Draft elemzés - AFC South

Houston Texans

16. Kevin Johnson, CB, Wake Forest
Kicsit meglepő húzás volt ez, hiszen a Texans stábja és Johnson között szinte semmilyen kapcsolatról nem lehetett hallani, ráadásul két jó kezdő cornerback is van a Texans keretében (Johnathan Joseph és Kareem Jackson). Johnson viszont egy jó felépítésű, atletikus, sallangmentes játékos, aki hosszútávon pótolhatja Joseph-et, rövidtávon pedig fontos lehet az Indianapolis remek passzjátéka elleni küzdelemben. Két tényező írta tehát felül azt, hogy voltak más, fontosabb hiányosságok: az elsőszámú ellenfél elleni felkészülés, és az, hogy a stáb szerelembe esett egy játékossal. Így indokolható ez a döntés, igaz, cornerbackek esetén nagyon nehéz megjósolni azt, hogy miként megy a beilleszkedés a profik közé.

43. Benardrick McKinney, ILB, Mississippi State
Johnson behúzása így viszont luxus volt, és a fontosabb hiányposztok betöltésére később kellett sort keríteni. Így jött létre egy cseré, amelynek révén egy jobb draftjog beszerzésével elérhetővé vált McKinney, aki már idén fontos láncszeme lehet a Houstonnak. Brian Cushing mellett ugyanis nagy az üresség a linebacker-sorban, és Cushing egészsége sem szolgál mindig úgy, ahogy kéne, így erre a posztra fontos volt, hogy kész játékost szerezzen a Texans. McKinney atletikussága és egyetemen mutatott játéka alapján megfelelhet, de a cserét nem biztos, hogy megérte, ugyanis más, hasonló képességű linebackerek (pl. Perryman) is elérhetőek voltak ezen a ponton.

70. Jaelen Strong, WR, Arizona State
Újabb feljavított pick, a harmadik kör elején pedig Strong igazán jó húzás lehet a Houstonnak. A remek méretekkel megáldott elkapó simán kezdő lehet már újoncként is, és ha rendesen megtanul route-okat futni, akkor rövid úton megtalálták Andre Johnson utódját. Persze van ebben kockázat, hiszen mentálisan és egészségileg sem tökéletes Strong állapota, de a harmadik körben hibátlan játékost már nem lehet húzni. DeAndre Hopkins és Cecil Shorts mellé mindenképpen elfér célpontnak, de a rá nehezedő teher megnehezítheti a beilleszkedést.

175. Keith Mumphery, WR, Michigan State
McKinney árában benne volt a 4. körös húzás, így hosszú várakozás után választhatott ismét a Houston. Mumphery az NCAA-ben nem váltotta meg a világot, és nem nagyon látni, hogy tudna segíteni az NFL-ben, de a legutóbbi hírek alapján futóként is alkalmazhatják. A harmadik nap első houstoni választása első ránézésre elvesztegetett húzásnak tűnik.

211. Rashard Cliett, OLB, South Florida
A draft ezen pontján már furább húzások is beleférnek. Cliett draftolása is ezek közé tartozik, ugyanis méretei alapján nehéz megtalálni a helyét az NFL-ben; újoncként legfeljebb a speciális csapatrészben kap majd szerepet. Ha ott helyt tud állni, akkor passzsiettetőként is lehet rá számítani, de meglepne, ha valaha kezdőjátékossá tudna válni.

216. Christian Covington, DT, Rice
Covington nagyon jó húzás lehet, ugyanis fiatal, remek fizikai adottságai vannak és időről időre a pályán is mutatott szép dolgokat. Sérülékeny, és nem nevezhető kiegyensúlyozottnak, de egy-két éven belül megfelelő edzői ráhatással akár kezdőt is lehet faragni belőle. Ennél többet nem lehet várni a hatodik kör végén.

235. Kenny Hilliard, RB, LSU
Hilliard egy tipikus NCAA-futó, akinek nincsenek meg a fizikai adottságai ahhoz, hogy a profik között is sztár legyen. Nehezen értelmezhető ez a húzás, mivel Foster és Blue jó párost alkot, és ha Mumphery-t is tervezik futóként szerepeltetni, akkor Hilliardnak semmi keresnivalója a keretben.

Összegzés:
Hasznos embereket szerzett a Houston, a játékosok minőségével többnyire nem volt baj, ráadásul Strong és Covington akár kiugróan jók lehetnek. Mumphery és Hilliard nehezen emészthetők, de ilyen hátsó körös húzásoknál belefér egy-egy ilyen húzás. Ami problémásabb, hogy a Texans nem elég mély csapat ahhoz, hogy gond nélkül áldozzanak be értékes harmadik napos húzásokat cserékben, márpedig McKinney-ért és Strongért is ezt tették. A játékosállomány tehát jó, de lehet, hogy túl nagy áron sikerült őket megszerezni. Mindenesetre nem lenne meglepő, ha már 2015-ben három kezdőjátékos kerülne ki ebből a bandából, ez pedig igen jól hangzik.

Indianapolis Colts

29. Phillip Dorsett, WR, Miami
Emlékezetes húzás volt ez, hiszen Dorsettet nem igazán vártuk az első körbe. A szupergyors elkapó iránt hatalmas volt a lelkesedés Indianapolisban, így idő előtt kihúzták. Történt mindez annak ellenére, hogy ezen a poszton rendben volt a Colts korábban is, Andre Johnsonnal és Donte Moncrieffal megvolt a kezdő, sebességben pedig nehéz felvenni a versenyt TY Hiltonnal. Dorsettnek tehát nehéz lesz beverekednie magát a kezdőcsapatba, ráadásul sérülékeny, és a mérete és az útfutási képzettsége sem megfelelő, így nehezen lehet jónak értékelni a húzást. A sebessége miatt persze Dorsett akár be is válhat, és jó hírek jönnek felőle az edzésekről, plusz simán lehet belőle jó visszahordó, szóval azért nem teljesen értelmezhetetlen ez a húzás, de semmiképpen sem nevezhető jónak, mivel a védelemben és a támadófalban is elkélt volna az erősítés.

65. D’Joun Smith, CB, Florida Atlantic
A második kör végéből egy okos cserével harmadik elejét varázsolt a Colts, és behúzott egy olyan játékost, akire nagy szükség volt a keretben. Smith egy gyors, tanulékony, kellően agresszív játékos, aki már újoncként beférhet a csapatba slot cornerként. Nagy kérdés, hogy méreteivel és kis méretéhez képest is kis erejével hogy tud boldogulni a profik között, hiszen az egyetemen egy gyengébb konferenciában szerzett csak tapasztalatot. A secondary mélyítése fontos feladat volt ezen a drafton, és Smith segít ebben, de talán egy safety még jobban kellett volna.

93. Henry Anderson, DE, Stanford
Az eredeti harmadik körös húzással a secondary után egy újabb fontos lyukat tömött be a vezetőség: a védőfal mélyítésére is szükség volt. Andersonnál jobbat nem is találhattak volna erre a célra a harmadik kör végén, hiszen az Isten is 3-4-es DE-nek teremtette, megvan a mérete, a gyorsasága és a technikája is a poszthoz.

109. Clayton Geathers, S, Central Florida
Kicsit későn, de a legnagyobb hiányposzt is betöltésre került, még jó, hogy a második körük elcserélése révén ölükbe hullott ez a negyedik kör elején esedékes húzás. Geathers tehetséges, rendkívül nagyokat tud ütközni és egészen jól dolgozik tight endek ellen is, de nem elég kiegyensúlyozott, gyakoriak a hibái. Ha ezeket korrigálni tudják a nyár folyamán, akkor könnyen a kezdőcsapatban találhatja magát, hiszen Dwight Lowery nem ideális megoldás.

151. David Parry, NT, Stanford
A Stanford védőfalából nem volt elég egy erősítés, Parry-ért egyenesen felcserélt az Indy. Volt rá ok, ugyanis a védőfal mélységének problémáját egy játékos beszerzése nem oldotta meg. Parry ráadásul az ötödik körben elérhető játékosok közül nem is tűnik rossznak, már újoncként is bevethető lehet bizonyos helyzetekben. A technikai képzettsége már majdnem NFL-szintű, és kiváló a hozzáállása, de bizonyos fizikai hiányosságai miatt nem lehetett az első két napon kalkulálni vele. Itt viszont remek húzás.

205. Josh Robinson, RB, Mississippi State
A futók draftolása gyakran lutri, és a Colts stábja ezt belátva olyan helyen húzott a posztra, amikor már belefér a kockázat. Robinson nem tűnik kiemelkedő játékosnak, de vannak olyan adottságai (magasságához képest jó felépítés, a megnyitott folyosók gyors megtalálása, küzdeni tudás), amelyek az NFL-ben is sikeressé tehetik. Frank Gore érkezésével ez a poszt a tavalyi káosz után többé-kevésbé rendben van, de Robinson hasznos keigészítő ember lehet, és ha szerencséje lesz az Indianapolisnak, akkor hosszútávon a kezdőcsapat sem elérhetetlen számára.

207. Amarlo Herrera, ILB, Georgia
Itt nem igazán sikerült potenciális erősítést találni, Herrera ugyanis nem valószínű, hogy az egyetemi sikereit meg tudja ismételni a profik között. Nincsenek meg a szükséges fizikai adottságai, így leginkább a speciális csapatrészben számíthatunk a jelenlétére.

255. Denzelle Good, OL, Mars Hill
Finoman szólva is kevéssé ismert játékos Good, de legalább olyan posztra jött, ahol szükség lenne a vérfrissítésre. Az év egyik nagy meglepetése lenne, ha kiderülne, hogy lehet vele kezdeni valamit, minden bizonnyal a gyakorlócsapatban fogja eltölteni ezt a szezont.

Összegzés:
Az első húzás minőségileg és poszt szempontjából is hatalmas mellé volt, ezután pedig csak felzárkózni próbált a Colts. A 3-5. kör kiválóan sikerült, olyan játékosok érkeztek, akik már idén beszállhatnak a rotációba, hosszabb távon pedig simán kezdőkké válhatnak, de így sem sikerült annyit javítani a csapaton, amennyit lehetett volna. Egy bajnokesélyes nem engedheti meg magának, hogy felesleges kockázatokat vállaljon be azért, mert szerelembe esik valamelyik vezető egy játékossal, mert egy ilyen döntés az egész szezont nehezebbé teheti Luckék számára. A támadófalat nem sikerült megerősíteni, és a védelemben is maradtak kérdőjelek, így a Colts szurkolói nem lehetnek igazán elégedettek annak ellenére, hogy igazából csak egy hibás döntés született meg ezen a játékosbörzén. Még jó, hogy a minőségi szabadügynökök miatt így is jól néz ki a holtszezon.

Jacksonville Jaguars

3. Dante Fowler Jr, DE, Florida
Nehéz értékelni ezt a húzást, és még egy ideig ez így is marad. Fowler egy rendkívül tehetséges passzsiettető, aki készen áll az NFL-re és tökéletesen illik Gus Bradley rendszerébe. A védőfalból ráadásul hiányzott egy igazi klasszis, és ha hosszabb távon az Indianapolis-szal akar versenyezni a Jacksonville, akkor szükség lesz Fowler-szintű játékosokra, akik megnehezíthetik Andrew Luck dolgát. Első ránézésre tehát tökéletes húzás − lett volna, ha nem sérült volna meg az első edzésen. Sajnos így 2015-ben nem láthatjuk a pályán, és 2016-ban sem biztos, hogy 100%-osan kezdi a szezont. Így jelenleg sokban hasonlít a tavalyi draftról Jadeveon Clowney-ra, igaz, ő legalább pár meccsen hozzá tudott tenni a csapathoz, jelenleg viszont Fowler nettó pénzkidobás, és talán sosem váltja be a hozzáfűzött reményeket. Ez a harmadik helyen kevés, főleg, hogy Leonard Williams is benn volt még.

36. TJ Yeldon, RB, Alabama
A Toby Gerhart-projekt besülése előrevetítette, hogy be kell majd szerezni egy megbízható, sok szituációban használható futót. Yeldonra esett a választás, és nem könnyű megmondani, mennyire fog bejönni ez a húzás. Mint az egy Alabamáról érkezett futótól elvárható, kiválóak az egyetemi számai, és rendkívül jól mozog a pályán. Atletikus képességei nem kiemelkedőek a poszton, és időnként lassú a helyzetfelismerése, így fennáll a veszélye, hogy a következő Trent Richardsonnal van dolgunk. Futók esetében jellemzően az a helyzet, hogy minden edző másikat preferál, sémától és egyéni ízléstől függ sok minden, így arról nem érdemes polemizálni, hogy milyen más futók voltak még benn, akiket érdemesebb lett volna kiválasztani. Kellett egy, és jött egy.

67. AJ Cann, G, South Carolina
A tavalyi holtszezon a támadófal megerősítésének jegyében telt el, idén is jött Wisniewski, így elég volt egy harmadik kört rászánni a célra. Mondhatni luxus volt ez a húzás, hiszen a Beadles-Wisniewski-Linder belső tengelybe nehéz lesz beverekednie magát (bár Beadles helye kérdéses), de lehet, hogy azon kivételes újoncok közé fog tartozni Jacksonville-ban, akiknek lesz tanulóévük. Cann kiváló felépítésű, tapasztalt és képzett játékos, aki talán kicsit lassan mozog, de harmadik körben kitűnő húzásnak számít. Ha okosan bánnak vele, Bortles és Yeldon nagyon hálás lesz még neki.

104. James Sample, S, Louisville
Sergio Brown a kezdő free safety, kell valaki, aki legalább versenyre kel vele. Sample hívatott erre a feladatra, de nem lesz egyszerű dolga, ugyanis hiába van jó felépítése, a pályán sok hibát követ el mind a passz, mind a futás ellen. Lettek volna jobb opciók itt, ráadásul Sample free safety-ként nem rendelkezik komoly tapasztalattal, így ez a lépés legalábbis megkérdőjelezhető.

139. Rashad Greene, WR, Florida State
Tavaly szépen feltöltötte az elkapósort a Jaguars, Greene így nehéz feladatot kap. Eleve rossz a felépítése és nem is igazán gyors, de mutatott szép játékokat a Seminoles egyik vezéreként, és ha másképp nem, visszahordóként hasznos lehet a Jaguároknak.

180. Michael Bennett, DT, Ohio State
Bennett szép húzás a hatodik körben, hiszen belső siettetésben NFL-szintű képességekkel bír. A Jacksonville szisztémájába hamar beilleszkedhet, és hasznos játékos lehet a rotációban. Gus Bradley biztosan dörzsölte a tenyerét, mikor látta, hogy itt még elérhető.

220. Neal Sterling, WR/TE, Monmouth
Sterling egy atletikus, és alacsony egyetemi szinten eredményes játékos, akit különleges szituációkban futóként, tight endként és elkapóként is alkalmazhat majd a Jacksonville. Már ha annyira meggyőző lesz az edzőtáborban, hogy bekerül a keretbe. Ez nagyban függ attól is, hogy milyen játékoknál tudják majd használni fizikai adottságait.

229. Ben Koyack, TE, Notre Dame
Jó felépítésű, blokkolásban komoly rutinnal bíró játékos, aki akár fullback is lehet. A jelenlegi keretbe nem sok esélye van bekerülni, de ha ott is lesz az első héten, akkor sem látjuk majd sokszor a pályán.

Összegzés:
Alapvetően jó, biztonsági draftról beszélhetünk: nagy nevű egyetemekről jöttek sorban a minőségi játékosok hiányposztokra (ez utóbbi persze nem volt nehéz, hiszen még mindig rengeteg hiányposzt van Jacksvonville-ben). Kicsit meglepő, hogy nem koncentráltak jobban a védelem erősítésére, hiszen a támadósorban egész sok tehetség van már, a védelem viszont továbbra is szinte üres. Fowler sérülése miatt ez az újoncbanda nem tűnik most túl erősnek, hiszen Yeldonnal kapcsolatban is sorakoznak a kérdőjelek, Cann egyelőre nem fér be a kezdőbe, a többiek pedig nem olyan szintű játékosok, akik sokat hozzá tudnának tenni 2015-ben a csapat játékához. Ha azonban Fowler egészséges lesz, és beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor ez egy nagyon jó draft is lehet. Egyelőre viszont nem látni, hogy a Jaguars rövid távon előrelépne - persze jelenleg a hangsúly nem is a rövidtávú eredményességen van.

Tennessee Titans

2. Marcus Mariota, QB, Oregon
Rengeteg spekuláció volt ezzel a húzással kapcsolatban, kell-e irányító, lehet-e jó cserét csinálni, de a végén érvényesült a papírforma: érkezett a legjobb elérhető irányító Mariota személyében. Mariota hihetetlenül mobilis, kreatív, megvan a karereje ahhoz, hogy sikeres legyen a profik között, és hihetetlenül motiváltnak tűnik. Mégis megkérdőjelezhető ez a húzás, ugyanis az Oregon támadógépezete egészen másképp működik, mint amit Ken Whisenhunt kigondolt a Titansnek, így mind az edzőknek, mind Mariotának alkalmazkodnia kell, ami problémákat okozhat. Ráadásul Mariota legnagyobb gyengéje a döntéshozás: lassan ismeri fel, hogy az eredeti terv nem működhet, és ha lábon nem tudja megoldani a problémát, pánikszerű dobásai is vannak. Egy ismeretlen rendszerben fennáll a veszélye, hogy túl sok ilyen pánikhelyzet lesz, ami aggályokat vet fel. Márpedig a második helyen hibátlan játékost vár az ember.

40. Dorial Green-Beckham, WR, Missouri
A Titans kerete tele van hiányposztokkal, így nem volt meglepő, hogy a második kör elején lefele cserélt a csapat. Így is sikerült megszerezni a draft talán legnagyobb tehetségét, a problémás Green-Beckhamet. Green-Beckham fontos fegyvere lehet Mariotának, rögtön a kezdőcsapatba verekedheti magát, persze csak akkor, ha képes fegyelmezni magát. Fizikai adottságai szinte páratlanok, remek mérete és sebessége van, egészen elképesztő labdákat képes lehúzni a levegőből, és szereléseket is el tud kerülni, úgyhogy megvan a lehetőség arra, hogy segítsen az új irányítónak a beilleszkedésben.

66. Jeremiah Poutasi, OL, Utah
Többszörösen érdekes húzás ez. Egyrészt meglepő, hogy az első két nap során elmaradt a védelem erősítése, mindhárom választás a támadósort javította. Másrészt, ha már a támadófalba húzott a csapat (amire azért volt indok), Poutasi meglepő választás. Nem tűnik olyan játékosnak, akit már újoncként be lehetne illeszteni egy NFL falba, hiszen az igazán gyors egyetemi védőkkel meggyűlt a baja. Kiválóak a méretei, és a sebessége sem vészesen rossz, de egyszerűen nem tudja lereagálni a minőségi passzsiettetők mozdulatait. Éppen ezért lenne alkalmasabb guardnak, de miután a belső tengely nagyjából rendben van a Tennessee-nél, ezért minden bizonnyal jobb oldali tackle-nek szánják. Simán beférhet a kezdőbe, de ez nem jelent sok jót Mariota számára.

100. Angelo Blackson, DT, Auburn
Végre egy húzás a védelembe, de ez sem feltétlenül az a szint, amire a szurkolók vártak. Blackson egy jó felépítésű és viszonylag gyors játékos, aki 3-4-es defensive endnek tűnik, de még sosem volt így alkalmazva, így nem lesz egyszerű az átállás. Pedig már újoncként be kéne tudnia szállni, mert a Titánok védőfala igencsak vékony.

108. Jalston Fowler, FB, Alabama
Az odáig rendben van, hogy ha egy fullbacket draftol valaki, akkor az legyen olyan, mint Fowler: jó blokkoló, képes elkapni passzokat és a speciális csapatrészben is tud segíteni. De miért kell fullback a negyedik kör elején? Rejtély, főleg úgy, hogy azért lett volna hova húzni. Elpazarolták azt a picket, amit a második körös lecserélés során szereztek.

138. David Cobb, RB, Minnesota
És akkor jött még egy erőfutó, ezúttal a tradicionálisabb fajtából. Minden bizonnyal megvan Shonn Greene utóda, de talán nem ez volt a legégetőbb szükség a csapatnál. Egyébként ezen a ponton Cobb minőségi játékos, már újoncként is alkalmas lehet komoly kiegészítő szerepre, de a védelembe sokkal többet segítő játékost is lehetett volna draftolni.

177. Deiontrez Mount, OLB, Louisville
A hatodik körben érkezett egy olyan játékos, aki egyszerre védő és megfelelő minőséget ígér a drafthelyéhez képest. Mount egy kiváló felépítésű passzsiettető, akiből komoly játékos lehet az NFL-ben, ha megfelelően képzik. Egyelőre Derrick Morgan mögött rotációs játékos lesz, de nagy potenciállal bír.

208. Andy Gallik, C, Boston College
Egy újabb jó húzás. Hátsó körökben lehet később kezdővé váló belső falembereket húzni, és Gallik is ilyen lehet. Méretei nem megfelelőek ugyan, de remek a technikája, és egyetemi sikerei alapján simán lehet olyan jó, ha nem jobb, mint a jelenlegi kezdő, Brian Schwenke. Ezen a ponton egy ilyen potenciállal bíró játékos poszttól függetlenül jó húzásnak számít.

245. Tre McBride, WR, William & Mary
McBride mentalitásbeli, tapasztalatbeli és egészségügyi problémák miatt csúszott le a hetedik körig, egyébként kiváló képességű és jó felépítésű elkapó, aki akár visszahordó is lehet. Többé-kevésbé Green-Beckham hetedik körös megfelelője, tehetséges játékos, akinek sok akadályt kell leküzdenie, ha stabil játékos akar lenni az NFL-ben, ehhez adottak a körülmények Nashville-ben.

Összegzés:
Nagyon kockázatos draft ez. Mindegyik játékos beilleszkedésével kapcsolatban komoly kérdőjelek merülnek fel, simán lehet, hogy 1-2 éven belül egyikük sem lesz kezdő (mondjuk Mariota a szerződése miatt minden bizonnyal marad). Viszont a potenciál majdnem mindegyik játékosban nagyobb, mint amit a választás helye előrevetítene, úgyhogy jól is kijöhet ebből a Tennessee. Egy újjáépítés elején lévő csapatnak talán éppen ez kell: tehetséges játékosok, akiknek lehetőséget kell adni. Az igazi probléma tehát nem is a rizikóban van, hanem abban, hogy a tavaly csúfosan leszerepelt védelem megerősítése szinte teljesen elmaradt. Lehet persze azt mondani, hogy érkezett három minőségi szabadügynök, de így sem néz ki túl jól az az egység, a támadósorba pedig talán nem két-két új futó és elkapó hiányzott.

Rajnai Gergely (Rajna)