Alabama Crimson Tide

Ez kivégzés volt:
 www.rolltide.com/collegesportslive/?media=468825

Nekem a legnagyobb bajom az #O-val val és ezen belül Sims-el és a play hívások miatt Kiffinnel.Alabama Niners

Az én előzetes várakozásaimat eddig mindketten felülmúlják.

Hogy Simsről miért ennyire negatív a véleményed, azt egyáltalán nem értem. Mit is láttunk tőle az eddigi öt meccsen? A passzai nagyon pontosak még deep ballnál is, karerőssége úgyszintén kiváló, bármilyen dobást meg tud csinálni, a pocket presence is nagyszerű főleg ahhoz képest, hogy minimális rutinnal bír éles meccseken, és fejben nagyon rendben van, nyomás alatt és kulcspillanatokban is ugyanolyan összeszedett tud maradni. Mindezt úgy, hogy ez az első éve kezdő irányítóként, mellesleg új koordinátorral, még ha nincsenek is drasztikus különbségek a korábbi és a jelenlegi rendszer között. Hozzáteszem, egyesek már pro potenciálról találgatnak vele kapcsolatban, ami még szerintem is túlzás, de jelzésértékű. Ezek után felteszem a kérdést, hogy miért vagy mi alapján tartod Simst a csapat egyik legfőbb problémájának?

Playcalling szempontjából nem volt tökéletes a legutóbbi meccs, de azt kár lenne tagadni, hogy Kiffin esetében is pozitív az összkép. Amikor kinevezték, kicsit tartottam attól, hogy egy színtelen-szagtalan, ultrakonzervatív offense-t fogunk kapni azáltal, hogy ő lett az OC, de épp ellenkezőleg. Finoman fogalmazva sem a no-huddle volt az elmúlt évek Alabama offense-einek fő ismérve, korábban Kiffin se volt nagy rajongója, de jelen helyzetben célravezetőnek tűnt ennek az installálása, így meglépte. A kreativitásra sem lehet panasz, az eddigi meccseken volt többek között wildcat, az Ole Miss ellen kezdésként rögtön egy read-option play diamond formationből, a legújabb trendeket követve POP pass, vagy említhetném például Drake wideout pozícióból szerzett TD-jét a Gators ellen, stb. Úgy tűnik, szerencsére nem csak Cooperben látja a klasszis WR-t, hanem a többi játékos képességeivel is tisztában van és tudja, hogyan használja ki őket, gondolok itt elsősorban arra, hogy a Rebels ellen már Howard is kulcsszereplő volt a passzjátékban. (Mondjuk ironikus, hogy az első néhány meccsen mindenki arra panaszkodott, hogy Kiffin teljesen ignorálja őt, erre legutóbb talán túl sok is volt belőle, minimum egy drop felróható neki, vagy például az utolsó, interceptionnel záruló offensive playnél is ő volt a célpont.) A Florida ellen Kiffin hívott egy szinte tökéletes meccset. Szerintem nem kérdés, hogy eddig az ő munkásságával is elégedettek lehetünk.

Más: sérülések. Drake - ahogy az valószínűsíthető volt - ebben a szezonban már nem léphet pályára, de a kezdő center, Ryan Kelly és a legjobb edge rusherünk, Denzel Devall is kénytelen lesz több hetet kihagyni. Drake mellett Tyren Jones is sérült, így Yeldon és Henry mögött Altee Tenpenny lesz a harmadik számú RB. Kelly-t egy redshirt freshman, Bradley Bozeman fogja helyettesíteni. Devall távolléte alatt a szituációs szerepkörben eddig is jól játszó Ryan Anderson és az ötcsillagos recruit, Rashaan Evans kaphat nagyobb szerepet, illetve visszakerült az OLB-khez az offseasonben sokak által hype-olt Dillon Lee is.

Griffithet nem kritizálnám ha nem ennyivel ment vna mellé. Ezek a kísérletek még 30-ról is mellé mentek vna.

Griffith-t ne kritizáljuk, nem azon a 2 FG-on múlott, 46 és 51-ről bőven hibáznak NFL rugók is. A 46-nál egyébként az erő megvolt, az irányzékkal akadt gond. A védelemben a 2 Collins hiba elvitte a meccset, az egyik volt a visszahordás után. Tőle ez óriási hiba.
Nekem a legnagyobb bajom az #O-val val és ezen belül Sims-el és a play hívások miatt Kiffinnel.
Nem tudok Sims-el megbarátkozni, holott nekem még McElroy is megfelelő volt nem is beszélve McCarronról. Azt a magabiztosságot nem érzem rajta - nekem mindíg riadtnak tűnik - ami megvolt a Mc-ekben.
Igazából messze nincs gond, és sokkal jobban örülök egy idényeleji vereségnek mint a végén, mert a rangsorok miatt a szezon végi vereségek miatt sokkal nagyobbakat lehet visszaesni.
Meg kell barátkoznunk azzal a tudattal, hogy ez a csapat már messze nem ugyanaz a szinvonal mint az elmúlt évekbeli csapataink. Hozzáteszem a többi csapatnál is ezt látom a SEC-ben. Az LSU is lejtőn van. A Miss State meg az Ole Miss jött fel, csak azok sem érik el azt a szintet mint az Alabama-LSU pár éve. Beigazolódni látom az arra az időszakra aggatott évszázad meccse jelzőt!
Innen még simán hozhatjuk a többi meccset, viszont becsúszat 1-2 vereség is,meglátjuk mire jutunk.

Christion Jones visszahordásainál azért már rendre összerándul a gyomrom. (fumble veszély)
Griffith-nél sztem az utcán találnának jobbat. Most azért hiányzott a két kihagyott FG. Emellett sok a drop. Drake kiesése is a legrosszabbkor jött. A secondary is nagyon homály volt ma. Éreztem, hogy nehezebb lesz ez a szezon...és a java még hátra van.Greengo

Griffith szerintem továbbra sem hibáztatható igazából a két kihagyott FG-ért. 46 és 51 yardról lőtt mellé. Itt más a mérce, mint az NFL-ben, college kickernél ezek a távolságok már abszolút nem számítanak úgymond kötelezőnek. Az elsőnek 4th&4-nél normál esetben valószínűleg nekimentünk volna, de ezen a meccsen is bizonyította az Ole Miss defense, hogy elit szintet képvisel; érthető, hogy Saban abban a helyzetben inkább az FG-kísérlet mellett döntött. A másodiknál pedig 1st&10 volt a Rebels 24 yardos vonalán, ha ott maradunk vagy onnan csak előre haladunk, akkor kötelező lett volna belőnie Griffith-nek, de egy negatív yardos Sims scramble és egy sack miatt 4th&20 lett a vége, vagyis egy legrosszabb esetben is 41 yardos kísérletből csinált az offense 51 yardosat.

Ami a vereség okait illeti, nem nehéz fő bűnbaknak a komplett offense-t kikiáltani, elvégre összesen 10 pontot sikerült feltenniük a táblára. Az egyetlen TD drive után bármikor, amikor úgy tűnt, alakulóban van egy normális támadássorozat, a végén valahogy mindig sikerült elszerencsétlenkedni. Lásd például amikor az utolsó drive-ban Sims 2nd&3-nál megfutotta a first downt, amit egy teljesen felesleges holdinggal sikerült érvényteleníteni, az azt követő 2nd&longból pedig jött a meccset lezáró interception. Viszont a védelem is követett el hibákat kulcsszituációkban, a győztes TD-nél például Collins teljesen vakon volt, illetve az azt megelőző pontszerzésnél is hibázott, és az ő esetében nem is egy zöldfülű játékosról van szó, hanem konkrétan a defense legjobbjáról. Szóval maradjunk annyiban, hogy minden csapatrész (beleértve az ST-t is) hozzátette a magáét a vereséghez.

Az eddig látottak alapján a védelemmel "csak" az a gond, amiről már a szezon előtt is tudtuk, hogy az egység leggyengébb (avagy egyetlen igazán gyenge) pontja lesz, a CB-sor. Eddig is világos volt és most is bebizonyosodott, hogy egy átlagosnál jobb WR-állomány, illetve pass offense ellen ez a cornerback-felhozatal kevés. Eddie Jackson visszatérése mondjuk sokat javíthat az összképen, és Tony Brown is egyre jobb, nemsokára talán már nem csak kényszerből lesz alapember, hanem ki lehet vele váltani a kezdőben Cyrus Jonest. Szóval itt sem teljesen reménytelen a helyzet. A DL és a pass rush várt javulása szerintem bekövetkezett, ezzel remélhetőleg a secondary hiányosságait is sikerül valamilyen szinten kompenzálni.
Színvonalban az offense valahol félúton van a Florida ellen és a tegnap mutatott teljesítmény között. Nem szabad elfelejteni, hogy tegnap az FBS egyik, ha nem a legjobb védelme állt velük szemben; elnézve az ellenfelek sorát, az alapszakasz hátralévő részében ilyen szintű D-vel szerintem már nem találkozunk.

Mindenesetre brutális az SEC West ebben a szezonban. A playoff-szerepléstől a 8-4-es alapszakaszig én bármit el tudok képzelni jelen pillanatban, úgyhogy inkább nem is bocsátkoznék további esélylatolgatásba.

Christion Jones visszahordásainál azért már rendre összerándul a gyomrom. (fumble veszély)
Griffith-nél sztem az utcán találnának jobbat. Most azért hiányzott a két kihagyott FG. Emellett sok a drop. Drake kiesése is a legrosszabbkor jött. A secondary is nagyon homály volt ma. Éreztem, hogy nehezebb lesz ez a szezon...és a java még hátra van.

Kikaptunk, nem érdemeltünk győzelmet, de a veretlen szezont leszámítva még semmi sincs veszve. Amilyen felfordulás van a (fő)csoporton belül és a komplett FBS-ben, ebből még simán lehet SEC-bajnoki cím és akár playoff is. Ennyi. Menni kell tovább.

ROLL TIDE!

A szezon első SEC-meccse után itt az első komoly(nak ígérkező) kihívás. Lássuk, mit tud az Ole Miss.

A meccsel kapcsolatban természetesen a HUNH (hurry-up, no-huddle) offense vs. Alabama defense matchup szolgáltatja a fő beszédtémát, de erről most általánosságban nem írnék részletesebben, a pár nappal ezelőtt linkelt cikkben elég jól össze van szedve, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie a védelmünknek egy ilyen támadósor ellen. Hogy konkrétan az Ole Miss offense mivel szolgál:
A Rebels futójátékáról röviden annyit, hogy nincs SEC-szinten kiemelkedő futójuk és igazi feature backjük, Jaylen Walton és I'Tavius Mathers vezérletével maximum közepes szintű futójátékkal bírnak a lázadók. Az eddigi négy meccs alatt átlagban 2.67 yardot engedett futásonként a D, nem véletlen, hogy az összes FBS-csapat közül ellenünk próbálkoztak messze a legkevesebb futással az ellenfelek, és attól most sem kell tartani, hogy szétfutják a védelmünket. A Rebels O limitálásának kulcsa a passzvédekezés lesz.
Ezen a téren az aggodalomra leginkább okot adó matchup természetesen nem más, mint az Ole Miss elkapóinak és a mi cornerbackjeinknek a csatája. Laquon Treadwell posztján az FBS egyik legjobbja, ráadásul pont olyan típusú WR, amilyenek a közelmúltban a legtöbb problémát okozták a nem túl fizikális cornereink számára (lásd Mike Evans tavaly vagy Kevin White az idei szezonnyitón). Mögötte Cody Core és Vince Sanders is potens célpontnak számít, illetve Evan Engram révén egy kiemelkedően tehetséges tight enddel is rendelkezik a Rebels. A minőségi receiver corpshoz átlagon felüli QB is társul a harmadik kezdő évét taposó Bo Wallace jelenlétének köszönhetően, aki az SEC jelenlegi legrutinosabb irányítója. Ugyanakkor Dr. Bo-ról már eddig is ismert volt, hogy nem mindig dolgozik tökéletes precizitással, sőt nagyon is hajlamos a hibákra; rutin ide vagy oda, a mostani szezonban is van már hat interceptionje.
Mindezekből már könnyen leszűrhető, hogy ezen a meccsen pass rush terén kell kiugrót alkotni, itt lehet és kell is megfogni a Rebels támadóit. Az utóbbi időben nem ez volt a defense fő erénye, de most muszáj extrát hozni. Nekem eddig tetszik Devall és Dickson idei játéka, de az már korábban bebizonyosodott, hogy egyikük sem lesz a Tuscaloosában már jó ideje várva várt sztár edge rusher (Rashaan Evans a következő próbálkozó), és most különösen nehéz dolguk lesz Tunsil ellen, aki sophomore létére is simán ott van az FBS legjobb pass blockerei között. A Rebels OL inkább az interior posztokon tűnik verhetőnek, márpedig a belső falembereiknek vélhetően gyakran kell majd szembenézniük a csapat alighanem két legjobb pass rusherével, A’Shawn Robinsonnal és Jonathan Allennel (nickelben sokszor indulnak ők ketten DT pozícióból), szóval ez a matchup legalább papíron nekünk kedvez.
Illetve egy másik fontos (döntő?) faktor Landon Collins játéka lehet. A Florida ellen mindenekelőtt single-high safety-ként nyújtott parádés teljesítményt; ha most is elsősorban ebben a szerepkörben játszatja őt a stáb és meg tudja ismételni a Gators elleni teljesítményét, az óriási segítség lehet a CB-knek.

Az offense-re is hasonlóan nehéz feladat vár, mivel az eddig látottak alapján nem túlzás azt állítani, hogy az Ole Miss elit védelmet vonultat fel.
A Rebels 4-2-5-ös base defense-t használ, amiből lehetne egyből arra következtetni, hogy elsősorban futójátékkal lehetünk eredményesek, de ha figyelembe vesszük, hogy az ütős védőfal mellé Denzel Nkemdiche és Deterrian Shackelfod személyében két nagyon jó linebacker társul, Cody Prewitt révén pedig college szinten az egyik legjobb és legsokoldalúbb safety játszik a secondary-ben, akkor azért látható, miért nem számít a lázadóknál problémás területnek a run defense a „hiányos” front ellenére sem. Ettől függetlenül ezt a matchupot kötelező hozni. Yeldon kisebb sérüléssel bajlódik, ami a pályára lépését nem fogja akadályozni, az viszont elképzelhető, hogy limitálni kell majd a snapszámát. De igazi problémát ez sem jelent, mert Henry-vel eddig ugyanolyan eredményességgel működött a futójáték.
Az már nagyobb talány, hogy a passzjáték ezúttal mennyire lesz produktív. Sims most aligha fog rekordokat dönteni, de ha működik a futójáték és nem adjuk el annyiszor a labdát, mint a Gators ellen, akkor nem is lesz rá szükség, hogy (statisztikailag) olyan meccset hozzon, mint legutóbb. Illetve kérdéses, hogy a két héttel ezelőtt elszenvedett vállsérülése mennyire hátráltatja, emiatt is nagyobb hangsúly kerülhet a futójátékra.
A passzjáték nyilván most is elsősorban Cooperről fog szólni, akit többnyire az eddig remeklő Senquez Golson fog őrizni (vezeti az SEC-t interceptionök tekintetében), bár látva Cooper formáját és hogy Hargreaves sem nagyon tudott vele mit kezdeni, most sem kell félteni őt. Kellene viszont az előrelépés a többiektől, illetve hogy Kiffin jobban bevonja őket, mert Coopertől sem lehet elvárni, hogy minden meccsen 150-200 elkapott yardot szállítson. DeAndrew White mostanra eljutott oda, hogy már nem csak screeneknél és deep threatként lehet rá számítani, ami Norwood távozása után nagy segítség az offense-nek, az ő játéka viszont lábsérülés miatt kérdéses. Ha nem lesz bevethető, akkor WR fronton marad az eddig keveset használt Christion Jones és Chris Black, illetve a tight end Howard. Utóbbi a Florida ellen legalább már jegyzett két elkapást, úgyhogy lehet bízni abban, hogy Kiffin nem feledkezett meg róla. Ellene mondjuk pont egy olyan játékos tűnik ideális ellenszernek, mint a Rebelsnél a hibrid Huskie poszton szereplő, szintén blue chip talentnek számító Tony Conner. Megnézném, mire megy vele Howard, bár lehet, hogy pont ebből a matchupból kifolyólag most is csak minimális szerepet szán neki Kiffin a passzjátékban.
Ami a pass protectiont illeti, legutóbb Dante Fowlernek nem nagyon volt momentuma pass rush-ban, ennél több pedig szerintem nem kell, hogy bizakodóak legyünk az OL passzblokkolásával kapcsolatban. Amitől kicsit tartok, hogy a Rebels már nem pure edge rusherként használja Robert Nkemdiche-t, aki DT pozícióból indulva találkozhat a right guard Leon Brownnal, akinek az eddigi teljesítménye a rossztól ugyan távol áll, de egyértelműen ő a fal leggyengébb láncszeme. Összességében viszont eddig várakozásokat felülmúló az OL játéka.

Ami még nagyon fontos tényező mind a defense, mind az offense szempontjából, hogy a bye week miatt két hete volt felkészülni a stábnak és a csapatnak a meccsre. Remélhetőleg ott folytatják a fiúk, ahol a Florida ellen abbahagyták. 😉

A bye weekre egy kis olvasmány - két nagyon jó cikk arról, hogy milyen változások mentek vége a defense-ben a közelmúlt bajnokcsapataihoz képest, és hogy miért okoznak akkora nehézséget a védelemnek a HUNH offense-ek (utóbbi a jövő heti ellenfél, az Ole Miss miatt is aktuális):
 www.alligatorarmy.com/2014/9/19/6467437/florida-gators-alabama-crimson-tide-scouting-preview
 www.footballstudyhall.com/2014/9/26/6844885/why-alabamas-defense-struggles-with-the-up-tempo-spread

A turnoverek ellenére egy pillanatig sem aggódtam, és ahogy az a végeredményből leszűrhető, nem is volt miért. Scoreboard szempontjából egy ideig szoros volt a meccs, a játék képe alapján viszont egyáltalán nem. Ha nem nehezítjük meg a saját dolgunkat a labdaeladásokkal, még ennyire sem lett volna meccsben a Gators. A támadósoruk továbbra is pocsék, összehoztak két TD-t, de mindkettőt úgy, hogy turnover miatt short fieldet kaptak, az egyiknél ráadásul blown coverage miatt csak egy teljesen üresen álló elkapóhoz kellett eljuttatni a labdát, amire még Driskel is képes. A védelmük nem rossz, de - leszámítva a turnovereket - a támadósorunk ma összességében remekelt (Kiffin nagyszerű hívásai, Sims és Cooper nagyot játszott, az OL különösen passzblokkolás terén jeleskedett), a meccs végére pedig már teljesen elfáradtak az offense-től semmiféle támogatást nem kapó floridai védők, ennek is köszönhetően jöhetett össze a Gators történetében új negatív csúcsnak számító 644 total yard. Mindent egybevetve magabiztos győzelemmel nyitottuk az SEC-szezont, most bye week, aztán két hét múlva a mainál vélhetően komolyabb erőfelmérő vár a csapatra az Ole Miss otthonában.

Drake teljesítménye is kiemelhető Copper mellett. Perry nagyon nagy butaságot csinált ezzel....és pont a Gators meccs előtt.
A szezon a jövőhéttől kezdődik igazán.

Nem láttam a meccset, felvételről fogom pótolni, de az a box score-ból is kitűnik, hogy QB poszton egyelőre nincs kérdés abban a tekintetben, hogy Sims a kezdő.
Érdeklődve várom, hogy a megint nagy meccset játszó Cooper tartani tudja-e ezt a formát, jövő héten Hargreaves személyében az SEC alighanem legjobb cornerbackje őrzi majd.
A második félidőben targeting miatt kiállították a kezdő free safety-t, Nick Perry-t, így a Florida elleni meccs első félidejében sem léphet pályára. Túlélhető veszteség olyan szempontból, hogy a helyére lépő Geno Smith nem kevésbé tehetséges játékos, de próbára lesz téve a DB depth, miután Perry mellett a secondary egy másik fontos láncszeme, a sérült Jarrick Williams is hiányozni fog.

Megtörtént Coker érdemi debütálása, ami meglehetősen felemásra sikeredett. Arm talent szempontjából olyan, amilyennek beharangozták, pocket presence többnyire rendben volt, ugyanakkor nem egyszer igencsak pontatlanul passzolt, és a döntéshozatala is hagyott kívánnivalót maga után. Persze figyelembe kell venni, hogy ez volt az első éles meccse nálunk, vélhetően jövő héten, a Southern Miss ellen - egy várhatóan a tegnapihoz hasonló jellegű találkozón - is sok időt tölthet majd a pályán, de az biztos, hogy egyelőre Sims marad az első számú opció a poszton, miután tegnap (is) elég magabiztosan vezényelte az offense-t. (Csak érdekességképpen: a két QB által együttesen passzolt 416 yard a második legtöbb a program történetében, csak az 1969-es Iron Bowlon ért el a csapat ennél több yardot a levegőben, 484-et.)

Cooper tegnap beállította az egy meccsen elért elkapások iskolarekordját. A passzjáték továbbra is nagyon rá van kihegyezve, bár így legalább lesz egy Biletnikoff-győztes elkapónk. 😊 Howard felé most sem ment labda, igaz ha optimisták akarunk lenni, még el lehet intézni annyival, hogy biztos a nagyobb meccsekre tartogatja őt Kiffin. Norwood távozása ellenére változatlanul nagyon mély a WR-állomány, White helyettesítése szerintem nem fog gondot okozni, és egyébként is elképzelhető, hogy már a Florida ellen visszatérhet. ArDarius Stewartra érdemes lesz figyelni a későbbiekben, nagyon biztató volt a tegnapi produkciója.

Eddie Jackson visszatért, kezdett, végig a pályán volt, és jól is játszott. Rögtön az első drive-ban volt egy látványos TFL-je, később kiharcolt egy fumble-t, és coverage-ben is szinte hibátlan munkát végzett. Óriási pluszt jelent a secondary számára az ő visszatérése.

Mondjuk a WVU főedzője, Holgorsen azt mondta a meccs után, hogy szerinte Cooper akár no. 1 overall pick is lehet a drafton. 😊

Cooper vs Julio Jones összehasonlítás az egyetemi időszak alatt nyújtott teljesítményükre vonatkozik részemről. Julio jobb mióta az NFL-ben van, nagyot ugrott a teljesítménye az egyetemihez képest.Alabama Niners

Hát azért na, én lehet elfogult vagyok JJ-vel szemben, de szerintem elég domináns volt ő már az egyetemen is, onnan kétlem hogy bárhova is ugrott volna, pláne nagyot, maximum azt tudja hozni produkcióban, amit a Bamánál is (nyilván az idővel fejlődik minden téren). Ő volt azon első játékosok egyike, akit középiskolai recruitként is figyeltem, és újonc éve előtt mondtam, már most simán játszhatna a profiknál. Maze és Hanks relatíve sok elkapást "vettek el" tőle anno és a futók is jobban be voltak vonva szerintem akkor a passzjátékba, talán ezért érzed, hogy nem nyújtott maximumot.baggio

Julio képességei vitathatatlanok voltak már egyetem alatt, viszont nem lettek a képességei kihasználva a támadójátékban. Volt szerencsém látni talán 2-3 kivételével az összes meccset amin játszott a Bamában. Félreértés ne essék, mondanivalóm nem arról szól, hogy Julio-val gond lenne, vagy Coopert túl hypolnám. A mostani Bama támadószerkezetében Coopert sokkal jobban használják mint anno Juliot. Ezért statisztikában és játékkép alaján is jobban láthatóak Cooper képességei mint Julioé a maga idejében. Erre is irányul azon kijelentésem, hogy Julio tudása/képessége ugrott felfelé, de inkább a statisztikája, mert Atlantában használják a tudásának legjavát kihasználva. A lényeg, hogy vitathatatlanok Cooper képességei. és könnyen válhat klasszis elkapóvá az NFL-ben is, mint ahogy Julio már az most is.

Cooper vs Julio Jones összehasonlítás az egyetemi időszak alatt nyújtott teljesítményükre vonatkozik részemről. Julio jobb mióta az NFL-ben van, nagyot ugrott a teljesítménye az egyetemihez képest.Alabama Niners

Hát azért na, én lehet elfogult vagyok JJ-vel szemben, de szerintem elég domináns volt ő már az egyetemen is, onnan kétlem hogy bárhova is ugrott volna, pláne nagyot, maximum azt tudja hozni produkcióban, amit a Bamánál is (nyilván az idővel fejlődik minden téren). Ő volt azon első játékosok egyike, akit középiskolai recruitként is figyeltem, és újonc éve előtt mondtam, már most simán játszhatna a profiknál. Maze és Hanks relatíve sok elkapást "vettek el" tőle anno és a futók is jobban be voltak vonva szerintem akkor a passzjátékba, talán ezért érzed, hogy nem nyújtott maximumot.

Cooper vs Julio Jones összehasonlítás az egyetemi időszak alatt nyújtott teljesítményükre vonatkozik részemről. Julio jobb mióta az NFL-ben van, nagyot ugrott a teljesítménye az egyetemihez képest.

A WVU ellen teljesen homály Bradley Sylve helyett a mai edzésen már Eddie Jackson gyakorolt az első csapattal.

Sims szúrt nekem is szemet az első meccsen. Volt pár nagyon pontatlan passzkísérlete ami remélhetőleg betudható annak is , hogy szezonnyitó meg első éles meccse. (magamban kicsit vissza is sírtam McCarront) A védelemnek is kicsit jobban össze kell kapnia magát...egyszóval tényleg izgalmasabb meccsek elé nézünk a szezonban. 😊

Alabama Niners

Sims kezdőként való szerepeltetésével kapcsolatban nekem is komoly kételyeim voltak (vannak), de azt el kell ismerni, hogy a WVU ellen korrekt teljesítményt nyújtott, főként ahhoz viszonyítva, hogy első meccse volt kezdőként. Ettől függetlenül, ahogy Saban tegnap is elmondta, változatlanul nyílt a verseny Sims és Coker között, a Florida Atlantic és a Southern Miss ellen pedig biztosan hosszabb időt tölthet majd a pályán utóbbi is. Meglátjuk, élni tud-e az eséllyel.

Egy meccs alapján nem jelenteném ki, hogy komoly színvonalesés következett be a védelemnél. Holgorsen egyetemi szinten az egyik legnagyobb offensive guru, engem nem sokkolt, hogy egy teljes offseason alatt fel tudta készíteni úgy a csapatát, hogy végül nem a legtöbbek által várt kiütéses Bama-győzelmet hozta a meccs. Távozó játékosok tekintetében nem szenvedett el komolyabb veszteségeket a D, mint az utóbbi években. A CB-sor a csapat leggyengébb pontja, de ezt eddig is tudtuk. Ahogy a meccs előtt is írtam, nagyon kell Eddie Jackson csatasorba állása és a Brown-Humphrey duó előrelépése.

Cooper remek játékos, de a Julióval való összevetésben még mindig utóbbi felé billen a mérleg nyelve, ez szerintem (egyelőre) nem lehet kérdés. 😊 Ha már Cooper: Simsnél nekem se tetszett, hogy folyton őt kereste, bár Kiffin is sáros abban, hogy - mint azt írtad is - például Howard szinte teljesen ignorálva volt a passzjátékban.

Illetve még a true freshman LT-nket, Cam Robinsont emelném ki; nagyon meggyőzően, helyenként már-már dominánsan játszott. A következő két "edzőmeccsen" ő is még jobban belerázódhat, ezalatt talán már az RG-kérdés is véglegesen eldől (a WVU ellen Taylor és Brown is játszott), és akkor remélhetőleg a támadófallal nem lesz gond ebben a szezonban.

Vegyes érzelmeim vannak a szombati meccs után. Egyrészről örülök a győzelemnek, egy nagyon jól játszó WVU-t vertünk, akik nagyon felszívták magukat erre a meccsre. Jó taktikával álltak elő, a gyenge pontunkat támadták. Gratula nekik. Jó látni, hogy a futásban még mindig fenomenálisak vagyunk, a Yeldon-Henry duo méltó az elmúlt évekhez. Amari Cooper pedig egy olyan szint ami nem tudom volt e valaha Tuscaloosában. Julio Jonesnál is magasabb szintet képvisel. Griffith a rugónk viszont óriási elismerést érdemel 4/4 FG ebből 3 40+-os, nem véletlenül lett SEC ST POW. Talán itt is ér véget a pozitív dolgok sora... A támadó oldalon passzolásnál szinte csak Cooper létezett, ez nagyon egysíkú, amikor olyan TE-kkel rendelkezünk akikre lehet számítani, illetve WR opciók is vannak azért még. Az #O fal hát... még össze kell szokjanak. Az irányítókérdés. Engem Sims nem győzőtt meg, igaz passzolt 250y-ot, viszont egyáltalán nem volt meggyőző. Ezzel nem azt mondom, hogy Coker lesz majd a megoldás, hype ide vagy oda. A sikeridőszak alatt sem a brilliáns QB teljesítményről voltunk híresek, de itt is látok visszaesést, még McElroy-hoz is viszonyítva. A legszembetűnőbb változás az elmúlt évekhez képest az a #D. Komoly szinvonalesés következett be. Mondjuk az elmúlt évek védelmei szuperszónikusak voltak, nem egyetemi szint, csak fájó látni a különbséget. Pass rush nem nagyon volt, 1 sack volt emlékeim szerint. A DB sor....már tavaly is voltak itt gondok és vannak idén is. Ritka gyengék vagyunk passz ellen.
Összességében az látszik, hogy bekövetkezett egy szinvonalesés, annak ellenére, hogy a toborzásunk továbbra is No. 1. Mindezek ellenére rájátszásba várom a csapatot, és SEC győzelmet is elérhetőnek vélem, nem lesz annyi sima győzelem mint amihez szokva vagyunk, legalább többet izgulhatunk!
Roll Tide Roll!!!

 collegefootballtalk.nbcsports.com/2014/09/01/alabama-starting-db-williams-played-on-a-broken-foot/

Egyelőre nincs döntés QB ügyben, Coker és Sims co-starterként lett megjelölve a hivatalos depth charton. A CBS értesülései szerint utóbbi fog elsőként pályára lépni a holnapi meccsen.
Egy kisebb szabályszegés miatt - mondhatni "a biztonság kedvéért" - a stáb eltiltotta a szezonnyitóról DePriestet, így Reuben Foster és Reggie Ragland lesz a két kezdő ILB.
A'Shawn Robinsont jelölték kezdő NG-nek a holnapi meccsre, Ivory mögötte foglal helyet a depth charton, a spring game-en az első csapattal szereplő Jarran Reed pedig szintén csak a második vonalban kapott helyet az egyik DE pozícióban. Utóbbi kettő eltiltással kezdte a fall campet, a reaktiválásuk után a third-team defense-ben indultak, így egyelőre kérdéses, hogy a mostani helyzet is még ennek tudható be, és hosszabb távon majd összeáll a korábban várt Robinson (DE) - Ivory (NG) - Reed (DE) base DL, vagy marad a WVU elleni meccsre megjelölt beosztás a későbbiekben is. A stáb már tavasszal is nagyon meg volt elégedve a jelenleg kezdőnek megjelölt defensive endekkel (J. Allen / Tomlinson, Pettway), Robinson esetleges NG-be mozgatásáról pedig már jóval Ivory és Reed eltiltása előtt folytak a találgatások.
Bradley Sylve és Cyrus Jones most a két kezdő CB. Remélem Eddie Jackson mihamarabb hadra fogható lesz, és én személy szerint bízom benne, hogy a két true freshman, Tony Brown és Marlon Humphrey közül legalább az egyik beverekszi magát a kezdőcsapatba a szezon előrehaladtával.
Alphonse Taylor élni tudott a lehetőséggel, ami Leon Brown és Dominick Jackson távolléte miatt adódott, és a fall camp alatt kezdő RG-vé avanzsált.

Tegnap újabb scrimmage-re került sor, második és egyben utolsó alkalommal a fall camp során.

Az irányítók teljesítményéről most sem hoztak nyilvánosságra statisztikákat, Saban viszont beszélt röviden a QB-verseny két főszereplőjéről: "They both played an equal amount of snaps with the first team. I do think Blake probably is playing a little faster right now. He's been in the system longer and has a better understanding, has a little more rhythm. I think sometimes Jake was still trying to feel his way. He made some real significant strides this week in practice and had some really good practices. So that's still going to be a competitive situation." Az irányítókkal kapcsolatos értekezését ezzel zárta: "Until someone clearly wins the job, we're not going to make a decision." Közhely, lehetne mondani, de szerintem ez is arra utalhat, amiről már múltkor is írtam, vagyis hogy nem akarnak mindenáron még a nyitómeccs előtt kezdő QB-t megnevezni. Schedule szempontjából kicsivel másabb a helyzet, mint a McCarron-Sims párharc idején, mivel akkor cupcake meccsel nyitottunk, a West Virginia viszont - még ha nem is elit csapatról beszélünk - nem ugyanaz a kategória, mint a Kent State. A WVU elleni opener után viszont a Florida Atlantic és a Southern Miss jön, ahol kvázi kockázatmentesen lehetne variálni az irányítókkal, így még az sem kizárt, hogy csak szeptember második felében tisztul le a helyzet QB fronton.

A sérültekkel kapcsolatban megint jó hírekkel tudott szolgálni a HC. A scrimmage csak a szokásos "bumps and bruises"-t hozta, semmi komoly. A leendő kezdő RG, Leon Brown pénteken már teljes értékű edzésmunkát végzett, Saban állítása szerint éles meccsen már tegnap is játszott volna, szerdán pedig már A'Shawn Robinson is újra edzhet, egyelőre limitáltan.