New England Patriots

Megjelentek az első hivatalos fotók Bradyről Tampa mezben. Aki akarja keressen rá!
Szerintem borzasztó látvány.
Kollega

Szerintem is. Kicsit buzis. Oda is írtam kommentben, hogy a kék jobban áll neki.

Az a fehér mez nem is rossz, bár nem olyan, mint a patses fehér mezem, az tény 😊

Megjelentek az első hivatalos fotók Bradyről Tampa mezben. Aki akarja keressen rá!
Szerintem borzasztó látvány.

Ha shanny nem őrül meg az a brutál jj féle sideline elkapás után ("nem néztem se at eredményt, se az órát, se a mezőnypozíciót, csak td-t akartam) és két futás után odaállítja a liga egyik legjobb clutch rúgóját egy 40 yardos fg-hoz, akkor ez a te általad megideologizált nemes küzdés pont annyit ért volna mintha nem csinált volna a pats semmit. Szóval ez sztem csak utólagos belemagyarázás a kimenetel ismerése után. Pedig a story egyszerű, nekünk staff elbaszta ami után vérszemet kaptatok és kihasználtátok.

Egyébként vicces, hogy először arról beszélsz, hogy mi milyen lelki plusz töltetet jelentett, de az edelman féle catcht az elintézed annyival, hogy ha nem jön be akkor sincs semmi. Pedig az volt részetekről a kulcs játék, ebben az univerzumban az 1000ből egyszer elkapás, nekünk pech, hogy pont bejött az az egy.
peach

Dehogy volt az. Ha az nincs meg, akkor 2. és 10 jön. Ha nincs meg, akkor is végigmegyünk ott már, egyszerűen a védelem addigra teljesen elfogyott, vittünk egymás után három TD-t. A meccsnek sok fordulópontja volt, kezdve a sikeres 4. kísérlettel, de még a legnagyobb (Hightower-fumble) nélkül is benne volt, hogy jöhetünk a saját mondjuk 20-asról 6 perccel a vége előtt két TD hátrányban. Nyilván rengeteget segített, hogy rövidebb pályát kellett megcsinálni, meg ott konkrétan meg is rogyott a védelem. De még anélkül is bőven megvan az esély, nemhogy az Edelman-elkapás nélkül. Annál százszor fontosabb volt Flowers remeklése annál a két wtf-hívásnál (btw a második már kb kötelező volt, mert belekergették magukat a helyzetbe).

És ha nincs meg a kétpontos és 28–27-re nyer a Falcons, akkor sem lett volna nekem szar így kikapni. Mert láttam a csapatot felállni a padló alól, és küzdeni a végsőkig. Ahogyan az Eagles elleni hazai alapszakaszbeli vereséget sem bánom, konkrétan mindent láttam ott, ami egy NFL-meccsen látható, és majdnem meglett 14–35-ről az is. Persze, szar volt, hogy ott az esély, és jön három drop a végén, de attól még szenzációs volt az a feltámadás (ott legalább olyan nagy csoda volt, amikor az Eagles FG-távban volt, és labdát szereztünk és mehettünk a hosszabbításért), remek meccs és óriási élmény. A 49erstől is kaptunk ki úgy, hogy hiába jöttünk fel mínusz kismillióról, de nekem pont ezek tetszettek a csapatnál, hogy sosincs feladás, és pont ezért voltak 21 (Bills), 24 (Broncos – PM) és 25 pontos (Falcons SB) hátrányból történő fordítások.
Wyatt

Nem lett volna 6 percünk két TD hátrányt ledolgozni, ha a Falcons nem cseszi el. 4:48 volt hátra Julio Jones elkapásánál, amit a 21 yardos vonalnál vitt ki és volt három időkérésünk. Ha három futás és FG van, akkor vagy elégetik az időt 2:08-ig - 4x40 mp- vagy elmennek az időkéréseink. (És akkor nem számoltam azzal, hogy összejön a három kísérletből egy 1st down, mert akkor vége is a meccsnek.) Tehát vagy kb. 4:40-től indultunk volna időkérés nélkül, a kétperces megállással vagy 2:08-ról három időkéréssel két labdabirtoklás távolságban. Kell egy TD, egy sikeres kétpontos és egy sikeres onside kick. A három együttes esélye kb. 3 % - Mission impossible VII. Isten kezében voltunk.

Amikor Jones elkapta az elkaphatatlant, akkor elkeseredésemben az asztalt vertem, mondván, hogy nem létezik, hogy Tyree és Manningham után harmadszor is egy földöntúli passz énekeli ki a szánkból a sajtot. Attól kezdve csak a Falcons veszthette el a meccset - meg is tette.

Azt nem gondoltam volna tavalyig, hogy ilyen szinten lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, ahogy Shanahan tette négy szezonon belül. Meg is lepődtem, hogy ennek nincs konzekvenciája. (Bár nyilván a mérleg másik oldala, hogy elvitte a 49erst a SB-ig.)
Burkus

Teljesen masrol beszelunk. Ha ott van egy fg, akkor nyilvan nincs mar 6 perc, de en a Hightower-fumble-t irtam

....
Egyébként vicces, hogy először arról beszélsz, hogy mi milyen lelki plusz töltetet jelentett, de az edelman féle catcht az elintézed annyival, hogy ha nem jön be akkor sincs semmi. Pedig az volt részetekről a kulcs játék, ebben az univerzumban az 1000ből egyszer elkapás, nekünk pech, hogy pont bejött az az egy.
peach

Azért a Pats szurkolóknak és lelkünknek kellett az a pár játék annak a két döntőnek végén (a Seahawks ellen és a Falcons ellen). Kicsit mind úgy érezzük, hogy elégtételt kaptunk a két vesztes döntő után.

Szinte biztos, hogy az Eagles fanok is ezt érezték, amikor levertek minket a döntőben, mint a cölöpöt.

Ha az az érzés van benned, hogy igazságtalan volt ennek a meccsnek a vége, hát egyszer majd talán megadja a sors a lelkednek az elégtételt.
Kollega

Abszolút nem érzem igazságtalanságnak, megérdemelten nyertetek. Shannynek meg quinnek nem fogom tudni soha megbocsájtani, hogy elbaszták a meccset. Na jó, ha idén sb-t nyerünk akkor igen 😀

Wyatt, így ez sem igaz, a harmadikra sem kellett volna azt hívni, fg távon belül vootunk még.
peach

Így van, a Flowers sack után még 53 yardos FG-t rúghatott volna az Atlanta. Utána kapták a 10 yardos büntit a holdingért (és mi nem kaptunk a facemaskért), akkor kerültek ki a FG-távolságból. (Vagy rúgtak volna 63 yardost.)

Ha shanny nem őrül meg az a brutál jj féle sideline elkapás után ("nem néztem se at eredményt, se az órát, se a mezőnypozíciót, csak td-t akartam) és két futás után odaállítja a liga egyik legjobb clutch rúgóját egy 40 yardos fg-hoz, akkor ez a te általad megideologizált nemes küzdés pont annyit ért volna mintha nem csinált volna a pats semmit. Szóval ez sztem csak utólagos belemagyarázás a kimenetel ismerése után. Pedig a story egyszerű, nekünk staff elbaszta ami után vérszemet kaptatok és kihasználtátok.

Egyébként vicces, hogy először arról beszélsz, hogy mi milyen lelki plusz töltetet jelentett, de az edelman féle catcht az elintézed annyival, hogy ha nem jön be akkor sincs semmi. Pedig az volt részetekről a kulcs játék, ebben az univerzumban az 1000ből egyszer elkapás, nekünk pech, hogy pont bejött az az egy.
peach

Dehogy volt az. Ha az nincs meg, akkor 2. és 10 jön. Ha nincs meg, akkor is végigmegyünk ott már, egyszerűen a védelem addigra teljesen elfogyott, vittünk egymás után három TD-t. A meccsnek sok fordulópontja volt, kezdve a sikeres 4. kísérlettel, de még a legnagyobb (Hightower-fumble) nélkül is benne volt, hogy jöhetünk a saját mondjuk 20-asról 6 perccel a vége előtt két TD hátrányban. Nyilván rengeteget segített, hogy rövidebb pályát kellett megcsinálni, meg ott konkrétan meg is rogyott a védelem. De még anélkül is bőven megvan az esély, nemhogy az Edelman-elkapás nélkül. Annál százszor fontosabb volt Flowers remeklése annál a két wtf-hívásnál (btw a második már kb kötelező volt, mert belekergették magukat a helyzetbe).

És ha nincs meg a kétpontos és 28–27-re nyer a Falcons, akkor sem lett volna nekem szar így kikapni. Mert láttam a csapatot felállni a padló alól, és küzdeni a végsőkig. Ahogyan az Eagles elleni hazai alapszakaszbeli vereséget sem bánom, konkrétan mindent láttam ott, ami egy NFL-meccsen látható, és majdnem meglett 14–35-ről az is. Persze, szar volt, hogy ott az esély, és jön három drop a végén, de attól még szenzációs volt az a feltámadás (ott legalább olyan nagy csoda volt, amikor az Eagles FG-távban volt, és labdát szereztünk és mehettünk a hosszabbításért), remek meccs és óriási élmény. A 49erstől is kaptunk ki úgy, hogy hiába jöttünk fel mínusz kismillióról, de nekem pont ezek tetszettek a csapatnál, hogy sosincs feladás, és pont ezért voltak 21 (Bills), 24 (Broncos – PM) és 25 pontos (Falcons SB) hátrányból történő fordítások.
Wyatt

Nem lett volna 6 percünk két TD hátrányt ledolgozni, ha a Falcons nem cseszi el. 4:48 volt hátra Julio Jones elkapásánál, amit a 21 yardos vonalnál vitt ki és volt három időkérésünk. Ha három futás és FG van, akkor vagy elégetik az időt 2:08-ig - 4x40 mp- vagy elmennek az időkéréseink. (És akkor nem számoltam azzal, hogy összejön a három kísérletből egy 1st down, mert akkor vége is a meccsnek.) Tehát vagy kb. 4:40-től indultunk volna időkérés nélkül, a kétperces megállással vagy 2:08-ról három időkéréssel két labdabirtoklás távolságban. Kell egy TD, egy sikeres kétpontos és egy sikeres onside kick. A három együttes esélye kb. 3 % - Mission impossible VII. Isten kezében voltunk.

Amikor Jones elkapta az elkaphatatlant, akkor elkeseredésemben az asztalt vertem, mondván, hogy nem létezik, hogy Tyree és Manningham után harmadszor is egy földöntúli passz énekeli ki a szánkból a sajtot. Attól kezdve csak a Falcons veszthette el a meccset - meg is tette.

Azt nem gondoltam volna tavalyig, hogy ilyen szinten lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, ahogy Shanahan tette négy szezonon belül. Meg is lepődtem, hogy ennek nincs konzekvenciája. (Bár nyilván a mérleg másik oldala, hogy elvitte a 49erst a SB-ig.)

....
Egyébként vicces, hogy először arról beszélsz, hogy mi milyen lelki plusz töltetet jelentett, de az edelman féle catcht az elintézed annyival, hogy ha nem jön be akkor sincs semmi. Pedig az volt részetekről a kulcs játék, ebben az univerzumban az 1000ből egyszer elkapás, nekünk pech, hogy pont bejött az az egy.
peach

Azért a Pats szurkolóknak és lelkünknek kellett az a pár játék annak a két döntőnek végén (a Seahawks ellen és a Falcons ellen). Kicsit mind úgy érezzük, hogy elégtételt kaptunk a két vesztes döntő után.

Szinte biztos, hogy az Eagles fanok is ezt érezték, amikor levertek minket a döntőben, mint a cölöpöt.

Ha az az érzés van benned, hogy igazságtalan volt ennek a meccsnek a vége, hát egyszer majd talán megadja a sors a lelkednek az elégtételt.
Kollega

Abszolút nem érzem igazságtalanságnak, megérdemelten nyertetek. Shannynek meg quinnek nem fogom tudni soha megbocsájtani, hogy elbaszták a meccset. Na jó, ha idén sb-t nyerünk akkor igen 😀

Wyatt, így ez sem igaz, a harmadikra sem kellett volna azt hívni, fg távon belül vootunk még.

Ha shanny nem őrül meg az a brutál jj féle sideline elkapás után ("nem néztem se at eredményt, se az órát, se a mezőnypozíciót, csak td-t akartam) és két futás után odaállítja a liga egyik legjobb clutch rúgóját egy 40 yardos fg-hoz, akkor ez a te általad megideologizált nemes küzdés pont annyit ért volna mintha nem csinált volna a pats semmit. Szóval ez sztem csak utólagos belemagyarázás a kimenetel ismerése után. Pedig a story egyszerű, nekünk staff elbaszta ami után vérszemet kaptatok és kihasználtátok.

Egyébként vicces, hogy először arról beszélsz, hogy mi milyen lelki plusz töltetet jelentett, de az edelman féle catcht az elintézed annyival, hogy ha nem jön be akkor sincs semmi. Pedig az volt részetekről a kulcs játék, ebben az univerzumban az 1000ből egyszer elkapás, nekünk pech, hogy pont bejött az az egy.
peach

Dehogy volt az. Ha az nincs meg, akkor 2. és 10 jön. Ha nincs meg, akkor is végigmegyünk ott már, egyszerűen a védelem addigra teljesen elfogyott, vittünk egymás után három TD-t. A meccsnek sok fordulópontja volt, kezdve a sikeres 4. kísérlettel, de még a legnagyobb (Hightower-fumble) nélkül is benne volt, hogy jöhetünk a saját mondjuk 20-asról 6 perccel a vége előtt két TD hátrányban. Nyilván rengeteget segített, hogy rövidebb pályát kellett megcsinálni, meg ott konkrétan meg is rogyott a védelem. De még anélkül is bőven megvan az esély, nemhogy az Edelman-elkapás nélkül. Annál százszor fontosabb volt Flowers remeklése annál a két wtf-hívásnál (btw a második már kb kötelező volt, mert belekergették magukat a helyzetbe).

És ha nincs meg a kétpontos és 28–27-re nyer a Falcons, akkor sem lett volna nekem szar így kikapni. Mert láttam a csapatot felállni a padló alól, és küzdeni a végsőkig. Ahogyan az Eagles elleni hazai alapszakaszbeli vereséget sem bánom, konkrétan mindent láttam ott, ami egy NFL-meccsen látható, és majdnem meglett 14–35-ről az is. Persze, szar volt, hogy ott az esély, és jön három drop a végén, de attól még szenzációs volt az a feltámadás (ott legalább olyan nagy csoda volt, amikor az Eagles FG-távban volt, és labdát szereztünk és mehettünk a hosszabbításért), remek meccs és óriási élmény. A 49erstől is kaptunk ki úgy, hogy hiába jöttünk fel mínusz kismillióról, de nekem pont ezek tetszettek a csapatnál, hogy sosincs feladás, és pont ezért voltak 21 (Bills), 24 (Broncos – PM) és 25 pontos (Falcons SB) hátrányból történő fordítások.

....
Egyébként vicces, hogy először arról beszélsz, hogy mi milyen lelki plusz töltetet jelentett, de az edelman féle catcht az elintézed annyival, hogy ha nem jön be akkor sincs semmi. Pedig az volt részetekről a kulcs játék, ebben az univerzumban az 1000ből egyszer elkapás, nekünk pech, hogy pont bejött az az egy.
peach

Azért a Pats szurkolóknak és lelkünknek kellett az a pár játék annak a két döntőnek végén (a Seahawks ellen és a Falcons ellen). Kicsit mind úgy érezzük, hogy elégtételt kaptunk a két vesztes döntő után.

Szinte biztos, hogy az Eagles fanok is ezt érezték, amikor levertek minket a döntőben, mint a cölöpöt.

Ha az az érzés van benned, hogy igazságtalan volt ennek a meccsnek a vége, hát egyszer majd talán megadja a sors a lelkednek az elégtételt.

Viszont az valós story (hacsak a benne szereplők nem hazudnak), hogy a félidőben az első dolog amit az edzők felírtak a táblára az a snapszám volt, amit a mi támadóink (=ellenfél védői) a pályán töltöttek. Ennél nagyobb szám egy félidőben abban a szezonban nem volt, pontosan tudták, ha tudunk haladni akkor a Falcons védelme nem fogja bírni a negyedik negyedben a tempót. 3 TD egy félidő alatt simán benne volt abban a csapatban, ezért nem volt indokolt a hatalmas pánik, mert ahogy Wyatt is írta a pick6 meg a fumble mind mind az ellenfél redzone-ja közelében voltak. Védelem részéről meg ""csak"" a nagy játékokra kellett jobban odafigyelni.


Egyébként számomra nem pusztán a fordítás miatt emlékezetes ez a SB, hanem ahogyan megcsinálták a srácok. Mert volt már olyan rengeteg a történelemben, hogy trágya első félidő után megtáltosodik egy csapat, egy jó edzőkből álló gárda az NFL szinten igen sokat számító "félidei elemzésekben" sok mindent helyre tud tenni.
Viszont a második félidő katasztrofálisan kezdődött számunkra, mikor megkaptuk a labdát egy szaros first downt nem tudtunk kiszenvedni magunkból, elpuntoljuk a labdát és az ellenfél két nagy játékkal máris a 30-asunkon volt. Bevitték a TD-t 28-3 és maradt kicsivel több mint 1,5 szaros negyeded, hogy csodát csinálj (=ezerből egyszer jön be). Ilyenkor az emberek 90%-nak maximum meghalni volna kedve.

És itt már nincs edzői hókuszpókusz, persze lehet minimális elemzéseket végrehajtani csapatrészeknél, de ezen a ponton a srácok a becsületükért nyomták le a driveokat, hogyha ki kell kapni akkor tisztességgel kapjanak ki és ne alázzák rommá őket a szezon legfontosabb meccsén. Hoztunk így 9 pontot és én ki merem jelenti ez a két drive legalább olyan fontos volt ha nem fontosabb, mint az utána lévő Falcons balfaszkodás. Az én szememben ezzel a két drive-val nyertük meg azt a döntőt, mert a leglehetetlenebb szituban sem adták fel a játékosok, hanem voltak annyira profik és megadták maguknak az esélyt a csodára.
(és aláírom, ha ez sokaknak túlideologizált eszmefuttatás, de elég sok bostoni csapatot követek és furcsa mód ez mindegyikre igaz, a soha fel nem adás és végsőkig való küzdés minden de tényleg minden esetben, bármilyen kicsi a valószínűsége a győzelemnek)

Aztán természetesen, mikor összejön a sack, akkor meg a csapat azonnal vérszagot fog mint egy éhes cápa és onnan nem volt menekülés, mert hirtelen olyan flowba került a csapat, ami már kihatott az ellenfél edzőinek döntéshozatalára is. Ezt is mocskosul lehet imádni a csapatban, mikor kap egy ilyen kis extrát, amitől egyszerűen mindenki azonnal elhiszi és onnan megállíthatatlanná válik a csapat. Remélem ez a része sem vész el a csapatnak Brady távozásával 😊


És persze fontos megemlíteni a szerencsét, mert nem véletlenül volt 99% esély a Falcons győzelemre ezt visszahozni szerencse nélkül lehetetlen, de minden mérkőzés kisebb nagyobb szerencsék sokaságából áll össze (KC állítólag 7%-ról hozta vissza a legutóbbi döntőt és hányszor fogjuk hallani, hogy igazából Niners bukta el, biztos kevesebbszer mint a mi esetünkben, szerintem nagyon sokan már el is felejtették).
Viszont ha jobban megnézzük, akkor az igazán hatalmas nagy szerencse az kb annyiban kimerült, hogy a Jones féle elkapás után, 2&11-re behívtak egy teljesen felesleges mindfuck (ráadásul rossz típusú) passz játékot és Ryan nem tudott kimozogni/elkerülni a sacket. És igaz, hogy Jules csoda elkapása is lehetett volna int is, mert nem volt éppen egy pontos labda, de ha az incomplete akkor 2&10 és kb nem történt semmi.
Szóval azért ezt sem fair úgy beállítani mint valami soha nem látott mázlik sorozatának, inkább a bajnoki döntő jellege miatt érződnek ezek a nüanszok sokkal markánsabbnak.
ZERO_L

Ha shanny nem őrül meg az a brutál jj féle sideline elkapás után ("nem néztem se at eredményt, se az órát, se a mezőnypozíciót, csak td-t akartam) és két futás után odaállítja a liga egyik legjobb clutch rúgóját egy 40 yardos fg-hoz, akkor ez a te általad megideologizált nemes küzdés pont annyit ért volna mintha nem csinált volna a pats semmit. Szóval ez sztem csak utólagos belemagyarázás a kimenetel ismerése után. Pedig a story egyszerű, nekünk staff elbaszta ami után vérszemet kaptatok és kihasználtátok.

Egyébként vicces, hogy először arról beszélsz, hogy mi milyen lelki plusz töltetet jelentett, de az edelman féle catcht az elintézed annyival, hogy ha nem jön be akkor sincs semmi. Pedig az volt részetekről a kulcs játék, ebben az univerzumban az 1000ből egyszer elkapás, nekünk pech, hogy pont bejött az az egy.
peach

Azt hittem, már az derül, ki, hogy örüljön a Falcons, hogy nem egy húszassal kapott ki még a rendes játékidőben, ilyen előzmények után.

Senki nem vitatja, hogy mekkora lelkierőről tettek tanúbizonyságot (egyébként már ezt megelőző meccseken is a Pats játékosai), de ha akár az egyik 2 pontost megfogják (főleg az utolsót) vége lett volna. Szar lett volna így mondjuk 28-27-re kikapni.....

Ja és az idei döntőben egy kissé hasonló forgatókönyv megismétlődött, az egyik aktor neve ismerős a vesztes oldalán. Nektek nem?

Szerkesztette: csi77

Viszont az valós story (hacsak a benne szereplők nem hazudnak), hogy a félidőben az első dolog amit az edzők felírtak a táblára az a snapszám volt, amit a mi támadóink (=ellenfél védői) a pályán töltöttek. Ennél nagyobb szám egy félidőben abban a szezonban nem volt, pontosan tudták, ha tudunk haladni akkor a Falcons védelme nem fogja bírni a negyedik negyedben a tempót. 3 TD egy félidő alatt simán benne volt abban a csapatban, ezért nem volt indokolt a hatalmas pánik, mert ahogy Wyatt is írta a pick6 meg a fumble mind mind az ellenfél redzone-ja közelében voltak. Védelem részéről meg ""csak"" a nagy játékokra kellett jobban odafigyelni.


Egyébként számomra nem pusztán a fordítás miatt emlékezetes ez a SB, hanem ahogyan megcsinálták a srácok. Mert volt már olyan rengeteg a történelemben, hogy trágya első félidő után megtáltosodik egy csapat, egy jó edzőkből álló gárda az NFL szinten igen sokat számító "félidei elemzésekben" sok mindent helyre tud tenni.
Viszont a második félidő katasztrofálisan kezdődött számunkra, mikor megkaptuk a labdát egy szaros first downt nem tudtunk kiszenvedni magunkból, elpuntoljuk a labdát és az ellenfél két nagy játékkal máris a 30-asunkon volt. Bevitték a TD-t 28-3 és maradt kicsivel több mint 1,5 szaros negyeded, hogy csodát csinálj (=ezerből egyszer jön be). Ilyenkor az emberek 90%-nak maximum meghalni volna kedve.

És itt már nincs edzői hókuszpókusz, persze lehet minimális elemzéseket végrehajtani csapatrészeknél, de ezen a ponton a srácok a becsületükért nyomták le a driveokat, hogyha ki kell kapni akkor tisztességgel kapjanak ki és ne alázzák rommá őket a szezon legfontosabb meccsén. Hoztunk így 9 pontot és én ki merem jelenti ez a két drive legalább olyan fontos volt ha nem fontosabb, mint az utána lévő Falcons balfaszkodás. Az én szememben ezzel a két drive-val nyertük meg azt a döntőt, mert a leglehetetlenebb szituban sem adták fel a játékosok, hanem voltak annyira profik és megadták maguknak az esélyt a csodára.
(és aláírom, ha ez sokaknak túlideologizált eszmefuttatás, de elég sok bostoni csapatot követek és furcsa mód ez mindegyikre igaz, a soha fel nem adás és végsőkig való küzdés minden de tényleg minden esetben, bármilyen kicsi a valószínűsége a győzelemnek)

Aztán természetesen, mikor összejön a sack, akkor meg a csapat azonnal vérszagot fog mint egy éhes cápa és onnan nem volt menekülés, mert hirtelen olyan flowba került a csapat, ami már kihatott az ellenfél edzőinek döntéshozatalára is. Ezt is mocskosul lehet imádni a csapatban, mikor kap egy ilyen kis extrát, amitől egyszerűen mindenki azonnal elhiszi és onnan megállíthatatlanná válik a csapat. Remélem ez a része sem vész el a csapatnak Brady távozásával 😊


És persze fontos megemlíteni a szerencsét, mert nem véletlenül volt 99% esély a Falcons győzelemre ezt visszahozni szerencse nélkül lehetetlen, de minden mérkőzés kisebb nagyobb szerencsék sokaságából áll össze (KC állítólag 7%-ról hozta vissza a legutóbbi döntőt és hányszor fogjuk hallani, hogy igazából Niners bukta el, biztos kevesebbszer mint a mi esetünkben, szerintem nagyon sokan már el is felejtették).
Viszont ha jobban megnézzük, akkor az igazán hatalmas nagy szerencse az kb annyiban kimerült, hogy a Jones féle elkapás után, 2&11-re behívtak egy teljesen felesleges mindfuck (ráadásul rossz típusú) passz játékot és Ryan nem tudott kimozogni/elkerülni a sacket. És igaz, hogy Jules csoda elkapása is lehetett volna int is, mert nem volt éppen egy pontos labda, de ha az incomplete akkor 2&10 és kb nem történt semmi.
Szóval azért ezt sem fair úgy beállítani mint valami soha nem látott mázlik sorozatának, inkább a bajnoki döntő jellege miatt érződnek ezek a nüanszok sokkal markánsabbnak.
ZERO_L

Ha shanny nem őrül meg az a brutál jj féle sideline elkapás után ("nem néztem se at eredményt, se az órát, se a mezőnypozíciót, csak td-t akartam) és két futás után odaállítja a liga egyik legjobb clutch rúgóját egy 40 yardos fg-hoz, akkor ez a te általad megideologizált nemes küzdés pont annyit ért volna mintha nem csinált volna a pats semmit. Szóval ez sztem csak utólagos belemagyarázás a kimenetel ismerése után. Pedig a story egyszerű, nekünk staff elbaszta ami után vérszemet kaptatok és kihasználtátok.

Egyébként vicces, hogy először arról beszélsz, hogy mi milyen lelki plusz töltetet jelentett, de az edelman féle catcht az elintézed annyival, hogy ha nem jön be akkor sincs semmi. Pedig az volt részetekről a kulcs játék, ebben az univerzumban az 1000ből egyszer elkapás, nekünk pech, hogy pont bejött az az egy.

Viszont az valós story (hacsak a benne szereplők nem hazudnak), hogy a félidőben az első dolog amit az edzők felírtak a táblára az a snapszám volt, amit a mi támadóink (=ellenfél védői) a pályán töltöttek. Ennél nagyobb szám egy félidőben abban a szezonban nem volt, pontosan tudták, ha tudunk haladni akkor a Falcons védelme nem fogja bírni a negyedik negyedben a tempót. 3 TD egy félidő alatt simán benne volt abban a csapatban, ezért nem volt indokolt a hatalmas pánik, mert ahogy Wyatt is írta a pick6 meg a fumble mind mind az ellenfél redzone-ja közelében voltak. Védelem részéről meg ""csak"" a nagy játékokra kellett jobban odafigyelni.


Egyébként számomra nem pusztán a fordítás miatt emlékezetes ez a SB, hanem ahogyan megcsinálták a srácok. Mert volt már olyan rengeteg a történelemben, hogy trágya első félidő után megtáltosodik egy csapat, egy jó edzőkből álló gárda az NFL szinten igen sokat számító "félidei elemzésekben" sok mindent helyre tud tenni.
Viszont a második félidő katasztrofálisan kezdődött számunkra, mikor megkaptuk a labdát egy szaros first downt nem tudtunk kiszenvedni magunkból, elpuntoljuk a labdát és az ellenfél két nagy játékkal máris a 30-asunkon volt. Bevitték a TD-t 28-3 és maradt kicsivel több mint 1,5 szaros negyeded, hogy csodát csinálj (=ezerből egyszer jön be). Ilyenkor az emberek 90%-nak maximum meghalni volna kedve.

És itt már nincs edzői hókuszpókusz, persze lehet minimális elemzéseket végrehajtani csapatrészeknél, de ezen a ponton a srácok a becsületükért nyomták le a driveokat, hogyha ki kell kapni akkor tisztességgel kapjanak ki és ne alázzák rommá őket a szezon legfontosabb meccsén. Hoztunk így 9 pontot és én ki merem jelenti ez a két drive legalább olyan fontos volt ha nem fontosabb, mint az utána lévő Falcons balfaszkodás. Az én szememben ezzel a két drive-val nyertük meg azt a döntőt, mert a leglehetetlenebb szituban sem adták fel a játékosok, hanem voltak annyira profik és megadták maguknak az esélyt a csodára.
(és aláírom, ha ez sokaknak túlideologizált eszmefuttatás, de elég sok bostoni csapatot követek és furcsa mód ez mindegyikre igaz, a soha fel nem adás és végsőkig való küzdés minden de tényleg minden esetben, bármilyen kicsi a valószínűsége a győzelemnek)

Aztán természetesen, mikor összejön a sack, akkor meg a csapat azonnal vérszagot fog mint egy éhes cápa és onnan nem volt menekülés, mert hirtelen olyan flowba került a csapat, ami már kihatott az ellenfél edzőinek döntéshozatalára is. Ezt is mocskosul lehet imádni a csapatban, mikor kap egy ilyen kis extrát, amitől egyszerűen mindenki azonnal elhiszi és onnan megállíthatatlanná válik a csapat. Remélem ez a része sem vész el a csapatnak Brady távozásával 😊


És persze fontos megemlíteni a szerencsét, mert nem véletlenül volt 99% esély a Falcons győzelemre ezt visszahozni szerencse nélkül lehetetlen, de minden mérkőzés kisebb nagyobb szerencsék sokaságából áll össze (KC állítólag 7%-ról hozta vissza a legutóbbi döntőt és hányszor fogjuk hallani, hogy igazából Niners bukta el, biztos kevesebbszer mint a mi esetünkben, szerintem nagyon sokan már el is felejtették).
Viszont ha jobban megnézzük, akkor az igazán hatalmas nagy szerencse az kb annyiban kimerült, hogy a Jones féle elkapás után, 2&11-re behívtak egy teljesen felesleges mindfuck (ráadásul rossz típusú) passz játékot és Ryan nem tudott kimozogni/elkerülni a sacket. És igaz, hogy Jules csoda elkapása is lehetett volna int is, mert nem volt éppen egy pontos labda, de ha az incomplete akkor 2&10 és kb nem történt semmi.
Szóval azért ezt sem fair úgy beállítani mint valami soha nem látott mázlik sorozatának, inkább a bajnoki döntő jellege miatt érződnek ezek a nüanszok sokkal markánsabbnak.

Ne sértődj meg, de én ezt a sztorit nem hiszem el. Egyszerűen képtelenségnek tartom, hogy ez volt a taktika, egyszerűen csak nyugtatni akarták a fiukat, hogy ne csüggedjenek próbálják meg. És ahogy Burkus is írta, mákunk volt.
NB2

Miért sértődnék meg? Ez egy illusztráció volt arra, amit mondtam. És még az is csak egy elgondolás a részemről.

Milyem tempot 😀

A Falcons azert vezetett siman, mert mi folyamatosan tokonlottuk magunkat, ok koszontek szepen. Abbahagytuk, jottunk fel, elkezdtek ok szopatni magukat, meg is nyertuk. Nem volt ez 28-3-hoz hasonlo meccs addig sem, es 31-0 utana sem, de a vedelmuk elfaradt, miattunk

Ne sértődj meg, de én ezt a sztorit nem hiszem el. Egyszerűen képtelenségnek tartom, hogy ez volt a taktika, egyszerűen csak nyugtatni akarták a fiukat, hogy ne csüggedjenek próbálják meg. És ahogy Burkus is írta, mákunk volt.

Nekem semmi bajom se volt a Rams elleni döntőnkkel. És nem (csak) azért, mert nyertünk. Mindkét csapat védelme nagyot játszott szerintem. Izgalmas is volt, sokáig volt esélye mind a két csapatnak.
Kollega

Én is ezzel értek egyet, de ezt már leírtam utána is.
Igen, pontgyártás szempontjából vagy offense szempontjából nem volt az a látványos meccs, de a védelmek odatették magukat, mindkét oldalon.

Sokan azért sírtak, hogy nem akarnak ilyen KC-Rams féle meccseket nézni, ahol csak úgy repkednek a TD-k a védelmek miatt és nincs semmi védelmi játék...hát most megkapták és akkor most ez lett a rossz, mert...mert nem volt kiegyensúlyozott, kiélezett, pontokban azért gazdagabb?

Gyönyörű volt, Wade Phillips olyan gameplant tett össze, hogy Brady sokszor azt se tudta, hogy mi van.
JMD is csak vakarta a fejét, ráadásul a félidei elemzés BB-vel se juttatta a csapatot előrébb.

És ez a meccs is úgy lett meg, hogy JMD az oldalvonal mellett, instant rajzolt fel 3 playt, építve arra, hogy a megfelelő emberek (Gronk, JE, TB) tudják milyen játék jön és rájuk van építve.

JE meg odatette magát ezen a meccsen (is), MVP is lett.

Egész meccs alatt nem tudtam ülve maradni, mert bármikor benne volt egy nagy védelmi játék mindkét oldalról.

Persze, hogyha értenék hozzá és playenként felrajzolnám és kielemezném, akkor lehet kijönne, hogy egy unalmas meccs volt és Brady kiégett... 😉
Solymi

Elhiheted, hogy Chicago drukkerként nem a káprázatos támadójáték szerelmese vagyok...😊
A tavalyi döntőn, bár elismerem, hogy két nagyon jó védelem lépett pályára, de a támadók meglehetősen indiszponáltak voltak. A döntőben, az addig szárnyaló Rams O vergődött, mint hal a szatyorban. Ehhez nyilván sok köze volt az addigra (de főleg a 19-es szezonra) összeállt védelmeteknek, de annak is, hogy a Super Bowlon már nagy volt a kabát Mcvayre, de főleg Goffra. Brady is szenvedett, de a rutin diadalmaskodott, azért még így is jobb volt a támadósor, mint az ellenfélé. A Rams védelem is odavágott, 13 pont az megsüvegelendő. Amúgy BB taktikailag megette Macvayt reggelire......

Egy szó mint száz, én nem csak a védelmek miatt éreztem azt, hogy nem tudtak haladni a támadók, ezért mondom, hogy szar volt.
A ti védelmetek pedig olyan szépen összeállt, hogy néha még nekem is tetszett 😊, egyébként ők tartották a csapatot a víz fölött több meccsen. Bár ilyan teljesítményt roadt nehéz megismételni, de azt gondolom, hogy Brady nélkül is sikeresek lehettek idén is.
csi77

Ez ilyen elméleti kérdés, hogy a támadók szarok, vagy a védők parádéznak. Ez a Patriotsnál inkább úgy csapódik le, hogy Belichick mindig vagy nagyon hamar megérti mi történik a pályán, vagy eleve az van, amit ő gondolt. De hát nem mindig találnak megoldást és olyankor persze jól kikapunk. Ehhez az én tudásom elég kevés, hogy megmondjam mikor, mi a szitu. De itt utólag a szakik azt mondták, hogy kb. egész meccsen az volt a pályán, amit az Öreg akart és eszerint nem sok esélye volt a Ramsnek. Csak ez egy olyan sakkjátszma, ahol nem feltétlenül az a bábu üt, amelyik lép.

Azért fura dolog ez. Ott van a Falcons elleni döntőnk, ahol vagy 3 negyeden keresztül a műfű alól lestünk kifele. Ott aztán tényleg azt gondoltam, hogy vakon vagyunk. Erre egyszer csak, jóval később előállt valaki és elmesélte, hogy az Öreg pontosan levetítette előre, hogy ez lesz. Szóval ki tudja.

Minden esetre ez az én teóriám erről.
Kollega

Tudta előre, hogy a harmadik negyed végére tetemes hátrányba kerülünk? És ez volt a gameplan? Ezt nem hiszem el. A Falcont két rossz, passzt erőltető döntésén múlt a vereség.

Ha meg előre tudta, miért hagyta? Miért nem nyúlt bele a meccsbe korábban?

Nagy Mágus Belichick, de ott piszok szerencsénk (is) volt. Azt elfogadom, hogy a Rams ellen a D oldalán végig uralta a meccset. (O oldalon meg outcoacholták...)
Burkus

Erről van egy sztori. Csak már nem tudom, hogy ki mesélte, és melyik cikkben jelent meg. Állítólag már meccse előtt elhangzott, hogy két különböző meccset fogunk játszani és ha az első végén azt látják, hogy nagy hátrányban vannak, akkor se aggódjanak, mert ez lesz az út a győzelemhez. Ha jól emlékszem az írásra, szünetben is teljesen higgadt volt, mint aki pontosan azt látja a pályán, mint amit várt.

Amúgy meg láthatóan rettenetesen erősen kezdett a Falcons és tényleg benne lehetett, hogy nem fogják végig bírni a tempót, amit diktálnak. (Nyilván nem nekem, hanem valakinek, aki ért hozzá.) Ha jól emlékszem a végére rendesen elolvadt a védelmük. Szóval benne lehetett az elemzésekben, hogy nem kell pánikolni, ha az elején elszaladnak valamennyire. Ettől persze még kikaphattunk volna, de egy Super Bowl ritkán sima, a legtöbb egy TD-n, de sokszor egy FG-on belül van.

Visszakanyarodva a 2006-os AFC döntőre, ahonnan indultunk, ott sokszor elhangzik, hogy egy megnyert meccset engedtünk ki. De ugye megnyerve akkor van, amikor a végén lefújják. Ott is simán benne lehetett, hogy pár beteg játékos miatt nem bírtuk végig a tempót. Mert azt lehetett tudni, hogy nyolcan lázas betegek voltak a meccs előtti napon. Az meg már számít.

Gondolom ha az első drive nem INT, hanem legalább egy FG ez sima liba lett volna. De tényleg szerintem is jó meccs volt, gondolom ha egy SEA-DEN meccs lett volna, akkor örömódákat zengtek, de így, hogy pats volt és még nyert is, nem lehetett jó meccs.
NB2

Naa, azért nem kell ilyennek lenni.
Nem hinném, hogy sima liba volt, bár az tény, hogy védelmi szempontból nagyon jól alakult minden, de ott is kellett egy nagy mentés JMC-től, hiába számítottak erre a playre, még így is necces volt, főleg mert Chung előtte vált ki és jókor játszotta meg a Rams azt a playt.

Tény, hogy nagy volt Goffra a sapka, McVay meg túlgondolta magát de ettől még nem volt rossz az elképzelésük, csak nem kapták el a fonalat, ebben elég nagy érdeme volt a védelmünknek.

A másik része meg az, hogy mindenki tüzijátékra számított főleg a KC-LAR meccs után és a Pats-Eagles SB-ből kiindulva. Ehhez képest védelmi csata lett, két limitált O-val, mert Pats oldalon is csak JE ficánkolt, másik oldalon meg Gurley nem volt.
Solymi

igaz, kimaradt egy talán... talán sima liba lett volna
Mondom ezt úgy, hogy szerencsére TB már levetkőzte a pszichés görcsöket, de azért nem jó dolog így indítani egy meccset.

Nekem semmi bajom se volt a Rams elleni döntőnkkel. És nem (csak) azért, mert nyertünk. Mindkét csapat védelme nagyot játszott szerintem. Izgalmas is volt, sokáig volt esélye mind a két csapatnak.
Kollega

Én is ezzel értek egyet, de ezt már leírtam utána is.
Igen, pontgyártás szempontjából vagy offense szempontjából nem volt az a látványos meccs, de a védelmek odatették magukat, mindkét oldalon.

Sokan azért sírtak, hogy nem akarnak ilyen KC-Rams féle meccseket nézni, ahol csak úgy repkednek a TD-k a védelmek miatt és nincs semmi védelmi játék...hát most megkapták és akkor most ez lett a rossz, mert...mert nem volt kiegyensúlyozott, kiélezett, pontokban azért gazdagabb?

Gyönyörű volt, Wade Phillips olyan gameplant tett össze, hogy Brady sokszor azt se tudta, hogy mi van.
JMD is csak vakarta a fejét, ráadásul a félidei elemzés BB-vel se juttatta a csapatot előrébb.

És ez a meccs is úgy lett meg, hogy JMD az oldalvonal mellett, instant rajzolt fel 3 playt, építve arra, hogy a megfelelő emberek (Gronk, JE, TB) tudják milyen játék jön és rájuk van építve.

JE meg odatette magát ezen a meccsen (is), MVP is lett.

Egész meccs alatt nem tudtam ülve maradni, mert bármikor benne volt egy nagy védelmi játék mindkét oldalról.

Persze, hogyha értenék hozzá és playenként felrajzolnám és kielemezném, akkor lehet kijönne, hogy egy unalmas meccs volt és Brady kiégett... 😉
Solymi

Elhiheted, hogy Chicago drukkerként nem a káprázatos támadójáték szerelmese vagyok...😊
A tavalyi döntőn, bár elismerem, hogy két nagyon jó védelem lépett pályára, de a támadók meglehetősen indiszponáltak voltak. A döntőben, az addig szárnyaló Rams O vergődött, mint hal a szatyorban. Ehhez nyilván sok köze volt az addigra (de főleg a 19-es szezonra) összeállt védelmeteknek, de annak is, hogy a Super Bowlon már nagy volt a kabát Mcvayre, de főleg Goffra. Brady is szenvedett, de a rutin diadalmaskodott, azért még így is jobb volt a támadósor, mint az ellenfélé. A Rams védelem is odavágott, 13 pont az megsüvegelendő. Amúgy BB taktikailag megette Macvayt reggelire......

Egy szó mint száz, én nem csak a védelmek miatt éreztem azt, hogy nem tudtak haladni a támadók, ezért mondom, hogy szar volt.
A ti védelmetek pedig olyan szépen összeállt, hogy néha még nekem is tetszett 😊, egyébként ők tartották a csapatot a víz fölött több meccsen. Bár ilyan teljesítményt roadt nehéz megismételni, de azt gondolom, hogy Brady nélkül is sikeresek lehettek idén is.
csi77

Ez ilyen elméleti kérdés, hogy a támadók szarok, vagy a védők parádéznak. Ez a Patriotsnál inkább úgy csapódik le, hogy Belichick mindig vagy nagyon hamar megérti mi történik a pályán, vagy eleve az van, amit ő gondolt. De hát nem mindig találnak megoldást és olyankor persze jól kikapunk. Ehhez az én tudásom elég kevés, hogy megmondjam mikor, mi a szitu. De itt utólag a szakik azt mondták, hogy kb. egész meccsen az volt a pályán, amit az Öreg akart és eszerint nem sok esélye volt a Ramsnek. Csak ez egy olyan sakkjátszma, ahol nem feltétlenül az a bábu üt, amelyik lép.

Azért fura dolog ez. Ott van a Falcons elleni döntőnk, ahol vagy 3 negyeden keresztül a műfű alól lestünk kifele. Ott aztán tényleg azt gondoltam, hogy vakon vagyunk. Erre egyszer csak, jóval később előállt valaki és elmesélte, hogy az Öreg pontosan levetítette előre, hogy ez lesz. Szóval ki tudja.

Minden esetre ez az én teóriám erről.
Kollega

Tudta előre, hogy a harmadik negyed végére tetemes hátrányba kerülünk? És ez volt a gameplan? Ezt nem hiszem el. A Falcont két rossz, passzt erőltető döntésén múlt a vereség.

Ha meg előre tudta, miért hagyta? Miért nem nyúlt bele a meccsbe korábban?

Nagy Mágus Belichick, de ott piszok szerencsénk (is) volt. Azt elfogadom, hogy a Rams ellen a D oldalán végig uralta a meccset. (O oldalon meg outcoacholták...)

Gondolom ha az első drive nem INT, hanem legalább egy FG ez sima liba lett volna. De tényleg szerintem is jó meccs volt, gondolom ha egy SEA-DEN meccs lett volna, akkor örömódákat zengtek, de így, hogy pats volt és még nyert is, nem lehetett jó meccs.
NB2

Naa, azért nem kell ilyennek lenni.
Nem hinném, hogy sima liba volt, bár az tény, hogy védelmi szempontból nagyon jól alakult minden, de ott is kellett egy nagy mentés JMC-től, hiába számítottak erre a playre, még így is necces volt, főleg mert Chung előtte vált ki és jókor játszotta meg a Rams azt a playt.

Tény, hogy nagy volt Goffra a sapka, McVay meg túlgondolta magát de ettől még nem volt rossz az elképzelésük, csak nem kapták el a fonalat, ebben elég nagy érdeme volt a védelmünknek.

A másik része meg az, hogy mindenki tüzijátékra számított főleg a KC-LAR meccs után és a Pats-Eagles SB-ből kiindulva. Ehhez képest védelmi csata lett, két limitált O-val, mert Pats oldalon is csak JE ficánkolt, másik oldalon meg Gurley nem volt.

Gondolom ha az első drive nem INT, hanem legalább egy FG ez sima liba lett volna. De tényleg szerintem is jó meccs volt, gondolom ha egy SEA-DEN meccs lett volna, akkor örömódákat zengtek, de így, hogy pats volt és még nyert is, nem lehetett jó meccs.

Nekem semmi bajom se volt a Rams elleni döntőnkkel. És nem (csak) azért, mert nyertünk. Mindkét csapat védelme nagyot játszott szerintem. Izgalmas is volt, sokáig volt esélye mind a két csapatnak.
Kollega

Én is ezzel értek egyet, de ezt már leírtam utána is.
Igen, pontgyártás szempontjából vagy offense szempontjából nem volt az a látványos meccs, de a védelmek odatették magukat, mindkét oldalon.

Sokan azért sírtak, hogy nem akarnak ilyen KC-Rams féle meccseket nézni, ahol csak úgy repkednek a TD-k a védelmek miatt és nincs semmi védelmi játék...hát most megkapták és akkor most ez lett a rossz, mert...mert nem volt kiegyensúlyozott, kiélezett, pontokban azért gazdagabb?

Gyönyörű volt, Wade Phillips olyan gameplant tett össze, hogy Brady sokszor azt se tudta, hogy mi van.
JMD is csak vakarta a fejét, ráadásul a félidei elemzés BB-vel se juttatta a csapatot előrébb.

És ez a meccs is úgy lett meg, hogy JMD az oldalvonal mellett, instant rajzolt fel 3 playt, építve arra, hogy a megfelelő emberek (Gronk, JE, TB) tudják milyen játék jön és rájuk van építve.

JE meg odatette magát ezen a meccsen (is), MVP is lett.

Egész meccs alatt nem tudtam ülve maradni, mert bármikor benne volt egy nagy védelmi játék mindkét oldalról.

Persze, hogyha értenék hozzá és playenként felrajzolnám és kielemezném, akkor lehet kijönne, hogy egy unalmas meccs volt és Brady kiégett... 😉
Solymi

Elhiheted, hogy Chicago drukkerként nem a káprázatos támadójáték szerelmese vagyok...😊
A tavalyi döntőn, bár elismerem, hogy két nagyon jó védelem lépett pályára, de a támadók meglehetősen indiszponáltak voltak. A döntőben, az addig szárnyaló Rams O vergődött, mint hal a szatyorban. Ehhez nyilván sok köze volt az addigra (de főleg a 19-es szezonra) összeállt védelmeteknek, de annak is, hogy a Super Bowlon már nagy volt a kabát Mcvayre, de főleg Goffra. Brady is szenvedett, de a rutin diadalmaskodott, azért még így is jobb volt a támadósor, mint az ellenfélé. A Rams védelem is odavágott, 13 pont az megsüvegelendő. Amúgy BB taktikailag megette Macvayt reggelire......

Egy szó mint száz, én nem csak a védelmek miatt éreztem azt, hogy nem tudtak haladni a támadók, ezért mondom, hogy szar volt.
A ti védelmetek pedig olyan szépen összeállt, hogy néha még nekem is tetszett 😊, egyébként ők tartották a csapatot a víz fölött több meccsen. Bár ilyan teljesítményt roadt nehéz megismételni, de azt gondolom, hogy Brady nélkül is sikeresek lehettek idén is.
csi77

Ez ilyen elméleti kérdés, hogy a támadók szarok, vagy a védők parádéznak. Ez a Patriotsnál inkább úgy csapódik le, hogy Belichick mindig vagy nagyon hamar megérti mi történik a pályán, vagy eleve az van, amit ő gondolt. De hát nem mindig találnak megoldást és olyankor persze jól kikapunk. Ehhez az én tudásom elég kevés, hogy megmondjam mikor, mi a szitu. De itt utólag a szakik azt mondták, hogy kb. egész meccsen az volt a pályán, amit az Öreg akart és eszerint nem sok esélye volt a Ramsnek. Csak ez egy olyan sakkjátszma, ahol nem feltétlenül az a bábu üt, amelyik lép.

Azért fura dolog ez. Ott van a Falcons elleni döntőnk, ahol vagy 3 negyeden keresztül a műfű alól lestünk kifele. Ott aztán tényleg azt gondoltam, hogy vakon vagyunk. Erre egyszer csak, jóval később előállt valaki és elmesélte, hogy az Öreg pontosan levetítette előre, hogy ez lesz. Szóval ki tudja.

Minden esetre ez az én teóriám erről.
Kollega

Na igen, a Falcons ellen mindenki úgy állt ott, hogy még meccs van, csak pontokat kell csinálni.
A Sugárban mikor néztük, ott a félidőben volt egy kis elbizonytalanodás, hogy ebben a szezonban enni volt és szép volt ez így is, de aztán csak győzött a elszántság és mindenki elkezdte elemezni meg számolgatni, hogy mi kellene ahhoz, hogy valóban meccs legyen.

És ahogy jöttek ezek a dolgok - mert azért az O-n látszott, hogy megy az, csak a ritmusnak kellene meglennie - akkor már éreztük, hogy itt bizony meccs van és elég lesz az a 18 perc...

A Rams ellen meg valóban nem volt olyan éles az az O, nem mentek a játékok, Bradyn is látszott, hogy iszonyat vigyáz a labdára, mert tudta, hogy egy hiba elég és vége lehet a meccsnek.

Meg azért a JE, Patterson, Hogan, Dorsett elkapósor nem olyan veretes, főleg, hogy Hogan se az volt már mint aki a sérülése előtt és aztán Gronk is kb. csak akkor volt használva mikor nagyon muszáj volt.
Ehhez képest meg csoda, hogy JE kb. élete meccsét játszotta, legalábbis bármikor szabadra játszotta magát.

Inside the mind of the best corner in the game

 www.youtube.com/watch?v=RwJYVKqRIH4

Nekem semmi bajom se volt a Rams elleni döntőnkkel. És nem (csak) azért, mert nyertünk. Mindkét csapat védelme nagyot játszott szerintem. Izgalmas is volt, sokáig volt esélye mind a két csapatnak.
Kollega

Én is ezzel értek egyet, de ezt már leírtam utána is.
Igen, pontgyártás szempontjából vagy offense szempontjából nem volt az a látványos meccs, de a védelmek odatették magukat, mindkét oldalon.

Sokan azért sírtak, hogy nem akarnak ilyen KC-Rams féle meccseket nézni, ahol csak úgy repkednek a TD-k a védelmek miatt és nincs semmi védelmi játék...hát most megkapták és akkor most ez lett a rossz, mert...mert nem volt kiegyensúlyozott, kiélezett, pontokban azért gazdagabb?

Gyönyörű volt, Wade Phillips olyan gameplant tett össze, hogy Brady sokszor azt se tudta, hogy mi van.
JMD is csak vakarta a fejét, ráadásul a félidei elemzés BB-vel se juttatta a csapatot előrébb.

És ez a meccs is úgy lett meg, hogy JMD az oldalvonal mellett, instant rajzolt fel 3 playt, építve arra, hogy a megfelelő emberek (Gronk, JE, TB) tudják milyen játék jön és rájuk van építve.

JE meg odatette magát ezen a meccsen (is), MVP is lett.

Egész meccs alatt nem tudtam ülve maradni, mert bármikor benne volt egy nagy védelmi játék mindkét oldalról.

Persze, hogyha értenék hozzá és playenként felrajzolnám és kielemezném, akkor lehet kijönne, hogy egy unalmas meccs volt és Brady kiégett... 😉
Solymi

Elhiheted, hogy Chicago drukkerként nem a káprázatos támadójáték szerelmese vagyok...😊
A tavalyi döntőn, bár elismerem, hogy két nagyon jó védelem lépett pályára, de a támadók meglehetősen indiszponáltak voltak. A döntőben, az addig szárnyaló Rams O vergődött, mint hal a szatyorban. Ehhez nyilván sok köze volt az addigra (de főleg a 19-es szezonra) összeállt védelmeteknek, de annak is, hogy a Super Bowlon már nagy volt a kabát Mcvayre, de főleg Goffra. Brady is szenvedett, de a rutin diadalmaskodott, azért még így is jobb volt a támadósor, mint az ellenfélé. A Rams védelem is odavágott, 13 pont az megsüvegelendő. Amúgy BB taktikailag megette Macvayt reggelire......

Egy szó mint száz, én nem csak a védelmek miatt éreztem azt, hogy nem tudtak haladni a támadók, ezért mondom, hogy szar volt.
A ti védelmetek pedig olyan szépen összeállt, hogy néha még nekem is tetszett 😊, egyébként ők tartották a csapatot a víz fölött több meccsen. Bár ilyan teljesítményt roadt nehéz megismételni, de azt gondolom, hogy Brady nélkül is sikeresek lehettek idén is.
csi77

Ez ilyen elméleti kérdés, hogy a támadók szarok, vagy a védők parádéznak. Ez a Patriotsnál inkább úgy csapódik le, hogy Belichick mindig vagy nagyon hamar megérti mi történik a pályán, vagy eleve az van, amit ő gondolt. De hát nem mindig találnak megoldást és olyankor persze jól kikapunk. Ehhez az én tudásom elég kevés, hogy megmondjam mikor, mi a szitu. De itt utólag a szakik azt mondták, hogy kb. egész meccsen az volt a pályán, amit az Öreg akart és eszerint nem sok esélye volt a Ramsnek. Csak ez egy olyan sakkjátszma, ahol nem feltétlenül az a bábu üt, amelyik lép.

Azért fura dolog ez. Ott van a Falcons elleni döntőnk, ahol vagy 3 negyeden keresztül a műfű alól lestünk kifele. Ott aztán tényleg azt gondoltam, hogy vakon vagyunk. Erre egyszer csak, jóval később előállt valaki és elmesélte, hogy az Öreg pontosan levetítette előre, hogy ez lesz. Szóval ki tudja.

Minden esetre ez az én teóriám erről.

Nekem semmi bajom se volt a Rams elleni döntőnkkel. És nem (csak) azért, mert nyertünk. Mindkét csapat védelme nagyot játszott szerintem. Izgalmas is volt, sokáig volt esélye mind a két csapatnak.
Kollega

Én is ezzel értek egyet, de ezt már leírtam utána is.
Igen, pontgyártás szempontjából vagy offense szempontjából nem volt az a látványos meccs, de a védelmek odatették magukat, mindkét oldalon.

Sokan azért sírtak, hogy nem akarnak ilyen KC-Rams féle meccseket nézni, ahol csak úgy repkednek a TD-k a védelmek miatt és nincs semmi védelmi játék...hát most megkapták és akkor most ez lett a rossz, mert...mert nem volt kiegyensúlyozott, kiélezett, pontokban azért gazdagabb?

Gyönyörű volt, Wade Phillips olyan gameplant tett össze, hogy Brady sokszor azt se tudta, hogy mi van.
JMD is csak vakarta a fejét, ráadásul a félidei elemzés BB-vel se juttatta a csapatot előrébb.

És ez a meccs is úgy lett meg, hogy JMD az oldalvonal mellett, instant rajzolt fel 3 playt, építve arra, hogy a megfelelő emberek (Gronk, JE, TB) tudják milyen játék jön és rájuk van építve.

JE meg odatette magát ezen a meccsen (is), MVP is lett.

Egész meccs alatt nem tudtam ülve maradni, mert bármikor benne volt egy nagy védelmi játék mindkét oldalról.

Persze, hogyha értenék hozzá és playenként felrajzolnám és kielemezném, akkor lehet kijönne, hogy egy unalmas meccs volt és Brady kiégett... 😉
Solymi

Elhiheted, hogy Chicago drukkerként nem a káprázatos támadójáték szerelmese vagyok...😊
A tavalyi döntőn, bár elismerem, hogy két nagyon jó védelem lépett pályára, de a támadók meglehetősen indiszponáltak voltak. A döntőben, az addig szárnyaló Rams O vergődött, mint hal a szatyorban. Ehhez nyilván sok köze volt az addigra (de főleg a 19-es szezonra) összeállt védelmeteknek, de annak is, hogy a Super Bowlon már nagy volt a kabát Mcvayre, de főleg Goffra. Brady is szenvedett, de a rutin diadalmaskodott, azért még így is jobb volt a támadósor, mint az ellenfélé. A Rams védelem is odavágott, 13 pont az megsüvegelendő. Amúgy BB taktikailag megette Macvayt reggelire......

Egy szó mint száz, én nem csak a védelmek miatt éreztem azt, hogy nem tudtak haladni a támadók, ezért mondom, hogy szar volt.
A ti védelmetek pedig olyan szépen összeállt, hogy néha még nekem is tetszett 😊, egyébként ők tartották a csapatot a víz fölött több meccsen. Bár ilyan teljesítményt roadt nehéz megismételni, de azt gondolom, hogy Brady nélkül is sikeresek lehettek idén is.