Egyetemi előzetes 2/7
Eltelt egy hét, újabb 6 csapat szezon előtti várakozására derül fény
34. Mississippi State Bulldogs
A Bulldogs az SEC-ben a szegény rokon szerepét tölti be. Hiába teljesítenek rendre megbízhatóan, 7-8-9 győzelmes szezonokat letéve az asztalra, a konferencia élcsapatai közül mindig van néhány, akik az országos első helyért versengenek, így a Miss State-re nem sok szempár szegeződik. Várhatóan ez idén sem lesz másként, nehezen adják majd meg magukat Dan Mullen tanítványai, a hozzájuk hasonló játékerejű, vagy gyengébb gárdákat leverik majd, de bravúrokat túlzás lenne elvárni. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az MSU meccsei ne jelentenének jó szórakozást adott esetben.
Gabe Jacksonon kívül nem draftoltak senkit a tavalyi keretből, mindössze 3-3 játékost kell pótolni a kezdőben, így a tavalyi 7-6-os eredménynél feltétlenül többre hivatottak Starksville-ben. Érdemes felsorolni, hogy kik ellen buktak: Oklahoma State (13.), Auburn, LSU (10.), South Carolina (14.), Texas A&M (11.) és Alabama (1). Veszélybe is került a bowl-szereplés, de az Arkansas és az Ole Miss ellen sikerült nyerni hosszabbítás után.
A támadósor kereste az identitását legutóbb, hiszen Dan Mullennek komoly múltja van a scrambler QB-k terén, és Dak Prescott is ilyen játékos, ugyanakkor ő nem került volna pályára ha Tyler Russell nem sérül le. Az iskolatörténet 3. legeredményesebb passzolója már nincs itt, így minden bizonnyal Prescottra épül a csapat, aki a legtermelékenyebb futó volt 829 yarddal és 13 touchdownnal. Ha passzolásba eléri a közepes szintet, akkor már megéri foglalkoztatni. Mellé azonban mindenképp kellenek használható futók, amiket nélkülöztek 2013-ban a bulldogok. Elkapásban viszont érdemes figyelni Jameon Lewis-ra (923 yard, 5 TD + 3 futott TD). A mindössze 5´9“ magas WR már két olyan meccset is hozott, amin passzolt, futott és elkapott is touchdownt, emellett all-SEC 2. csapatos visszahordó. A Rice elleni bowl-meccsen 220 yarddal vette ki a részét a kiütéses győzelemből. A végzős játékoson kívül a 2-3-4. számú elkapó is visszatér, így Prescott előt adott a lehetőség, hogy javítson a statisztikáin. A támadófalban Gabe Jacksont nehéz lesz pótolni, de rajta kívül csak az RT helyére kell új játékost beépíteni, Clausell (LT), Beckwith (RG) és Day (C) utolsó évére készül, több szezonji pályán töltött rutinnal a hátuk mögött.
A front7 rotációja alig fog változni. A védőfal 8 legtöbbet használt játékosából 7, a linebacker sor 6 tagjából 5 lesz változatlan, köztük az a Benardrick McKinney (MLB, 6´5“, 245lb), aki freshman all-American volt két éve, és az ország legjobb játékosai közé számít. Kimondottan jó pass rusher ugyanakkor nincs a keretben, ez pedig visszaüthet. A secondary-ben Nickoe Whitley nagy egyéniség volt, de ha Taveze Calhoun (CB) folytatja playmaker játékát (az Alabama ellen 2 INT, az OSU ellen 68 yardos blokk return TD), akkor lesz aki feledtesse. Visszatér a szezon első negyedében ACL-szakadást szenvedő Jay Hughes (SS), és a JuCo-ból érkező, 6´3“ magas FS, Justin Coxtól is lehet várni szép megoldásokat.
A non-konf menetrend egészen baráti, 4 sima győzelemre van kilátás, a SEC menetrendben pedig az alsóházi csapatokat (Arkansas, Kentucky, Vandy) el lehet kapni, hogy tuti legyen a bowlozás. Minden más már extrának számít.
33. Nebraska Cornuskers
A Huskers egy nagyon megbízható csapat, az elmúlt öt évben mindig 4 vereséggel végeztek. Bo Pellini mester kritikusai egyre hangosabbak, hiszen ezek az eredmények pont ahhoz számítanak elégnek, hogy lemaradjanak a konfdöntőről/bajnoki címről, aztán játszanak egy izgalmas bowl meccset Újévkor. Tavaly sem volt ez másként, két kiemelt csapattal találkoztak mindössze (UCLA, Michigan State), mindkétszer 41 pontot kaptak, és két olyan vereségük is volt, ahol ők voltak esélyesebbek (Minnesota, Iowa). Könnyebb idén sem lett az útjuk, de van néhány játékosuk, aki országos figyelemre is számot tarthat.
Az egyik ilyen Ameer Abdullah, a végzős futó. Az Iowa ellen volt a legrosszabb meccse 85 yarddal, míg az Illinois ellen robbantott 225-tel. Az egész évben sérülésekkel bajlódó, és így alig tréningező all-BigTen 1. csapatos tailback 1922 scrimmage yardnál és 11 touchdownnál állt le. A szélsebes Abdullah mellett a 230 fontos erőfutó, Imani Cross is a rendelkezésre áll, neki volt a legtöbb futott touchdownja (10) a csapatban. Kevésbé rózsás a helyzet a center mögött, Taylor Martinez a Huskers legeredményesebb irányítójaként kergeti immár a profi karriert, a tavaly 8-1-es mérleget produkáló Tommy Armstrong pedig messze nem volt olyan impresszív újonc mint elődje. Az elkapók közül Quincy Enunwa (12 TD) már a Jets edzéseit látogatja, Kenny Bell viszont nem túl veretes junior éve (577 yard, 4TD) ellenére is nagy lehetőség előtt áll - 579 yardra van a Huskers örökranglista első helyétől és pár touchdown a visszahordásaiban is benne lehet. A támadófal a legnagyobb hiányposzt, szinte mindenki távozott az alapemberek közül (Spencer Longot a Redskins draftolta), és a legrutinosabb játékos a Coloradóból átigazoló LT, Alex Lewis. Nem a legjobb előjel.
A védelemben ott van Randy Gregory, az NFL megfigyelők első számú célpontja. A JuCo ligából tavaly érkező DE 66 szereléséből 8.5 volt negatív, 10.5 pedig sack, és interceptiont is fogott. A hibátlan felépítéssel (6´6“, 245lb) bíró pass rusher immár regnáló BigTen 1. csapatosként tér vissza a védőfalba, viszont legnagyobb rutint is ő képviseli, így folyamatos duplázásra számíthat. A miniatűr linebacker trió (6´0“ a legnagyobb tag) ellenben teljes létszámban maradt, és a David Santos-Michael Rose-Zaire Anderson sor biztonságot jelenthet a csapatnak, jól szerelő, nagy területet bejátszani képes védőkről van szó. A secondary-ből csak a legtöbbet szerelő Corey Cooper (SS) marad a helyén, a legnevesebb távozó pedig Stanley Jean-Baptiste. Probléma nincs így sem, Josh Mitchell már régóta sok akciót lát, Jonathan Rose pedig itt kezdheti el karrierjét, miután kirúgták Auburnből.
Két ráhangolódó meccs után két szolid non-konf ellenfél is újtukba kerül a kukorica-imádóknak; a Fresno State és a Miami. Valószínűleg már ezeken a meccseken megtudjuk, hogy érdemes-e belevenni a Nebraskát a BigTen szoros élmezőnyében emlegetett gárdák közé. Ha összeáll a támadófal és megtalálják a stabil irányítójukat, akkor egy egészséges Abdullah-val és Gregory-val bárkire veszélyesek lehetnek. Ha nem, akkor meg legfeljebb megnézzük, hogy mire megy a DE a kettőzés ellen.
32. Iowa Hawkeyes
Bele tellett néhány évbe, mire az utánozhatatlan Ricky Stanzi távozása után egyenesbe került a Hawkeyes, a 2012-es régen látott negatív mérleg után legutóbb újra 8 győzelmet számláltak, és a vereségeik (Wisco, OSU, MSU, NIU) is mind kalkulálhatók voltak. Ezek közül most csak a Wisconsin vár rájuk a menetrendben, szóval ha a ki-ki meccseiket hozzák, akkor újra kétszámjegyű győzelemnek tapsolhatnak Iowa City-ben.
A passzjáték valami egészen marginális szerepet töltött be a csapat játékában, ebben mindenképp előre kell lépni, még úgy is, hogy CJ Fiedorowicz nem fog a továbbiakban segíteni. A tight end 299 yardja és 6 TD-je persze nem egy világverő adat, de tekintve, hogy a top elkapó, Kevonte Martin-Manley is csak 388-ig jutott 5 TD-vel, máris szignifikánsabb adatnak tűnik. KMM mellesleg két punt return TD-t is fel tud mutatni, szóval mindenképp gyakrabban kéne a kezébe juttatni a játékszert valami úton-módon. 1981 óta nem volt a sólyomszemeknél ilyen visszafogott passzjáték! Ennek valamennyire az is az oka, hogy Jake Ruddock szeret megindulni és futással veszélyeztetni, 5 touchdownt is szerzett a földön az irányító. A 18/13-as TD/INT mutatója a levegőben viszont nem volt olyan lehengerlő, hogy olykor pályára ne küldje Kirk Ferentz a csereirányítót, és CJ Beathard akár idén is szerepet kaphat. A gárda sikeressége ugyanakkor nem elsősorban rajtuk, hanem Mark Weismanon fog múlni. A fehér futók szokásos útját bejárva, kényszerből fullbackből átképzett erőfutóról van szó, aki sérülékeny, de ha épp fitt akkor nehéz vele mit kezdeni; 217, 180 és 177 yardos meccse is volt karrierje folyamán. Váltótársa az a Jordan Canzeri lesz, aki általában nem sok vizet zavar, de a Purdue ellen összerakott egy 165 yardos meccset, szóval bármikor ihletet kaphat. Kettejük sikerességének záloga a támadófal, amely Iowában mindig kifogástalan, és mindig rejteget magában néhány NFL-tehetséget. Ferentz 16 éves dolgozik itt, és 13 támadófalemberét draftolták. Legközelebb Brandon Scherffet (LT) fogják, aki 2. számú all-American jelöltként 1. körös is lehet többek közt Bulaga és Reiff nyomdokain.
A védelemben elsősorban a linebacker hármast kell felépíteni, hiszen Christian Kirksey, Anthony Hitchens és James Morris is az NFL-álmot kergeti, kisebb-nagyobb reményekkel. Hármójukkal 322 szerelést veszített az egység. A védőfal 8 emberéből ugyanakkor 7 visszatér, köztük az a Carl Davis, aki ritkán látható méretű DT (6´5“, 315lb) és még mozogni is tud, all-Bigten 2. csapatos választott. A párja, Louis Trinca-Pasat sem marad el tőle sokban, már csak pass rushert kéne találni. A secondary-ben felemás a helyzet, BJ Lowery 16 elütött passzal konferencia-válogatottként sétált el, de John Lowdermilk (SS) élre állhat kapitányként, és Desmond King (CB) remekül mutatkozott be freshman szezonjában, tavaly 7 egykori Hawkeye corner is szerepelt az NFL-ben, ő lehet a következő.
A menetrendről már esett szó, a szokásos Iowa State elleni derbit a 3. héten rendezik és papírforma alapján a 6-0 sem elrugaszkodott elvárás a szezon első felében. Utána a Maryland és a Northwestern már keményebb dió, de feltörhető, így extrém esetben akár 10-0-val is várhatják az utolsó két héten érkező Wisconsint és Nebraskát. Ehhez azonban sok csillag együttállása szükséges, Ruddock feljavulásától kezdve az új linebacker sor felállításáig. A sorsolás mindenesetre nagyon kedvező.
31. Houston Cougars
Nincs túl sok jó csapat az American konferenciában, de a Houston köztük van és így előttük is adott a lehetőség, hogy visszatérő elemei legyenek a top25-ös rangsornak, még akkor is ha ezen a listán nem fértek oda. Legnagyobb ellenfelük a UCF valamint a Cincinnati lesz, illetve előtte a BYU, de az nem számít bele a versengésbe. Tony Levine legénységét kellett a legkevésbé átalakítani ezek közül, így joggal gondolnak magukra bajnokesélyesként a csoportban.
Három éve alá tudták íratni a program első 5 csillagos toborzottját, Deonte Greenberry pedig igazolja jó hírét, all-AAC 1. csapatot ért a tavalyi 1202 yardos, 11 TD-s performansza, ráadásul mindezt újonc irányító társaságában. Az AirRaid támadósor nagyon kedvező Greenberry statisztikáinak, várhatóan csak javulni fognak ezek az adatok. John O´Korn irányító ugyanis immár egyértelműen csapata első számú quarterbackjeként készülhetett, ellentétben a tavalyi évvel. Az első meccsen beugróként bizonyító O´Korn azzal a Greg Warddal is osztozott a játékidőn, akit átképeztek elkapóvá. Jobban is illik a Cougars imázsába a zsebirányító, Kolb és Keenum után pár év múlva ő is továbbviheti az egyetem jó hírét a profik közé, ha így folytatja. Az American konf év újoncának választott QB 28 TD mellett csak 10 picket dobott és 3117 yardjára is büszke lehet. A futókon nagy teher nincs, Ryan Jackson és Kenneth Farlow közösen tudnak csak kitenni egy elit tailback számainak megfelelő teljesítményt, de Houstonban ezzel is bőven kiegyeznek. Fontosabb, hogy a támadófal biztos lábakon álljon, ugyanakkor Rowdy Jackson (RG) és Bryce Redman (C) kivételével ezt most nem lehet előre kijelenteni. Erősítettek persze JuCo-ból és Hawaiiról is, utóbbi iskola LG posztra küldte Texasba Emeka Okafort, de nem kell félni, nem a kosarast!
A védelem középen erős leginkább. Derrick Matthews és Efrem Oliphant közös erővel 250 szerelésig, 10 sackig, 15 TFL-ig jutottak, és a harmadik linebacker, Steven Taylor újoncként sem sokkal maradt el. A két junior safety szintén megéri a pénzét, Adrian McDonald és Trevon Stewart 20 passzt hatástalanítottak, McDonald hatot interception formájában, Stewart pedig ugyanennyi fumble-re feküdt rá. Matthews első, Stewart második számú all-ACC csapatos all-star. Nem véletlen, hogy a Houston volt az első osztály legnagyobb turnover gyárosa, 43 labdaszerzéssel (a másodiknak 35 jött össze), és +25-tel zárták a labdaszerzés/vesztés arányt, ami szintén a legjobb. Két új kezdő cornerrel folytatják, de Lee Hightower már Boise-ban bizonyított mielőtt eltiltották és átköltözött ide. A gárda esélyeit növeli, hogy a védőfalra se lehet panasz, igaz Eric Braswell tavaszi ACL-szakadása nem tett jót, de szokatlan módon erre is van megoldás; a safety-ként gyakorló Eric Eilandot (6´2“, 236 lb) küldték be a DE-kkel edzeni. Érdemes lesz Joey Mbu (DT) szezonját is figyelni, a 4-3-as NT esetében is reális elképzelés a profi jövő.
Öt hétközi meccsel is készül a szurkolóknak a Cougars, a sorsdöntő UCF elleni is ilyen lesz október másodikán. Azon a csütörtökön sok minden eldől majd a konferencia első helyéért folyó verseny kimenetelét illetően. Előtte két FCS gárda is bekerült a programba (Grambling State, Tennessee Tech), szóval alaposan rákészülnek a pumák a rangadóra. A keret remekül néz ki, minden esély megvan, hogy a 2011-es, Keenum-vezette csapathoz hasonló menetelést mutassanak be.
30. Michigan Wolverines
Az utóbbi időben 7-8 győzelmes szezonokra volt elég a Wolverines ereje. Általában erősen kezdik a szezont, de a BigTen elitjével hiába játszanak szoros meccseket, többre nem futja. Valami hasonlóra lehet számítani 2014-ben is.
Furcsa módon Devin Gardner QB a szezon első felében szerepelt gyengén (4 meccs után 8 INT), mikor ment a csapatnak, amikor pedig ő feljavult, akkor jöttek a vereségek. Brady Hoke vezetőedző szeretné minél inkább visszaszorítani a Denard Robinson idejében még legfőbb fegyvernek számító irányító futásokat. Gardner a második legeredményesebb volt a csapatban 11 futott TD-vel, míg passzolásban éppen 3000 alatt maradt, és a bowl-meccset ki kellett hagynia. Abban bíznak, hogy a támadófal Taylor Lewan és Michael Schofield nélkül is javulni fog, és ez Gardner játékán is meglátszik majd. Alapvetően ez merészen hangzik, de belegondolva, hogy az említett duóval is csak 126 futott yardot átlagoltak meccsenként (14 éve a leggyengébb itt) és benyeltek 36 sacket, tényleg csak felfelé vihet az út. Hoztak is egy új offenzív koordinátort, Doug Nussmeiert Alabamából, hátha a futójáték is megjavul. A keretben Derrick Green a legrutinosabb (270 yard, 2 TD), szóval inkább a mesterben kell bízni, nem a személyzetben. Jeremy Gallon minden idők 3. legeredményesebb rozsomák elkapójaként már az NFL-ben kalandozik, maradt viszont Devon Funchess, aki tight endként volt all-BigTen 1. csapatos, jövőre viszont elkapót fog játszani. Látszólag minden baja van ennek a csapatrésznek, de tavaly is felraktak 63 pontot az Indiana, sőt 41-et az Ohio State ellen, szóval általában nem a támadókon múlik a siker.
A védelem most stabilabbnak tűnik, kevesebb a kérdőjel lényegesen. Frank Clark (DE) kiugró éve még nem jött el, de idén erre is sor kerülhet. A védőfalban csak egy új név szerepel, ami kevesebb is lehetne ha Keith Heitzmant nem vezénylik át tight endnek. Brennen Beyer is DE-t játszik majd, azok után linebackerként kipróbálták és jól teljesített, de Jake Ryan (MLB) felépülésével teljes a létszám egy sorral hátrább. Ryan ACL-szakadást szenvedett 2013 tavaszán és csak a szezon második felére épült fel, most viszont semmi baja, így Desmond Morgan és James Ross között mehet pusztítani. A secondary érdekes lesz, hiszen Blake Countess (6 INT) egy all-BigTen válogatott CB, de a párja, Raymon Taylor a jó számok ellenére is rendre szenvedett a top elkapók ellen, így kisebb szerep vár rá. Sokat várnak Jabrill Peppers-től, aki újoncként egyből megkapja a FS posztot.
A sorsolás nem erősebb mint szokott. Október 25-én mennek a Michigan State-hez, és idén az Ohio State is idegenben vár rájuk, csak úgy mint a Notre Dame. Ezeke a csapatok egyértelműen erősebbek náluk, de a többi ellenfél között is lehet pár trükkös, szóval már a rangsorba is nehéz lesz bekerülni.
29. Virginia Tech Hokies
Még a legvérmesebb Hokies drukkerek is várták kicsit 2014-et, hiszen Logan Thomas végzett, és az ellentmondásos QB kicsit visszafogta ezt a csapatot az elmúlt években. Az elmúlt két szezon csak 7-6-os és 8-5-ös mérleget ért, ennél pedig jobbhoz szoktak Blacksburgben. Az ACC állandó élcsapatának számító Hokies új arculatot kap a támadósorban, a védelem pedig a szokásos Beamer-féle labdavadász életmódot folytatja. Sokat mondó, hogy a 2012-13-as idények 22.8 és 19.3 átlagos kapott pontja meccsenként visszaesésnek számít.
Thomas helyén a Texas Tech-ből elvágyódó Michael Brewer kerülhet a center mögé. A junior QB nem sok lehetőséget kapott, 13 meccsen küldték pályára és 5 TD mellett még nem dobott interceptiont. Régen láttuk a Hokies színeiben hasonló karakterű játékost. Logan Thomas számai azért irányadónak számítanak, 2907 yardja mellett 16 TD és 13 INT volt a termése, futásban pedig a csapat második legjobbja volt 344 yarddal és 4 TD-vel. A támadófal sokban nem segítette a dolgát, most viszont csak RG poszton kell váltani, a többiek maradtak. Érdemes kiemelni Jonathan McLaughlint, aki az első freshman volt, akit Beamer be mert állítani LT-nek, pedig a veterán mester már 28 éve dolgozik itt. A rutin Trey Edmunds játékára is jótékony hatással lehet. Tíz futott touchdownja nem rossz, de a 675 yard kevés egy feature backtől, főleg az előző pár év itteni sztárfutói után. Kedvez ugyanakkor Brewernek, hogy három hasonló tudású elkapóval számolhat. Willie Byrn, Demetri Knowles és Joshua Stanford egyaránt 640-660 yard közötti évet zártak, igaz a célterületre nagyon ritkán kerültek be labdával a kezükben.
A védelem erőssége mindig a secondary, és ez most sem változik, annak ellenére, hogy Kyle Fullert az első körben draftolta a Chicago Bears. Sőt, Antone Exum is gazdára lelt, de ő tavaly óta nem volt faktor. Sokat mondó az itteni tehetségekről, hogy két újonc cornerrel álltak ki, és ők lettek az ACC év újonca szavazáson az 1. és 3. helyezett. Kyle öccse, Kendall Fuller (6 INT, 11 elütött passz) se volt gyenge, de Brandon Facyson (5 INT, 8 elütött passz) igazi shutdown cornernek bizonyult. Mindketten freshman all-American játékosok. Mellettük két rutinos senior, Kyshoen Jarrett és Detrick Bonner egészíti ki a hátsó sort, igen nehéz lesz a VT ellen eredményes passzjátékkal kirukkolni. A két linebackerük viszont végzett, így egy sorral fentebb problémásabb a helyzet, akárcsak a DE-k között. Nagyon kell ugyanakkor figyelni középen Luther Mady-re, a végzős DT 35 siettetést jegyzett két év alatt, és pehelysúlyú párja, Corey Marshall is ki tudja használni ha duplázzák Maddy-t.
A menetrendből kiemelkedika második heti kirándulás az Ohio State-hez, az ACC-menetrend viszont a szokásos neveket tartalmazza, várhatóan a North Carolina lesz a legfőbb kihívójuk a divízióban, de meglepetésre képes lehet szinte az összes gárda. A szűk élmezőnytől messze van a Hokies, de így is érdekes lehet megnézni, hogy Logan Thomas nélkül, a liga legtöbbre hivatott CB-párosával meddig jutnak és Frank Beamer elviszi-e zsinórban 22. évben is őket az utószezonba.
Az életben nem az tragédia, ha valaki nem éri el a célját. A tragédia az, ha valakinek nincs célja.