Egyetemi előzetes 1/7

40. Cincinnati Bearcats

Érdemes megismerkedni a Bearcats keretével azoknak, akik nem csak hétvégén szeretnek meccset nézni. 2014-ben egy csütörtöki és 3 pénteki találkozón is láthatjuk majd őket - rögtön a debütálásuk is hétköznapra esik, és a ligában egyedülálló módon a harmadik hétig kell várni rá. Mivel a Nippert stadiont renoválják, így a hazai meccseiket a Bengals pályáján rendezik majd.

Az előző idényben 9-3-as alapszakaszt zártak Tommy Tubberville fiai, tehát megtartották élcsapat státuszukat az új American konferenciában, igaz két vereségük is elég váratlan volt (Illinois, USF). Ami jó hír, hogy az eddig komoly ellenlábasnak számító Louisville-től nem kell tartani, mivel ők az ACC-be távoztak, a Central Floridát elkerülték a menetrendből, a másik top csapatnak tűnő Houstonnal pedig csak az utolsó körben akadnak majd össze - az egy komoly téttel bíró találkozó lehet. A sorsolás erősségét két túra adja meg; utaznak Columbus-ba az Ohio State-hez, és nem csak az ohio-i, hanem a floridai Miami is ott díszeleg a naptárban.

A játékosok közül nagyon várjuk Gunner Kiel bemutatkozását. A 2011-es évfolyam legjobb középiskolás irányítójának tartott karmester az Indianához és az LSU-hoz is elígérkezett mielőtt a Notre Dame felé vette ténylegesen az irányt, de onnan tavaly átkerült Cincy-be, ahol 2014-ben játékengedélyt is kapott. Ott van ugyan a keretben a súlyos sérülésből felépülő Munchie Legaux, de várhatóan a fiatal Kiel kapja majd meg a bizalmat. Ahhoz, hogy jól szerepeljen, minden körülmény adott. Az Arkansas-ból idekerülő 6´6“ magas Mekale McKay és Chris Moore 16 elkapott TD-t kombináltak, míg Shaq Washington náluk is több yarddal jelentkezett amellett, hogy az AAC legjobb visszahordójának választották. A földön is lesz kiből válogatni, a legjobb 3 futójuk visszatér, akik ~ 1700 yardot és 16 TD-t jegyeztek, és a támadófalra se lehet panasz, Eric Lefeld személyében all-AAC 1. csapatos LT szerepel a keretben.

A védelembe ugyan csak 4 kezdő tér vissza, de Silverberry Mouhon (DE, 9.5 sack) köztük van, és már az öccse, Kevin is a csapat tagja lesz, akárcsak Nick Temple (80 szerelés, 5.5 sack, 8 TFL), így a linebacker sor a gárda erőssége lehet, az ex-FSU Jeff Luccel kiegészülve. A secondary rutinosnak számít két senior cornerrel, a SS Zach Edwards tavaly újoncként végignyomta az idényt, az FS pedig Mike Tyson lesz, a név kötelez.

A konferenciájában mindenképp élcsapatként kell a ´Cats-re tekinteni, igazából csak Gunner Kiel érettségén múlik, hogy mennyire lehet velük komolyan számolni. Az Ohio State ellenit leszámítva, minden meccsen jók a győzelmi esélyeik.

39. Texas A&M Aggies

Komoly feladat előtt áll Kevin Sumlin, de éppen az edző személye az, ami miatt leginkább bizakodni lehet College Stationben. A tavaly 32 pont feletti átlagpontot kapó védelem az igazán jól menő csapatokat nem tudta legyőzni (Alabama, Auburn, LSU, Mizzou), és a továbbiakban Johnny Manziel, Mike Evans vagy Jake Matthews nélkül kell folytatniuk a munkát.

A legegyszerűbnek utóbbi pótlása tűnik, a támadófallal idén se lehet prolémája a mezőgazdászoknak. Joeckel és Jake Matthews után most Cedric Ogbuehi várja senior szezonját első körös prospectként, de van itt freshman all-American játékos is a fal túloldalán (Germain Ifedi), a SEC legrutinosabb guardjai közé számító Jarvis Harrisonnal és Jake öccsével, Mike Matthews-zal centerként kiegészülve. A támadósorban elsősorban bennük lehet bízni.

Irányítóként egy újabb freshman fenoménban lehet látni a jövőt, Kyle Allennek nem akármilyen örökség szakad a nyakába, de az is lehet, hogy a 2013-ban néha már pályára küldött Kenny Hill kapja meg a lehetőséget. Az elkapósorból három alapember távozott, összesen 25 TD értékben, Malcome Kennedy (658 yard, 7 TD) lépett elő a depth chart élére, és a tavaly két meccs után lesérülő Ricky Seals-Jones lehet az, aki Evans szerepét veszi át, ha csak a fizikai paramétereket nézzük. Manziel távozása a futójátékot is érzékenyen érinti, a top RB, Ben Malena pedig végzős volt. Trey Williams, vagy a karrierjét Oregonban kezdő Tra Carson lehet az új kedvezményezett ezen a poszton.

A védelem nem volt a helyzet magaslatán, de a felszedett rutin alapján fejlődniük kell. A védőfal szinte változatlan összeállításban tud kifutni, a legjobb szerelőnek számító Steven Jenkins helyett itt van Darian Claiborne, aki a legtöbb tackle-t mutatta be a SEC újoncai közül. Az igazi rutint ugyanakkor a secondary hozza majd, Floyd Raven, Howard Matthews és Deshazor Everett is végzős, és harmadik kezdő idényükre készülnek, De´Vante Harris pedig junior. Ráadásul egy 2. számú all-American punter is a keretben van, Drew Kaser ha így folytatja, akár profi jövő elé is nézhet.

Elég hamar látni fogjuk, hogy az Aggies felkészülése miként sikerült, a szezonnyitó csütörtökön a South Carolinához látogatnak, rögtön rangadót játszani. Lesz meccsük Arlingtonban a Cowboys-pályán (vs Arkansas), és kétszer mennek Alabamába, a Tide és az Auburn ellen is. Hozzátéve a szezonzáró, LSU elleni derbit, néhány vereség várhatóan be fog csúszni a TamU-nál, viszont a szórakoztató játék garantált a Sumlin-legénység esetében, és Kyle Allenre is elég kíváncsi már a közvélemény.

38. BYU Cougars

A Cincinnati mellett a BYU is gyakori vendég lesz a hétköznapokon, ők is ötször lépnek pályára csütörtöki vagy pénteki játéknapon. A független státuszuk változatos menetrendet biztosít évről-évre, a szokásos Utah State vagy Boise State elleni párharcok mellett a Texas, a UCF vagy a Houston is az ellenfeleik között szerepel. Az elmúlt két évet 8-5-tel zárták, és idén is nagyjából hasonló mérleg tűnik reálisnak.

A mormonok erőssége egyértelműen a futás. Tysom Hill irányító 1344 yardot tett meg a földön és 10 TD-t ért el, miközben a levegőben csak 19-14-es TD/INT mutatója van és 2938 yardig jutott. Összességében tehát egy igen veszélyes fegyvernek számít, de a játéka könnyen egysíkúvá válhat a jobb védelmek ellen. Nem sokkal maradt le tőle Jamaal Williams, aki tailbackként rakott hozzá 1233 yardot a földi támadáshoz és hétszer jutott be a célterületre, elkapásokkal viszont alig kereste Hill. Az eddigi karrierjét fumble nélkül lehozó Williams egy újabb jó évvel a BYU futási örökranglista dobogójára is odaérhet. A támadófal ehhez adott, amely a legmagasabb átlagéletkorral bír az országban, hála a sok missziónak, amit az évek alatt teljesítettek a fiúk. A fal két szélén De´Ondre Wesley (6´7, 330) és Michael Yeck (6´8, 292) igazi bástyának számít, igaz a jobb oldalon tavaly komoly sérüléshullám söpört végig így összeszokottságról nem lehet beszélni. A nagy várakozások a receiver sort előzik meg, hiszen Cody Hoffman az iskola legeredményesebb elkapójaként állt profinak (beelőzve Austin Collie-t), de az alulteljesító Russ Apo mellé nem akármilyen társak érkeztek. Nick Kurtz 1301 yardot termelt a JuCo ligában, Devon Blackmon eredetileg Oregon, Keanu Nelson pedig Stanford játékos volt, miközben Jordan Leslie a UTEP színeiben két év alatt 1585 yardra volt jó mostohaapja irányítása alatt, aki immár itt dolgozik WR-edzőként.

A védelmet igen érzékenyen érinti majd Kyle Van Noy hiánya, és a legjobb játékos mellett a legjobb szerelő (Uani Unga 143) is már végzett, így a linebacker sor nagy talány. Az elmúlt 7 évben a tavalyi volt a legtöbb pontot kapó egység (meccsenként 22.1), igaz soha korábban nem volt olyan erős menetrendjük. A 3-4-es védelem közepén a jónevű Stout-Pikula kettőst támogatja pass rusherként Bronson Kaufusi, akinek méretei és adottságai (6´7, 263) sok OT-t zavarba tud majd hozni. A védőfal eléggé pehelysúlyúnak tűnik, ráadásul Kaufusi átképzésével a fő erősségüket is átcsoportosították egy sorral visszább. A secondary ugyanakkor nagyon mély és minőségi. Robertson Daniel mellé visszatér a CB-társ Jordan Johnson, aki tavaly augusztusban szakította el a térdszalagját, a safety-k közé pedig a meglévő rutin mellé Nebraskából, a Notre Dame-től és a JuCo-ból is jött ember.

Bronco Mendenhall fiai 2014-ben is összehozhatnak tehát néhány emlékezetes meccset, a pozitív mérleg papírformának tűnik, és érdeklődve várjuk, hogy támadásban módosul-e valamit a csapat játéka az elkapósor feldúsításával.

37. Miami Hurricanes

Régóta nem számítanak bele a szoros elitbe a hurrikánok, 2010 óta 3-9 a mérlegük a rangsorolt csapatok ellen. Ehhez képest tavaly felkúsztak a lista #7 helyéig, mielőtt jött a reality check és a sima vereségek a Florida State, Virginia Tech, Duke (!) hármastól.

A 9-4-es mérlegnél jobbat akarnak, és vélhetően náluk is újonc QB vezeti majd a csapatot. Kevin Olsen ügyét nagyban segítette, hogy a végzős Ryan Williams elszakította áprilisban az ACL szalagját. Stephen Morris végzős éve nem volt egy diadalmenet, nem is draftolta senki. 21 TD mellett 12 INT-et dobott és 3028 yardért volt felelős. Nem olyan számok, amik megoldhatatlannak tűnnek még egy freshman számára sem. Az már sarkallatosabb pont, hogy Allen Hurns, a top WR sincs már, és majdnem kétszer annyi yardot rakott be a közösbe, mint a második számú. Ezzel együtt a tavalyi adatokat megközelítheti az együttes, Clive Walford egy megbízható tight end, és Stacy Coley vagy Phillip Dorsett is előléphet elkapóként. A futóknál érdekes módon a 12 TD-t jegyző Dallas Crawfordot átvezényelték a secondary-be, viszont Duke Johnsonra lehet támaszkodni továbbra is, akinek 7 meccs elég volt 920 yardhoz tavaly, de a Noles ellen megsérült a bokája és csak idén tér majd vissza. A támadófalból draftolták Lindert és Seantrel Hendersont is, de a legnagyobb tehetségnek számító Ereck Flowers (LT) még csak junior, és túl nagy impaktot nem jelentett a profik távozása.

A védelem leginkább a teljesen együtt maradó secondary-ben bízhat, a Gunter-Howard-Jenkins-Bush sor mellett akár az ifjabb Ray Lewis-t is láthatjuk a pályán. A nagy sztárnak Denzel Perryman számít, 108 szerelése all-ACC 1. csapatot ért, és a gyenge oldalon se kell váltani. A védőfalban Chickillo (DE) és Pierre (DT) adja a senior erőt, viszont két új társ kerül melléjük, Al-Quadin Muhammad nevét valószínűleg hamar megjegyzi, aki látja, de Calvin Heurtelouban nagyobb a potenciál.

Hamar szemrevételezhetjük majd, hogy mit tudnak a hurrikánok, hiszen szeptember elsején „monday night footballt“ játszanak a Louisville ellen, amikor még az NFL szezon nem indul be. Említést érdemel még, hogy egy nebraskai kirándulás is színesíti a programot az ACC-menetrend mellett. A Virginia Tech elleni, minden évben kritikus mérkőzést majd október 23-án, csütörtökön rendezik, érdemes lesz virrasztani a nemzeti ünnepen.

Nehéz év elé néz a Hurricanes, a Florida State letaszítása az ACC-trónról szinte lehetetlennek látszik, márpedig itt minden évben a bajnoki címben gondolkodnak. Ha Duke Johnson visszanyeri korábbi formáját, akkor bárkire veszélyesek lehetnek, de őszintén szólva a top25-be is nehéz lesz bekerülni.

36. Oregon State Beavers

Szépen, szakaszosan épült fel a Beavers előző szezonja. Nagy blamát bemutatva, a rangsor 25. helyén kiemelve kikaptak az első héten a másodosztályú Eastern Washington ellen 49-46-ra, de nem zuhant össze a társaság, és a menetrend további gyenge csapatai ellen 6 győzelmet húztak be egymás után. Ezeken rendre brillírozott a támadósor, 51, 44, 52, 49 pontokat szerezve, de év végére lejtmenetbe kerültek és 5 zakóval zártak, minden rangadót elveszítve. A Hawaii Bowl ugyanúgy kilógott a képből, mint a nyitány, a Boise State ellen 2 TD-vel nyertek Mike Riley-ék.

Érdekes a 2014-es keret, hiszen a legjobb védő (Scott Crichton) és a legjobb támadó (Brandin Cooks) már az NFL-ben harcol a kezdőcsapatba kerülésért, a többiek viszont majdnem kivétel nélkül visszatértek.

Köztük az a Sean Mannion is, aki rekorddöntő szezonra készül irányítóként. Nagy erőlködésre nem lesz szüksége mindehhez, hiszen az Oregon State passzolt yard csúcsához 813 yard hiányzik, Matt Barkley Pac-12 rekordjához pedig 1891. Mannion az említett menetelés során a liga top irányítója volt, 29-3-as TD/INT aránnyal állt féltávnál, de a szezon második felére 8-12 lett ez az adat, és visszakerült a földre. Egy jó évvel 100% hogy az NFL drafton is találkozunk majd vele, de jelen állás szerint csak a harmadik napon. A korábbi években gyakori volt az irányító-cserélgetés a hódoknál, ennek most Luke Del Rio lehet a kedvezményezettje, a Broncos DC, Jack fia.

Nagyon komoly futójáték támogatja Manniont, Storm Woods és Terron Ward is veszélyes játékos Pac-12 keretek között. Woods 2012-ben 940 yarddal zárt, tavaly viszont egy sérülés miatt előtérbe került Ward, és nem okozott csalódást. A futók alapvető elemei a passzjátéknak, ketten 720 yardot kaptak el, miközben a földön 998 yardnál álltak meg és 15-ször jutottak be a célterületre. Várhatóan ez a felfogás lesz jelen a továbbiakban is. Szükség is lesz Woodsék bevonására, hiszen Brandin Cooks 1730 yardot és 16 TD-t jelentett egymaga és Biletnikoff-díjat nyert. Az elmúlt években megvolt a folyamatosság az elkapóknál, James Rodgers után Markus Wheaton majd Cooks is elő tudott lépni, most viszont nem látni, hogy kiből lehet hasonló szintű go-to-guy. Az viszont könnyebbség, hogy Connor Hamlett a jobb tight endek közé tartozik.

Nagy kérdés lesz, hogy a támadófal mennyire tud közreműködni úgy, ahogy elvárják. Hárman távoztak - igaz nem túl nagy nevek - de a maradók közül többen is műtét után lábadoznak, és vak oldalra is új ember került, a pehelysúlyú Bobby Keenan. A legesélyesebb rá, hogy a Pac-12 álomcsapatába eljusson a center, Isaac Seumalo.

A védőfalban lesznek bajok, és nem csak Crichton kiválása miatt. Reményeik szerint a 2. körös DE-vel egyszerre csapatba kerülő Dylan Wynn egyedül is hatékony tud maradni 4. kezdő évében, és sokat várnak a Miamiból elhozott Jalen Grimble-től is. Abba végülis lehet kapaszkodni, hogy a 6 legtöbb szerelést bemutató játékosukból mind itt lesz, és közülük három defensive back. A linebackerekkel tudják mit kell csinálni, hiszen 2002 óta 10 LB is a profi ligába került. DJ Alexander és Michael Doctor a leggyorsabb külső linebackerek közé számítanak, középen Jabral Johnson megbízhatóan szerel és Rommel Mageo is jelentős rutinnal bír, mivel többen lesérültek év közben.

A rengeteget blitzelő defensive backek 2 horrorisztikus meccsbe futottak bele az első héten és a bowl meccsen, de egyébként Pac-12 elsők voltak a passz ellen (208 yard/meccs). Rashaad Reynolds profi lett, de túl fogják élni, Steven Nelson első csapatos Pac-12 választott lett már első itteni évében, többek közt 6 interceptionjének hála. Mellette egy freshman, Dashon Hunt kerülhet csapatba, aki komoly kihívás előtt áll. Két végzős safety, a félelmetes méretű Ryan Murphy (6´3, 213) és a legtöbb (104) szereléssel záró Tyrequek Zimmerman adja a stabilitást leghátul, így adott az esély, hogy megközelítsék a tavalyi remek passzvédekezést.

Nem túl izmos a non-konf menetrendjük (Portland State, Hawaii, San Diego State), szóval a 3-0-s kezdés alapvető elvárás mielőtt elkezdődnek a csopotmeccsek. Nem fognak játszani a UCLA ellen, ez nagy könnyebbség. Az előző 7-6-os mérlegnél jobbnak látszik ez a felhozatal, de a két falnak mindenképp össze kell állni, hogy ez realizálódjon, és miharabb rá kell lelni, hogy Cooks számait hogyan lehet pótolni.

35. Maryland Terrapins

Új éra indul a Terrapins futball programjának történetében, 2014-ben az ACC helyett a BigTen konferencia mezőnyében vetélkednek majd. Nem állíthatjuk, hogy az elmúlt évek marylandi sikerei keltették fel a BigTen érdeklődését, elmúlt 5 szezonjukból kettő is 2-10-zel ért véget, és alapvetően az ACC alsó felébe tartoztak. A jelenlegi viszont egy jónak tűnő garnitúra, mindenképp faktorként kell velük számolni az erős menetrend ellenére, hiszen egyetlen fontos játékosuk sem távozott, a Jets által draftolt Dexter McDougle már év elején lesérült - sok bajtársával egyetemben, szóval az előző 7-6-os mérleg nem feltétlen ad reális képet.

Rögtön rámutathatunk CJ Brownra, aki 2011 óta minden évében beszed valami súlyos sérülést, több ACL-műtéten is túl van, de neki ilyen a stílusa, limitált játékidő alatt is összehozott 12 futott touchdownt és  csapata második legeredményesebb futója volt 576 yarddal. Passzolásban nem kiemelkedő, de 59%-os pontossága épp elég ha jó formában van és dupla veszélyt tud jelenteni. A cseréje, Caleb Rowe ugyanakkor nem üti meg a kezdő szintet, ha CJ Brown megint lesérül, akkor ismét lőttek a Terps szezonjának. Ami probléma volt még, hogy Brandian Ross csak kétszázzal tudott több yardot futni mint az irányító, pedig őt ezért tartják. A fejlődés mellett szól, hogy a támadófal igen jól néz ki, még úgy is, hogy a magyar drukkerek számára arculcsapásként érkezett a hír, hogy Mike Madaras 8 egyetemi meccs után abbahagyja a futballt. Sikerült ugyanakkor toborozni a helyére Damien Prince személyében egy országos szinten körülrajongott középiskolást, így egy rutinos center (Sal Conaboy) körül csupa fiatal, de sokra hivatott és korához képest tapasztalt falember töri majd az utat Brown és Ross előtt.

Valamelyest át kell alakítani a csapat játékát, hiszen az elkapósorban meglepően sok lehetőség rejlik. Stefon Diggs az ország egyik legjobb elkapója, akinek minden lehetséges módon a kezébe kell nyomni a labdát, legyen az visszahordás vagy end around futás. Ő is sorstársa a többségnek, és 7 meccs után kidőlt, de így is csak Levern Jacobs gyűjtött nála több yardot. Jacobs a Clemson és a Marshall elleni Bowl meccsen is 100+ yardot termelt, kiegészülve Deon Longgal (akit az offenzív koordinátor hozott el New Mexicóból), ez egy kimondottan mély WR-corpnak számít. Diggs egy 1000 yardos szezonnal beelőzhetné az iskola elkapási rangsorában Torrey Smith-t és Darrius Heyward-Beyt is.

A védelemben nincs akkora sztár mint Diggs, de nem is függnek annyira 1-1 embertől, mint a támadósor. Sean Davis a legaktívabb tag, 102 szerelése a legtöbb volt a csapatban, pedig safety-t játszik. A nagy ígéret a secondary-ben nem ő, hanem Will Likely, aki a 2. számú freshman all-American csapatba jutott be, 7 elütött passza mellett 4.5 negatív yardos szerelése is volt, és punt return után TD-t is ünnepelhetett. Ekkora méretekkel (5´7“, 175lb)  még college szinten is ritka ez a fajta eredményesség. A front7 3-4-es alapfelállásban dolgozik. Hét olyan linebackerük van, aki legalább egyszer kezdett 2013-ban, köztük Matt Robinson az erős oldalon, akit safety-ből képeztek át, és a leggyakrabban járt az ellenfél backfieldjén. Középen LA Goree és Cole Farrand mellett nehéz elmenni, utóbbi a Clemson ellen 23 szereléssel zárt, ami szezoncsúcs holtversenyben az FBS-ben. Érdekes módon a fő pass rusher a védőfalban szerepel, Andre Monroe-ról pedig nehezen hinnénk ránézésre (5´11“, 275lb) hogy 3-4-es DE. A 9.5 sackes játékos mellett is inkább tapasztalat van a többiek részéről, nem pedig test, de aránylag jól alkalmazkodnak új feladatukhoz.

A BigTen menetrend előtt lekötöttek egy-egy párharcot a West Virginia, Syracuse, USF trióval is, szóval nagy dolog lenne ha a szezon elején megalapoznák a bowl-szereplést. Mennek Wisconsinba és Michiganbe is, és jön hozzájuk a Buckeyes vagy a Spartans többek közt, így játékerőben hiába tűnnek versenyképesnek, inkább meglepetés-, nem élcsapatnak sorolhatjuk be őket.