NCAA beharangozó, 10. játékhét

Írta: vassadi — 2012. november 2., 21:29

Az alapszakasz legjobban várt meccseit hozza a 10. forduló.

NCAA beharangozó, 10. játékhét

1. LSU Tigers (5.) - Alabama Crimson Tide (1.)
November 4., vasárnap, 01:00 (TV: ESPN America, élő)

A 10. fordulóig kellett várni a szezon legnagyobb érdeklődésre számot tartó SEC-rangadójára, az előző idény nemzeti döntőjének visszavágójára. A Tigers hazai pályán próbál meg revansot venni a januári National Championship Game-en elszenvedett 21-0-s vereségért, győzelem esetén pedig a louisianaiak az SEC West elsőszámú esélyeseivé válnának, és a BCS-döntős szereplés reménye is újra élne Baton Rouge-ban. A tavalyi évvel ellentétben idén a Crimson Tide tölti be az üldözött szerepét: Nick Saban tanítványai stabilan őrzik helyüket a rangsorok élén, a Death Valley-ben aratott siker pedig gyakorlatilag garantálná divíziógyőzelmüket.
Nagy tételben lehet fogadni arra, hogy az LSU és az Alabama mostani találkozóján sem a két csapat támadójátéka fog dominálni - a legfontosabb statisztikai kategóriákat vizsgálva idén is az országos elitben találhatjuk a két defense-t. A hét új kezdő ellenére a Tide védelme egyelőre semmivel sem teljesít rosszabbul, mint tavaly. Eddigi meccseiken az Ole Miss tudott ellenük a legtöbbet haladni a földön, de a Rebels futóinak eredményessége is kimerült 80 yardban, Knoxville-ben pedig első komolyabb tesztjén a passzjáték ellen jól vizsgázott a szinte teljesen kicserélődött secondary. Futással szinte áthatolhatatlan a Jesse Williams vezette védőfal, a linebacker-sorban belül a C.J. Mosley - Nico Johnson - Trey DePriest hármas rotáció dolgozik, a külső LB-k közül elsősorban Adrian Hubbard és Xzavier Dickson révén a pass rush még hatékonyabb, mint Courtney Upshaw és Jerrell Harris ténykedése idején, a hátsó négyesben Dee Milliner és Robert Lester pedig igazi playmakerek (ketten együtt 5 interceptiont és 13 leütött passzt jegyeznek). Egy-két kisebb hullámvölgytől eltekintve a John Chavis által koordinált defense is stabilan hozza azt a szintet, ami a játékosállomány minősége alapján elvárható az egységtől. Barkevious Mingo, Bennie Logan, Anthony Johnson, valamint Sam Montgomery az ország talán legjobb kezdő védelmi frontját alkotják; a linebackereknél más-más okból több kulcsjátékos sem áll a csapat rendelkezésére, Kevin Minter azonban igazi vezérré lépett elő; és a secondary-t sem vetette vissza olyan játékosok elvesztése, mint Morris Claiborne vagy Tyrann Mathieu.
Támadó oldalon a két csapat futójátéka hasonlóan hatékony; a Tigers 208.4, a Tide 214.4 yardot átlagol meccsenként. Les Miles együttese a tavalyi szezonhoz hasonlóan most is négy running backet rotál, így Michael Ford, Kenny Hilliard, Spencer Ware, valamint a freshman Jeremy Hill nagyjából ugyanannyi lehetőséget kapott, míg Tuscaloosában - a nagyszerű támadófal mellett - Eddie Lacy és az újonc T.J. Yeldon a futójáték eredményességének fő letéteményese. Igazán nagy különbséggel a két gárda között irányító poszton szembesülhetünk: a louisianaiaknál Zach Mettenberger nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ellenben a túloldalon A.J. McCarron fejlődése töretlen, jelenleg övé a legjobb QB rating az országban, és a Heisman-esélyesek között is egyre többen emlegetik a nevét. Ezek alapján nem meglepő, hogy míg az LSU passzjátéka igencsak akadozik, addig a hagyományosan a futójátékra építő Alabama offense a passzokkal történő haladásra is ugyanakkora hangsúlyt tud fektetni (meccsenként átlagban 222 yard). McCarron ebben a szezonban még nem dobott interceptiont, a támadóegység labdabiztossága pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Tide az egyik legjobb turnover mutatóval rendelkezik az országban. A BCS-döntő egyik kulcsa a csapatok passzjátékának hatékonysága közti különbség volt, és ezúttal is alapvetően meghatározhatja a mérkőzés alakulását, hogy a kiváló védelmek ellen melyik támadósor lesz eredményesebb a levegőben.
A párharc két tavalyi meccsén látottakból okulva a speciális csapatrészekre is kiemelt figyelmet kell szentelni. Az első találkozón 4 mezőnygól-kísérletet is elhibázó alabamai kickerek idén jóval konzisztensebb formát mutatnak: a döntőben 5 field goalt értékesítő Jeremy Shelley még nem hibázott (9/9 a mérlege), valamint egyelőre a kickoffokért és távoli mezőnygólokért felelős Cade Foster is megbízhatóbban látja el feladatait. A Tigers-nél Drew Alleman 17 próbálkozásából 5-öt kihagyott, és bár ezek a hibák végül nem bizonyultak sorsdöntőnek, egy ilyen mérkőzésen már nem engedhet meg magának hasonlót a tigrisek kickere.
Az LSU és az Alabama rivalizálásának idei felvonását már nem illették a hangzatos „Évszázad mérkőzése” titulussal, de a tét még nagyobb, mint a szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt rendezett mérkőzésen volt: garantált, hogy ezúttal csak a győztes juthat el a nemzeti döntőbe. Ha nem is az évszázad, de - a csapatok számára mindenképpen - az év meccse.

Akikre érdemes figyelni:
LSU: Zach Mettenberger (QB), Alex Hurst (OT), Sam Montgomery (DE), Barkevious Mingo (DE), Bennie Logan (DT), Anthony Johnson (DT), Kevin Minter (LB), Tharold Simon (CB), Eric Reid (S), Brad Wing (P)
Alabama: A.J. McCarron (QB), Eddie Lacy (RB), T.J. Yeldon (RB), D.J. Fluker (OT), Chance Warmack (OG), Barrett Jones (C), Jesse Williams (NT), C.J. Mosley (LB), Dee Milliner (CB), Robert Lester (S)

2. USC Trojans (17.) - Oregon Ducks (4.)
November 4., vasárnap, 00:00

A szezon leginkább várt mérkőzései közül egy másik összecsapásra is ezen a hétvégén kerül sor - Los Angeles-ben a Pac-12 két óriásának csúcsrangadóját rendezik. Az idény előtt úgy tűnt, a főcsoport-győzelem szempontjából nem lesz igazán nagy tétje a meccsnek, mert a november végi konferencia-döntőben úgyis ismét találkozik egymással Lane Kiffin és Chip Kelly együttese, így a mérkőzés végkimenetele a nemzeti döntőbe kerülésért folyó versenyfutásban lesz igazán meghatározó, de ez már csak részben igaz. A National Championship Game-en való részvétel lehetősége már csak az Oregont motiválhatja; a USC múlt heti, Arizonától elszenvedett vereségével végleg kikerült a BCS-fináléra esélyes csapatok köréből. Sőt, a Trojans azért fog küzdeni ezen a mérkőzésen, hogy a Pac-12 South-on belül ne kerüljön hátrányba a UCLA és az Arizona State alakulatával szemben (ez persze a Bruins és a Sun Devils meccsétől is függ), mert egy újabb botlás akár a hazaiak főcsoport-döntős szereplését is veszélybe sodorhatja.
A Pac-12 idei legnagyobb rangadóján hasonló a felállás, mint az LSU-Alabama derbin, az egyik oldalon egy megállíthatatlannak tűnő gépezettel, míg a másikon egy játékosállomány alapján szintén elit, de kisebb hullámvölgyeket megélt gárdával. A Chip Kelly-féle offense a csapat tavalyi támadósorának két kulcsfigurája, Darron Thomas és LaMichael James nélkül sem lassult le. A freshman Marcus Mariota eddig nagyon magabiztosan irányít, Kenjon Barner 974 yardjával és 14 TD-jével a futójáték élére állt, De’Anthony Thomas pedig - bár az utóbbi időben talán ritkábban hívja fel magára a figyelmet - úgy folytatta remeklését, ahogy a Rose Bowlon abbahagyta. A Ducks-nak ebben a szezonban gyakorlatilag még nem kellett „teljes meccset” játszania, mérkőzéseiket szinte egytől egyig már az első félidőben eldöntötték. A meccsek első két negyedében 36.25 pontot átlagoló „Quack Attack” mellett ez a védelem nagyszerű teljesítményének is köszönhető - az oregoni defense olyan csapatok támadóegységét bénította meg teljesen (amíg volt tétje az adott meccsnek), mint a Washington vagy az Arizona State, de a legemlékezetesebb talán a múlt héten épp a USC-t legyőző Arizona 0 ponton tartása.
A skill posztokon jobbnál jobb játékosokat felvonultató trójai támadósor összességében jól teljesít, de nem tudta konzisztensen a tőle elvárt színvonalat hozni, ennek oka pedig mindenekelőtt az offensive line instabilitása. Az erős front sevennel rendelkező védelmek sok nehézséget okoztak a kaliforniai alakulat támadófalának, így a Matt Barkley, Robert Woods, vagy az előző fordulóban 345 yardot elkapó Marqise Lee által fémjelzett passzjáték sem tudott mindig maximumot nyújtani, és olykor a futójáték beüzemelésével is akadtak gondjaik. A sikerhez Khaled Holmeséknak az eddigieknél sokkal határozottabban kell fellépniük a Ducks védelmi frontjával szemben, a USC-nél azonban igazán heroikus teljesítményre a védőktől lesz szükség. Elsősorban a védőfalon és az LB-soron fog múlni, hogy mennyire tudják limitálni a vendégeket a földön. A Trojans linebackerei - Dion Bailey vezetésével - rendkívül gyorsak és atletikusak, amit maximálisan ki is kell használniuk Barnerék ellen. Ha Monte Kiffin védelme kordában tudja tartani az Oregon futójátékát, és ezzel több passzra kényszerítik ellenfelüket, már lehet keresnivalója a trójai defense-nek a meccsen, mivel Mariotának közel sem állnak olyan célpontok a rendelkezésére, mint a túloldalon Woods vagy Lee, miközben a secondary-ből többek között T.J. McDonald és Nickell Robey vadászik a labdáira.
A két csapat tavaly emlékezetes mérkőzést játszott egymással az Autzen Stadiumban, melyet akkor meglepetésre a USC nyert 38-35 arányban, megakadályozva ezzel a kacsákat abban, hogy újra nemzeti döntőig jussanak. A Ducks célja most is a nagydöntő, míg a Trojans bár erről már lemondhat, még semmi sincs veszve Barkleyék számára - a főcsoport-győzelemre változatlanul megvan minden esélyük, ezáltal pedig (vagy ha nem sikerül, akár még at-large alapon is) BCS Bowllal zárhatják az idényt. Drámai csatára van kilátás.

Akikre érdemes figyelni:
USC: Matt Barkley (QB), Silas Redd (RB), Curtis McNeal (RB), Robert Woods (WR), Marqise Lee (WR), Randall Telfer (TE), Khaled Holmes (C), Dion Bailey (LB), Nickell Robey (CB), T.J. McDonald (S)
Oregon: Marcus Mariota (QB), Kenjon Barner (RB), De’Anthony Thomas (RB/WR), Colt Lyerla (TE), Dion Jordan (DE), Taylor Hart (DL), Kiko Alonso (LB), Michael Clay (LB), Avery Patterson (CB), Jackson Rice (P)

3. Kansas State Wildcats (2.) - Oklahoma State Cowboys (24.)
November 4., vasárnap, 01:00 (TV: Digi Sport 1, élő)

Úgy tűnik, a Big 12 élvonalának és középmezőnyének határán ingázó Cowboys maradt az utolsó csapat, amely megakadályozhatja Bill Snyder alakulatának főcsoport-győzelmét. Ha Mike Gundy tanítványai nyernek Manhattanben, átveszik a konferencia első helyét, igaz, korántsem biztos, hogy meg is tudnák azt tartani, mivel az utolsó négy játékhét során a West Virginia, a Texas Tech, az Oklahoma, valamint a Baylor lesz az ellenfelük. Collin Kleinék persze igyekeznek minden ilyen találgatásnak elejét venni, és a Pokes legyőzésével megtenni a következő nagy lépést a főcsoport-elsőség felé. Az OSU elleni mérkőzésre utolsó nagy akadályként is tekinthetnek a kansasiek, elvégre ha sikerrel abszolválják a meccset, utolsó három találkozójukból már csak kettőt kellene behúzniuk a biztos bajnoki címhez, a csapatok mostani formáját összehasonlítva pedig a TCU, Baylor, Texas hármas ellen ez kötelezőnek is vehető. A Wildcats azonban a Big 12 megnyerésénél is nagyobb célokra tör, és a jelen pillanatban a BCS-rangsor második helyét elfoglaló vadmacskáknak mindenképpen meg kell őrizniük hibátlan mérlegüket ahhoz, hogy a szezon végén is ott legyenek azon együttesek sorában, akik között eldől a National Championship Game-en való részvétel kérdése. Stillwaterben tudják, milyen az, ha egy upset megfosztja őket a sokáig dédelgetett nemzeti döntős álmoktól, és a cowboyok most ugyanarra készülnek, mint amit tavaly az Iowa State velük tett. Ha az Oklahoma State offense Joseph Randle vezérletével a KSU - Tre Walkert (LB) az idény hátralévő részére elveszítő - védelmét is fel tudja törni, hasonló shootoutot hozhat a meccs, mint a két gárda előző idénybeli, 52-45-ös Cowboys-győzelemmel véget érő találkozója.

Akikre érdemes figyelni:
Kansas State: Collin Klein (QB), John Hubert (RB), Tyler Lockett (WR), Chris Harper (WR), B.J. Finney (C), Meshak Williams (DE), Arthur Brown (LB), Nigel Malone (CB), Ty Zimmerman (S)
Oklahoma State: Wes Lunt (QB), Joseph Randle (RB), Charlie Moore (WR), Josh Stewart (WR), Lane Taylor (OG), Caleb Lavey (LB), Justin Gilbert (CB), Brodrick Brown (CB), Daytawion Lowe (S), Quinn Sharp (K/P)

4. Texas Tech Red Raiders (18.) - Texas Longhorns (23.)
November 3., szombat, 20:30

A Texas idén (is) komoly csalódás. A legtöbben azt várták, hogy két félresikerült szezon után a Longhorns végre  visszatér a nemzeti elitbe, ehhez képest az egyénileg nagyszerű játékosokból álló védelem egységként nagyon gyengén teljesít, és úgy tűnik, a biztató kezdés ellenére a QB poszt ugyanolyan problémás, mint tavaly volt. Állami vetélytársuk épp ellenkező utat jár be: a Texas Tech előző idényben csak szenvedő védősora sokat javult (még ha a legutóbbi két mérkőzésük végeredménye nem is kifejezetten erről tanúskodik), offense oldalon pedig hatékonyan üzemel az Air Raid. A két csapat formáját összehasonlítva a Red Raiders számára jó alkalomnak tűnik ez a találkozó arra, hogy 2002 után mindössze másodszor legyőzzék austini riválisukat, akik múlt héten a Kansas ellen is csak nagy nehézségek közepette tudták kiharcolni a sikert. A pocsék napot kifogó David Ash helyett akkor Case McCoy állt be az utolsó drive-ra, és vezette végig a Longhorns meccsnyerő drive-ját, Lubbockban azonban újfent Ash kap bizalmat kezdőként. A Big 12 bajnoki címére már egyik gárda sem pályázik reális eséllyel, a bowl-besorolás szempontjából viszont nagy jelentősége lesz annak, hogy melyik együttes gyűjti be szezonbeli hetedik győzelmét.

Akikre érdemes figyelni:
Texas Tech: Seth Doege (QB), Kenny Williams (RB), Eric Ward (WR), Darrin Moore (WR), Jace Amaro (TE), LaAdrian Waddle (OT), Will Smith (LB), Cornelius Douglas (CB), Cody Davis (S), D.J. Johnson (S)
Texas: David Ash (QB), Joe Bergeron (RB), Johnathan Gray (RB), Mason Walters (OG), Alex Okafor (DE), Jordan Hicks (LB), Steve Edmond (LB), Carrington Byndom (CB), Quandre Diggs (CB), Kenny Vaccaro (S)

5. Michigan State Spartans - Nebraska Cornhuskers (20.)
November 3., szombat, 20:30

A Michigan legyőzésével a Huskers lépéselőnybe került csoportbeli vetélytársaival szemben. Bo Pelini együttesének sorsa a saját kezében van; ha a hátralévő fordulókban nem hibáznak, a Legends élén zárják az alapszakaszt, de két komoly kihívás még biztosan vár rájuk a Michigan State, illetve a Penn State ellen. A Spartans a Wisconsin ellen, hosszabbításban aratott sikerrel mutatott újra életjeleket, és bár a főcsoport-döntőre csak nagyon minimális esélyük maradt, a minél kedvezőbb bowl-besorolás érdekében Mark Dantonio fiai sem vehetik félvállról utolsó három meccsüket. A „spártaiaknál” végre az irányító, Andrew Maxwell is elfogadható teljesítménnyel (216 yard, 2 TD) tudott hozzájárulni ahhoz, hogy csapata 2009 óta első hazai vereségét mérje a Badgers-re, és a nebraskai védelem ellen is legalább ilyen produkcióra lesz szükség a junior QB-tól. Az East Lansing-i szurkolók azonban sokkal inkább bízhatnak abban, hogy a Sparty defense megőrzi stabilitását, és a Taylor Martinez fémjelezte lincolni offense-t is limitálni tudják.

Akikre érdemes figyelni:
Michigan State: Andrew Maxwell (QB), Le’Veon Bell (RB), Chris McDonald (OG), William Gholston (DE), Marcus Rush (DE), Anthony Rashad-White (DT), Max Bullough (LB), Denicos Allen (LB), Johnny Adams (CB), Isaiah Lewis (S)
Nebraska: Taylor Martinez (QB), Rex Burkhead (RB), Ameer Abdullah (RB), Kenny Bell (WR), Kyler Reed (TE), Eric Martin (DE), Cameron Meredith (DE), Baker Steinkuhler (DT), Will Compton (LB), Daimion Stafford (S)

6. UCLA Bruins - Arizona Wildcats (22.)
November 4., vasárnap, 03:30

Ha a többi mérkőzés eredménye is számukra kedvezően alakul, a UCLA akár át is veheti a vezetést a Pac-12 déli csoportjában, ehhez azonban mindenekelőtt az „óriásölő” Arizonát kellene felülmúlnia Jim Mora Jr. csapatának. USC elleni sikerének köszönhetően a Wildcats sem szállt még ki a főcsoport-döntős helyért folyó harcból, így abban a divízióban, ahol a szezon előtt még toronymagas favoritnak tűnt a Trojans, most teljesen nyílt a verseny az elsőségért. A defense eddig - finoman szólva - nem tündökölt egyik félnél sem, ellenben a Bruins és a Wildcats támadóegysége egyaránt futószalagon gyártja a pontokat, így nem is lehet mást várni ettől a meccstől, mint hogy az elejétől a végéig fékevesztett shooutoutot folytat majd a két gárda. Az egyik oldalon elsősorban Brett Hundley és Johnathan Franklin, míg a másikon Matt Scott és Ka’Deem Carey felel azért, hogy csapatuk lépést tudjon tartani az ellenféllel, de a döntő tényező végül az lehet, hogy a nagy adok-kapok közepette melyik védelem tud valamilyen extrával előállni. A győztes tovább szorongathatja a USC-t, míg a vesztes fél, ha a divízióelsőségről nem is feltétlenül kell végképp lemondania, az elszalasztott lehetőség miatt jelentős hátrányba kerül vetélytársaival szemben.

Akikre érdemes figyelni:
UCLA: Brett Hundley (QB), Johnathan Franklin (RB), Joseph Fauria (TE), Xavier Su’a-Filo (OT), Datone Jones (DE), Anthony Barr (LB), Eric Kendricks (LB), Tevin McDonald (S), Sheldon Price (CB) Jeff Locke (P)
Arizona: Matt Scott (QB), Ka’Deem Carey (RB), Taimi Tutogi (FB), Austin Hill (WR), Dan Buckner (WR), Fabbians Ebbele (OT), Kyle Quinn (C), Justin Washington (DE), Jake Fischer (LB), Tra’Mayne Bondurant (S)

7. Mississippi State Bulldogs (15.) - Texas A&M Aggies (16.)
November 3., szombat, 17:00

Matematikai esélye még mindkét csapatnak van a csoportelsőségre, a realitások alapján azonban a Bulldogs és az Aggies párharcának végeredménye abból a szempontból lesz meghatározó, hogy melyik gárda zárja az idényt az SEC West dobogójának legalsó fokán, az LSU és az Alabama mögött. A Miss State veretlenül ment Tuscaloosába, de ahogy az várható is volt, a Crimson Tide ellen nekik sem termett sok babér, míg a Texas A&M két másik SEC-élcsapattól, a Floridától és az LSU-tól kapott ki. A két, látszólag nagyjából hasonló erősségű gárda találkozóját minden bizonnyal az dönti majd el, hogy a Bulldogs védelmének és az Aggies támadóinak összecsapását melyik fél nyeri. Dan Mullen együttesének védői korábban jól teljesítettek, az alabamai támadógépezettel szemben azonban tehetetlennek bizonyultak, a Johnny Manziel vezette offense megállítása pedig még ennél is nehezebb feladatnak tűnik. Tyler Russellnek (is) köszönhetően a Starkville-i támadóegység idén új erőre kapott, de a legutóbb Auburnben mészárlást rendező „Johnny Football”-lal nem lesz könnyű lépést tartani, főként ha azt is hozzávesszük, hogy milyen pass rush-sal néznek szembe a Bulldogs falemberei.

Akikre érdemes figyelni:
Mississippi State: Tyler Russell (QB), LaDarius Perkins (RB), Chad Bumphis (WR), Gabe Jackson (OG), Denico Autry (DE), Josh Boyd (DT), Cameron Lawrence (LB), Johnthan Banks (CB), Darius Slay (CB), Corey Broomfield (CB)
Texas A&M: Johnny Manziel (QB), Christine Michael (RB), Ben Malena (RB), Ryan Swope (WR), Mike Evans (WR), Luke Joeckel (OT), Jake Matthews (OT), Damontre Moore (DE), Sean Porter (LB), Jonathan Stewart (LB)

8. Oregon State Beavers (11.) - Arizona State Sun Devils
November 4., vasárnap, 03:30 (TV: ESPN America, 04:30-tól)

A Beavers a legutóbbi fordulóban búcsút inthetett hibátlan mérlegének, a Sun Devils pedig kétmeccses vereségszériánál tart, így a hódok és a napördögök számára is létfontosságú a győzelem, ha korrigálni akarják ezeket a hibákat. A Washingtont négy interceptionnel megajándékozó Sean Mannion helyett Cody Vaz fogja irányítani az OSU támadósorát, aki jól helyettesítette az októberben térdsérülés miatt néhány meccset kihagyó kezdő QB-t. Az edzői stáb abban bízik, hogy Vaz ezúttal is jól menedzseli a játékot, és ezáltal a Beavers nyugodtan támaszkodhat remeklő védelmére, amely reményeik szerint az arizonaiak offense-ét is meg tudja állítani. A hazaiak támadóegységének feltartóztatásához Todd Graham alakulatának nagy szüksége van arra, hogy az Oregon ellen megsérülő Will Sutton vállalni tudja a játékot. A nagyszerű defensive tackle-lel a soraiban teljesen más színvonalon képes teljesíteni a védelem, így jelenléte most is fontos lenne az utolsó két mérkőzésen összesen 88 pontot kapó defense-nek. Mindkét csapat nehéz sorozat előtt áll, ezért egy vereség akár végzetes is lehet a Pac-12 északi, illetve déli csoportjának első helyére hajtó együttes számára.

Akikre érdemes figyelni:
Oregon State: Cody Vaz (QB), Storm Woods (RB), Markus Wheaton (WR), Brandin Cooks (WR), Michael Philipp (OT), Scott Crichton (DE), Dylan Wynn (DE), Jordan Poyer (CB), Anthony Watkins (S)
Arizona State: Taylor Kelly (QB), Marion Grice (RB), D.J. Foster (RB), Cameron Marshall (RB), Chris Coyle (WR), Evan Finkenberg (OT), Will Sutton (DT), Brandon Magee (LB), Osahon Irabor (CB), Alden Darby (S)

9. West Virginia Mountaineers (21.) - TCU Horned Frogs
November 3., szombat, 20:00

A Big 12 két újonca találkozik egymással, de nem csak emiatt bír nagy jelentőséggel az összecsapás mindkét együttes szempontjából: a mérkőzés nem hivatott nagy dolgokról dönteni, de a hegylakók két sima vereségük ellenére szeretnék tisztes mérleggel zárni első évüket az új konferenciában, míg az 5-3-as mutatóval álló TCU-ra küzdelmes hajrá vár, ha ki akarják harcolni a bowl-jogosultságot, ugyanis négy hátralévő meccsük mindegyikét jelenleg rangsorolt ellenféllel vívják. Ezek közül a WVU elleni mérkőzés tűnhet talán a leginkább nyerhetőnek a Horned Frogs számára, de hiába rendelkezik a Mountaineers katasztrofális védelemmel; nagy kérdés, mihez kezdenek velük Gary Patterson fiai, ha a múlt héten megsérülő Trevone Boykin, vagy épp Matthew Tucker nem tudja vállalni a játékot. A TCU defense is meglehetősen elmarad attól a szinttől, amihez az utóbbi évek során már hozzászokhattak Fort Worth-ben, így Geno Smith-ék számára ideális ellenfél lehet a texasi védősor ahhoz, hogy a Red Raiders és a Wildcats elleni tehetetlenség után ismét szebbik arcát mutathassa a Holgorsen-offense, de az olyan játékosok, mint Devonte Fields vagy Stansly Maponga (amennyiben felépül sérüléséből) okozhatnak még kellemetlen perceket a morgantowni támadóknak.

Akikre érdemes figyelni:
West Virginia: Geno Smith (QB), Andrew Buie (RB), Ryan Clarke (FB), Tavon Austin (WR), Stedman Bailey (WR), Joe Madsen (C), Terence Garvin (LB), Pat Miller (CB), Darwin Cook (S), Tyler Bitancurt (K)
TCU: Trevone Boykin (QB), Matthew Tucker (RB), Josh Boyce (WR), Brandon Carter (WR), Skye Dawson (WR), Blaize Foltz (OG), Devonte Fields (DE), Stansly Maponga (DE), Kenny Cain (LB), Kevin White (CB)

10. Iowa State Cyclones - Oklahoma Sooners (12.)
November 3., szombat, 17:00

Egy másik olyan párharc a Big 12-ből, melynek a bajnoki cím szempontjából már valószínűleg nem lesz nagy befolyása, de az utószezonbeli szereplés miatt mindkét csapatnak fontos a győzelem. A Sooners-nek még van némi esélye a főcsoport-elsőségre, ehhez azonban a Kansas State-nek még legalább kétszer kellene buknia, így Bob Stoops együttese elsősorban arra hajthat, hogy minél rangosabb bowlra kapjon meghívót. Ezzel szemben az 5-3-mal álló Cyclones azért küzd, hogy egyáltalán eljusson egy bowl-meccsre. Paul Rhoads tanítványai két hét múlva Lawrence-be látogatnak, a papírforma alapján pedig a Jayhawks ellen kötelező a siker, mellyel biztossá tehetnék részvételüket egy decemberi gálamérkőzésen, de az Ames-i szurkolók biztosan nem lennének csalódottak, ha a tavalyi évhez hasonlóan most is egy bravúrgyőzelemmel tennék ezt garantálttá, csak most épp a másik oklahomai gárdát verve. A Sooners múlt héten kikapott ugyan a Notre Dame-től, de az Irish teljesen más szintet képvisel, mint az Iowa State, melynek védelme többnyire ugyan helytállt a konferencia jobbnál jobb támadóegységeivel szemben, de most kidőlt a csapatrész egyik vezére, Jake Knott, így pedig nem túl jók a Cyclones kilátásai.

Akikre érdemes figyelni:
Iowa State: Steele Jantz (QB), Jared Barnett (QB), James White (RB), Josh Lenz (WR), Jake McDonough (DT), A.J. Klein (LB), Jeremy Reeves (CB), Jacques Washington (S)
Oklahoma: Landry Jones (QB), Damien Williams (RB), Kenny Stills (WR), Justin Brown (WR), Lane Johnson (OT), Gabe Ikard (OG), Tom Wort (LB), Demontre Hurst (CB), Aaron Colvin (CB), Tony Jefferson (S)

További hazai közvetítések:

Notre Dame Fighting Irish (3.) - Pittsburgh Panthers - November 3., szombat, 20:30 (TV: Eurosport, élő) - Normanben aratott győzelmével az Irish végleg bebiztosította BCS Bowl-szereplését, már amennyiben feltételezzük, hogy a USC elleni, utolsó nagy próbatétel előtt mindhárom kötelező meccsüket behúzzák. Elsőként a Big East alsóházában tétlenkedő Panthers-t kell két vállra fektetniük.

Minnesota Golden Gophers - Michigan Wolverines - November 3., szombat, 17:00 (TV: Eurosport 2, felvételről, vasárnap 10:00) - Múlt heti sérülése után Denard Robinson kezdőként vállalja a játékot. A Wolverines számára kötelező a győzelem Minneapolis-ban, ha vissza akarják szerezni a Legends első helyét a Nebraskától.

Egyéb ajánlott mérkőzések:
11.03. 17:00 Florida Gators (7.) - Missouri Tigers (TV: ESPN America, élő)
11.03. 17:00 Louisville Cardinals (10.) - Temple Owls
11.03. 17:00 Cincinnati Bearcats - Syracuse Orange
11.03. 20:30 Georgia Bulldogs (6.) - Ole Miss Rebels (TV: ESPN America, élő)
11.04. 00:00 Duke Blue Devils - Clemson Tigers (13.)
11.04. 03:30 Boise State Broncos (19.) - San Diego State Aztecs


Hozzászólások

több mint 11 éve
Alabama Niners San Francisco 49ers Alabama Crimson Tide 43 — Ország gyöngye aranya legszebb megye Baranya....kivéve Komló
Brutális meccsek vannak a héten, talán nem volt még olyan hét ahol ennyi nagy rangadó lett volna egyszerre.