Legendavadászat

Tényleg pezsgőznek a ’72-es Dolphins játékosai, ha már nem maradt veretlen csapat az NFL-ben vagy igaz, hogy egyszer egy fûnyíró ölt meg egy nézőt? Gyûjtés pár elterjedt focis "városi legendából", elsőre hihetetlen sztoriból

Legendavadászat
A gyûjtés forrásai a snopes.com, illetve Brian Cronin oldala, a Legends Revealed, vendégszerzőnk ezúttal is Dorkó Szabolcs (Szabler).
 
 
Állítás: Amikor az utolsó, a szezon során addig veretlen csapat is begyûjti első vereségét, a Miami Dolphins 1972-ben veretlen szezont produkáló csapatának életben lévő tagjai pezsgőt bontva ünnepelnek.
 
HAMIS
A makacs legenda annak ellenére tartja magát, hogy többen, többször cáfolták már. A legvalószínûbb, hogy ilyesfajta ünneplés talán csak egyszer történt és az is legfeljebb három játékost érintett: az egykori Dolphin, Jim Riley szerint Garo Yepremian, Nick Buonoconti és Dick Anderson pezsgőztek egy ízben közösen. Egy dolog, hogy az 1972-es bajnokcsapat tagjai lelkük mélyén minden bizonnyal valóban szorítanak azért, hogy ne nagyon ismételhessék meg mások egyedülálló fegyvertényüket, de hogy ilyen szervezet körülmények között ünnepelnének, az teljes képtelenség.
 
 
Állítás: Bronko Nagurski-t, a Minnesotai Egyetem egyik edzője akkor fedezte fel, amikor észrevette, hogy a nagy erejû fiatalember az út melletti szántóföldeken lovak nélkül, pusztán saját erejéből szánt.
 
HAMIS
Nagurski valóban szokatlanul erős atléta volt, és erejének nagyságáról számtalan színes történet kering, de ezek legtöbbje – így a fenti is – nyilvánvalóan túlzó vagy hamis. Ha a fenti állítást kiegészítjük azzal az adalékkal, hogy az útbaigazítást is kérő edzőnek, Clarence Spears-nek, Nagurski állítólag a nehéz ekevasat felemelve mutatta meg az utat, láthatjuk, hogy egy korokat és kultúrákat átívelő vándormotívummal van dolgunk. (Ld. a Laczkfi nádornak petrencés rúddal utat mutató Toldi Miklós története.)
 
 
Állítás: Vince Lombardi mondta először, hogy: „Winning’s not everything, it’s the only thing.” („A győzelem nem minden, az az egyetlen.”)
 
HAMIS
Kétség sem fér hozzá, hogy Lombardi használta ezt a mondást, először 1959-ben, amikor a Green Packers főedzője lett, de eredetileg nem tőle származik. A szállóige valójában Henry „Red” Saunders-nek az UCLA egykori mesterének agyából pattant ki. A Sports Illustrated egyik 1955-es számában Saunders szájából még idézte is a manapság inkább Lombardinak tulajdonított szavakat.
 
 
Állítás: Egymást követő években két CFL-csapat is elhunyt játékost draftolt.
 
IGAZ
Az 1990-es évek elején a Kanadai Futball Liga délre próbált terjeszkedni és felvette soraiba többek között a Las Vegas Posse-t és a Baltimore Colts-ot (később Baltimore Stallions). A Posse egy szezon után feloszlott és játékosait külön drafton osztották el 1995 áprilisában. Ezen a drafton az Ottawa Rough Riders a defensive end, Derrell Robertsont választotta. Robertson viszont még az előző év decemberében életét vesztette egy balesetben.
A CFL 1996 márciusában rendezett egyetemi draftjának 5. körében aztán a Montreal Alouettes (mely korábban Baltimore Stallions volt) húzott ki egy már elhunyt defensive endet. A Northern Illinois egykori játékosát, James Egginket 1995 decemberében - négy hónappal korábban - vitte el a rák
 
 
Állítás: Vince Lombardi öt perccel azt követően, hogy megtudta: egyik játékosa ügynököt fogadott a csapattal folytatott tárgyalásaihoz, elcserélte az illetőt.
 
HAMIS
A viszonylag széles körben ismert tévhit főszereplője Jim Ringo, a később Hall of Fame-be választott center. Ringo 1963-ban már túl volt karrierje zenitjén, de fizetésemelést szeretett volna elérni. A történet szerint a center személyesen Lombardival tárgyalt, ám amikor utóbbi megtudta, hogy Ringo ügynököt fogadott érdekei képviseletére, éktelen haragjában minden teketória nélkül eltrade-elte játékosát a Philadelphia Eagles-nek. A történet több ponton valótlan. A játékosokkal, így Ringoval is, a szerződésüket illető kérdésekben Pat Peppler, a személyzeti ügyekért felelős igazgató tárgyalt, bár a döntéseket végső soron természetesen Lombardi hozta. Lombardi ezen felül nem percek, hanem hetek alatt döntött Ringo elcseréléséről, és eközben inkább azt mérlegelte, hogy a koros center akkor lehet-e nagyobb hasznára a Packers-nek, ha marad, vagy akkor, ha egy előnyös cserével még jó időben túladnak rajta. A legendás edző szûk körben el is ismerte ezt, ám az újságírók előtt már a legendás változatot terjesztette. Részint emiatt, részint pedig azért, mert az azóta eltelt években a játékosügynökök szerepe még inkább megnőtt, a tévhit szinte semmit sem veszített népszerûségéből.
 
 
Állítás: A New Orleans Saints onnan kapta a nevét, hogy a csapatot Mindenszentek Napján alapították.
 
HAMIS
Az igaz, hogy a hivatalos bejelentés, hogy a városnak NFL csapata lesz 1966. november 1-én, azaz Mindenszentek Napján történt meg, de a név már évekkel korábban megszületett a csapatért lankadatlanul lobbizó üzletember, Dave Dixon fejében. A Saints név konkrét ihletője "When the Saints Go Marching In" c. gospel himnusz volt. A nagy vallásos közösséggel rendelkező New Orleans életében ugyanakkor a Mindenszentek Napja nyilvánvalóan jelentős ünnepnek számít, így az említett bejelentés időzítése egyáltalán nem volt véletlen.
 
 
Állítás: Egy csapatától kirúgott játékos fegyvert rántott a csapat általános menedzserére.
 
IGAZ
Az igazsághoz tartozik, hogy Charles Lockhartot 1968-ban nem egyszerûen kirúgták a Houston Oilers-től, ennél kicsit többről volt szó. Lockhart ugyanis megsérült az Oilers edzőtábora alatt és a vállát meg kellett operálni. A csapat általános menedzsere, Dan Klosterman ezután nem csak kirúgta a játékost, de még a – Lockhart szerint neki jogosan járó - fizetését sem volt hajlandó kifizetni. A kifizetés körüli vita valóban odáig fajult, hogy Lockhart fegyvert fogott Klostermanra. Noha a játékos később azt mondta, hogy esze ágában sem volt használni a pisztolyt, végül egy scout avatkozott közbe és fegyverezte le. Az általános menedzser maga nem emelt vádat az eset miatt, Lockhart viszont tiltott fegyverhasználatért így is három hónap börtönt kapott.
 
 
Állítás: Joe Theismann megváltoztatta neve kiejtését, hogy az így jobban rímeljen a Heismanre, az egyetemi foci legrangosabb és legismertebb trófeájára, illetve annak névadójára.
 
IGAZ
Joe Theismann, a Notre Dame irányítója már 1970-es senior idénye előtt a rangos elismerés komoly várományosának számított, és addig „Theez-man”-ként ejtett nevét valóban azért változtatta „Thighz-man”-re mert így példának okáért egy „Theismann for the Heisman!” rigmus sokkal jobban csengett. A dolog érdekessége, hogy amikor szándékát családjával megosztotta, akkor nagyanyja állítólag felvilágosította őt arról, hogy családnevének helyes ejtése voltaképpen a „Tice-man” lenne, ami már valóban csak hajszállal különbözik a „Thighz-man”-től. A trófeát végül nem Theismann, hanem egy másik irányító, a stanfordi Jim Plunkett kapta meg.
 
 
Állítás: Az egykori legendás minnesotai „People Eater”, Jim Marshall egyszer úgy menekült meg a fagyhaláltól, hogy papírbankókat égetett el.
 
IGAZ
A hajdani Vikings-klasszist, aki legtöbben csak a „rossz irányban tett futása” miatt ismernek, 1971-ben valóban nem mindennapi körülmények között élt túl egy hómobilos túrát. A montanai és wyomingi vadonban kiruccanó 16 fős csoportra, melynek Marshall is tagja volt, kemény hóvihar csapott le és a túrázókat elszakította egymástól. Az egyik csoportban egy bankigazgató halálra is fagyott, míg Jim Marshall négy társával, köztük egy csapattársával Paul Dicksonnal, úgy élte túl a jeges éjszakát, hogy egy öngyújtóval és Marshall pénztárcájának tartalmával (a játékos szerencsére mindig sok készpénzt hordott magával) sikerült nagyobb tüzet rakniuk.
 
 
Állítás: A vezetőbíró csak azt követően adta meg az „Immaculate Reception”-ről elhíresült meccsen Franco Harris sorsdöntő touchdownját, hogy kiderült, a kevés rendőr nem tudná őt és játékvezetőtársait megóvni a hazai közönség esetleges haragjától.
 
HAMIS
A legenda szerint a kritikus pillanatokban Fred Swearingen vezetőbíró aziránt tudakozódott, hogy hány szolgálatban lévő rendőr van a Pittsburgh Steelers és az Oakland Raiders emlékezetes összecsapásának helyet adó Three Rivers Stadiumban, és amikor megtudta, hogy csupán hat, rájött, hogy, ha kedves az élete nem ítélhet a hazaiak ellen. „Ha csak hat, akkor ez azt jelenti, hogy hat pont a Steelers-nek!”, mondta állítólag Swearingen és magasba emelt karjaival touchdownt jelzett. Vicces a történet, de – noha soha nem zárható ki a fenyegető hazai publikumnak a játékvezetők pszichéjére gyakorolt hatása – teljesen légből kapott. A sztori Al LoCasalé-hez, a vereséget nehezen megemésztő Fosztogatók akkori ügyvezetőjéhez köthető, aki először egy szezonzáró banketten mesélte el.
 
 
Állítás: Egy focimeccsen szurkoló halálát okozta egy repülő fûnyíró.
 
IGAZ
A fatális baleset egy 1979. december 9-én egy Jets-Patriots meccs szünetében történt. A két félidő között rádióirányítású repülőmodellek bemutatójára került sor, és az extravagáns modellek egyike küllemében teljesen egy fûnyíróra hasonlított - azaz inkább volt szó egy fûnyíróra hasonlító modellrepülőről, mint egy ténylegesen repülő fûnyíróról. A modell gazdája azonban elveszítette az irányítását a jármû felett, és a „fûnyíró” végül a nézők közé csapódott. Ketten szenvedtek súlyos fejsérüléseket az eset következtében, egyikük pedig négy nap múlva sajnos bele is halt ezekbe.
 
 
Állítás: Az egyik legismertebb „Mr. Jelentéktelen” olyannyira jelentéktelennek tûnt csapata számára, hogy amikor kezdő irányító lett, olyan mezben lépett pályára, amelyen el volt írva a neve.
 
IGAZ
A Mr. Jelentéktelen (Mr. Irrelevant) a mindenkori draft utolsó pickjével választott játékos. A hagyomány, hogy az illetőt külön címmel és trófeával díjazzák, 1976-ra nyúlik vissza és Paul Salata munkálkodásának köszönhető. Ezek a Jelentéktelenek általában nem sokra viszik az NFL-ben és jól jön nekik a díjjal járó „15 perc hírnév”, ám akadnak olyan kivételek, mint Bill Kenney, aki kezdő irányító lett a Kansas City Chiefs színeiben, sőt 1983-ban a Pro Bowlra is beválasztották. Kenney igazából az 1978-as draft utolsó előtti pickjével kelt el, de mivel az utolsó választott még az edzőtáborok előtt karrierjének véget vető sérülést szenvedett, hamar az irányítóra szállt a Mr. Jelentéktelen-titulus. Kenney 1980-ban szintén sérülés, a kezdő QB lerobbanása miatt lépett az első vonalba, és lett a Chiefs első számú irányítója, de ekkor neve még valóban pontatlanul, mint „Kenny” szerepelt meze hátoldalán.
 
 
Állítás: Ronnie Lott leamputáltatta az egyik ujját, csak hogy játszhasson az 1985-ös idény rájátszásában.
 
HAMIS
Lott az alapszakasz utolsó meccsén szenvedett ujjsérülést. Konkrétan az egyik kezén a kisujjában tört el a csont. Az orvosok azt mondták a védőnek, hogy ujja csak úgy gyógyulhat meg teljesen, ha kihagyja a playoff-ot, amire Lott persze nem volt hajlandó. A 49ers későbbi Hall of Famere így fájdalmas kisujja dacára pályára lépett a Giants elleni, egyébként vesztes, rájátszás mérkőzésen, de így a szezon végeztével szükségessé vált az ujj hegyének amputációja.
 
 
Állítás: A Gatorade-zuhany a New York Giants játékosainak agyszüleménye.
 
HAMIS
A szokás népszerûsítése, szélesebb körben való elterjesztése valóban az 1986-ban Super Bowlt nyert New York Giants játékosaihoz köthető. A Hall of Famer linebacker, Harry Carson, mint elkövető és Bill Parcells főedző, mint elszenvedő a Gatorade-zuhany arcaivá váltak, de az első ilyen ünneplés pár évvel korábbra datálható. 1984. november 25-én a Chicago Bears 39-3 arányban verte meg a rivális Minnesota Vikings-et és a győzelemmel kiharcolt csoportgyőzelmet a Medvék többek között úgy ünnepelték meg, hogy a csapat két ásza, Mike Hampton és Mike Singletary a jeges vizes hordó tartalmával nyakon zúdította Mike Ditka vezetőedzőt. Nem tudni biztosan, hogy a Giants-esek valóban tudtak-e Singletary-ék korábbi húzásáról és valóban abból merítettek-e, de az bizonyos, hogy nem az elsők voltak.
 
 
Állítás: Kurt Warner visszautasította, hogy a Sports Illustrated azon számának címlapjára kerüljön, amely a magazin borítóján való szerepléssel kapcsolatos „átokkal” foglalkozott.
 
IGAZ
Az emlegetett átok még a Madden-átoknál is régebbi, az 1950-es évekre nyúlik vissza, de a lényege ugyanaz. A babonában hívők szerint az SI címlapjára kerülő sportoló jó formája az „átok” hatására megtörik, játéka csapnivalóvá – jobb esetben középszerûvé – válik. A magazin 2002. január 21-i számában Alexander Wolff nagyszabású cikkben tett kísérletet a babona cáfolatára, és a szám címlapjára Kurt Warnert szánták egy fekete macska társaságában. Warner szereplése azért lett volna logikus, mert 13-as mezszáma ellenére már Super Bowlt is nyert, ráadásul éppen második MVP-szezonját futotta. Az irányítón végül mégis úrrá lehetett a babona és lemondta a címlapfotózást. Érdekes adalék, hogy Warner így sem kerülhette el „sorsát”, mert pár héttel később csapatával, a St. Louis Rams-szel vereséget szenvedett a Super Bowlban a sokkal esélytelenebbnek tartott New England Patriots-tól.
 
 
Állítás: A Monster kábelgyártó cég beperelte a Chicago Bears-t a csapat beceneveként is használt, Monsters of the Midway miatt.
 
HAMIS
A Monster céget onnan ismerheti a fociszerető közönség, hogy 2004 és 2008 között a 49ers stadionjának névadója volt. (Az arénát akkor Monster Parknak hívták.) Noha az állítás lényegében hamis, van némi igazságtartalma. 2005-ban ugyanis a Bears le akarta védetni a Monsters of the Midway nevet, hogy azt majd a szurkolók körében értékesítendő pólókra nyomtathassa. A Monster perre nem ment emiatt, csupán 60 napos türelmi időt kért a Bears folyamodványa ügyében illetékes Védjegy Hivataltól, hogy eldönthesse, az NFL-csapat szándéka sérti-e a cég érdekeit. Végül úgy döntöttek, hogy nem sérti, így a Monsters of the Midway védjegyet a Bears bejegyezhette.