USA és a világ

Egy országnak rengeteg tartalékja van, köztük Magyarországnak is, ettől függetlenül egy olyan országnak mint mi sosem lenne esélye egy orosz sereg ellen 1 vs 1-ben. Magyarország gyárai de főleg a konzervgyárak pár napon belül át tudnának állni haditermelésre ha lenne valami.
Honvédő háború akkor lenne ha a NATO azt engedné az oroszoknak, hogy nyírják a Kelet esetleg Észak Európai területeket, egyszerűen hiába lenne mennyiség ( ami nem igaz, mert az Unióban 7-szer annyian laknak ) a technika fontosabb, ez egy idő után kiegészülne a zárójeles résszel szóval nem látom, hogy Russia hogy tudna harcolni az Unióval egy Finnország-Románia frontvonalon, ha Ukrajna addigra nem létezne már, de fog.
Akkor lett volna esélyük, ha Ukrajnát diplomáciai úton feléjük húzzák egy Fehéroroszország szinten, de ugye ez lehetetlen illetve, hogy ez 30-40 évig nem fog megtörténni az is biztos.
Nem tudom mi a terve az oroszoknak, azt gondolják ha a NATO bemegy Ukrajnába akkor Kína megy nekik segíteni? Kötve hiszem, mert gazdaságilag nagyon kapcsolódnak Európához is meg Amerikához is.
Az én véleményem az, hogy ez egy képmutatás és ha a NATO bemenne le is állnának.
KeyG

A 300-bol a jelenetet irnam ide, hogy ki mennyi katonat hozott
no

Nem kellene, mert az a jelenet történelmileg teljes hülyeség 😀
ender1112

A lenyeg attol jo. hiaba van 7szer annyi lakos, ha kevesebb katonat tud kiallitani.

Amugy a gorogok eseten csak a spartaiak voltak csak katonak. Attol persze mindenki harcolt ha kellett.
no

Nem, a spártaiak nem voltak profi katonák, hanem pont olyan amatőrök, mint a többi görög város amatőrjei. Egyszerűen csak lelkesebbek voltak, és többet gyakorlatoztak, emiatt valamivel jobbak voltak, mint a többiek, ennyi.
A lényeg alátámasztására nem ártana jó példát felhozni 😉
ender1112

Teljesen jó példa,
Nem azt írta, hogy ez történt történelmileg, hanem azt, hogy mi volt a 300 című képregenyfilmben. És ami ott volt (huhh huhh huhh) az jó analógia arra, amit ki akar fejezni, hogy a szakképzettség és a lelkesültség nem ugyanaz. Jól fejezi ki a példa.
Hozhatna példát az Avengersből is, az meg se történt a valóságban, de attól még lehet érthető.
A kötözködésed olyan csúsztatas, mint a párbeszéd:
- Milyen a haja?
- Fehér. Fehér, mint a hó.
- Mint a hó? Olyan hideg?
- Nem, olyan fehér.
- De a hó hideg, fagyott víz.
- Akkor fehér, mint a fal.
- Mint a fal? Olyan kemény? Hülye egy haj lehet.
- Nem, olyan fehér, nem pedig olyan kemény.
- De nem értem, most akkor milyen a haja?
- Kopasz bazdmeg, kopasz.

izraeli mintát kéne követni, csak az pénzbe kerül.

Egy országnak rengeteg tartalékja van, köztük Magyarországnak is, ettől függetlenül egy olyan országnak mint mi sosem lenne esélye egy orosz sereg ellen 1 vs 1-ben. Magyarország gyárai de főleg a konzervgyárak pár napon belül át tudnának állni haditermelésre ha lenne valami.
Honvédő háború akkor lenne ha a NATO azt engedné az oroszoknak, hogy nyírják a Kelet esetleg Észak Európai területeket, egyszerűen hiába lenne mennyiség ( ami nem igaz, mert az Unióban 7-szer annyian laknak ) a technika fontosabb, ez egy idő után kiegészülne a zárójeles résszel szóval nem látom, hogy Russia hogy tudna harcolni az Unióval egy Finnország-Románia frontvonalon, ha Ukrajna addigra nem létezne már, de fog.
Akkor lett volna esélyük, ha Ukrajnát diplomáciai úton feléjük húzzák egy Fehéroroszország szinten, de ugye ez lehetetlen illetve, hogy ez 30-40 évig nem fog megtörténni az is biztos.
Nem tudom mi a terve az oroszoknak, azt gondolják ha a NATO bemegy Ukrajnába akkor Kína megy nekik segíteni? Kötve hiszem, mert gazdaságilag nagyon kapcsolódnak Európához is meg Amerikához is.
Az én véleményem az, hogy ez egy képmutatás és ha a NATO bemenne le is állnának.
KeyG

A 300-bol a jelenetet irnam ide, hogy ki mennyi katonat hozott
no

Nem kellene, mert az a jelenet történelmileg teljes hülyeség 😀
ender1112

A lenyeg attol jo. hiaba van 7szer annyi lakos, ha kevesebb katonat tud kiallitani.

Amugy a gorogok eseten csak a spartaiak voltak csak katonak. Attol persze mindenki harcolt ha kellett.
no

Nem, a spártaiak nem voltak profi katonák, hanem pont olyan amatőrök, mint a többi görög város amatőrjei. Egyszerűen csak lelkesebbek voltak, és többet gyakorlatoztak, emiatt valamivel jobbak voltak, mint a többiek, ennyi.
A lényeg alátámasztására nem ártana jó példát felhozni 😉

Egy országnak rengeteg tartalékja van, köztük Magyarországnak is, ettől függetlenül egy olyan országnak mint mi sosem lenne esélye egy orosz sereg ellen 1 vs 1-ben. Magyarország gyárai de főleg a konzervgyárak pár napon belül át tudnának állni haditermelésre ha lenne valami.
Honvédő háború akkor lenne ha a NATO azt engedné az oroszoknak, hogy nyírják a Kelet esetleg Észak Európai területeket, egyszerűen hiába lenne mennyiség ( ami nem igaz, mert az Unióban 7-szer annyian laknak ) a technika fontosabb, ez egy idő után kiegészülne a zárójeles résszel szóval nem látom, hogy Russia hogy tudna harcolni az Unióval egy Finnország-Románia frontvonalon, ha Ukrajna addigra nem létezne már, de fog.
Akkor lett volna esélyük, ha Ukrajnát diplomáciai úton feléjük húzzák egy Fehéroroszország szinten, de ugye ez lehetetlen illetve, hogy ez 30-40 évig nem fog megtörténni az is biztos.
Nem tudom mi a terve az oroszoknak, azt gondolják ha a NATO bemegy Ukrajnába akkor Kína megy nekik segíteni? Kötve hiszem, mert gazdaságilag nagyon kapcsolódnak Európához is meg Amerikához is.
Az én véleményem az, hogy ez egy képmutatás és ha a NATO bemenne le is állnának.
KeyG

A 300-bol a jelenetet irnam ide, hogy ki mennyi katonat hozott
no

Nem kellene, mert az a jelenet történelmileg teljes hülyeség 😀
ender1112

A lenyeg attol jo. hiaba van 7szer annyi lakos, ha kevesebb katonat tud kiallitani.

Amugy a gorogok eseten csak a spartaiak voltak csak katonak. Attol persze mindenki harcolt ha kellett.

Egy országnak rengeteg tartalékja van, köztük Magyarországnak is, ettől függetlenül egy olyan országnak mint mi sosem lenne esélye egy orosz sereg ellen 1 vs 1-ben. Magyarország gyárai de főleg a konzervgyárak pár napon belül át tudnának állni haditermelésre ha lenne valami.
Honvédő háború akkor lenne ha a NATO azt engedné az oroszoknak, hogy nyírják a Kelet esetleg Észak Európai területeket, egyszerűen hiába lenne mennyiség ( ami nem igaz, mert az Unióban 7-szer annyian laknak ) a technika fontosabb, ez egy idő után kiegészülne a zárójeles résszel szóval nem látom, hogy Russia hogy tudna harcolni az Unióval egy Finnország-Románia frontvonalon, ha Ukrajna addigra nem létezne már, de fog.
Akkor lett volna esélyük, ha Ukrajnát diplomáciai úton feléjük húzzák egy Fehéroroszország szinten, de ugye ez lehetetlen illetve, hogy ez 30-40 évig nem fog megtörténni az is biztos.
Nem tudom mi a terve az oroszoknak, azt gondolják ha a NATO bemegy Ukrajnába akkor Kína megy nekik segíteni? Kötve hiszem, mert gazdaságilag nagyon kapcsolódnak Európához is meg Amerikához is.
Az én véleményem az, hogy ez egy képmutatás és ha a NATO bemenne le is állnának.
KeyG

A konzervgyár nem lesz gránátgyár, ahogy a pékség sem rakétasiló, legfeljebb mindkettőben van fém.
A gránát- és lövedékgyártás mikronos tűrések, hőkezelt acél és robbanóanyag-biztos technológia kérdése, nem „átkapcsoljuk a sort”.
A dohánygyár = tölténygyár sztori mérnökileg is mese: papírt vágni és rézhüvelyt mélyhúzni nem ugyanaz a sport.
A hasonlóság nagyjából annyi, hogy mindkettő hengeres és emberek dolgoznak bent.
Háborúban nehézipari és gépgyári kapacitásokat lehet átalakítani, nem konzervdoboz- és cigarettagyártást.
Ez hónapok-évek, nem „hadiállapot + másnap lőszer”.

Egy országnak rengeteg tartalékja van, köztük Magyarországnak is, ettől függetlenül egy olyan országnak mint mi sosem lenne esélye egy orosz sereg ellen 1 vs 1-ben. Magyarország gyárai de főleg a konzervgyárak pár napon belül át tudnának állni haditermelésre ha lenne valami.
Honvédő háború akkor lenne ha a NATO azt engedné az oroszoknak, hogy nyírják a Kelet esetleg Észak Európai területeket, egyszerűen hiába lenne mennyiség ( ami nem igaz, mert az Unióban 7-szer annyian laknak ) a technika fontosabb, ez egy idő után kiegészülne a zárójeles résszel szóval nem látom, hogy Russia hogy tudna harcolni az Unióval egy Finnország-Románia frontvonalon, ha Ukrajna addigra nem létezne már, de fog.
Akkor lett volna esélyük, ha Ukrajnát diplomáciai úton feléjük húzzák egy Fehéroroszország szinten, de ugye ez lehetetlen illetve, hogy ez 30-40 évig nem fog megtörténni az is biztos.
Nem tudom mi a terve az oroszoknak, azt gondolják ha a NATO bemegy Ukrajnába akkor Kína megy nekik segíteni? Kötve hiszem, mert gazdaságilag nagyon kapcsolódnak Európához is meg Amerikához is.
Az én véleményem az, hogy ez egy képmutatás és ha a NATO bemenne le is állnának.
KeyG

A 300-bol a jelenetet irnam ide, hogy ki mennyi katonat hozott
no

Nem kellene, mert az a jelenet történelmileg teljes hülyeség 😀

Amíg a nürnbergi per idején még börtönben volt, Hermann Göring interjút adott Gustav Gilbert pszichológusnak.

Göring így fogalmazott:
„Természetesen az emberek nem akarnak háborút. Miért is kockáztatná az életét egy egyszerű paraszt, amikor a legjobb, ami egy háború végén történhet vele, hogy épségben visszatér a földjére? Senki sem akar háborút – sem Oroszországban, sem Angliában, sem Amerikában, de még Németországban sem. Ez nyilvánvaló.

Végső soron azonban a politikáról mindig az ország vezetői döntenek. Az embereket pedig könnyű rávenni, hogy kövessék ezeket a döntéseket. Mindegy, hogy demokráciáról, kommunizmusról, parlamentarizmusról vagy fasiszta diktatúráról van szó.”

Gilbert közbeszólt:
„De demokráciában mégiscsak más: a nép elmondhatja a véleményét a választott képviselőkről.”

Mire Göring így felelt:
„Kétségtelen, ez szép gondolat. De a valóságban mindegy, hogy van-e szava a népnek vagy nincs: mindig rá lehet kényszeríteni őket az engedelmességre. Nagyon egyszerű: azt kell mondani nekik, hogy megtámadták őket, majd a békepártiakat kell árulónak és a haza ellenségének bélyegezni. Ez minden országban működik.”

1946 áprilisa — részlet Gilbert A nürnbergi napló című könyvéből
ozibozi

Ez változott meg Nyugaton radikálisan 68-cal és Vietnammal. Megnézem, hogyan vesznek rá ma egy nyugati fiatalt a kötelező sorkatonai szolgálatra, sok sikert hozzá.
Dzsokijuing

Nagy naivitásra vall azt gondolni, hogy a manufactured consent nem ugyanúgy működik. Az usában pláne, ott ráadásul sokmillió ember egyetlen kiútja a szegénységből a sereg.
Jakehomer

azért a visznek mert kötelező vagy mész mert azt választod a megélhetésed előrejutásod miatt az nem ugyanaz
Josszi

Csak hogy te a katonai hivatasrol beszelsz. A sorkatonai kikepzes masrol szol. Persze barki gondolhatja hogy csomagol es megy ha megtamadjak az orszagat. De keveseknek adatik meg hogy sok es konnyen likvidalhato penze legyen, a kivandorlando orszagban akarjak is mert olyan a kepzettsege es beszeli a nyelvet.

De a legtobben nem ilyenek es onekik a behodolas vagy a harc marad. Arra meg az europai orszagok nincsenek felkeszulve semmilyen teren. Sot immaron 4 evuk volt es semmi. Adott esetben a keszleteket fel lehet porgetni, de az embereket nem. Honvedo haborura a legtobb nemzet kaphato, de kepzes nelkul semmit nem er. A mai nyugati tarsadalmaknal is simman megoldhato lenne. Kapsz egy 3 honapos kikepzest es 2-3 evente egy kethetes frissito. A munkahelyek elfogadjak es kesz. Ha baj van akkor tuleled az elso napot. A katonai hivatast is fel kellene porgetni, de az tobbretu problema europaban.
no

A legnagyobb európai kérdőjel, hogy a katonakorúak fejben már továbbléptek azon, hogy vágóhídra mennek és a saját vagy más életét kockáztatják, mondjuk egy olyan orosz srácét, akivel esténként videojátékoznak.
 youtu.be/B3q4Up5ugTc?si=-J919UHFmiU-42sI
Dzsokijuing

A kenyszer nagyur es korbertunk. Ha te tudsz es nem akarsz harcolni akkor lelepsz ahogy leirtuk, de a legtobb fiatalnak nem lesz eleg penze, tudasa amire a befogado orszag orommel hivna. Es akkor mar marad a behodolas es az lesz olyan amilyen, vagy harc, de mindegy hogy milyenek fejben.

De igen nem akarnak harcolni es ez egy gyengeseg. Ha esetleg majd besetalnak egy balti orszagba akkor a natonak lepnie kell. De annak a merteke, ideje, ereje a baltikumiak ellenallasatol is fog fuggni es az o fiataljaik pontosan ebbe a kategoriaba fognak esni. Az orszagaik romokban lesznek meg ha harcolnanak is. Az elrettentes a legjobb megoldas. Az usa jelenleg szarik az europaiakra, a nato a legnagyobb elrettento ero, de trump alatt erosen megingott. Az europai seregek meg gyengek, de egyuttesen tudnanak erot fejleszteni, mutatni. De nem teszik. Az europai segitseg elkepesztoen fontos ukrajnanak, de az is pontosan latszik hogy europa katonailag gyenge es nem kepes elrettentesre magaban. Szoval ezek a fiatalok valoszinuleg a tudtuk nelkul, de bizhatnak az usaban. De nem abban az orszagban szeretnek elni amit megtamadnak es trump probal beket hozni de elobb kizsigerel.

Amíg a nürnbergi per idején még börtönben volt, Hermann Göring interjút adott Gustav Gilbert pszichológusnak.

Göring így fogalmazott:
„Természetesen az emberek nem akarnak háborút. Miért is kockáztatná az életét egy egyszerű paraszt, amikor a legjobb, ami egy háború végén történhet vele, hogy épségben visszatér a földjére? Senki sem akar háborút – sem Oroszországban, sem Angliában, sem Amerikában, de még Németországban sem. Ez nyilvánvaló.

Végső soron azonban a politikáról mindig az ország vezetői döntenek. Az embereket pedig könnyű rávenni, hogy kövessék ezeket a döntéseket. Mindegy, hogy demokráciáról, kommunizmusról, parlamentarizmusról vagy fasiszta diktatúráról van szó.”

Gilbert közbeszólt:
„De demokráciában mégiscsak más: a nép elmondhatja a véleményét a választott képviselőkről.”

Mire Göring így felelt:
„Kétségtelen, ez szép gondolat. De a valóságban mindegy, hogy van-e szava a népnek vagy nincs: mindig rá lehet kényszeríteni őket az engedelmességre. Nagyon egyszerű: azt kell mondani nekik, hogy megtámadták őket, majd a békepártiakat kell árulónak és a haza ellenségének bélyegezni. Ez minden országban működik.”

1946 áprilisa — részlet Gilbert A nürnbergi napló című könyvéből
ozibozi

Ez változott meg Nyugaton radikálisan 68-cal és Vietnammal. Megnézem, hogyan vesznek rá ma egy nyugati fiatalt a kötelező sorkatonai szolgálatra, sok sikert hozzá.
Dzsokijuing

Nagy naivitásra vall azt gondolni, hogy a manufactured consent nem ugyanúgy működik. Az usában pláne, ott ráadásul sokmillió ember egyetlen kiútja a szegénységből a sereg.
Jakehomer

azért a visznek mert kötelező vagy mész mert azt választod a megélhetésed előrejutásod miatt az nem ugyanaz
Josszi

Csak hogy te a katonai hivatasrol beszelsz. A sorkatonai kikepzes masrol szol. Persze barki gondolhatja hogy csomagol es megy ha megtamadjak az orszagat. De keveseknek adatik meg hogy sok es konnyen likvidalhato penze legyen, a kivandorlando orszagban akarjak is mert olyan a kepzettsege es beszeli a nyelvet.

De a legtobben nem ilyenek es onekik a behodolas vagy a harc marad. Arra meg az europai orszagok nincsenek felkeszulve semmilyen teren. Sot immaron 4 evuk volt es semmi. Adott esetben a keszleteket fel lehet porgetni, de az embereket nem. Honvedo haborura a legtobb nemzet kaphato, de kepzes nelkul semmit nem er. A mai nyugati tarsadalmaknal is simman megoldhato lenne. Kapsz egy 3 honapos kikepzest es 2-3 evente egy kethetes frissito. A munkahelyek elfogadjak es kesz. Ha baj van akkor tuleled az elso napot. A katonai hivatast is fel kellene porgetni, de az tobbretu problema europaban.
no

A legnagyobb európai kérdőjel, hogy a katonakorúak fejben már továbbléptek azon, hogy vágóhídra mennek és a saját vagy más életét kockáztatják, mondjuk egy olyan orosz srácét, akivel esténként videojátékoznak.
 youtu.be/B3q4Up5ugTc?si=-J919UHFmiU-42sI

Szerkesztette: Dzsokijuing

De a legtobben nem ilyenek es onekik a behodolas vagy a harc marad. Arra meg az europai orszagok nincsenek felkeszulve semmilyen teren. Sot immaron 4 evuk volt es semmi. Adott esetben a keszleteket fel lehet porgetni, de az embereket nem. Honvedo haborura a legtobb nemzet kaphato, de kepzes nelkul semmit nem er. A mai nyugati tarsadalmaknal is simman megoldhato lenne. Kapsz egy 3 honapos kikepzest es 2-3 evente egy kethetes frissito. A munkahelyek elfogadjak es kesz. Ha baj van akkor tuleled az elso napot. A katonai hivatast is fel kellene porgetni, de az tobbretu problema europaban.
no

kiképezni egy embert katonai alapokra elég 8 hét, a szakképesítés a lényeg hogy a bonyolult technikákat kezelni tudják, azt kell vonzóvá tenni anyagilag, a nagy többmilliós tömeghadseregek kora lejárt, a fegyverkezés felpörgésének meg csak a pénz szab határt.
Josszi

A legnagyobb hiba amit europa elkovetett.

A kikepzes a technikarol is szol, sot arrol a legjobban. 1000 fele munka van a seregekben es azok reszfeladatait tanulja meg az egyszeri katona. A betanitott munka es a szakmunka is fontos es kepezheto alapokban nagyon gyorsan. A donteshozatal meg marad a katonaknal. A katona palya nem rossz anyagilag, csak a fizetes nem jo. De mikor kesz vagy a hatar a csillagos eg. Csak osszehasonlitva mas szakmakkal a kockazat sokkal nagyobb.

A technikai folenyre helyeztuk a hangsulyt es fontos is, mert hatekonyabb es eleg belole kevesebb, de a mennyiseget elengedtuk sok okbol.

Nem ismerem MO katonai erejet, de kb 2 nap es egy het koze tennem a teljes kiffulladast ahol a loszert, technikat es katonat nem tudna potolni egy olyan intenziv haboruban mint a mostani ukran-orosz. Ezert fontos a nato, mert nem egyedul kell harcolni es ezt rugta fel trump.

Nezz utan mennyi tankot, loszert, loveget gyart oroszorszag egy honapban. Nem mindegy hogy 5x olyan jok a nyugati tankok, de majdnem azza valik ha 20x annyit gyartanak. Es ez igaz mindenre meg az elo katonara is. A csoda japan fegyver amit itt olvashattal oriasi dolog kiveve ha a gyartaskapacitassal zerova teszik az elonyet.
no

nem csak a technikai fölényre, hanem egy egységes nato-ra ami nukleáris védernyő alatt megóvja a tagországokat külsö aggresszió esetén, soha nem lett kipróbálva, szerencsére. Változott a világ, és a geopolitikai szándékok, Oroszország Kina játékszere lett,lesz, aki meg ugye világhatalomra tör, lassan őröl de bíztosan, mi egy nemzetekből és demokratikusan müködö kormányokból álló szövetség tagjai vagyunk, amit számonkérsz az az egységes gondolkodás ill. és a parancsuralmi rendszer hiánya, mert csak az képes olyan döntésekre ami hadigazdaságokat futtat fel és soroz+kiképez felszerel százezreket, ezt az Eu-ban max a fegyvergyártók tudják managelni ill. kikényszeríteni (mondjuk rajta vannak, kormányzati túlárazott védelmi projektek szevasztok 😀 )
Josszi

A nuke az elrettentes, de azert ovatosan dobalozzunk vele. Ha az oroszok zold emberkei bemennek egy balti orszag kis varosaba akkor nem lesz ledobva. Az oroszokkal csak konvencionalisan lehet haboruzni es kimeriteni aminek a frontzonaban elok szenvednenek el.

Igen a nato az alap es pont ezert az egyes orszagok a mennyiseget nem ereztek fontosnak, mert az osszesegeben adna ki es ramentek az okos technikara, ami borzasztoan draga. A natoval csak egy baj van hogy az usa benne a donto resz a 2. meg torokorszag es a harmadik legerosebb a lengyelek ( ok mar erzik a fenyegetest ) es elrettenteni probalnak. A nato az usa nelkul letfontossagu rendszereket nem tudna hasznalni ( kepesek ra es ma is europaiak hasznaljak europaban ), mert nincs. Egy egyszeru uzemanyagtoltest nem tudnank vegrehajtani a levegoben, az informaciohianyrol ne is beszeljunk. Raadasul trump nem eppen jol komunikalt a natoval kapcsolatban es konnyen nezhetne uzletnek a nato 5 cikkelyet. Es ami a legfontosabb a bakkancs. Az osszeuropai hadero mar elverzett volna ebben a haboruban, hiaba tudnank a gyartast felfejleszteni. Ezalatt a 4 ev alatt nem sikerult egy osszeuropai tervet osszerakni, az orszagok magukban meg hurkak. A nato meg attol fugg az usa milyen labbal kelt fel. Nem kell itt hadigazdalkodasrol beszelni, a katona a szuk keresztmetszet, amit lehetne csokkenteni egy kikepzessel aminek nem kell hosszunak lennie. A hadsereg reszehez csak penz kell amire viszont nem akarnak kolteni. A nato meg pont olyan lesz mint minden mas MO kuldene 3 katonaorvost egy balti tamadas eseten es teljesitette az 5 cikkelyt, persze ha mi lennek megtamadva akkor szeretnenk ha mindenki az osszerejevel jonne azonnal.

Egy országnak rengeteg tartalékja van, köztük Magyarországnak is, ettől függetlenül egy olyan országnak mint mi sosem lenne esélye egy orosz sereg ellen 1 vs 1-ben. Magyarország gyárai de főleg a konzervgyárak pár napon belül át tudnának állni haditermelésre ha lenne valami.
Honvédő háború akkor lenne ha a NATO azt engedné az oroszoknak, hogy nyírják a Kelet esetleg Észak Európai területeket, egyszerűen hiába lenne mennyiség ( ami nem igaz, mert az Unióban 7-szer annyian laknak ) a technika fontosabb, ez egy idő után kiegészülne a zárójeles résszel szóval nem látom, hogy Russia hogy tudna harcolni az Unióval egy Finnország-Románia frontvonalon, ha Ukrajna addigra nem létezne már, de fog.
Akkor lett volna esélyük, ha Ukrajnát diplomáciai úton feléjük húzzák egy Fehéroroszország szinten, de ugye ez lehetetlen illetve, hogy ez 30-40 évig nem fog megtörténni az is biztos.
Nem tudom mi a terve az oroszoknak, azt gondolják ha a NATO bemegy Ukrajnába akkor Kína megy nekik segíteni? Kötve hiszem, mert gazdaságilag nagyon kapcsolódnak Európához is meg Amerikához is.
Az én véleményem az, hogy ez egy képmutatás és ha a NATO bemenne le is állnának.
KeyG

A 300-bol a jelenetet irnam ide, hogy ki mennyi katonat hozott

De a legtobben nem ilyenek es onekik a behodolas vagy a harc marad. Arra meg az europai orszagok nincsenek felkeszulve semmilyen teren. Sot immaron 4 evuk volt es semmi. Adott esetben a keszleteket fel lehet porgetni, de az embereket nem. Honvedo haborura a legtobb nemzet kaphato, de kepzes nelkul semmit nem er. A mai nyugati tarsadalmaknal is simman megoldhato lenne. Kapsz egy 3 honapos kikepzest es 2-3 evente egy kethetes frissito. A munkahelyek elfogadjak es kesz. Ha baj van akkor tuleled az elso napot. A katonai hivatast is fel kellene porgetni, de az tobbretu problema europaban.
no

kiképezni egy embert katonai alapokra elég 8 hét, a szakképesítés a lényeg hogy a bonyolult technikákat kezelni tudják, azt kell vonzóvá tenni anyagilag, a nagy többmilliós tömeghadseregek kora lejárt, a fegyverkezés felpörgésének meg csak a pénz szab határt.
Josszi

A legnagyobb hiba amit europa elkovetett.

A kikepzes a technikarol is szol, sot arrol a legjobban. 1000 fele munka van a seregekben es azok reszfeladatait tanulja meg az egyszeri katona. A betanitott munka es a szakmunka is fontos es kepezheto alapokban nagyon gyorsan. A donteshozatal meg marad a katonaknal. A katona palya nem rossz anyagilag, csak a fizetes nem jo. De mikor kesz vagy a hatar a csillagos eg. Csak osszehasonlitva mas szakmakkal a kockazat sokkal nagyobb.

A technikai folenyre helyeztuk a hangsulyt es fontos is, mert hatekonyabb es eleg belole kevesebb, de a mennyiseget elengedtuk sok okbol.

Nem ismerem MO katonai erejet, de kb 2 nap es egy het koze tennem a teljes kiffulladast ahol a loszert, technikat es katonat nem tudna potolni egy olyan intenziv haboruban mint a mostani ukran-orosz. Ezert fontos a nato, mert nem egyedul kell harcolni es ezt rugta fel trump.

Nezz utan mennyi tankot, loszert, loveget gyart oroszorszag egy honapban. Nem mindegy hogy 5x olyan jok a nyugati tankok, de majdnem azza valik ha 20x annyit gyartanak. Es ez igaz mindenre meg az elo katonara is. A csoda japan fegyver amit itt olvashattal oriasi dolog kiveve ha a gyartaskapacitassal zerova teszik az elonyet.
no

nem csak a technikai fölényre, hanem egy egységes nato-ra ami nukleáris védernyő alatt megóvja a tagországokat külsö aggresszió esetén, soha nem lett kipróbálva, szerencsére. Változott a világ, és a geopolitikai szándékok, Oroszország Kina játékszere lett,lesz, aki meg ugye világhatalomra tör, lassan őröl de bíztosan, mi egy nemzetekből és demokratikusan müködö kormányokból álló szövetség tagjai vagyunk, amit számonkérsz az az egységes gondolkodás ill. és a parancsuralmi rendszer hiánya, mert csak az képes olyan döntésekre ami hadigazdaságokat futtat fel és soroz+kiképez felszerel százezreket, ezt az Eu-ban max a fegyvergyártók tudják managelni ill. kikényszeríteni (mondjuk rajta vannak, kormányzati túlárazott védelmi projektek szevasztok 😀 )

Szerkesztette: Josszi

Egy országnak rengeteg tartalékja van, köztük Magyarországnak is, ettől függetlenül egy olyan országnak mint mi sosem lenne esélye egy orosz sereg ellen 1 vs 1-ben. Magyarország gyárai de főleg a konzervgyárak pár napon belül át tudnának állni haditermelésre ha lenne valami.
Honvédő háború akkor lenne ha a NATO azt engedné az oroszoknak, hogy nyírják a Kelet esetleg Észak Európai területeket, egyszerűen hiába lenne mennyiség ( ami nem igaz, mert az Unióban 7-szer annyian laknak ) a technika fontosabb, ez egy idő után kiegészülne a zárójeles résszel szóval nem látom, hogy Russia hogy tudna harcolni az Unióval egy Finnország-Románia frontvonalon, ha Ukrajna addigra nem létezne már, de fog.
Akkor lett volna esélyük, ha Ukrajnát diplomáciai úton feléjük húzzák egy Fehéroroszország szinten, de ugye ez lehetetlen illetve, hogy ez 30-40 évig nem fog megtörténni az is biztos.
Nem tudom mi a terve az oroszoknak, azt gondolják ha a NATO bemegy Ukrajnába akkor Kína megy nekik segíteni? Kötve hiszem, mert gazdaságilag nagyon kapcsolódnak Európához is meg Amerikához is.
Az én véleményem az, hogy ez egy képmutatás és ha a NATO bemenne le is állnának.

De a legtobben nem ilyenek es onekik a behodolas vagy a harc marad. Arra meg az europai orszagok nincsenek felkeszulve semmilyen teren. Sot immaron 4 evuk volt es semmi. Adott esetben a keszleteket fel lehet porgetni, de az embereket nem. Honvedo haborura a legtobb nemzet kaphato, de kepzes nelkul semmit nem er. A mai nyugati tarsadalmaknal is simman megoldhato lenne. Kapsz egy 3 honapos kikepzest es 2-3 evente egy kethetes frissito. A munkahelyek elfogadjak es kesz. Ha baj van akkor tuleled az elso napot. A katonai hivatast is fel kellene porgetni, de az tobbretu problema europaban.
no

kiképezni egy embert katonai alapokra elég 8 hét, a szakképesítés a lényeg hogy a bonyolult technikákat kezelni tudják, azt kell vonzóvá tenni anyagilag, a nagy többmilliós tömeghadseregek kora lejárt, a fegyverkezés felpörgésének meg csak a pénz szab határt.
Josszi

A legnagyobb hiba amit europa elkovetett.

A kikepzes a technikarol is szol, sot arrol a legjobban. 1000 fele munka van a seregekben es azok reszfeladatait tanulja meg az egyszeri katona. A betanitott munka es a szakmunka is fontos es kepezheto alapokban nagyon gyorsan. A donteshozatal meg marad a katonaknal. A katona palya nem rossz anyagilag, csak a fizetes nem jo. De mikor kesz vagy a hatar a csillagos eg. Csak osszehasonlitva mas szakmakkal a kockazat sokkal nagyobb.

A technikai folenyre helyeztuk a hangsulyt es fontos is, mert hatekonyabb es eleg belole kevesebb, de a mennyiseget elengedtuk sok okbol.

Nem ismerem MO katonai erejet, de kb 2 nap es egy het koze tennem a teljes kiffulladast ahol a loszert, technikat es katonat nem tudna potolni egy olyan intenziv haboruban mint a mostani ukran-orosz. Ezert fontos a nato, mert nem egyedul kell harcolni es ezt rugta fel trump.

Nezz utan mennyi tankot, loszert, loveget gyart oroszorszag egy honapban. Nem mindegy hogy 5x olyan jok a nyugati tankok, de majdnem azza valik ha 20x annyit gyartanak. Es ez igaz mindenre meg az elo katonara is. A csoda japan fegyver amit itt olvashattal oriasi dolog kiveve ha a gyartaskapacitassal zerova teszik az elonyet.

De a legtobben nem ilyenek es onekik a behodolas vagy a harc marad. Arra meg az europai orszagok nincsenek felkeszulve semmilyen teren. Sot immaron 4 evuk volt es semmi. Adott esetben a keszleteket fel lehet porgetni, de az embereket nem. Honvedo haborura a legtobb nemzet kaphato, de kepzes nelkul semmit nem er. A mai nyugati tarsadalmaknal is simman megoldhato lenne. Kapsz egy 3 honapos kikepzest es 2-3 evente egy kethetes frissito. A munkahelyek elfogadjak es kesz. Ha baj van akkor tuleled az elso napot. A katonai hivatast is fel kellene porgetni, de az tobbretu problema europaban.
no

kiképezni egy embert katonai alapokra elég 8 hét, a szakképesítés a lényeg hogy a bonyolult technikákat kezelni tudják, azt kell vonzóvá tenni anyagilag, a nagy többmilliós tömeghadseregek kora lejárt, a fegyverkezés felpörgésének meg csak a pénz szab határt.

Amíg a nürnbergi per idején még börtönben volt, Hermann Göring interjút adott Gustav Gilbert pszichológusnak.

Göring így fogalmazott:
„Természetesen az emberek nem akarnak háborút. Miért is kockáztatná az életét egy egyszerű paraszt, amikor a legjobb, ami egy háború végén történhet vele, hogy épségben visszatér a földjére? Senki sem akar háborút – sem Oroszországban, sem Angliában, sem Amerikában, de még Németországban sem. Ez nyilvánvaló.

Végső soron azonban a politikáról mindig az ország vezetői döntenek. Az embereket pedig könnyű rávenni, hogy kövessék ezeket a döntéseket. Mindegy, hogy demokráciáról, kommunizmusról, parlamentarizmusról vagy fasiszta diktatúráról van szó.”

Gilbert közbeszólt:
„De demokráciában mégiscsak más: a nép elmondhatja a véleményét a választott képviselőkről.”

Mire Göring így felelt:
„Kétségtelen, ez szép gondolat. De a valóságban mindegy, hogy van-e szava a népnek vagy nincs: mindig rá lehet kényszeríteni őket az engedelmességre. Nagyon egyszerű: azt kell mondani nekik, hogy megtámadták őket, majd a békepártiakat kell árulónak és a haza ellenségének bélyegezni. Ez minden országban működik.”

1946 áprilisa — részlet Gilbert A nürnbergi napló című könyvéből
ozibozi

Ez változott meg Nyugaton radikálisan 68-cal és Vietnammal. Megnézem, hogyan vesznek rá ma egy nyugati fiatalt a kötelező sorkatonai szolgálatra, sok sikert hozzá.
Dzsokijuing

Nagy naivitásra vall azt gondolni, hogy a manufactured consent nem ugyanúgy működik. Az usában pláne, ott ráadásul sokmillió ember egyetlen kiútja a szegénységből a sereg.
Jakehomer

azért a visznek mert kötelező vagy mész mert azt választod a megélhetésed előrejutásod miatt az nem ugyanaz
Josszi

Csak hogy te a katonai hivatasrol beszelsz. A sorkatonai kikepzes masrol szol. Persze barki gondolhatja hogy csomagol es megy ha megtamadjak az orszagat. De keveseknek adatik meg hogy sok es konnyen likvidalhato penze legyen, a kivandorlando orszagban akarjak is mert olyan a kepzettsege es beszeli a nyelvet.

De a legtobben nem ilyenek es onekik a behodolas vagy a harc marad. Arra meg az europai orszagok nincsenek felkeszulve semmilyen teren. Sot immaron 4 evuk volt es semmi. Adott esetben a keszleteket fel lehet porgetni, de az embereket nem. Honvedo haborura a legtobb nemzet kaphato, de kepzes nelkul semmit nem er. A mai nyugati tarsadalmaknal is simman megoldhato lenne. Kapsz egy 3 honapos kikepzest es 2-3 evente egy kethetes frissito. A munkahelyek elfogadjak es kesz. Ha baj van akkor tuleled az elso napot. A katonai hivatast is fel kellene porgetni, de az tobbretu problema europaban.

Amíg a nürnbergi per idején még börtönben volt, Hermann Göring interjút adott Gustav Gilbert pszichológusnak.

Göring így fogalmazott:
„Természetesen az emberek nem akarnak háborút. Miért is kockáztatná az életét egy egyszerű paraszt, amikor a legjobb, ami egy háború végén történhet vele, hogy épségben visszatér a földjére? Senki sem akar háborút – sem Oroszországban, sem Angliában, sem Amerikában, de még Németországban sem. Ez nyilvánvaló.

Végső soron azonban a politikáról mindig az ország vezetői döntenek. Az embereket pedig könnyű rávenni, hogy kövessék ezeket a döntéseket. Mindegy, hogy demokráciáról, kommunizmusról, parlamentarizmusról vagy fasiszta diktatúráról van szó.”

Gilbert közbeszólt:
„De demokráciában mégiscsak más: a nép elmondhatja a véleményét a választott képviselőkről.”

Mire Göring így felelt:
„Kétségtelen, ez szép gondolat. De a valóságban mindegy, hogy van-e szava a népnek vagy nincs: mindig rá lehet kényszeríteni őket az engedelmességre. Nagyon egyszerű: azt kell mondani nekik, hogy megtámadták őket, majd a békepártiakat kell árulónak és a haza ellenségének bélyegezni. Ez minden országban működik.”

1946 áprilisa — részlet Gilbert A nürnbergi napló című könyvéből
ozibozi

Ez változott meg Nyugaton radikálisan 68-cal és Vietnammal. Megnézem, hogyan vesznek rá ma egy nyugati fiatalt a kötelező sorkatonai szolgálatra, sok sikert hozzá.
Dzsokijuing

Nagy naivitásra vall azt gondolni, hogy a manufactured consent nem ugyanúgy működik. Az usában pláne, ott ráadásul sokmillió ember egyetlen kiútja a szegénységből a sereg.
Jakehomer

azért a visznek mert kötelező vagy mész mert azt választod a megélhetésed előrejutásod miatt az nem ugyanaz

Amíg a nürnbergi per idején még börtönben volt, Hermann Göring interjút adott Gustav Gilbert pszichológusnak.

Göring így fogalmazott:
„Természetesen az emberek nem akarnak háborút. Miért is kockáztatná az életét egy egyszerű paraszt, amikor a legjobb, ami egy háború végén történhet vele, hogy épségben visszatér a földjére? Senki sem akar háborút – sem Oroszországban, sem Angliában, sem Amerikában, de még Németországban sem. Ez nyilvánvaló.

Végső soron azonban a politikáról mindig az ország vezetői döntenek. Az embereket pedig könnyű rávenni, hogy kövessék ezeket a döntéseket. Mindegy, hogy demokráciáról, kommunizmusról, parlamentarizmusról vagy fasiszta diktatúráról van szó.”

Gilbert közbeszólt:
„De demokráciában mégiscsak más: a nép elmondhatja a véleményét a választott képviselőkről.”

Mire Göring így felelt:
„Kétségtelen, ez szép gondolat. De a valóságban mindegy, hogy van-e szava a népnek vagy nincs: mindig rá lehet kényszeríteni őket az engedelmességre. Nagyon egyszerű: azt kell mondani nekik, hogy megtámadták őket, majd a békepártiakat kell árulónak és a haza ellenségének bélyegezni. Ez minden országban működik.”

1946 áprilisa — részlet Gilbert A nürnbergi napló című könyvéből
ozibozi

Ez változott meg Nyugaton radikálisan 68-cal és Vietnammal. Megnézem, hogyan vesznek rá ma egy nyugati fiatalt a kötelező sorkatonai szolgálatra, sok sikert hozzá.
Dzsokijuing

Németország 2025 végén egy köztes megoldás mellett döntött: nem vezetik be újra a klasszikus kötelező sorkatonaságot, de kötelezővé teszik a 18 éves férfiak számára a regisztrációt és az orvosi vizsgálaton való megjelenést.

Jövőbeli kilátások: Boris Pistorius védelmi miniszter jelezte, hogy amennyiben az önkéntes modell nem hoz elegendő jelentkezőt, a kormány kénytelen lesz fontolóra venni a tényleges kötelező sorkatonaság (parciális besorozás) bevezetését, amihez további jogszabály-módosítások szükségesek.

A kormány célja, hogy vonzóbbá tegye a sereget, például havi bruttó 2600 eurós fizetéssel a friss újoncok számára.
ozibozi

Bárkivel beszélek a témáról (fiatallal), azt mondja, hogy ha egyszer komoly háborús feszültség lesz, annak nem az az oka, hogy a bármilyen kormány hívására védd meg a hazát (az atomernyő korában abszurd), hanem, hogy a kormány valamit nagyon elbszott, úgy pakolás és taka.
A Svejk, a Hair stb. eszméi mélyen gyökereznek hálistennek.
Dzsokijuing

Teszem azt ha egy NATO tagorszagban tortenik ez, akkor a takanak valszeg nagyon messzire kell majd mennie.

En sem vagyok nagy sorozas meg haboru parti, de ha a hivatasos sereged keves ahhoz h vedekezz az oroszok ellen, akkor ezt muszaj meglepni, mert azok megoldjak sajat es masok nemzeteibol az utanpotlast.

Amugy meg egy normalisan kialakitott rendszer mukodhetne.
Tudumisen, iskolaban elkezdeni az elmeleti oktatast, tesioraba beepiteni, nyaranta 1-1 honap kikepzes, melle penzt adni, 18 ev felett akar tobb honap, stb.

Annak amit itthon csinaltak annak semmi ertelme nem volt igy h 1-x evig ott kummantottal es a maximum az volt h orseget alltal, mert vedeni kell az ojjektumot.

Szerencsere en ezt a faszkodast megusztam.
Viszont egy rovidebb 2-3 honapos kikepzesnek, akar a fosuli alatti nyaraknal lattam volna ertelmet.
Lúdas Solymi

Ha a NATO nem tudja megoldani saját erőből a védekezést az oroszok ellen és sorozásra szorul, akkor nincs is értelme az egész szervezetnek.

Amíg a nürnbergi per idején még börtönben volt, Hermann Göring interjút adott Gustav Gilbert pszichológusnak.

Göring így fogalmazott:
„Természetesen az emberek nem akarnak háborút. Miért is kockáztatná az életét egy egyszerű paraszt, amikor a legjobb, ami egy háború végén történhet vele, hogy épségben visszatér a földjére? Senki sem akar háborút – sem Oroszországban, sem Angliában, sem Amerikában, de még Németországban sem. Ez nyilvánvaló.

Végső soron azonban a politikáról mindig az ország vezetői döntenek. Az embereket pedig könnyű rávenni, hogy kövessék ezeket a döntéseket. Mindegy, hogy demokráciáról, kommunizmusról, parlamentarizmusról vagy fasiszta diktatúráról van szó.”

Gilbert közbeszólt:
„De demokráciában mégiscsak más: a nép elmondhatja a véleményét a választott képviselőkről.”

Mire Göring így felelt:
„Kétségtelen, ez szép gondolat. De a valóságban mindegy, hogy van-e szava a népnek vagy nincs: mindig rá lehet kényszeríteni őket az engedelmességre. Nagyon egyszerű: azt kell mondani nekik, hogy megtámadták őket, majd a békepártiakat kell árulónak és a haza ellenségének bélyegezni. Ez minden országban működik.”

1946 áprilisa — részlet Gilbert A nürnbergi napló című könyvéből
ozibozi

Ez változott meg Nyugaton radikálisan 68-cal és Vietnammal. Megnézem, hogyan vesznek rá ma egy nyugati fiatalt a kötelező sorkatonai szolgálatra, sok sikert hozzá.
Dzsokijuing

Németország 2025 végén egy köztes megoldás mellett döntött: nem vezetik be újra a klasszikus kötelező sorkatonaságot, de kötelezővé teszik a 18 éves férfiak számára a regisztrációt és az orvosi vizsgálaton való megjelenést.

Jövőbeli kilátások: Boris Pistorius védelmi miniszter jelezte, hogy amennyiben az önkéntes modell nem hoz elegendő jelentkezőt, a kormány kénytelen lesz fontolóra venni a tényleges kötelező sorkatonaság (parciális besorozás) bevezetését, amihez további jogszabály-módosítások szükségesek.

A kormány célja, hogy vonzóbbá tegye a sereget, például havi bruttó 2600 eurós fizetéssel a friss újoncok számára.
ozibozi

Bárkivel beszélek a témáról (fiatallal), azt mondja, hogy ha egyszer komoly háborús feszültség lesz, annak nem az az oka, hogy a bármilyen kormány hívására védd meg a hazát (az atomernyő korában abszurd), hanem, hogy a kormány valamit nagyon elbszott, úgy pakolás és taka.
A Svejk, a Hair stb. eszméi mélyen gyökereznek hálistennek.
Dzsokijuing

Teszem azt ha egy NATO tagorszagban tortenik ez, akkor a takanak valszeg nagyon messzire kell majd mennie.

En sem vagyok nagy sorozas meg haboru parti, de ha a hivatasos sereged keves ahhoz h vedekezz az oroszok ellen, akkor ezt muszaj meglepni, mert azok megoldjak sajat es masok nemzeteibol az utanpotlast.

Amugy meg egy normalisan kialakitott rendszer mukodhetne.
Tudumisen, iskolaban elkezdeni az elmeleti oktatast, tesioraba beepiteni, nyaranta 1-1 honap kikepzes, melle penzt adni, 18 ev felett akar tobb honap, stb.

Annak amit itthon csinaltak annak semmi ertelme nem volt igy h 1-x evig ott kummantottal es a maximum az volt h orseget alltal, mert vedeni kell az ojjektumot.

Szerencsere en ezt a faszkodast megusztam.
Viszont egy rovidebb 2-3 honapos kikepzesnek, akar a fosuli alatti nyaraknal lattam volna ertelmet.

Amíg a nürnbergi per idején még börtönben volt, Hermann Göring interjút adott Gustav Gilbert pszichológusnak.

Göring így fogalmazott:
„Természetesen az emberek nem akarnak háborút. Miért is kockáztatná az életét egy egyszerű paraszt, amikor a legjobb, ami egy háború végén történhet vele, hogy épségben visszatér a földjére? Senki sem akar háborút – sem Oroszországban, sem Angliában, sem Amerikában, de még Németországban sem. Ez nyilvánvaló.

Végső soron azonban a politikáról mindig az ország vezetői döntenek. Az embereket pedig könnyű rávenni, hogy kövessék ezeket a döntéseket. Mindegy, hogy demokráciáról, kommunizmusról, parlamentarizmusról vagy fasiszta diktatúráról van szó.”

Gilbert közbeszólt:
„De demokráciában mégiscsak más: a nép elmondhatja a véleményét a választott képviselőkről.”

Mire Göring így felelt:
„Kétségtelen, ez szép gondolat. De a valóságban mindegy, hogy van-e szava a népnek vagy nincs: mindig rá lehet kényszeríteni őket az engedelmességre. Nagyon egyszerű: azt kell mondani nekik, hogy megtámadták őket, majd a békepártiakat kell árulónak és a haza ellenségének bélyegezni. Ez minden országban működik.”

1946 áprilisa — részlet Gilbert A nürnbergi napló című könyvéből
ozibozi

Ez változott meg Nyugaton radikálisan 68-cal és Vietnammal. Megnézem, hogyan vesznek rá ma egy nyugati fiatalt a kötelező sorkatonai szolgálatra, sok sikert hozzá.
Dzsokijuing

Nagy naivitásra vall azt gondolni, hogy a manufactured consent nem ugyanúgy működik. Az usában pláne, ott ráadásul sokmillió ember egyetlen kiútja a szegénységből a sereg.

Amíg a nürnbergi per idején még börtönben volt, Hermann Göring interjút adott Gustav Gilbert pszichológusnak.

Göring így fogalmazott:
„Természetesen az emberek nem akarnak háborút. Miért is kockáztatná az életét egy egyszerű paraszt, amikor a legjobb, ami egy háború végén történhet vele, hogy épségben visszatér a földjére? Senki sem akar háborút – sem Oroszországban, sem Angliában, sem Amerikában, de még Németországban sem. Ez nyilvánvaló.

Végső soron azonban a politikáról mindig az ország vezetői döntenek. Az embereket pedig könnyű rávenni, hogy kövessék ezeket a döntéseket. Mindegy, hogy demokráciáról, kommunizmusról, parlamentarizmusról vagy fasiszta diktatúráról van szó.”

Gilbert közbeszólt:
„De demokráciában mégiscsak más: a nép elmondhatja a véleményét a választott képviselőkről.”

Mire Göring így felelt:
„Kétségtelen, ez szép gondolat. De a valóságban mindegy, hogy van-e szava a népnek vagy nincs: mindig rá lehet kényszeríteni őket az engedelmességre. Nagyon egyszerű: azt kell mondani nekik, hogy megtámadták őket, majd a békepártiakat kell árulónak és a haza ellenségének bélyegezni. Ez minden országban működik.”

1946 áprilisa — részlet Gilbert A nürnbergi napló című könyvéből
ozibozi

Ez változott meg Nyugaton radikálisan 68-cal és Vietnammal. Megnézem, hogyan vesznek rá ma egy nyugati fiatalt a kötelező sorkatonai szolgálatra, sok sikert hozzá.
Dzsokijuing

Németország 2025 végén egy köztes megoldás mellett döntött: nem vezetik be újra a klasszikus kötelező sorkatonaságot, de kötelezővé teszik a 18 éves férfiak számára a regisztrációt és az orvosi vizsgálaton való megjelenést.

Jövőbeli kilátások: Boris Pistorius védelmi miniszter jelezte, hogy amennyiben az önkéntes modell nem hoz elegendő jelentkezőt, a kormány kénytelen lesz fontolóra venni a tényleges kötelező sorkatonaság (parciális besorozás) bevezetését, amihez további jogszabály-módosítások szükségesek.

A kormány célja, hogy vonzóbbá tegye a sereget, például havi bruttó 2600 eurós fizetéssel a friss újoncok számára.
ozibozi

Bárkivel beszélek a témáról (fiatallal), azt mondja, hogy ha egyszer komoly háborús feszültség lesz, annak nem az az oka, hogy a bármilyen kormány hívására védd meg a hazát (az atomernyő korában abszurd), hanem, hogy a kormány valamit nagyon elbszott, úgy pakolás és taka.
A Svejk, a Hair stb. eszméi mélyen gyökereznek hálistennek.

Amíg a nürnbergi per idején még börtönben volt, Hermann Göring interjút adott Gustav Gilbert pszichológusnak.

Göring így fogalmazott:
„Természetesen az emberek nem akarnak háborút. Miért is kockáztatná az életét egy egyszerű paraszt, amikor a legjobb, ami egy háború végén történhet vele, hogy épségben visszatér a földjére? Senki sem akar háborút – sem Oroszországban, sem Angliában, sem Amerikában, de még Németországban sem. Ez nyilvánvaló.

Végső soron azonban a politikáról mindig az ország vezetői döntenek. Az embereket pedig könnyű rávenni, hogy kövessék ezeket a döntéseket. Mindegy, hogy demokráciáról, kommunizmusról, parlamentarizmusról vagy fasiszta diktatúráról van szó.”

Gilbert közbeszólt:
„De demokráciában mégiscsak más: a nép elmondhatja a véleményét a választott képviselőkről.”

Mire Göring így felelt:
„Kétségtelen, ez szép gondolat. De a valóságban mindegy, hogy van-e szava a népnek vagy nincs: mindig rá lehet kényszeríteni őket az engedelmességre. Nagyon egyszerű: azt kell mondani nekik, hogy megtámadták őket, majd a békepártiakat kell árulónak és a haza ellenségének bélyegezni. Ez minden országban működik.”

1946 áprilisa — részlet Gilbert A nürnbergi napló című könyvéből
ozibozi

Ez változott meg Nyugaton radikálisan 68-cal és Vietnammal. Megnézem, hogyan vesznek rá ma egy nyugati fiatalt a kötelező sorkatonai szolgálatra, sok sikert hozzá.
Dzsokijuing

Azért egy folyamat elkezdődött, mivel Németország 2025 végén egy köztes megoldás mellett döntött: nem vezetik be újra a klasszikus kötelező sorkatonaságot, de kötelezővé teszik a 18 éves férfiak számára a regisztrációt és az orvosi vizsgálaton való megjelenést.

Jövőbeli kilátások: Boris Pistorius védelmi miniszter jelezte, hogy amennyiben az önkéntes modell nem hoz elegendő jelentkezőt, a kormány kénytelen lesz fontolóra venni a tényleges kötelező sorkatonaság (parciális besorozás) bevezetését, amihez további jogszabály-módosítások szükségesek.

A kormány célja, hogy vonzóbbá tegye a sereget, például havi bruttó 2600 eurós fizetéssel a friss újoncok számára.

Vagy leváltják ezeket a “Háború Párti’ kormányokat és “Békepárti “ kormányok kerülnek hatalomra.-idézve V. iktort👀

Szerkesztette: ozibozi

Amíg a nürnbergi per idején még börtönben volt, Hermann Göring interjút adott Gustav Gilbert pszichológusnak.

Göring így fogalmazott:
„Természetesen az emberek nem akarnak háborút. Miért is kockáztatná az életét egy egyszerű paraszt, amikor a legjobb, ami egy háború végén történhet vele, hogy épségben visszatér a földjére? Senki sem akar háborút – sem Oroszországban, sem Angliában, sem Amerikában, de még Németországban sem. Ez nyilvánvaló.

Végső soron azonban a politikáról mindig az ország vezetői döntenek. Az embereket pedig könnyű rávenni, hogy kövessék ezeket a döntéseket. Mindegy, hogy demokráciáról, kommunizmusról, parlamentarizmusról vagy fasiszta diktatúráról van szó.”

Gilbert közbeszólt:
„De demokráciában mégiscsak más: a nép elmondhatja a véleményét a választott képviselőkről.”

Mire Göring így felelt:
„Kétségtelen, ez szép gondolat. De a valóságban mindegy, hogy van-e szava a népnek vagy nincs: mindig rá lehet kényszeríteni őket az engedelmességre. Nagyon egyszerű: azt kell mondani nekik, hogy megtámadták őket, majd a békepártiakat kell árulónak és a haza ellenségének bélyegezni. Ez minden országban működik.”

1946 áprilisa — részlet Gilbert A nürnbergi napló című könyvéből
ozibozi

Ez változott meg Nyugaton radikálisan 68-cal és Vietnammal. Megnézem, hogyan vesznek rá ma egy nyugati fiatalt a kötelező sorkatonai szolgálatra, sok sikert hozzá.

Amíg a nürnbergi per idején még börtönben volt, Hermann Göring interjút adott Gustav Gilbert pszichológusnak.

Göring így fogalmazott:
„Természetesen az emberek nem akarnak háborút. Miért is kockáztatná az életét egy egyszerű paraszt, amikor a legjobb, ami egy háború végén történhet vele, hogy épségben visszatér a földjére? Senki sem akar háborút – sem Oroszországban, sem Angliában, sem Amerikában, de még Németországban sem. Ez nyilvánvaló.

Végső soron azonban a politikáról mindig az ország vezetői döntenek. Az embereket pedig könnyű rávenni, hogy kövessék ezeket a döntéseket. Mindegy, hogy demokráciáról, kommunizmusról, parlamentarizmusról vagy fasiszta diktatúráról van szó.”

Gilbert közbeszólt:
„De demokráciában mégiscsak más: a nép elmondhatja a véleményét a választott képviselőkről.”

Mire Göring így felelt:
„Kétségtelen, ez szép gondolat. De a valóságban mindegy, hogy van-e szava a népnek vagy nincs: mindig rá lehet kényszeríteni őket az engedelmességre. Nagyon egyszerű: azt kell mondani nekik, hogy megtámadták őket, majd a békepártiakat kell árulónak és a haza ellenségének bélyegezni. Ez minden országban működik.”

1946 áprilisa — részlet Gilbert A nürnbergi napló című könyvéből

Top 20 Cities with the Most Billionaires 2024

1. 🇺🇸 New York: 109
2. 🇨🇳 Hong Kong: 74
3. 🇷🇺 Moscow: 73
4. 🇮🇳 Mumbai: 69
5. 🇨🇳 Beijing: 63
6. 🇬🇧 London: 62
7. 🇨🇳 Shanghai: 54
8. 🇸🇬 Singapore: 52
9. 🇺🇸 San Francisco: 50
10. 🇮🇳 Delhi: 43
11. 🇨🇳 Shenzhen: 37
12. 🇺🇸 Los Angeles: 35
13. 🇹🇼 Taipei: 34
14. 🇨🇳 Hangzhou: 31
14. 🇰🇷 Seoul: 31
16. 🇫🇷 Paris: 28
17. 🇯🇵 Tokyo: 27
18. 🇹🇭 Bangkok: 26
18. 🇮🇹 Milan: 26
20. 🇺🇸 Dallas: 24

Source: Forbes
ozibozi

itt már csak az osztályharc segíthet

Top 20 Cities with the Most Billionaires 2024

1. 🇺🇸 New York: 109
2. 🇨🇳 Hong Kong: 74
3. 🇷🇺 Moscow: 73
4. 🇮🇳 Mumbai: 69
5. 🇨🇳 Beijing: 63
6. 🇬🇧 London: 62
7. 🇨🇳 Shanghai: 54
8. 🇸🇬 Singapore: 52
9. 🇺🇸 San Francisco: 50
10. 🇮🇳 Delhi: 43
11. 🇨🇳 Shenzhen: 37
12. 🇺🇸 Los Angeles: 35
13. 🇹🇼 Taipei: 34
14. 🇨🇳 Hangzhou: 31
14. 🇰🇷 Seoul: 31
16. 🇫🇷 Paris: 28
17. 🇯🇵 Tokyo: 27
18. 🇹🇭 Bangkok: 26
18. 🇮🇹 Milan: 26
20. 🇺🇸 Dallas: 24

Source: Forbes