Politika

sajnos nem vicc, Semjén ezeket szórol-szóra elmondta a Mandiner-interjúban.


berger90

nem tudom eldönteni, hogy ennyire cinikus, vagy ennyire hülye.

sajnos nem vicc, Semjén ezeket szórol-szóra elmondta a Mandiner-interjúban.

Ha megújuló energetikai koncepcióról akarsz tudni, ilyen pl a Smart City. Nézz utána, ott 2050-ig megvalósítandó megújuló projektelképzelések szerepelnek. Több európai városnak van, nálunk pl Kaposvár készíttetett el ilyet.

Viszont amíg ezek nincsenek, addig is kell legyen egyfajta energiapolitika, és jelen tudásunk szerint ez a legoptimálisabb. Más. Googlezd ki a nekem egy német (francia, angol, amerikai, stb.) atomerőmű építési/üzemeltetési szerződését. Meglepne, ha ott nem lenne nemzetbiztonság, és bárki belekukkanthatna, hogy mi-hol-merre-mennyi.Sobri Jóska

Minden ilyen fontosságú beruházásnak vannak nem nyilvános részletei, ez természetes. Nem is a konkrét aláírt szerződés lenne a lényeg, hanem a hatástanulmányok és a finanszírozás részletei. Nálunk ezeket is titkosították 30 évre. Én vettem a fáradtságot és annak idején beleolvastam a parlament elé tárt és megszavazott Paks-anyagba. Na, abban kb. semmi sincs. Egy rövid pár oldalas dokumentum az egész, abból semmit nem lehet megtudni. Más anyag meg nincs. Nem tudok szakmai vitákról, előzetes hatástanulmányokról, semmiről.

Az összehasonlításhoz nem kell sokat szenvedni a Google-val. Vegyük például az Angliában most épülő Hinkley atomerőművet. Már az EDF - az építő - weboldalán is rengeteg információhoz lehet jutni a projekttel kapcsolatban. A download centre-ből pl. több száz dokumentum tölthető le, amik között van egyszerű sajtóanyag is, de például a cég és a brit kormány képviselője közötti tanácskozások, szakértői fórumok jegyzőkönyvei is elérhetőek (kihagyva természetesen a nemzetbiztonsági szempontból kritikus részeket). És ez csak a kivitelező francia cég saját adatbázisa. A brit oldalon kormányzati és a témában érintett egyéb hivatalok és független szervezetek tanulmányainak könyvárnyi irodalma érhető el a témáról.

A paksi költségbecsléssel kapcsolatban egyébként annyira nem tudni semmit - én legalábbis semmit nem találtam róla -, hogy még azon is vita van, hogy a kormány által nyilvánosságra hozott becslés szerinti árba bele van-e kalkulálva az építés költsége vagy nincs? Érted ... nem arról vitáznak, hogy a becsült összegek jók-e, hanem arról, hogy mi szerepel egyáltalán a becslésben. Illetve erről se vitáznak, mert ezt sem tudni. Az említett brit erőmű esetén csak a költségbecslésekkel kapcsolatos anyagokat hónapokig olvasgathatod, ha akarod, annyi van. És ott nem csak az építés, hanem a majdani leszerelés költségei is természetesen részét képezik a becsléseknek és a vitának. Mert az atomerőműnél ugye nem csak az építés a drága, de a leszerelés se egyszerű. Ellenkezőleg, hosszú és drága folyamat, több lépcsőben. Hogy milyen drága és milyen hosszú, annak érzékeltetésére jó példa a Brennilis leszerelés, ami egy kis kísérleti 70MW-os atomreaktor volt, amit 1985-ben állítottak le és kezdtek leépíteni, és a leépítés még ma is zajlik (3. fázisban tart), a költsége pedig kb. félmilliárd euro - eddig. Mert még nincs vége. (Harminc(!) évvel a leállítás is költeni kell a leszerelési költségek mellett az őrzésre, az állagmegóvásra, stb., hiszen egy ilyen művet nem lehet hagyni elrohadni. Az épületeket, szigeteléseket, stb. ugyanolyan kondiban kell tartani, mint amikor működött.)

Lényeg a lényeg, hogy - ezt már írtam - nem tartom magam atom-ellenesnek, de megnyugtatna, ha azt látnám, hogy aki ért hozzá az meg van hallgatva a kérdésről és át is van gondolva, hogy mit lépünk. Na, ezt egyáltalán nem látom.

 444.hu/2015/04/05/az-oroszok-kilora-megvettek-a-francia-szelsojobbot/

Szinte ugyanezt akartam mondani... Nem leszünk soha függetlenek. Nem gyártunk nukleáris fűtőanyagot, nincsenek nagy gázmezőink, olajunk, stb. Mindig energia importra fogunk szorulni. Ezért kellene diverzifikálni a beszerzési forrásokat. Most pont az ellenkezőjét tesszük.Lecsó

De nem merném bevállalni, hogy ma megmondom, hogy 50-60 év múlva hogyan fog kinézni a világ. peterk2005

Erre mondta mutter, mikor megkapta az iPhone telóját egy régi Nokia után, és elkezdte használni a Facetime appot, hogy ő neki ez sokáig scifi volt, tekintve, hogy Asimovon nőtt fel, ahol még a kamerás kaputelefon is a fantasztikum kategória volt. Megjósolhatatlan, hogy mi lesz 50 év múlva, gondolj bele, hogy 10 éve még micsoda nagyszó volt a kamerás mobil, ma meg...
Na emiatt az előrenemláthatóság miatt elbaszott dolog ez.Amadeus91

És szerinted, ha mondjuk bejön a levegőből kávéscsészével kinyerhető végtelenített olcsó ionenergia, vagy a kozmikus sugárzást kilowattá alakító ébresztőóra, akkor nem lehet hagyni mondjuk Paks2-t a gyíkba? Dehogynem.
Viszont amíg ezek nincsenek, addig is kell legyen egyfajta energiapolitika, és jelen tudásunk szerint ez a legoptimálisabb.
Más. Googlezd ki a nekem egy német (francia, angol, amerikai, stb.) atomerőmű építési/üzemeltetési szerződését. Meglepne, ha ott nem lenne nemzetbiztonság, és bárki belekukkanthatna, hogy mi-hol-merre-mennyi.Sobri Jóska

De Józsi, engem ez ennyire nem érdekel, hogy görcsöljek itt a google felett. Faszságnak tartom, Orbánékat amúgy is utálom mint a szart, a korrupció ellen meg tenni nem tudok.

Nem értem ezt a vitát.

Ahogy kész lesz Széles madárkája, minden megoldódik.

Szinte ugyanezt akartam mondani... Nem leszünk soha függetlenek. Nem gyártunk nukleáris fűtőanyagot, nincsenek nagy gázmezőink, olajunk, stb. Mindig energia importra fogunk szorulni. Ezért kellene diverzifikálni a beszerzési forrásokat. Most pont az ellenkezőjét tesszük.Lecsó

De nem merném bevállalni, hogy ma megmondom, hogy 50-60 év múlva hogyan fog kinézni a világ. peterk2005

Erre mondta mutter, mikor megkapta az iPhone telóját egy régi Nokia után, és elkezdte használni a Facetime appot, hogy ő neki ez sokáig scifi volt, tekintve, hogy Asimovon nőtt fel, ahol még a kamerás kaputelefon is a fantasztikum kategória volt. Megjósolhatatlan, hogy mi lesz 50 év múlva, gondolj bele, hogy 10 éve még micsoda nagyszó volt a kamerás mobil, ma meg...
Na emiatt az előrenemláthatóság miatt elbaszott dolog ez.Amadeus91

És szerinted, ha mondjuk bejön a levegőből kávéscsészével kinyerhető végtelenített olcsó ionenergia, vagy a kozmikus sugárzást kilowattá alakító ébresztőóra, akkor nem lehet hagyni mondjuk Paks2-t a gyíkba? Dehogynem.
Viszont amíg ezek nincsenek, addig is kell legyen egyfajta energiapolitika, és jelen tudásunk szerint ez a legoptimálisabb.
Más. Googlezd ki a nekem egy német (francia, angol, amerikai, stb.) atomerőmű építési/üzemeltetési szerződését. Meglepne, ha ott nem lenne nemzetbiztonság, és bárki belekukkanthatna, hogy mi-hol-merre-mennyi.

Szinte ugyanezt akartam mondani... Nem leszünk soha függetlenek. Nem gyártunk nukleáris fűtőanyagot, nincsenek nagy gázmezőink, olajunk, stb. Mindig energia importra fogunk szorulni. Ezért kellene diverzifikálni a beszerzési forrásokat. Most pont az ellenkezőjét tesszük.Lecsó

De nem merném bevállalni, hogy ma megmondom, hogy 50-60 év múlva hogyan fog kinézni a világ. peterk2005

Erre mondta mutter, mikor megkapta az iPhone telóját egy régi Nokia után, és elkezdte használni a Facetime appot, hogy ő neki ez sokáig scifi volt, tekintve, hogy Asimovon nőtt fel, ahol még a kamerás kaputelefon is a fantasztikum kategória volt. Megjósolhatatlan, hogy mi lesz 50 év múlva, gondolj bele, hogy 10 éve még micsoda nagyszó volt a kamerás mobil, ma meg...
Na emiatt az előrenemláthatóság miatt elbaszott dolog ez.

Szinte ugyanezt akartam mondani... Nem leszünk soha függetlenek. Nem gyártunk nukleáris fűtőanyagot, nincsenek nagy gázmezőink, olajunk, stb. Mindig energia importra fogunk szorulni. Ezért kellene diverzifikálni a beszerzési forrásokat. Most pont az ellenkezőjét tesszük.Lecsó

A "soha"-t azért én ebben az esetben is túl erős kijelentésnek érzem. 😊 Az atomdöntést is azért nem szeretem, mert 40-50 évre dönt - egyértelműen, a kiskapu meghagyása nélkül - olyan kérdésben, amiben nem lehet ennyire előre látni. Maga az elektromos-energia rendszer jővője is nyitott kérdés véleményem szerint. Vannak jelek arra, hogy a jövő energia-piaca esetleg nem is úgy fog majd kinézni, ahogy manapság kinéz, a nagy, centralizált energia-előállítókkal és elosztott fogyasztókkal, hanem az előállítás is sokszereplőssé válik, a fogyasztók is előállítókká válnak.

(Nemrég olvastam valahol, hogy a háztartások elektromos-energiaigényét teljes mértékben ki lehetne szolgálni azzal, ha a lakások 10%-a fel lenne szerelve napelemmel. A nagy termelőknek így csak a nagyfogyasztókat kellene ellátnia. Ilyen egyszerű nyilván nem lesz, és az a 10%-os arány is valószínűleg nagyon bátor becslés. De nem merném bevállalni, hogy ma megmondom, hogy 50-60 év múlva hogyan fog kinézni a világ. Azt pl. simán elképzelhetőnek tartom, hogy addigra a családi házak, társasházak építésének szerves része lesz a hőszivattyú/napelem/házi kis szélerőmű telepítése is. Ha csak annyit változik a világ, amennyit az elmúlt 30-40 évben a fűtés/hőszigetelés változott, már az is komolyan befolyásolni tudja azt, hogy mi éri meg majd akkor nagytermelőként az energiapiacon.)

Egyetlen gondolat a Questor ügyhöz.
Én "hitelkárosult" vagyok. Amikor ugye kormányprogram indult a hitelesek megmentésére, akkor rengeteg embertől hallottam, hogy "Miért kell őket megmenteni, hát tudták, hogy milyen kockázata volt!".
Most ugyanezek az emberek követelik, hogy adja vissza az állam a pénzüket amit a Questornál elloptak. Ilyenkor nem él a "Miért kell őket megmenteni, hát tudták, hogy milyen kockázata volt!" ?
Amikor szembesítettem őket ezzel a dologgal, akkor persze jött a "nem ugyanaz a kettő". Persze valóban nem ugyanaz, csak más faszával könnyebb a csalánt verni.Bazzani

Állami pénzből én egyiket sem támogatom, támogattam. A devizahiteleknél az volt és ma is az a véleményem, hogy a banki különadót kellett volna erre fordítani. Ennél a questor ügynél meg egyértelműen vagy a BVA fizessen, vagy senki.

Persze tudom, az éremnek két oldala van. Ugyanilyen megközelítésből mondjuk a bank-konszolidáció is megkérdőjelezhető volt. De akár a családi adókedvezmény is az, ha nagyon akarom. Vagy mondjuk az árvízi kármentesítés, akkor, amikor a károsultaknak csak kb. 30%-a hajlandó a lakását biztosítani.

Igazából nekem a bajom nem az, hogy az állam időnként helytáll. Ezt akár tekinthetjük feladatának is, ha úgy tekintünk rá, mint egy társadalmi szintű biztosítási rendszerre. Csak az a baj, hogy ma inkább amerikai nagybácsiként tekintünk rá, akivel nem kell törődni, sőt, nyúljuk le ahol tudjuk, de ha nagy a baj, akkor nyafogunk, hogy segítsen. Egy biztosítási szemléletű megoldás - ahol folyamatosan hangsúlyozva van, hogy fizesd az adódat, fizesd a biztosításodat, és cserébe ha bajba kerülsz segít a közösség - más hozzáállást is eredményezne. Ha tisztában vagyok azzal, hogy a helyi adómat amit az itteni önkormányzatnak fizetek konkrétan erre, meg arra használják, és ha mondjuk belecsap a villám a házamba, akkor segítséget kapok, akkor sokkal inkább odafigyelek arra is, hogy ne kótyavetyéljék, ne lopják el a befizetett pénzemet.peterk2005

Azért ezzel a BEVA-val is óvatosan bánnék.
Azt ugyanis a talpon maradt bankok és pénzintézetek fogják összedobni, amit meg utána majd úgyis ránk tolnak. Ergo a végén mindenki fizet.
Mivel itt a kár nagy része (vagy az egésze, ahogy vesszük) egy bűncselekmény következménye, semmiben sem különbözik attól, mint amikor meglopnak. Ha megvan a tolvaj, és nála a pénz is, akkor fizesse vissza.

Paks biztos kell. Paks kettő nem biztos, hogy kell.
A probléma a tender hiányán kívül még az, hogy nem tűnik megalapozottnak a döntés. Pont ezért kellett volna egy minél részletesebb tanulmány, szakmai viták. Nem egy két grafikon, meg jóslat, hogy "szerintem majd a németek tőlünk veszik az áramot" és hasonlók.
Ha a végén az jön ki, hogy hosszútávon megéri, akkor ok. De ha nem, akkor csak azért ne csináljuk meg, mert az építkezés valakinek kurva jó biznisz...Lecsó

Az energetikai önellátás most ugye nem valósul meg, ha cél akk be kell rá ruházni, így én ebben nem látom a hibát.empty taxi

Az önellátás akkor sem fog megvalósulni, ha megépül Paks, csak akkor nem áramvásálásra szorulunk, hanem fűtőcella vásárlásra. Politikai/gazdaságpolitikai kockázata mindegyiknek van, mert mindegyik függőséget, bizonyos mértékig kiszolgáltatottságot jelent.peterk2005

Szinte ugyanezt akartam mondani...
Nem leszünk soha függetlenek. Nem gyártunk nukleáris fűtőanyagot, nincsenek nagy gázmezőink, olajunk, stb.
Mindig energia importra fogunk szorulni. Ezért kellene diverzifikálni a beszerzési forrásokat. Most pont az ellenkezőjét tesszük.

Egyetlen gondolat a Questor ügyhöz.
Én "hitelkárosult" vagyok. Amikor ugye kormányprogram indult a hitelesek megmentésére, akkor rengeteg embertől hallottam, hogy "Miért kell őket megmenteni, hát tudták, hogy milyen kockázata volt!".
Most ugyanezek az emberek követelik, hogy adja vissza az állam a pénzüket amit a Questornál elloptak. Ilyenkor nem él a "Miért kell őket megmenteni, hát tudták, hogy milyen kockázata volt!" ?
Amikor szembesítettem őket ezzel a dologgal, akkor persze jött a "nem ugyanaz a kettő". Persze valóban nem ugyanaz, csak más faszával könnyebb a csalánt verni.Bazzani

Állami pénzből én egyiket sem támogatom, támogattam. A devizahiteleknél az volt és ma is az a véleményem, hogy a banki különadót kellett volna erre fordítani. Ennél a questor ügynél meg egyértelműen vagy a BVA fizessen, vagy senki.

Persze tudom, az éremnek két oldala van. Ugyanilyen megközelítésből mondjuk a bank-konszolidáció is megkérdőjelezhető volt. De akár a családi adókedvezmény is az, ha nagyon akarom. Vagy mondjuk az árvízi kármentesítés, akkor, amikor a károsultaknak csak kb. 30%-a hajlandó a lakását biztosítani.

Igazából nekem a bajom nem az, hogy az állam időnként helytáll. Ezt akár tekinthetjük feladatának is, ha úgy tekintünk rá, mint egy társadalmi szintű biztosítási rendszerre. Csak az a baj, hogy ma inkább amerikai nagybácsiként tekintünk rá, akivel nem kell törődni, sőt, nyúljuk le ahol tudjuk, de ha nagy a baj, akkor nyafogunk, hogy segítsen. Egy biztosítási szemléletű megoldás - ahol folyamatosan hangsúlyozva van, hogy fizesd az adódat, fizesd a biztosításodat, és cserébe ha bajba kerülsz segít a közösség - más hozzáállást is eredményezne. Ha tisztában vagyok azzal, hogy a helyi adómat amit az itteni önkormányzatnak fizetek konkrétan erre, meg arra használják, és ha mondjuk belecsap a villám a házamba, akkor segítséget kapok, akkor sokkal inkább odafigyelek arra is, hogy ne kótyavetyéljék, ne lopják el a befizetett pénzemet.

Paks biztos kell. Paks kettő nem biztos, hogy kell.
A probléma a tender hiányán kívül még az, hogy nem tűnik megalapozottnak a döntés. Pont ezért kellett volna egy minél részletesebb tanulmány, szakmai viták. Nem egy két grafikon, meg jóslat, hogy "szerintem majd a németek tőlünk veszik az áramot" és hasonlók.
Ha a végén az jön ki, hogy hosszútávon megéri, akkor ok. De ha nem, akkor csak azért ne csináljuk meg, mert az építkezés valakinek kurva jó biznisz...Lecsó

Az energetikai önellátás most ugye nem valósul meg, ha cél akk be kell rá ruházni, így én ebben nem látom a hibát.empty taxi

Az önellátás akkor sem fog megvalósulni, ha megépül Paks, csak akkor nem áramvásálásra szorulunk, hanem fűtőcella vásárlásra. Politikai/gazdaságpolitikai kockázata mindegyiknek van, mert mindegyik függőséget, bizonyos mértékig kiszolgáltatottságot jelent.

Egyetlen gondolat a Questor ügyhöz.
Én "hitelkárosult" vagyok. Amikor ugye kormányprogram indult a hitelesek megmentésére, akkor rengeteg embertől hallottam, hogy "Miért kell őket megmenteni, hát tudták, hogy milyen kockázata volt!".
Most ugyanezek az emberek követelik, hogy adja vissza az állam a pénzüket amit a Questornál elloptak. Ilyenkor nem él a "Miért kell őket megmenteni, hát tudták, hogy milyen kockázata volt!" ?
Amikor szembesítettem őket ezzel a dologgal, akkor persze jött a "nem ugyanaz a kettő". Persze valóban nem ugyanaz, csak más faszával könnyebb a csalánt verni.

Paks biztos kell. Paks kettő nem biztos, hogy kell.
A probléma a tender hiányán kívül még az, hogy nem tűnik megalapozottnak a döntés. Pont ezért kellett volna egy minél részletesebb tanulmány, szakmai viták. Nem egy két grafikon, meg jóslat, hogy "szerintem majd a németek tőlünk veszik az áramot" és hasonlók.
Ha a végén az jön ki, hogy hosszútávon megéri, akkor ok. De ha nem, akkor csak azért ne csináljuk meg, mert az építkezés valakinek kurva jó biznisz...Lecsó

Az energetikai önellátás most ugye nem valósul meg, ha cél akk be kell rá ruházni, így én ebben nem látom a hibát.

Paks biztos kell. Paks kettő nem biztos, hogy kell.
A probléma a tender hiányán kívül még az, hogy nem tűnik megalapozottnak a döntés. Pont ezért kellett volna egy minél részletesebb tanulmány, szakmai viták. Nem egy két grafikon, meg jóslat, hogy "szerintem majd a németek tőlünk veszik az áramot" és hasonlók.
Ha a végén az jön ki, hogy hosszútávon megéri, akkor ok. De ha nem, akkor csak azért ne csináljuk meg, mert az építkezés valakinek kurva jó biznisz...

Atom - nem atom kérdésben beszélgettem energetikai szakemberekkel, egyöntetű véleményük volt, hogy ha áramellátásban önellátók akarunk lenni, akkor kell Paks, sajnos természeti adottságainknál fogva nem tudunk annyi zöldenergiát termelni, hogy ez másképp megvalósulhasson (amikor ezt egy olyan ember mondja neked, akik évekig foglalkozott szélrotorok telepítésével valahogy ezt el tudom hinni). Az aljas dolog az volt ebben, hogy nem volt tender kiírva arra, hogy ki valósítsa meg a beruházást.

Tarsoly Csabi kezét meg szépen elengedték, oda is dobták a kutyáknak... ( lázár nyilatkozat ). Csak azon csodálkozok, hogy még nem lett rosszul mint annó weisz tamás.peach

lesz, erre nagyobb összegben fogadni is mernék.berger90

Állítólag már többször öngyilkos akart lenni, csak sosem találták otthon.

OFF

Magyar külügy zsenialitását megint jól mutatja, hogy kb. fél éve erőlködik Irán, hogy EU-ban találjon magának hídfőállást, több Fideszes is járt kint kapcsolatokat építeni, de a hivatalos útnak tegnap esett le, hogy itt fel fogják oldani az embargót, de az irániak közölték, hogy ha Kazahsztán érdekesebb volt, akkor hajrá. Csak egy 300 milliós piacot dobtunk el, mert okos a Peti. (Lehet szidni, hogy embereket akasztanak fel, stb., de gazdasági szempontból kb. megkerülhetetlen Irán... ezt a hanyatló nyugat előbb megértette, mint a mi fénylő keleti csillagunk... hajrá)Gyurma Pappa

Pedig mennyire készültem rá, hogy fele annyiba fog kerülni végre a pisztácia 😕 (funfact: Irán termeli a világ pisztáciájának majdnem 50%át)Hanni

Ohh fuck, ebbe bele sem gondoltam 😕 Imádom a pisztáciát 😕Gyurma Pappa

ON

1) majd ha valoban kivezetik 2034-re.. szerintem csuszni fog az is.
2) de ha esetleg meg is tortenik, Magyarorszagnak eleg neheznek lenne innovatornak lennie ezen a teruleten azert...

Nincs maglevunk, mesterseges szigeteink, nanotechnologiaban vagy elektromos autok gyartasaban se vagyunk TOP 10-ben...

Szerintem magaval az atomenergiaval nincs baj.. bar a fuziosnak meg jobban orulnek 😊

Azért ez nem teljesen van így. Európa rengeteget vitázik a megújuló energiaforrásokról, de ténylegesen kevesen mennek ebbe az irányba. Németország pl igen, de Anglia annak ellenére,hogy fejleszti a szélerőmű parkjait is, kb még mindig az atomra szavaz. És akkor ott van még a fúziós reaktor project stbstb.undisputedly

Hát az az "elég kevesen" szerintem éppenséggel elég sok. Németország és Olaszország jut mindenkinek eszébe, de pl. Svájcban népszavazás döntött már, hogy 2034-re kivezetik technológiát, Belgiumban ugyancsak megszületett a döntés, szintén a 2030-as évekre datálva, Svédország még az előző évezred végén döntött a technológia kivezetéséről, amit később ugyan felülvizsgáltak, de Fukusima után megint emellett tették le a voksot. Ott is a 30-as évekre futnak ki a jelenlegi reaktorok. A csehek a mi utunkat járták (vagy mi az övékét), nekik is van egy "régi Paksuk", és lett egy "új Paksuk" - kb. pont ugyanolyan kapacitásokkal. Az "új Paks" 2000 környékén indult be. A gond, hogy a miénk 2030-ban indul be, azaz a csehek kb. 30 évvel előttünk járnak. Lényegében addigra fut ki a ciklusa az "új Paksnak" (amit persze lehet hosszabbítgatni, de 30 év alatt már kb. visszahozza magát), mire mi elindítjuk a miénket.

Ezek az országok amiket itt említettem - Anglia és Franciaország mellett - az EU legnagyobb "atomfogyasztói". És közöttük is a többség kifelé látszik menni a dologból. Persze épülnek újak is, és Anglia és Franciaország valóban nem akar kiszállni hosszabb távon sem. (Nem véletlen, ennek a kettőnek van erős business érdekeltsége, és mindkettő képes a teljes nukleáris ciklus kezelésére házon belül.)

Ami miatt én problémásnak látom, hogy Franciaországon kívül 15 éven belül gyakorlatilag egy ország sem lesz, amelyik a villamosenergia-termelésének meghatározó arányát atomból nyeri. Nálunk ez az ami aggaszt. Egy 20-30%-os atomrészesedés még jó is, mert megteremti a folyamatos ellátásbiztonságot, és nem olyan nagy az arány, hogy ha az atomenergia előállítási költségei esetleg megnőnének a többihez képest (vagy a többi lenne olcsóbb), akkor azt ne lehetne lenyelni a többi kárára. De 60%-os részesedésnél az atom fogja az árakat meghatározni, ott már sokkal kisebb mozgástér lenne arra, hogy a villanyárakat versenyképesen tartsuk - ha az atom drágul.

Szóval nyugodtabb lennék, ha mondjuk egyelőre csak 1 blokkot építenénk, aztán majd mondjuk 10 év múlva eldöntenénk, hogy kell-e az a másik vagy sem. Mivel ugyanoda épül(ne) mindegyik ahol már a többi is van, nem lenne az elcsúsztatott építés miatt olyan nagy pluszköltség.peterk2005

Tudom,nem illik röviden válaszolni, de idő szűkében...

Az európai politikai vetésforgó rendszer miatt elvétve találsz olyan országot, amelyik társadalmi konszenzussal áll a megújuló energia mellett (ha egyik szerint x energiaforrás a jó, az ellenzéke az y-ra szavaz és igaz ez vica versa). Talán Németország és skandinávia. Amint jön egy másik erőtér amelyik a politikai céljai miatt inkább az atomot favorizálja, könnyen megteheti, mert az embereket nem igazán érdekli,csak nekik legyen jó. Tervezeteket és elvi állásfoglalásokat kötelezettség nélkül lehet kötni, ténylegesen elindulni egy irányba már teljesen más kérdés.

Azért ez nem teljesen van így. Európa rengeteget vitázik a megújuló energiaforrásokról, de ténylegesen kevesen mennek ebbe az irányba. Németország pl igen, de Anglia annak ellenére,hogy fejleszti a szélerőmű parkjait is, kb még mindig az atomra szavaz. És akkor ott van még a fúziós reaktor project stbstb.undisputedly

Hát az az "elég kevesen" szerintem éppenséggel elég sok. Németország és Olaszország jut mindenkinek eszébe, de pl. Svájcban népszavazás döntött már, hogy 2034-re kivezetik technológiát, Belgiumban ugyancsak megszületett a döntés, szintén a 2030-as évekre datálva, Svédország még az előző évezred végén döntött a technológia kivezetéséről, amit később ugyan felülvizsgáltak, de Fukusima után megint emellett tették le a voksot. Ott is a 30-as évekre futnak ki a jelenlegi reaktorok. A csehek a mi utunkat járták (vagy mi az övékét), nekik is van egy "régi Paksuk", és lett egy "új Paksuk" - kb. pont ugyanolyan kapacitásokkal. Az "új Paks" 2000 környékén indult be. A gond, hogy a miénk 2030-ban indul be, azaz a csehek kb. 30 évvel előttünk járnak. Lényegében addigra fut ki a ciklusa az "új Paksnak" (amit persze lehet hosszabbítgatni, de 30 év alatt már kb. visszahozza magát), mire mi elindítjuk a miénket.

Ezek az országok amiket itt említettem - Anglia és Franciaország mellett - az EU legnagyobb "atomfogyasztói". És közöttük is a többség kifelé látszik menni a dologból. Persze épülnek újak is, és Anglia és Franciaország valóban nem akar kiszállni hosszabb távon sem. (Nem véletlen, ennek a kettőnek van erős business érdekeltsége, és mindkettő képes a teljes nukleáris ciklus kezelésére házon belül.)

Ami miatt én problémásnak látom, hogy Franciaországon kívül 15 éven belül gyakorlatilag egy ország sem lesz, amelyik a villamosenergia-termelésének meghatározó arányát atomból nyeri. Nálunk ez az ami aggaszt. Egy 20-30%-os atomrészesedés még jó is, mert megteremti a folyamatos ellátásbiztonságot, és nem olyan nagy az arány, hogy ha az atomenergia előállítási költségei esetleg megnőnének a többihez képest (vagy a többi lenne olcsóbb), akkor azt ne lehetne lenyelni a többi kárára. De 60%-os részesedésnél az atom fogja az árakat meghatározni, ott már sokkal kisebb mozgástér lenne arra, hogy a villanyárakat versenyképesen tartsuk - ha az atom drágul.

Szóval nyugodtabb lennék, ha mondjuk egyelőre csak 1 blokkot építenénk, aztán majd mondjuk 10 év múlva eldöntenénk, hogy kell-e az a másik vagy sem. Mivel ugyanoda épül(ne) mindegyik ahol már a többi is van, nem lenne az elcsúsztatott építés miatt olyan nagy pluszköltség.

Dél.
Az új kelet a dél, tessék figyelni.Sobri Jóska

Hát akkor meg Irán és az arab térség nem sokkal inkább dél?

annál azért kicsit komplikáltabb a történetbaggio

Az a baj, hogy gyakorlatilag bármiről van szó, mindig elő tudod venni ezt a választ, de ha célpiacként tekintünk egy országra, akkor de ennyire egyszerű, legalábbis kiindulásnak. Ha hozzávesszük, hogy világpolitikailag sokkal jobb terep, akkor már megint jobb a helyzet.

De a lényeg mindenképp az volt, hogy a külügy egyébként teljesen vakon volt a tárgyalássokkal kapcsolatban, amikor már az egész EU ott toporgott, hogy beszélhessenek valakivel, aki Iránban szóval bír, SZP vezette minisztérium épp a kazah utat készítette elő bőszen, és nem ért rá.