Újra működünk, köszi a türelmet!

Szerkesztői kerekasztal: az év meglepetései az NFL-ben

2018. január 6., 00:52

Melyik csapatok és emberek ugrották át legmagasabban a vélt szintet és kik mentek alá a leginkább az elvárásoknak?

Szerkesztői kerekasztal: az év meglepetései az NFL-ben

 

Szezon előtti kerekasztalunk: https://bowl.hu/mit-hoz-a-2017-es-szezon

 

Csapat +

alatriste: Buffalo Bills
Tankolás, 0-16 és a gárda értékeinek áruba bocsájtásáról szólt az év eleje a csapatnál. Ehhez képest, noha szerencsével de megtörték a franchise elképesztő negatív szériáját. A tavaly 7-9-cel záró csapatból elvesztették a három kezdő cornert Gilmore & Darby & Robey-Coleman, a legjobb WR-t Watkinst, a tavalyi második körös választásukat Raglandet és a liga egyik legjobb védőfalemberét Marcell Dareust. Egy teljesen új vezetéssel és átbolygatott kerettel azonban 9-7-cel zártak és mindenki meglepetésére bejutottak a rájátszásba 1999 után először. Ha ez nem az év meglepetése, akkor nem tudom mi az.

 

Drip: Los Angeles Rams
Számomra egyértelműen a Rams az idei év legkellemesebb csalódása. A minden téren fejlődő csapat mondhatni megállíthatatlanul robbant be a rájátszásba, a Goff-Gurley-Kupp trió pedig hosszútávon megalapozhatja a stabil offense-t.

 

gabokocka: New York Jets
Egy 5-11-es mérleggel bíró csapat, mint pozitív meglepetés? Igen, ugyanis meg voltam győződve, hogy ez a Jets, ezzel a kerettel, ilyen támadósorral jókora 1/1 aspiráns, és egy-két győzelem is nehezen fog összejönni. Ehhez képest az egész szezonban egy kompetitív csapatot láthattunk, amikor kikaptak akkor sem adták könnyen a bőrüket és emellett gyűjtöttek értékes skalpokat is. Külön kiemelendő az offense, Josh McCown nem akármilyen szezont produkált, és ha nem sérül meg az idény vége felé, könnyen lehet, hogy még egy-két győzelem belefért volna a csapatnak, azonban így sincs miért szégyenkeznie a gárdának.

 

mustaine: San Francisco 49ers
Én minden kategóriánál leginkább az ellentéteket kerestem, így került a pozitív meglepetés kategóriába a Niners. A 6-10-es mérleg nem sejteti, hogy nagy dolgok vannak alakulóban Friscoban, azonban ha kicsit közelebbről tekintjük a csapatot, látható, hogy az utolsó 5 meccsen nem találtak legyőzőre, a játék nagyon meggyőző volt, némi erősítéssel pedig ismét rájátszásban lehet a Niners a következő szezonokban. A franchise irányítója a következő évtizedben egészen biztosan Jimmy Garoppolo, a védelem vezére Reuben Foster lesz, ki lehet jelenteni, hogy az alapok le vannak rakva. Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy a Kyle Shanahan - John Lynch páros nagy fogás volt.

 


 

Csapat -

alatriste: New York Giants
11-5 után 3-13 és a teljes szétesés. Lehet mondani, hogy az elkapógárda súlyos sérüléssorozata is közrejátszott, de ez az eredmény nem csak miattuk alakult ki. A védelem is erősen visszaesett és a támadók is nemhogy előre léptek volna, inkább vissza kettőt. Emellett a relatíve korrekt évet hozó Eli Manning sorozatának megtörése és egészen érthetetlen padoztatása nagyjából lefesti mennyire is volt kilátástalan és kaotikus ez az éve a Giantsnek.

 

Drip: Cleveland Browns
Habár lehetne említeni más csapatot is (mint a Raiders) de a temérdek draftcetliből építkező Browns sokadjára hitette el szurkolóival a változást. Ehhez képest semmi jó nem történt, az 1-31-es Hue Jackson megtartása pedig az utolsó szög ebbe a koporsóba.

 

 

gabokocka: Tampa Bay Buccaneers
A Buccaneerstől évek óta várják a szakemberek - és jómagam is - az áttörést, azonban ez idén sem történt meg. A játékoskeret alapján a csapat sokkal többre volna hivatott, folyamatosan érkeznek a playmakerek a labda mindkét oldalán a keretbe, azonban idén is csak 5-11-es mérlegre lett elég a pályán nyújtott teljesítmény. Pedig az utolsó három fordulóban igen jó teljesítménnyel rukkoltak ki a három playoffba jutó divízió rivális ellen, megmutatva, hogy tényleg van potenciál a gárdában - azonban a győzelem a legtöbb esetben valami miatt elmarad. Ráadásul edzőváltásra sem került sor, így nem marad más a Tampa szurkolói számára, mintsem bízni abban, hogy 2018-ban végre valahára megtörik a jég a jelenlegi stábbal, azonban erre most még legalább 9 hónapot várniuk kell.

 

mustaine: Oakland Raiders
Egy másik 6-10-es csapat a negatív meglepetés nálam, szintén Kaliforniából. Nem sikerült áttörni az üvegplafont a Raidersnek, sőt, a tavalyi biztató menetelést idén komoly leolvadás követte. A szezon elejét jól indította a Raiders, azonban a végére teljesen elfogytak, Jack Del Rio nem tudott rendet tartani az öltözőben, elvesztette a játékosok bizalmát. A támadókoordinátor-csere balul sült el, a védelem idén sem állt össze, itt is edzőcserére volt szükség a szezon közben. Az elkapó Amari Cooper kiábrándítóan gyenge volt, a visszavonulás után beugró Marshawn Lynch pedig egyedül már nem képes a hátán cipelni egy csapatot.

 


 

Edző +

alatriste: Sean McVay (Rams HC)
Sok remek feltámadás volt az idei évben, de ahhoz fogható amit a Rams produkált ezzel az elképesztően fiatal új vezetőedzővel nem volt. Nfc West győzelem és a tavalyi kilátástalan Goffból kihozta, amiért a QB-t 1/1-re draftolták. Gurley újra a liga egyik legfélelmetesebb játékosa lett. Az újításként ható snap előtti játékáthívásai is azt mutatják, mennyire McVay érdeme ez az óriási pálfordulás.

 

Drip: Sean McVay (Rams HC)
Sokat nem kell ragozni, a 30 éves McVay egy 4-12-es csapatból faragott egy 11-5-ös NFC West győztes gárdát mindössze egy év alatt.

 

gabokocka: Dennis Allen (Saints DC)
A szezon egyik nagy csodája a Saints védelme. Mintha semmi köze nem lenne ennek az egységnek az elmúlt szezonokban folyamatosan szerencsétlenkedő csapatrészhez, több labdát szereztek, mint a legutóbbi két szezonban összesen, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy három sikertelen idényt követően újra januári focit élvezhessen New Orleans közönsége. Allen remekül építette be az újoncokat a csapatba, olyan játékosoknak adott bizalmat, akik máshol csupán cserék voltak, így sikerült megalkotnia az elmúlt évek legjobb Saints védelmét. Ráadásul rettentően fiatal a keret ezen része, nem lenne meglepő, ha sikerülne fenntartani, netán tovább emelni az idén látott színvonalat.

 

mustaine: John Morton (Jets OC)
Talán senki nem várta, hogy a Jets támadói képesek lesznek ebben az évben legalább közepes teljesítményre. Az átépítés alatt álló Jets Robby Anderson személyében egy fiatal tehetséges játékost talált, aki a következő szezonokban is meghatározó lehet. És amelyik edző Josh McCownnal a center mögött képes jól működő offense-t tud összerakni megérdemli az elismerést.

 


 

Edző -

alatriste: Ben McAdoo (ex-Giants HC)
Feljebb már említettem a Giants-t, McAdoo elvesztette az öltözőt és a pánikmegoldásai végül az állásába is kerültek. Voltak más rossz évet hozó edzők is, egészen hosszú listát lehetne írni, de nem véletlen, hogy közülük is először McAdoo lett még szezon közben felállítva a helyéről.

 

Drip: Mike McCarthy (Packers HC)
Lehetne írni akár Hue Jacksont is, de véleményem szerint McCarthy sokkal nagyobb csalódás olyan szempontból, hogy idén látszott mennyire is kényelmes helyzetben érezte magát. Míg Aaron Rodgers egészséges addig nincs semmi gond, bár már akkor is lehetett érezni az előszelét ennek, ám mikor kidőlt teljes káosz következett. Brett Hundley-ból nem sikerült még csere QB-t se faragni, így pedig hétről-hétre csúszott el a playoff remény.

 

gabokocka: Hue Jackson (Browns HC)
E sorok írója nagyon komoly reményeket fűzött Jackson clevelandi szerepvállalásához, azonban be kell látni, hogy kritikán aluli a Browns főedzőjének a teljesítménye. Nem is feltétlenül a 0-16-os mérleg a tragédia - bár az sem dicséretre méltó - hanem, ahogy az irányító kérdést kezelte a szakmai stáb. Jackson komoly támadó szakembernek számít, nem titkoltan azzal a céllal érkezett a városba, hogy megtalálja franchise QB-t a hosszú idő óta szenvedő alakulat számára. Nos, ehhez képest olyan QB-król mondott le, mind Carson Wentz, DeShaun Watson, ellenben kipróbált mindenkit, aki a keret közelébe került, igen kevés sikerrel. Szerencséjére a vezérkar valami csoda folytán még bízik benne, így kap egy harmadik esélyt is, hogy draftolja a számára ideális irányítót, ha ezúttal sem sikerül, nehezen hihető, hogy bármi is megmenti az állását.

 

mustaine: Ben McAdoo (ex-Giants HC)
A 2016-os 11-5-ös mérleg után 2017-ben totális leolvadás és rossz öltözői hangulat, majd a franchise ikonjának lecserélése, a saját játékosok eltiltása mind hozzájárult ahhoz, hogy McAdoot írjam ide. Sokan megsérültek a támadók közül, de Odell Beckham és Brandon Marshall kiesése nem ok arra, hogy a védőjátékosok egymást gyilkolják a nyilatkozataikkal, az öltözőben káosz uralkodik. McAdoo támadó szellemű vezetőedzőként került a Giants oldalvonala mellé, de a támadásokat és a játékosok egóit nem tudta megfelelően koordinálni.

 


 

Játékos +

alatriste: Todd Gurley (Rams RB)
2000+ scrimmage yard, 19 TD és MVP-jelölésre jogosító játék. Nem gondolom, hogy meg kellene nyernie Gurleynek az MVP díjat, de jogosan vetődik fel a neve. A tavalyi 6 TD-je és összesen alig több mint 1000 scrimmage yardja után újra újonc évét idézte, sőt bőven túl is szárnyalta. A McVay féle offense legfontosabb embere, akitől jogosan félhet minden védőkoordinátor. Bárhogy adták neki a labdát idén, Gurley könyörtelenül kihasználta a lehetőségeit.

 

Drip: Robby Anderson (Jets WR)
Az év elején úgy tűnt a Jets kerete rendelkezik a legrosszabb WR sorral és nem is arról van szó, hogy ezt maradéktalanul megcáfolták volna, de a 2. éves UDFA Anderson teljesítménye megsüvegelendő, főleg úgy, hogy tényleg nem volt nagy segítség körülötte, illetve Josh McCown is néha megfeledkezett róla.

 

 

gabokocka: Robert Woods (Rams WR)
Woodsot nem igen marasztalták Buffalóban - vagy ha igen azt jól titkolták - és ezért nem is igazán lehet neheztelni a Bills stábjára, nem igen mutatott túl sok extrát az északi városban töltött négy szezonja alatt a szélvészgyors elkapó. Ehhez képest a Ramsnél töltött első idénye remekül sikerült, karriercsúcsot döntött elkapott yardokban úgy, hogy csak 12 meccsen tudott játszani, ha végigjátssza a szezont, valószínűleg ezer yardos elkapóról beszélnénk. Remekül illeszkedik McVay támadósorába, jól megérti magát Goff-fal, fényes jövő áll mind ő előtte, mind pedig a csapata előtt.

 

mustaine: Jared Goff (Rams QB)
Nyilván több minden közrejátszott abban, hogy Goff a 2017-es szezonban jó játékosnak tűnt, Sean McVaynek vagy az új elkapóknak is van szerepe a fejlődésben. Goff előrelépést mutatott 2017-ben, a nyomást korábban katasztrofálisan kezelte, amin sikerült javítani, a hosszú passzai az egyik legjobbak a ligában, és na... hát mégis a legtöbb pontot termelő csapat irányítója.

 


 

Játékos -

alatriste: Amari Cooper (Raiders WR)
Két 1000+os év és egyértelműen felfelé ívelő pályafutás után az idei év óriási csalódás. Cooper a tavalyi év végén ott kopogtatott a liga legjobb elkapóinak ajtaján, de úgy látszik elcsúszott a lábtörlőn. Az idei 680 yardjából 210 egy meccsen jött össze, ahol megmutatta, hogy is tudna ő játszani, de azon kívül rengeteg elejtett labda, görcsösség és csalódáskeltő teljesítmény. Van még ideje javítani, hogy rookie szerződése után megkapja a nagy pénzt, de ahhoz jövőre el kell felejtenie ezt a 2017-es teljesítményt.

 

Drip: Vic Beasley (Falcons OLB)
Nagyon nem elkapót akartam írni, pedig Amari Cooper és Terrelle Pryor is esélyes lett volna ide. Végül az Atlanta védőjére esett a választásom, aki mintha a Super Bowlon ragadt volna. Tavaly 15,5 sack-el végzett, idén mindössze 4 jött neki össze, pont annyi mint rookie évében. Nyilván sérülés is hátráltatta, de ettől még így is csúnya visszaesés ez.

 

gabokocka: Sammy Watkins (Rams WR)
Az előszezont követően - amikor is már látni lehetett, hogy ez a Rams nyomaiban sem fog hasonlítani a tavalyira - nagyon vártam Watkins bemutatkozását. Aztán amekkora várakozás volt bennem, akkora csalódást okozott a mutatott teljesítmény. Korábbi és jelenlegi csapattársa, Robert Woods simán túlnőtt rajta, kevés labda szállt felé és nem igazán sikerült megtalálni a megfelelő szerepet számára ebben az egyébként remek támadógépezetben. Persze a 8 elkapott TD nem rossz, de én egy Julio Jones féle szezont vártam tőle azok után, hogy végre kiszabadult a Bills passzjátékot limitáló offense-éből, azonban ebből szinte semmi sem valósult meg.

 

mustaine: Marcus Mariota (Titans QB)
A ligába újoncként berobbanó Mariota harmadik szezonjában hiába vezette rájátszásba a Titanst sok év után először, ez volt a leggyengébb éve az NFL-ben. A 2016-os "top 10 offense" 2017-ben a huszadik hely körül kullog, Mariota játéka sajnos a nagyon gyenge és a kiábrándító között mozog. Hogy ez a jövőben megváltozzon, lehet nem ártana Mike Mularkey helyett egy normális vezetőedzőt keresni.

 


 

Újonc +

alatriste: Tre'Davious White (Bills CB)
Minden bizonnyal elviszi a Saints az idei ORoY és DRoY címet is, jogosan, de úgy érzem illik megemlíteni azt a játékost, aki miatt el kell gondolkodni, hogy biztos Lattimore az egyértelmű győztese a védőújonc címnek? Mindkét játékos egészen elképesztő újoncéven van túl, talán a Saints újonca valóban egy hangyányit jobban játszott idén, de a média aránytalanul nagyobb figyelmet szentelt Lattimorenak. Csak a népszerű számokat nézve Lattimore: 18Pd, 5Int, 52Tck, 52 engedett passer rating, White: 18Pd, 4Int, 69Tck, 87,2 engedett passer rating. Több remek CB is került az idei évben a ligába, évek múlva könnyen lehet, hogy a valaha volt egyik legjobb DB classról fogunk beszélni, amiből idén kiemelkedett ez a két játékos.

 

Drip: Cam Robinson (Jaguars OT)
Jómagam igencsak megkérdőjeleztem Robinson-t és a Jags-t is a draft napján, de az újonc OT igencsak rám cáfolt, mivel egy nagyon impresszív rookie szezont tudhat maga mögött, és nagyon úgy tűnik, hogy még évekig Ő lesz a vakoldali tackle a Jaguároknál.

 

gabokocka: Alvin Kamara (Saints RB)
Ide igazából nem kell túl komoly indoklást írni, elég megnézni Kamara valamelyik meccsét, hogy lássuk milyen szörnyeteg került Sean Payton kezei közé. Pedig a draft után nem tűnt rózsásnak a helyzete, Ingram és Peterson mögé teljesen értelmetlennek tűnt a draftolása, azonban AP elcserélését követően Kamara szinte kivirágzott, gyakorlatilag minden labdaérintése élményszámba ment, nem lenne túl nagy meglepetés, ha ő lenne az év támadóújonca.

 

mustaine: Desmond King (Chargers CB)
A defensive backektől nem mindig elvárás, hogy már újoncként csapat szekerét húzzák, azonban Desmond King ötödik körösként (!) így is megbízható teljesítményre volt képes. Nickel cornerről lévén szó, kevesebb szó esik Kingről Marshon Lattimore és Tre'Davious White remeklése miatt, viszont a mai NFL-ben ez a poszt is kulcsfontosságú. Desmond King számomra az egyik legpozitívabb meglepetés az újoncok közül.

 


 

Újonc -

alatriste: A 3 első körös WR
Bármelyiket ki tudnám emelni, de úgy az igazságos, ha mind Davis, Williams és Ross is bekerül ide. 3 top 10-es választás és összesen közel 500 elkapott yard, 0 TD. Persze voltak itt sérülések is, de akkor is egészen elképesztő ez a fajta betli az első évben három ilyen top tehetségtől. Főleg, hogy mekkora szakadék volt a 3 top játékos és a többiek között, papíron.

 

Drip: Corey Davis (Titans WR)
Sokat hiányzott szezon közben, akkor pedig mikor pályán volt nem igazán gyűjtötte a yardokat, sem a TD-ket. Bár még nagyon korai ítéletet mondani felette, de az biztos, hogy mindenki jobb újonc szezont várt tőle.

 

gabokocka: John Ross (Bengals WR)
Kevés szerencsétlenebb szituáció van jelenleg az NFL-ben, mint John Rossé. Egyfelől top10-es pickként gyakorlatilag rá se néztek meccsnapokon, ráadásul gondja akadt a stábbal sérülései miatt. Úgy tűnt 2018-ban tiszta lappal indulhat, azonban végül Lewis maradt a helyén, Ross pedig feltételezhetően a neki szabott skatulyában. Nem lesz könnyű dolga, ha bizonyítani szeretne, pedig igen komoly ígéretnek tűnt, meglátjuk egy ilyen nehéz évvel a háta mögött képes lesz-e érdemi produktumra a következő szezonban.

 

mustaine: Gareon Conley (Raiders CB)
A draft előtti napokban sok helyen lehetett olvasni, hogy Conley eléri egykori csapattársa, Marshon Lattimore szintjét, amit sajnos ebben az évben nem tudott megmutatni a Raiders cornere. Conley mindössze két találkozón került a pályára, sérülés miatt szinte egyáltalán nem tudott rendelkezésre állni. Mentségére legyen mondva, legalább azon a kevés snapen, amikor a pályán volt, egész jól teljesített.


Hozzászólások

több mint 6 éve
Mikey Cincinnati Bengals 18
Rosst nem érzem jogosnak, mint a szezon negatív meglepetést okozó újonca. Mert oké, volt egy fumle-je az első meccsén, de nem ő az első és nem is az utolsó újonc, akivel ez előfordult, aztán hülyeMarvin leültette, és onnantól pedig nem játszatta. Utólag persze megmagyarázták ezt azzal hogy eltitkolt egy vállsérülést, de ez a történet nekem akkor sem kerek. Az igazi gondom pedig az, hogy mivel teljesen érthetetlen módon maradt Marv a HC, így nem igazán látom hogy Rossnak lesz visszaút innen. De ez szerintem nem az ő hibája, hanem Marviné.
több mint 6 éve
ulpianus Kansas City Chiefs LSU Tigers 10 — Circus Maximus
Sammy Watkins (Bills WR)
A cikkben mar jol szerepel, de megiscsak szolok.


Állat vagyok, ami enni kér...
több mint 6 éve
Pizsama Los Angeles Rams 9 — pizsama@gmail.com
A tegnapi meccs jól megmutatta a Woods és Watkins közötti különbségeket. A Saints elleni interception-je pedig igencsak emlékezéssé teszi az idei szezonját! Nem lepődnék meg ha nem hosszabbítanánk vele.
több mint 6 éve
És VJ hol marad a negatív teljesítményű edzők közül?
Nem nagyon ért hozzá, valljuk be. Nem nagyon láttam mást tőle amikor mutatta Őt a kamera, csak fejvakarást, és némaságot. Szerintem egyértelműen nem való HC-nek...

Mama said knock you out...
And I'm gonna knock you out...