A pénz általános elmélete

Köszi mkinek!

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...
csebi

Nem a lakcímtől lesz adóalany, hanem attól, hogy magyar állampolgár.
Lecsó

Feltéve, hogy residence-szerűen is itt él. A belföldi illetőség megállapításában (ami az adó alanyiságot is meghatározza) az állampolgárság általában az utolsó helyen áll, ha más szempont nincs. Ezeket megelőzi az állandó lakóhely, az életvitel helye, szokásos tartózkodási hely, stb. Mondjuk ezeket pont a kettős adóztatásos egyezmények szokták kijelölni, úgyhogy az USA vs Magyarország viszonylatában most nem tudom, hogy mi van. De életszerűtlennek tűnik, hogy ha valaki mondjuk az USA-ba nősült, ott él X éve, ott él a családja is, az most hirtelen elkezdjen itthon is adózni azért, mert nincs egyezmény.)
peterk2005 udvari bolond

Megcáfolod, amit írtam, utána leírod, hogy a cáfolatod arra, miről beszélünk, igazából nem vonatkozik. 😊
Mivel számomra van aktualitása a dolognak, ezért eléggé utána kérdeztem, több forrásból. Mondjuk konzekvens infót nem kaptam, és még amit a NAV mondott telefonon, azt sem vehetjük készpénznek, de a jelenleg alkalmazott szabály az, hogy az a magyar állampolgár, akinek USA-ból (vagy USA-ban, teljesen mindegy) származik kb bármilyen jövedelme (munkabér, osztalék, kamat, jogdíj, stb) az itt is köteles leadózni azt. Tök mindegy, mennyit él itt vagy ott. És igen, pontosan, ahogy írod, ez a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hiánya miatt van így.Lecsó

Nem cáfolatnak szántam, hanem kiegészítésnek. 😊

Éppen azért vagyok én is bizonytalan, mert van számomra is aktualitása a dolognak, és én sem kaptam egyértelmű, teljesen tiszta válaszokat. A számomra eddig leglogikusabbnak tűnő válasz az volt, hogy egyezmény hiányában hazai szempontból a hazai szabályok szerint állapítják meg a hazai adó illetőséget (eddig világos, innentől nem teljesen). Az szja törvény azt mondja, hogy akkor lehet nem magyar illetőségű egy magyar állampolgár, ha másik ország állampolgára is - kettős állampolgár, és nincs hazai bejelentett lakóhelye. Amerikai állampolgársága valószínűleg nincs csebi ismerősének - azt gondolom írta volna -, de lehet például román/szlovák/szerb kettős magyar állampolgár. És akkor azzal, hogy kijelentkezik a magyar lakcíméről, papíron teljesítheti azt a feltételt, hogy külföldi adóilletőségűnek minősülhessen. Erre próbáltam utalni azzal, hogy az állampolgárság nem feltétlenül dönt önmagában. Csak, amíg az egyezménnyel rendelkező országok esetében ez egyértelmű szokott lenni, mert maga az egyezmény általában jól leszabályozza ezt, ha nincs egyezmény, akkor csak a magyar szabályozás marad, ami ha akarom egyértelmű, ha akarom nem... (Az én esetem - nem a sajátom, a környezetemben egy illetőé - azért is külön "érdekes", mert ő szlovák-magyar kettős állampolgár, amit ugye a szlovák fél nem ismer el. De a magyar meg elismeri. Namost, az ő esetében most az lenne jó, ha a magyar illetőségét felbonthatná azzal, hogy nem lesz magyar címe, de akkor be kéne jelentkeznie szlovák illetőségűnek, azt meg az előbb említett okból nem nagyon szeretné...)
peterk2005 udvari bolond

Hát igen, így még szebbek ezek a történetek.
A mi most készülünk kiköltözni hosszabb időre. 2024-et biztosan ott töltjük, tehát életvitelszerűen. A feleségem ottani payrol-on lesz, amerikai cégnél. Az ő munkabére adózik majd valahogy, (ha minden igaz, csak ott). Nekem kell valami ottani self-eployment státusz, hogy dolgozni tudjak szabadúszóként. Én nem tudom hogy fogok adózni, mert magyar állampolgárként leszek kb egyéni vállalkozó az USA-ban. Pl a magyar partnereimet nem akarom leépíteni egyből, mert vannak terveink, szóval egy darabig számlázok majd haza. Meg ha minden jól megy, akkor USA-n belül is. Kanadába pl biztosan, mert ott is van már partnerem. Magyarként USA-ból Kanadába. Szóval adótanácsadó legyen a talpán, aki majd ezt úgy átlátja, hogy mindent jól adózzak le, és ne szívjak vele később se itt, se ott.
Ja, és azt még nem is gondoltam át, hogy a tőkejövedelem ("tőzsdézés") hogy adózik, ha én magyar vagyok, de ott élek, és amerikai papíron keresek valamennyit. Szóval most nagyon ott vagyok, hogy felszámolom a számlákat, kiveszem a pénzt, és kölcsönadom a magyar államnak.

Szerkesztette: Lecsó

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...
csebi

Nem a lakcímtől lesz adóalany, hanem attól, hogy magyar állampolgár.
Lecsó

Feltéve, hogy residence-szerűen is itt él. A belföldi illetőség megállapításában (ami az adó alanyiságot is meghatározza) az állampolgárság általában az utolsó helyen áll, ha más szempont nincs. Ezeket megelőzi az állandó lakóhely, az életvitel helye, szokásos tartózkodási hely, stb. Mondjuk ezeket pont a kettős adóztatásos egyezmények szokták kijelölni, úgyhogy az USA vs Magyarország viszonylatában most nem tudom, hogy mi van. De életszerűtlennek tűnik, hogy ha valaki mondjuk az USA-ba nősült, ott él X éve, ott él a családja is, az most hirtelen elkezdjen itthon is adózni azért, mert nincs egyezmény.)
peterk2005 udvari bolond

Megcáfolod, amit írtam, utána leírod, hogy a cáfolatod arra, miről beszélünk, igazából nem vonatkozik. 😊
Mivel számomra van aktualitása a dolognak, ezért eléggé utána kérdeztem, több forrásból. Mondjuk konzekvens infót nem kaptam, és még amit a NAV mondott telefonon, azt sem vehetjük készpénznek, de a jelenleg alkalmazott szabály az, hogy az a magyar állampolgár, akinek USA-ból (vagy USA-ban, teljesen mindegy) származik kb bármilyen jövedelme (munkabér, osztalék, kamat, jogdíj, stb) az itt is köteles leadózni azt. Tök mindegy, mennyit él itt vagy ott. És igen, pontosan, ahogy írod, ez a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hiánya miatt van így.Lecsó

Nem cáfolatnak szántam, hanem kiegészítésnek. 😊

Éppen azért vagyok én is bizonytalan, mert van számomra is aktualitása a dolognak, és én sem kaptam egyértelmű, teljesen tiszta válaszokat. A számomra eddig leglogikusabbnak tűnő válasz az volt, hogy egyezmény hiányában hazai szempontból a hazai szabályok szerint állapítják meg a hazai adó illetőséget (eddig világos, innentől nem teljesen). Az szja törvény azt mondja, hogy akkor lehet nem magyar illetőségű egy magyar állampolgár, ha másik ország állampolgára is - kettős állampolgár, és nincs hazai bejelentett lakóhelye. Amerikai állampolgársága valószínűleg nincs csebi ismerősének - azt gondolom írta volna -, de lehet például román/szlovák/szerb kettős magyar állampolgár. És akkor azzal, hogy kijelentkezik a magyar lakcíméről, papíron teljesítheti azt a feltételt, hogy külföldi adóilletőségűnek minősülhessen. Erre próbáltam utalni azzal, hogy az állampolgárság nem feltétlenül dönt önmagában. Csak, amíg az egyezménnyel rendelkező országok esetében ez egyértelmű szokott lenni, mert maga az egyezmény általában jól leszabályozza ezt, ha nincs egyezmény, akkor csak a magyar szabályozás marad, ami ha akarom egyértelmű, ha akarom nem... (Az én esetem - nem a sajátom, a környezetemben egy illetőé - azért is külön "érdekes", mert ő szlovák-magyar kettős állampolgár, amit ugye a szlovák fél nem ismer el. De a magyar meg elismeri. Namost, az ő esetében most az lenne jó, ha a magyar illetőségét felbonthatná azzal, hogy nem lesz magyar címe, de akkor be kéne jelentkeznie szlovák illetőségűnek, azt meg az előbb említett okból nem nagyon szeretné...)

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...
csebi

Nem a lakcímtől lesz adóalany, hanem attól, hogy magyar állampolgár.
Lecsó

Feltéve, hogy residence-szerűen is itt él. A belföldi illetőség megállapításában (ami az adó alanyiságot is meghatározza) az állampolgárság általában az utolsó helyen áll, ha más szempont nincs. Ezeket megelőzi az állandó lakóhely, az életvitel helye, szokásos tartózkodási hely, stb. Mondjuk ezeket pont a kettős adóztatásos egyezmények szokták kijelölni, úgyhogy az USA vs Magyarország viszonylatában most nem tudom, hogy mi van. De életszerűtlennek tűnik, hogy ha valaki mondjuk az USA-ba nősült, ott él X éve, ott él a családja is, az most hirtelen elkezdjen itthon is adózni azért, mert nincs egyezmény.)
peterk2005 udvari bolond

Megcáfolod, amit írtam, utána leírod, hogy a cáfolatod arra, miről beszélünk, igazából nem vonatkozik. 😊
Mivel számomra van aktualitása a dolognak, ezért eléggé utána kérdeztem, több forrásból. Mondjuk konzekvens infót nem kaptam, és még amit a NAV mondott telefonon, azt sem vehetjük készpénznek, de a jelenleg alkalmazott szabály az, hogy az a magyar állampolgár, akinek USA-ból (vagy USA-ban, teljesen mindegy) származik kb bármilyen jövedelme (munkabér, osztalék, kamat, jogdíj, stb) az itt is köteles leadózni azt. Tök mindegy, mennyit él itt vagy ott. És igen, pontosan, ahogy írod, ez a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hiánya miatt van így.

NAV oldalról:
"Mindez a személyi jövedelemadó szempontjából azt jelenti, hogy 2024. január 1-jétől a külföldről származó jövedelem adóztatására mindkét állam saját jogszabályai alapján lesz jogosult, az USA-ból származó jövedelmet nem egyezményes országból származó jövedelemként kell majd kezelni. "

Deloitte:
A munkaviszonyból, valamint az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Magyarország az egyezmény alapján korábban az úgynevezett mentesítési módszert alkalmazta: az amerikai adókötelezettség alá eső jövedelem (eltekintve a forrásadó alkalmazásának kivételes esetétől) mentesült a magyar adófizetési kötelezettség alól, az amerikai forrású, magyar adófizetési kötelezettség alól mentesített jövedelemről csupán adatot kellett szolgáltatni a magyar adóhatóság részére.

A munkaviszonyból, valamint az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem Magyarországon az úgynevezett összevont adóalapba tartozik: az egyezmény megszűnését követően ezek Magyarországon is bele fognak tartozni az adóalapba, de az USA-ban megfizetett adót annak 90%-áig, de legfeljebb a teljes magyar adókötelezettség mértékéig be lehet számítani a magyar kötelezettségbe. Ez egyformán igaz mind a magyar illetőségűek munkaviszonyból, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmére, mind az amerikai adóügyi illetőségűek magyar forrású (például belföldön végzett munkához, belföldi ingatlanhoz kapcsolódó) jövedelmére.

Az effektív adófizetési kötelezettség tekintetében ez azt eredményezi, hogy míg az egyezmény hatálya alatt az effektív adóteher megegyezett az amerikai adókötelezettséggel, az egyezmény megszűnését követően a magyar és az amerikai közül a magasabb effektív adókulcshoz igazodik.

Életszerűtlen? Az. De pont ezért vannak ilyen egyezmények. A munkabérre jelenleg annyi "kedvezmény" van, hogy az ottani adód 90%-a levonható az itteni adóból. Jó eséllyel emiatt nem kell itthon adózni, de be kell vallanod a jövedelmed.
Nyilván, amit leírtál az életvitelszerű tartózkodásra, az igaz, ha a két ország megegyezik ebben.

Szerkesztette: Lecsó

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...
csebi

Nem a lakcímtől lesz adóalany, hanem attól, hogy magyar állampolgár.
Lecsó

Feltéve, hogy residence-szerűen is itt él. A belföldi illetőség megállapításában (ami az adó alanyiságot is meghatározza) az állampolgárság általában az utolsó helyen áll, ha más szempont nincs. Ezeket megelőzi az állandó lakóhely, az életvitel helye, szokásos tartózkodási hely, stb. Mondjuk ezeket pont a kettős adóztatásos egyezmények szokták kijelölni, úgyhogy az USA vs Magyarország viszonylatában most nem tudom, hogy mi van. De életszerűtlennek tűnik, hogy ha valaki mondjuk az USA-ba nősült, ott él X éve, ott él a családja is, az most hirtelen elkezdjen itthon is adózni azért, mert nincs egyezmény.)

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...
csebi

Nem a lakcímtől lesz adóalany, hanem attól, hogy magyar állampolgár.

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.
peterk2005 udvari bolond

Szerintem nem lehet ilyen egyszerüen elkerülni a kettős adóbefizetést. Forrásadót sem úgy fizetsz, hogy kiválasztod a kedvenc országod, hogy márpedig én eszerint adózok, mert EU. Az észteknél van digitális állampolgárság, ott csinálhatsz egy vállalkozást ami az észt adórendszer szerint adózik, de magánszemélyként ahol az év 181 napján élsz, aszerint adózol.
vpi

Az ír nem azért jön a képbe, hogy _én_ ott adózzak. Én itthon adózom. Az ír azért van, mert így az lesz a jövedelem megszerzés helye (nem az USA). És az írekkel van egyezmény.
peterk2005 udvari bolond

Konzultálj egy adószakértővel, ez szerintem így adócsalás.
vpi

Azt tettem. Szerinte nem az. Szerinte ugyanaz a szitu, mint azokkal a magyarországi, itthon kibocsájtott kötvényekkel, amikben vannak amerikai (vagy bármilyen külföldi) részvények vagy egyéb papírok is. A kötvény magyar, akármit is kezelnek benne, mert itt bocsájtották ki. Hasonló lenne az is, ha egy amerikai cég magyar tőzsdére bevezetett papírjáról lenne szó - ha lenne ilyen. Az is magyar lenne, mert a hazai tőzsdére lenne bevezetve. És én a kötvényt / részvényt veszem/venném meg, nem azt, ami benne van. Nekem az a dolgom, hogy a kötvény után adózzak. A kötvény kibocsájtójának a dolga, hogy a kötvénye által kezelt javak után ő úgy megfizesse az adókat, ahogy neki meg kell.

Mindenesetre vicces basszus, hogy akárkinek is van igaza, ez egy magánszemély számára ennyire bonyolult lehet. Egy jog- és adókövető pógár számára (én pl. ilyen vagyok) is egy nagy fejfájás az egész. 😕

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.
peterk2005 udvari bolond

Szerintem nem lehet ilyen egyszerüen elkerülni a kettős adóbefizetést. Forrásadót sem úgy fizetsz, hogy kiválasztod a kedvenc országod, hogy márpedig én eszerint adózok, mert EU. Az észteknél van digitális állampolgárság, ott csinálhatsz egy vállalkozást ami az észt adórendszer szerint adózik, de magánszemélyként ahol az év 181 napján élsz, aszerint adózol.
vpi

Az ír nem azért jön a képbe, hogy _én_ ott adózzak. Én itthon adózom. Az ír azért van, mert így az lesz a jövedelem megszerzés helye (nem az USA). És az írekkel van egyezmény.
peterk2005 udvari bolond

Konzultálj egy adószakértővel, ez szerintem így adócsalás.

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.
peterk2005 udvari bolond

Szerintem nem lehet ilyen egyszerüen elkerülni a kettős adóbefizetést. Forrásadót sem úgy fizetsz, hogy kiválasztod a kedvenc országod, hogy márpedig én eszerint adózok, mert EU. Az észteknél van digitális állampolgárság, ott csinálhatsz egy vállalkozást ami az észt adórendszer szerint adózik, de magánszemélyként ahol az év 181 napján élsz, aszerint adózol.
vpi

Az ír nem azért jön a képbe, hogy _én_ ott adózzak. Én itthon adózom. Az ír azért van, mert így az lesz a jövedelem megszerzés helye (nem az USA). És az írekkel van egyezmény.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.
peterk2005 udvari bolond

Szerintem nem lehet ilyen egyszerüen elkerülni a kettős adóbefizetést. Forrásadót sem úgy fizetsz, hogy kiválasztod a kedvenc országod, hogy márpedig én eszerint adózok, mert EU. Az észteknél van digitális állampolgárság, ott csinálhatsz egy vállalkozást ami az észt adórendszer szerint adózik, de magánszemélyként ahol az év 181 napján élsz, aszerint adózol.

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Az amerikai tőzsdei kereskedés eddig is úgy ment - legalábbis amit én ismerek -, hogy az amcsik eleve levonták az osztalékatót (és árfolyam-nyereség adót is), és a maradék lett jóváírva a számládon. Aztán TE itthon a kettős adóztatási egyezmény miatt JÓVÁÍRHATTAD a levont összeget, azaz nem kellett ITTHON IS leadózni. Ebből a szempontból TBSZ esetén semmi nem változik. Az amcsik továbbra is levonják, a TBSZ miatt meg eleve nem kell adózni, így egyezménytől függetlenül nincs kettős adózás, mert a magyar fél nem is adóztat. A NEM TBSZ-es számlákat érinti a dolog persze. (Szerintem egyébként az eu-s bróker cég esetén is így van. Ő is csak úgy tudja kihozni a nyereséget onnan, hogy leadózza ott. Aztán ha a brókercég adó-országának van egyezménye, akkor az USA által leadózott/levont összeget jóváírhatja a saját adójában, ha nincs egyezménye, akkor nem.)

A TBSZ-el kapcsolatban örülnék, ha valakinek lenne válasza. Egyszerűen nem értem, hogy ilyen tranzakciós díjakkal hogy éri meg nemzetközi piacokon befektetni a számlára tett pénzt. Nekem meg ez lenne a célom. (ÉPPEN a kettős adóztatásos dolog miatt gondolkozom a TBSZ-en, mert az USA így is úgy is levonta/levonja az adót, amiből a hazai adó zömét le lehetett írni, így nem volt komoly előnye a TBSZ eleve adómentességének, hiszen más számla is szinte az volt (hazai adóban). Mostantól lenne jó, mert mostantól viszont nem TBSZ esetén már nem lehet levonni/jóváírni, így sokat jelentene az eleve adómentesség.)
peterk2005 udvari bolond

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.
Az egyezmény léte elsősorban nem azt jelenti, hogy több vagy kevesebb az adó, hanem hogy le van írva, aztán így nem változhat évente.
Lecsó

Nyilván igazad van, számos következménye van annak, ha nincs megállapodás két ország között. Én csak a saját "praktikus" hétköznapi szemszögemből írtam, hogy éppen azért gondolkozom a TBSZ számlán, mert annak az adómentessége "megvéd" az esetleges változásoktól magyar oldalon, amerikai oldalon meg nem hiszem, hogy variálnának a közeljövőben. Így az én szemszögemből kb. hasonló kondíciókkal tudnám a papírjaimat tartani, mint eddig. Csak, hát ezekkel a tranzakciós díjakkal make no sense az egész, mert az osztalékokkal nem tudok mit kezdeni. Se kivenni nem tudom, se hozzárakni nem tudok, hogy nagyobb tételben vásárolva leszorítsam az újrabefektetés díjarányait.

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Az amerikai tőzsdei kereskedés eddig is úgy ment - legalábbis amit én ismerek -, hogy az amcsik eleve levonták az osztalékatót (és árfolyam-nyereség adót is), és a maradék lett jóváírva a számládon. Aztán TE itthon a kettős adóztatási egyezmény miatt JÓVÁÍRHATTAD a levont összeget, azaz nem kellett ITTHON IS leadózni. Ebből a szempontból TBSZ esetén semmi nem változik. Az amcsik továbbra is levonják, a TBSZ miatt meg eleve nem kell adózni, így egyezménytől függetlenül nincs kettős adózás, mert a magyar fél nem is adóztat. A NEM TBSZ-es számlákat érinti a dolog persze. (Szerintem egyébként az eu-s bróker cég esetén is így van. Ő is csak úgy tudja kihozni a nyereséget onnan, hogy leadózza ott. Aztán ha a brókercég adó-országának van egyezménye, akkor az USA által leadózott/levont összeget jóváírhatja a saját adójában, ha nincs egyezménye, akkor nem.)

A TBSZ-el kapcsolatban örülnék, ha valakinek lenne válasza. Egyszerűen nem értem, hogy ilyen tranzakciós díjakkal hogy éri meg nemzetközi piacokon befektetni a számlára tett pénzt. Nekem meg ez lenne a célom. (ÉPPEN a kettős adóztatásos dolog miatt gondolkozom a TBSZ-en, mert az USA így is úgy is levonta/levonja az adót, amiből a hazai adó zömét le lehetett írni, így nem volt komoly előnye a TBSZ eleve adómentességének, hiszen más számla is szinte az volt (hazai adóban). Mostantól lenne jó, mert mostantól viszont nem TBSZ esetén már nem lehet levonni/jóváírni, így sokat jelentene az eleve adómentesség.)
peterk2005 udvari bolond

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.
Az egyezmény léte elsősorban nem azt jelenti, hogy több vagy kevesebb az adó, hanem hogy le van írva, aztán így nem változhat évente.

Szerkesztette: Lecsó

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Off:
Az etoron vett amcsi reszvenyekre vajon vonatkozik? Hisz ciprusi cegkent mukodik EUban.
Borbinho

Ott biztos, hogy nem részvényt veszel, hanem cfd-t. Pont ezért szerintem nem vonatkozik. De csak tipp...

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Az amerikai tőzsdei kereskedés eddig is úgy ment - legalábbis amit én ismerek -, hogy az amcsik eleve levonták az osztalékatót (és árfolyam-nyereség adót is), és a maradék lett jóváírva a számládon. Aztán TE itthon a kettős adóztatási egyezmény miatt JÓVÁÍRHATTAD a levont összeget, azaz nem kellett ITTHON IS leadózni. Ebből a szempontból TBSZ esetén semmi nem változik. Az amcsik továbbra is levonják, a TBSZ miatt meg eleve nem kell adózni, így egyezménytől függetlenül nincs kettős adózás, mert a magyar fél nem is adóztat. A NEM TBSZ-es számlákat érinti a dolog persze. (Szerintem egyébként az eu-s bróker cég esetén is így van. Ő is csak úgy tudja kihozni a nyereséget onnan, hogy leadózza ott. Aztán ha a brókercég adó-országának van egyezménye, akkor az USA által leadózott/levont összeget jóváírhatja a saját adójában, ha nincs egyezménye, akkor nem.)

A TBSZ-el kapcsolatban örülnék, ha valakinek lenne válasza. Egyszerűen nem értem, hogy ilyen tranzakciós díjakkal hogy éri meg nemzetközi piacokon befektetni a számlára tett pénzt. Nekem meg ez lenne a célom. (ÉPPEN a kettős adóztatásos dolog miatt gondolkozom a TBSZ-en, mert az USA így is úgy is levonta/levonja az adót, amiből a hazai adó zömét le lehetett írni, így nem volt komoly előnye a TBSZ eleve adómentességének, hiszen más számla is szinte az volt (hazai adóban). Mostantól lenne jó, mert mostantól viszont nem TBSZ esetén már nem lehet levonni/jóváírni, így sokat jelentene az eleve adómentesség.)

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Off:
Az etoron vett amcsi reszvenyekre vajon vonatkozik? Hisz ciprusi cegkent mukodik EUban.

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...

Szerkesztette: Lecsó

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?

MTSZ? Megtakarítási számla? Vagy mit értesz ez alatt?

Ki hol / kinél vezet MTSZ számlát? Lehet, hogy hazahozok némi pénzt, és itthon kéne neki helyet találnom. MTSZ számlára gondoltam, de akármelyiket is nézem, zavaróan magasak a tranzakciós díjak.... (USA tőzsde lenne a cél elsősorban).

Fundamenta megéri még? Néhány éve kötöttem, s pár kósza magyar pénznem dacol a számlán a világgazdasággal és a magyar egyedi kiváló környezettel (+ megingathatatlan bizalom a kormány irányába).
TBSZ és PMÁP-on gondolkodtam helyette.
Ventura

Nekem is van Fundim még.
Azt kell megnézni, hogy milyen hitelt tudnak adni meg hogyan.
Ha Funda Ingatlanon keresztül akarsz venni lakást, akkor asszem 6,9%-os az áthidaló, utána már az eredeti, alacsonyabb jön.
Lúdas Solymi

A Fundi egyetlen értelme kb a kedvezményes hitel. A kamattámogatás és a kamat a mai ingatlanárakhoz képest lófütty, mert maximalizálva van, még ha jól is hangzik. De pl ha régóta van, most a piaci árnál jóval kedvezőbb hitelt kaphatsz. Cserébe csak ingatlan célú, bár biztosan vannak trükkök, hogyan lehet kikerülni.

Fundamenta megéri még? Néhány éve kötöttem, s pár kósza magyar pénznem dacol a számlán a világgazdasággal és a magyar egyedi kiváló környezettel (+ megingathatatlan bizalom a kormány irányába).
TBSZ és PMÁP-on gondolkodtam helyette.
Ventura

Nekem is van Fundim még.
Azt kell megnézni, hogy milyen hitelt tudnak adni meg hogyan.
Ha Funda Ingatlanon keresztül akarsz venni lakást, akkor asszem 6,9%-os az áthidaló, utána már az eredeti, alacsonyabb jön.

 24.hu/fn/gazdasag/2023/06/13/ado-adocsomag-adozas-inflacio-afa-jovedeki-ado-szocho-penzugyminiszterium-aremeles-kiskereskedelem-kulonado-repulojegy-szja-adotorvenyek-allampapir-koltsegvetes/
empty taxi

Tehát a kovetkezo 5 evre a magyar haztartasok (atlag) növekedése parkolo palyara kerul.
Ventura

Szerintem túlságosan nem zavarja a 13 éve regnáló hatalmat az ilyesmi, ezzel együtt is behúzzák a következő választásokat.
bobi0092

Nem az a baj, hogy a regnáló hatalmat nem zavarja, hanem az, hogy a szavazóikat sem
slowmotion

De még szerencse, hogy nem az ellenzék győzött legutóbb. Lenne ám ezeket verdeső infláció, meg egy halom plusz adó...

Fundamenta megéri még? Néhány éve kötöttem, s pár kósza magyar pénznem dacol a számlán a világgazdasággal és a magyar egyedi kiváló környezettel (+ megingathatatlan bizalom a kormány irányába).
TBSZ és PMÁP-on gondolkodtam helyette.