NCAA körkép - Big Ten

Öt kérdés, ami meghatározza a Big Ten versenyének alakulását:

Letaszítható az Ohio State a Big Ten és egyáltalán az egyetemi futball trónjáról?

A közvélemény a főcsoport egyértelmű favoritjaként kezeli az OSU-t, és a szezon előtti rangsorokban is rendre óriási a Buckeyes fölénye az első helyes szavazatok tekintetében – kicsit sem meglepő tények annak fényében, hogy az idei gárda még erősebbnek tűnik, mint az egy évvel ezelőtt nagydöntőt nyerő alakulat. A tavalyi kezdőjátékosok közül 15-en idén is a csapat rendelkezésére állnak, míg a távozóknál Devin Smith, Doran Grant, Jeff Heuerman és Michael Bennett számít a legnagyobb névnek, akik mindannyian fontos láncszemei voltak a 2014-es bajnokcsapatnak, de ilyen szintű és még náluk is nagyobb tehetségekkel évről évre tele van az OSU recruiting class-a. És hogy kik maradtak? A Buckeyes sokszor megénekelt QB-helyzetéről mindent elmond, hogy Braxton Miller személyében egy irányítóként kétszeres Big Ten Év támadóját vezényeltek át WR / H-Back posztra; annyiban tehát tisztult a kép, hogy kétszemélyesre szűkült a verseny, J.T. Barrett vagy Cardale Jones lesz a kezdő QB. Ott van továbbá az Ohio State keretében az egyetemi futball első osztályának jelenlegi talán legjobb running backje (Ezekiel Elliott), legjobb védőjátékosa (Joey Bosa), egy 3-tech poszton potenciális sztárnak számító interior rusher (Adolphus Washington), egy playmaker linebacker (Darron Lee), egy négy visszatérő kezdővel felálló támadófal, de lehetne még sorolni, és akkor a csapatot irányító élő edzőlegendáról még nem is szóltunk. Nem túlzás azt állítani, hogy jelen állapotában az Ohio State az FBS bármely csapatával szemben esélyesnek számítana, ebből kifolyólag gyakorlatilag az alapszakasz hibátlan mérleggel történő teljesítése jelenti a papírformát Urban Meyer fiai számára. Nem ajánlatos tehát nagy összegben fogadni arra, hogy az OSU nem lesz ott ismét a College Football Playoffban.

Mennyire bizonyulnak súlyosnak a spártai sereget ért veszteségek?

A Michigan State a legutóbbi öt szezonból négyet is minimum 11 győzelemmel zárt. Ahhoz, hogy ez a kiváló sorozat folytatódjon, és hatból ötre javuljon az arány, számos nehézségen kell túllendülnie a Spartansnak. Kezdve azzal, hogy az elmúlt években remeklő védősornak úgy kellene feltartóztatnia többek között az Ohio State vagy az Oregon támadógépezetét, hogy immár nem az egyetemi futball egyik legjobb védelmi stratégájának tartott Pat Narduzzi vezeti őket csatába. Játékosállományt illetően a védelem hét visszatérő kezdővel számolhat, de a secondary-ben például nem lesz egyszerű pótolni Trae Waynest és Kurtis Drummondot. A támadószekcióban az irányító Connor Cooknak és a veterán támadófalnak köszönhetően megvannak az alapok, de skill posztokon jelentős változások mennek végbe a csapat első számú running backjének (Jeremy Langford) és két legeredményesebb elkapójának (Tony Lippett, Keith Mumphery) távozásával, akiknek a megfelelő helyettesítése okozhat még fejtörést Mark Dantonióék számára. A Buckeyes mögött változatlanul az MSU tűnik nem csak a keleti divízió, hanem az egész Big Ten második legjobb csapatának, más kérdés, hogy mekkora a különbség a két együttes között. Sokáig nem kell várni arra, hogy reális képet kapjunk a Spartans erejéről, a második fordulóban az Oregont fogadják East Lansingben.

Mekkora lökést ad a Michigannek Jim Harbaugh érkezése?

A pályán kívül ez idáig a várt pozitív hatást eredményezte az ifjabbik Harbaugh főedzővé történő kinevezése, nemsokára pedig kiderül, hogy a pályán is új erőre kap-e a Wolverines rögtön az új HC regnálásának első évében. Harbaugh és stábjának első számú feladata a támadósor rendbetétele lesz: főként irányító poszton és a támadófal terén volt igencsak kilátástalan a helyzet a közelmúltban; előbbi pozícióban az Iowáról végzősként transzferelő Jake Rudock kínálhat átmeneti megoldást (hacsak ki nem szorítja a Wolverinesnél korábban már kezdőként is bevetett Shane Morris, esetleg valamelyik újonc), míg utóbbi fronton mindenképpen pozitívum, hogy öt visszatérő játékos is számottevő kezdő tapasztalattal rendelkezik. A védelem miatt kevésbé kell aggódniuk a rozsomákok híveinek, a már tavaly is kissé alulértékelt egység számos rutinos játékost vonultat fel, velük vélhetően kevesebbet kell majd vesződnie az új edzői brigádnak. A Michigan sorsolása kedvezőnek mondható, a nyugati csoportból a Wisconsint és a Nebraskát is elkerülik, és a non-konf ellenfelek között sincs igazán kiemelkedő vetélytárs (noha a Utah, az Oregon State és a BYU elleni mérkőzés sem ígérkezik sétagaloppnak), így amennyiben Harbaugh-val az élén a várakozásoknak megfelelően fejlődik a csapat, akkor a 8-9 győzelem nem csak reális célkitűzés, de alapelvárás is lehet a Wolverines esetében.

Újra lesz ok az örömre Happy Valley-ben?

A vártnál hamarabb véget érő Bill O’Brien-érát követően nem úgy alakult a folytatás a Penn State számára, ahogy azt a csapat szurkolói megálmodták: James Franklin első évét végül ugyan pozitív mérleggel és bowl-győzelemmel zárta a PSU, de a csapat hívei nem sok kellemes emléket fognak fűzni a tavalyi szezonhoz; mondhatni igazi kínszenvedés volt, amit a Nittany Lions az idény második felében művelt. Ennek ellenére sokan a Big Ten vagy akár a komplett FBS egyik legnagyobb sleeperének tartják a Penn State-et, mondván a védelem az előző szezonban jól teljesített, és a játékosállomány adott ahhoz, hogy tartani tudják ezt a szintet, a támadósor pedig csak jobb lehet a 2014-esnél. Való igaz, a skill playerek számára sokat jelent a plusz egy év rutin, és ugyanez igaz természetesen a támadófal tagjaira is, de az OL esetében eleve nehéz elképzelni, hogy rosszabb vagy egyáltalán még egyszer annyira gyenge legyen, mint tavaly volt. Jobb supporting casttal pedig Christian Hackenbergnek is könnyebb dolga lehet, noha saját magának is sokat kell tennie azért, hogy biztató debütáló évét követő mélyrepülése után helyreállítsa renoméját. A potenciál kétségtelenül megvan a PSU-ban ahhoz, hogy sikeres idényt produkáljon, de a regnáló nemzeti bajnok és a két michigani vetélytárs mellett nem lesz könnyű igazán nagyot alkotni.

Nyugaton a helyzet változatlan?

Azaz idén is a tavalyi csoportgyőztes Wisconsin a B1G West legfőbb esélyese? A közvélemény egyértelmű favoritként kezeli a Badgerst a divízióban, és a legtöbben egyedül a Nebraskában látják azt, hogy képes lehet megszorongatni a borzokat. Mindezt úgy, hogy mindkét csapat edzőváltáson van túl: a Huskersnél az Oregon State vezetőedzői posztját otthagyó Mike Riley váltotta a kirúgott Bo Pelinit, míg Madisonban a gárda korábbi támadókoordinátora (és irányítója), a Pittsburgh-ből visszatérő Paul Chryst veszi át a távozó Gary Andersen helyét. Az a tény is e két csapat malmára hajtja a vizet, hogy a keleti divízió Ohio State, Michigan State, Michigan, Penn State kvartettje ellen ketten együtt mindösszesen egy meccset játszanak (a Huskers mérkőzik meg hazai pályán az MSU-val). A wisconsiniak kénytelenek voltak búcsút venni Melvin Gordontól, de Corey Clement személyében már bevetésre készen áll a csapat következő sztárja running back poszton, a védelem a főcsoport egyik legjobbja lehet, Chryst pedig kívül-belül ismeri a programot, így papíron kétségtelenül jobbnak mutatkoznak a Badgers esélyei a csoportelsőségre, mint annak a Nebraskának, amely Riley érkezésével támadó és védő oldalon egyaránt sémaváltáson megy keresztül. A Wisconsin számára jó tesztnek ígérkezik az Alabama elleni nyitómérkőzés a Cowboys Stadiumban, míg a Nebraska erejéről a BYU és a Miami elleni korai non-konf meccsek adhatnak reális képet.

10 játékos, akire érdemes kiemelt figyelmet fordítani:

J.T. Barrett / Cardale Jones, QB (Ohio State)
Christian Hackenberg, QB (Penn State)
Connor Cook, QB (Michigan State)
Ezekiel Elliott, RB (Ohio State)
Corey Clement, RB (Wisconsin)
Braxton Miller, RB / H-Back (Ohio State)
Joey Bosa, DE (Ohio State)
Shilique Calhoun, DE (Michigan State)
Anthony Zettel, DT (Penn State)
Darron Lee, OLB (Ohio State)

5 főcsoport-meccs, amit nem érdemes kihagyni:
Wisconsin @ Nebraska – október 10.
Michigan State @ Michigan – október 17.
Penn State @ Ohio State – október 17.
Michigan State @ Ohio State – november 21.
Ohio State @ Michigan – november 28.

5 non-konf meccs, amit nem érdemes kihagyni:
Wisconsin vs. Alabama (Arlington) – szeptember 5.
Ohio State @ Virginia Tech – szeptember 7.
Oregon @ Michigan State – szeptember 12.
Iowa @ Iowa State – szeptember 12.
Nebraska @ Miami – szeptember 19.

Vass Ádám (vassadi)