Politika

Apasági teszt alapján kiderült, hogy a 3-ból 2 gyerek nem a férjéjé (16-14-12 évesek, a középső az közös).Gyurma Pappa

Azt a kurva.

Csak egyetlen kérdés: hány év után derült ez ki?
Mikey

10 éves volt a legkisebb (egyébként 5 éves ügy, szóval már felnőttek a nagyok), teljesen véletlenül valami dns-es online családfakutatásos cucc vagy valami ilyesmi. COVID alatti bezártságban unatkozva rendelte meg a legnagyobb, de a válóperben nem voltam benne, úgyhogy ezt csak félig hallottam, nem második per anyagában ez nem volt benne.
Gyurma Pappa

Hát ez elég kemény. És akkor pénzért cserébe még a legkisebb gyerek nevelési jogairól is lemond a nő. Ez az eset engem úgyis felcsesz hogy egyedülálló vagyok és gyerekem sincs. 😀
Mikey

Tényleg abbahagyom, ezek régebbi sztorik ügyfélkörből:
1) apás szülés, közölte a feleségével, még a szülészeten, hogy soha többet nem tud ránézni, és váljanak el, a gyereket majd 5 éves akarja újra látni (Morgan Freeman hangján: nem nézte meg azóta sem)
2) elvált szülők, apuka elköltözött 300 km-re (munka, az eredeti lakóhely Viharsarok), a két gyereket már ki akarták emelni, az anyuka azt hazudta, hogy apuka meghalt, és ha nem annyira lelkiismeretes a szociális munkás (a 3., az első kettő simán nem foglalkozott vele), és nem néz utána, talán már intézetben lenne a két gyerek (most szerető nevelő anyával, és szépen békésen élnek)
3) amikor bejött az apa GYED volt olyan gyerek, akire a 4. apuka adott már le apasági elismerőt, épp kinek volt munkája, hogy igényeljék rá a GYED extrát
4) Kiment a család Németországba dolgozni, kint terhes lett a lány, mivel ott ugye nem olcsó, hazaköltözött, apuka továbbra is kint dolgozott. Aztán egyik délután arra ment haza, hogy a 12 hónapos gyerek egy kézzel írt levél és két bőrönd kíséretében le van rakva a német lakásban, anya pedig elhúzott, mert nem bírja tovább idegekkel a gyereknevelést, és 29 évesen ő még bulizni akar.
5) Anya-apa rég elváltak, 16 éves gyerek, apukat Németországban, bejelentve dolgozik. A gyerek egész nyáron vele, nyelvet tanul, idénymunkázik stb. Anyuka talált itthon egy mocskos ügyvédet, aki kitalálta, hogy vh-i törvényben van egy kiskapu, és kiküldette a letiltást (miszerint nem fizet gyerektartást, ami persze nem volt igaz), ahol nem vették át vagy átvették de mittudomén, végrehajthatóvá vált. A bíróság előtt MINDENKI azt tanúskodta, hogy apuka a jó fej, de a végén a bíró azt találta mondani, hogy a törvény az törvény, nem tud igazságot szolgáltatni, csak jogot, szóval jár anyukának a vh-ban követelt összeg, kamatostul.

Sorolhatnám, és hangsúlyoznám nem vagyok szociális munkás, csak a személyes érzékenységem miatt felfigyelek ezekre az ügyekre a környezetemben.

Szóval amíg a szívhangrendelet, az ukránozás, a háború kötötte le a figyelmünket, egy egész ország hullott atomjaira. Nincs jogbiztonság a vh-ban, külföldre menekülő emberek tragédiái. Az 1) esetet leszámítva (azt csak kisszínesnek dobtam be), mindegyik szépen rávilágít arra az állapotra, azokra az anomáliákra, amelyek sokkal nagyobb gondot jelentenek a születésszám beesésével kapcsolatban, mint az abortusz.
Gyurma Pappa

Nem véletlen szoktam mondani, hogy az emberek fejében van a legnagyobb gond, és ezt nem lehet megváltoztatni sem egyhamar. Itt tényleg egy-két generációnak kellene felnőnie, hogy megváltozzon az általános gondolkodás.

A rendszer ugyanennek a beteg (hibás) gondolkodásnak a leképzése, csak jogszabályok által leírt módon.

Szóval ja, itt a legkisebb gond az abortuszok száma. Persze ez érthető legjobban az átlag embernek, mert egy egyszerűen megfogható valami, ami nagy hatással tud lenni az érzelmekre.

Ezek a sztorik is csak arra az álláspontomra erősítenek rá, hogy nagyon jó nekem egyedül, és véletlenül sem akarok belebonyolódni egy kapcsolatba, pláne nem gyerekvállalásba. Nagyon szeretnék mindkettőt, de annyi rossz személyes tapasztalatom is van, és minden más is, hogy egyértelműen azt gondolom, hogy nem éri meg a kockázat ebben a mai világban.

Apasági teszt alapján kiderült, hogy a 3-ból 2 gyerek nem a férjéjé (16-14-12 évesek, a középső az közös).Gyurma Pappa

Azt a kurva.

Csak egyetlen kérdés: hány év után derült ez ki?
Mikey

10 éves volt a legkisebb (egyébként 5 éves ügy, szóval már felnőttek a nagyok), teljesen véletlenül valami dns-es online családfakutatásos cucc vagy valami ilyesmi. COVID alatti bezártságban unatkozva rendelte meg a legnagyobb, de a válóperben nem voltam benne, úgyhogy ezt csak félig hallottam, nem második per anyagában ez nem volt benne.
Gyurma Pappa

Hát ez elég kemény. És akkor pénzért cserébe még a legkisebb gyerek nevelési jogairól is lemond a nő. Ez az eset engem úgyis felcsesz hogy egyedülálló vagyok és gyerekem sincs. 😀
Mikey

Tényleg abbahagyom, ezek régebbi sztorik ügyfélkörből:
1) apás szülés, közölte a feleségével, még a szülészeten, hogy soha többet nem tud ránézni, és váljanak el, a gyereket majd 5 éves akarja újra látni (Morgan Freeman hangján: nem nézte meg azóta sem)
2) elvált szülők, apuka elköltözött 300 km-re (munka, az eredeti lakóhely Viharsarok), a két gyereket már ki akarták emelni, az anyuka azt hazudta, hogy apuka meghalt, és ha nem annyira lelkiismeretes a szociális munkás (a 3., az első kettő simán nem foglalkozott vele), és nem néz utána, talán már intézetben lenne a két gyerek (most szerető nevelő anyával, és szépen békésen élnek)
3) amikor bejött az apa GYED volt olyan gyerek, akire a 4. apuka adott már le apasági elismerőt, épp kinek volt munkája, hogy igényeljék rá a GYED extrát
4) Kiment a család Németországba dolgozni, kint terhes lett a lány, mivel ott ugye nem olcsó, hazaköltözött, apuka továbbra is kint dolgozott. Aztán egyik délután arra ment haza, hogy a 12 hónapos gyerek egy kézzel írt levél és két bőrönd kíséretében le van rakva a német lakásban, anya pedig elhúzott, mert nem bírja tovább idegekkel a gyereknevelést, és 29 évesen ő még bulizni akar.
5) Anya-apa rég elváltak, 16 éves gyerek, apukat Németországban, bejelentve dolgozik. A gyerek egész nyáron vele, nyelvet tanul, idénymunkázik stb. Anyuka talált itthon egy mocskos ügyvédet, aki kitalálta, hogy vh-i törvényben van egy kiskapu, és kiküldette a letiltást (miszerint nem fizet gyerektartást, ami persze nem volt igaz), ahol nem vették át vagy átvették de mittudomén, végrehajthatóvá vált. A bíróság előtt MINDENKI azt tanúskodta, hogy apuka a jó fej, de a végén a bíró azt találta mondani, hogy a törvény az törvény, nem tud igazságot szolgáltatni, csak jogot, szóval jár anyukának a vh-ban követelt összeg, kamatostul.

Sorolhatnám, és hangsúlyoznám nem vagyok szociális munkás, csak a személyes érzékenységem miatt felfigyelek ezekre az ügyekre a környezetemben.

Szóval amíg a szívhangrendelet, az ukránozás, a háború kötötte le a figyelmünket, egy egész ország hullott atomjaira. Nincs jogbiztonság a vh-ban, külföldre menekülő emberek tragédiái. Az 1) esetet leszámítva (azt csak kisszínesnek dobtam be), mindegyik szépen rávilágít arra az állapotra, azokra az anomáliákra, amelyek sokkal nagyobb gondot jelentenek a születésszám beesésével kapcsolatban, mint az abortusz.

Apasági teszt alapján kiderült, hogy a 3-ból 2 gyerek nem a férjéjé (16-14-12 évesek, a középső az közös).Gyurma Pappa

Azt a kurva.

Csak egyetlen kérdés: hány év után derült ez ki?
Mikey

10 éves volt a legkisebb (egyébként 5 éves ügy, szóval már felnőttek a nagyok), teljesen véletlenül valami dns-es online családfakutatásos cucc vagy valami ilyesmi. COVID alatti bezártságban unatkozva rendelte meg a legnagyobb, de a válóperben nem voltam benne, úgyhogy ezt csak félig hallottam, nem második per anyagában ez nem volt benne.
Gyurma Pappa

Hát ez elég kemény. És akkor pénzért cserébe még a legkisebb gyerek nevelési jogairól is lemond a nő. Ez az eset engem úgyis felcsesz hogy egyedülálló vagyok és gyerekem sincs. 😀

Apasági teszt alapján kiderült, hogy a 3-ból 2 gyerek nem a férjéjé (16-14-12 évesek, a középső az közös).Gyurma Pappa

Azt a kurva.

Csak egyetlen kérdés: hány év után derült ez ki?
Mikey

10 éves volt a legkisebb (egyébként 5 éves ügy, szóval már felnőttek a nagyok), teljesen véletlenül valami dns-es online családfakutatásos cucc vagy valami ilyesmi. COVID alatti bezártságban unatkozva rendelte meg a legnagyobb, de a válóperben nem voltam benne, úgyhogy ezt csak félig hallottam, nem második per anyagában ez nem volt benne.

Apasági teszt alapján kiderült, hogy a 3-ból 2 gyerek nem a férjéjé (16-14-12 évesek, a középső az közös).Gyurma Pappa

Azt a kurva.

Csak egyetlen kérdés: hány év után derült ez ki?

Abortusz témához csak eszembe jutott az egyik kedvenc novellám a témában.

Philip K. Dick: Az előszemélyek

1974-ben jelent meg (a Fantasy & Science Fiction magazinban), és közvetlen reakció volt az Egyesült Államokban zajló abortuszvitákra.

A novella olyan jövőben játszódik, ahol az abortusz korhatára 12 év. Tehát ha egy házaspár úgy dönt, hogy egy 5-10 éves gyereket már nem akar megtartani (akár kényelmi szempontból), akkor - hasonlóképpen mint egy magzatot - elküldhet. Akkor jön az úgynevezett abortuszkocsi, és elviszi a gyereket, akiért ha 30 napon belül nem jön valaki, megölik. Merthogy azok még nem emberek, csak "előszemélyek", nincs lelkük, mert nem tudják az algebrát (A törvényi definíció szerint az emberi lélek/tudat ott kezdődik, amikor valaki képes megérteni a magasabb szintű matematikát, konkrétan a tört számokat és az algebrát).

Olvassátok el. Nem egy könnyű olvasmány. Kegyetlen, nyomasztó és szándékosan provokatív.
Brouwerij van de Vrij

Köszi az ajánlást, imádom a disztópiákat.
Ebben a könyvben van az említett novella: Philip K. Dick: Már megint a felfedezők
Ncore-on fent van.

Ha már a történeteknél tartok, én is hozok egyet egy távolabbi haveromtól. 35+ éves nagyon szeretett volna gyereket, és így is keresett párt. Egymásra is találtak, fél évvel a kapcsolat kezdete után már teherbe is esett a párja. Fél évvel a gyerek születése után az anyuka közölte hogy akkor tipli van, mert ő gyereket szeretett volna, az megvan, de apát nem szeretne mellé (Ez már az elején ki volt tervelve). Mivel neki is a gyerek volt a fő szempont, elhatározta hogy így is jó apja lesz a kislányának. Ez addig szépen is ment amíg az anya el nem kezdte ellene nevelni (Közös hétvége alatt anyuka felhívja a kislányt, rosszul vagyok, hiányzol, gyere haza). Alig látja őt, de elfogadta a helyzet, és reménykedik benne ha idősebb lesz, akkor majd felkeresi, és igazi apja lehet, mert most erre nincs lehetősége.
Nomac

Nekem nem kell bemutatni, évente szakértek 2-3 válóper/elhelyezési ügyben, ugye adósokat hívják, ha meg kell mondani, hogy valós-e a jövedelem, amit az egyik fél bevall (többnyire ugye a férj..). Minden sztoriban van valami csavar.

Kettő gyors, mindkét oldalról:
1) Párkapcsolat, évek óta pull&pray, aztán apuka úgy döntött, hogy nem kérdezi meg a párját, hogy szeretne-e gyereket. A második mondjuk legalább már tervezett volt, de mindegy is. Apuka többszörös vállalkozó, és krónikus pénzszóró, neki a gyerek egyfajta performatív ügy volt, családi elvárás stb. Anyuka nem bírta tovább, elköltözött. Nyilván apuka bejelentett jövedelme Magyarországon 0, szlovák cégből vesz ki valamit, de valahogy arról szóló igazolások mindig elég ellentmondásokat, amiket benyújt a bíróságra. Előzetes iü-i vizsgálatot nem fogadta el az ügyvédje, nyilván, majd a bíró megint kirendel valakit. Én magánszakértőként adtam véleményt, szóval biztos nem engem... Nincs tanulság, mielőtt keresi valaki.
2) Anyuka félrement, évekig, ugyanazzal a férfival. Apasági teszt alapján kiderült, hogy a 3-ból 2 gyerek nem a férjéjé (16-14-12 évesek, a középső az közös). Ennek ellenére sajátjaként szereti őket, ezen semmi nem változtat, és a gyerekek sem kívánnak mást apának tekinteni. Nyilván a válást ettől még elkerülhetetlen. A 3 gyerek az apjukkal akar maradni, az apjuk jövedelme elegendő is. A bíróság ennek ellenére az anyának akarta ítélni a gyerekeket. A két nagy cselekvőképessége okán kérelmezte, hogy ne így legyen. Én ott kerültem a képbe, hogy a volt feleség megálmodta, hogy asszonytartás okán (mivel ugye dolgozni azt nem dolgozik 18 éve) perelte be a férjét, és CSERÉBE odaadja a 12 éves gyerek nevelési jogait. És vicces, hogy egyáltalán ez ügy lehet. (megegyeztek peren kívül, hiába próbálta az ügyvéd lebeszélni, elég szép összeget fizet, de így mindhárom gyerek az apánál van, anya pedig egy másik városban szerencsére). Nagy tanulság itt sincs.

És egyik ügyet sem oldotta volna meg az abortusz. 1000 és 1000 ilyen van, de ezeknek semmi köze nincs nők önrendelkezési jogához.

A hozzászólásod elejéhez: személyesen érintett vagyok, ezt nem tagadom, és érzelmileg kapcsolódok a témához. Más szinten is, de az már annyira mély, hogy arról biztosan nem fogok itt beszélni. Gondolkodtam, hogy elírjam-e, de nem, pedig amint láthatod, ritkán fogom vissza magam.

A magyar politikához visszakanyarodva: óriási probléma, hogy a Fidesz egy több-kevésbé rendezett ügyet (az abortusz ilyennek számított) a szívhangrendelettel erőszakosan beemelt a politikai közbeszédbe. Ez is egy kísérletük volt a kultúrharc, az identitáspolitika importálására. Nem hiszem, hogy köze van hozzá Rétvári Bencéknek, de főleg Radics Béláknak ehhez a témához. Takarodjanak el a nők méhéből.

Az egy másik kérdés, amit Assurbanapli ír, és ez egy értelmesen lefolytatható vita. Meggyőzni nem lehet a másik felet, de össztársadalmilag lehet és kell is legyen rá többségi válasz. Sólyom jogmegközelítése erkölcsileg talán mindkét fél számára elfogadható középút, és ezt valahogy évtizedekig senki nem is vonta kétségbe. Ebben tenyerelt bele a szívhang rendelet, méghozzá az egyik leginkább nőgyűlölő módon. Nem a magzat védelme volt a szempont, hanem hogy olyan nézőpontot hozzon be a közbeszédbe, ahol a kékhajú, macskás lányok lehetnek a hibásak.

(Assurbanapli saját véleményére szeretnék reagálni, de majd a világnézeti topikban, és nem most, mert elég sok munkám van 😀 )

Az alábbi vitáról eszembe jut a sok intézetben felnőtt, súlyosan bántalmazott, az életben durván hendikeppel indult gyerek, akinek jobb lett volna, ha meg sem születik (hányból válik bűnöző, drogoktól, alkoholtól hamar leépülő, vagy meghaló roncs ember), miközben sok párnak meg százezreket, sőt milliókat kell elköltenie, meg komoly eü procedúrát végigjárnia, hogy gyermeke szülessen és még így sem biztos, hogy sikerül. Ha utóbbi eset lesz és még nem mondtak le a gyerekvállalásról, akkor egy újabb kb másfél-kétéves procedúra vár rájuk az örökbefogadás során.

Az élet sokszor igazságtalan.....

Szerkesztette: csi77

Vannak egy bája, amikor a Fidesz haverom Schiffer videókat linkelnem nekem. 😀
Nomac

Most saját magát jellemzi?

Van annak egy bája, amikor a Fidesz haverom Schiffer videókat linkelnem nekem. 😀



Szerkesztette: Nomac

 telex.hu/belfold/2026/06/03/aranykonvoj-ukrajna-nav-titkosszolgalat-orban-kormany-tek

Az abortuszt témát sose értettem miért kerül elő mindig, hadd döntse már el a nő, hogy akarja-e gyereket vagy sem, ne pedig más mondja ezt meg neki.
Jughead

Mondjuk ha a leendő apuka mondja, azért hallgassuk meg. De nem ilyen világot élünk.
Nomac

Miről hallgassuk meg? Hogy a nő megszülj-e a gyereket? És ha azt mondja, de szüld meg, akkor meg szülje meg, mert a leendő apuka ezt mondta?

A volt barátnőmmel egy átmulatott éjszaka után óvatlanok voltunk (és 20 évesek), amikor kiderült, hogy terhes lett, a szívem szakadt szét, de úgy döntött, nem tartja meg. Megkérdezte, hogy mit gondolok. És pontosan azt mondtam neki 22 évvel ezelőtt is, amit most is gondolok: mit számít, hogy én mit gondolok? Neki kell (házasságon kívül, egy igencsak kezdődő kapcsolatba) megszülnie, megtartania, és (mivel mindig is apa szerettem volna) megígérhetem neki, ha úgy dönt, hogy megtartja, akkor azonnal elveszem, és mellette maradok stb. Nem győzködtem, nem erőszakoskodtam, megölelt, és kért néhány nap gondolkodást. Majd felhívott, hogy ekkor és ekkor lesz a műtét. Vitte neki csokit, elmentünk sétálni műtét előtti nap, utána hazavittem. 4 évig voltunk együtt ezután még, de a családalapítás sosem volt téma többet. Neki egyébként azóta sincs gyereke, elmondása szerint továbbra sem akar. Van olyan, amikor sötét pillanataimban eszembe, jut, hogy mi van, ha emiatt döntött így. Sajnos nem vagyunk olyanban, hogy ezt valaha meg tudjuk beszélni.

Szóval nem, kurvára semmi közünk nincs hozzá. És a szabályozáshoz sincs. Igazából az államnak itt nincs dolga, véleményem szerint. Ahhoz pedig főleg nincs joga senkinek, hogy megmondja egy nőnek, hogy mit tehet és mit nem.
Gyurma Pappa

Régen hallottam tőled ilyen heves hozzászólást 😀 Tudod mi a fura, az abortusszal kapcsolatban teljesen egyetértek veled.

Vazektómiát már leírták előttem. Egy nő rendelkezhet a testével, egy férfi nem?

Ha egy nő megtartja a gyereket, és én férfiként nem szeretném. Miért van jogi következménye? Miért kötelezhet rá a bíróság DNS teszt alapján hogy fizessek, amikor én nem szerettem volna apa lenni, és semmi beleszólásom nem volt? Azon kívül hogy húzhattam volna gumit.

Nem az abortusszal van gond, azzal hogy apaként/férfiként neked semmi jogod nincs beleszólni, viszont után ennek következményei lesznek rád nézve.

Ha már a történeteknél tartok, én is hozok egyet egy távolabbi haveromtól. 35+ éves nagyon szeretett volna gyereket, és így is keresett párt. Egymásra is találtak, fél évvel a kapcsolat kezdete után már teherbe is esett a párja. Fél évvel a gyerek születése után az anyuka közölte hogy akkor tipli van, mert ő gyereket szeretett volna, az megvan, de apát nem szeretne mellé (Ez már az elején ki volt tervelve). Mivel neki is a gyerek volt a fő szempont, elhatározta hogy így is jó apja lesz a kislányának. Ez addig szépen is ment amíg az anya el nem kezdte ellene nevelni (Közös hétvége alatt anyuka felhívja a kislányt, rosszul vagyok, hiányzol, gyere haza). Alig látja őt, de elfogadta a helyzet, és reménykedik benne ha idősebb lesz, akkor majd felkeresi, és igazi apja lehet, mert most erre nincs lehetősége.
Nomac

Egy barátomhoz 10 év után állított be az “anya”, hogy ja, ő terhes lett az egy éjszakás kaland után, eddig bírta anyagilag, most már jó lenne, ha a gyerek apja is hozzájárulna a költségekhez 😅. Szegénykém azóta fizet tartásdíjat, de a gyerek meg van rá sértődve, mert 10 évig nem találkoztak, most mit akar tőle. Az ügyvéd szerint, mivel ő az apa, nem tud nem fizetni… de persze a nő teste meg, de az emberi aljahulladékságot valahogy mégiscsak szabályozni kellene valahol.

Abortusz témához csak eszembe jutott az egyik kedvenc novellám a témában.

Philip K. Dick: Az előszemélyek

1974-ben jelent meg (a Fantasy & Science Fiction magazinban), és közvetlen reakció volt az Egyesült Államokban zajló abortuszvitákra.

A novella olyan jövőben játszódik, ahol az abortusz korhatára 12 év. Tehát ha egy házaspár úgy dönt, hogy egy 5-10 éves gyereket már nem akar megtartani (akár kényelmi szempontból), akkor - hasonlóképpen mint egy magzatot - elküldhet. Akkor jön az úgynevezett abortuszkocsi, és elviszi a gyereket, akiért ha 30 napon belül nem jön valaki, megölik. Merthogy azok még nem emberek, csak "előszemélyek", nincs lelkük, mert nem tudják az algebrát (A törvényi definíció szerint az emberi lélek/tudat ott kezdődik, amikor valaki képes megérteni a magasabb szintű matematikát, konkrétan a tört számokat és az algebrát).

Olvassátok el. Nem egy könnyű olvasmány. Kegyetlen, nyomasztó és szándékosan provokatív.

Mikortól ember az "ember"?
Amikor több emberi sejtből áll, mint 1?
Vagy amikor megszületik? Vagy amikor éntudata lesz?
Szerintem az első kicsit meredek. A második már vállalható, de a harmadikról lehetne szép akadémiai vitákat folytatni. Valaki felvetette,hogy nem különbözik az anya egyik szervétől... Hát biológiailag igazából nem nagyon.
De akkor tudunk embert ölni, ha az amit megölünk, az már definíció szerint ember.
Lecsó

Alkotmányjogilag az élveszületéstől. Onnantól vannak jogai. Az abortusz szempontjából az alkotmányjogi jogalanyiság számít. (Polgári jogi szempontból a magzat függő jogi helyzetben van, vagyoni jogokra lehet már várománya, az is csak visszamenőleg, ha már megszületett élve, de ez itt mindegy.)
Erkölcsileg meg onnantól, amikortól te gondolod. Másnak meg, aki másképp gondolja, annak onnantól.

Az abortuszt témát sose értettem miért kerül elő mindig, hadd döntse már el a nő, hogy akarja-e gyereket vagy sem, ne pedig más mondja ezt meg neki.
Jughead

Mondjuk ha a leendő apuka mondja, azért hallgassuk meg. De nem ilyen világot élünk.
Nomac

Miről hallgassuk meg? Hogy a nő megszülj-e a gyereket? És ha azt mondja, de szüld meg, akkor meg szülje meg, mert a leendő apuka ezt mondta?

A volt barátnőmmel egy átmulatott éjszaka után óvatlanok voltunk (és 20 évesek), amikor kiderült, hogy terhes lett, a szívem szakadt szét, de úgy döntött, nem tartja meg. Megkérdezte, hogy mit gondolok. És pontosan azt mondtam neki 22 évvel ezelőtt is, amit most is gondolok: mit számít, hogy én mit gondolok? Neki kell (házasságon kívül, egy igencsak kezdődő kapcsolatba) megszülnie, megtartania, és (mivel mindig is apa szerettem volna) megígérhetem neki, ha úgy dönt, hogy megtartja, akkor azonnal elveszem, és mellette maradok stb. Nem győzködtem, nem erőszakoskodtam, megölelt, és kért néhány nap gondolkodást. Majd felhívott, hogy ekkor és ekkor lesz a műtét. Vitte neki csokit, elmentünk sétálni műtét előtti nap, utána hazavittem. 4 évig voltunk együtt ezután még, de a családalapítás sosem volt téma többet. Neki egyébként azóta sincs gyereke, elmondása szerint továbbra sem akar. Van olyan, amikor sötét pillanataimban eszembe, jut, hogy mi van, ha emiatt döntött így. Sajnos nem vagyunk olyanban, hogy ezt valaha meg tudjuk beszélni.

Szóval nem, kurvára semmi közünk nincs hozzá. És a szabályozáshoz sincs. Igazából az államnak itt nincs dolga, véleményem szerint. Ahhoz pedig főleg nincs joga senkinek, hogy megmondja egy nőnek, hogy mit tehet és mit nem.
Gyurma Pappa

Régen hallottam tőled ilyen heves hozzászólást 😀 Tudod mi a fura, az abortusszal kapcsolatban teljesen egyetértek veled.

Vazektómiát már leírták előttem. Egy nő rendelkezhet a testével, egy férfi nem?

Ha egy nő megtartja a gyereket, és én férfiként nem szeretném. Miért van jogi következménye? Miért kötelezhet rá a bíróság DNS teszt alapján hogy fizessek, amikor én nem szerettem volna apa lenni, és semmi beleszólásom nem volt? Azon kívül hogy húzhattam volna gumit.

Nem az abortusszal van gond, azzal hogy apaként/férfiként neked semmi jogod nincs beleszólni, viszont után ennek következményei lesznek rád nézve.

Ha már a történeteknél tartok, én is hozok egyet egy távolabbi haveromtól. 35+ éves nagyon szeretett volna gyereket, és így is keresett párt. Egymásra is találtak, fél évvel a kapcsolat kezdete után már teherbe is esett a párja. Fél évvel a gyerek születése után az anyuka közölte hogy akkor tipli van, mert ő gyereket szeretett volna, az megvan, de apát nem szeretne mellé (Ez már az elején ki volt tervelve). Mivel neki is a gyerek volt a fő szempont, elhatározta hogy így is jó apja lesz a kislányának. Ez addig szépen is ment amíg az anya el nem kezdte ellene nevelni (Közös hétvége alatt anyuka felhívja a kislányt, rosszul vagyok, hiányzol, gyere haza). Alig látja őt, de elfogadta a helyzet, és reménykedik benne ha idősebb lesz, akkor majd felkeresi, és igazi apja lehet, mert most erre nincs lehetősége.

Mikortól ember az "ember"?
Amikor több emberi sejtből áll, mint 1?
Vagy amikor megszületik? Vagy amikor éntudata lesz?
Szerintem az első kicsit meredek. A második már vállalható, de a harmadikról lehetne szép akadémiai vitákat folytatni. Valaki felvetette,hogy nem különbözik az anya egyik szervétől... Hát biológiailag igazából nem nagyon.
De akkor tudunk embert ölni, ha az amit megölünk, az már definíció szerint ember.

Benyújtotta a Tisza a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényt!
Egyszerűen csodálatos a törvény első három pontja:

"A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről

[1] Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált.

[2] A Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre.

[3] Mivel a fenti tevékenység nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában, ezért az Országgyűlés e törvénnyel megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt."

Ilyen szépen állami szervet még nem szüntettek meg

Jámbor András
ozibozi

aka beszántjuk a gecibe ezt a fost.

Benyújtotta a Tisza a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényt!
Egyszerűen csodálatos a törvény első három pontja:

"A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről

[1] Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált.

[2] A Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre.

[3] Mivel a fenti tevékenység nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában, ezért az Országgyűlés e törvénnyel megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt."

Ilyen szépen állami szervet még nem szüntettek meg

Jámbor András

Szóval a másik oldalon nem a magzat élethez való joga van, hanem az állam életvédelmi kötelezettsége. Mert a magzat nem minősül jogilag embernek, de a magzati élet az emberi élet körébe tartozik, amelyet az állam objektív intézményvédelmi kötelezettségeként köteles védeni. Ez a "mindkét oldalon van valami érték" az alkotmányjogi helyzet, amit Sólyom László annak idején kitalált. Ebből az következik, hogy az állam nem engedheti korlátlanul az abortuszt, de nem is tilthatja meg teljesen. A törvény felsorolja, hogy milyen esetekben és a terhesség hányadik hetéig lehetséges.
A saját személyes véleményem ennél bonyolultabb, majd azt is leírom.
Assurbanapli

Ezt az alkotmányjogi dilemmát ismertem, és alapvetően el is tudom fogadni. Szeretném leszögezni (mert lehet, hogy félreérthető voltam) nem a korlátlan abortusz mellett szeretnék érvelni. Amellett érvelek, hogy a korlátok meghatározása nem Rétvári Bence vagy az én feladatot, és őszintén szóval semmi közöm nincs hozzá. Ahogy az első hsz-ben is írtam, a nők széleskörű bevonása mellett a hozzáértő orvosok, szakemberek véleménye (nemtől függetlenül) igenis számítson. És mégegyszer, mert talán ez sem egyértelmű: társadalmi szinten beszélek, nem az egyének szintjén.
Gyurma Pappa

A saját személyes véleményem meg az, hogy az abortusz gyilkosság. Nem a büntetőjogi értelemben, hanem ténylegesen. Ott embert ölünk. Nem ez az egyetlen eset, amikor a jog és az erkölcs megengedi, hogy embert öljünk: ilyen a jogos védelem, végszükség, háború. De attól még embert ölünk, ne finomkodjunk. Azért ölünk, mert ha nem tennénk, az is rossz lenne. A megerőszakolt nőtől például elvárhatatlan, hogy kihordja a magzatot. De például a csak szimplán nem kívánt gyermeket ha megszüli, aztán intézetbe adja, az a gyermeknek lehet, hogy rosszabb lesz, mint a halál. Vagy ha nem adja intézetbe, csak egész életében érezteti vele, hogy púp a hátán. És még lehetne sorolni.
Mégis fontos, hogy kimondjuk, ilyenkor ölünk, mert ennek következménye az, hogy amennyiben a körülmények megváltoznak, akkor majd betiltható legyen az abortusz. Ez lenne az utópisztikus cél. Ezt az államnak olyan intézkedésekkel kell elősegítenie, mint pl a szexuális felvilágosítás, fogamzásgátlás ingyen/nagyon olcsón, terhesgondozás fejlesztése, újszülöttek befogadására kihelyzett inkubátorok, örökbeadás megkönnyítése stb. Végső soron pedig a tudomány majd eljut oda, hogy aki nem akarja, az nem kell, hogy kilenc hónapig hordozza stb. Ha ezek megtörténnek, akkor betiltható az abortusz. (Megjegyzem, amiket az állam feladatainál írtam, azokat a tudomány mai állása szerint is meg lehetne csinálni, már az is sokat számítana.)
Assurbanapli

Ezek (az örökbefogadás könnyűsége meg talàn a terhesgondozás jósága kivételével) mind rendelkezésre állnak most is, meg már jó ideje. Pl. azt sosem voltam képes felfogni, hogy miért nem alap egy pasinak, hogy óvszert húz.
warr_b

Szerintem egyik sincs a megfelelő színvonalon. Neked igen, de például Borsodban is mindenkinek? Tömegek szexelnek úgy, hogy alapvető ismereteik nincsenek a fogamzásgátlásról. Ami egyébként is hol ingyenes? Szerinted az igazán érintett rétegek számára elérhetőek a fogamzásgátlási lehetőségek? Inkubátorból is néhány darab van az egész országban. (Nem tudom, most hogy van, de nemrég még az inkubátorba helyezés eleve bűncselekménynek számított, igaz, legalább senki nem akarta szankcionálni.) És akkor a stb nevű elvárásomat még nem is említettem.

Szóval a másik oldalon nem a magzat élethez való joga van, hanem az állam életvédelmi kötelezettsége. Mert a magzat nem minősül jogilag embernek, de a magzati élet az emberi élet körébe tartozik, amelyet az állam objektív intézményvédelmi kötelezettségeként köteles védeni. Ez a "mindkét oldalon van valami érték" az alkotmányjogi helyzet, amit Sólyom László annak idején kitalált. Ebből az következik, hogy az állam nem engedheti korlátlanul az abortuszt, de nem is tilthatja meg teljesen. A törvény felsorolja, hogy milyen esetekben és a terhesség hányadik hetéig lehetséges.
A saját személyes véleményem ennél bonyolultabb, majd azt is leírom.
Assurbanapli

Ezt az alkotmányjogi dilemmát ismertem, és alapvetően el is tudom fogadni. Szeretném leszögezni (mert lehet, hogy félreérthető voltam) nem a korlátlan abortusz mellett szeretnék érvelni. Amellett érvelek, hogy a korlátok meghatározása nem Rétvári Bence vagy az én feladatot, és őszintén szóval semmi közöm nincs hozzá. Ahogy az első hsz-ben is írtam, a nők széleskörű bevonása mellett a hozzáértő orvosok, szakemberek véleménye (nemtől függetlenül) igenis számítson. És mégegyszer, mert talán ez sem egyértelmű: társadalmi szinten beszélek, nem az egyének szintjén.
Gyurma Pappa

A saját személyes véleményem meg az, hogy az abortusz gyilkosság. Nem a büntetőjogi értelemben, hanem ténylegesen. Ott embert ölünk. Nem ez az egyetlen eset, amikor a jog és az erkölcs megengedi, hogy embert öljünk: ilyen a jogos védelem, végszükség, háború. De attól még embert ölünk, ne finomkodjunk. Azért ölünk, mert ha nem tennénk, az is rossz lenne. A megerőszakolt nőtől például elvárhatatlan, hogy kihordja a magzatot. De például a csak szimplán nem kívánt gyermeket ha megszüli, aztán intézetbe adja, az a gyermeknek lehet, hogy rosszabb lesz, mint a halál. Vagy ha nem adja intézetbe, csak egész életében érezteti vele, hogy púp a hátán. És még lehetne sorolni.
Mégis fontos, hogy kimondjuk, ilyenkor ölünk, mert ennek következménye az, hogy amennyiben a körülmények megváltoznak, akkor majd betiltható legyen az abortusz. Ez lenne az utópisztikus cél. Ezt az államnak olyan intézkedésekkel kell elősegítenie, mint pl a szexuális felvilágosítás, fogamzásgátlás ingyen/nagyon olcsón, terhesgondozás fejlesztése, újszülöttek befogadására kihelyzett inkubátorok, örökbeadás megkönnyítése stb. Végső soron pedig a tudomány majd eljut oda, hogy aki nem akarja, az nem kell, hogy kilenc hónapig hordozza stb. Ha ezek megtörténnek, akkor betiltható az abortusz. (Megjegyzem, amiket az állam feladatainál írtam, azokat a tudomány mai állása szerint is meg lehetne csinálni, már az is sokat számítana.)
Assurbanapli

Ezek (az örökbefogadás könnyűsége meg talàn a terhesgondozás jósága kivételével) mind rendelkezésre állnak most is, meg már jó ideje. Pl. azt sosem voltam képes felfogni, hogy miért nem alap egy pasinak, hogy óvszert húz.

Szóval a másik oldalon nem a magzat élethez való joga van, hanem az állam életvédelmi kötelezettsége. Mert a magzat nem minősül jogilag embernek, de a magzati élet az emberi élet körébe tartozik, amelyet az állam objektív intézményvédelmi kötelezettségeként köteles védeni. Ez a "mindkét oldalon van valami érték" az alkotmányjogi helyzet, amit Sólyom László annak idején kitalált. Ebből az következik, hogy az állam nem engedheti korlátlanul az abortuszt, de nem is tilthatja meg teljesen. A törvény felsorolja, hogy milyen esetekben és a terhesség hányadik hetéig lehetséges.
A saját személyes véleményem ennél bonyolultabb, majd azt is leírom.
Assurbanapli

Ezt az alkotmányjogi dilemmát ismertem, és alapvetően el is tudom fogadni. Szeretném leszögezni (mert lehet, hogy félreérthető voltam) nem a korlátlan abortusz mellett szeretnék érvelni. Amellett érvelek, hogy a korlátok meghatározása nem Rétvári Bence vagy az én feladatot, és őszintén szóval semmi közöm nincs hozzá. Ahogy az első hsz-ben is írtam, a nők széleskörű bevonása mellett a hozzáértő orvosok, szakemberek véleménye (nemtől függetlenül) igenis számítson. És mégegyszer, mert talán ez sem egyértelmű: társadalmi szinten beszélek, nem az egyének szintjén.
Gyurma Pappa

A saját személyes véleményem meg az, hogy az abortusz gyilkosság. Nem a büntetőjogi értelemben, hanem ténylegesen. Ott embert ölünk. Nem ez az egyetlen eset, amikor a jog és az erkölcs megengedi, hogy embert öljünk: ilyen a jogos védelem, végszükség, háború. De attól még embert ölünk, ne finomkodjunk. Azért ölünk, mert ha nem tennénk, az is rossz lenne. A megerőszakolt nőtől például elvárhatatlan, hogy kihordja a magzatot. De például a csak szimplán nem kívánt gyermeket ha megszüli, aztán intézetbe adja, az a gyermeknek lehet, hogy rosszabb lesz, mint a halál. Vagy ha nem adja intézetbe, csak egész életében érezteti vele, hogy púp a hátán. És még lehetne sorolni.
Mégis fontos, hogy kimondjuk, ilyenkor ölünk, mert ennek következménye az, hogy amennyiben a körülmények megváltoznak, akkor majd betiltható legyen az abortusz. Ez lenne az utópisztikus cél. Ezt az államnak olyan intézkedésekkel kell elősegítenie, mint pl a szexuális felvilágosítás, fogamzásgátlás ingyen/nagyon olcsón, terhesgondozás fejlesztése, újszülöttek befogadására kihelyzett inkubátorok, örökbeadás megkönnyítése stb. Végső soron pedig a tudomány majd eljut oda, hogy aki nem akarja, az nem kell, hogy kilenc hónapig hordozza stb. Ha ezek megtörténnek, akkor betiltható az abortusz. (Megjegyzem, amiket az állam feladatainál írtam, azokat a tudomány mai állása szerint is meg lehetne csinálni, már az is sokat számítana.)

Agyrém ez az egész nők méhében turkálás fétis az öltönyös és nem öltönyös fehér férfiaktól.

Én az abortusz témához nem tudok hozzászólni, családilag se volt aktuális soha, amennyire tudom, de hasonló téma lehetne talán a mostani ellenzék felé, hogy ha már annyira fontosnak gondolják, hogy több magyar szülessen, akkor talán nem kellett volna a mesterséges megtermékenyítés egész rendszerét államosítani, mert hogy majd ők biztos jobban értenek hozzá (nem)...

Amint mondasz egy, egyetlen egy olyan jogszabályt, ami megmondja egy férfinak, hogy mit tehet a testével és mit nem, és azt milyen körülmények között teheti meg, én leszek a legharcosabb ebben a kérdésben.

De nem tudsz ilyet mondani. Szóval, nyugodtan visszatérhetünk a kiinduló pontra.
Gyurma Pappa

én tudok és pont jó témakörnél vagyunk hozzá. egy 40 alatti gyermektelen hogy oldja meg a hőn áhított vazektómiáját? 40 fölött is hülyére szopat a jogszabályi és gyakorlati környezet, de előtte pontosan úgy bánik el az állam a férfiakkal ebben, mint a nőkkel az abortuszéban. bocsánat, a nőkkel még abszurd módon megengedőbb is, mert 40 és 3 gyerek alatt minden legális lehetőség kizárva és lehet menni szlovákiába csengetni a magándokinál a tb helyett egy 30 perces rutinműtét miatt
fake.id

Lejjebb kitárgyaltuk, és maximálisan egyetértek veled.

Hú de belenyúltunk itt a tèmába 😏

Mondjuk èn úgy vagyok èrintett hogy èdesanyám már második felesège volt èdesapámnak mert az első felesége meghalt. Mivel van kèt nagyobb tesó, az első felesègtől, apám màr nem nagyon akart másik gyermeket. De "becsúsztam" s ha jól tudom a családi legendáriumot anyai nagyanyám "ragaszkodott" igazán hozzám (persze azért szüleim se idegenkedtek aztán annyira, pláne anyu akinek így èn voltam az első kölök) ès így a házassághoz is.... aztán mèg lett egy öcsi. Ez 80-as èvek legeleje. Majd kisebb nagyobb döccenőkkel apu tavalyi haláláig elvoltak 45 èven keresztül.

De nem tud ebben a kèrdèsben senki kívülről "okos" lenni. Ez tènyleg minden családnak/nőnek a saját ügye ès neki kell a lelkiismeretèvel (èn hozzáteszem Istennel ha ez számít neki) elrendeznie. Kicsit olyan ez az ítèlet szempontjából mint a parázna nő esete akit Jèzus elè cipelnek (János evangéliuma 8) hogy Jèzust próbára tegyék vajon elítèli-e a nőt.....vègül ketten maradnak ès (olvassátok el aki nem ismeri a storyt 🙂) azzal a nehezített különbséggel hogy igen, itt egy magzatról is dönteni kell...

Az orvosnak pedig ahhoz kell minden segítséget megadnia hogy helyesen döntsön az adott helyzetben.


Mèg a Hegedűs családra kicsit kitèrve, az öreg Hegedűsről èrdemes azt a hátteret tudni, amièrt is èlesen állt ehhez a kèrdèshez (az egy másik dolog hogy igaza volt-e) mert ő hosszú ideig az akkor erősen "egykèző" Tolnában-Baranyában (Hidason) szolgált (azaz max egy gyerek a családban), ahova èpp azèrt helyztèk mert nem volt hajlandó bèkepaposkodni. Közelről látta az egykèzès negatív hatásait (ami hatás a mai napig tart) ès ott sok esetben az abortusznál nem a "szükség"-ről volt szó, hanem a "kènyelem"ről. Így látta a magyar nèp fogyását is ès ezèrt is szólalt meg anno ilyen èlesen ezzel kapcsolatban.

Csak ennyit akartam mèg hozzá tenni ha már....😏