Két, az NFC élmezőnyébe tartozó alakulat csap össze vasárnap a Szeles városban az ötödik játékhéten. A Drew Brees vezette, és eleddig hibátlan New Orleans Saints ellen igyekszik kiköszörülni a múlt héten a Detroit Lions ellen elszenvedett csorbát Jay Cutler és a Chicago Bears.
A Szentek legutóbb a Dolphins elleni hétfő esti rangadón mutatták meg a nagy nyilvánosság előtt, hogy idén ismét komolyan kell számolni velük, játszi könnyedséggel bántak el a jobb sorsa érdemes Delfin alakulattal. Most azonban egészen más jellegű akadály tornyosul Sean Payton csapata előtt, hiszen idegenben, nyitott stadionban, igen masszív ellenfél ellen kell szerepelniük, ilyen forgatókönyv pedig eddig még nem szerepelt a Szentek idei menetrendjében. A New Orleans négy eddigi győzelméből hármat a Mercedes-Benz Superdomeban szerzett, idegenben csak az elég komoly válságban levő Tampát sikerült két vállra fektetni nem kis nehézségek árán. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, véleményem szerint olyan erényeket is csillogtatnia kell majd a Szenteknek, amelyeknek a négy győzelem ellenére eddig híján voltak. A futójátéknak mindenképpen jobban kell működnie mint eddig, illetve a futás elleni védekezés sem árt, ha feljavul valamelyest, mert ha nem így lesz, Matt Forte könnyedén kivégezheti Rob Ryan védelmét. Előbbihez elengedhetetlen, hogy az elmúlt időszakban tudása alatt teljesítő támadófal teljesítménye feljavuljon és a játékhívás ne legyen nagyon egysíkú és kiszámítható. Jelentősen megkönnyíti majd Jahri Evansék dolgát, hogy a túloldalon térdsérülés miatt idén már nem szerepelhet Henry Melton, akinek a hiányában elég harmatos játékkal rukkolt ki a Bears védőfal a Lions ellen a múlt héten. Remek párharcnak ígérkezik Drew Brees és a Bears secondary összecsapása, hiszen Brees hajlamos időnként olyan helyekre is bedobni a labdát, ahol nem biztos, hogy csapattárs kaparintja meg, ez pedig remek alkalom lehet Charles Tillman és Tim Jennings számára, hogy tovább növeljék szezonbeli labdaszerzéseik számát (a Chicagónál egy csapat sem szerzett több labdát idén 6 interceptiont és 8 fumblet gyűjtött be a Bears védelem a négy meccs során).
A vendégek védelme is hasonlóan jó - sőt ha nem szentségtörés ezt kijelenteni, talán még jobb - szezont produkál, mint a Medvéké, amiben elévülhetetlen érdemei vannak Junior Gallettenek és Cameron Jordannek, remekül siettetik az ellenfelek irányítóit, így feltehetően nem lesz egyszerű estéje Jay Cutlernek, még akkor sem, ha ez a támadófal már nem a tavalyi, ami mögött ütötték verték az irányítót. Persze mindennek megvan a tökéletes ellenszere, például ha a Bears jó futójátékkal és gyors, rövid passzokkal a mérkőzés elején magához tudná ragadni a kezdeményezést, jelentősen megnehezítené a Szentek dolgát, hiszen Brees az oldalvonal mellől nem tud TD passzokat adni, illetve a passrusherek sem villoghatnak, ha Cutler 2 mp alatt megszabadul a labdától, illetve folyamatosan tolják le a torkukon a labdát futójátékkal. A mérkőzés kulcsa az lehet, melyik csapatnak sikerül ráerőltetni az akaratát az ellenfélre, illetve milyen megoldást sikerül találni az X faktorok (Graham és Sproles illetve Forte és Marshall) levédekezésére.
Nehezen hihető, hogy a Soldier Fielden Drew Brees ugyanolyan ihletett formában fog játszani, mint tette azt legutóbb hazai pályán, illetve az is valószínű, hogy a Bears sem fog még egy olyan gyenge napot kifogni, mint múlt héten a Detroit Lions otthonában. Emiatt, illetve a hazaiakon levő nagyobb győzelmi kényszer miatt talán egy hajszálnyival esélyesebbnek tűnnek a Medvék, de a vendéggyőzelem sem számítana meglepetésnek ebben a remek mérkőzésnek ígérkező párosításban.

Kocsis Gábor (gabokocka)

Cincinnati Bengals - New England Patriots, Paul Brown Stadium

Két egyaránt a rájátszásba készülő csapat mérkőzik meg vasárnap a Paul Brown Stadiumban. A hazaiak ugyan elhasaltak a nyitó fordulóban, ám ezt követően a Steelerst és a Green Bayt is sikerült otthon két vállra fektetni. Az elmúlt fordulóban idegenben szenvedtek vereséget a csoport rivális Browns ellen, mely meccsen gyakorlatilag a kezdő secondary nélkül játszottak. Először fordult elő 2007 óta, hogy a Patriots 4 győzelemmel kezdje a szezont, akkor meg sem álltak a hibátlan alapszakaszig. Legutóbb az Atlanta ellen sikerült idegenben nyerni, mely győzelem vezéráldozattal járt, hiszen a remek DT Vince Wilfork Achilles-ín szakadást szenvedett, később már műtéten is átesett, az idei szezonban biztosan nem léphet pályára.
A Bengals esetében a legnagyobb kérdőjel továbbra is a támadósor. Dalton nem hozza azt a teljesítményt, amiket elvárhatnánk tőle ilyen képességű célpontok mellett. Maga a játékhívás is sok negatív kritikát kapott, nem sikerült még Jay Grudennek rájönni arra, hogy milyen játék hívással tudná kihozni a legtöbbet a támadósorból. A védelemben - ami alap esetben az nfl egyik legjobb alakulata - pedig tombol a sérüléshullám. Egy secondary sem tudná átvészelni azt, ha gyakorlatilag a teljes kezdője sérült lenne, ez alól a Bengals sem kivétel. Azonban hétvégén valószínűleg "csak" Leon Hall nem fog játszani, tehát Reggie Nelson és Dre Kirkpatrick már edzettek a héten. Nem csak a hátsó védelmi vonalat sújtják sérülések, a remek DE Michael Johnson agyrázkódása miatt nem edzett a héten, ám amennyiben a tesztek negatívak lesznek, játszani fog a kiváló pass-rusher.
A Patriots sérültjei között szintén rengeteg kezdőt találhatunk, ám Wilfork, Ridley (térd) és Vereen kivételével jó esély van arra, hogy játszanak. Más kérdés, hogy érdemes-e kockáztatni, hogy Amendola és Gronkowski játsszon, hiszen rájuk a szezon előrehaladtával lesz nagyobb szüksége Tom Bradynek és a támadósornak. Kulcs kérdés lesz, hogy a védelem mennyire tudja pótolni Wilforkot. Ha egy posztot kellett volna mondani az idény előtt a vendégeknél, amire azt mondhatjuk, hogy nagyon vékony, akkor az mindenképpen a DT poszt lett volna. Tommy Kelly eddig nagyon jól játszott Wilfork mellett, ám mögöttük gyakorlatilag nincs olyan játékos, aki komoly potenciált vihetne a játékba. Mindenesetre az újonc Joe Vellano egy sacket felmutatott múlt héten, míg mögötte Chris Jones és A.J. Francis próbálhat meg maradandót alkotni.
A Bengals számára egyértelmű célok lehetnek támadó oldalon. Kihasználni Wilfork hiányát és futni. Múlt héten igen kevés futójátékot hívtak Grudenék, ezen a héten valószínűleg ez változni fog. Green-Ellis jól ismerheti az ellenfelet, hiszen több éven át a Patriotsban játszott. Mellette Gio Bernard kaphat több futókísérletet, ám az újonc esetében a passzjáték is fontos tényező, hiszen jó kezekkel áldották meg. A passzjátékban is sokkal több van, hiszen A.J. Green a liga legjobb 5 elkapójában benne van, míg Gresham és Eifert is sok kellemetlen percet tud okozni a védelmeknek. Egyszerűen még nem találták meg azokat a játékokat, amikből folyamatosan eredményes lehetne a Bengals. Arra számíthatunk, hogy a remek szezont produkáló Talib fogja majd Greent, és hasonlóan a múlt heti védekezéshez, safety segítséget kap majd. Láthattuk, hogy ez a védekezési forma mennyire megnehezítette a szintén kiváló elkapó, Julio Jones életét az elmúlt héten.
A vendégek szezonbeli legjobb támadójátékukat mutatták be az Atlanta ellen. Kenbrell Thompkins fokozatosan javul, és láthatóan kiérdemelte Brady bizalmát. Dobson sérüléssel bajlódik, ám valószínűleg játszani fog, míg Edelman nagyon veszélyes és megbízható továbbra is. Érkezett a héten Austin Collie, aki slot és külső elkapó poszton is tudott már sikeres lenni, tartóssága a legnagyobb kérdés. Futó poszton pedig Bolden és Blount kaphatnak nagyobb szerepet, hiszen a rotáció első két játékosa sérült. Az idei szezonban jól muzsikáló védelemnek pedig nagyot kell majd dolgoznia Wilfork távollétében, több játékosnak is nagy teljesítményt kell beletennie a közösbe, gondolok itt a már említett Tommy Kellyre, vagy a 2 kezdő DE-re, Chandler Jonesra és Rob Ninkovich-ra.
A legnagyobb kérdés, hogy a hazaiaknak mennyire sikerül uralniuk a futójátékot. Ha korán meg tudják szilárdítani, és addig nem kerültek hátrányba, akkor ez egy döntő tényező is lehet a mérkőzésen. Továbbá én egy színesebb támadójátékot várok a hazaiaktól, akár pár trükkös játékot is hívva, gondolok itt Sanu passzaira. Vendég oldalon ha visszatérnek a sérült elkapók, akkor Bradynek komoly fegyver arzenálja lesz, ami a hazaiak sérülésekkel tizedelt védelme ellen, igazán aranyat érhet.

Király Szabolcs (Habi)

Green Bay Packers - Detroit Lions, Lambeau Field

Sorozatban második NFC North rangadójára készül a Lions, múlt vasárnap a Bears gárdáját verték az oroszlánok, ezzel pedig 3-1-re javították mérlegüket. A következő ellenfél az 1-2-es mérleggel álló Green Bay Packers lesz, amely előző héten bye weeken volt. Nem is jöhetett volna jobbkor a pihenő a sajtfejűeknek, ugyanis számos kezdőt találtunk – és találunk most is – a sérültek között. A legfontosabb ezen játékosok közül a kiváló LB, Clay Matthews, aki a Cincinnati elleni mérkőzés közben szenvedett sérülést, a játékot sem tudta folytatni, jelentős űrt hagyva a Packers védelmében. A secondary két kulcsfontosságú kiesője Morgan Burnett illetve Casey Hayward. Előbbi valószínűleg pályára léphet a Lions ellen, először az idényben. Hayward azonban továbbra is a maródiak táborát sokasítja, így – a szintén kisebb sérüléssel bajlódó – Calvin Johnson vezette Lions elkapósort a Tramon Williams-Sam Shields-Davon House triónak kell megfognia. A detroiti WR-ek között is lesz egy fontos hiányzó, az alkarját törő Nate Burleson még egy jó ideig nem fog pályára lépni. Az ő helyén egész jól játszott a Bears ellen Kris Durham, valószínűleg ő fog kezdeni Megatron párjaként. Burleson kiesésével többször kereste a QB Matthew Stafford az összekötőket. Brandon Pettigrew jól játszott a Chicago ellen, úgy néz ki el tudja hagyni idény eleji gyenge formáját. Stafford a Bears ellen nem remekelt, a Packers azonban igen gyenge a passzok levédekezésében, jó napja lehet, ha elegendő időt biztosít neki az OL. A Packers védőfalában Jerel Worthy az egyetlen hiányzó, a mély DL azonban képes őt pótolni. Remekül fogják eddig a futásokat a sajtfejűek, kelleni is fog ez az idén meglepően hatékony detroiti futójátékkal szemben. Reggie Bush és Joique Bell párosa remekel eddig, a támadófal is jól blokkol a két veszélyes futónak. Ebben nagy szerepe van a harmadik körben választott újonc Larry Warfordnak, aki óriási upgrade-et jelent a Lions támadófalának, főleg a futásblokkolás terén. Nem utolsó sorban igen jól használható mind Bush, mind Bell a passzjátékban is. A Packers nem kevésbé hatékony offense-zel rendelkezik. Aaron Rodgers az előző mérkőzésen nem találta igazi formáját, a Lions védelme azonban nem kiemelkedő sem a passzok, sem a futások ellen. Remek védőfal áll rendelkezésre Detroitban, illetve az egyik legjobb DT páros az egész ligában. Ndamukong Suh és Nick Fairley fiatal, tehetséges játékosok, Ziggy Ansah pedig félelmetes pass-rusher a DL szélén. Őt is azonban lassítja egy sérülés, a Bears ellen is mindössze egy tackle-t hozott össze. A Packers támadósorának egyetlen hibája a nem túl erős fal, könnyen előfordulhat, hogy Rodgers többször is a földön találja magát az összecsapás során. Az elkapósorban Randall Cobb, Jordy Nelson és James Jones áll fel a sérülésektől nem mentes Lions secondary ellen. A két kezdő safety, Louis Delmas és Glover Quin, valamint az első számú CB, Chris Houston is kérdéses státuszú, ám valószínűleg mindhárman játszani fognak. Nagyobb gond inkább a safety-k kiesésekor keletkezne, mögöttük nem nagyon találunk megfelelő opciót, míg a CB-k közül Jonte Green, vagy az újonc Darius Slay sem rossz játékosok. A Packers futói között is lesz természetesen hiányzó, James Starks személyében. A Green Bay szerencséjére viszont Eddie Lacy ismét játékra alkalmas, a remek újonc futó mögött a szintén elsőéves Jonathan Franklin is kaphat pár cipelést Starks hiányában. Összegezve remek mérkőzést, igazi pontháborút jósolok, amelyből bármelyik fél kikerülhet győztesen. Kiemelkedően fontos, hogy melyik védelem lesz képes jobban lelassítani az ellenfél támadósorát. A jó offense-ek szerelmeseinek mindenképpen érdemes lesz ezt a találkozót választania, viszont valószínűleg a védelmek különbségén dől majd el a találkozó végkimenetele.

Molnár Dániel (gyalu)

Tennessee Titans - Kansas City Chiefs, LP Field [NFL Game Pass Game of the Week]

Két meglepetéscsapat találkozóján tisztázódhat az AFC Wild Card pozíciók helyzete. Mindenesetre a két csapat összesen 7-1-es mérleggel áll jelenleg, egyértelműen rangadónak kell neveznünk a tavaly összesen nyolc győzelmet begyűjtő együttesek összecsapását.
A Tennessee sikerének titka eddig elsősorban az volt, hogy a támadók olyannyira vigyáztak a labdára, hogy négy hét alatt egyetlen egyszer sem adták el azt. Így a döcögős támadóegység a közepes futójáték ellenére is hozta az elvárt szintet. Most azonban Chris Johnsonékon a sor, hogy vállukra vegyék a csapat sorsának terhét: a Chiefs védelme bár igen ütős, időnként egy-egy hosszú futást engedélyeznek az ellenfeleknek, ennek kihasználására pedig nincs is jobb alany, mint az egykori kétezer yardos futó. Ehhez természetesen az összeszokási fázisban lévő támadófal is javulhatna valamennyit, eddig ugyanis inkább az irányító védelmében jeleskedtek. Az irányító eddig azonban a mobilis Jake Locker volt, aki múlt héten súlyos csípősérülést szenvedett, így most az elmúlt évek buffalói kezdője, Ryan Fitzpatrick veheti át a stafétabotot. Fitzpatrick képes gyors döntéseket hozni, azonban nyomás alatt és nehezebb passzok esetén gyakran hibázik, ez pedig végzetes lehet ezúttal. A nyomás ott lesz rajta, hiszen hiába jó ebben a műfajban a Titánok fala, ha az ellenfélnél Justin Houston és Tamba Hali rohamoz, középen pedig Dontari Poe foglal le egy-két falembert. A Chiefs ráadásul remek cornerbackekkel is rendelkezik (főleg, ha Brandon Flowers hadrafogható lesz), nem valószínű, hogy Nate Washingtonék könnyen el fognak szakadni. Fitzpatrick helyzetén az sem könnyít, hogy ő hagyományosan a pálya közepére irányuló passzokban hatékony, míg a Titans - részben a Chris Johnsontól félő védelmek felállásainak köszönhetően - inkább a külső passzokra építi a taktikát.
A Főnökök sem éppen labdavesztéseikről nevezetesek, Alex Smith egy igen stabil támadóegységet vezetget, és a biztos megoldásokat választva halad előre, még akkor is, ha a Giants lyukas védelme ellen már megpróbálkozott hosszabb kísérletekkel is. Mindent elmond a passzjáték jellegéről, hogy a legtöbb elkapást a kiváló futó, Jamaal Charles jegyzi és Smith akkor is gyakran használja a tight endeket, ha a három legjobb nem játszik és a Seattle-ből kukázott Seth McGrath kezd. A védelem kitűnősége, a kevés elkövetett hiba és a remek futójáték azonban így is győztes támadóegységgé varázsolja a kansasit, ezt azonban több szempontból nehéz lesz szinten tartani Nashville-ben. Az egyik ok az újonc falember, Eric Fisher kiesése, akit minden bizonnyal Donald Stephenson fog pótolni. A másik pedig a Titans védelmének keménysége, amely segített megállítani az ellenfelek futójátékait, és az Alterraun Verner-Jason McCourty cornerback-páros is remekel eddig. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az ex-kansasi safety, Bernard Pollard kifejezetten vérszomjas hangulatban lesz volt kenyéradója ellen, mindjárt láthatjuk, hogy nem lesz ez a meccs sétagalopp Smith-éknek.
Remek meccsre van kilátás az LP Fielden, ahol a biztonságra hajtó támadósorok kőkemény védelmek ellen szállnak harcba. Ennek megfelelően nem lehet pontzuhatagra számítani, és két döntő tényező dönthet: az egyik, hogy melyik sztárfutó kapja el a fonalat, a másik pedig az elkövetett hibák, eladott labdák száma. Aki szereti a Dávidokból lett Góliátok régimódi találkozóit, ne hagyja ki ezt az összecsapást.

Rajnai Gergely (Rajna)

Indianapolis Colts - Seattle Seahawks, Lucas Oil Stadium

A forduló rangadóját Indianában rendezik, ahol a 3-1-es mérleggel álló hazaiak a még veretlen Seattlet fogadják. Statisztikailag két teljesen megegyező gárdáról beszélünk, annak ellenére, hogy struktúrájában teljesen eltérő a klubok felépítése. Mindkét csapat elit futójátékkal bír a ligában (4-5.), nagyszerű másodéves irányítóik viszont egyelőre nem tudtak kiemelkedő passzjátékot összerakni (23-24.), azzal együtt, hogy panasz sem Wilsonra, sem Luckra nem lehet. Védekezésben ugyanez a helyzet, passz ellen jó társaság mindkettő (4-7.), futás ellen közepes (14-15). Szóval már ennyiből is megállapítható, hogy kiélezett küzdelemre van kilátás.
Ellentétes hétvégét zártak a mai ellenfelek legutóbb. A Seahawks bravúrgyőzelmet, és heroikus fordítás bemutatva vitte el a győzelmet hosszabbítás után Houstonból, míg a Colts igazolta a papírformát és Jacksonville-ben nyert a gyenge kezdés után aránylag simán. Közös nevező a két csapat szezonjában, hogy a 49ers-t már mindketten legyőzték, több touchdownos különbséggel.
A sérülések az Indianapolis-t érintik érzékenyebben. Ahmad Bradshaw már a Jaguars ellen is pihent, és nyakproblémái miatt még két hétig minimum ezt teszi. A backfielden tehát Trent Richardsont Donald Brown egészítheti ki. A fullback, Stanley Havili fontos pont volt az új OC, Pep Hamilton terveiben, őt bokája tartja távol a pályától. Érzékenyebb veszteség, hogy a védelemből Laron Landry, Ricky Jean-Francois és Björn Werner is maródi, tehát minden sorban csökken a variációs lehetőség, sőt Landry személyében húzóembert kell pótolni továbbra is. A vendégeknél Zach Miller (TE) nem edzett még pénteken sem, így kérdéses a játéka, akárcsak a center Max Ungernek. Jeremy Lane (DB) biztosan nem fut ki a pályára, Michael Bennett (DL) viszont igen, annak ellenére, hogy izomsérülés miatt autóval vitték le Houstonban a pályáról. Legkönnyebben a támadófal belsejében verhető a Colts, így a mély védőfal elengedhetetlen lesz a Seahawks mai tervét illetően.
A Hawks domináns secondary-jét nem kell senkinek bemutatni, és mivel a Colts nem bír túl sok releváns célponttal, így Reggie Wayne és/vagy TY Hilton limitálása esetén ki is húzhatják a Colts offense méregfogát. Coby Fleenertől kezdő szintű teljesítmény kell, hogy kiegyensúlyozott maradhasson a támadójáték, de azt láttuk eddig, hogy a stanfordi nem a stabil játékáról híres.
Érdekes lesz, hogy Russell Wilson ezúttal is be tud-e mutatni olyan látványos meneküléseket mint a Texans ellen. Terrelle Pryor megtette a Colts ellen, és ezen a téren nem tudni, hogy fejlődött-e a társaság mert később Kaepernick nem tesztelte a védősort. Mindenesetre Wilsonhoz hasonlóan Luckban is megvan a hajlam, hogy a lábával hosszabbítson meg döntő játékokat, így minden adott, hogy a tavalyi év támadó újonca díj 2-3. helyezettje elvigye a show-t ezúttal is.
Két eltiltását letiltó kiegészítő-emberről feltétlen említést kell tenni. Lavon Brazill a szűkös elkapási lehetőségeket dúsíthatja, míg Bruce Irvin az extra pass rush generálásával ugyancsak hatással lehet a mérkőzésre. Ha már nyomás, a Seattle támadófala nem a legmasszívabb egység, főleg Okung átmeneti távollétében, így Robert Mathis-től joggal tartanak a vendég drukkerek, hozzátéve, hogy ilyen témában mástól nem nagyon kell a csikóknál.
A Seattle védelme a legjobb a ligában a számok szerint, ez pedig épp elég hozzá, hogy a Lucas Oilban is ők legyenek a párharc esélyesei. Ezzel együtt, mivel a támadójátékuk nem állt még össze a tavaly látott szintre, nem számítana meglepetésnek ha a Colts szerezné a több pontot a meccs végére, hiszen az embereik adottak hozzá, csak elő kell lépni. Elsősorban Trent Richardsonnak, akinek ez ideális alkalom, hogy megmutassa, hogy megérte az árát (a héten végbement cseréket látva különösen nagy a nyomás rajta).
Akinek nem 7-kor játszik a kedvenc csapata, nyugodtan kapcsoljon erre a párharcra a játéknap kezdetén, igazi értékmérő lesz mindkét csapat szezonját illetően.

Herczeg Ádám (Höri)

St. Louis Rams - Jacksonville Jaguars, Edward Jones Dome

Az eheti alsóházi rangadót St. Louisban rendezik, ás ismerve a két csapat idei nehézségeit, nem is jöhetett volna jobbkor számukra az egymással való találkozás.
A Rams múlt héten a 49ers ellen borzasztó támadóproduktumot nyújtott, itt a kiváló lehetőség a javításra. Sam Bradford közepes szezonkezdete óta visszaesett, határozatlannak és pontatlannak bizonyult az elmúlt két hét folyamán. A holtszezonban feljavított támadófal a várakozások alatt teljesít, ráadásul ezúttal hiányozni fog annak jobb széléről Rodger Saffold térdsérülése miatt. Ha valamikor, hát most dominálhatnak, ugyanis a Jaguárok eleddig képtelenek voltak nyomást helyezni az ellenfelek irányítóira, különösen igaz lehet ez Jeremy Mincey hiányában. A secondary is hasonló problémákkal küszködik, Dwayne Gratz és Dwight Lowery személyében két kezdő is a maródiak listáját gyarapítja, ez lehetőségeket kínál majd a Kosok fiatal elkapósorának, Tavon Austinék elszakadása és a viszonylagos nyugalom a zsebben pedig Bradfordot remek teljesítményre predesztinálja. Kulcsfontosságú, hogy jól működjön a passzjáték, ugyanis a futóknál áll a bál, Daryl Richardson minden bizonnyal padozni fog, az újonc Zac Stacy és a keveset bizonyított másodéves Isaiah Pead kettősére pedig nem lehet támadóstratégiát alapozni. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a Jacksonville az Oakland ellen például hét húsz yardnál hosszabb futást engedélyezett, komoly problémák merülnek fel a szerelésekkel kapcsolatban. Mégis, ezzel a tandemmel szemben javíthatnak, Bradford vállán így komoly lesz a felelősség, hogy a kínálkozó lehetőségeket könyörtelenül használja ki.
A labda túloldalán nem biztos, hogy ott lesznek ezek a lehetőségek. Blaine Gabbert játéka minősíthetetlen idén, folyamatosan rossz döntéseket hoz amellett, hogy pontatlan. Most tér vissza szülővárosába, de ez nem jelent túl sok jót, hiszen ha valami jól működik St. Louisban manapság, az a nyomáshelyezés: Robert Quinnék sok irányító rémálmaiban szerepelnek. Ehhez már csak azt kell hozzáadni, hogy a Jacksonville támadófal nem csupán borzalmas, de egyetlen stabil játékosukat, Eugene Monroe-t elcserélték Baltimore-ba. Így az eddig felemás újonc, Luke Joeckel védi majd Gabbert vakoldalát, a jobb oldalon pedig minden magyar futballrajongó kedvence, a korántsem klasszis Austin Pasztor lesz a kezdő. Az eltiltásából visszatérő Justin Blackmon így hiába erősíti meg jelentősen az elkapósort, hiába sújtják sérülések a házigazdák másodvédelmét (Cortland Finnegan nem játszik, de Trumaine Johnson játéka is kérdéses), nehéz elképzelni, hogy hatékony lesz a vendéggárda a levegőben. Inkább lehetne a futójátékra támaszkodni, bár a támadófal gyenge játéka nem fog sokat segíteni ebben, de ez Maurice Jones-Drew egyik utolsó esélye egy jó meccsre.
A két siralmasan kezdő együttes közül egyértelműen a St. Louis áll jobb erőkből, és amennyiben Bradford nem követ el ki nem kényszerített hibákat, sok pontot fognak szerezni. Amíg pedig a jacksonville-i támadófal nem képes NFL-szintet hozni, nehéz elképzelni, hogy ezzel lépést tartsanak a Jaguárok. Mégis, ha valamikor megszerzi első győzelmét a Jacksonville még a szezon első felében, az most lesz.

Rajnai Gergely (Rajna)

Miami Dolphins - Baltimore Ravens, Sun Life Stadium

Mindkét csapat vereséggel tudta le a 4. játékhetet. A Miami hétfő este New Orleansban kapott ki 21 ponttal, míg a Ravens, köszönhetően a 100 milliós irányító, Joe Flacco 5 interceptionjének, és a futójáték totális csődjének kapott ki 3 ponttal a Buffalo vendégeként.
A két csapat idei szezonja szigorúan a statisztikákat nézve döbbenetesen hasonló. Mind a pontokat, mind a yardokat tekintve, szinte ugyan azt hozzák, talán a legnagyobb különbség, a Miami 1-el több győzelme. Ha már hasonlóságok, elmondhatjuk, hogy formát tekintve, talán a 2 leggyengébb támadófalat vonultatja fel a 2 csapat. A Miami irányítója Ryan Tannehill-t már 18-szor vitték földre az ellenfél védői, míg a Ravens támadófala a futásblokkolásban igyekszik meg alulmúlni mindenkit.
Van GM aki csak beszél a csapat bajairól, míg van aki tesz is azért, hogy jobb legyen az alakulata. Így tett a liga legjobb GM-e, Ozzie Newsome, aki megszerezte a Jacksonville vak oldali támadófal játékosát, Eugene Monroe-t, akinek ugyan szezon végén lejár a szerződése, ám mindenképpen minőségi javulást tud hozni a szezonban pocsékul játszó Bryant McKinnie helyén. Hogy szezon végén meg tudják-e tartani Monroe-t az kérdéses, ám megadta a lehetőség Newsome, hogy fejlődjön a gárda.
A Miami számára nagyon jókor jött ez a pofon. Egyrészt nem csoport riválistól kaptak ki, másrészt megláthatták, hogy mik azok a területek, ahol fejlődnie kell a gárdának, amely idén már egyértelműen a rájátszásért küzd. Rengeteg alkalommal láthattuk már a történelemben, hogy egy-egy ilyen nagy vereség, a későbbiek során rengeteg pluszt tud adni az adott csapatnak.
Az utóbbi években a Ravenst egy olyan csapatként kezelhettük, akik remek védelemmel és igazi erőfutásokkal hozzák a meccseiket. Mostanság ebből semmit sem látunk. A védelem átalakul, ám a potenciál mindenképpen bennük van, azonban a futójáték nem akar alakulni. Múlt héten a második félidőben írd és mond, az első futójátékukat 4 és fél perccel a 4. negyed vége előtt hívták!, amikor olyan futók vannak a rotációban mint Ray Rice és Bernard Pierce. Flacco sokkal többet passzol, mint azt bármi is indokolná, míg a futókat nagyon keveset használják. Nyílván Rice sérülése és a támadófal rossz teljesítménye sem könnyíti meg a dolgokat, de ahhoz, hogy a Ravens visszataláljon a régi útra, el kell kezdeni megszilárdítani a blokkolást. Nem könnyíti meg a helyzetüket, hogy a mostani ellenfél Dolphins a top10-ben van futás ellen.
Miamiban egyelőre húzzák szépen a győzelmeket, igaz nem ragyogó játékkal, de a 3 győzelmet nem kell megmagyarázni. A támadófalnak bőven kell javulnia a szezon során, hogy a győzelmi szériákat hosszúra tudják nyújtani. Ryan Tannehill fokozatosan fejlődik, ám az elkapók, kifejezetten Mike Wallace, még keresik formájukat. Több, könnyen elejtett labda is fűződik az off-seasonben igen drágán megszerzett elkapó nevéhez. A futójátékot most már egészen jól blokkolta a támadófal, első sorban Lamar Miller jó átlagot produkálva fut az idei szezonban.
Nem könnyíti meg Joe Flacco helyzetét, hogy Torey Smith-en kívül igazán megbízható célpontja nincs. Anquan Boldin távozását nem sikerült megfelelően lereagálni, míg a Dennis Pittat pótolni szándékozó Dallas Clark leginkább a vesztes meccseken tudott hozzájárulni érdemben a találkozóhoz. Minden jel és minden nyilatkozat tehát arra enged következtetni, hogy a Ravensnek el kell kezdenie produktívan futni. Az emberanyag meg van hozzá, hiszen még a második számú futó Bernard Pierce is nagyjából a liga felében kezdő lehetne. A támadófal pedig láthattuk, hogy több potenciált rejt, mint azt idén mutatják, s Monroe megszerzése után, mindenféleképpen ugrásszerű javulás várható tőlük.
A Miami részéről gyakorlatilag egy kulcs kérdés van. Mennyire képesek megvédeni Tannehillt. Azt láthatjuk, hogy a védelem jó - erre azért sikerült rácáfolni a Saints ellen -, de a támadóknak többet kell beletenniük a közösbe. Nem fogja megkönnyíteni a támadófal dolgát, hogy a túl oldalon bizonyos Haloti Ngata, Terrell Suggs és Elvis Dumervil próbálja majd a másodéves Tannehillt a fűbe gyömöszölni.
Több kérdőjel is van a mérkőzéssel kapcsolatban, ám az ilyenekből szokott kialakulni egy remek találkozó. Itt minden adott ehhez, hiszen 2, mindenképpen rájátszás esélyes csapat méri össze erejét a Miamiban, s amint azt láthatjuk egyelőre a szezon során, az AFC-ben minden bizonnyal sok győzelem fog kelleni a rájátszásért vívott harcban.

Király Szabolcs (Habi)

New York Giants - Philadelphia Eagles, MetLife Stadium

35 évvel a Miracle at the Meadowlands és 3 évvel a Miracle at the New Meadowlands után Chip Kelly is ellátogat a csoport rivális Giants otthonába egy nem feltétlenül emlékezetes, de mindenképp megszerzendő győzelemért. Andy Reid szintén itt fejezte be a Sasoknál töltött pályafutását, a tavalyi év utolsó meccsén 42-7-re győztek a hazaiak, a jelenlegi formákat nézve azonban hatalmas meglepetés lenne egy hasonlóan nagyaranyú győzelem, bármely részről.
Az Eagles támadóit illetően nincs sok kérdés, ezen a mérkőzésen is sok futásra, szokatlan felállásokra és gyors játékokra építhetnek, melynek alapja a liga egyik legjobb támadófala. A Jason Peters – Evan Mathis – Jason Kelce – Todd Herremans – Lane Johnson ötös remek blokkokkal segíti az aktuális futót, aki Shady McCoy kímélése miatt egyre többször lehet Bryce Brown és Chris Polk, a minőség azonban változatlan, a meccsenként szerzett 180 yardos átlagban azonban Michael Vick is tevékeny résztvevő. Szükség is van a veterán irányító maradék mobilitására, hisz a passzjáték Jeremy Maclin szezon előtti súlyos sérülésével erősen meggyengült, hiába a sok megbízható célpont WR/TE/HB részről egyaránt, csak DeSean Jacksonban van meg egész meccsen a potenciál egy-egy nagy játékra. A yardok tehát szinte biztosítva vannak, kérdés, hogy ebből milyen hatékonysággal sikerül TD-t szerezni, hisz a Denver ellen hiába voltak pariban előbbi szempontból, pontokat nem igazán tudtak szerezni, így sima vereség lett a vége. A hazainak a védelem hektikussága újra komoly gondot okozhat, súlyos sérülések miatt most ez legalább valamilyen szinten érthető lesz, hisz a kezdő DT páros mellett szinte az összes corner és néhány linebacker is a maródiak listáján van, Aaron Ross, Jayron Hosley, Corey Webster és Linval Joseph biztosan kihagyja a találkozót, hiába számíthatnának komoly játékidőre. (Ross hátsérülése miatt szombaton IR-re került, ő idén már nem léphet pályára.) Futás mellett tehát most már passzokkal is könnyen sebezhető lesz a Giants védelme, amennyiben nem javul fel jelentősen a passzsiettetés. A nagy nevek és a szezon előtti várakozások ellenére sem JPP, sem Tuck, sem senki más nem képes konstans nyomást gyakorolni az ellenfél irányítójára, hiába lehetne zavarba hozni ezzel Vicket. Jon Beason hétközbeni leigazolása után játékra alkalmas, de nem várható, hogy az első meccsén figyelemreméltó produkcióra lesz képes.
A legmeghatározóbb a labda másik oldalán is a sok sérült lehet, hisz az eddig katasztrofálisan teljesítő támadófal továbbra is kénytelen lesz Chris Sneet és David Baast nélkülözni, David Diehl esetleges visszatérése nem feltétlenül hoz magával javulást. Az elmúlt 4 meccset elnézve pedig igencsak szükséges lenne ez, sem passz, sem futásblokkolásban nem tudnak még közepest sem nyújtani a támadófal tagjai, így David Wilson csak az elejtett labdáival hívhatta fel magára a figyelmet, nem pedig a nagy megiramodásaival. Eli Manning sincs jobb helyzetben, ha nem is sackelik, szinte minden playben odaérnek hozzá, megütik, földre viszik, nincs ideje beleállni a dobásokba, így hiába lennének minőségi célpontjai, ha nem tudja megtalálni őket. Victor Cruz, Hakeem Nicks, Rueben Randle és Brandon Myers is talán abban bízhat, hogy végre egy gyengébb védelem ellen játszhatnak, hisz a legtöbb statisztikai mutatóban az Eagles D# az utolsók között található. A szezon előtti sémaváltás és a sok új játékos még nem hozta meg a kívánt változásokat, egyedül talán a védőfal – innen is Fletcher Cox és Cedric Thornton – tud hétről-hétre jó teljesítményt nyújtani, az ő kikapcsolásukkal azonban erősen visszaesik a pass-rush és a linebackerek is gyengék a coverezésben, így középtávoli játékokkal könnyen haladhat a Giants. A szinte vadonatúj secondary eddig felemás teljesítményt nyújtott, Pat Chung múlt heti hiánya az újonc Earl Wolffnak köszönhetően nem volt feltűnő, mondjuk ez nem feltétlenül pozitív.
Peyton Manning és a Denver képes volt darabjaira szedni az Eagles védelmét, most az öccsén a sor, hogy megismételje ezt, szükség is lesz rá, hisz Chip Kelly támadói valószínűleg most is sziporkázni fognak, egy pontháborút pedig csak sok szerzett ponttal lehet megnyerni. Hazai részről eddig rengeteg gondot okoztak a turnoverek is, ha sikerülne ezt a „szerencséjüket” megfordítani az engedett yardok sem számítanának annyira.

Varga Kristóf (kristof)

Arizona Cardinals - Carolina Panthers, U of Phoenix Stadium

Vasárnap este az Arizona Cardinals és a Carolina Panthers is azzal a céllal lép pályára, hogy életben tartsa rájátszásbeli reményeit, hiszen egy vereséggel mindkét csapat igen nehéz helyzetbe kerülne. A hazaiak egy meglehetősen nyögvenyelős győzelem után (a Tampa Bay ellen sikerült 13-10-re nyerni idegenben) próbálják saját stadionjukban 3-2-re javítani mérlegüket, míg a vendégek a korai byeweek adta pihenő után igyekeznek elérni az 50%-os mutatót.
Az Arizona Cardinals Carson Palmer vezette támadóalakulatának van hova előrelépni a múlt heti produktum után, hiszen ha a védelem nem nyújt extrát a Bucs otthonában, akkor nehezen született volna meg a Cardinals idei második győzelme. Azonban nem lesz egyszerű dolguk a Párducok védelme ellen, hiszen egy igen jó teljesítményre képes egységről beszélünk, Eli Manning tudna erről bővebben mesélni hét sackkel a tarsolyában. Fontos lesz tehát, hogy kevéssé mobilis irányítóját mennyire tudja majd megvédeni a hazaiak támadófala – amelyben már nem Levi Brown, hanem Bradley Sowell lesz a kezdő vak oldali tackle, illetve hogy a Rashard Mendenhall, Andre Ellnigton páros mennyire lesz képes levenni a terhet Carson Palmer válláról. Ha ez nem sikerül, nehéz este elé nézhet az Oaklandből megszerzett irányító, akinek ráadásul tavalyi szezonját egy Greg Hardytól kapott ütés (bordatörés) törte ketté – így nem biztos, hogy jó érzéssel gondol vissza a Carolina elleni találkozóra. Azonban ha sikerül elég időt biztosítani Palmernek, az komoly gondokat okozhat a Panthers secondary számára, hiszen Larry Fitzgerald, Michael Floyd és Andre Roberts levédekezése a vendégeknél jobb secondaryvel rendelkező csapatok számára is nehézséget okozna.
A Carolina támadósora sem villogott eddig a Giants elleni második félidőt leszámítva, amikor már egy teljesen szétesett ellenfél ellen sikerült több TD-t is feltenni a táblára. Várhatóan a futójáték fog dominálni a vendégek részéről, ami révén egy igen érdekes összecsapásnak lehetünk szemtanúi, hiszen a Cardinals futás elleni védelme második, míg a DeAngelo Williams által fémjelzett futójáték harmadik a ligában a megtett yardok tekintetében. Feltehetően belül nem lesz egyszerű dolga a Williams, Tolbert, Barner hármasnak, azonban szélső futásokkal bőven lehet majd keresnivalójuk, amiben nagy szerepet játszhat a hazaiakat sújtó sérüléshullám OLB poszton. Jelen állás szerint Dontay Moch és Matt Shaughnessy kezd a két szélen, nehéz volna róluk azt állítani, hogy kimagaslóak futás ellenében. A vendég védelemnek akkor is figyelnie kell majd a futásokra, amikor Cam Newton passzhoz készülődik, hiszen a harmadéves irányító a földön is nagyon veszélyes, nem csak a passzaival operál. Ezért is nagy segítség a hazaiaknak Daryl Washington visszatérése, aki négymeccses eltiltása után léphet újra pályára, hatalmas pluszt adva ezzel a Cardinals amúgy sem gyenge vádelmének. A futókon kívül akire érdemes lesz figyelnie Bruce Arians csapatának az Greg Olsen, a TE vezeti a Panthers házi rangsorát az elkapások tekintetében, és a hazai védelemnek amúgy sem erőssége az összekötők (TE) elleni védekezés.
Nem várható sok pont ezen az összecsapáson, azonban ez nem jelenti azt, hogy unalmas összecsapás elé nézünk, éppen ellenkezőleg, igen izgalmas végjáték várható. Fontos lesz, hogy valamelyik csapatnak sikerül-e jelentős előnyre szert tennie, hiszen az alapvetően szabná át a játék képét. Ha a vendégeknek sikerülne egy TD-nél nagyobb különbséggel vezetni, ölhetnék az órát futójátékkal, amiből remek alkalom nyílna hosszú, playaction passzokkal keresni Ted Ginnt és Steve Smitht. Ezen felül folyamatosan passzokra lenne kényszerítve Palmer, amiből a Panthers front seven termelhetné a sackeket. Cardinals előny esetén a vendégeknek hanyagolni kellene a futást, ami érzékenyen érintené őket, hiszen ez a keret nem arra van kitalálva, hogy folyamatos passzjátékkal haladjon előre a támadósor. Persze az arizonai védelemben Patrick Peterson és Tyrann Mathieu csak erre vár, két remek labdaérzékkel megáldott játékos komoly fejtörést fog okozni Cam Newtonnak.
Összességében nehéz megmondani, ki is az esélyese ennek az összecsapásnak, a Párducok kerete valamivel erősebbnek tűnik, azonban hazai pályán, szoros meccsen könnyedén nyerhet a Cardinals, hiszen Ron Rivera alakulata mestere a drámai végjátékok elbukásának.

Kocsis Gábor (gabokocka)

Dallas Cowboys - Denver Broncos, AT&T Stadium (TV: Sport 2, élő)

Folytatódik Peyton Manning rekordot rekordra halmozó szezonja? A semleges szurkolókat leginkább ez a kérdés foglalkoztatja a Sport TV által közvetített meccs kapcsán.
Manning és a teljes offense megállíthatatlan idén, a Demaryius Thomas – Eric Decker – Wes Welker – Julius Thomas négyessel még nem volt olyan védelem, amelyik bírt volna. A múlt héten Philip Rivers is igen szép számokat hozott a dallasi passzvédelemmel szemben, nos most még foghíjasabb is lett az egység: az erős oldali linebacker Justin Durant és a defensive end Edgar Jones valószínűleg kihagyja a mérkőzést egyaránt ágyéksérülés miatt, mellettük egy másik DE George Selvie játéka is kérdéses, agyrázkódást szenvedett a múlt héten. Ha Jones és Selvie sem lenne hadra fogható összesen kettő egészséges játékos maradna a védőfal szélére: DeMarcus Ware (bár állítólag az ő háta sem 100%-os) és Kyle Wilber. Ware a liga egyik legjobb pass rushere, Chris Clarknak most lehet a legnehezebb dolga mióta átvette Ryan Clady helyét. Idén tendencia, hogy ha az irányítónak van ideje passzolni, akkor a Cowboys hátvédsora nem elég erős a célpontok tartós lefedezéséhez, így a Monte Kiffin által koordinált védelem elsődleges feladata az lesz, hogy 4-man rush-sal is igyekezzenek minél inkább Manning közelébe férkőzni. A Chargers meglepően jól futott a Sean Lee vezette Cowboys front7-nel szemben, kíváncsian várom, hogy ez csak egyszeri kisiklás volt, vagy esetleg Knowshon Morenoék is produktívak tudnak lenni a passzjáték árnyékában.
A labda túloldalán a tehenészek idén bizonyították, hogy mind a földön mind a levegőben veszélyesek. A Denver futás elleni védelme ligaelső, így inkább Tony Romonak kellene a támadósor élére állni. Az elkapói közül Miles Austin (térdín-sérülés) valószínűleg kihagyja a mérkőzést és Dwayne Harris (csípő) játéka is kérdéses, így Dez Bryant mellett megint csak az újonc Terrance Williams kezdhet és az összekötő Jason Wittenről sem szabad elfeledkezni, illetve a kezdő futó DeMarco Murray talán a liga legjobb kezű RB-je. A Broncos védelméből Champ Bailey játéka továbbra is kérdéses egy lábfejsérülés miatt, de egy ilyen foghíjas dallasi elkapósor ellen nem is biztos, hogy erőltetni kellene a rutinos cornerback visszatérését. Annak ellenére, hogy nem könnyű, a Cowboysnak muszáj lenne egy korrekt futójátékot összehozni, hiszen ha hosszú drive-okat vezetnek kevesebbet van a pályán Manning, többet pihenhet a védelem, kevésbé kell rohanni az eredmény után.
A mérkőzés esélyese alapvetően a Broncos, ha a Cowboys lépést akar tartani a Denverrel, akkor vigyázniuk kellene a labdára, illetve a Jason Garrett vezette edzői stábnak sem ártana felkötnie az alsóneműt, a múlt héten a félidei elemzések során csúnyán alulmaradtak Mike McCoyékkal szemben és a Denver edzői stábjának az egyik legnagyobb erőssége pontosan a halfime adjustment.

Papp Gábor (empty taxi)

San Francisco 49ers - Houston Texans, Candlestick Park

Az ötödik hét fő mérkőzése San Franciscóban zajlik majd amikor a 49ers látja vendégül a Texans csapatát. Mind a két csapat 2-2-vel áll négy játékhét után és az elmúlt fordulóban NFC Westes ellenfelek ellen léptek pályára. A 49ers a St. Louis otthonában nyert simán, míg a Texans hazai pályán adott le 17 pont előnyt a negyedik negyedben és kapott ki hosszabbításban a Seahawkstól.
A San Franciscóra ráfért már a győzelem két simán elveszített mérkőzés után még akkor is ha ez a gyenge Rams ellen történt. Összeállt a futójáték és ezáltal Frank Gore 153 yardot futott a Kosok védelme ellen. A vendégek védelme a múlt heti meccsig 91 yardot engedett átlagban ellenfeleinek, de a Seahawks 179 yarddal terhelte meg a védelmüket. Ráadásul Brian Cushing játéka is kérdéses miután agyrázkódást szenvedett az elmúlt héten és át kell mennie minden teszten mielőtt pályára léphetne. Így J.J. Wattra hárul a feladat, hogy megállítása a futójátékot és kordában tartsa Colin Kaepernicket is. Lehet is keresnivalója ugyanis Joe Staley kisebb sérüléssel bajlódik pedig minden erejére és tapasztalatára szüksége lesz, hogy Wattot megfékezze. A másik oldali takcle Anthony Davis játéka kérdéses térdproblémái miatt csak úgy, mint Vernon Davis, aki még mindig a térdhajlító sérüléséből igyekszik felépülni. Pedig minden elkapójára szüksége lesz Kaepernicknek, aki még mindig keresgéli az első heti formáját és lehet ezen a mérkőzésen többet engedik majd futni.
Kis túlzással Matt Schaub miatt kapott ki a Texans a Seahawkstól múlt héten. Ami viszont biztos, hogy az elmúlt három mérkőzése mindegyikén dobott interceptiont amit az ellenfél vissza is vitt TD-ra. Rengeteg rossz döntés hoz idén a Houston irányítója és ezeket mindenképp limitálnia kell, ha sikerre szeretné vezetni csapatát a San Francsico ellen. Andre Johnson játéka ezen a héten is kérdéses, de úgy mint a negyedik fordulóban valószínűleg most is játszani fog. A Rams futóinak ugyan csak 18 yardot engedtek, de előtte a Seahawks, illetve a Colts ellen 356 yardot engedtek. Az Arian Foster és Ben Tate alkotta futó duó nehéz feladat elé állítja majd a 49ers védelmét, ahonnan lehet ismét hiányozni fog Patrick Willis, aki ugyan limitáltan már edzett a héten, de nem lenne meglepő, ha ismét Michael Wilhoite lenne NaVorro Bowman párja a kezdőben. A passzjátéknál a sérült Johnson mellett az újonc DeAndre Hopkinsra és Owen Danielsre is figyelnie kell a secondarynek. Az irányító siettetése fontos lesz, de Aldon Smith elvonón, míg Justin Smith vállsérülés miatt kérdéses státuszban van.
Védelmi csatát várok a találkozótól és az fog dönteni, hogy melyik futójáték tud hatékonyabb lenni és melyik irányító adja el kevesebbszer a labdát.
Legutóbbi találkozójuk 2009áben volt, amikor három pontos Texans győzelem született a Reliant Stadiumban és előfordulhat, hogy ismét szoros mérkőzést láthatnak azok, akik virrasztanak hétfő hajnalban.

Kiss Ferenc (Fucu)

Oakland Raiders - San Diego Chargers, O.co Coliseum

Szokatlan időpontban rendezik az AFC Nyugati csoportjának a kaliforniai rangadóját. Ennek oka, hogy az Oakland Athletics csapata érdekelt az MLB rájátszásában és az ő otthonuk is az O.co Coliseum, így a Raiders kénytelen volt későbbre tolni a maga mérkőzését.
A Chargers a héten sérültlistára tette Malcom Floydot, aki még a Philadelphia ellen sérült meg, így Philip Riversnek erre a szezonra be kell érnie az Eddie Royal – Keenan Allen – Vincent Brown elkapóhármassal, persze ez a trió Antonio Gates-cel kiegészülve egész jól muzsikál idén. A San Diego támadófala ezen a mérkőzésen is tele van sérültekkel: King Dunlap (agyrázkódás) biztosan kihagyja a mérkőzést, Chad Rinehart (lábujj) játékára minimális az esély, Jeromey Clary (kulcscsont) és Rich Ohrnberger (ágyék) játéka pedig kérdéses. Hiányukban a múlt héten megcsodált Michael Harris – Johnnie Troutman – Nick Hardwick – Stephen Schilling – DJ Fluker ötössel állhat fel a Bolts. Feltűnő volt az elmúlt mérkőzésen, hogy a Harris –Troutman kettős mögött mennyire ment a futás Ryan Mathewsnak, a Chargers-szurkolók reményei szerint ez nem csak egyedi eset volt. Az Oakland védelméből az egyetlen nagy hiányzó a strong safety Tyvon Branch, mellette még a DT Stacy McGee játéka kérdéses, mindketten bokasérüléssel küzdenek.
A labda túloldalán a Raiders hasonló gondokkal küzd, mint a Chargers, azaz alig van egészséges támadó falemberük: Stefen Wisniewski (térd) valószínűleg kihagyja a mérkőzést, mellette Menelik Watson (térd), Tony Pashos (ágyék) és Lucas Nix (boka) játéka is kérdéses. A Khalif Barnes – Andre Gurode – Lamar Mady – Mike Brisiel – Matt McCants ötös hasonlóan borzalmasan hangzik, mint a San Diegoé, pozitívum, hogy Terrelle Pryor személyében a fosztogatóknak mobilis irányítója van. A Chargers idén Michael Vick személyében már nézett szembe hasonló stílusú irányítóval, Vick pedig karriercsúcsot jelentő yardmennyiséget passzolt. Dwight Freeney múlt heti sérülése eléggé IR-gyanús, így a Chargers kezdő OLB-párosa Jarret Johnson és Larry English lesz. Tovább gyengíti a Bolts passz elleni védekezését az, hogy Johnny Patrick (mellkas) és Shareece Wright (térdín) játéka is kérdéses, hiányukban összesen 3 db egészséges CB-je van a Chargersnek: Derek Cox (bár az ő térde sem 100%-os), Richard Marshall és Crezdon Butler. Komoly teher lesz az agyrázkódásból visszatérő Pryoron, hiszen Darren McFadden (térdín) valószínűleg kihagyja a mérkőzést, mellette pedig Marcel Reece (térd) játéka is kérdéses, így megint csak Rashad Jennings lehet a feature back, aki előtt Jamize Olawale takaríthatja az utat. Egy ilyen szedett-vetett OL mögött nem valószínű, hogy komoly tényező lehetne a Raiders futójáték, pláne úgy, hogy a Chargers védőfala a múlt mérkőzésen már kezdett életjeleket mutatni.
A kaliforniai rangadó mindig hatalmas presztízzsel bír, idén mindkét gárda várakozáson felül szerepel, a Raiders mellett szól a hazai pálya, a Chargers mellett pedig a jobb támadójáték, de a mérkőzés legnagyobb kulcsa az lehet, hogy ki milyen minőségben tudja pótolni a rengeteg sérültet.

Papp Gábor (empty taxi)

Cleveland Browns - Pittsburgh Steelers 81 13

NFL mérkőzés beharangozók - 5. hét

Cleveland Browns - Pittsburgh Steelers
81 13