College football beharangozó 2015

Ha az augusztus 29-i college kickoff, a Montana – North Dakota State mérkőzés jelzett valamit, akkor bizony parádés szezon elé nézünk, de ettől függetlenül sem számíthatunk nagyon másra, mint az NCAA-ben jól megszokott katartikus káoszra. Mi itt a bowl.hu-n a csoportonkénti körképekkel (ACC, Big Ten, Big XII, Pac-12, SEC, Group of 5 és a függetlenek) és egy bő 2 órás podcasttel már nagyjából lefedtük a „kötelező” esélylatolgatást, jelen cikkben átfogóbb képet kívánunk nyújtani a ligával kapcsolatos legfontosabb, legérdekesebb tudnivalókról, a college football iránt csak érdeklődőket és a már felkészültebbeket egyaránt megcélozva. Közben persze bátorítunk mindenkit, hogy ne legyen rest részt venni NCAA-s tippjátékunkban és/vagy college tippeldénkben, a legjobbak értékes könyveket nyerhetnek!

Az FBS 2015-ben

Bajnokesélyes csapatok

Konferenciák

Edzők

Játékosok

További beszédtémák 

Újdonság a rendszerben -> 2014-től ugye már itt is működik a rájátszás, a tavalyi idény volt az első a college football legmagasabb szintjén 1869 óta, hogy a nagydöntő előtt elődöntőket is rendeztek. A két plusz meccs hatalmas sikerrel debütált január 1-jén, idén viszont a hat „access bowl” közötti rotáció miatt nem a Rose és a Sugar, hanem az Orange és Cotton Bowl a két rendező (Miami és Dallas), melynek okán az újév első napja helyett az óév utolsó napjára, esnek az elődöntők. A közvetítési jogokkal rendelkező tv-s társaság, az ESPN próbált változtatni a dolgon, de a CFB playoff szervezői biztosak benne, hogy a szilveszteri időpont csak növelni fogja a nézettséget és nem csökkenteni. A finálé 2016. január 11-én, a glendale-i University of Phoenix Stadiumban lesz (a végső toplistát összeállító 13 tagú bizottságban közben az egészségügyi problémákkal küszködő Archie Manninget Bobby Johnson, a Vanderbilt korábbi főedzője, a leköszönő Oliver Luck-ot Kirby Hocutt, a Texas Tech atlétikai igazgatója váltotta)

Új szabályok -> Nagy hatású szabálymódosítás most nem történt, talán az kiemelendő, hogy a „kicsi-a-rakás” szituációknál (például fumble esetén) ellenfelét elrángató játékosok „Unsportsmanlike conduct” szabálytalanságot követnek el, ami 15 yardos büntetéssel jár. A fenti képen középen látható futó, Ezekiel Elliott bosszankodhat még, mert a „haspólós” mezeket az NCAA betiltotta

Új konfdöntő -> A Navy évszázados függetlenségét feladva az American konferenciához csatlakozott, ahol így két divíziót kialakítva 2015-ben először egy plusz találkozó során dönthetik el, ki nyeri el a csoport trónját. Ezzel már csak két konferencia maradt konfdöntő nélkül a tízből (a Big XII és a Sun Belt, de utóbbinál ez az utolsó előtti ilyen év)

Új bowlok -> Az eddigi 38+1 mérkőzéses utószezoni program további kettő meccsel bővül, mivel az orlandói Cure Bowl és a tucson-i Arizona Bowl is becsatlakozik a college football vérkeringésébe. A Cure Bowlon az American és a Sun Belt, az egyelőre szponzor nélkül Arizona Bowlon a Mountain West és a C-USA egy-egy nem negatív mérlegű gárdája csaphat össze

Új csapat -> Bár a UAB Blazers megszüntette futballprogramját (mely döntést aztán később felülbírálták, szóval 2017-ben visszatér a játék Birminghambe), a Charlotte 49ers feljebb lépésével és C-USA tagságával tavalyhoz hasonlóan 2015-ben is 128 csapat alkotja az első osztályt, az FBS-t. A Charlotte-nak fociban csupán ez lesz a harmadik idénye, tehát idén maximum a tisztes helytállás lehet a cél, de a Panthers tulajdonos Jerry Richardson jóvoltából komoly támogatóval bírnak, ráadásul egy tehetségekben bővelkedő államban, North Carolina-ban található az egyetem, azaz a jövő mindenképp fényes

Új edzők -> 16 új HC, a fele Power 5-os együttesnél: Gary Andersen (Oregon State), David Beaty (Kansas), Paul Chryst (Wisconsin), Jim Harbaugh (Michigan), Jim McElwain (Florida), Pat Narduzzi (Pittsburgh), Mike Riley (Nebraska) + Bill Cubit (Illinois), mivel Tim Beckmant nyolc nappal a nyitómeccs előtt rúgták ki sérült játékosok edzésre és játékra való kényszerítése miatt

Új stadion(felújítások) -> új létesítményt idén nem adnak át, de kiemelendő a Cincinnati (Nippert Stadium), a Kentucky (Commonwealth Stadium), a Texas A&M (Kyle Field), a Duke (Wallace Wade Stadium) otthonának renovációja. Főleg a Kyle Field-é, mely az NCAA nyolc 100+ ezres stadionjának az egyike

Új videókijelző -> az Auburnnél augusztus elejére készült el a college football eddigi legnagyobb HD videókijelzője a maga 964 négyzetméteres kerületével (egyéb technikai újításokkal együtt 13.9 millió dollárból)

A CÍMVÉDŐ

Ohio State Buckeyes (Big Ten): 1950-ben kezdett az Újságírók szövetsége előszezoni rangsort is összeállítani, és az AP Poll történetében most fordult elő először, hogy az összes szavazónál egy csapat került az no. 1. pozícióba, jelesül a Buckeyes. Ez eléggé árulkodó a legutóbbi győztes idei esélyeiről, amire csak rátesz, hogy olyan jól állnak irányítókkal, hogy 2012 és 2013 Big Ten-es Év támadójátékosát, Braxton Millert át kellett mozgatni elkapónak. A tavalyi idényt vállsérülése miatt kihagyó Miller helyére J.T. Barrett szállt be, fantasztikusan, az utolsó három meccset viszont Barrett kiválásával már Cardale Jones vezérletével hozta le az OSU, az ismert eredménnyel. A QB-párharc az alapszakaszba nyúlóan eltart majd, a Virginia Tech elleni nyitómérkőzésen vélhetően Barrett és Jones egyaránt bizonyíthat. De nem csak QB poszton, hanem szinte mindenhol mély a keret (talán az elkapósort leszámítva), és a menetrend is a Bucks kezére játszik.

FŐ KIHÍVÓK

Alabama Crimson Tide (SEC): a Bamánál épp a QB-kkal akad probléma, és bárki is kapja meg végül a karmesteri pálcát a Jake Coker, Cooper Bateman, Alec Morris hármasból, Amari Cooperhez hasonló mesteri elkapóra sem számíthat. Nyilván attól nem kell félni, hogy a Tide-nál akár offense oldalon ne lennének már az egyetemen profi testalkatú játékosok (a védelem pláne szörnyek sorát vonultatja fel – félelmetes a front seven), de a futó Derrick Henry mellett egyelőre nem látni más playmakert, divíziójuk, az SEC West pedig nem megengedő az apróbb megingásokkal szemben sem.

Auburn Tigers (SEC): a másik alabamai nagyágyúnál is egyértelműen a bajnoki címben gondolkoznak, nem alaptalanul, de lehet túl nagy az optimizmus az új DC, Will Muschamp irányába. Mert az tagadhatatlan, hogy a Floridával főedzőként leégő Muschamp kiváló védelmi szakember, ám a padlóról lesz muszáj összekaparnia az egységet, hogy a D# legalább a minimális sanszot meg tudja adni a támadóknak a boldogulásra. Ebben segítő kezet fog nyújtani a sérülésből visszatérő DE Carl Lawson, illetve két jó „igazolás”, a Georgiától érkező Tray Matthews (S) és a michigani transzfer Blake Countess (CB). Irányítani az eddig mindössze kétszer kezdő, junior Jeremy Johnson fog, ez mégis inkább bizakodásra adhat okot, az edzői stáb nem győz áradozni Johnson képességeiről.

Baylor Bears (Big XII): a legutóbbi idény nagy vitatémája volt a Big XII (társ)bajnokának kihagyása, melyet a konfdöntő hiánya és a West Virginia elleni botlás mellett a gyenge konferencián kívüli menetrend okozott. E három tényezőből csak a második múlik megint a Baylor játékosain, a hibából se a Big XII, se a Bears vezetősége nem tanult, de a lényeg úgyis a hibátlan mérleg. Bár a csoport nem könnyű, utóbbi nincs is kizárva, még az új QB-val, Seth Russell-lel sem, aki valószínűleg ugyanott folytatja, ahol Bryce Petty abbahagyta, hathatós WR és RB támogatással (Corey Coleman, KD Cannon, Shock Linwood, stb.), mozdíthatatlan támadófallal. Itt az LB-sor tűnik lyukasnak.

Clemson Tigers (ACC): az az offense, ahol Deshaun Watson irányít, automatikusan a ligaelitbe sorolandó, noha az OC Chad Morris távozása hagy nyitott kérdéseket maga után. A koordinátornál is nagyobb veszteség Vic Beasley a védelemből, őt Shaq Lawson feledtetheti, két sorral hátrébb a CB Mackenzie Alexandernek kell összefognia a rutintalan alakulatot. Olybá tűnhet, hogy több a negatívum, mint a pozitívum, de ez csak a kötelező kötekedés, alapjában véve a Clemson az ACC egyik nagy PO-reménysége, a kettő közül.

Florida State Seminoles (ACC): a másik az FSU, azonban ez főképp a relatíve gyenge konferenciának és a Seminoles utóbbi két idényének szól. A floridaiak 2012 óta nem kaptak ki az alapszakaszban, igaz akkor ugyanúgy nem volt Jameis Winston nevű irányítójuk, kinek örökébe idén a Notre Dame-től érkező Everett Golson lép. Szerencsére a futó Dalvin Cook-ot bírósági ügyében felmentették, de ettől még az elkapósor és a támadófal, na meg egy-két helyen a védelem nem javul meg egy csapásra.

Georgia Bulldogs (SEC): a futó Nick Chubb az ász, ráadásul Sony Mitchel és Keith Marshall személyében tehermentesítése is megoldott egy masszív támadófal kíséretében. Apró bökkenő, hogy irányító nincs, vagyis a Virginiánál nem éppen szárnyaló Greyson Lambert az ex-St. Louis Rams OC Brian Schottenheimerrel párban nem kifejezetten garancia a sikerre. A kilátások azért nem rosszak, erről pluszban a Leonard Floyd-Jordan Jenkins duó fémjelezte védelem is gondoskodik, az SEC keleti divíziója meg sétagalopp a nyugathoz képest (csakhogy az Auburn, az Alabama és az erős állami rivális, a Georgia Tech is a menetrenden).

Michigan State Spartans (Big Ten): első blikkre nem az a lehengerlő csapat az MSU, viszont közelebbről megnézve a keretet látható, hogy szinte minden elemében kész a rájátszás egyik helyének megcsípésére. Az irányító a rutinos Connor Cook, aki egy kiváló támadófal mögött dobálhat, míg a rettegett védőfal Dantonio press quarters sémájával párosulva szokásosan rémálom az ellenfelek QB-jainak. Mondjuk nem elhanyagolható szempont a sztár WR és RB hiánya, és hogy Pat Narduzzi DC-ből pittsburghi HC-vá avanzsálásával, illetve a belső LB Ed Davis sérülésével a védelem szellemi vezérét vesztette el a pályán és azon kívül is.

Notre Dame Fighting Irish (Független): a Spartans tökéletes ellenpárja az Irish abból a szempontból, hogy az ND felszínesen nézve tűnik bajnokaspiránsnak, de minél tüzetesebben vizsgálja őket az ember, annál több kétsége támad. Ha az új QB, Malik Zaire beválik, ha idén elkerülik a sérülések a keretet, ha képesek megbirkózni Bryan Kelly-ék az esélyesség terhével és sorolhatnánk még, a Ronnie Stanley (LT) – Sheldon Day (DT) – Jaylon Smith (ILB) tengelyen semmi nem múlik majd, az biztos

Oregon Ducks (Pac-12): az Oregonnál is egy transzferelő QB váltja a a Heisman-győztes irányítót, ahogy Winstont Golson, úgy a Marcus Mariota által hagyott űrt Vernon Adams igyekszik betömni. Adams a másodosztályú Eastern Washingtontól jött, pikáns, hogy épp volt csapata ellen húzhatja majd először magára a Ducks mezét. Elméletileg ezen a poszton kívül inkább csak erősebbnek tekinthető az Oregon (alig távozott valaki, miközben visszatér például sérüléséből a remek WR, Bralon Addison vagy az LT Tyler Johnstone is), ám érezhető, hogy a második heti, Michigan State elleni idegenbeli ütközetig sokan várakozó álláspontra helyezkedtek a tényleges jósolgatást illetően

TCU Horned Frogs (Big XII): a Baylortól elszenvedett 61-58-as vereség volt az egyetlen hiba a Frogs tavalyi lőlapján, ez mégis kevésnek bizonyult számukra a rájátszáshoz. 2015-nek nagy lendülettel és kellő motivációval vághatnak neki a TCU-nál, abban a tudatban, hogy az irányító Trevone Boykin vezette támadósor mit sem változott, a védelemből ellenben több kulcsember állt profinak. Ezt a palástolhatja Gary Patterson mester ódákba foglalt 4-2-5-ös rendszere, de az nem egyszer lesz tesztelve a pontgyáros gárdáktól hemzsegő konferenciájukban. A Baylort legalább otthon fogadják.

UCLA Bruins (Pac-12): a legtöbb visszatérő kezdő a csoportban, immár beérett (Paul Perkins RB, Myles Jack ILB) vagy épp beérő (Kenny Young OLB) tehetségek majdnem minden pozícióban. Kivéve az irányítót, ahol egy zöldfülűt, a true freshman Josh Rosen-t kell rögtön bevetni. Amennyiben Rosen csak megközelítően annyira jó, mint azt Jim L. Mora és stábja hangoztatja, egyenes az út valamelyik elődöntőbe, ám a Stanford vagy a USC védelmétől nem számíthat az amúgy korához képest felettébb megfontolt QB királyi elbánásra.

USC Trojans (Pac-12): Los Angeles vörös-arany felén Cody Kessler jóvoltából már egy harcedzett játékos irányít, akinek Nelson Agholor távozásával is akad jó pár ütős fegyvere az arzenálban. Juju Smith mellett főleg az az Adoree’ Jackson, aki nemcsak WR-ként, hanem CB-ként és visszahordóként úgyszintén briliáns. Leonard Williams utódlása a védőfal közepén már kényesebb kérdés, ahogy az is, hogy a főedző Steve Sarkisian bizonyítani tudja-e végre, hogy egy offenzív koordinátornál több van benne (alkoholból meg kevesebb).

SÖTÉT LOVAK

Arizona Wildcats (Pac-12), Arizona State Sun Devils (Pac-12), Arkansas Razorbacks (SEC), Georgia Tech Yellow Jackets (ACC), Nebraska Cornhuskers (Big Ten), Oklahoma Sooners (Big Xii), Oklahoma State Cowboys (Big XII), Ole Miss Rebels (SEC), Stanford Cardinal (Pac-12), Texas A&M Aggies (SEC), Wisconsin Badgers (Big Ten) + Boise State Broncos (Mountain West)

Konferencia-rangsor:

1., Pac-12: közkedvelt választás ide az SEC, de a a draftpotenciált nem illik összekeverni az egyetemi pályákon nyújtott produkcióval. A Pac-12 szórakoztatóbb és kiélezettebb csoport, elsődlegesen innen érdemes meccset választani, ha véletlenszerűen bele akarunk kóstolni az NCAA világába

2., SEC: az SEC West minden idők egyik legdurvább divíziójának néz ki, ám a keleti felhozatal igen rontja az összképet, ahogy a kiemelkedő irányítók égető hiánya is

3., Big XII: 10-ből 8 csapat bárki ellen esélyes optimális esetben, idén is várhatunk felkavaró meglepetéseket

4., Big Ten: az Ohio State Urban Meyer általi újjáépítése óriási lökést adott az évekig tetszhalott konferenciának, és a Michigannél, Penn State-nél, Nebraskánál, Wisconsinnál történt edzőváltások is jó irányba mutatnak, szóval hamarosan az OSU-n kívül is domináns lehet a Big Ten. Ott viszont még nem tartunk, a futottak még mezőnye pedig nagyon lemaradóban

5., ACC: a Florida State-Clemson vetélkedés elhomályosítja a többieket, rajtuk kívül nem is látni azt a programot, ami országos szinten képes lenne csatlakozni a krémek krémjéhez

6., Mountain West: amíg a Boise State a mezőnyben, nincs baj, a Power 5 nyomában az MWC a Group of 5 jelenlegi királya

7., American

8., C-USA

9., MAC

10., Sun Belt

NAGY STRATÉGÁK, KÜLÖNLEGES STRATÉGIÁK

Főedzők

Támadójáték specialisták - Rich Rodriguez (Arizona, spread option), Mike Leach (Washington State, Air Raid), Paul Johnson (Georgia Tech, triple option), Bobby Petrino (Louisville, power spread), Art Briles (Baylor, spread), Dana Holgorsen (West Virginia, spread), Urban Meyer (Ohio State, spread option), Kevin Sumlin (Texas A&M, hurry-up spread), Kevin Wilson (Indiana, spread), Gus Malzahn (Auburn, hurry-up spread), Jimbo Fisher (Florida State, pro-style), Chad Morris (SMU, spread pistol)

Védelmi guruk - Gary Patterson (TCU, 4-2-5), Charlie Strong (Texas, 3-3-5), Mark Dantonio (Michigan State, 4-3), Nick Saban (Alabama, 3-4)

Koordinátorok

OC - Tony Franklin (California), Scott Frost (Oregon), Mike Norvell (Arizona State), Lincoln Riley (Oklahoma), Doug Meacham (TCU), Lane Kiffin (Alabama)

DC - Bud Foster (Virginia Tech), John Chavis (Texas A&M), Tom Bradley (UCLA), Bob Shoop (Penn State), Will Muschamp (Auburn)

Pozíciós edzők

Andy Hill (QB coach, Missouri), Gary Campbell (RB coach, Oregon), Steve Spurrier Jr. (WR coach, South Carolina), Bryan Stinespring (TE coach, Virginia Tech), Art Kehoe (OL coach, Miami), Odell Haggins (DL coach, Florida State), Bob Gregory (LB coach, Washington), Jerry Brown (DB coach, Northwestern)

A LEGJOBB JÁTÉKOSOK (félkövérrel a csúcsok csúcsa)

QB - Jared Goff (California), Cody Kessler (USC), Deshaun Watson (Clemson), Brad Kaaya (Miami), Trevone Boykin (TCU), Connor Cook (Michigan State), Dak Prescott (Mississippi State), Keenan Reynolds (Navy), Brandon Doughty (Western Kentucky)

RB - Royce Freeman (Oregon), Devontae Booker (Utah), James Conner (Pittsburgh), Samaje Perine (Oklahoma), Ezekiel Elliott (Ohio State), Nick Chubb (Georgia), Leonard Fournette (LSU), Derrick Henry (Alabama)

WR – Corey Coleman (Baylor), Nelson Spruce (Colorado), Tyler Boyd (Pittsburgh), D. J. Foster (Arizona State), DeaSean Hamilton (Penn State), Laquon Treadwell (Ole Miss), D'haquille Williams (Ole Miss), Sterling Shepard (Oklahoma), Rashard Higgins (Colorado State)

TE - Bucky Hodges (Virginia Tech), Evan Engram (Ole Miss), Hunter Henry (Arkansas)

OT - Roderick Johnson (Florida State), Adam Bisnowaty (Pittsburgh), Le'Raven Clark (Texas Tech), Spencer Drango (Baylor), Jack Conklin (Michigan State), Taylor Decker (Ohio State), Laremy Tunsil (Ole Miss), Cam Robinson (Alabama), Ronnie Stanley (Notre Dame), Vadal Alexander (LSU)

OG - Landon Turner (North Carolina), Pat Elflein (Ohio State), Joshua Garnett (Stanford), Greg Pyke (Georgia)

C - Max Tuerk (USC), Tyler Orlosky (West Virginia), Jack Allen (Michigan State), Kyle Friend (Temple)

DT - Anthony Zettel (Penn State), Robert Nkemdiche (Ole Miss), A'Shawn Robinson (Alabama), Sheldon Day (Notre Dame)

DE - DeForest Buckner (Oregon), Dadi Nicholas (Virginia Tech), Shawn Oakman (Baylor), Joey Bosa (Ohio State), Shilique Calhoun (Michigan State), Myles Garrett (Texas A&M)

OLB - Eric Striker (Oklahoma), Darron Lee (Ohio State), Su'a Cravens (USC), Vince Biegel (Wisconsin), Kyler Fackrell (Utah State)

ILB - Myles Jack (UCLA), Scooby Wright III (Arizona), Jaylon Smith (Notre Dame), Reggie Ragland (Alabama)

S - Jeremy Cash (Duke), Quin Blanding (Virginia), Karl Joseph (West Virginia), Jalen Mills (LSU)

CB - Adoree’ Jackson (USC), Kendall Fuller (Virginia Tech), Jalen Ramsey (Florida State), Vernon Hargreaves III (Florida), Zack Sanchez (Oklahoma)

K - Andy Phillips (Utah), Roberto Aguayo (Florida State), Josh Lambert (West Virginia), Brad Craddock (Maryland)

P - Tom Hackett (Utah), JK Scott (Alabama), Austin Rehkow (Idaho)

RS - Ryan Switzer (North Carolina), Alex Ross (Oklahoma), Will Likely (Maryland), Pharoh Cooper (South Carolina), Speedy Noil (Texas A&M)

TOVÁBBI BESZÉDTÉMÁK

• A legnagyobb felhajtást a holtidényben egyértelműen Jim Harbaugh michigani kinevezése okozta, akit a Wolverines az NFL-ből tudott hazacsábítani. Harbaugh ráadásul egy hihetetlenül egyedi figura, ez a tény párosulva az NCAA egyik prominens, ám az utóbbi években döglődő programjával és a lehetséges feltámasztásának sztorijával, megspékelve az ősi rivális Ohio State remeklésével, az érdekes sztorik szinte íratják magukat
• Természetesen Harbaugh számára is csak addig tartottak a mézeshetek, amíg nem voltak mérkőzések (és kitartanak, ha azonnal jönnek a jó eredmények), a HC-kkel szembeni türelem a college footballban is egyre végesebb. A kést a nyakán az ismertebb csapatok vezetőedzői közül Mike London (Virginia), Paul Rhoads (Iowa State), Al Golden (Miami) és Kevin Wilson (Indiana) például már eléggé érezheti, Tim Beckmanra (Illinois) pedig nyolc nappal a nyitómeccset megelőzően már le is csapott a pallos
• Három aktív, 2000 előtt kinevezett főedző dolgozik még az FBS-ben, Frank Beamer (Virginia Tech, 1987), Bob Stoops (Oklahoma, 1999) és Kirk Ferentz (Iowa, 1999), de mindhármukkal szemben egyre erősebbek a negatív kritikák, Ferentz-et csak az mentette mondjuk meg legutóbb is, hogy több millió dollárért kellene kivásárolni szerződéséből
• 13 alapszakasz-találkozót rendeznek 2015-ben semleges helyszínen, NFL stadionban, hármat ebből a sokat használt Cowboys pályán, az AT&T Stadiumban, de pár év után többek között az Arrowhead Stadiumba is visszatér az egyetemi futball (Kansas City Chiefs, Missouri vs BYU)
• Vajon mi lesz Christian Hackenberg sorsa? A Penn State irányítója 2014-ben több interceptiont dobott, mint TD-t, viszont ez a profi játékosmegfigyelőket egyelőre nem riasztotta vissza, sokaknál jelenleg is 1/1-es várományos a 2015-ben junior szezonját kezdő fiatalember
• A kisebb konferenciák, az ún. Group of 5 csapatai elsősorban a megbecsülésért, na meg persze az egyetlen garantált „Access Bowl”-helyért küzdenek, képes lehet azonban a Boise State ennél többre is? Rajtuk kívül egy-egy irányítóra érdemes pillantást vetni, a Utah State-es Chuckie Keeton-tól vagy a BYU-s Taysom Hill-től rémisztő sérülésüket leküzdve felettébb szórakoztató játék várható, míg a Cincinnati-s Gunner Kiel vagy a Memphis-es Paxton Lynch a következő NFL Draft korai köreiben lehetnek érdekeltek.

Meccselőzetes az első fordulóhoz holnap, péntek-szombat magasságában optimális esetben egy soha korábban nem látott extra projekttel is jelentkezünk majd. Jó szórakozást!