Bowl beharangozók [12/26]

Ez történt kedden:

Az Oregon State nem hagyott esélyt a Boise State-nek, akik csak a 4. negyedben tudtak kozmetikázni az eredményen a Hawaii Bowlon.

 

LITTLE CAESARS PIZZA BOWL

Bowling Green Falcons vs. Pittsburgh Panthers

Mikor?
Magyar idő szerint 2013. december 27-én, pénteken, 0:00-tól az ESPN-en, a kommentátorállásból Mark Neely és Ray Bentley, a partvonal mellől pedig Jemele Hill jelentkezik. A Digi Sport élőben, magyar kommentárral adja a mérkőzést.

Hol?
Michigan állam legnépesebb városában, Detroitban. A 2013-as népszámlálási adatok szerint 681,090 lakosú város, de az agglomerációs területekkel együtt majdnem 4,3 milió ember él itt. A mérkőzést a Ford Fielden rendezik, ez a Detroit Lions otthona, emellett a MAC-döntő helyszíne, itt rendezték a XL. Super Bowlt és a 2009-es NCAA Final Fourt kosárlabdában.

Kik játszanak?
A Bowlnak a MAC és a Big Ten a két partnerkonferenciája, ha valamelyik konferencia nem tud csapatot adni, akkor a a Sun Belt a beugró. A MAC a Bowling Green révén képviselteti is magát, a Big Ten viszont a Penn State bowl-eltiltása miatt nem tud elegendő csapatot delegálni, azonban idén a Sun Belt helyett (ahonnan több bowl-eligible csapat nem kapott meghívott az utószezonra) az ACC-s Pittsburgh csapatát hívták meg.

Díjazás:
750000 $-os fellépési díjat biztosítanak a szervezők az egyetemeknek, ez holtversenyben a 8. legkevesebb a 35 bowl-mérkőzés közül. A játékosok Timely Watch Co. karórát, bőr poggyászkészletet és labdát kapnak ajándékba.

A csapatok:

BOWLING GREEN FALCONS (10-3, 7-1)

Út Detroitig: A Tulsa és a Kent State legyőzése alapvetően nem volt egy nagy fegyvertény, ezután 42-10-re kikaptak az Indianától, itt maga a vereség nem volt meglepő, talán a pontarány ami kicsit túlzott. Ezután újabb 3 győzelem jött gyenge csapatok ellen (Murray State, Akron, Massachusetts), majd a Mississippi State-től csupán 1 ponttal kaptak ki, itt kezdték el komolyan venni idén is a sólymokat. Mielőtt még MAC-bajnokesélyesként kezdték volna emlegetni gyorsan kikaptak egy szoros konferenciameccsen a Toledótól. Innentől viszont nem volt megállás, zsinórban 4 győzelemmel zárták az alapszakaszt, igen komoly verést mértek a két legfőbb ellenfelükre a divízióelsőségért folytatott harcban (49-0 az Ohio, 24-7 a Buffalo ellen), így zártal a MAC Keleti csoportjának az élén és mérkőzhettek meg az addig veretlen Northern Illinois-jal a konferenciadöntőben, ahol nem sok esélyt hagytak Jordan Lynchéknek, egy 47-27-es zakóval oszlatták szét a Huskies BCS-buster-álmait.

Meghatározó játékosok: Matt Johnson (QB), Travis Greene (RB), Shaun Joplin (WR), Alex Bayer (TE), David 'Chief' Kekuewa (C), Cameron Truss (CB), Jerry Gates (SS)

Erősségek: A Matt Johnson és Travis Greene alkotta sophomore backfield kifejezetten erős és kiegyensúlyozott. Johnsonnak a Shaun Joplin - Ronnie Moore elkapópáros és Alex Bayer TE révén megfelelő fegyverarzenálja is van, akiket szívesen keres mély passzokkal is. A 4-2-5-ös alapfelállású védelem talán még a támadósornál is erősebb, a 4. legkevesebb passzolt yardot engedik meccsenként átlagban az FBS-ben, ami MAC-csapatként egészen rendkívüli. Ha ehhez, hozzávesszük, hogy futás ellen is az FBS-mezőny első harmadához tartozik a védelem, akkor kijelenthetjük, hogy nem lesz ma könnyű dolga a magasabban jegyzett konferenciából jövő ellenfélnek sem.

Gyengeségek: A támadófal passzblokkolásban gyenge. Kickoff returnöknél előfordul, hogy bénázik a coverage csapat.

PITTSBURGH PANTHERS (6-6, 3-5)

Út Detroitig: Az első ACC-ben töltött szezonban bowl-eligible lett a Pitt, úgyhogy elégedettek lehetnek a szurkolóik. A nagydöntős Florida State elleni vereség a szezonnyitón nem volt meglepetés, ezután három győzelem következett, ki kell emelni ezek közül a később konferenciadöntőig menetelő Duke elleni 58-55-ös diadalt. Az Old Dominion legyőzése papírforma, a Navy elleni vereség viszont meglepő volt. A következő héten a Navyhez hasonló stílusú, ám jobb játékosokból álló Georgia Tech ellen kalkulálható volt a vereség. Az utolsó négy hétben felváltva jöttek a győzelmek és a vereségek nem rossz csapatok ellen, az akkori 23. kiemelt Notre Dame és a Syracuse legyőzése sikerült szoros csatában, de a North Carolina és a Miami kifogott rajtuk.

Meghatározó játékosok: Tom Savage (QB), Tyler Boyd (WR), Devin Street (WR), Aaron Donald (DT), K'Waun Williams (CB), Jason Hendricks (SS), Matt Yoklic (P)

Erősségek: Aaron Donald. A kiváló DT statisztikái idén: 10 sack, 26.5 TFL, 4 FF. Ezzel megnyerte az alábbi díjakat: Chuck Bednarik Award (év védője az egyetemi futballban), Vince Lombardi Award (legjobb front7 játékos az egyetemi futballban), Bronko Nagurski Award (az év védője az egyetemi futballban az újságírók szerint), Outland Trophy (Legjobb OL/DT játékos az egyetemi futballban). Az utolsó Pitt játékos, aki országos díjat nyert az egy bizonyos Larry Fitzgerald volt, ő 2003-ban gazdagodhatott egy Fred Biletnikoff (Legjobb egyetemi elkapó) és egy Walter Camp (Az Év egyetemi futballjátékosa az edzők szavazatai alapján) Awarddal. Donald produktivitásának megfelelően a legnagyobb erőssége a csapatnak a passz elleni védekezés, futás ellen sem rossz az egység, de ott azért néha kiütköznek a linebacker-sor gyengeségei. Támadásban elsősorban passzal operálnak, a Rutgersről érkezett Tom Savage kellően pontos irányító, Tyler Boyd már freshman szezonjában 1000 yard fölé jutott, Devin Streetet pedig jövőre már gyaníthatóan NFL-csapat keretében láthatjuk (jelenleg 3-4. körre taksálják az értékét), bár az ő mai szereplése kérdéses, kisebb sérülések gyötrik a bokáját és a könyökét.

Gyengeségek: A támadófal egészen rettenetes. Joe Rudolph offensive coordinator inkább a passzjátékban bízik, pedig az Isaac Bennett - James Conner kettős képes segíteni a földön is a támadásokat. Matt Yoklic hosszabb puntjainál le szokott maradni a coverage egység, ebből komolyabb visszahordások is kisülhetnek, idén már 3 punt return TD-t is kaptak.

 

Érdekességek:
- A BGSU vezetőedzője Dave Clawson elvállalta a Pittsburgh-gel egy konferenciában szereplő Wake Forest főedzői állását. Ma már nem is ő fog a partvonal mellett állni, Adam Scheier ST-coordinator és TE-edző lett kinevezve ideiglenes vezetőedzőnek.
- A két csapat közül eddig egyedül a Bowling Green járt ezen a bowlon, 2003-ban az akkor még Motor City Bowl névre hallgató mérkőzésen 28-24-re múlta felül a Northwestern csapatát.
- A Falcons zsinórban második évében bowl-eligible, tavaly a San Jose State-től 29-20-ra kaptak ki a Military Bowlon, az utolsó győztes bowl-mérkőzésük a 2004-es GMAC Bowl (mai nevén GoDaddy Bowl), itt 52-35-re győzték le a Memphist.
- A Pittsburgh zsinórban 5. éve bowl-résztvevő, azonban az utolsó bowl-győzelmük a 2010-es BBVA Compass Bowl volt, ekkor 27-10-re múlták felül a Kentuckyt.
- A két csapat örökmérlege 1-1, ez az első bowl-meccsük egymás ellen, legutóbb 2008. augusztus 30-án találkoztak, ekkor 14-0-s hátrányból fordítva nyert a BGSU 27-17-re.
- 1997-től rendezik meg ezt a bowl-mérkőzést, védő még sosem nyert MVP címet, WR is csak egyszer, T.Y. Hilton 2010-ben, egyébként mindig irányító vagy futó lett a legértékesebb játékos.

Az esélyekről:
Beugró főedzővel bowlozó csapatoknál nehéz megjósolni a motiváltságot. Aaron Donald képes megenni ezt a támadófalat reggelire, de a Bowling Green védelme is képes lehet dominálni a line of scrimmage-en, idén már 14 játékosuk szerzett sacket, ergo kevés pontos találkozóra van kilátás. A Falcons még nem igazán találkozott idén komolyabb futás elleni védelemmel, kérdéses mire mennek Greene-ék a Panthers front7 ellen. A fogadóirodáknál a MAC-bajnok az esélyesebb, de gyaníthatóan ez is egy szoros találkozó lesz, folytatódhat a bowl 2007 óta tartó sorozata, ettől az évtől kezdve minden meccs 1 labdabirtokláson belüli különbséggel dőlt el.

Papp Gábor (empty taxi)

 

SAN DIEGO COUNTY CREDIT UNION POINSETTIA BOWL

Utah State Aggies vs. Northern Illinois Huskies

Mikor?
Magyar idő szerint 2013. december 27-én, pénteken, 3:30-kor. A mérkőzést a Digi Sport 1 is élőben közvetíti.

Hol?
Az Egyesült Államok legdélnyugatibb szegletében elhelyezkedő San Diegóban, mely az ország 8. legnagyobb városa. A mérkőzésnek (valamint a magyar idő szerint kedd hajnalban esedékes Holiday Bowlnak is) helyet adó Qualcomm Stadium jelenleg a San Diego Chargers és a San Diego State Aztecs közös otthonául szolgál, de 1969 és 2003 között a San Diego Padres baseballcsapata is itt játszotta hazai meccseit. A futballmérkőzésen valamivel több mint 70 ezer néző befogadására alkalmas arénában rendeztek már többek között három Super Bowlt (XXII, XXXIII, XXXVIII), illetve 1984-ben és 1998-ban a profi baseball-liga döntőseit is vendégül látta a stadion a World Series keretein belül. A névadói jogokat a Qualcomm vezeték nélküli hálózatokkal foglalkozó vállalat birtokolja.

Kik játszanak?
A bowl szervezői másodikként választhatnak csapatot a Mountain Westből. Erre a szezonra külön megállapodást kötöttek a független Army-val, melynek értelmében ha a Black Knights bowl-jogosult lett volna, akkor automatikusan a Poinsettia Bowlra kap meghívót, a fekete lovagok azonban 3-9-es mérleggel zárták az alapszakaszt. A szervezőknek ezáltal más csapat után kellett nézniük, így került képbe a BCS Bowl-szereplésről végül lecsúszó Northern Illinois.

Díjazás:
A résztvevő egyetemek jutalma 500.000 dollár, míg a játékosok 205 dollár értékű Best Buy vásárlási utalványt, Reactor Heavy Water karórát, Maui Jim napszemüveget, valamint sapkát kapnak.

A csapatok:

UTAH STATE AGGIES (8-5, 7-1 MWC)

Út San Diegóig: Azok után, hogy a Utah State tavaly főcsoport-elsőséggel búcsúzott a WAC-től, az Aggies közel járt ahhoz, hogy első MWC-s idényében is konferencia-bajnoki címet ünnepelhessen. A szezon első hét meccsét követően még 3-4-es összmérleggel állt Matt Wells együttese, ráadásul október elején súlyos térdsérülést szenvedett az addig kiválóan teljesítő kezdő irányító, Chuckie Keeton, így akkoriban nyilván nem uralkodott felhőtlen optimizmus a csapat háza táján. Szerencséjükre azonban a négy vereség közül három non-konf ellenféllel szemben született, az idény második felében pedig ki tudták használni, hogy lényegesen könnyebb volt a menetrendjük, mint a szezon első másfél hónapjában, és zsinórban öt győzelemmel zárták az alapszakaszt. Mindeközben a Boise State második konferencián belüli vereségét is elszenvedte, így bár a Broncos korábban győzni tudott a Utah State otthonában, nem kis meglepetésre végül az Aggies szerezte meg a Mountain divízió első helyét. A főcsoport-döntőben a Wells-legénység nem bírt a Fresno State-tel, de ettől függetlenül abszolút pozitívan értékelendő a Utah State első MWC-s kampánya.

Húzónevek: Tyler Larsen (C), Zach Vigil (ILB), Jake Doughty (ILB), Kyler Fackrell (OLB), Nevin Lawson (CB)

Erősségek: A Utah State annak köszönhetően élte túl Keeton kiesését és jutott főcsoport-döntőbe, hogy a Mountain West legjobb védőegységével rendelkezik a csapat, amely scoring, total és run defense-ben egyaránt vezeti a ligát, passz ellen pedig statisztikailag a második legjobbak. A 3-4-es sémában működő védelem legnagyobb erőssége a linebacker-sor, melynek közepén Zach Vigil és Jake Doughty együtt több mint 250 total tackle-t jegyez, a szélről indulva pedig egy feltörekvő másodéves pass rusher, Kyler Fackrell terrorizálja az ellenfelek irányítóit. A védők 28 labdaszerzése szintén átlagon felülinek számít. Kickoff és punt visszahordásból rendkívül kevés yardot engedélyez ellenfeleinek az Aggies speciális egysége, mindkét mutatóban az FBS elitjéhez tartozik a gárda. Tyler Larsen személyében az ország egyik legjobb draft-jogosult centere szerepel a támadófal közepén.

Gyenge pontok: A futójáték korábban sem tartozott a csapat erősségei közé, de Keeton elvesztése után, a true freshman Darell Garretson irányításával az Aggies passzjátéka is látványosan visszaesett. A támadófal sem biztosít megfelelő támogatást a QB-nak, a 30 engedett sack meglehetősen soknak számít. További problémát jelent az offense számára, hogy a gárda legeredményesebb elkapója, Travis Reynolds valószínűleg ezt a mérkőzést is kénytelen lesz kihagyni térdsérülése miatt.

 

NORTHERN ILLINOIS HUSKIES (12-1, 8-0 MAC)

Út San Diegóig: A tavaly Orange Bowlba jutó Huskies ebben a szezonban is BCS Bowl szereplésre pályázott, de Jordan Lynch és társai a célegyenesben elbuktak. Rod Carey együttese veretlenül menetelt egészen a konferencia fináléjáig, a MAC-döntőben azonban addigi legerősebb ellenfelével, a főcsoport legjobb védőegysége által fémjelzett Bowling Greennel nem bírt a NIU, így nem csak hogy a kiemelt bowlon való részvétel nem jött össze, de a legutóbbi két idénnyel ellentétben ezúttal a konferencia-elsőségről is lecsúszott a gárda.

Húzónevek: Jordan Lynch (QB), Tommylee Lewis (WR), Ryan Brown (LT), Jimmie Ward (SS), Dechane Durante (FS)

Erősségek: A Huskies irányítójáról, Jordan Lynch-ről mindent elmond, hogy harmadik lett az idei Heisman szavazáson. A végzős játékos a dual-threat QB klasszikus példája, futásból nem kevesebb, mint 1881 yardot és 22 touchdownt hozott össze a szezon során. A 13 mérkőzés alatt engedett 9 sack megsüvegelendő teljesítmény a támadófal részéről, még ha ehhez az arányhoz nyilván Lynch kivételes scrambling képessége is nagyban hozzájárult. A NIU az egyik legjobb turnover mutatóval rendelkezik az országban, ami a támadósor labdabiztossága mellett elsősorban a Ward-Durante párosnak köszönhető - összesen 9 interception és 4 kiharcolt fumble fűződik a két safety nevéhez.

Gyenge pontok: Hiába a két remek safety és az aránylag elfogadható pass rush, a Huskies védelme rengeteg yardot enged az ellenfeleknek a levegőben (passzvédekezésben az országos rangsor 114. helyén állnak), és futás ellen sem sokkal jobb a helyzet. Egyetlen alkalommal került szembe igazán erős védelemmel a NIU (a Bowling Green elleni MAC-döntőben), és akkor szokásos hatékonyságának közelébe sem tudott érni az offense, ami meglehetősen baljós előjel az Aggies nagyszerű védősora ellen. Mathew Sims 27 mezőnygól-kísérletéből mindössze 17-et értékesített, így kicker poszton is nagy a bizonytalanság.

 

Érdekességek:
- A Utah State és a Northern Illinois eddigi egyetlen, 1995-ben lejátszott mérkőzését 42-7-re nyerte a hazai pályán szereplő Aggies.
- A két aktuális résztvevő közül korábban csak a Huskies játszott a Poinsettia Bowlban, még 2006-ban, de nem sok örömüket lelhették első itteni látogatásukban, mivel a TCU nagyon simán, 37-7 arányban múlta őket felül.
- Az ’50-es években már volt egy rövid életű próbálkozás a Poinsettia Bowllal, de funkcióját tekintve a mérkőzés akkor még de facto nagydöntőként szolgált a katonai akadémiai ligák nyugati és keleti bajnoka között. A Holiday Bowl szervezői kreálták újra az eseményt 2005-ben, és ők sem ignorálták teljesen a katonai vonalat: az Army-val kötött szerződést már említettük, de a bowl újjáalakulása óta például a Navy Midshipmen háromszor is szerepelt már itt.
- Többek között Andy Dalton és Ronnie Hillman is volt már a Poinsettia Bowl MVP-je.

Az esélyekről:
A Northern Illinois szempontjából kísértetiesen hasonlít ez a matchup a főcsoport-döntős párharcra: akárcsak a Bowling Green ellen, úgy most is egy olyan védelmet kellene feltörnie a Huskiesnak, amely non-BCS csapatok viszonylatában kiemelkedő minőséget képvisel, és bár a Falcons támadósorához hasonlóan az Aggies offense sem túl veretes, de a gyenge NIU defense ellen nekik is fel kell tudniuk írni akár 30-40 pontot is a táblára (a BGSU 47-ig jutott). Azt sem tekinthetik kedvező előjelnek Rod Carey tanítványai, hogy a Utah State bár kikapott a Mountain West fináléjában, de a védelem a Fresno State támadósora ellen sem vallott szégyent, és a BCS Bowlról való lemaradás után a motivációs faktor sem a Huskies mellett szól. Mindezektől függetlenül egy olyan támadóegységet (és csapatot), melyet Jordan Lynch vezet, nem lehet előre leírni, és ennek megfelelően ez a párharc is abszolút kétesélyesnek tűnik.

Vass Ádám (vassadi)