Bowl.hu Mock Draft 2013 1.0

Túl vagyunk 7 fordulón, ami az NCAA idény felét jelenti, így talán már eleget láttunk, hogy első benyomásainkat sorba véve nyilatkozzunk az április játékosbörze kapcsán. Nagyon korán van, így ez csak bevezető, kedvcsináló mock draft, azonak, akik kedvelik a témát, de még nem hangolódtak rá az eseményekre egyelőre.
A csillaggal jelölt játékosok nem végzősök, de jó esély van rá, hogy jelentkeznek a 2013-as draftra.

1. Jacksonville Jaguars: Geno Smith, QB, West Virginia

Nem 100% hogy Gabbert ideje lejárt, de ha év végén is ott ál a Jaguars, ahol most, akkor igen. Kezdve azzal, hogy a managementből is kikerülhet a rákos sejt, Gene Smith, és elindulhat egy épeszű folyamat az építkezést illetően. Az első építőkocka ilyenkor mindig a quarterback, és a majdnem névrokon elég impresszív Heisman-kampányt tud felmutatni 2012-ben ahhoz, hogy ne legyen eretnek gondolat őt Barkley elé tenni. Geno bizonyította, hogy egy elit koordinátorral/edzővel a határ a csillagos ég számára, és a Justin Blackmon-picknek is több értelmet adna egy rakétakezű QB Jacksonville-be csábítása.

2. Cleveland Browns: Matt Barkley, QB, USC

Egymás után 2 évben első körös QB-t választani nem túl gyakori, de Clevelandben is igen könnyen elképzelhető, hogy edzőváltás lesz ha nem jönnek az eredmények. Alapvetően Weeden játéka nem rosszabb egy átlagos újoncnál, aki gyenge csapatba került, viszont vasárnap volt 29 éves, tehát öregebb, mint a 2005-ös 1/1, Alex Smith, ami nem újdonság, de továbbra is remek indok, hogy miért nem lehet őt komolyan venni, mint franchise arc. Barkley idén Andrew Luck Light verziójaként érkezik majd a profik közé, nincsenek olyan statisztikái, amiktől tátva marad a szánk, de ismeri a profi rendszert, 4 éve készül fokozatosan az NFL-be, így főként amiatt lehet csak aggály az irányába, hogy képes-e gyenge vagy közepes társakkal eredményes maradni. A Trojans-ben elit elkapók és futójáték támogatja, a támadófal pedig amikor gyengélkedett, a QB sem tudott felülemelkedni ezen, szóval annyira nem "bust-biztos" húzás, mint Luck volt, így én 1/1-re nem is merem beírni, de érdemei elismerése képpen nem hiszem, hogy ennél tovább bent marad - jelen állás szerint.

3. Oakland Raiders: Jarvis Jones*, DE/OLB, Georgia

A Raiders fő problémája, hogy Kamerion Wimbley elvesztése után megszűnt a pass rush. Ezt Allenék sem tagadják, lásd Andre Carter leigazolása szezon közben. A Palmerért odaajándékozott embertelen minőségű draftpick miatt alig lehetett a csapatot befoltozni tavasszal, és a fizetési sapka állapota sem megnyugtató, szóval van munka a stáb számára. Mivel a cornerbackek sem klasszisok, így a siettetésre hatalmas szükség lenne, erre pedig Jarvis Jones-nál nem nagyon van alkalmasabb ember momentán college szinten. Sokan kétkednek a fizikai paraméterei miatt, de ha valahol, akkor Oaklandben ez minimálisan sem faktor, ennyi rendszeridegen játékost még sehová sem sikerült beilleszteni, mint ami itt működött.

4. Kansas City Chiefs: EJ Manuel, QB, Florida State

Ezt nem hiszem, hogy túl kéne magyarázni. Hacsak nem kerül be valami csoda folytán a kezdőbe Ricky Stanzi, és kezdi el sorra nyerni a meccseket, akkor a Chiefs szinte biztosan új irányító után néz, és bár ezt nem a drafton szokták megoldani, top5-ös pickkel nincs mire várakozni.
A szezon előtt nem hittem volna, hogy Manuelt egyáltalán az 1. körbe érdemes lesz beírnom, de az idény felénél eléggé meggyőző számokat tud felmutatni, ráadásul prototípus felépítése van, amit sose lehet figyelmen kívül hagyni, kellően mobilis, aránylag rutinos játékos, aki elődje, Christian Ponder-szintjét gond nélkül tudná hozni az NFL-ben, vele pedig alighanem másképp állna a Chiefs mérlege.

5. Carolina Panthers: Star Lotulelei, DT, Utah

A Panthers problémáit elsősorban az oldalvonalon kívül kell keresni, aztán van gond a játékosokkal is bőven. Visszatérő téma, hogy a védőfal közepén vicc, ami zajlik, az Edwards "fivérek" már kiszorították a keretből is az egykori 2. körös Terrel McClaint, azonnali impakt játékosra lenne szüksége a védelemnek ezen a helyen. Lotulelei elit tehetség, simán benne van, hogy Ndamukong Suh újonc évéhez hasonló hatást tudna elérni új csapatában, és még az idegrendszere is stabilabb, mint a kameruninak. (Hozzátéve, hogy Nebraskában még Suh sem volt ekkora baltás gyilkos).

6. New Orleans Saints: Barkevious Mingo*, DE, LSU

Abban gondolom mindenki egyetért, hogy a védelemmel kellene kezdeni elsősorban valamit, hogy visszatérjenek az elmúlt években megszokott sikerek. Linebackerből betáraztak az IR-re/PUP-ra, így adja magát, hogy pass rusher jöjjön. Cameron Jordan ebben sose volt jó, ezért van is igény egy jó edge rusherre, ezt mutatja Martez Wilson átképzése linebackerből. Amíg 'Tez főleg atletikusságára épít, Mingo már jól ismeri ezt a szerepkört, nem kell tanulnia, több posztról indulva képes nyomsát gyakorolni az irányítóra. Nem gondolom, hogy ő a legjobb elérhető DE ezen a helyen, de jelenleg nincs sok különbség a prospectek között és jól hangzik a "hazai termék" otthontartása.

7. Tennessee Titans: Björn Werner*, DE, Florida State

Ha azt nézzük, hol tartanak kortársai, akkor Derrick Morgan erősen bust-szagú és nem nagyon van alternatívája a kezdő posztért. Azt meg tudjuk, hogy hogyan muzsikál idén a Titans védeleme. Nem gyakori jelenség, hogy első körben vigyenek európai játékost (hello Janikowski), de a német Wernernek jó esélye van ezúttal, hiszen jó alapokkal bíró védő, aki igazi terror a backfielden, és szintén jegyzett DE társa, Brandon Jenkins kiválása után sem esett vissza a játéka, hiába kapott kiemelt figyelmet.

8. Tampa Bay Buccaneers, Alex Okafor, DE, Texas

Hiába drukkoltunk, hogy Da'Quan Bowers a térdműtéte után újra a régi legyen, tavasszal újra elszakadt az ACL szalagja, ami több mint kritikus jel. Adrian Clayborn IR-re kerülésével a szezon további részében is nagyon szembetűnő lehet a Bucs pass rush hiánya. Alex Okafor azon kevés DE egyike, aki fizikálisan készen áll, hogy 4 emberes falban teljes munkaidőben dolgozzon. Nem kell rá feltétlen izmot pakolni (de azért fognak), ellentétben szinte az összes többi első körbe várt DE-vel, így kezdettől nagy erőssége lehet új csapatának.

9. Indianapolis Colts: Dee Miliner*, CB, Alabama

Vontae Davis cseréje nem volt egy világmegváltó transzfer, és még a Colts 2. körös pickjét is be kellett áldozni, így fájó lehet, ha az elsőt is cornerre lövik el, de nincs mese, ez itt a legfőbb probléma forrás. Nem csak Davis, hanem Cassius Vaugh és Josh Gordy is trade kíséretében lett Colt, ennyire elkeseredetten igyekezett megoldást találni a gondok forrására Grigson GM. A védőfalba Josh Chapman, a linebackerek közé Pat Angerer visszatérése hoz majd javulást a futás ellen, így több Shonn Greene-jellegű mutatványt elvileg nem kell átélni, és tényleg lehet foglalkozni a CB mezőny javításával. Miliner az év elején Dre Kirkpatrick helyét vette át, és semmivel sem rosszabb eddig, mint az 1/17-es választott. Igaz, mivel a bengáli még nem lépett pályára, ez lehet nem mond sokat.

10. St. Louis Rams: Keenan Allen*, WR, California

Elvitték 2/1-re Brian Quicket, de nem nagyon használják, rajta kívül pedig csak alacsony elkapók alkotják az aktív rotációt. Mivel a Rams 2 első körrel is bír a Robert Griffin-csere miatt, van lehetősége, hogy komfortosabbá tegye Bradford életét, akinek lassan már kifut az újonc szerződése, de még nem volt jó éve. Erre nyilvánvalóan OT és WR kell, azért elkapót írtam előbbre, mert Allen nagyobb tehetség, mint akármelyik falember, és utóbbiak nem fogynak el a skins-húzásig. Minden tulajdonság adott Allenben ahhoz, hogy 1. számú elkapó legyen az NFL-ben, már Californiában is produktív éveken van túl, annak ellenére, hogy kiszámíthatatlan passzjátékot produkált a féltestvére.

11. Detroit Lions: Sam Montgomery*, DE, LSU

Cliff Avril huzavonája jól ismert történet, ha úgy dönt, hogy elválnak útjaik a Lions-szal, akkor nincs, aki jelenleg át tudná venni a szerepkörét. KVB a másik oldalon 33 éves, neki is már csak lefelé megy az út, így érik a DE draft akár Avril maradása esetén is. Montgomery számos all-american csapatba bekerült másodévesen, rutinosabb is mint Mingo, simán előfordulhat, hogy két LSU DE is kimegy az első körben, ami a tavalyi szezont látva, annyira nem meglepetés.

12. Miami Dolphins: Justin Hunter*, WR, Tennessee

Jár a respekt Brian Hartline felé, de ő sehogy sem első számú célpont, a többieket pedig inkább fel se sorolom, akik az aktív rotáció részét képezik. Gyakorlatilag Chad Johnson kivágása után egyértelművé vált, hogy 2013-ban szerezni kell majd egy elit, szélen is bevethető receivert. Hunternek tavaly elszakadt az ACL szalagja, így minden bizonnyal profinak áll, amint lehet. Számai nem túl meggyőzőek, de a pályán látva érezhető, hogy domináns elkapóvá lehet fejleszteni. Az SEC-ben amúgy sem jellemző, hogy stat király WR-ek rohangálnak, elég AJ Green karrierjére visszagondolni.

13. New York Jets: Marcus Lattimore*, RB, South Carolina

A Jets megtapasztalhatta, hogy milyen könnyű az élet, ha van futás, de nagy bánatukra nem lehet minden héten a Colts ellen játszani. Meg lehet oldani a kérdést OT draftolással, és bízni benne, hogy középső körös futóval is javul a gépezet, vagy lehet azonnal húzónévre bízni a labdát. Marcus Lattimore nem egy Trent Richardson, de első körös mivoltát nem nagyon lehet megkérdőjelezni. Tipikus igásló, aki három embert a nyakába véve is képes brusztolni előre, nagyon ritka tudáskészlet az övé jelenleg. Félni maximum amiatt lehet, hogy "elmarkingramesedik" a játéka, de momentán ha valakinek RB kell, nincs jobb opció mint Lattimore.

14. Buffalo Bills: Tyler Wilson, QB, Arkansas

Nincs bajom Fitzpatrickkal, de a kiegyensúlyozottság eléggé hiányzik a játékából. Az, hogy előbb Vince Younggal, majd Tarvaris Jacksonnal igyekeznek lefedni a csere szerepkört, megintcsak intő jel. Kell egy franchise QB. Poén, hogy Ralph Wilson névrokona pont elérhető, aki Arkansas-ban már bizonyította, hogy mennyire érett játékra képes. Ha nem járatja feleslegesen a száját a szezon további részében, akkor minden bizonnyal befér majd az első körbe, és semmivel sincs rosszabb esélye a class legjobbjának lenni 5 év múlva, mint korábbra írt QB riválisainak.

15. Cincinnati Bengals: Eric Reid*, S, LSU

Minden évben draftol a Bengals safety-t már jóideje, de csak nem akarja senki megváltani a világot. Számomra egyértelmű, hogy a safety class legjobbja Eric Reid ebben a felhozatalban, aki ugyan nem egy Ed Reed, de legalább névben közel áll hozzá. Két poszton bevethető, megbízható, sokra tartott vezéralakja a Tigers secondary-nek, nem okozna gondot neki azonnal felvenni a profi liga ritmusát.

16. Minnesota Vikings: Manti Te'o, LB, Notre Dame

Sokak kedvence a hawai'i linebacker, aki posztja miatt véleményem szerint folyamatosan veszíteni fog draftértékéből, ahogy ezt általában a belső linebackerek esetében tapasztaljuk. Persze ez nem a tehetségre vonatkozik, Te'o remek playmaker, hangadó és vezér egyben, már áprilisban is jó eséllyel lett volna első körös, de Luke Kuechly-nél hamarabb semmiképp se vitték volna el. A Vikings védelem közepére nem ártana egy ilyen örökmozgó, az előző drafton a secondary-be jól erősítettek, de a front7-ben még van munka.

17. Dallas Cowboys: Tyler Bray*, QB, Tennessee

Ha így folytatódik a szezon, Tony Romónak nem nagyon lesz maradása, ideje új korszakot nyitni 6 év után. Bray még nagyon fiatal és csiszolatlan, de benne van a legnagyobb fejlődési potenciál tán az összes szóba kerülhető név közül. Az sem kizárt, hogy a Cowboys ilyen állásnál nem bazírozik a fiatallal, és mondjuk a senior Landry Jones köt ki az első körben, akinek ugyan vannak homály meccsei, de jobb karriert zárt Oklahomában, mint Sam Bradford, és könnyen lehet, hogy hamarabb választották volna ki áprilisban Ryan Tannehillnél. Szóval itt QB picket várok és az upside miatt szavazok Bray-re. A szezon fele még hátravan, addig megszilárdíthatja helyét az első körösök közt. Persze az is könnyen elképzelhető, hogy marad 2013-ban is a Vols alkalmazásában, ezért is hoztam be Lance-t a képbe.

18. St. Louis Rams (from WAS): Luke Joeckel*, OT, Texas A&M

Esett szó fentebb már a Rams-ről. Az, hogy Wayne Hunter és Barry Richardson vetélkedik az RT helyért, önmagában idegörlő lehet, és Rodger Saffold sem fejlődött túl sokat újonc évéhez képest. Joeckel mindannyiuknál biztosabb pont már most, alkata prototípus LT, és az egyre keményebb védelmekkel dolgozó NFC Westben mindenképp szükség van egy hozzá hasonló bástyára Bradford vak oldalán.

19. Arizona Cardinals: Taylor Lewan*, OT, Michigan

A posztot itt se kell nagyon magyarázni, nincs ember, aki nem a támadófalat tartaná a Cards legégetőbb problémájának. Alapvetően DJ Flukert jobb játékosnak tartom, mint Lewant, viszont a michiganiben jobb opciót látok, mint LT, márpedig az a fontosabb poszt a kettő közül. Az újonc Bobby Massie bekerült a kezdőbe, belőle talán még lehet valami idővel, Levi Brown felépülése után pedig átmehet a jobb oldalra, ahová mindig is szánták. Michiganben az egyik legjobb futójáték jött össze az évek alatt, Lewan már 2010 óta védi Shoelace vak oldalát, jó az ajánlólevele és a pedigréje is, mindenképp javulást jelentene a személye az Arizona számára.

20. Philadelphia Eagles: Corey Lemonier*, DE, Auburn

Trent Cole-nak borzasztó éve van, Vinny Curry rendszerint az inaktívok közt kap helyet (ezt nem értem egyébként), Brandon Graham pedig bust. Csak ismételni tudom magam, dinamikus passz siettetőből sose elég, Lemonier pedig eléggé kiemelkedik a csapatából jelenleg, fizikális adottságokban is nehéz meccselni, indulósebessége elit, egy lépésből képes megverni az emberét, nagy igány van azokra a szolgálatokra, amit ő nyújtani tud. Ráadásul még csak 20 éves.

21. Pittsburgh Steelers: Johnthan Banks, CB, Mississippi State

Ike Taylornak a playoffban beszívott Demaryius TD óta csak lefelé visz az útja, és a többi CB opció sem épp megnyugtató, de ezt mindenki látja, aki nézi az idei Steelers-t. Az eredetileg safety-t játszó, másodéves kora óta viszont a szélre kerülő Banks kellően fizikális, jókezű és agresszív ahhoz, hogy megállja a helyét a legjobbak között mint első számú CB. Számos elit tehetséggel találkozott már karrierje folyamán, nála harcedzettebb CB-t nem lehet találni az NCAA-ben jelenleg.

22. San Diego Chargers: DJ Fluker*, OT, Alabama

Visszatérő gondolatok, hogy a Chargers RT posztja eléggé rászorul a javításra. Flukernél dominánsabb futás blokkolót nem találunk a korosztályában, simán eljut a második vonalig, pedig elképesztő méretekkel bír (6'6, 340). Ilyen tömeggel a guardok is lomhának számítanak, Fluker viszont remekül osztja el testén az izmot, atletikusságban bármelyik RT-vel felveszi a versenyt, miközben sokkal erősebbnek számít. Nem olyan poszton szerepel, ami prioritásnak számít, de nagyot nyerhet vele leendő csapata, mert amit csinál, abban kiemelkedő.

23. Green Bay Packers: TJ McDonald, S, USC

Nick Collins visszavonulása után bemozgatták Charles Woodsont a pálya közepére, de ettől még förtelmes dolgokat művel a védelem ebben az évben, és a legenda sem játszik már sokáig. Az NFL-ben 13 évig szereplő Tim McDonald fia hatalmasakat tud ütni és labdaérzéke is van, de helyezkedési hibái miatt én nem tartom olyan sokra, mint a legtöbb kinti forrás. Ezzel együtt, Green Bay-ben szeretettel nyúlnak a USC védőkhöz, és momentán McDonalddal is el tudnának távolodni a gödörtől, amiben a secondary van.

24. Seattle Seahawks: Barrett Jones, G, Alabama

Az egyértelmű, hogy liga #1 védelmével bíró csapat a támadósorát kellene, hogy erősítse. Azon belül a támadófal kívánkozik legelőre, ahol több rést is felfedezhetünk, épp ezért lenne elit húzás Barrett Jones, aki több poszton nyújtott már all-american teljesítményt, és sokoldalúsága miatt a 2013-as draft egyik legkeresettebb figurája lehet. Most arra a szcenárióra nem térek ki, hogy Pete Carroll Seahawks-sapkás húzásai ebben az évben mire viszik rá, de én már azon se lepődnék meg ha Denard Robinson lenne az első körös húzásuk. Úgy is imádnak átképezni.

25. Baltimore Ravens: Chance Warmack, G, Alabama

A Ravens számára az lenne ideális, ha fel tudna menni Te'o-ért vagy év végére kinőné magát egy másik biztos 1. kört érő ILB, hiszen Ray Lewis állapota nem túl bíztató. Lehet úgy számolgatni, hogy a 2. körben értékileg jobban járnak a linebackerrel (Arthur Brown nagy favoritom hozzájuk a KSU-ból), addig is BPA alapon rábökhetnek Warmackre, aki simán upgrade Harewoodhoz képest, és Ben Grubbs-szinten tudná seperni az utat Ray Rice előtt.

26. San Francisco 49ers: Jesse Williams*, NT, Alabama

A Niners elég jól áll ahhoz, hogy idei top pickjeit (AJ Jenkins, LaMichael James) be se nevezze a meccsekre, szóval vígan számolhatnak projekt játékossal első körben is, nem kell kapkodni. Az ausztrál NT elképesztő fizikális adottságokkal bír, a combine egyik nagy sztárja lehet, ráadásul nem akármilyen képzést kap. Akkora benne a fejlődési potenciál, mint semelyik másik DT-ben, és bár a szakik nagyra tartanak további játékosokat is a poszton (Johnathan Hankins, OSU; Kawann Short, Purdue; Sylvester Williams, UNC), őket nem tudtam besűríteni ebbe a mockba, pedig mindannyian olyan diszruptív erőt képviselnek, amivel nagy hasznot tudnak hozni leendő csapatuknak. Jesse Williams fejlődésének jót tehet, hogy Sopoaga még pár évig biztosan versenyeztethető.

27. New England Patriots: Robert Woods*, WR, USC

Ha nem marad bent egy alabamai guard sem, akkor én elkapót húznék a patrióták helyében, figyelembe véve Welker szerződésmizériáját. Brandon Lloyd megoldott egy kérdést a poszton, de még így is erősen a tight endeken áll vagy bukik a passzjáték sikeressége, ami luxus. Robert Woods-ban minden megvan, hogy sikeres profi karriert tudjon magáénak, az már nem biztos, hogy #1 elkapóként, hiszen trójai társa, Marqise Lee fiatalabb kora ellenére is egyértelműen nagyobb tehetség, de a Pats rendszerében simán megállná a helyét. Persze adott a kérdés, hogy miért nem defensive back jön 1. körben, de annyi fiatal játékost vittek az elmúlt évben Belichickék, hogy az igazi javuláshoz mindenképp veteránnal kellene erősíteni.

28. New York Giants: Cornelius Carradine, DE, Florida State

Ez egy ilyen év, párosával jönnek az egyetemről a DE-k. LSU, FSU, Texas (bár Jeffcoat mellizom-szakadása miatt szerintem csúszni fog), és a South Carolina is lehetne ilyen, de Clowney még túl fiatal. Ha már szóba jött a Gamecocks, tavaly Melvin Ingram volt az a játékos, aki szürke eminenciásból biztos első körössé küzdötte fel magát Devin Taylor és Clowney árnyékából, idén Carradine az, aki kihasználhatja Jenkins kidőlését. Nem a semmiből tűnik elő, hiszen top JuCo prospect volt, onnan pedig rendszeresen jönnek elit játékosok a profik közé. Felépítésben jobban áll, mint fiatalabb vetélytásai, a futás ellen sokkal jobb, mint ők és ezzel párhuzamosan a sackeket is hatékonyan gyártja. A Tank becenevű játékos az idő előrehaladtával szerény véleményem szerint egyre nagyobb sajtóvisszhangot kap majd.
A Giants-ben Tuck és Umenyiora is eléggé visszafogott évet fut, a franchise eredményességét feltartandó pedig sose árt egy újabb fiatal erő a frontba.

29. Denver Broncos: David Amerson*, DB, North Carolina State

A 2012-ben 13 interceptiont fogó cornerback borzalmas évet fut, rendre nyeli be a nagy játékokat, aminek egyszerűen annyi az oka, hogy sebességben nem veszi fel a versenyt az elkapókkal. Így is szerez azonban labdákat, de egyre nyilvánvalóbb, hogy ő az NFL-ben csak mint FS prospect vehető komolyan. Nem nagy probléma ez, emlékezzünk Malcolm Jenkins helyzetére, aki ugyancsak megégett cornerként, de standard kezdő safety lett belőle. Egy ballhawk FS sose árt egy playoff-várományos gárdába, az IR-ről felépülő Quinton Carterrel jó párost alkothatnak jövőre Denverben, és megakadályozhatják, hogy ennyire kaotikus legyen a védekezés.

30. Chicago Bears: Jake Matthews*, OT, Texas A&M

Mindig a régi nóta. Ki lenne a legalkalmasabb rá, hogy kikapcsolja Clay Matthews-t, ha nem az unokatestvére? Bruce Matthews fiáról van szó, aki egykori 1/9-es választottként 14 pro bowlba jutott be, és pont ugyanolyan méretekkel rendelkezett, mint fia most. Van kitől tanulnia a mesterséget, és nagy jóstehetség sem kell hozzá, hogy belássuk, nagyobb karrier áll Jake előtt, mint mondjuk J'Marcus Webb esetében. Ha Gabe Carimi kinövi magát végre, akkor Matthews-zal megoldódnak a fal szélein a problémák, és nem minden Bears beharangozót kéne ugyanazzal a mondattal kezdeni.

31. Houston Texans: Terrence Williams, WR, Baylor

Elég jól ügyködik újonc szezonjában Kendall Wright és Josh Gordon is, ami nem egyenlő azzal, hogy a 3. Baylor WR is így tesz majd, de abban hasonlítanak, hogy mindannyian videójáték-szerű számokat mutattak fel a medvéknél (lásd WVU-meccs), és atletikusságban a szoros elitbe tartoznak. Williams nem egy kiforrott route-futó, és gyakran a testével akar elkapni, de minden hibája javítható és már most olyan játékokra képes, amivel meccseket lehet nyerni. A Texans passzjáték továbbra is Johnsonra, Daniels-re és Walterre korlátozódik, Keshawn és Posey csak limitált szerepet kapnak, pedig úgy hiszem, hogy egy ígéretteljes rookie-nak nagyobb szerepet is le lehetne osztani ebben a támadósorban.

32. Atlanta Falcons: Tyler Eifert*, TE, Notre Dame

Ez egy slágerpick, mindenki úgy számol, hogy Tony Gonzalez utódját keresi majd a Falcons áprilisban, ami valljuk be, könnyen előfordulhat. Eifert alkalmasnak tűnik a szerepre, biztoskezű elkapó, akinek nem derogál blokkolni, és a teste is megvan hozzá, hogy felvegye a harcot a védőkkel. Az Irish újabban hatékonyan termeli a leendő profi tight endeket, Kyle Rudolph, John Carlson vagy Anthony Fasano is ír volt. Statisztikailag Eifert sincs a toppon, de egyrészt a blokkot nem könyvelik, másrészt a veretlenség épp elég indok rá, hogy higyjünk benne, hogy nincs nála értékesebb TE most az NCAA-ben.