A pénz általános elmélete

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...
csebi

Nem a lakcímtől lesz adóalany, hanem attól, hogy magyar állampolgár.
Lecsó

Feltéve, hogy residence-szerűen is itt él. A belföldi illetőség megállapításában (ami az adó alanyiságot is meghatározza) az állampolgárság általában az utolsó helyen áll, ha más szempont nincs. Ezeket megelőzi az állandó lakóhely, az életvitel helye, szokásos tartózkodási hely, stb. Mondjuk ezeket pont a kettős adóztatásos egyezmények szokták kijelölni, úgyhogy az USA vs Magyarország viszonylatában most nem tudom, hogy mi van. De életszerűtlennek tűnik, hogy ha valaki mondjuk az USA-ba nősült, ott él X éve, ott él a családja is, az most hirtelen elkezdjen itthon is adózni azért, mert nincs egyezmény.)

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...
csebi

Nem a lakcímtől lesz adóalany, hanem attól, hogy magyar állampolgár.

hozzam meg USAban elo ismerosom fordult, hogy most az egyezmeny felmondasa miatt ki kell-e jelentkeznie a magyar lakcimerol, mert fel attol, hogy mivel kinn el es dolgozik, a NAV megadoztatna mostantol ...

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.
peterk2005 udvari bolond

Szerintem nem lehet ilyen egyszerüen elkerülni a kettős adóbefizetést. Forrásadót sem úgy fizetsz, hogy kiválasztod a kedvenc országod, hogy márpedig én eszerint adózok, mert EU. Az észteknél van digitális állampolgárság, ott csinálhatsz egy vállalkozást ami az észt adórendszer szerint adózik, de magánszemélyként ahol az év 181 napján élsz, aszerint adózol.
vpi

Az ír nem azért jön a képbe, hogy _én_ ott adózzak. Én itthon adózom. Az ír azért van, mert így az lesz a jövedelem megszerzés helye (nem az USA). És az írekkel van egyezmény.
peterk2005 udvari bolond

Konzultálj egy adószakértővel, ez szerintem így adócsalás.
vpi

Azt tettem. Szerinte nem az. Szerinte ugyanaz a szitu, mint azokkal a magyarországi, itthon kibocsájtott kötvényekkel, amikben vannak amerikai (vagy bármilyen külföldi) részvények vagy egyéb papírok is. A kötvény magyar, akármit is kezelnek benne, mert itt bocsájtották ki. Hasonló lenne az is, ha egy amerikai cég magyar tőzsdére bevezetett papírjáról lenne szó - ha lenne ilyen. Az is magyar lenne, mert a hazai tőzsdére lenne bevezetve. És én a kötvényt / részvényt veszem/venném meg, nem azt, ami benne van. Nekem az a dolgom, hogy a kötvény után adózzak. A kötvény kibocsájtójának a dolga, hogy a kötvénye által kezelt javak után ő úgy megfizesse az adókat, ahogy neki meg kell.

Mindenesetre vicces basszus, hogy akárkinek is van igaza, ez egy magánszemély számára ennyire bonyolult lehet. Egy jog- és adókövető pógár számára (én pl. ilyen vagyok) is egy nagy fejfájás az egész. 😕

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.
peterk2005 udvari bolond

Szerintem nem lehet ilyen egyszerüen elkerülni a kettős adóbefizetést. Forrásadót sem úgy fizetsz, hogy kiválasztod a kedvenc országod, hogy márpedig én eszerint adózok, mert EU. Az észteknél van digitális állampolgárság, ott csinálhatsz egy vállalkozást ami az észt adórendszer szerint adózik, de magánszemélyként ahol az év 181 napján élsz, aszerint adózol.
vpi

Az ír nem azért jön a képbe, hogy _én_ ott adózzak. Én itthon adózom. Az ír azért van, mert így az lesz a jövedelem megszerzés helye (nem az USA). És az írekkel van egyezmény.
peterk2005 udvari bolond

Konzultálj egy adószakértővel, ez szerintem így adócsalás.

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.
peterk2005 udvari bolond

Szerintem nem lehet ilyen egyszerüen elkerülni a kettős adóbefizetést. Forrásadót sem úgy fizetsz, hogy kiválasztod a kedvenc országod, hogy márpedig én eszerint adózok, mert EU. Az észteknél van digitális állampolgárság, ott csinálhatsz egy vállalkozást ami az észt adórendszer szerint adózik, de magánszemélyként ahol az év 181 napján élsz, aszerint adózol.
vpi

Az ír nem azért jön a képbe, hogy _én_ ott adózzak. Én itthon adózom. Az ír azért van, mert így az lesz a jövedelem megszerzés helye (nem az USA). És az írekkel van egyezmény.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.
peterk2005 udvari bolond

Szerintem nem lehet ilyen egyszerüen elkerülni a kettős adóbefizetést. Forrásadót sem úgy fizetsz, hogy kiválasztod a kedvenc országod, hogy márpedig én eszerint adózok, mert EU. Az észteknél van digitális állampolgárság, ott csinálhatsz egy vállalkozást ami az észt adórendszer szerint adózik, de magánszemélyként ahol az év 181 napján élsz, aszerint adózol.

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Az amerikai tőzsdei kereskedés eddig is úgy ment - legalábbis amit én ismerek -, hogy az amcsik eleve levonták az osztalékatót (és árfolyam-nyereség adót is), és a maradék lett jóváírva a számládon. Aztán TE itthon a kettős adóztatási egyezmény miatt JÓVÁÍRHATTAD a levont összeget, azaz nem kellett ITTHON IS leadózni. Ebből a szempontból TBSZ esetén semmi nem változik. Az amcsik továbbra is levonják, a TBSZ miatt meg eleve nem kell adózni, így egyezménytől függetlenül nincs kettős adózás, mert a magyar fél nem is adóztat. A NEM TBSZ-es számlákat érinti a dolog persze. (Szerintem egyébként az eu-s bróker cég esetén is így van. Ő is csak úgy tudja kihozni a nyereséget onnan, hogy leadózza ott. Aztán ha a brókercég adó-országának van egyezménye, akkor az USA által leadózott/levont összeget jóváírhatja a saját adójában, ha nincs egyezménye, akkor nem.)

A TBSZ-el kapcsolatban örülnék, ha valakinek lenne válasza. Egyszerűen nem értem, hogy ilyen tranzakciós díjakkal hogy éri meg nemzetközi piacokon befektetni a számlára tett pénzt. Nekem meg ez lenne a célom. (ÉPPEN a kettős adóztatásos dolog miatt gondolkozom a TBSZ-en, mert az USA így is úgy is levonta/levonja az adót, amiből a hazai adó zömét le lehetett írni, így nem volt komoly előnye a TBSZ eleve adómentességének, hiszen más számla is szinte az volt (hazai adóban). Mostantól lenne jó, mert mostantól viszont nem TBSZ esetén már nem lehet levonni/jóváírni, így sokat jelentene az eleve adómentesség.)
peterk2005 udvari bolond

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.
Az egyezmény léte elsősorban nem azt jelenti, hogy több vagy kevesebb az adó, hanem hogy le van írva, aztán így nem változhat évente.
Lecsó

Nyilván igazad van, számos következménye van annak, ha nincs megállapodás két ország között. Én csak a saját "praktikus" hétköznapi szemszögemből írtam, hogy éppen azért gondolkozom a TBSZ számlán, mert annak az adómentessége "megvéd" az esetleges változásoktól magyar oldalon, amerikai oldalon meg nem hiszem, hogy variálnának a közeljövőben. Így az én szemszögemből kb. hasonló kondíciókkal tudnám a papírjaimat tartani, mint eddig. Csak, hát ezekkel a tranzakciós díjakkal make no sense az egész, mert az osztalékokkal nem tudok mit kezdeni. Se kivenni nem tudom, se hozzárakni nem tudok, hogy nagyobb tételben vásárolva leszorítsam az újrabefektetés díjarányait.

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Az amerikai tőzsdei kereskedés eddig is úgy ment - legalábbis amit én ismerek -, hogy az amcsik eleve levonták az osztalékatót (és árfolyam-nyereség adót is), és a maradék lett jóváírva a számládon. Aztán TE itthon a kettős adóztatási egyezmény miatt JÓVÁÍRHATTAD a levont összeget, azaz nem kellett ITTHON IS leadózni. Ebből a szempontból TBSZ esetén semmi nem változik. Az amcsik továbbra is levonják, a TBSZ miatt meg eleve nem kell adózni, így egyezménytől függetlenül nincs kettős adózás, mert a magyar fél nem is adóztat. A NEM TBSZ-es számlákat érinti a dolog persze. (Szerintem egyébként az eu-s bróker cég esetén is így van. Ő is csak úgy tudja kihozni a nyereséget onnan, hogy leadózza ott. Aztán ha a brókercég adó-országának van egyezménye, akkor az USA által leadózott/levont összeget jóváírhatja a saját adójában, ha nincs egyezménye, akkor nem.)

A TBSZ-el kapcsolatban örülnék, ha valakinek lenne válasza. Egyszerűen nem értem, hogy ilyen tranzakciós díjakkal hogy éri meg nemzetközi piacokon befektetni a számlára tett pénzt. Nekem meg ez lenne a célom. (ÉPPEN a kettős adóztatásos dolog miatt gondolkozom a TBSZ-en, mert az USA így is úgy is levonta/levonja az adót, amiből a hazai adó zömét le lehetett írni, így nem volt komoly előnye a TBSZ eleve adómentességének, hiszen más számla is szinte az volt (hazai adóban). Mostantól lenne jó, mert mostantól viszont nem TBSZ esetén már nem lehet levonni/jóváírni, így sokat jelentene az eleve adómentesség.)
peterk2005 udvari bolond

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.
Az egyezmény léte elsősorban nem azt jelenti, hogy több vagy kevesebb az adó, hanem hogy le van írva, aztán így nem változhat évente.

Szerkesztette: Lecsó

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Off:
Az etoron vett amcsi reszvenyekre vajon vonatkozik? Hisz ciprusi cegkent mukodik EUban.
Borbinho

Ott biztos, hogy nem részvényt veszel, hanem cfd-t. Pont ezért szerintem nem vonatkozik. De csak tipp...

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Az amerikai tőzsdei kereskedés eddig is úgy ment - legalábbis amit én ismerek -, hogy az amcsik eleve levonták az osztalékatót (és árfolyam-nyereség adót is), és a maradék lett jóváírva a számládon. Aztán TE itthon a kettős adóztatási egyezmény miatt JÓVÁÍRHATTAD a levont összeget, azaz nem kellett ITTHON IS leadózni. Ebből a szempontból TBSZ esetén semmi nem változik. Az amcsik továbbra is levonják, a TBSZ miatt meg eleve nem kell adózni, így egyezménytől függetlenül nincs kettős adózás, mert a magyar fél nem is adóztat. A NEM TBSZ-es számlákat érinti a dolog persze. (Szerintem egyébként az eu-s bróker cég esetén is így van. Ő is csak úgy tudja kihozni a nyereséget onnan, hogy leadózza ott. Aztán ha a brókercég adó-országának van egyezménye, akkor az USA által leadózott/levont összeget jóváírhatja a saját adójában, ha nincs egyezménye, akkor nem.)

A TBSZ-el kapcsolatban örülnék, ha valakinek lenne válasza. Egyszerűen nem értem, hogy ilyen tranzakciós díjakkal hogy éri meg nemzetközi piacokon befektetni a számlára tett pénzt. Nekem meg ez lenne a célom. (ÉPPEN a kettős adóztatásos dolog miatt gondolkozom a TBSZ-en, mert az USA így is úgy is levonta/levonja az adót, amiből a hazai adó zömét le lehetett írni, így nem volt komoly előnye a TBSZ eleve adómentességének, hiszen más számla is szinte az volt (hazai adóban). Mostantól lenne jó, mert mostantól viszont nem TBSZ esetén már nem lehet levonni/jóváírni, így sokat jelentene az eleve adómentesség.)

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Off:
Az etoron vett amcsi reszvenyekre vajon vonatkozik? Hisz ciprusi cegkent mukodik EUban.

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...

Szerkesztette: Lecsó

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?

MTSZ? Megtakarítási számla? Vagy mit értesz ez alatt?

Ki hol / kinél vezet MTSZ számlát? Lehet, hogy hazahozok némi pénzt, és itthon kéne neki helyet találnom. MTSZ számlára gondoltam, de akármelyiket is nézem, zavaróan magasak a tranzakciós díjak.... (USA tőzsde lenne a cél elsősorban).

Fundamenta megéri még? Néhány éve kötöttem, s pár kósza magyar pénznem dacol a számlán a világgazdasággal és a magyar egyedi kiváló környezettel (+ megingathatatlan bizalom a kormány irányába).
TBSZ és PMÁP-on gondolkodtam helyette.
Ventura

Nekem is van Fundim még.
Azt kell megnézni, hogy milyen hitelt tudnak adni meg hogyan.
Ha Funda Ingatlanon keresztül akarsz venni lakást, akkor asszem 6,9%-os az áthidaló, utána már az eredeti, alacsonyabb jön.
Lúdas Solymi

A Fundi egyetlen értelme kb a kedvezményes hitel. A kamattámogatás és a kamat a mai ingatlanárakhoz képest lófütty, mert maximalizálva van, még ha jól is hangzik. De pl ha régóta van, most a piaci árnál jóval kedvezőbb hitelt kaphatsz. Cserébe csak ingatlan célú, bár biztosan vannak trükkök, hogyan lehet kikerülni.

Fundamenta megéri még? Néhány éve kötöttem, s pár kósza magyar pénznem dacol a számlán a világgazdasággal és a magyar egyedi kiváló környezettel (+ megingathatatlan bizalom a kormány irányába).
TBSZ és PMÁP-on gondolkodtam helyette.
Ventura

Nekem is van Fundim még.
Azt kell megnézni, hogy milyen hitelt tudnak adni meg hogyan.
Ha Funda Ingatlanon keresztül akarsz venni lakást, akkor asszem 6,9%-os az áthidaló, utána már az eredeti, alacsonyabb jön.

 24.hu/fn/gazdasag/2023/06/13/ado-adocsomag-adozas-inflacio-afa-jovedeki-ado-szocho-penzugyminiszterium-aremeles-kiskereskedelem-kulonado-repulojegy-szja-adotorvenyek-allampapir-koltsegvetes/
empty taxi

Tehát a kovetkezo 5 evre a magyar haztartasok (atlag) növekedése parkolo palyara kerul.
Ventura

Szerintem túlságosan nem zavarja a 13 éve regnáló hatalmat az ilyesmi, ezzel együtt is behúzzák a következő választásokat.
bobi0092

Nem az a baj, hogy a regnáló hatalmat nem zavarja, hanem az, hogy a szavazóikat sem
slowmotion

De még szerencse, hogy nem az ellenzék győzött legutóbb. Lenne ám ezeket verdeső infláció, meg egy halom plusz adó...

Fundamenta megéri még? Néhány éve kötöttem, s pár kósza magyar pénznem dacol a számlán a világgazdasággal és a magyar egyedi kiváló környezettel (+ megingathatatlan bizalom a kormány irányába).
TBSZ és PMÁP-on gondolkodtam helyette.

 24.hu/fn/gazdasag/2023/06/13/ado-adocsomag-adozas-inflacio-afa-jovedeki-ado-szocho-penzugyminiszterium-aremeles-kiskereskedelem-kulonado-repulojegy-szja-adotorvenyek-allampapir-koltsegvetes/
empty taxi

Tehát a kovetkezo 5 evre a magyar haztartasok (atlag) növekedése parkolo palyara kerul.
Ventura

Szerintem túlságosan nem zavarja a 13 éve regnáló hatalmat az ilyesmi, ezzel együtt is behúzzák a következő választásokat.
bobi0092

Nem az a baj, hogy a regnáló hatalmat nem zavarja, hanem az, hogy a szavazóikat sem

 24.hu/fn/gazdasag/2023/06/13/ado-adocsomag-adozas-inflacio-afa-jovedeki-ado-szocho-penzugyminiszterium-aremeles-kiskereskedelem-kulonado-repulojegy-szja-adotorvenyek-allampapir-koltsegvetes/
empty taxi

Tehát a kovetkezo 5 evre a magyar haztartasok (atlag) növekedése parkolo palyara kerul.
Ventura

Szerintem túlságosan nem zavarja a 13 éve regnáló hatalmat az ilyesmi, ezzel együtt is behúzzák a következő választásokat.

 24.hu/fn/gazdasag/2023/06/13/ado-adocsomag-adozas-inflacio-afa-jovedeki-ado-szocho-penzugyminiszterium-aremeles-kiskereskedelem-kulonado-repulojegy-szja-adotorvenyek-allampapir-koltsegvetes/
empty taxi

Tehát a kovetkezo 5 evre a magyar haztartasok (atlag) növekedése parkolo palyara kerul.

 24.hu/fn/gazdasag/2023/06/13/ado-adocsomag-adozas-inflacio-afa-jovedeki-ado-szocho-penzugyminiszterium-aremeles-kiskereskedelem-kulonado-repulojegy-szja-adotorvenyek-allampapir-koltsegvetes/