdekességek:
- a mérkőzés kommentátorai Sean McDonough és Chris Spielman lesznek, míg a partvonal mellől Quint Kessenich jelentkezik majd.
- az egyetemek csapatonként 2,25 millió dollár jutalomban részesülnek
- a játékosok jutalma egy Schutt mini sisak, egy panoráma csapatkép, egy karóra, egy 100 dollár értékű Best Buy ajándék utalvány és egy Apple iPad mini.
Summa-summarum:
Érdekes meccsre van kilátás, ahol a Beavers a favorit, annak ellenére, hogy a Texas jóval bővebb lehetőségekkel bír anyagilag. Nagy kérdés, hogy meg tudják-e állítani az Oregon State két elit elkapóját, és hogy a bizonytalan Ash fel tud-e javulni. Azzal, hogy államon belül maradtak, nyilvánvaló elvárás a powerhouse (?) Longhorns felé, hogy behúzza ezt a meccset, hiába jobb az OSU mérlege. Örömteli, hogy láthatjuk Crichtont és Okafort, két elit DE-t, valamint Jordan Poyer és Kenny Vaccaro személyében két hasonlóan jó defensive backet is, ezek a meccsek már az NFL scoutingról is szólnak.
Herczeg Ádám (Höri)
BUFFALO WILD WINGS BOWL
TCU Horned Frogs vs. Michigan State Spartans
Mikor?
2012. december 30-án vasárnap, 04:15-től az ESPN-en. A mérkőzés az ESPN Americán is élőben lesz látható.
Hol?
Az arizonai Tempe városában található Sun Devil Stadiumban. Több mint két évtizeddel ezelőtti megalapítása óta a bowlnak három különböző helyszíne is volt Arizona államon belül, Tucson és Phoenix után 2006-tól kezdve rendezik a mérkőzést az ASU futballcsapatának több mint 71 ezer férőhelyes arénájában, mely a 30. Super Bowl helyszínéül is szolgált. Tempe egy megközelítőleg 160 ezres lélekszámú kisváros, amely leginkább az Arizona State egyetemről nevezetes, de a US Airways légitársaság központja is itt található.
A bowl jelentősége:
Az esemény az 1989-es létrehozástól 1996-ig Copper Bowl néven működött, majd ezt követően az Insight Enterprises lett a főszponzor, és egészen tavalyig Insight Bowlként ismerhettük a mérkőzést. A Tempe-ben székelő kommunikációs cég azonban nem kívánta meghosszabbítani lejáró szponzori szerződését, így a szervezőknek új főszponzor után kellett nézniük, ekkor került képbe a Buffalo Wild Wings. Korábban a WAC és a Pac-10 is szerződésben állt a bowllal, 2006 óta viszont a Big 12 és a Big Ten egy-egy csapatát látja vendégül a Fiesta Bowl „kistestvére”.
A főszponzor:
A minneapolisi központú Buffalo Wild Wings egy olyan gyorsétterem-hálózat, amely kimondottan a sportkedvelőket célozza, erre a vállalat „Wings. Beer. Sports.” szlogenje is utal.
Emlékezetes momentumok az elmúlt évekből:
2006-ban minden idők egyik legjobb bowl-meccsének lehettek tanúi azok, akik végignézték az akkor még Insight Bowl néven futó sorozat aktuális felvonását: a Texas Tech 7-38-as hátrányban volt a harmadik negyedben, a „vörös lovasok” azonban Graham Harrell vezérletével innen is vissza tudtak kapaszkodni, és hosszabbításban 44-41 arányú sikert arattak a Minnesota ellen. Az utóbbi három évben mindig szerepelt itt iowai csapat az utószezonban, és a 2006-os drámai vereség óta a Golden Gophers is még kétszer járt Tempe-ben, így az idei párosítás igazi felüdülésként hat, már csak azért is, mert a TCU és a Michigan State korábban egyszer sem vett részt a Copper/Insight Bowlon.
A csapatok:
TCU HORNED FROGS
Út Tempe-ig: Első idényét töltötte a Big 12-ben a Fort Worth-i alakulat. A biztató kezdés (5-1) után a szezon második felében már kevésbé jött ki a lépés a Horned Frogs-nak, utolsó hat meccséből csak kettőt tudott megnyeri a gárda, igaz, előbb a konferencia másik újonc csapata, a West Virginia ellen egy kétszeri hosszabbítást hozó őrült mérkőzés megnyerésével biztosították a bowl-szereplésre feljogosító mérleget, majd a Texas otthonában hálaadáskor aratott győzelem idei legnagyobb diadalukat jelentette. Az átütő siker elmaradt, de a 7-5-ös mérleggel sem lehetnek elégedetlenek a TCU-nál Big 12-beli debütálásként.
A főedző: Gary Patterson 2000 óta irányítja a Horned Frogs-t, akiket nyolc idényben is legalább 10 győzelemig vezetett, mindössze egyetlen olyan év volt, amikor lemaradtak az utószezonról, 116 nyertes meccsel pedig ő a futballprogram történetének legtöbb győzelmet számláló vezetőedzője, valamint 5 konferencia-bajnoki címmel is büszkélkedhet. Eddigi legnagyobb sikere a 2010-es szezont követő Rose Bowl-diadal.
Legjobb játékosok: Matthew Tucker (RB), Josh Boyce (WR), Blaize Foltz (OG), Stansly Maponga (DE), Devonte Fields (DE), Kenny Cain (LB), Jason Verrett (CB)
Erősségek: A TCU a Big 12 egyik legerősebb védelmét vonultatja fel, mely a nagyszerű front sevennek köszönhetően főképp a futójáték limitálásában jeleskedik. A true freshman Devonte Fields azonnal a defense legnagyobb sztárjává nőtte ki magát, miután újoncként 9 sacket és 17.5 negatív yardos szerelést jegyzett.
Gyenge pontok: Waymon James kiesésével jelentősen visszaesett a texasiak futójátékának produktivitása, csak 3.9 yard/carry átlaggal haladnak a földön. Casey Pachall letartóztatása miatt kezdő irányítóját is elvesztette a Horned Frogs már a szezon elején, és bár Trevone Boykin relatíve megfelelően pótolta, a Spartans védelme könnyen hibákba hajszolhatja a freshman QB-t.
MICHIGAN STATE SPARTANS
Út Tempe-ig: A spártaiak a szezon előtti rangsor 13. helyezettjeként kezdték az idényt, és a futójáték, valamint a védelem kellően erős is maradt ahhoz, hogy az MSU idén is hasonló eredményeket érjen el, mint az utóbbi években, a passzjátékért felelős részleg elvesztésén (Kirk Cousins és a legfontosabb elkapók távoztak) azonban nem tudtak túllépni East Lansingben. A szerencse sem pártolta a michiganieket, főcsoporton belüli öt vereségüket összesen 13 pontnyi különbséggel szenvedték el, és bár voltak jelentős sikereik, mint például a nyitó fordulóban a Boise State felülmúlása, vagy a Wisconsin otthonában aratott hosszabbításos győzelem, végül egészen az utolsó fordulóig küzdeniük kellett a bowl-jogosultság eléréséért.
A főedző: Mark Dantonio az Ohio State védőkoordinátoraként, majd a Cincinnati vezetőedzőjeként dolgozott, mielőtt 2007-ben kinevezték a Spartans élére. Két sikeres szezont egy gyengébb követett, majd ugyanez a sorozat megismétlődött - bármi is legyen a bowl-meccs végeredménye, a Sparty-nál egészen biztosan csalódásként könyvelik el ezt az évet. Mindenesetre a szurkolók továbbra is bízhatnak Dantonióban, aki 2010-ben megosztott konferencia-bajnoki címre vezette csapatát, tavaly pedig bejuttatta a spártaiakat a Big Ten történetének első főcsoport-döntőjébe.
Legjobb játékosok: Le’Veon Bell (RB), Dion Sims (TE), William Gholston (DE), Max Bullough (LB), Denicos Allen (LB), Johnny Adams (CB), Darqueze Dennard (CB), Isaiah Lewis (S)
Erősségek: Le’Veon Bell - kényszerből is - gyakorlatilag egymaga cipelte hátán az MSU offense-t (az alapszakaszt 350 carry-vel zárta), a junior running back 137.3 yard/meccs átlaga All-Big Ten tagságot ért. A Spartans védelme tele van jobbnál jobb, pro potenciállal rendelkező játékosokkal, és az egység ennek megfelelően is teljesített idén: scoring, total, pass és rush defense kategóriában egyaránt az országos top 10-ben találjuk őket.
Gyenge pontok: A Cousins helyére lépő Andrew Maxwell nagyon bizonytalanul játszott az egész szezonban, az ő gyengélkedése és az elkapók állandó dropjai együtt vezettek ahhoz, hogy a spártaiaknak nem sikerült értékelhető passzjátékkal előállniuk.
Egyéb érdekességek:
- A játékosok jutalma egy ajándékcsomag a PAC Sports Divisiontől, Fossil karóra, valamint egy Ogio Mercur hátizsák.
- A résztvevő egyetemek fellépési díja 6.65 millió dollár.
- A két csapat eddig egyszer, még 1953-ban találkozott egymással, azt az összecsapást a Spartans nyerte 26-19-re.
- A WAC, a C-USA, valamint az MWC után a Big 12 már a negyedik konferencia, ahol a TCU Gary Patterson irányításával szerepel.
- A mérkőzés kommentátora Brad Nessler és Todd Blackledge lesz, az oldalvonal mellől Holly Rowe tudósít.
Summa-summárum:
A késői időpont ellenére érdemes benevezni erre a meccsre (is), főképp annak, aki védelmi háborút szeretne látni. A TCU-nak mindenekelőtt a Le’Veon Bell vezette futójátékot kell megállítania; minél nagyobb teher nehezedik Andrew Maxwell vállára, annál előnyösebb a Horned Frogs helyzete. A Michigan State védelmét egy jóval kevésbé hatékony futógépezet próbálja majd feltörni, ugyanakkor a levegőben veszélyesebb Gary Patterson alakulata, mint a Sparty offense. Mindenesetre az MSU-t sem kell félteni, passzvédekezésben is elit színvonalon képesek teljesíteni a michiganiek. Az erőviszonyok kiegyenlítettek, abszolút kétesélyes mérkőzés a Horned Frogs és a Spartans párharca.
Vass Ádám (vassadi)