Alabama Crimson Tide

Csak hogy a legtriviálisabbat említsem: alabamai OC-ként 700e $ körül keres, marylandi fizetése 3 millió lenne minimum. Hasonlít nekem ez az értetlenkedés ahhoz, amit pár Chargers fan művelt le két éve, mikor elképzelni nem tudták, hogy miért akarna Whisenhunt újra HC lenni, mikor jó volt neki ott OC-ként, de az edzők kicsit másképp gondolkoznak, vagyis mondhatnám úgy is, hogy a szurkolók nem hajlandóak sokszor azt a logikát követni, amit ők is tennének saját karrierjük során.
baggio

A pénzt tudom, hogy több ez egyértelmű. Nem azért értetlenkedek, mert elmenne, olyan kaliberű edző aki HC állást érdemel, csak a pályafutását végignézve, illetve milyen kaliberű egyetemeken edzősködött már HC-ként, elég nagy visszalépés lenne. Igaz viharosan végződött a Tennessee és az USC edzősködése, de a mostani alabamai tevékenysége pozitív. Így azt gondolom ÉN, hogy a Marylandi padnál komolyabb lehetősége is lehet, akár már az idei szezon után is, vagy egy évvel később. Nekem nem az Ő elmenetele fájna, hanem Smarté, őt pótolni nem lenne egyszerű. Továbbá az itteni munkássága után megérdemelné, hogy HC-ként vezethesse a Bamát. Persze ehhez Saban továbbállása kell, mert jelen állás szerint addig lesz itt HC ameddig Ő akarja.

Csak hogy a legtriviálisabbat említsem: alabamai OC-ként 700e $ körül keres, marylandi fizetése 3 millió lenne minimum. Hasonlít nekem ez az értetlenkedés ahhoz, amit pár Chargers fan művelt le két éve, mikor elképzelni nem tudták, hogy miért akarna Whisenhunt újra HC lenni, mikor jó volt neki ott OC-ként, de az edzők kicsit másképp gondolkoznak, vagyis mondhatnám úgy is, hogy a szurkolók nem hajlandóak sokszor azt a logikát követni, amit ők is tennének saját karrierjük során.

Benne van a pakliban, hogy kisebb exodus lesz nálunk edzői fronton: az OL coach Mario Cristobal az egyik legfőbb esélyesnek számít a Miami főedzői posztjára, Smartot állítólag érdekli a Virginia Tech HC állása, Kiffin pedig a hírek szerint már interjúzott is a Marylandnél ugyancsak főedzői kinevezésért. (Csak zárójelben jegyzem meg, arról is pletykálnak, hogy Pagano kirúgása esetén Saban lehet a Colts egyik fő célpontja, de ez csak egy beat writer fantáziálása.)
vassadi

Kiffin számára mi vonzó a Maryland padjában?
Smart-nál értem, de csak akkor ha Saban marad, mert ha elmenne nehezen tudnék jobb jelöltek elképzelni nála.
Saban és a Colts? Annyira nem elvetemült ötlet, kérdés, hogy szüksége van-e NFL-es kihívásra.

Benne van a pakliban, hogy kisebb exodus lesz nálunk edzői fronton: az OL coach Mario Cristobal az egyik legfőbb esélyesnek számít a Miami főedzői posztjára, Smartot állítólag érdekli a Virginia Tech HC állása, Kiffin pedig a hírek szerint már interjúzott is a Marylandnél ugyancsak főedzői kinevezésért. (Csak zárójelben jegyzem meg, arról is pletykálnak, hogy Pagano kirúgása esetén Saban lehet a Colts egyik fő célpontja, de ez csak egy beat writer fantáziálása.)

Illetve a jó defense mellett az se árt, ha az ellenfél támadósora ennyire egyoldalú, az Ole Miss nem véletlenül passzolta azért szét a Bama hátvédsorát. Remélem látunk idén Baylor-Alabama mérkőzést...
baggio

Nem volt szép, de nem is volt annyira vészes, mint amit a statisztikák mutatnak, lásd a "lepattanóból" szerzett TD, vagy a POP playből elért touchdown sem épp a hatékony downfield passing szüleménye volt.

Ha már felhoztad, a secondary is látványosan feljavult, Cyrus Jones már az SEC-s cornerek élmezőnyéhez tartozik, Humphrey is szépen halad efelé, Eddie Jackson safety-vé konvertálása telitalálat volt, Geno Smith sem lóg ki negatívan, és a depth chart hátsóbb régióiban sincs gond, sőt az újonc slot corner, Fitzpatrick talán a legtehetségesebb defensive back a csapatban. És a pass rush sem volt ennyire hatékony az utóbbi években, úgyhogy én nem aggódom a passzvédekezésünk miatt. Az kétségtelen, hogy a D számára még mindig azok a csapatok jelentik a kedvezőtlenebb matchupot, akik passzolni tudnak jobban, nem pedig futni, de ez már inkább a front sevenre és a run defense-re nézve elismerés, nem a secondary kritikája.

Baylor sok pontot szereznek, de rengetege kapnak is. Nincs egy komoly védelmük. Igazán komoly ellenféllel nem találkoztak idén még. Komoly védelemmel meg biztosan nem. Bevállalnék egy Baylor elleni meccset.

Illetve a jó defense mellett az se árt, ha az ellenfél támadósora ennyire egyoldalú, az Ole Miss nem véletlenül passzolta azért szét a Bama hátvédsorát. Remélem látunk idén Baylor-Alabama mérkőzést...

Fournette remek játékos vitathatatlan, de szerintem eléggé túl van hypolva, ez a meccs mutatta meg igazán. Szó szerint momentuma sem volt, 3 negyed alatt több volt a próbálkozása, mint a megtett yardok száma!!! Kapott egy igazán jó védelmet az arcába, és belebukott rendesen, lehetett látni rajta, hogy nem érti mi van. Az NFL-ben meg ilyen helyzettel sűrűn találkozni.Alabama Niners

Lehet, hogy Fournette hype-olásánál sokan átestek a ló túloldalára, de ettől függetlenül bizonyította már, hogy mekkora klasszis, és a tegnapi után sem lett rosszabb játékos. Az, hogy pocsék számokat hozott, nem csak, vagy inkább nem elsősorban az ő hibája; egyetlen másik RB sem villogna, ha az ellenfél védőfala ilyen szinten dominálná az OL-t és szinte minden playben már a backfielden védőkkel találkozna. Lásd Georgia-meccs, ahol szintén egy college szinten klasszis RB és egy, a Tigersénél nem sokkal rosszabb OL állt velünk szemben, és nagyjából ugyanígy lenulláztuk Chubbot (garbage time-ban futott egy 80+ yardos TD-t, who cares). És most még nagyobb volt a fölényünk a LoS-on. Nem arról van szó, hogy Fournette vagy az elit LSU run offense egyik pillanatról a másikra középszerű lett, egyszerűen csak ennyire jó a defense. Ahogy korábban írtam, lehet arról vitatkozni, hogy az idei-e a Saban-éra legjobb védelme.

A tegnapi meccs szenzációs volt, igazi rangadó. Nálam mindig az LSU elleni meccsek számítanak a csúcsnak, utána az Auburn. Fournette remek játékos vitathatatlan, de szerintem eléggé túl van hypolva, ez a meccs mutatta meg igazán. Szó szerint momentuma sem volt, 3 negyed alatt több volt a próbálkozása, mint a megtett yardok száma!!! Kapott egy igazán jó védelmet az arcába, és belebukott rendesen, lehetett látni rajta, hogy nem érti mi van. Az NFL-ben meg ilyen helyzettel sűrűn találkozni. Ezzel szemben a szintén remek védelemmel a másik oldalon és Henry 210y 3TD. Ezt nem kell túlragozni, Henry igazi klasszis, és bárki ellen képes a remek játékra.
A meccs úgy indult, mint a 9-6-os évszázad meccse, aztán beindultunk és bedaráltuk a Tigriseket. Hihetetlen jó volt látni, hogy micsoda csapategységünk volt, remekül felkészültünk és a végrehajtás is átlagon felülire sikerült. Henry vitte a prímet, de lehetett támaszkodni Ripley-re és Stewart-ra is. A védelem meg....arra nincsenek szavak. Robinson és Reed a LOS-on semmisítette meg az LSU támadásokat. Amikor Robinson a extra pontnál átugrotta a falat és blokkolta, az meg eszméletlen volt. Az egész védelem extázisban játszott, és idézte a méltán dicsőséges elődök színvonalát. Elértük azt, hogy rajtunk múljon a rájátszásba bejutunk vagy sem. Miss State és Auburn-t hozni kell, majd a mocsári aligátoroknak kell megmutatni mi az a SEC West. Remek élmény volt ez az éjszaka is, annak aki a minőségi focit szereti!

Nekünk nyilván az Iron Bowl az első számú rangadó, de az LSU elleni derbik is külön kategóriát képviselnek, pláne akkor, ha mindkét csapat a divízióelsőségre (és annál is többre) hajt, így tegnap minden tekintetben nagy győzelmet arattunk. Az Ole Missnek is megvan a második veresége a főcsoporton belül, úgyhogy a saját kezünkben van a sorsunk, még két meccset kell nyerni, és akkor biztos a konfdöntő.

A defense-ről megint csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, Fournette leradírozása után már csak annyi a kérdés velük kapcsolatban, hogy a mostani-e a Saban-korszak legjobb védelme. Az offense is kihozta nagyjából a maximumot a meccsből: Kiffin playhívásaira ezúttal semmiféle panasz nem lehetett, Henry klasszis teljesítményt nyújtott, és Coker egy-két szokásos homály playét leszámítva a passzjáték is rendben volt. Plusz ha a hibái után rendre megtalálják Griffith-t, akkor most külön említést érdemel ő is, a félidő előtt értékesített 55 yardos field goalja fontos momentum volt a meccsen.

Papíron az alapszakasz nehezén túl vagyunk, innen már illene bejutni a playoffba.

Bateman-t azért hoztam, fel, mert idén ment a fejtörés Ő vagy Coker kezdjen, aztán az Ole Miss ellen nem jött össze Bateman-nek. Úgy gondolom viszonylag jó QB állományunk van, legalábbis az előző évekhez képest mélyebb a poszt. Nem tudom RB poszton mennyire biztató a jövő, Henry után ki lesz a méltán szenzációs Ingram-Richardson-Yeldon-Henry sor következő eleme. Megmondom őszintén nem vagyok képben annyira a mostani játékosokkal. Drake senior, Henry juniorként mennyi fog, és remélem első körös lesz. A jelenlegi rosteren az alábbi RB-k vannak: Scarborigh (Fr.), Harris (Fr.), Marks (Fr.), Gore (So.), Erekosima (Fr.), Turner (So.). Belőlük sokat nem láttunk még, amit tudok Harris és Scarborugh 5 csillagos prospect. Mondjuk nem kételkedem, hogy RB-t jól tudunk toborozni 😊 Az elkapók toborzása örvendetes fejlődésen ment keresztül. Nagy előny, hogy már első-második évükben kiemelkedő teljesítményt tudnak hozni.
Olvastam valami olyasmit a héten, hogy Kirby Smart lenne jövőre az Gamecocks edzője? Ez valós infó?
Alabama Niners

Harris és Scarbrough közül kerülhet ki a következő első számú RB-nk, vagy hasonló committee lesz, mint tavaly Yeldonnal és Henry-vel, de ez megintcsak nagyon távol van még. Scarbrough súlyos sérülésből lábadozik, de egy ideje már majdnem teljes értékű edzésmunkát végez, nem kizárt, hogy őt is látjuk még a pályán ebben a szezonban, Harris pedig ugye már eddig is játszott. Henry amúgy messze lesz az első körtől.

Smartot pár éve már minden nyitott SEC-s HC-állásnál szóba hozzák, de eddig mindig maradt, remélhetőleg most sem lesz másképp.

Ez a kép pedig... 😀

Smart az egyik fő esélyes a posztra, igen

Bateman-t azért hoztam, fel, mert idén ment a fejtörés Ő vagy Coker kezdjen, aztán az Ole Miss ellen nem jött össze Bateman-nek. Úgy gondolom viszonylag jó QB állományunk van, legalábbis az előző évekhez képest mélyebb a poszt. Nem tudom RB poszton mennyire biztató a jövő, Henry után ki lesz a méltán szenzációs Ingram-Richardson-Lacy-Yeldon-Henry sor következő eleme. Megmondom őszintén nem vagyok képben annyira a mostani játékosokkal. Drake senior, Henry juniorként mennyi fog, és remélem első körös lesz. A jelenlegi rosteren az alábbi RB-k vannak: Scarborigh (Fr.), Harris (Fr.), Marks (Fr.), Gore (So.), Erekosima (Fr.), Turner (So.). Belőlük sokat nem láttunk még, amit tudok Harris és Scarborugh 5 csillagos prospect. Mondjuk nem kételkedem, hogy RB-t jól tudunk toborozni 😊 Az elkapók toborzása örvendetes fejlődésen ment keresztül. Nagy előny, hogy már első-második évükben kiemelkedő teljesítményt tudnak hozni.
Olvastam valami olyasmit a héten, hogy Kirby Smart lenne jövőre az Gamecocks edzője? Ez valós infó?

Szerkesztette: Alabama Niners

Ami bíztató szerintem, hogy a fiatal elkapóink egyre jobb teljesítménye. Ridley, Stewart belőlük még lehet kiemelkedő célpont. Volt TE játék, sokszor így hoztuk a first downt. Talán majd Bateman-nel jövőre lesz egy impresszívebb passzjáték. Henry "csak" hozta a szokásosat. Picit az OL-el nem voltam megelégedve, az átlagosnál többet hibáztak. Jó lesz a pihi és utána a jöjjön az igazi rangadó az LSU ellen. Nincs is jobb egy Alabama-LSU meccsnél!!!
Alabama Niners

Stewartért én annyira nem vagyok oda, ahogy korábban is írtam, szerintem csak az atletikussága átlagon felüli, a tehetsége nem. Mondjuk tegnap is volt két clutch elkapása, és szép csendben összehozott 100+ yardot, úgyhogy azért alakulgat. Ridley viszont eddig igazolja a hype jogosságát, mostanra egyértelmű első számú célpont lett. Mullaney jobb, mint vártam, nagyon megbízható elkapó, nem véletlen, hogy 3rd downon is viszonylag sok játékot hívnak rá / sokszor keresi őt Coker, illetve Howardot is jól használja Kiffin. Én még abban bízom, hogy Cam Sims lehet egyfajta X-faktor ebben az elkapósorban, ő jó eséllyel kezdő lett volna, ha nem sérül meg tavasszal. A UL-Monroe ellen előkerült, volt három elkapása, azóta viszont semmi. Az LSU elleni meccs pont jó alkalom lenne arra, hogy Kiffin előhúzza őt a varázscilinderből. És akkor ugye ott van még Foster, aki első számú WR-ként kezdte a szezont, de már nem bevethető. Ahhoz képest, hogy a top 3 elkapó távozása után mekkora volt a bizonytalanság ezen a poszton a sok rutintalan játékos miatt, szerintem bőven várakozáson felül teljesítenek eddig. Egyedül Chris Black jelent némi csalódást, aki anno Coopernél is magasabban jegyzett recruit volt, aztán végül az idei WR corpban sem tudott magának komolyabb szerepet kiharcolni, úgy látszik megmarad örök ígéretnek. Ami még fontos, hogy nagyon fiatal egységről van szó, az elkapók között egyedül Mullaney végzős, illetve vélhetően Howard is távozik juniorként, de a többiek itt lesznek jövőre is.
Arra mondjuk nem vennék mérget, hogy QB poszton Bateman lesz majd a "kiválasztott", itt van Cornwell és Barnett is, de ez még nagyon a jövő zenéje. Nekünk még ebben a szezonban is van dolgunk, a jövőt tervezgessék csak Auburnben. 😛

Jogos meglátás. Coker-től én többet vártam, messze nem egy McCarron szint. A védelem döcögött, főleg a futkorászós QB-k ellen vannak bajban gyakrabban. Az INT-ek terén most alul múltuk magunkat egy hete meg felül. Amikor kellett produkált nagyot a védelem, dupla sack és fumble az utolsó 2 play. Ami bíztató szerintem, hogy a fiatal elkapóink egyre jobb teljesítménye. Ridley, Stewart belőlük még lehet kiemelkedő célpont. Volt TE játék, sokszor így hoztuk a first downt. Talán majd Bateman-nel jövőre lesz egy impresszívebb passzjáték. Henry "csak" hozta a szokásosat. Picit az OL-el nem voltam megelégedve, az átlagosnál többet hibáztak. Jó lesz a pihi és utána a jöjjön az igazi rangadó az LSU ellen. Nincs is jobb egy Alabama-LSU meccsnél!!!

Zsinórban nyolc, többségében SEC-meccs, tegnap már mutatkoztak is a csapaton a fáradtság jelei, szerintem elsősorban ennek tudható be a szokatlanul sok missed tackle, vagy hogy négy olyan szituációból, aminek sima interceptionnek kellett volna lennie, egyiket sem sikerült turnoverre váltani. Egy ilyen sorozat után és Fournette előtt a lehető legjobbkor jön a bye week. A defense összességében tegnap is hozta magát, a végén, amikor kellett, lezárták a meccset, ahogy az egy elit védelemtől elvárható. Rájuk nem lehetett panasz, az offense-ről viszont ugyanez már nem mondható el. Kiffin itteni ténykedésével én eddig meg voltam elégedve, de most már a szezon során nem először volt eléggé vakon playhívás terén. Az általános problémának azt látom, hogy amíg egy jó koordinátornak tudnia kell alkalmazkodni a kerethez, addig ő valahogy nem tudja vagy nem akarja elengedni azt a pass-first felfogást, amihez ő hozzászokott. Tavaly ezzel nem volt gond, működött a dolog, mert volt egy Heisman-döntős elkapónk és jó irányítónk, max. átlagos elkapósorral és inkonzisztens QB-val viszont ez nem megy. És itt a másik probléma, Coker. A GW drive-ban nem varázsolt, de amit rábíztak, azt megoldotta, előtte viszont ezen a meccsen sem volt a helyzet magaslatán. Az arm talent megvan, döntéshozatal, játékintelligencia terén viszont ég és föld a különbség közte és a közelmúlt Alabama QB-i között. Túl vagyunk az alapszakasz kétharmadán, és lényegében semmilyen fejlődés nem látszik rajta ahhoz képest, amit a szezon elején mutatott. Csak magamat tudom ismételni, ez a defense egy lapon említhető a 2011-es és 2012-es bajnokcsapat védelmével, az offense viszont nagyon is kérdőjeles.

A Texas A&M-mel kapcsolatban én továbbra is szkeptikus vagyok, rendben van, hogy legyőztek három nevesebb csapatot, meg Garrett tényleg nagy király, de a támadósoruk egyelőre nem csinált semmi különlegeset, és az első, fizikális focit játszó ellenfelük (tavaly is a ground-and-pound volt a nemezisük) alaposan megnehezítette a dolgukat.vassadi

I told you... Nagyon közel volt ez a meccs ahhoz, hogy a tavalyihoz hasonló kiütés legyen, ezt egyedül annak köszönhetően sikerült elkerülniük a földműveseknek, hogy az első félidő végi - második félidő eleji bénázásával az ST visszahozta őket a meccsbe. A védelem viszont megint dominált, tisztán "önerőből" egyetlen valamirevaló drive-ot sem sikerült végigvinnie az Aggiesnek (a TD-t turnovert követő short fielddel indulva szerezték, ezen kívül három FG drive, ráadásul ebből kettő bravúros, 50 yard feletti mezőnygól volt, tehát field position tekintetében nagyon messze voltak a TD-től), a futójátékot egy az egyben lenulláztuk, a pass rush működött, és ezt sikerült is turnoverekre váltanunk, a három pick-sixhez (plusz volt egy negyedik interception) nincs mit hozzáfűzni. Kyle Allen egészen szörnyen játszott. A támadóknál pedig elég csak Henry statisztikáira rápillantani; a power foci ellen megint becsődölt az Aggies "egyemberes" védelme. Kelly hiányát mondjuk látványosan megérezte az offense (agyrázkódás gyanúja miatt hozták le a szünet előtt, nem is engedték vissza a későbbiekben, de Saban szerint nincs komoly baj), a második félidőben a tűrhetőnél gyakrabban vendégeskedtek a TAMU védőfalemberei a backfielden, de ez is belefért.

Engem sokkolna, ha az Ole Miss a hátralévő Texas A&M, Auburn, Arkansas, LSU, Mississippi State sorozatát le tudná hozni hibátlanul, majdnem biztosra veszem, hogy meglesz nekik az a második SEC-vereség (és a formájukat elnézve lehet az még több is), ami pedig minket illet, elég komoly leolvadásnak / hangovernek / egyéb vis majornak kellene beütnie ahhoz, hogy a Tennessee, Miss State, Auburn trió elleni meccsek valamelyikét elbukjuk (tudom, utóbbinál a rangadó faktor...), így az LSU elleni meccs dönthet a csoport első helyéről. Mondjuk két évvel ezelőtt is nagyjából ugyanezt írtam a szezon hasonló szakaszában, és akkor nem egészen úgy alakultak a dolgok, de ez a két csapat most egyértelműen kiemelkedik a West mezőnyéből. Néztem tegnap a Gators elleni meccsüket, az első félidőt követően még azt mondtam volna, hogy a passzjátékuk is kezd legitnek tűnni, a szünet után viszont eléggé leeresztettek, a védelmük se volt mindig a helyzet magaslatán, nagyon rezgett a léc így is, hát még ha nem csere QB irányít a Floridánál.

Jövő héten érkezik a Vols, nem igazán látom, mivel tudnának minket megverni, de őket sem vehetjük félvállról.

Nagyon jók voltunk tegnap! A védelem és a speciális egység is hozta a pontokat, ami így jó nagy különbségű győzelmet hozott. Az látszott, hogy a biztos vezetés tudatában a támadósor rendesen visszavett a lendületből. Egyetlen szépséghibája volt a meccsnek, a bekapott 83y-os futott TD.
Az Ole Miss szerintem össze fog esni - ahogy tavaly is - ellenünk megvan a receptjük a győzelemre, de nem tudják egy teljes szezonon keresztül fenntartani. Ahogy már írtam, nagy körbeverés várható, az Auburn helyett most a legnagyobb kihívó a csoportban a szezon előtt lesajnált LSU, és még ott van surranópályán a TAMU is.
Annak örülök, hogy keleten a Gators mintha kezdene összeállni, nekik a következő 3 meccsen dől el, hogy mennyit is érnek valójában. (@Missouri, @LSU, Georgia). Sajnálom, hogy nem játszunk velük idén (talán majd az SEC döntőben).
Bizakodó vagyok a szezon visszalévő részére, lehozható hibátlanul. Azért a TAMU ellen idegenben biztosan forró meccs lesz, és az LSU elleni hazai, meg könnyen dönthet a csoport bajnokáról. AZ Iron Bowl meg Iron Bowl, ott tudjuk bármi megtörténhet, főleg, hogy idegenbe megyünk.

ROLL TIDE!!!
Alabama Niners

Nulláztuk a Dawgs futójátékát, aztán garbage time-ban benyeltünk egy hosszú TD-t, ez tényleg nem több, mint szépséghiba, olyankor már erősen érződött, hogy visszavett a csapat (a legrutinosabb játékosunk, Ragland hibázott nagyot annál a playnél). Így legalább meglett Chubbnak a rekord, meg is érdemli.

A run-heavy, dink&dunk passzjátékkal operáló offense-ével a Georgia tökéletes matchup volt számunkra, mondhatni az ilyen támadósorok ellen találták ki a védelmünket, lásd Wisconsin elleni győzelem. Filozófiájában az LSU offense is közel áll ehhez, igaz náluk a vertikális passzjáték komolyabban jelen van, de ezt alapvetően play-actionre építik. Úgyhogy az a matchup is kedvező a mi szempontunkból, azt láthattuk, hogy a védelmük sebezhető, plusz azon a meccsen a hazai pálya is mellettünk szól, előtte pedig bye week, szóval a kilátások nem rosszak.
A Texas A&M-mel kapcsolatban én továbbra is szkeptikus vagyok, rendben van, hogy legyőztek három nevesebb csapatot, meg Garrett tényleg nagy király, de a támadósoruk egyelőre nem csinált semmi különlegeset, és az első, fizikális focit játszó ellenfelük (tavaly is a ground-and-pound volt a nemezisük) alaposan megnehezítette a dolgukat.
A Florida érdekes színfolt, McElwain és Nussmeier miatt én sem bánnám, ha keleten ők lennének az elsők. Egy ilyen diadal után a Missouri kötelező győzelem, arra viszont kíváncsi leszek, hogy mihez kezdenek az LSU-vel idegenben, és végre a koktélparti is érdekes lehet, feltéve, ha a Georgia addigra nem csúszik még ennél is lejjebb.

Nagyon jók voltunk tegnap! A védelem és a speciális egység is hozta a pontokat, ami így jó nagy különbségű győzelmet hozott. Az látszott, hogy a biztos vezetés tudatában a támadósor rendesen visszavett a lendületből. Egyetlen szépséghibája volt a meccsnek, a bekapott 83y-os futott TD.
Az Ole Miss szerintem össze fog esni - ahogy tavaly is - ellenünk megvan a receptjük a győzelemre, de nem tudják egy teljes szezonon keresztül fenntartani. Ahogy már írtam, nagy körbeverés várható, az Auburn helyett most a legnagyobb kihívó a csoportban a szezon előtt lesajnált LSU, és még ott van surranópályán a TAMU is.
Annak örülök, hogy keleten a Gators mintha kezdene összeállni, nekik a következő 3 meccsen dől el, hogy mennyit is érnek valójában. (@Missouri, @LSU, Georgia). Sajnálom, hogy nem játszunk velük idén (talán majd az SEC döntőben).
Bizakodó vagyok a szezon visszalévő részére, lehozható hibátlanul. Azért a TAMU ellen idegenben biztosan forró meccs lesz, és az LSU elleni hazai, meg könnyen dönthet a csoport bajnokáról. AZ Iron Bowl meg Iron Bowl, ott tudjuk bármi megtörténhet, főleg, hogy idegenbe megyünk.

ROLL TIDE!!!

Kikapunk hat ponttal egy jó csapattól úgy, hogy nem játszottunk rosszul - "vége a dinasztiának"; a Georgia megveri az SEC két leggyengébb csapatát, plusz egy FCS-es és egy Sun Beltes ellenfelet - "national championship contender"... Már a szezon előtt is bökte a szememet, hogy a legtöbben most is mennyire túlértékelték a Dawgst, ami aztán a szeptemberi, nem túl acélos vetélytársak elleni menetelésükkel csak tovább fokozódott, emiatt különösen örülök, hogy ekkora verést sikerült rájuk mérni.

Ráadásként a szükséges két Ole Miss vereség közül is megvan az első.

Nem vártunk tovább, Foster kiesése után egyből bevetettük Cam Simst, akit a kb. hat hónappal ezelőtti ACL-szakadása előtt én kezdő WR-nek vártam. Remélem gyorsan felveszi a ritmust, mert slotban Mullaney-re eddig nem lehet panasz, viszont Ridley rutintalansága igencsak kiütközik, ArDarius Stewart pedig inkább jó atléta, mintsem jó elkapó. A tegnap megsérülő Jonathan Allennek szerencsére úgy tűnik nincs komoly baja, Saban szerint valószínűleg bevethető lesz a Georgia ellen.

 twitter.com/mzenitz/status/645664471399165952

Vereségre számítottam, sajnos bejött. A meccs eleji három turnoverrel gyakorlatilag a saját sírunkat ástuk meg (kétszer a red zone-ban, egyszer a 26 yardos vonalról indulhatott a Rebels), illetve a szerencse (az a TD...) és a játékvezetők (a POP pass TD-nél nem sikerült kiszúrniuk a LoS-tól 5-6 yardra rohangáló támadófalembert) sem voltak mindig mellettünk. Sokat elárul a csapatról, hogy mindezek ellenére kétszer is igen komoly gödörből jöttek vissza, az utolsó pillanatokig volt sansz a fordításra, és csak nüanszokon úszott el a meccs. Ettől függetlenül persze megérdemelt az Ole Miss győzelme. De ugyanazt lehet elmondani, amit az egy évvel ezelőtti fiaskó után: csak a veretlenség úszott el, az SEC-elsőségre és a playoff-szereplésre is minden esélyünk megvan még. Ahogy tavaly végül sikerült is mindkettő. Legfeljebb annyi, hogy nehezebben látom, honnan jön össze a Rebelsnek a két SEC-vereség (ami a tiebraker miatt kell nekünk), mert úgy fest a riválisok összességében gyengébbek, ők pedig erősebbek, mint tavaly.

A papírformának megfelelően a DL megette reggelire a három új kezdővel felálló Wisconsin OL-t, Coker kezdőként való debütálása biztatóra sikeredett, egy-két pass protectionbeli megingást leszámítva az OL is jól teljesített, Henry pedig állat volt, nagyjából ennyi, amit el lehet mondani erről a győzelemről.

Két főre szűkült a QB-verseny. Saban nem nevezte meg a két front-runnert, de az alapján, amit mondott, jó esély van rá, hogy a szezonnyitón mindketten játszani fognak: "When you have two guys that are doing pretty well that you're really pleased with, why do you have to choose? Maybe it's best to give both guys an opportunity at some point in time in the game and they both have the opportunity to prove what they can do in the game, which is ultimately the most important thing to our team."