Missouri Tigers

😊

Mivel Shawnkával ellentétben én éppen nagyon ráérek, így mini Auburn elemzés így egy nappal a meccs előtt.
Kezdjük a támadóikkal. És azzal, akármit csinálunk, nem fognak nagyon passzolni (lásd Iron Bowl egyenlítő drive, mindenki passzolna 2 és fél perccel a vége előtt a saját 35-éről indulva, ők mégis előbb 6 futójátékot hívtak, majd egy option play jött, amiből lett a TD passz). Szóval vezethetünk bármennyire, akadozhat az Auburn futójáték, akkor is futni fognak, ez Gus Malzahn stratégiájának az alapja. Mindezt gyorsan, huddlek nélkül. Ráadásul fantasztikusan olvassák a védelmeket és meccsek közben többször is váltanak, attól függően, miben erős az ellenfél éppen.
Az egész játékuk alapja Nick Marshall (QB; 1627 passzolt, 1026 futott yard (8.3-as átlag), összesen 21 TD, 5 interception), akire lehet építeni az option játékokat, jól olvassa a kulcsokat és adja tovább legtöbbször a labdát Tre Masonnak (RB, 1317 yard, 5.6-os átlag, 18 TD), aki tökéletesen hajtja végre a feladatát és folyamatosan jár a lába, tapossa a yardokat. Persze Mason mellett ott van Artis-Payne és Grant is, akik együtt már átlépték az 1100 yardot és a 10 TD-t. Nagyon sokat futnak a DT-ket támadva, Jay Prosch (HB) egyfajta FB-ként szerepel, az ő és Andrew Wilson általi csata döntő lehet a kimenetel szempontjából. Mint a héten korábban írtam már, nem vagyunk kutyaütők futás ellen, idén eddig konzisztensen senki nem tudott ellenünk futni a fal belső fele felé. És ennek így kell maradni, rá kell kényszeríteni őket, hogy kifelé fussanak. Mert ha kifelé mennek, kevésbé hihetőek a play-action játékaik, a kevés passz szinte mindig play-actionből indul (vagy run-pass option playből). Sammie Coates (WR) egymaga annyiszor volt célpont, mint a többi elkapó együtt szinte, ez a yardokban is meglátszik, egymaga majdnem több yardnál jár, mint a többiek, bár ezt a 23 yardos elkapásonkénti átlagának is köszönheti. Általában egyébként 1-1 elkapó folyamatosan megáll screen vagy bubble passzt várni (Bray, Louis vagy Davis), míg Coates mélységi passzokért fut (és amikor 8-9 ember megy a futásra, akkor bizony könnyen el is kapja ezeket). Persze, ez a sok skill player semmit nem érne az egész NCAA egyik legfizikálisabb, legerőteljesebb támadófala nélkül. Az Iron Bowlon is lehetett látni, rendre eltolták a 'Bama védőfalát. Passzblokkolás terén nem extrák, de ugye ezt ritkán is teszik. Rutinosak (a kezdőik összesen 114 kezdő meccsen rendelkeznek), pedig fiatalok (2 újonc, 1 másodéves, 2 harmadéves), és szerintem főként nekik köszönheti az Auburn, hogy tavaly még az SEC alján tanyázó csapatból SEC döntő esélyesek legyenek.
A labda másik felén a védelmük sem rossz, passz ellen kifejezetten jók, de fegyelmezett, jó játékhívással azért verhetőek. 4-3-as sémát használnak, gyors, könnyű védőfalemberekkel (átlag 264 fontos náluk egy DL játékos), akik mindegyike folyamatosan megy a backfieldre, nem variálják túl. Ez igaz a LB sorukra is, nem kockáztatnak, biztos kézzel viszik le a támadókat. Ki kell emelnünk innen még Robenson Thereziet, aki igazság szerint képes bárhova felállni, több ő mint egy sima LB-S hibrid. Van 3 negatív yardos szerelése, csapata egyik legtöbb szerelését ő mutatta be, emellett 4 interceptionjével a legjobb a csapatban. Mögöttük pedig egy rutinos egység van végzősökkel és harmadévesekkel, akik az aktív pass rush miatt foglalkozhatnak az elkapók levédekezésével. Mindannyian jól szerelnek, amire szükség is van, mert elkapást azért szoktak engedni, de utána yardot nem igen. Külön érdekesség, hogy feltudnak állni egszerre három Jonathon keresztnevű secondary játékossal is 😀
Egy ilyen meccsen, ahol sok futás lesz és várhatólag sok pont, kiemelten fontos a mezőnypozició és egyúttal a visszahordások. Nem igen engednek visszahordásokat, a kickoffok 71%-át touchbackre rúgják, míg puntot az 12 meccs alatt ötször próbáltak meg visszavinni ellenük. Baggettnek reméljük jól fognak menni a mezőnygólok, nagyjából azonos képességekkel rendelkezik, mint Cody Parkey. Ja, egyébként az Auburn speciális egysége országosan a legjobb a game winning field goal return TD-k terén 😊

Az előző napokban két beatwriter leírta, mi van, ha a MU fut és mi, ha az Auburn, most nézzük, ha passzol az Auburn.
Ritkán passzolnak, de azért nem gyengék benne, Nick Marshallnak igen erős keze van, ráadásul jól olvassa a secondary mozgását (2012-ig DB poszton játszott csak, azóta kezdett el irányítani), és ennek köszönhetően a 2. legtöbb yardot szerzik az SEC-ben dobásonként. Ha passzolnak ellenünk, fognak haladni, az SEC végébe tartozunk egy meccsen benyelt yardokban. De ez elég paradoxon, ugyanis ha egy kísérletre vetítjük, akkor holtversenyben a második legjobbak vagyunk. Ez ugye onnan jön, hogy futni nem nagyon lehetett ellenünk, ráadásul szerencsére sokat játszhattunk előnyben, így legtöbbször passzal próbálkozott mindenki. Szerencsére elég ballhawk a secondary, szóval remélhetőleg lesznek innen big playek, amikor az Auburn passzolni fog. Ne felejtsük el a pas rusht sem, abban is ligaelit vagyunk. Bár Marshallhoz hasonló mobilis QB-val csak múlt héten találkoztunk, várhatólag most is az lesz a taktika, mint akkor: kevesebb, kisebb nyomás a QB-ra, de csírájában elfojtani a futásokat, illetve lefedni az elkapókat.

Levezették itt, az Auburn holnap 46 és fél alkalommal fog futni ellenünk 210.5 yardot és 2 TD-t 😀 Amúgy ezzel elégedett is lennék 😀

Amúgy Pinkel neve felmerült pár csapatnál, gyorsan el is felejthetik, azonnal lenyilatkozta, ne megy sehova, marad a Mizzounál.

És hogy ne csak a focistákról legyen szó, azért említsük meg, igen jó most Mizzou fannak lenni 😀 Deny

Nincs időm sajnos hasonló átfogó elemzésre, így csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy még két napig 😛

2 NAP!

Tegnap a két csapat beatwriterei megírták, mi lehet, ha az Auburnnél a labda, most nézzük fordítva. Mindenki ugye az Auburn futásairól bezsél, nem véletlen, de ne felejtsül el, a Mizzou az Auburn után a 2. legjobb futócsapat az SEC-ben átlag 236 yarddal, 5.6-os átlaggal. Mondjuk tegyük hozzá, nagyon nem konzisztens a csapat e téren, általában van sok pár yardos futásunk és egy nagy 30+ yardos szaladás. Amiért talán igazán erős ez az egység, az a sokoldalúság, akár Josey, akár Murphy, akár Hansbrough is képes lehet egy 100 yardos meccsre bármikor (idén mindannyian szereztek már legalább 560 yardot a földön). Plusz melléjük jön Franklin, aki 412 yarddal áll. Ami pedig talán még fontosabb, eredményes is a futójáték, a 31 futott TD a harmadik legtöbb az egész országban. Az első félidőben biztosan mindenki sokat lesz a pályán, ahogy egész évben, majd akinek igazán megy, az egyre több lehetőséget kap a harmadik negyedtől. Egyébként akik szeretik a sok futást, azok nézzék a meccset, 12 idei meccsünkön 507 alkalommal futottunk, ennél csak egy SEC csapat hívott több futójátékot, akit szerintem le se kell írnom 😀
Az Auburn tavaly nagyon gyenge volt futás ellen (van egyáltalán értelme összehasonlítani a tavalyi és az idei Auburnt?), de Rodney Garner pár változtatással komoly fejlődést ért el e téren. De pont most jöhet ki, hogy igazság szerint Gabe Wright valóban jó NT és Nosa Eguae is inkább DT-nek való, de mögöttük nincs mélység, pedig egy ilyen sok emberes futójáték ellen kellene (mondjuk ez nálunk is gond lehet, amikor ők futnak). Persze, ha átmentik a 'Bama elleni formájukat az LB-ik, akkor simán rotáció nélkül limitálhatják a futójátékunk, és onnantól szinte meg is van nekik a meccs.

És hogy ne csak a focistákról legyen szó, azért említsük meg, igen jó most Mizzou fannak lenni 😀 Fiú kosarasaink veretlenül várják a hétvégi nagy meccseket a West Virginia és az UCLA ellen, a női kosarasok 8-1-gyel kezdték az évet, a a női röpisek pedig a 34-0-s alapszakasz után kezdik az NCAA tournamentet.

És egy kis elkeserító adat a végére, míg a sportolóinkra 2005 óta egyre többet költ az egyetem, addig...

Személy szerint én már nagyon SEC döntő lázban égek, szóval olvassa vagy nem bárki is ezeket a postokat, én írom, hogy majd évek múlva vissza lehessen gondolni erre az évre 😛

Az AuburnSports.com és a PowerMizzou.com szerkesztői is felvezetik napi bontásban a találkozót, ma az Auburn félelmetes futójátékával kezdték. Igazából nehéz róla újat mondani, Nick Marshall QB és Tre Mason RB az OL hathatós segítségével a liga egyik legjobb futógépezetét alkotja. Látszólag egyszerű felállásokat alkalmaznak, de rengeteg a motion a snap előtt, és folyamatosan olvassák az inside zonet (erről egy nagyon hosszú elemzés itt olvasható, ezt annak is megéri olvasni, akit nem érdekel egyik Tigers sem). A Mizzounál ellenben a futás elleni védekezés talán a legalúlértékeltebb dolog idén. Papíron a csapat a 14. legjobb az országban futás ellen, az SEC-ben csak a 'Bama jobb ennél (így is futott ellenük majdnem 300 yardot múlt héten az Auburn). De ami aggasztó ebben, hogy igazság szerint múlt héten Manzielt teljesen megfogtuk (11 futásból 21 yard), de az Aggies futói lájtos 160 yardot haladtak 6 yard körüli átlaggal... Ha ezt hozhatja az Auburn is, akkor neki se kell állni a meccsnek :/

De ne csak a döntőről legyen zó, egy jó kis gyűjtés, 10 play/drive/pillanat/momentum, ami a leginkább befolyásolta a szezonunkat eddig:
1. Welcome Back, Henry - 44-14-es előnynél a 4. negyedben egy TD nem sokat oszt. De itt igen, 22 hónapnyi kihagyás után egy 68 yardos TD-vel visszatért Josey hivatalosan is. Ki tudja, ha ezt ott nem futja meg, lehet egész évben csak keresi önmagát.

2. Holy Toledo - Igen szenvedett az O# a szezon 2. meccsén, ha nincs a RZ védelmünk, akkor simán kikaphattunk volna. Így is, a harmadik negyedben 17-9-nél szinte az egyenlítésért jött a Rockets. Meg jött Markus Golden is, aki bemutatott egy 70 yardos pick6-et (ami sima kiharcolt fumlblenak indult), amivel 15 pont lett a differencia és ennél közelebb már nem is jött a Toledo.

3. Pick Six, Take Two - 2 héttel a Toledo meccs után az Indiana offense is majdnem megtréfált minket, 14-0-ról egyenlítettek, majd 21-14-es hátrányban is jöttek nagyon előlre. Kony Ealy pedig jött, és sorozatban második héten szerzett TD-t DE-ként, ekkor éppen egy 49 yardos interception returnnel, amivel végleg eldöntöttük a találkozót.

4. Battle of the Franklins - Ez szinte egy teljes meccs és annak következménye, de ekkor kezdett el mindenki felfigyelni az idei csapatra. Franklin 2 Td-t passzolt az első negyedben, 20-0 volt ide, a meccset végül 4-gyel zárta, a Vanderbilt pedig 51-28-ra kikapott.

5. Sam's Defining Moment - Sam 10.5 sackkel az SEC legjobbja, ahogyan a Mizzou is a 37-tel, mégse egy sackje a legemlékezetesebb pillanat az idei szezonban: 21-10-re vezettük a Bulldogs ellen, amikor Shane Ray elkapta a Georgia irányítóját és kiütötte a kezéből a játékszert, amit Sam szedett össze és vitt vissza TD-re, ezzel 28-10-es előnnyel mehettünk a szünetre. De nem ez volt a meccs vége...

6. This Bud's for Yout - ... ugyanis a Georgia feljött 28-26-ra, csak egy elrontott 2 pontos miatt nem egyenlített a 4. negyed elején. Hogy a kép még rosszabb legyen, Franklin megsérült és Mauk állt be. Két rossz kísérlet után a Bulldogs 40 yardosán jöhetett a 3. down, ahol is Mauk a LoS mögött Bud Sassernek passzolt, aki megállt, beleállt egy passzba és adott egy 50 yardot TD átadást L'Damian Wahingtonnak, akin pedig jól védekeztek.

7. Fourt and 15 - A lista minden egyes pontja kellemes emlékeket ébreszt minden Mizzou fanban, ez azonban nem. 17-0-ra vezettünk a negyedik negyedben, de a South Carolina egyenlített. Az első hosszabbításban is vezettünk, sőt, egy sack miatt a Gamecocks 4&15-tel jött TD-ért. És egy egyszerű corner route segítségével egyenlítettek.

8. DGB Breaks Out - DGB erős másodéves szezont fut, 10 TD-nél jár. Ebből 4-et a Kentucky ellen szerzett, ami iskolarekord. Ráadásul egyik sem volt egy sima elkapás.

9. Repelling the Rebels - Lassan kezdett az O#, mégis vezettünk az első negyed végén. Ekkor az Ole Miss egy 16 playes 85 yardos driveot vezetett közel 8 percig. El is jutottak az 1 yardosunkra, 1&1 jött onnan. Kentrell Brothers bemutatott egy mínusz 2 yardos szerelést, majd egy false start, és egy nulla yardos futás után 4&8 után FG jött volna. Amit Harold Brantley blokkolt! Azonnal pontokat írt az O# a táblára és az Ole Miss később nem tudott valódi fenyegetést jelenteni a győzelmünkre.

10. Running to Atlanta - Óriásit játszott az Aggies védelme, folyamatosan fogta a támadósorunkat. De a miénk sem volt rest, Manzielt 216 yardon és 21 ponton tartotta. 4 perc volt hátra, harmadik és sok jött a saját 43 yardosunkról, az állás 21-21. Josey előbb egy védőt lerázva átért a first downt jelentő védelmen, majd tovább robogott az Aggies védői között és egy 57 yardos TD-t ünnepelhetett. Utána már csak egy stop a védőinktől, pár first downt kellett, és mehetünk is Atlantába az SEC döntőre!



Egy kis érdekesség, 2007-ben és idén is a csapatunkban 7 olyan játékos van, aki a toborzáskor 4 vagy 5 csilalgra volt értékelve. Ráadásul mindkettő évben pontosan 8 olyan csapattal játszottunk, ahol volt szintén 4 vagy 5 csillaggal recruitingolt játékos. De míg akkor a 8 csapat összesen 57-tel bírt (ebből 6 csapat 18-at adott, 2 pedig 39-et), addig idén 123-at.

Amúgy arra még emlékszik valaki, hogy szezon előtt átlagosan minket az SEC East hatodik, míg az Auburnt a West csoport ötödik helyére várták?
Deny

Mindkettő kiváló csapat most, de azért ez sokat elárul a konferencia erejéről (értsd túlértékeltségéről a többiekhez viszonyítva)... Bárhol máshol egy középmezőnybe/sereghajtók közé várt csapat jól szerepel, akkor ez az SEC-fanok szerint nyilvánvalóan azt mutatja, hogy gyenge a csoport, kivéve az SEC-t 😊

Így pár nappal az Aggies elleni meccs után már kiderült biztosra, nem történt ott olyan sérülés, ami miatt változna a depth chart az SEC döntő előtt, így az egyetlen kérdéses játékos a rosteren Duron Singleton. Ő sérülése előtt egyre jobb volt, igaz, múlt héten Ian Simon is nagyon jól teljesített, tehát jelenleg úgy néz ki, a lehető legerősebb összeállításunkban mehetünk Atlantába. Kell is, jó lenne megszerezni 1969 után újra egy konferencia győzelmet (ha most nem, akkor mikor törjük meg ezt a hosszú sorozatot?).

Egyébként a két csapatnak nincs nagy közös múltja, 1973-as Sun Bowlon játszottunk még csak, akkor 34-17-re nyertünk. Külön érdekesség, hogy mivel az előtte lévő 5 évben nem szerepeltünk bowl meccsen, így kiemelten fontos maradt, a mai napig a csapat egyik legjobb győzelmei közé sorolják (illetve azért azt is meg kell említeni, hogy 1971-ben 1-10-es szezont zártunk, 1972-ben pedig teljesen közepes évet, így kellett egy jó szezonzárás '73-ban). Az első negyed után 3-0-ra vezetett az Auburn, aztán jött zsínorban 3 Mizzou TD, majd 8 másodperccel a nagyszünet előtt ők is összehoztak egy TD-t. Annyi idő azonban maradt, hogy John Moseley (aki a Mizzou egyik valaha volt legjobb kickreturnere) egy 84 yardos visszahordást bemutasson, így 28-10 volt a szünetben. Végül a második félidőben 2 Mizzou FG és egy Auburn TD született, így alakult ki a végeredmény.
Azért még tegyük hozzá a teljes képhez, papírforma szerint akkor mi voltunk sokkal esélyesebbek, 7-1-gyel kezdtük az évet, ahonnan sikerült 3 verességgel eljutni a Sun Bowlig, míg az Auburn 6-5-ös szezont zárt. Most nem mi vagyunk az esélyesek, de egy 28 pontos negyed azért jól jönne 😛

Vasárnap volt a csapatbankett, ahol Michael Sam lett a szezon MVP. Az a Sam, aki ha összehoz idén még egy sacket, akkor Aldon Smith 2009-es évi 11.5 sackes iskolarekordját beállíthatja.
És ha díjak, EJ Gaines megosztva megkapta a legjobb SEC védőjátékos díját a héten, ami nem meglepő, Mike Evans karrierje legkevesebb yardját szerezte ellene (8-at).

Game notes itt már elérhető:  grfx.cstv.com/photos/schools/miss/sports/m-footbl/auto_pdf/2013-14/release/release.pdf

Amúgy arra még emlékszik valaki, hogy szezon előtt átlagosan minket az SEC East hatodik, míg az Auburnt a West csoport ötödik helyére várták?

Pinkel: ""I think if you have been in the national top ten for most of the season, that it's not only good for the Missouri football program but it's also good for the University of Missouri, the state of Missouri, and the city of Columbia, Missouri. That's how a sport can be an asset to the university in a really positive way. It's great. The more consistent you are in that area the more you reap the benefits of that. It effects a lot more than just winning a football game."




Ez még kimaradt: a következő 5 bowl meccs valamelyikén fogunk szerepelni:
BCS nagydöntő; január 6. - vernünk kell Auburnt, és vagy a Michigan Statenek az Ohio Statet vagy a Dukenak a Florida Statet le kell győznie (persze, a komputerek még ekkor is kicseszhetnek velünk, de elvileg ez esetben vagy első vagy második helyre kellene lépnünk a BCS rangsorban)
Sugar Bowl; január 2. - vernünk kell Auburnt, de a Florida State és az Ohio State is nyer; ellenfél egy BCS at large csapat lesz
Capital One Bowl; január 1. - ha kikapunk szombaton, akkor a Captial szervezői vagy minket, vagy a South Carolinat fogják meghívni (nekünk plusz 1 W, de egymás ellenit ők nyerték). Ellenfél a Michigan State lehet (kikapnak Ohio State ellen), esetleg ha őket behívják Rose Bowlba, akkor a Wisconsin, mindenesetre Big Ten csapattal fogunk játszani.
Cotton Bowl; január 3. - ha a Gamecocks kap meghívást a Capital Bowlra, akkor kerülhetünk ide, de valószínáleg a Cotton Bowl hagyományosan egy SEC West csapatot fog hívni (LSU). Itt ellenfél egyébként Big 12 gárda lenne (Baylor, Texas, Oklahoma)
Outback Bowl; január 1. - értelemszerűen ez az utolsó opció, ide már biztosan mehetünk. Ellen: Wisconsin, kivéve ha Michigan State BCS bowlra megy, akkor az Iowa várható.

Nem ez volt közel sem idén a legjobb meccsünk, de megcsinálták a srácok! És mivel az Auburn az év meglepetését is hozta számomra, így Tigris döntő lesz az SEC-ben. Vajon lehetetlen kérés még 2 győzelem idén? 😛
Igazág szerint mindegy is, innentől már bármi lehet, fantasztikus a csapat!!!!

Jön a szezon legfontosabb meccse, amit valószínűleg a DigiSport közvetítése miatt többen is választanak, így rövid előzetes. És igen, ez a szezon legfontosabb találkozója, hiszen ha nyerünk és be is jutunk az SEC döntőbe, ott a Bama (90%-os valószínűséggel tippelem, az Auburn nagyot küzd, de nem nyer az Iron Bowlon) már át fog minket lépni. A képlet egyszerű, ahogyan már az Ole Miss ellen is volt, nyerni kell, nem lehet számolgatni.

Az ellenfél a 21. helyen rangsorolt Texas A&M, más nevükön Johnny "Football" Manziel és brigádja. Furcsa lesz a találkozó, hiszen 40 éve biztosan nem volt olyan nagy téttel bíró meccsünk hazai pályán, mint ez. Játszottunk komoly meccseket itthon, de azok vagy október első felére estek, vagy a presztízsen és egy jobb mérlegen kívül mást nem eredményeztek.
Az Aggies spread offenset használók standard helyzetekben, minden más helyzetben szinte teljesen szabad kezet kap Manziel. Amivel élni is szokott, köszönhetően a Mike Evans elkapónak, illetve a pályán lévő másik 2-3-4 elkapó sebességének, valamint a futók elkapó készségének a backfieldről kimozogva. Mindent kiegészíti egy átlagos futójáték, és máris sejthető, hogy ezt a passzjátékot levédekezni csak egy helyen lehet, a line of scrimmage-n. Idén elég jó a pass rush, illetve a védőfal pressuere készsége, de a Texas A&M támadófala is az NCAA jobb egységei közé tartozik. Trend volt idén sokáig az, hogy Manzielt 3 és sok játékokra kell kényszeríteni, folyamatosan előtte maradva és a zsebben tartva. De lassan kezdik belátni a szakírók, inkább az lehet a legjobb, ha gyors döntésekbe kényszerítik, kergetik, checkdown átadásokat kell dobálni. Az LSU is ezt tette múlthéten, eredménye 41 Manziel passzból 16 talált Aggies gazdára.

Ne legyenek illuzióink, Manziel termelni fog ellenünk is pontokat, kénytelen lesz a mi O#-unk a lehető legjobb formájában pályára lépni. Alapvetően a támadósorunk játéka gyors szélső elkapókra épül, illetve a slot elkapók is gyakran kifelé mozognak, így kevés embert hagyva középen, ahol a jó irányváltású RB-k könnyen találhatnak réseket. Az Aggies passz ellen volt jobb idén, de a futás megállításával szenvednek. Múlt héten sem tudták tartani az LSU fizikális futójátékát, pontosabban engedtek 324 yardot, de 6 yardos átlag alatt, ami meglepő, hiszen a szezon során folyamatosan inkább 7 yard körül futottak ellenük az erős csapatok. Tehát javulnak. Mindenenesetre a mi 3fejű futógépezetünknek szerintem a lehető legtöbbet kell futnia, még akár sok yardos 2. downoknál is, egyrészt így Manziel a pálya mellett kell, hogy álldogáljon, másrészt e téren lehet eredmény. Kinti fórumokon egyértelműen leírták, ha 6 yard alatti átlaggal futunk, akkor az onnantól már csalódás, ahogyan a 40 szerzett pont is szinte elvárás. Az Aggies gyengepontja még a nagy játékok, hajlamosak sokat feltenni egy-egy interception reményében, és ezért idén már többször is komolyabban bűnhödtek.

Nézzük végül a 3 fő tényezőt szerintem a győzelem reményében:

1. Falak
Elég evidens, és adja magát, de akkor is. Idén jók vagyunk mind védő, mind támadóoldalon e téren, legalább 9, de inkább 10-szer mi nyertük a falak összecsapását a 11 meccsünkön. A D-Line főleg októberben bombasztikus formában volt, most is fogniuk kell a futásokat, és egy-egy kiharcolt fumble is nagyon kellene, míg a támadófalnak meg kell próbálnia futásblokkolásban a lehető legnagyobb extrát hozni.

2. Passzkísérletek
Fogunk yardokat, gyors pontokat benyelni. De azonnal össze kell magunkat kapni, mert itt most können dönthetnek olyanok, hogy ki tudja a másikat FG távolságban megfogni. Egyébként az Aggies inkább hosszabb passzokkal fog operálni és gyors driveokkal, mi fogjuk lassítani a játékot várhatólag.

3. Nagy játékok
Ilyen meccset big play nélkül megnyerni lehetetlen. Maziel és Evans fog nagy játékot csinálni, ha nem, az maga lesz a csoda. Simán benne van Johnny Footballtól egy 300 passzolt yardos, 100 futott yardos meccs. Ilyenre csak úgy lehet válaszni, ha Franklin legalább 70%-os pontossággal dob és mellé 75+ yardot fut, vagy több futónk is 100 yard felé jut. Szerencsére sok játékosunkban benne van a nagy játék, reméljük többen is jó napot fognak is.



15 játékosunk számára a holnapi meccs nagyon különleges lesz. Utoljára lépnek fel hazai pályán, és olvasva a neveiket, elképzelhetetlen, hogy 1 verességgel vártuk volna ezt a meccset nélkülük. Szóval egy felsorolást megérdemelnek, illetve néhol 1-1 mondat, amit akkor mondta, amikor mellettünk tették le a voksukat! A nevek aszerint vannak rangsorba állítva, minél korábban kötelezte el magát a játékos mellettünk.

Andrew Wilson, LB - 2008. márciusában választott minket a 3 csillagos LB, akinek a 80-as évek elején az édesapja is lehúzott Tigrisként 4 évet a LB sorban. Így adott volt, hova akar ő is jönni.
Brayden Burnett, DE - 3 csillagos texasi születésű, aki sokáig a Colorado felé hajlott, de ahogy fogalmazott: A campusra érve azonnal tudtam, ez az új otthonom.
Justin Britt, OL - 2 csillagosként válaszott minket, helyi srácként egy percig nem gondolkodott más suliban.
Marvin Foster, DT - Texasból jött ő is, főleg az édesanyja miatt, akit Gary Pinkel azonnal levett a lábáról, külön értékelte, hogy azonnal arról is szó volt, mi lesz vele a suli után.
Jaleel Clark, WR - Pennsylvaniában született Clark, mégis itt érezte azt először, hogy a csapat az egyben egy nagy család is, így 3 csillagosként jött ide.
Matt White, CB - Elismerték róla az edzőink, nem őt mentek feltérképezni Dallasba, de őt látták meg. 17 éves volt, 12-nek nézett ki, óriási karokkal, nagyszerű labdaérzékkel. Megnétek róla pár videót és onnantól mindent beleadtak, hogy idejöjjön, és végül ő lett az első 2009-es szerzemény.
Donovan Bonner, S - 2 nappal White után újabb Dallasban látott srác kötelezte el magát, pedig előtte szóban már odaígérte magát a Colorado Statenek. Aztán találkozott Pinkellel...
Michael Sam, DE - Pinkel edző azzal nyitott felé kb azonnal, hogy jók a méretei, atletikus, de óriási technikai hiányosságai vannak. Ha engedi, hogy e téren fejlesszék, meghatározó kezdő is lehet. Engedte, idén pedig látjuk milyen szezon fut a texasi srác.
L'Damian Washington, WR - Annyira imádja mindenki, hogy hihetetlen, de nem a környékről jött, Shreveportból csábítottuk el január utolsó napján a 2 csillagos elkapót, aki főleg a spread offense miatt választott minket, elmondása szerint.
James Franklin, QB - Az első igazán nagy fogás, Texasból egy 4 csillagos QB március 14-én. Ráadásul a Baylor előtt. Szinte ahogy betette a lábát a campusra ösztöndíjat ajánlottunk neki, amit el is fogadott, és ugyan utána kapott még nagyobb iskoláktól is ajánlatot, már meg se akarta azokat hallani, tartotta magát az ígéretéhez és Tiger lett.
EJ Gaines, CB - Tavasz végén elkötelezte magát nálunk, helyi srácként ez nem is annyira meglepő, de hivatalos csak júlis végén lett, Pinkel ugyanis nyaralni volt, és a papírokat valahova addig elkeverték. Szerencsére végül csak Gaines aggódott, mi is van ilyenkor.
Randy Ponder, CB - 3 csillagosként valamiért senki nem akart neki öszöntdíjat adni, amit nálunk sem kapott meg, de ígéretet igen, hogy jó teljesítmény mellett megkaphatja. Pár hónap és meg is kapta.
Max Copeland, OL - Montanában látta meg a napvilágot és kb 1 éves kora óta a Mizzouban akart játszani. Így ide is iratkozott be, és játszik is itt.
Eric Waters, TE - Texasban nőtt fel, és ennek ellenére úgy választott minket, hogy sose járt előtte a campusunk környékén sem.
Marcus Lucas, WR - Utoljára helyi legényként a 4 csillagos Lucas ígérte el magát hozzánk.

Ők 15-en tehát utoljára öltöznek be hazai meccsre. Többet nem láthatjuk a Faurot Fielden Sam sack táncát, Washington hihetetlen hosszú TD-it, Franklin hangulatváltozásait, Copeland heavy metal szakállát. Akármi is lesz a meccsen éjjel, nekik köszönhetően bebizonyította a csapat, helye van az SEC-ben!

DGB csakcsak megmutatta, miért volt akkora nagy szám, hogy elhoztuk (elvárás, hogy mindenki olvassa a cikkemet itt róla), laza 4 TD csak ma, közte ilyen is:


Remélem idén még egy nagy vereségért küzdhetünk 'Bama ellen 😊Deny

Egyik TD-je sem volt egyszerű tegnap. Kurva jó játékos, csak még keveset használjuk.

DGB csakcsak megmutatta, miért volt akkora nagy szám, hogy elhoztuk (elvárás, hogy mindenki olvassa a cikkemet itt róla), laza 4 TD csak ma, közte ilyen is:


Remélem idén még egy nagy vereségért küzdhetünk 'Bama ellen 😊

Bagettet zavarják el a ..csába. Már régebben is kértem.

Oda a 8-0-ás szezon kezdet, pedig ezt a meccset többször is megnyer/het/tük már.
Most rohadt elkeseredett vagyok.

Franklin már jobban van (tegnap még könnyek között hagyta el a játékteret és a stadiont is később), maximum 5, minimum 3 hét pihenő vár rá. Ha tényleg 5 hét, akkor az 4 mérkőzéses pihenő (Florida, South Carolina, Kentucky, Vols), kettőn játszhatna (Ole Miss, Texas A&M). Egyébként ha a bal válla lenne, akkor 1 hetes kihagyás elég lenne, de hát ez nagyon ha-s mondat...

Értelemszerűen Mauk kezd így, Berkstresser lesz a backup és harmadik opció Eddie Printz. Tervek szerint semmi változás nem lesz playbookban vagy run-pass arányban, marad minden a régiben.

Ezek még nem hivatalosak (CBSSports szerint 6 hét legalább, ESPN szerint teljes szezon), Pinkel lenyilatkozta a tegnapi sajtótájékoztatón, majd este telefonon is, illetve ma reggel is, semmit nem tudnak, hetek, az fix, bővebben kedd környékén lesz info.
Elég peches amúgy Franklin, a vállának ez a része sérült meg bő másfél éve felkészülés során, majd erre sérült rá tavaly pont a Georgia ellen és most ugye megint :/
“But you know what, it doesn’t matter. We went through this last year. It doesn’t matter. … There’s no excuses. There’s none. We’ve got to go out. We’ve got a good football team. Everybody’s got to step it up a little bit. Young corners are going to play. It Mauk’s the starter, that’s good, but we still have to get it done.”

A eredménykövetőben írtam én is ilyesmit, amit Pinkel mondott: azért az egész szezont még ne temessük! Van létező pass rush, Gaines nélkül ugyan a labdavadász secondary gyengül, de Mauk sem rossz QB, vanank tehetséges elkapók és kiemelkedő futók, és egy átlagos O-Line.
Amúgy Chase Daniel a meccs után Pinkeltől elkérte Mauk számát és állítólag még a héten többször is fog vele találkozni, és felkészíteni, milyen úgy kezdő QB-nak lenni, hogy eddig jöttek az eredmények, de nagyon kemény ellenfelek jönnek.

Franklin sérülése egyes források szerint minimum 6 hetes kényszerpihenőt von maga után.vassadi

Regular seasonben már nem léphet pályára.empty taxi

Igen olvastam, out of season 😕 😕 😕Al

Nem egészen, a bowl meccsre elméletileg felépül.

Franklin sérülése egyes források szerint minimum 6 hetes kényszerpihenőt von maga után.vassadi

Regular seasonben már nem léphet pályára.empty taxi

Igen olvastam, out of season 😕 😕 😕

Franklin sérülése egyes források szerint minimum 6 hetes kényszerpihenőt von maga után.vassadi

Regular seasonben már nem léphet pályára.

Franklin sérülése egyes források szerint minimum 6 hetes kényszerpihenőt von maga után.vassadi

Hát köszi az infot. Ennyit a szezonról +%/+!@#Ł$

Franklin sérülése egyes források szerint minimum 6 hetes kényszerpihenőt von maga után.

Szép győzelem, áldozatokkal. Franklin és EJ Gaines is megsérült. Ha tartósak, akkor nekünk kapáltak.

Franklin is megsérül, alakul.

Még el megy a közvetítés is, ettől meg lehet őrülni.

A 2. felesre vissza is aludtunk, de rendesen. Remélem a 4. negyedre összekapjuk magunkat, mert simán hozható lenne ez a meccs.

Kicsit nyuszikként kezdtünk, de a Georgia TD felébresztette az alvó oroszlánt (tigrist) 😀

Jövő héten, ha a Georgiát sikerülne elkapni (ami persze egyáltalán nem lesz ilyen egyszerű), akkor bejelentkeznénk a top 25-be, tuti.Al

Már most bejelentkeztünk, egész pontosan a 25-ek vagyunk 😀