Marad-e veretlen a Chiefs? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a semleges szurkolókat ezen mérkőzés kapcsán.
Erre minden esélyük megvan, hiszen a Billsnél EJ Manuel biztosan, Thad Lewis pedig valószínűleg nem játszik, így csupán a Jeff Tuel - Matt Flynn kettősből választhatja ki az irányítóját Doug Marrone vezetőedző. Valószínűleg futásokra fog alapozni a Buffalo, CJ Spiller és Fred Jackson is kiváló futó és a Chiefs védelme is könnyebben verhető a földön, persze ehhez az kell, hogy a hazaiak ne kerüljenek korán nagy hátrányba. Passz esetén elég kilátástalannak tűnik a csapnivaló Bills támadófal küzdelme Justin Houstonnal és Tamba Halival, ráadásul a secondary sem rossz, a Steve Johnson - Robert Woods kettőssel felveszi a versenyt Brandon Flowers és Sean Smith, valószínűleg sok lesz a checkdown passz Jackson és Spiller valamint az összekötő (TE) Scott Chandler felé.
A labda túloldalán az elsődleges feladat Jamaal Charles limitálása. A Bills ellen idén relatíve sok yardot futnak viszont gyenge átlaggal, ez leginkább annak tudható be, hogy nem sok offensive coordinator szereti az irányítója nyakába zúdítani Mario Williamset. Szükség is lesz az újonc Kiko Alonso vezette futás elleni védelem stabilitására, hiszen Alex Smith nem valószínű, hogy egyedül képes megnyerni a meccset a Bills egyébként nem rossz védelme ellen. Passzjáték esetén is Charles egyébként a legsűrűbben keresett opció, de azért a Dwayne Bowe - Donnie Avery - Dexter McCluster hármas levédése is fontos feladat Mike Pettine fiai számára. Érdekesség, hogy Pettine és az ellenfél DC-je Bob Sutton tavaly még kollégák voltak a New York Jets edzői stábjában.
A mérkőzés esélye a Chiefs, nem várható el a hazaiak támadósorától, hogy harmadik számú irányítóval stabilan legyenek képesek haladni a liga (egyik) legjobb védelme ellen, ugyanakkor a Bills defense-ében is ott a potenciál, hogy megállítsák a főnökök támadóit.

Papp Gábor (empty taxi)

Dallas Cowboys - Minnesota Vikings, AT&T Stadium

A Cowboys Detroitban, míg a Vikings hazai pályán a Packers ellen szenvedett vereséget az előző fordulóban. Míg az 1-6-os mérleggel álló vikingek megszokhatták már idén, hogy vesztesen hagyják el a pályát, a dallasiak igen rapszodikusan teljesítenek eddig a szezonban, jól mutatja ezt a 4-4-es mérlegük is. Jó napja lehet a tehenészek irányítójának, Tony Romonak, a Vikings secondaryje ugyanis az egyik legrosszabb a ligában. Ráadásul a két kezdő safety, valamint az egyik kezdő CB, név szerint Chris Cook is kihagyni kényszerül a meccset. Helyében valószínűleg az újonc Xavier Rhodes kap majd több lehetőséget. A Dez Bryant-Terence Williams elkapó duó szintén nagy számokat produkálhat, a vikingek védelme eddig egy kivételével minden mérkőzésén engedett TD elkapást a WR-eknek. A TE Jason Witten szintén okozhat kellemetlen perceket a meggyengült hátsó egységnek. A Cowboys támadósorába ráadásul visszatérhet DeMarco Murray, a tehenészek első számú futója, így a földön is veszélyesebbek lesznek a texasiak, mint az előző mérkőzéseken. A vikingek védelme papíron egy helyen tudja lelassítani a Dallast, mégpedig az irányító siettetésével. Ebben a párharcban a Jared Allen-Tyson Smith összecsapás meghatározó lesz, a remek DE eddig halovány idén, csakúgy, mint az egész minnesotai védelem. A labda másik oldalán ismét elegendő szinte csak Adrian Petersonra figyelni. A futó egyedül próbálná a hátán vinni csapatát, viszont érthetetlen módon az utóbbi három mérkőzésen csupán 33 futást bíztak rá. Ebben szerepet játszhat, hogy általában hátrányban játszanak a vikingek, azonban fő támadó fegyverük ilyen mértékű mellőzése magyarázhatatlan. Főleg úgy, hogy a kezdő irányító személye is kérdéses hétről hétre. A texasiak ellen Christian Ponder vezeti hadba a Vikings csapatát. A Cowboys secondaryben lesz egy fontos hiányzó, Morris Claiborne az előző mérkőzésen szenvedett sérülése nem jött rendbe. J.J. Wilcox szintén inaktív lesz, így a tacklegyár Barry Church mellett Jeff Heath fog kezdeni S poszton. Papíron a Greg Jennings vezette Vikings elkapósor jobb a dallasi hátsó egységnél, azonban nagy mérkőzésre nem számíthatunk tőlük a már-már vicces irányítóhelyzet miatt. A vikingek mellett szól, hogy pass-rush sem nagyon fogja nehezíteni Ponder dolgát a kiváló DE, DeMarcus Ware hiányában. Az összekötő Kyle Rudolph is zavart okozhat a Cowboys védelmében, az utóbbi hetekben azonban jól védekezik a Dallas a TE-ekkel szemben. A dallasi védelemből mindenképp kiemelendő Sean Lee, az NFC tackle-leadere. Az összecsapáson egyértelműen a Dallas az esélyesebb. Ha meccsben tudja tartani magát a Vikings támadósora, akkor szoros mérkőzés is kisülhet belőle, viszont nehezen elképzelhető, hogy a Cowboys offense ne tudna több pontot szerezni a minnesotainál.

Molnár Dániel (gyalu)

St. Louis Rams - Tennessee Titans, Edward Jones Dome

Két háromgyőzelmes együttes próbálja életben tartani reményeit a rájátszásra ezen a vasárnapon, külön pikantériát szolgáltat ehhez, hogy a házigazdák edzője rendkívül hosszú ideig vezette a vendégeket.
A St. Louis számára új szezon kezdődött, amikor Sam Bradford kidőlt két héttel ezelőtt az egész idényre. Egyelőre Kellen Clemens pótolja, aki a Seattle ellen erős közepes teljesítményt nyújtott, nem sokban különbözött Bradfordtól pontatlanságai ellenére sem. Az is egyértelműen látszik viszont, hogy Clemens-szel még az eddigieknél is konzervatívabbá vált a Kosok játékhívása, és egyre többet futnak. Az újonc Zac Stacy meglepően hatékonyan hajtja végre ezt a feladatot, a bivalyerős seattle-i védelem ellen sem okozott számára problémát egy jó átlag stabil megcsinálása. Ebben természetesen kulcsszerepet vállal a támadófal, amely egyre jobban blokkol a futóknak. Nagy párharcnak ígérkezik csatájuk a Titánok védőivel, ugyanis a tavalyelőtt még St. Louisban dolgozó Gregg Williams hatására idén rendkívül agresszív a Tennessee védelme. Amennyiben képesek lesznek Clemensre komoly nyomást helyezni, nyert ügyük lehet, hiszen a Rams elkapói nem olyan klasszisok, hogy a Titans kiváló cornerback-duója ellen domináljanak. Így maradhat a futás, amit elmúlt két meccsén nagyon nehezen tudott levédekezni a vendégvédelem, amelynek szerelésgyára, Moise Fokou ismét nem lesz hadrafogható, tovább javítva Stacy-ék esélyeit.
A Titans már túl van irányítójának elvesztésén, de Jake Locker immár visszatért, minden szurkoló nagy örömére. Két héttel ezelőtti visszatérése azonban nem úgy sikerült, ahogyan szerette volna, sérülése láthatóan zavarta, sokszor hibázott, ami idén nem volt jellemző rá, mobilitása pedig jelentősen lecsökkent. Márpedig több okból is rá kell hagyatkoznia a Tennessee-nek ezen a találkozón. Egyrészt Chris Johnson előtt a támadófal nem tud utat nyitni, így robbanékonyságát nem tudja kamatoztatni. Másrészt a Rams is egyre jobban védekezik a futás ellen, nem valószínű, hogy most jön el a feltámadás CJ számára, egyedül az adhat reményt, hogy végre teljesen egészséges erőfutó párja, Shonn Greene. A passzjátéknak sem ígérkezik ez a meccs sétagaloppnak, hiszen Janoris Jenkinsék hasonlóan jó hírű cornerbackek, mint a Tennessee duója. Azt pedig mindenki láthatta hétfő este, hogy Robert Quinn milyen veszélyt jelent egy quarterbackre, így Locker jól kell mozogjon, ha nem akar ismét sérülést elszenvedni.
Egyértelműen a védelmek dominanciáját lehet várni ettől a találkozótól. Feltehetően a kevesebbet hibázó csapat fog nyerni, és nem szabad lebecsülni azt az érzelmi töltetet, amit Jeff Fisher és néhány játékosa (Jared Cook és Cortland Finnegan) volt csapata ellen fog érezni. A mérkőzés vesztese szinte biztosan kiesik a rájátszásért folytatott küzdelemből, igaz, a Ramsnek már most sincs komoly sansza erre, de a veszett fejsze nyelét még megfoghatják. Aki szereti a fizikális, jó védekezéssel tarkított focit, az ne hagyja ki a találkozót.

Rajnai Gergely (Rajna)

New York Jets - New Orleans Saints, MetLife Stadium

A forduló érdekesebb párosításai közé tartozik ez, ugyanakkor rangadónak nem lehet nevezni. A Jets annyira kiszámíthatatlan hétről-hétre, hogy bármikor játszhat egy kiváló meccset, de arra is jó esély van, hogy érvényesül a papírforma és simán nyer a Saints. Múlt héten is valami hasonló történt, a rájátszásba igyekvő Bengals játékára nem volt válasza a reptérieknek, a mai se egyszerűbb matchup a számukra. A New Orleans egy másik AFC East csapatot küldött haza borítékolható vereséggel, a Bills személyében, így ők készülnek lényegesebb jobb lelkiállapotban.
A hazaiak szempontjából ott van a probléma, hogy hiába van #1 futás elleni védelmük, Drew Brees-ék ellen ezzel sokkal nincsenek előrébb. A Saints a megszokott módon termeli a pontokat mint az elmúlt években szokták, a nagy különbség, hogy most a kapott pontokat is 17-es átlagra le tudták szorítani. Nagy szó ez, hiszen még a Super Bowl győzelemmel véget érő 2009-es szezonban is csak 25. helyre volt elég a védelmük. Nyilvánvaló, hogy a pálfordulás miatt kiemelt figyelmet kap a közvetítésben majd Rob Ryan és Rex Ryan személye. A sémát váltó védelem NFC éllovas a sackek tekintetében, és turnover mutatójuk is +8-on áll, egy újonc irányító ellen készülve ezek biztonságot jelentő adatok. Geno Smith hajlamos labdákat veszíteni (13 INT eddig), és számos sacket kellett elszenvednie, csak Tannehill áll rosszabbul nála a ligában. Ilyen formán Rob Ryan jó eséllyel megy testvére ellen, azok után, hogy eddigi 4 párharcukat mind Rex nyerte. Smith kétarcúsága tettenérhető a mérlegen kívül is. A felváltva nyerő és vesztő Jets-ben 93.7-es ratinggel dolgozik a győztes meccseken, a veszteseken pedig csak 51.7-tel. Mondhatni, hogy már most az ő játékán áll vagy bukik a Jets sikeressége, ami nem feltétlen egészséges dolog. A Bengals ráadásul két INT return touchdonnwal tépázta meg a rookie önbizalmát. Eközben Brees nem veszít dominanciájából, ratingben, yardban és touchdownokban is az NFC 1-2. helyén helyezkedik, és nem tűnik valószínűnek, hogy a Jets 14. passzvédelme le tudná majd lassítani. Ha Wilkersonék nem tudnak a falból nyomást generálni, sok reménykedésre nem marad ok. Főleg ha Kenny Stills folytatja útját a csúcsra, két hét alatt majdnem 200 yardot kapkodott össze. Látva, hogy Marvin Jones is jó volt a zöldek ellen 4 touchdownra, akár az újonc WR-nek is lehet újabb nagy napja.
A sérüléseknél a Saints helyzete érdekes, hiszen húzójátékosaik nagy része kérdéses besorolást kapott, ezzel együtt a többség valószínűleg pályára lép majd a Jordan (boka), Vaccaro (agyrázkódás), Harper (térd), Graham (láb), Evans (csípő), Colston (térd) névsorból. A hazaiak leginkább Colon, Mangold és Cumberland állapota miatt izgulnak, ők nem tudtak teljes munkát végezni a héten. Utóbbi azért is kritikus, mert Winslow eltiltás miatt csak szurkolhat, tight end játék nélkül pedig Geno Smith meg lenne lőve. Az nem újdonság, hogy Santonio Holmes pihen, hisz egyelőre csak egyénileg készül.
Sok minden nem szól a New York Jets mellett a hazai pályán kívül, csak reménykedhetnek a drukkerek, hogy a szebbik arcát mutatja a csapat. Ehhez azonban le kéne lassítani Breeséket, amire ez a keret nem tűnik elég jól felszereltnek.

Herczeg Ádám (Höri)

Washington Redskins - San Diego Chargers, FedEx Field

A múlt heti igen érdekes Denver Broncos elleni vereség után újabb AFC West gárdával néznek szembe Mike Shanahan fiai.
Robert Griffin III Denver ellen beszedett sérülése nem súlyos, így újra ő lehet a kezdőirányító. A Chargers védelme passz ellen különösen gyenge, így akár jó napja is lehet Griffinnek illetve a célponjainak: Pierre Garconnak, Leonard Hankersonnak, Santana Mossnak és az újonc tight end Jordan Reednek. A Bolts futás elleni védelme szintén nem túl hatékony, ráadásul a csapat legjobb ILB-je Donald Butler valószínűleg kihagyja a mérkőzést egy ágyéksérülés miatt. Mike Shanahan csapatai rendre jók futásban, ez alól a Washington sem kivétel, ha sikerül kevesebb labdát eladniuk, mint a múlt héten, akkor stabilan képesek lehetnek a pontszerzésre a vendégek védelme ellen.
A labda túloldalán továbbra is vannak sérültek a támadófalban: Mike Remmers bokasérülés miatt maródi, mellette Chad Rinehart szereplése is kérdéses egy lábujjsérülés miatt, ugyanez igaz az elkapó Eddie Royalra. A Ryan Kerrigan vezette pass rush megállítása kulcsfeladat lesz hiszen a fővárosiak secondaryje körülbelül az ellenfélével van egy szinten. Philip Rivers pedig élete egyik, ha nem a legjobb idényét hozza, Danny Woodhead, Antonio Gates, Keenan Allen és Vincent Brown is kiválóan él az irányító passzaiból, ennyi minőségi célpontot egy jobb védelem sem tudna stabilan lefedezni. Idén a Chargers tendenciózusan hosszú és mellette eredményes drive-okat vezet, Ken Whisenhunt offensive coordinator akkor sem adja fel a futást, ha az nem is kifejezetten eredményes, bár a Skins ellen lehet is haladni a földön.
Sokpontos mérkőzésre van kilátás, a támadófutball szerelmeseinek feltétlen ajánlott. Ha tippelnem kellene azt mondanám, hogy vendégek egy picit esélyesebbek, hiszen bye weekről érkeznek, így több idejük volt felkészülni az ellenfélből.

Papp Gábor (empty taxi)

Carolina Panthers - Atlanta Falcons, Bank of America Stadium

Továbbra is csodálatos, hogy alig pár hónap leforgása alatt mekkorát változhatnak az erőviszonyok az NFL-ben. Tavaly ilyenkor a Falcons menetelt a rájátszás irányába, a Panthers pedig szélmalomharcot vívott szinte minden hétvégén. Ez 2013 novemberében úgy néz ki, hogy teljesen felcserélődött a két szerep, és ennek tudatában érkezik a Falcons Charlotte-ba.
Az Atlanta borzasztó jelenleg, és nem látszik a kiút ebből a gödörből. Matt Ryan egy baráti 4 pickes meccset szállított az előző héten, de ilyen pocsék teljesítményre évek óta csak a Cardinals ellen képes. Persze nem Ryan a probléma, ő hétről-hétre erőn felül teljesít, egyszerűen a két top elkapó, egy minimális szintű futójáték és a támadókat szinte semennyire nem segítő védelem nélkül ennyit lehet kihozni a keretből. A Panthers 10 napot pihenhetett egy olyan ellenfél ellen, akiket náluk jobban aligha ismernek, ráadásul ez a 10 nap egy domináns TNF-győzelem után jött, ami egy szimbolikus mérföldkő is volt egyben a franchise-nak, mivel Newton érkezése óta először kerültek .500 felé. Voltak ugyan már bíztató jelek, de a rájátszásért először idén mehetnek komolyan, és akármennyire is rossz idén a Falcons, egy győzelem vasárnap ellenük csak megerősíthetné a hitelességüket.
Az atlantai támadósor szörnyű volt az Arizona ellen. Ryanen végig hatalmas nyomás volt a liga egyik legrosszabb fala mögött, és hiába mutatott mind Drew Davis, mind Harry Douglas bíztató játékokat, egyikük sem azaz igazi mélységi fenyegetés, mint amit Julio Jones vagy Roddy White jelentett korábban. A futójátékot már említettem, Steven Jackson lehet elsiette egy picit a visszatérést, legalábbis ezt a hat yardot még a szertáros is össze tudta volna brusztolni. A carolinai védelemtől sem várunk mást. Ha a Cardinals front seven, ami amúgy minden szinten az NFL krémjében van, ilyen pusztításra volt képes, akkor a Panthers ezen egysége lehet a deluxe verzió. Az elmúlt 3 héten 10 sacket gyűjtöttek be. Gyarapodni fog ez a szám, bár Ryan idén kivételesen gyorsan szabadul a labdáktól, hiszen az óriási nyomás miatt nincs más választása. A Cardinals ebből szerezte mind a négy interceptiont, nem fogunk csodálkozni, ha a Carolina is inkább erre bazírozna.
Az utóbbi hetek Cam Newtonának nem fog problémát jelenteni az atlantai védelem. 31. helyen állnak a passz ellen, 32-en a futással szemben. Newton rátalált arra a játékra, amiben kényelmesen érzi magát, és ez látszik az egész csapaton. Ugyan Steve Smith nem járul hozzá olyan szinten ehhez, ahogy korábban, de szerencséjükre Ted Ginn és Brandon LaFell is elkezdett egy NFL játékosra hasonlítani. Az sem hátrány, hogy DeAngelo Williams is magára talált és leginkább pozitívan tud hozzájárulni futásaival a drive-okhoz. Valószínűleg ott fogja folytatni, ahol Andre Ellington (154 yard, 1 TD és nevetséges 10.3 yardos átlag) abbahagyta múlt vasárnap. Ráadásul Jonathan Stewart is aktiválva lett a PUP listáról. Az egyetlen mobilis irányító, akivel a Falcons idén találkozott az újonc Geno Smith volt, és vele is meggyűlt a Falcons baja. Cammel amúgy sem tudott az Atlanta soha mit kezdeni, még a sérülésektől mentes, top formában levő Atlanta sem. Belegondolni is félelmetes, hogy számok alapján a liga legrosszabb védelmével mit fog művelni.
A Carolina gyakorlatilag egy pszeudó-bye után fogadja az idegenben 0-3-mal álló Atlantát, így bőven volt idejük rákészülni a csoportriválisra. Alig van poszt, ahol a Falcons nyeri a matchupot, nagyon meglepődnénk, ha a meccset is ők húznák be. Persze a pikantériája a dolognak az, hogy két legendásan choker csapat találkozik egymással, ahol nem is mernénk tippelésbe bocsátkozni, hiszen láttuk tavaly is, hogy bármikor képesek egymást alulmúlni elrontott játékokkal, de ebből és a korábbi évekből kiindulva egy borzasztóan szórakoztató összecsapásra van kilátás.

Parrag Zsombor (shawnka)

Oakland Raiders - Philadelphia Eagles, O.co Coliseum

Mikor hangzatos jelzőket keresünk ehhez a meccshez, valószínűleg nem a „gigászok harca” fog eszünkbe jutni, ha nem csak a csapatok mérlegét, de a mutatott játékukat is figyelembe vesszük. Jobb mutatója ellenére a hazaiak utolsók a csoportjukban, míg az Eagles 3-5-el is második az NFC Eastben, egyértelmű esélyest nehéz lenne kikiáltanunk, hisz mindkét gárdában egyaránt benne van a csalódást keltő produkció és a sziporkázó játék is.
Terrelle Pryor megítélése nem csak az NFL szakíróinak, de maguknak a Raiders szurkolóknak is nagy fejtörést okoz, hisz a rekorddöntések és pazar futások mellett a levegőben már erőteljesen visszaesett az elmúlt meccseken, 1-5-ös TD/INT mutatója miatt nem csak a borzalmas támadófal okolható. Blokkolásban jobb munkára ezen a vasárnapon sem számíthat, az egyébként is tartalékos felállásból hiányozni fog Andre Gurode (bal oldali guard) és Tony Pashos (jobb oldali tackle), de az újonc Menelik Watson játéka is kérdéses. Skill posztokon cserébe mindenki bevethető, McFadden legutóbb a Steelers ellen már két TD-t futott - az Eagles az elmúlt három meccsén nem engedte 100 yard fölé az ellenfeleit a földön - most neki sem lesz egyszerű dolga. A vendégek védelme fordulóról fordulóra jobb teljesítményt nyújt és a szokásos Pat Chung hiányzáson kívül most is szinte minden fontos tagjuk egészséges, egyedül a linebacker rotációban és a speciális egységben használt Casey Matthews hagyhatja ki a vasárnapi találkozót.
Támadó oldalon már nincs ilyen jó helyzetben Chip Kelly, a Giants ellen hiába kezdett még Michael Vick, a veterán irányító egészsége továbbra sincs rendben, így valószínűleg nem is nevezik a meccsre, Nick Foles fog kezdeni. A fiatal játékosnak hiába voltak/vannak biztató momentumai, nem tud konstans jó teljesítményt nyújtani, és maga a főedző is elismerte, hogy nem rá van szabva a keret, a playbook. A támadófal megint teljes, de Vick (első) sérülése óta erősen visszaestek futásblokkolásban így LeSean McCoy számai is romlottak, ráadásul DeSean Jackson és Riley Cooper sem tud állandó veszélyt jelenteni az ellenfél védői számára. A kaliforniai franchise D#-e eddig meglepően jól teljesít, az előzetes várakozások ellenére is a liga első felében tanyáznak. Tyvon Branch bokasérülés miatt nem játszhat, ám mindenki más egészséges, így ezen meccsen is komoly gondot okozhatnak az ellenfél támadóinak.
Szeptemberben nem sokan gondoltuk volna, hogy ezen a találkozón inkább a védelmek dominanciájára számíthatunk, de az elmúlt hetekben ezt bizonyítják a csapatok, sajnos elsősorban a támadóik gyengélkedésével. A Philly két meccs óta nem szerzett támadók által TD-t és amennyiben kikapcsolják Shadyt és D-Jaxet erre most is jó esély van, addig a másik oldalon szinte csak Pryor futásait kell megfogni, hogy hasonló eredményt érjünk el. Ha nem is túl színvonalas, de feltétlenül szoros találkozóra van kilátás.

Varga Kristóf (kristof)

Seattle Seahawks - Tampa Bay Buccaneers, CenturyLink Field

Ha van az NFL-ben országos 1-esre tippelt párosítás, akkor a CenturyLink Fielden rendezendő Seattle - Tampa Bay mindenképp az. Más kérdés, hogy a Seahawks a hétfői, Rams elleni találkozón majdnem belesült egy hasonlóan egyoldalúra várt derbibe. Nyilván tanultak ottani hibájukból és a több sebből vérző Buccaneers ellen, főleg hazai pályán, szeretnék időben eldönteni a lényeges kérdéseket.
Elkapók nélkül persze ez nem egyszerű mutatvány. Sidney Rice ezen a héten esett ki a felhozatalból (a tavaly már látott Ricardo Lockette jött a helyére), Harvint egyelőre nem aktiválják, így a múlt meccsen 2 touchdownt szerző Golden Tate-re ismét nagy teher hárul. Darrelle Revis ellen komoly párharc is kialakulhat, ha a Bucs nyerni akar, akkor egyértelműen erre a felállásra alapozva kell megbénítani a Seahawks passzjátékát, és minél inkább egydimenzióssá alakítani.
A Rams védelem példamutatóan szerepelt Russell Wilsonékkal szemben, 7 first down és 135 támadó yard volt az északiak mérlege, ilyen számokkal pedig ők még sose nyertek, de ligaszinten is ritkán látható bravúr volt. Wilsont hétszer vitték ott földre a továbbra is Giacomini és Okung nélkül muzsikáló támadófal mögött, ezzel már 27 engedett sacknél járnak, ami az NFC-ben a legtöbb. A nem túl erősen kezdő Buccaneers pass rush a legjobb napját produkálhatja, ha ki tudják használni ezt a jól látható hazai gyenge pontot.
Persze ezeknek a faktoroknak semmi jelentősége sem lesz, ha a vendégek támadói a szokásos formájukat hozzák. A nyeretlen gárda támadósora pontokat és yardokat tekintve is csak a Jaguars-nál tud jobb számokat felmutatni, Doug Martin kiválása pedig érzékenyebben érintette őket minden másnál. A csütörtöki, Carolina elleni csoportmeccsen 48 futott yarddal zártak, ami nem túl jó ómen egy ligaelit védelem otthonába látogatva. Carl Nicks guardot ezúttal sem láthatjuk, Mike Williams pedig Ricehoz hasonlóan új hiányzó lesz az elkapósorban. Őt se tudják már beöltöztetni többször. Mike Glennonnak így eléggé limitált lehetőségei maradnak. A két irányító miatt lehetett volna némi pikantériája a meccsnek, ha nem lenne összesen 13 győzelem különbség közöttük. Annak idején ugyanis Mike Glennon szerepeltetése miatt mondott le a North Carolina State Russell Wilson szolgálatairól, a visszafelé elsülő manőver pedig itt ismét visszaköszön majd. Az mindenesetre nem hétköznapi, hogy a 3. körös rookie 4 meccs után 181 passzkísérletnél jár (rekord), de az állandó hátrány miatt értjük a miértjét. A nagyobb baj, hogy se yard, se pont nincs belőle csak ritkán, a Panthers ellen is csak a meccs végén, lényegtelen időben tudtak szépíteni.
Még egy hiányzóról feltétlen szót kell ejteni. Dashon Goldson fájós térde miatt nem tartott a csapattal Seattle-be, csak, hogy még nehezebb feladata legyen a 0-7-es csapatnak. Nem példátlan az öbölben ez a fajta sikertelenség, 1985-ben 9 vereséggel indítottak, ezt szeretnék most elkerülni, de elég meglepő lenne ha épp ma történne meg. A Seahawks az előző 4 meccsén kikapott a Tampa ellen, optimális lehetőség ez nekik a sorozat megszakítására.
Semleges drukkerek számára kicsit sem vonzó párosítás ez, maximum ha tele van az ember fantasy gárdája a meccsen érintettekkel. Vegas több mint 2 touchdownos favoritnak kiáltotta ki a Seattle-t, ez sokatmondó.

Herczeg Ádám (Höri)

New England Patriots - Pittsburgh Steelers, Gillette Stadium (TV: Sport 2, élő)

Igazán eltérő előjelekkel készülhet az egymás elleni ütközetre az AFC-t az utóbbi évtizedben meghatározó két csapat. Míg a hazaiak döcögős támadójátékukkal is már 6 győzelmet hoztak össze, addig a Steelers az idei szezonban csak 2 győzelmet tud felmutatni, 5 vereség mellett.
Mindkét csapat igazán beragadt az előző heti mérkőzésén, ám a Patriots végül győzni tudott a Miami ellen, addig a Steelers második félidei hajrája nem volt elegendő a Raiders legyőzéséhez.
Komolyan meghatározhatja ez a múlt heti mérkőzés akár a szezon hátralevő részét, hiszen a hazaiak rengeteg pozitívumot tudtak összeszedni védő és támadó oldalán egyaránt, addig a Steelers lehet, hogy egy olyan pofonba szaladt bele, ami pecsétet tesz a szezonjukra és a rájátszásról szőtt álmaikra.
A hét folyamán a Patriots kihasználta a cserehatáridőt és a sérülések sújtotta DT posztra megszerezte a futás ellen igazán jól használható Isaac Sopoagát az Eaglestől. A védőjátékos a héten már edzeni is tudott új társaival, s a jelek szerint a hétvégén bemutatkozhat új együttesében, ezzel levéve a terhet az újonc DT duóról Chris Jonesról és Joe Vellanoról.
A sorozatos sérülések sem könnyítik meg a Steelers idei dolgát, legfőképpen a támadófal sínylette meg a szezont. A liga egyik legjobb centere Maurkice Pouncey már régóta IR-en van, azonban a héten a remek képességekkel megáldott másodéves guard, David DeCastro sem játszhat. Rajta kívül a cornerback Curtis Brown és az elkapósorban egyre több szerepet kapó újonc, Marcus Wheaton sem lehet ott a hétvégi ütközetben.
A Patriots szokásos sérültjein túl továbbra is nélkülözni kénytelen Tommy Kelly-t, míg a héten IR-re tették a liga egyik legjobb jobb oldali tackle-jét Sebastian Vollmert. Az ő távollétében Marcus Cannon kezdhet RT poszton, aki ha nem is tudja Vollmer szintjét hozni, mindenképpen jó cserének számít. A védelembe a héten már talán visszatérhet a remek szezont produkáló Aqib Talib, ám a játékos visszatérését nem kell siettetnie az orvosi stábnak, s ez nagyban köszönhető az újonc Logan Ryan remek teljesítményének.
A vendégektől az utóbbi években megszokott sack zápor az idei szezonban egyelőre várat magára, az idei 10 sack a liga második leggyengébb teljesítménye. Ha győzelmi esélyeiket fokozni akarják, akkor mindenképpen nagy nyomást kell helyezniük Tom Brady-re, aki az idei szezonban messze elmarad teljesítményétől. A támadófal sem könnyíti meg az irányító életét, hiszen már 23 sack-et engedélyeztek az idei szezonban az ellenfeleknek, ami csak 4-el kevesebb, mint amennyit az egész tavalyi szezon során engedtek.
Gronkowski visszatértével a támadójáték javulása is elkezdődött, amely nem csak a passzjátékra fejtette ki jótékony hatását, hiszen a futójáték is kezdi megtalálni a tavalyi formáját. Az újonc elkapók közül úgy fest Aaron Dobson tud gyorsabban fejlődni, az elmúlt hetekben több bravúros elkapást is bemutatott a fiatal játékos.
A Steelers legnagyobb esélye az, ha megszilárdítják az idei évben botrányos futójátékukat. A támadójátékok alig több mint 33%-ban hívtak futást, amely óriási terhet rak Ben Roethlisberger irányítóra. A támadófal nem tudja jól blokkolni a futást, míg a futók között sincs olyan játékos, akiben teljes mértékben meg lehetne bízni.
Mindkét csapat okkal bízhat védelmében, ám a támadójátékot látva a Patriots esélyesebb a hétvégén. Azonban a Steelersnek minden kicsi lehetőségbe bele kell kapaszkodnia ahhoz, hogy a szezonjukat a visszájára tudják fordítani és egy esetleges huszáros hajrával, akár a rájátszásba jussanak. Ehhez azonban nyerni kell az idei szezonban hazai pályán Patriots ellen, ami nem ígérkezik sétagaloppnak.
Magyar szempontból a mérkőzés nagyobb pikantériát is tartogathatott volna, hiszen az elmúlt években a Patriots alkalmazásában álló, az idei szezont már a Steelersnél töltő punter, Meskó Zoltán először látogathatott volna vissza Bostonba, ám a héten megköszönték eddigi munkáját és leigazolták Mat McBriart.

Király Szabolcs (Habi)

Cleveland Browns - Baltimore Ravens, FirstEnergy Stadium

Amikor a második fordulóban a Ravens hazai pályán legyőzte a Brownst, bizonyára kevesen gondolták, hogy a nagyjából másfél hónap múlva esedékes visszavágót ugyanannyi győzelemmel várja majd a két divíziórivális. Márpedig most ez a helyzet, jóllehet nem a clevelandiek szálltak be a csoportelsőségért folyó versenybe, hanem a bajnoki címvédő mutatott be komoly visszaesést a szezon első felében.
A hollók legutóbbi két meccsüket egyaránt 19 kapott ponttal veszítették el, ami jelzi, hogy a támadóegységnek nem sikerült komolyabb javuláson átesnie a szezon előrehaladtával. John Harbaugh együttese számára jókor jött a bye week, a marylandi alakulat szurkolói pedig abban bíznak, hogy az utóbbi két hétben sikerült valamelyest helyrerázni az offense-t. Nem lesz könnyű azonban előrelépést produkálni például futójáték terén, a Browns védelme - kiváltképp a védőfal - ugyanis hatékonyan folytja el az ellenfelek próbálkozásait a földön. Pozitívum a hollók támadófalának esetében, hogy a pihenőhétnek köszönhetően Eugene Monroe-nak még több ideje volt akklimatizálódni, rossz hír viszont, hogy a kezdő bal oldali guard, Kelechi Osemele idénye minden bizonnyal véget ért hátsérülés miatt (A.Q. Shipley válthatja a kezdőben). A másodéves játékos kiesése természetesen nem csak futó-, hanem passzjáték szempontjából is érzékenyen érinti a baltimore-i támadósort, ráadásul nem csak a támadófalnak lenne hova fejlődnie; az elkapóktól és tight endektől is drasztikus javulás szükségeltetik ahhoz, hogy hatékonyabban működjön az offense. A két csapat idei első meccsén Torrey Smith-nek nem sok teret engedett Joe Haden, aki az utóbbi hetekben nem mutatott túl jó formát, de ha ezúttal is hasonlóképp ki tudja vonni a forgalomból a Ravens első számú elkapóját, valamint a pass rush is hatékonyabban működik (Baltimore-ban csak kétszer sackelték Flaccót), akkor Ray Horton tanítványai ismét kibabrálhatnak Jim Caldwell egységével.
Ebben az esetben már „csak” a Norv Turner koordinálta támadósornak kellene elfogadható szinten teljesítenie, hogy a barnák egyenrangú ellenfelei legyenek a regnáló bajnoknak. A jelek szerint Brandon Weeden végleg elvesztette az edzői stáb bizalmát; múlt héten, az Arrowhead Stadiumban már Jason Campbell lépett pályára kezdő irányítóként, és egész jó teljesítményt nyújtott, főleg ahhoz képest, hogy a liga jelenlegi legjobb védelme ellen kellett szerepelnie. Az aktuális vetélytárs is kimondottan erős védőegységet vonultat fel, de ha figyelembe vesszük, hogy a Baltimore-i találkozó óta rendeződött a Browns támadófalának passzblokkolása, valamint időközben Josh Gordon is visszatért, akkor passzjáték szempontjából máris jobbak a hazaiak kilátásai, mint az odavágón. Mindenképpen ki kell emelni Jordan Cameront is, aki kirobbanó formában kezdte a szezont, a Ravens védőinek is sok fejfájást okozott, és nyilván hasonló produkcióra készül most is; Gordon mellett ő lehet Campbell legkeresettebb célpontja. A futójátékban túl nagy bizodalmuk nem lehet a Browns híveinek, a Trent Richardson Indianapolisba cserélése után első számú running backnek szerződtetett Willis McGahee - aki egykori kenyéradója ellen fog pályára lépni - egyelőre csak 2.9 yard/carry átlagot tud felmutatni, de kedvező előjelnek tekinthetik a clevelandiek, hogy a hasonlóan gyenge futójátékkal rendelkező Steelersnek legutóbb 141 yardot engedtek a földön Terrell Suggsék.
A két csapat idei első összecsapása igazi védelmi csatát hozott, és most is hasonló forgatókönyvre van kilátás. Ha a Browns támadóegysége elfogadható játékkal tud előállni Jason Campbell irányításával, akkor esélyük lehet megtörni csoportriválisuk elleni 11 meccses vereségsorozatukat, míg a Ravensnél szintén az offense feljavulására van szükség nem csak ennek a mérkőzésnek a megnyeréséhez, hanem ahhoz is, hogy versenyben maradjanak a playoff-szereplésért.

Vass Ádám (vassadi)

Houston Texans - Indianapolis Colts, Reliant Stadium

A szezon előtt nagy rangadónak tűnt ez az összecsapás, most viszont nagyon egyértelműen a vendégek számítanak esélyesnek. A rivalizálás ereje és a keretek erőssége alapján viszont akár jó meccsre is számíthatunk.
A Texans támadósora nem volt képes eddig az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. Matt Schaub időnként jól vezette a csapatot, de rengeteg súlyos hibát vétett, így a passzjáték legalább annyit vett el a Houston teljesítményéből, mint amennyit hozzátett. Schaub sérülése után a helyi kedvenc Case Keenum vette át a stafétát az irányító posztján, és a Chiefs ellen elfogadhatóan teljesített, különösen a hosszú passzok terén okozott kellemes meglepetést. Andre Johnsonék ennek megismétlésére készülnek a Colts agresszív védői ellen, különösen úgy, hogy Greg Toler hiányozni fog a cornerbackek közül. Az Indianapolisnak ezért komoly nyomást kell helyeznie Keenumra, erre pedig van esély, hiszen Robert Mathis a liga egyik legeredményesebb passrushere idén. Nem szabad természetesen elfeledkezni a házigazdák futójátékáról sem, a sérüléséből talán felépülő Arian Foster bizonyára sikerre éhesen próbálkozik majd az Indianapolis ellen. Amennyiben nem lesz 100%-os a mérőzés kezdetére, Ben Tate jászhat főszerepet, pedig ő sem telejsen egészséges. Kérdés, hogy a támadófal mennyi utat tud nekik nyitni, ebben ugyanis elég kiegyensúlyozatlan volt idén a Houston.
A Colts hatalmas veszteséget szenvedett el, amikor elvesztette Reggie Wayne-t a szezon hátralévő részére. A veterán sztárelkapó pótlása nagyon nehéznek ígérkezik, hiszen Andrew Luck dobásainak majdnem negyedét felé irányozta, mögötte pedig egyedül TY Hilton nevezhető kezdő szintű célpontnak. Darrius Heyward-Bey szerepe nőhet jelentősen a Texans erős passzvédelme ellen, igen nehéz dolga lesz tehát Lucknak sikerességének fenntartásában. Ennek a sikerességnek kulcsa kell legyen az is, hogy a támadófal feltartóztatja JJ Wattékat, ami nem ígérkezik egyszerű feladatnak: a két csapat legutóbbi ütközetén Watt három sacket is begyűjtött. Wayne elvesztése után kulcsszerepet kaphat a vendégek futójátéka, ami most másr igazán beindulhatna, elvégre ezért hozták Trent Richardsont Clevelandből. Richardson dolgát egyszerűsíti, hogy a Houston elvesztette védelmének egyik vezérét, Brian Cushingot, így itt a kiváló alkalom arra, hogy bizonyítsa, megéri az árát.
Bár a két gárda mérlege nem ezt mutatja, vasárnap este valódi rangadót láthatunk Houstonban. A játék minden fázisával kapcsolatban vannak kérdések. Képes-e Keenum ismét jól játszani? Elég egészségesek-e a houstoni futók? Tudja-e pótolni Wayne-t a vendégcsapat? Tud-e képességeihez méltón futni Richardson? Éppen ezek a kérdések azok, ami miatt viszonylag kevés pontot várunk a találkozón. A szokásos rivalizáláson túl viszont nem igazán látni komoly tétet egyik csapat számára sem: a Texans már nem juthat be a rájátszásba, a Colts pedig kényelmes előnnyel vezeti a divíziót, belefér nekik egy-két vereség, amíg kísérleteznek támadósoruk újragondolásával. Lehet, hogy éppen ez a felszabadultság hoz majd egy kiváló összecsapást, olyat, amilyet a tévétársaságok a szezon előtt olyannyira vártak, hogy főműsoridőbe helyezték a mérkőzést.