Heti NCAA összefoglaló

A hét meccsei

Két találkozó is igencsak jó eséllyel pályázik erre a címre. Az érdekesebb és izgalmasabb összecsapás kétségtelenül a kilencedik helyre rangsorolt LSU Tigers és az ötödik helyen tanyázó Arkansas Razorbacks csapata között zajlott, ahol a Louisiana State inkább „csak” a becsületéért játszott. Nem is akárhogyan tették azt, 31-26-os győzelmük azt jelentette, hogy a Tennessee után egy másik SEC csapatot ütöttek el az esetleges bajnoki címtől. Most bánhatják csak igazán a korábbi, Auburn és Florida elleni vereségeiket!

A meccs maga a pazar és fordulatos megmozdulásoktól kezdve a szörnyűségesen gyenge teljesítményig mindenféle érdekességet tartogatott. A pazar kategóriába illik az LSU QB, JaMarcus Russell első félidei teljesítménye (9/10, 126 yard), vagy az Arkansas RB-ek parádéja.

Darren McFaddenről mindenki tudta, hogy remek futó (nem véletlen emlegetik nevét a Heisman trófeára esélyes játékosok között), és McFadden ezúttal is briliáns teljesítményt nyújtott: 21 cipelésből 187 yardot futott és 2 TD-t szerzett (közte egy 80 yardosat). Arra azonban talán nem sokan számítottak, hogy Felix Jones, a Razorbacks-futóduó másik tagja is villogjon az LSU bombaerős védelme ellen. Pedig így történt, Jones is 100yard fölé futott (16 próbálkozásból 137 yard, 1 TD), ez a fegyvertény pedig a két Arkansas futón kívül senkinek nem sikerült az LSU ellen az idén!

Hogy az Arkansas csapata vereséget szenvedett hazai pályán, az leginkább Casey Dick irányító borzalmas játékának „köszönhető”. Szó se róla, az LSU védelme remekül játszott a passz ellen (igen, 17 próbálkozásból sikerült 3 sikeres passzt adnia), ám ez nem lehet mentség Dick csapnivaló teljesítményére. Az másodéves 3/17-es passzolási mutatóját nem lehet szavakkal leírni, ráadásul ezt úgy érte el a másodéves QB, hogy az első félidei halovány (3/9, 29 yard, 1 TD) teljesítmény után, a második harminc percben ki sem jött a pályára játszani. Már a 0/8-as passzolási statisztika sem akármi, de az irányító egyik passzából születő INT után szerzett kulcsfontosságú, 24-12-es vezetést az LSU Tigers csapata. Hiába szerzett a rögtön ezután következő figurából 80 yardos futással touchdownt McFadden (24-19 LSU), az ezt követő kickoffból 92 yardos return TD-t csinált Trindon Holliday, és ezzel 31-19-re végleg ellépett az LSU gárdája. Alig fél perc alatt 3 TD született a meccsen!

Bár az Arkansas gárdájának sikerült közelebb kerülnie és szépítenie, a passzjáték totális hiánya a végén megakadályozta, hogy sikerüljön megfordítaniuk a mérkőzést! (Érdemes megjegyezni, a meccsen történtek után, hogy november elején az Arkansas edzője, Houston Nutt, épp azért cserélte le a sorozatban hét meccset nyerő elsőéves irányítóját, Mitch Mustaint Caseyt Dickre, mert több tapasztalattal bíró QB-vel akart kiállni a szezon utolsó meccseire.)

A rendkívül sokat érő győzelemmel az LSU Tigers csapata az ötödik helyre ugrott előre, és az egyik BCS-bowlban való szereplésben reménykedhet, míg az Arkansas Hogs számára hátra van még a Florida Gators elleni SEC döntő, ahol egy esetleges győzelemmel a Sugar Bowl-ba juthatnak.

A másik nagy hétvégi derbinek a USC Trojans-Notre Dame Fighting Irish összecsapás ígérkezett. Már maga a párosítás is igazi rangadónak számít, hisz a harmadik és hatodik helyen rangsorolt csapatok találkoztak, és a két csapat tavalyi mérkőzése után (az utolsó másodpercbéli 34-31-es USC győzelem a legendás meccsek kategóriájába esik), idén is joggal vártak a szurkolók egy izgalmas csatát, utolsó pillanatokig kiélezett küzdelemmel.

Sajnos nem így történt, a USC már az első 10 percben 14 pontot pakolt az eredményjelző táblára (Dwayne Jarrett szerzett két elkapott TD-t John David Booty passzai nyomán), és innentől kezdve az Irish csapata csak futott az eredmény után. A különbséget azonban egyszer sem sikerült 10 pont alá csökkenteniük, amikor ugyanis sikerült pontokat szerezniük, a Trojans gárdája rögtön megfelelt a következő támadás során. A meccs végén 44-24-es eredményt mutatott a tábla, és bár a USC csapata ennyire nem volt domináns, teljes mértékig megérdemelt győzelmet arattak a Fighting Irish felett.

Különösen a már említett Dwayne Jarrett élt nagyon (7 elkapás, 132 yard, 3 TD), de az elsőéves RB C.J. Gable is rendkívül szolid teljesítményt mutatott (20 futás, 107 yard). Úgy tűnik a USC támadócsapat az elkövetkezendő években sem fog szűkölködni tehetségekben.

A Notre Dame gárdájánál sem voltak gondok a támadójátékkal (a problémát a beszedett 44 pont okozta), Brady Quinn (22/45, 274 yard, 3 TD) még John David Booty (17/28, 265, 3 TD, 2 INT) teljesítményét is felülmúlta, és mindkét nagynevű elkapójának, Rhema McKnight-nak (6 elkapás, 109 yard) és Jeff Samardzijának (6 elkapás, 79 yard) is juttatott egy-egy TD passzt. Sőt, a meccs legemlékezetesebb momentuma is a Notre Dame irányítójának nevéhez fűződik: a második negyedben majd 92000 néző figyelte döbbenten, ahogy Quinn olyan 60 yardos szlalomot vágott ki a pálya közepén, amelyet az elmúlt években leggyakrabban Michael Vicktől vagy Vince Youngtól láthatunk.

Az impresszív 44-24-es győzelem azt eredményezte, hogy a vasárnap éjszaka nyilvánosságra hozott új BCS-rangsorban a USC csapata előrelépett a második helyre, letaszítva a Michigant a dobogó harmadik fokára, így a jelenlegi állás szerint a Trojans csapata mérheti össze erejét az Ohio State Buckeyes ellen a bajnoki döntőben. A Notre Dame vereségével a 10. helyre esett vissza a rangsorban, ez pedig azt jelentheti, hogy így valamelyik kisebb rangú BCS-kupában szerepelhenek, vélhetően a Sugar Bowl-ban, ahol az SEC bajnoka lehet az ellenfelük.
Mi más történt a hétvégén?

A két nagy rangadót leszámítva is akadt jó néhány érdekes összecsapás, a legtöbb konferenciában számtalan helyi rangadóra került sor. A többi hétvégi összecsapásból szemezgetünk, távirati jelleggel:

-A #11 Texas Longhorns elszenvedte idei harmadik vereségét is; nagy riválisuktól a Texas A&M Aggies gárdájától kaptak ki 12-7-re. Sajnálatos hír, hogy a negyedik negyed végén megsérült Colt McCoy, a Longhorns QB-je, akinek egyik nyaki idege csípődött be. Egyelőre kérdéses, mikor tér vissza a fiatal irányító.

-Szintén bukott a múlt heti hetedik, a West Virginia gárdája, a South Florida Bulls elleni meccsen kaptak ki 24-19-re. A győzelem kulcsa Steve Slaton és Pat White megállítása volt, a Mountaineers összesen csak 132 futott yardot szerzett, ez pedig jóval kevesebb a tőlük megszokott, több mint 312 yardos átlagnál.

-A #25 Hawaii Warriors 42-35-re verte a Purdue Bilermakers csapatát, a Hawaii csapattól megszokott tipikus módon. Colt Brennan irányító 434 yardot passzolt a meccsen, és három utolsó negyedbéli passzolt TD-vel vezette győzelemre csapatát. Ez volt az irányító 7. meccse(!!!), ahol több mint 400 yardot passzolt és 51/9-es TD/INT mutatója is döbbenetes. Mivel a Warriors még két meccset játszik az idén, könnyen lehet, hogy Brennan számos rekordot meg fog dönteni az idény végeztével.

-Ha már rekorddöntő játékosról esett szó, szenteljünk némi figyelmet Danny Woodhead-nek is. A Chadron State (Div. II-es csapat) futója 252 yardot szerzett a West Texas A&M csapata ellen, így megdöntötte az egy idényben szerzett futott yardok rekordját. Woodhead 2740 yardja igencsak figyelemre méltó (az eddigi rekordot Kavin Gaillard tartotta 2653 yarddal, míg az első divízióban Barry Sanders 2628 yardos szezonja a csúcs), érdemes lesz a jövőben figyelni a futójátékosra.

-A szezon végeztével megindult az ilyenkor szokásos edzőkirúgási hullám. A múlt héten már említett Larry Coker (Miami) mellett számtalan más edzőnek is útilaput kötöttek a talpára. A távozók közé tartozik John. L. Smith (Michigan State), Chuck Amato (NC State), Dirk Koetter (Arizona State), Dan McCarney (Iowa State) és talán a legnagyobb névnek számító Mike Shula (Alabama).

Egyes csapatok azonban máris pótolták a hiányt: a Michigan State Spartans Mark Dantonio-t nevezte ki, az Iowa State Cyclones a Longhorns defenzív koordinátorát, Gene Chiziket szerződtette, míg a North Carolina Tar Heels Butch Davis-t választotta. A Cincinnati Bearcats a távozó Dantonio helyett Pat Narduzzi defenzív koordinátort nevezte ki ideiglenes vezetőedzőnek.
Előzetes a jövő hétre

A legtöbb csapat számára már véget ért az alapszakasz, ám így is akad számtalan csemege a jövő hétvégén. A legnagyobb várakozás az SEC konferenciadöntőjét, a Florida-Arkansas csatát előzi meg, de rendkívül érdekes lehet a Big XII döntője is az Oklahoma-Nebraska összecsapás. A Pac-10 konferenciában USC-UCLA és Stanford-Cal meccsekre kerül sor, és a Big East-ben is várható egy nagy derbi. (Rutgers-West Virginia)

Az ACC konferenciadöntőjében két meglepetéscsapat, a Wake Forest és a Georgia Tech találkozik, míg vasárnap a passzjátékot kedvelőknek érdemes figyelniük, ugyanis igazi tűzijátékra számíthatunk: a USC-t verő Oregon State látogat Hawaiira.

Írta: Lang Péter (Igor)