USA és a világ

Belefulladok a posztmodernbe, várom még egy wc illatosító meg egy top tamponmárka állásfoglalását is az ügyben

The murder of #DaunteWright is rooted in white supremacy and results from the intentional criminalization of Black and Brown communities.

This system can’t be reformed.

It must be dismantled and a real system of public safety rebuilt from the ground up.#DefundThePolice

— Ben & Jerry's (@benandjerrys) April 12, 2021

Rövid leszek sorry.

1) Nyelvtanilag értelmetlen... nincs benne "because", "due", "therefore" (vagy ezek korabeli megfelelője) - az hogy ezek közül melyiket implikálod, és melyik tagmondatok között.... az már implikáció.

2) Értelmezni sokféleképp lehet... tessék itt egy értelmezés tőlem.

A milicia az akkori hadsereg megfelelője volt, és/vagy annak hiányában közbiztonságot hivatott biztosítani.

Azért kellett milicia mert
i) Angliától függetlenedés, ott voltak az inidiánok, Mexikó, etc-etc.
ii) vadállatok, haramiák, etc
iii) ott voltak a rabszolgák.....

(Igazából ha nem kell a hadsereg, ez a 3 pont az egyén szintjén is érvényes... manapság közül egyikse igazán, maybe 2... Alaszkában engedélyezném is a fegyvert😛)

Nincs beleírva, de ez volt az oka. Lehet hogy egy Jefferson levélből ki tudnám szedni neked.. most nincs kedvem. Az amúgy se alkotmány persze.

Nem meglepő, hogy ha körbenézel a világban, az összes ország/alkotmány, ami ilyesmi kitételt enged, az általában évszázadokra megy vissza... csehek valami 16. századi faszságra hivatkoztak hasonlónál anno talán.

Szóval oké, fussa a köreit Scalia nyugodtan, ez a munkája... itt-ott még egyet is értek vele. 😊


itt most hosszabb, ez a rész bosszantott fel legjobban... nem tudom miért, lehet csak szar napom volt.

3) Örülök, hogy sikerült a pakikra fókuszálni, és nem ezt mondtam.... dolgoztam nagyon sok indiai indiaival és angol indiaival is. Hatalmas szórás, melyikük beszélt direkt módon és melyikük beszélt etoni akcentussal fancyzve, vagy melyikük tudott értelmes összetett mondatokban fogalmazni, és melyikük bullshittelt 3 oldalas eötvösi körmondatban.

Beszélek angolul, amerikaiul, bullshitül, ezek bármelyik keverékét, etc.... az angol jogi bikkfanyelvet is megértem, de ott már néha meg kell állnom, hogy mégis mi a fasz, hol van az alany-állítmány egyeztetés, minek toldottad be ezt a három kitételt hogy "not withstanding the previously mentioned___" /without prejudice to ____", "where the circumstances warrant it" etc
Szóval szerintem ez inkább jogi találmány, szerintem egy magyar jogszabálytól is herótot kapnék....

(Voltak erről értekezések, miért kell szakzsargonban/komplex módon beszélni, illetve hogy ez pozitív/negatív dolog egyáltalán.... fontos h a szaknyelv egyszerűsítse/standardizálja a kommunikációt, ugyanakkor az is lehet, hogy ez inkább csak egyfajta megvédése a szakmának, hogy a plebs ne értse mondjuk.... mindegy, ez mellékvágány. De én nem szoktam direkt így beszélni pénzügyi témákról.. sőt pont az ellenkezője, h megértse a másik kolléga is, ha látom rajta hogy nem vágja az akronímát (amiket főleg utálok), vagy a koncepciót in general..)

Ironikus, mert szerintem a fórumhozzászólásaim meg pont az ellenkezője... teljesen összevisza mondatszerkesztés. Ez is érdekes.

Ettől függetlenül nincs mentség arra, ha valaki egy rendkívül fontos szöveget, amit utána emberek tízezrei, százezrei használnak, szarul(=félreérhetően) ír meg.

 en.wikipedia.org/wiki/Capital_Requirements_Regulation_2013
300-400 oldalas doksi talán... keress rá, hány kérdést kellett feltenni az EBA-nak, hogy "mégis mi a faszra gondoltatok itt bazzeg..."

 www.eba.europa.eu/single-rule-book-qa/search
Tudod mit, itt a link, 5000 felett járunk bőven.. ha most nekem valamit interpretálnom kell, akkor 3-4 kulcsszóra itt mindig keressek rá. Haggyanak má'....

Nem tudom hova akartam kilyukadni, valszeg nem is cáfolom meg az összes pontodat... de én jobban szeretek common sense és kontextus alapján/figyelembevételével is dönteni. Valszeg ezért se lettem jogász 😊

PS: pont a mentális betegre volt talán egy angol prcedens, azt azért emelte ki Scalia....

Szerkesztette: Igor

Kezdjük ott, h nincs nyelvtanilag értelme... már innentől nincs értelme az egésznek, mert olyan szinten lehet csűrni-csavarni a dolgot... legalább háromféle, ha nem több módon lehet értelmezni, mit is jelent a mondat/a bekezdés. Igor

Ezzel nem ertek egyet, amerikaiak irtak, van ertelme, az, hogy tobb fele keppen lehet most evszazadokkal kesobb ertelmezni, az mar mas kerdes, de errol lentebb.

(Bár ebben speciel bőven van tapasztalatom, amikor a Basel tőke- és likviditásmegfelelési szabályrendszert kell épp értelmeznem mondjuk... és ugyanúgy tele van "angoltalan" mondatokkal.
Pláne vicces, mert amikor emerging országokat nézek és mondjuk Pakisztán v UAE átülteti a saját országának regulációjába, ők már tudnak értelmesen fogalmazni... na, zárójel vége.)Igor

Farange mondta talan valamelyik felszolalasaval a Brexit elott vagy utan, hogy siker eseten bonusz, hogy nem kell hallgatnia tovabb ahogyan az EU tisztviseloi megeroszakoljak az angol nyelvet 😊 Szerintem ez nem titok, hogy letezik az angol, meg a burokrata/uzleti angol, ami a vilag fejlett felen a kozvetito nyelv es utobbi bizony sokszor nagyon-nagyon elter az igazi angoltol. Ez van. A pakik meg del-azsiaiak kb. minden jogszabalyukat a gyarmati idokbol tartottak meg, vagy atemeltek a modern UK-bol, nem meglepo, hogy sok tekintetben van igenyuk az igazi angolra.

Ettől függetlenül, szerintem a right to bear arms a tökéletes példája, miért nem működik a textualizmus....
1) miért kell dolgokat jelenlegi és nem historikus kontextusban értékelni, és/vagy
2) miért fontosabb a törvény szelleme/szellemisége, és miért kevésbé fontos a betűje.
Igor

Ezzel sem ertek egyet. A "historikus" ertelmezes sem azt jelenti, hogy mereven ragaszkodsz a tobb szaz eves jelentestartalmakhoz, akkor is ha annak nincs ertelme, vagy logikai lyukat erdmenyez, hanem azt, hogy feltarod mit irt le a torvenyhozo, megprobalod ertelmezni es nem pedig sajat magad kitoltot a sajat ertekrendszered alapjan a sajat kivanalmaid menten.

Az altalad emlitett peldanal maradva (es most nehol magyarazo leszek, mert sokakat nem erdekelt, hogy mi folyik az SC-ben, igy nincsenek kepben):

2008-ben volt egy nagy SC dontes arrol, hogy akkor most van joguk fegyverekhez es fegyverviseleshez vagy sem, mert a 2. alkotmanykiegeszites azt mondja, hogy:

" A well regulated Militia, being necessary to the security of a free State, the right of the people to keep
and bear Arms, shall not be infringed."

„Mivel egy jól szervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek/embereknek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani.”

A konzervativ szemlelet gyozott. Scalia, a konzervativ textualist szallitotta a dontest, es erte nemi kritika, hogy kicsit szembe ment a textualista szemlelettel.

De hogyan is ervelt Scalia? Elkezdte nyelvtanilag ertelmezni a szoveget. Jol lathatoan ket reszbol all.Bevezeto resz meg rendelkezo resz. A bevezeto resz csak erveli a rendelkezo resz tartalmat, igy a rendelkezovel kell kezdeni: "nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani". Ez osszhangban van a gyakorlattal, mi szerint az indok resze a rendelkezo resz altalanossagat nem csorbitja, igy ekkent kell ertelmezni, TEHAT a bevezeto resz megindokolja, hogy miert hozza letre a fegyverviseles jogat, de azt nem korlatozza.

Textualistakent o ugy ertelmezte, hogy a right of the people kikotes egyeni szinten hoz letre jogokat, es nem csak kollektiv szinten, mint pl, hogy joguk van National Guardot szervezni az allamoknak, akik viselhetnek fegyvert, hanem akkent, hogy az egyeneknek joguk van fegyverviseleshez, mivel az alkotmany tobb mas pontjaban is hasznaljak ezt a kifejezest es mindenhol egyeni jogokat keletkeztet, igy itt is ekkent kell ertelmezni, annal is inkabb, mivel az elso 10 kiegeszites egyszerre irodott, igy a szohasznalatuk is velhetoen kozel all egymashoz, igy mivel ott is egyeni jogokat keletkeztet, itt is azt tesz.

Johet a rendelkezo resz masik eleme: "keep and bear arms". Fogta es tarsitotta ezeket az akkor hasznalatos kifejezeseket a mai parjaikhoz: keep-have, bear-carry, arms- weapon, de azzal a cellal, hogy az akkori jelentesuket megertse.

Es itt jon az a pont ahol sokan mondjak, hogy szembement a textualismmal meg az originalismmal, hiszen ezen elvek menten csak azok a fegyverek johetnenek szoba amik a 18. szazadban mar leteztek. Na ez amugy nagy f@szsag es teljes felreertese a textualismnak.Az, hogy valamilyen technologiai vivmany vagy fejlesztes nem letezett akkor, az nem jelenti, hogy az alkotmanyt nem lehet textualista modon alkalmazni ra, mint ahogy a szolasszabasag is ertelmezheto modern technikai platformokra.

Majd jott a "keep and bear Arms" resz. Megnezte a korabeli ertelmezeseket es tobb mas megszovegezeskori tagallami alkotmanyt ahol mind egyeni szinten ertetodtek. A sima nyelvtani ertelmezesbol arra a kovetkeztetesre jutott, hogy ha ez kollektiv szinten engedne csak meg, katonai jelleggel, akkor ott lenne meg az "against" utana, de nincs. (ennek az ertelmezesnek meg ennek a nyelvtani erdekessegnek van egy modern big data kutatasos kritikaja:  www.theatlantic.com/ideas/archive/2020/02/big-data-second-amendment/607186/ ) Levezette tehat, hogy ez a birtoklast es viselest jelenti. Majd osszetette a reszeket es azt mondta, hogy mivel nem itt adja a jogot a fegyverviselesre es birtoklasra, hanem megiltja, hogy ezen jog csorbitasra keruljon, igy ez a jog mar letezo jog. (milyen szep textualist ertelmezes 😊 )

Ezutan ertelmezte meg a bevezeto rendelkezest is hasonlo modon, majd megallapitotta, hogy ez a 2. kiegeszites bizony az egyennek ad jogot, hogy onvedelem celjabol fegyvert tarthasson.

UGYANAKKOR, ezt a jogot nem ismerte el feltetlen jognak, es ezert erik olyan kritikak, hogy amikor a jog hatarait ertelmezte, eltert a textualista ertelmezestol, ugyanis azt mondta, hogy szerinte ez az alkotmanykiegeszites, ami megtiltja, hogy a korabban mar letezo jog csorbitasra keruljon, nem jelenti es soha nem is jelentette azt, hogy barmilyen fegyvert, barmilyen modon es barmilyen celra tarthatnak a polgarok. Ugy ervelt, hogy az akkori jelentest kell keresni, es a keep and bear mar akkor sem adott korlatlan jogokat.

Szerinte pl a letezo egyeb jogszabalyok megtilthatjak, hogy mentalis betegek, buntetett eloeletuek birtokoljanak fegyvert, vagy hogy jogszeruen tilthato bizonyos fegyverek kereskedelme es az is, hogy pl iskolakban vagy egyeb helyeken ne lehessen viselni. Azonban ezeknek a tiltasoknak a nagyresze akkoriban nem volt ervenyben, tehat a kritika, hogy elhagyta a textualism es originalista szemleletet, az nem a balrol erheti, hanem a szelsoseges textualistaktol es originalistaktol, mert originalistkent azt kellett volna mondnaia, hogy mivel a 2. kiegeszites nem zarja ki pl a mentalis betegeket, es akkoriban ilyen jogszabaly sem volt, ezert jelenkorban alktomanyellenes mentalis betegeket kizarni es tiltani a fegyverviselesuket. Scalia azonban ugy ervelt, hogy fegyverviselesi tiltaosk mar a 19. szazadtol kezdve voltaz az USA-ban, raadasul pl az angol Bill of Rights is kizarta a mentalis betegeket es a buntetett eloeletueket, igy tehat nem kell az originalist szemleletet teljesen hatrahagyni, amikor a fegyverviseles korlatjai mellett ervel, mert szerinte a jogkoveto, fegyverviselesre kepes polgarokrol szol a rendelkezes, osszhangban a kor nyugati normaival.

Azt pedig, hogy milyen fegyverek tartoznak a vedelem korebe, ugy ertelmezte, hogy szerinte a nyelvtani szerkezet es a kor sajatossagai arra vezetik, hogy a polgarok altal altalanossagban birtokolt fegyvereket fedje, es pl a hajoagyut vagy a a nagyobb pusztito erejueket nem. Itt hivatkozott egy most majd 100 eves SC dontesre (ami a jelen dontesig az egyetlen egy alkalom volt amikor az SC errol a fegyverviselesi jogrol dontott), ahol az SC mar megallapitotta, hogy a levagott vegu shotgun pl nem tartozik a szabadon viselheto fegyverek korebe, mivel az veszelyes es "szokatlan". Itt ugye ha szelsosegesen originalist lett volna, azt mondja, hogy csak es kizarolag azok a fegyverek johetnek szoba, amik akkor leteztek, vagy azoknak kozvetlen leszarmazott, modern valtozatai. Szerintem amugy siman originalist az ervelese, megfuszerezve jozan esszel, amit a korabeli gyakorlatbol vezet le, raadasul az originalism nem azt jelenti, hogy ha az eletviszonyok kozben megvaltoztak es ujak jottek letre, akkor nem alkalmazol rajuk semmit es tudomast sem veszel roluk.

Osszessegeben tehat Scalia originalist allaspontot foglalt, a jogtudomany (jobbos es balos is) ezen a konszenzuson van, hiszen a szavak es korabeli jogszabalyok ertelmezeset tartott a donteshez vezeto utnak, de ennel donthetett volna szelsosegesebb originalistakent is, amit sokan felronak neki.

Ezzel szemben a kor balos SC biroja, Stevens, aki ellenvelemynt ugy dontott, hogy nem az "orokke fejlodo" alkotmany normai menten fog ervelni (hiszen a balos birok abban hisznek) hanem megprobalja originalist ervelessel kikezdeni Scalia erveit es mas nyelvtani es tortenelmi ertelmezesre helyezkedve megcafolni azt (Ergo o is elismerte, hogy Scalia az 5 fos tobbseg kepviseletebn originalist es textualist alapokra helyezkedve hozta meg a dontest (A fent linkelt atlantic cikk amugy az o ellen-erveleset is kikezdi.), meg akkor is, ha o ezzel az originalist ervelessel tortenelmi alapon sem ertett egyet, de ugy gondolta, hogy az originalist szemleletnek mas eredmenyre kellene vezetnie. Az pedig szinten alapvetes, hogy a balos birok tobbnyire az originalism ellenparjat, az elo-alkotmany elvet valljak, ami azt jelenti, hogy az alktomany fejlodik folyamatosan, igy termeszetes, hogy mas korokban mast jelent. Itt van nemi kapcsolodasi pont ezen elmelet es az originalist kozott, amikor arrol beszelt Scalia, hogy milyen fegyverekre terjed ki, hiszen szerinte az atlagosan birtokolt fegyverekre, ami ugye mast jelentett az 1790-es evekben es mast 2020-ban, tehat "mozgas" van a tartalomban, ugyanakkor itt a mozgast nem a biro sajat szubjektiv ertekitelete adja, hanem egy mindekor fix tartomanyrol van szo.

Akit erdekel, amugy itt egy kritika a 2008-as dontessel kapcsolatban, tortenelmi forrasokat citalva es ugy ertelmezve, hogy szerintuk originalist ertelmezessel sem lehetne ilyen szeles a fegyverviselesi jog, habar atolvasva, ebben is csomo olyan erv van, amit megcafoltak konzervativok mar, mert csomo tortenelmi esemenyt -foleg az antifederalistak korabeli reakcioit- cital kontextus nelkul, de ezeket mar nem keresgelem ki, ide teszem a teljes cikk linkjet kommentar nelkul:
 cardozolawreview.com/wp-content/uploads/2018/08/FINKELMAN.37.2.pdf )

Szerkesztette: undisputedly

Nekem egyetlen kérdésem volna: ha ennyire körülményes dolog a szövegszerű értelmezés vagy ennyire nem egyértelmű és ráadásul ugye 200 év alatt sok minden teljesen megváltozott, akkor miért nem készítenek az USA-ban egy modern alkotmányt? Mi ennek az oka? Tiltja valami?
Sobri Jóska

tradicio.
csebi

Úgy kérdezem akkor, hogy van bármi logikus oka, hogy nem készítenek egy modern, 21.századi alkotmányt?
Sobri Jóska

Gondolom nincs hozzá meg a kellő konszenzus. Ha meglenne, megtennék, mindegy, hogy hol mi van leírva.

Az a baj, hogy meg mindig nem erted mit csinal az SC. Csak azt latod, hogy 2 lehetseges kimenetele van a szavazatnak: progressziv vagy konzervativ ertekek menten hozott dontes. Ezt egyszerusited le arra, hogy mivel ezt ugyis lehet tudni (ertek-preferenciajat a biroknak), ezert nem kell hozza elokepesites, meg tulajdonkeppen politizalnak.

Kozben teljesen figyelmen kivul hagyod, hogy az SC az nem egy venek tanacsa, ahova a kenyes ugyeket elviszik megvitatni, majd az okos es tobbnyire idos tanacstagok dontenek. Az SC-hez kerulo ugyek tulnyomo tobbsege mar megjart elotte legalabb 2 szintet a biroi rendszerben, igy az SC az esetek tobbsegeben vagy arrol dont, hogy maradjon-e az alsobbfoku dontes vagy valtozzon az ellenkezojere (tobbnyire).

Mire odakerul az SC-hez, mar a problemat magat feltarjak (az esetek tobbsegeben eleg szelesen), az SC csak a kerelmezo kerelme menten feltarja, hogy az alsobb foku birosag dontese osszhangban van-e a jogszabalyokkal vagy sem.undisputedly

Nem vagyok jogász, de a) teljesen hülye se vagyok (tanultam pár év jogot - fakultative, ELTE JTK), b) alapvetően értem mi a dolguk, ezt szerintem jogi végzettség nélkül is lehet. 😊

Ez amit leírsz így van, és nem ez a gond. Ez egy normális jogrendszer felépítése, kell a felsőbb - köztük legfelsőbb - ítélkezési fórum, ahova korrekcióért lehet fordulni, és kell egy alkotmányt is értelmező fórum, mert a világ változik, a fogalmaink változnak, újra és újra kell értelmezni az esetleg több száz éve leírt szövegeket, amik (alkotmány esetében) többnyire nem konkrétumokban fogalmaznak.

A probléma az, hogy ha amikor a legfelsőbb szinte kerül egy döntés, akkor ha a könkrét ügy aktáinak a kinyitása nélkül, előre nagy biztonsággal meg tudom tippelni, hogy mi lesz a kimenetel, mégpedig nem csak a kimenetelt, hanem azt is, hogy konkrétan melyik bíró hogyan szavaz, akkor azt csűrhetjük ahogy akarjuk, akkor az egy sóhivatal. Csak azt nem csinálja, ami a dolga lenne. Az ad értelmet egy legfelsőbb fórumnak, hogy az nem így működik.

Btw, amit te serelmezel, azt pont legtobb esetben a progressziv birok csinaljak. Politizalnak. Ezt hivjak "legislating from the bench"-nek az amcsik. Ez az amikor a jogszabalyertelmezest olyan szintre fejlesztik, hogy valamilyen absztrakt indoklassal mar egyertelmuen policy-t alkotnak ahelyett, hogy a jogot ertelmeznek.

Korabban mar volt rola szo, a liberalis birok az elo alkotmanyban hisznek, mig a konzervativok tobbsege "textualist", azaz az irott szo kotoerejeben hisz. Magyaran, egy progresszib biro siman ertelmezi azt a jogszabalyt ami azt mondja, hogy "1+1=2" akkent, hogy igazabol a jogalkoto szandeka itt az volt, hogy 1+1 az 3 legyen, de szukseg eseten akar 5 is, mig a konzervativ meg azt, hogy nem erdekli semmi, a jogalkoto azt mondta 1+1=2, akkor az bizony 2.

A textualistok, mint pl a most beiktatott ACB is abban hisznek, hogy a biro szerepe nem terjedhet ki annak ertelmezesere, hogy egy jogszabaly jo-e vagy sem, nekik pusztan a jogalkotok altal meghatarozott, jogszeruen letrehozott jogot kell alkalmazniuk, akkor is ha az szerintuk nem kivanatos eredmenyre vezet. A progresszivek szerint meg ha nem kivanatos eredmenyre vezet, akkor az nem lehetett a jogalkoto szandeka, szoval kiboviti az ertelmezest, mert a jogot nem az irott formaja szerint kell ertelmezni, hiszen pl az alkotmany is egy elo norma, folyamatosan valtozik a tartalma az adott kor normai szerint.

Elvont sajat peldam: "minden polgarnak joga van egy kg sajthoz". Illegalis bevandorlo perel, mert o nem kapott. Elso fokon bukja, fellebbez, ott nyeri, jon az SC:

Konzervativ biro: A polgar a kor nyelvezeteben akkent volt hasznalatos, hogy csak es kizarolag az allampolgarokat foglalta magaba, igy az illegalis bevandorlokat nem illeti meg az ingyen sajt, mivel a szabaly nem tett olyan kikotest, hogy oket is illetne, teat ezen szabaly alapjan nem jar sajt".

Progressziv biro: A polgar kifejezes hasznalataval a jogalkoto azt akarta elerni, hogy a teruleten elo minden ember jogosult legyen egy kg ingyen sajtra, igy a jelen korban alkalmazva ezt a szabalyt, a jogalkoto akarata minden bizonnyal kiterjedne az illegalis bevandorlokra is - hiszen az allam teruleten elnek, es allampolgarsagi kikotes nelkul kell ezt a szabalyt alkalmazni-, tehat jar nekik, sot, a jogszabaly azt is mondja, hogy joga van a sajthoz, es habar arrol nem rendelkezik, hogy a szallitas stb koltseget ki allja, minden bizonnyal nem akarta a polgarokra terhelni a dijat, ezert a sajttal kapcsolatos minden koltseget is az allam all".

Na most ez csak egy nagyon-nagyon leegyszerusitett pelda, valojaban a modern, 21. szazadi eletviszonyok olyannyira bonyolultta valtak (uzleti szfera, allami szfera, stb.), hogy a problemakat csak magasan kepzett birok latjak at olyan szinten, hogy aztan azt elhelyezzek a komplex jogrendszerben akkent, hogy sajat magukat navigaljak, hiszen felettes biroi gyakorlatra nem hivatkozhatnak vagy hagyatkozhatnak)
undisputedly

Ez egy jogon belüli szakmai vita, amibe én nem akartam beleszólni, vitassa meg a szakma. Vagy ne vitassa meg, ha mindkét (esetleg több) nézőpont is valid, hanem üljön ott ilyen is, meg olyan is aki ezt meg azt képviseli. Az más kérdést, hogy a "szélsőséges" ilyen vagy olyan megközelítést marhaságnak gondolom (hogy lehet például egy olyan szabályt, hogy "lőfegyver viselése megengedett nyilvános helyen" eredeti értelmezésben vizsgálni, amikor a szabályt akkor alkották meg, amikor előtöltős pukkancsok voltak csak, a revolver se létezett, és lila dunsztjuk se lehetett arról, hogy valamikor percenként 1500 lőszert kilövő automata fegyvert lehet hónalj alatt hordani majd. És mi lesz kétszáz év múlva, ha egy tenyérben hordható csúzlival el lehet pusztítani egy komplett háztömböt? Akkor is le-textualizáljuk majd a kérdést elöltöltős pukkancs helyzetre, mert az alkotmány szent? Hasonló a bajom a nagyon "progresszív" nézőpontokkal, amik már tényleg szabályt alkotnak szinte szabály értelmezés szerint). Nem fosom a szót többet, a lényeg, hogy - szélsőségen kívül - ez egy szakmán belüli ügy, akár vita van, akár egyetértés, akár jó ha párhizamosan léteznek, akár nem jó, oldja meg a szakma, hogy az eredmény megfelelő legyen. Téged sem érdekel gondolom, hogy egy kliens-szerver architektúrájú szoftvernek mennyire "vékony" vagy "vastag" a kliense ill. szervere és milyen middle tier modulok vannak esetleg még közbeiktatva. Olyan szélsőségesen "vékonyat" vagy "vastagot" nem akarsz, ami már does not even make common sense, a többi a szoftver fejlesztők dolga, oldják meg, hogy használható legyen, és működjön jól. Na, én ebből a szempontból véleményeztem a SC-t. Engem nem érdekel, hogy belül milyen logika működteti a SC-t. Én egy fekete dobozként kezelem, amitől annyi az elvárásom, hogy a bemenő inputokból minőségi outputot generáljon, olyant, ami jó, használható, up-to-date, alkalmazható, stb.

De ha az a fekete doboz pontosan ugyanazt tudja produkálni adott bemenetekre, amit egy random párkatonákból összeválogatott viccbizottság tud, akkor nem ér többet, mint egy zsibvásári bizsu, hiába végeznek a dobozon belül kurva magasröptű munkát. Mert ugyanazt tudja. Ha egy autó 10 liter benzint fogyaszt, és 26 lóerős, akkor tök mindegy, hogy egy trabant motorról van-e szó, vagy egy 25 századi technológiájú magfúziós csodáról, a hasznossága, tudása pontosan ugyanakkora kettőnek.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Nekem egyetlen kérdésem volna: ha ennyire körülményes dolog a szövegszerű értelmezés vagy ennyire nem egyértelmű és ráadásul ugye 200 év alatt sok minden teljesen megváltozott, akkor miért nem készítenek az USA-ban egy modern alkotmányt? Mi ennek az oka? Tiltja valami?
Sobri Jóska

tradicio.
csebi

Úgy kérdezem akkor, hogy van bármi logikus oka, hogy nem készítenek egy modern, 21.századi alkotmányt?
Sobri Jóska

Egy szent tehénnek számít... és megvan rá a folyamat - alkotmányt csak kiegészíteni lehet, újraírni/újat kiadni nem.

Hogy ez mennyire logikus? Véleményfüggő 😊

Szerkesztette: Igor

Nekem egyetlen kérdésem volna: ha ennyire körülményes dolog a szövegszerű értelmezés vagy ennyire nem egyértelmű és ráadásul ugye 200 év alatt sok minden teljesen megváltozott, akkor miért nem készítenek az USA-ban egy modern alkotmányt? Mi ennek az oka? Tiltja valami?
Sobri Jóska

tradicio.
csebi

Úgy kérdezem akkor, hogy van bármi logikus oka, hogy nem készítenek egy modern, 21.századi alkotmányt?
Sobri Jóska

tradicio.

Nekem egyetlen kérdésem volna: ha ennyire körülményes dolog a szövegszerű értelmezés vagy ennyire nem egyértelmű és ráadásul ugye 200 év alatt sok minden teljesen megváltozott, akkor miért nem készítenek az USA-ban egy modern alkotmányt? Mi ennek az oka? Tiltja valami?
Sobri Jóska

tradicio.
csebi

Úgy kérdezem akkor, hogy van bármi logikus oka, hogy nem készítenek egy modern, 21.századi alkotmányt?

Nekem egyetlen kérdésem volna: ha ennyire körülményes dolog a szövegszerű értelmezés vagy ennyire nem egyértelmű és ráadásul ugye 200 év alatt sok minden teljesen megváltozott, akkor miért nem készítenek az USA-ban egy modern alkotmányt? Mi ennek az oka? Tiltja valami?
Sobri Jóska

tradicio.

Nekem egyetlen kérdésem volna: ha ennyire körülményes dolog a szövegszerű értelmezés vagy ennyire nem egyértelmű és ráadásul ugye 200 év alatt sok minden teljesen megváltozott, akkor miért nem készítenek az USA-ban egy modern alkotmányt? Mi ennek az oka? Tiltja valami?

Right to bear arms és textualizmus.... ennél viccesebb példa nincs, szerintem.
Igor

Na, kerlek ird le, miert tartod a dontest "vicces peldanak", szivesen olvasnam.
undisputedly

Kezdjük ott, h nincs nyelvtanilag értelme... már innentől nincs értelme az egésznek, mert olyan szinten lehet csűrni-csavarni a dolgot... legalább háromféle, ha nem több módon lehet értelmezni, mit is jelent a mondat/a bekezdés.

(Bár ebben speciel bőven van tapasztalatom, amikor a Basel tőke- és likviditásmegfelelési szabályrendszert kell épp értelmeznem mondjuk... és ugyanúgy tele van "angoltalan" mondatokkal.
Pláne vicces, mert amikor emerging országokat nézek és mondjuk Pakisztán v UAE átülteti a saját országának regulációjába, ők már tudnak értelmesen fogalmazni... na, zárójel vége.)

Ettől függetlenül, szerintem a right to bear arms a tökéletes példája, miért nem működik a textualizmus....
1) miért kell dolgokat jelenlegi és nem historikus kontextusban értékelni, és/vagy
2) miért fontosabb a törvény szelleme/szellemisége, és miért kevésbé fontos a betűje.

És szerintem a textualizmus nem üti amúgy a kettes pontot, nagyon sok "középutasabb" konzervatív bíróval sok ügyben egyet tudok érteni.... az extrémebb esetekkel kevésbé.

De ez a vita nagyon messzire visz, és 200 év távlatából nem lehet feloldani.... azt pláne nem szeretem h teljesen átpolitizálódott az egész, és az elmúlt 20 évben ennyire kiéleződött az egész politikai paletta/élet amúgy.
Ez van. 😕

Valszeg nem fogunk egyetérteni... és valszeg nem fogsz meggyőzni, de szívesen olvasom az ellenvéleményt. Bár nagyjából sztem sejtem miket fogsz írni... mert ez kb alappélda mindig amikor a textualizmust vs aktivizmust ellenpontozzák.

És tizenikszéve, egy-két egyetemi kurzuson átrágtuk ezeket és nekem az bőven elég volt. Egy darabig játszottam az ötlettel, hogy law school (LSAT-et írtam is), de szerintem bölcsen elengedtem a dolgot... szóval előre szólok, nem feltétlen van kedvem belemenni, hosszas csatározásba. Mert akkor jogásznak mentem volna 😛

Szerkesztette: Igor

A textualistok, mint pl a most beiktatott ACB is abban hisznek, hogy a biro szerepe nem terjedhet ki annak ertelmezesere, hogy egy jogszabaly jo-e vagy sem, nekik pusztan a jogalkotok altal meghatarozott, jogszeruen letrehozott jogot kell alkalmazniuk, akkor is ha az szerintuk nem kivanatos eredmenyre vezet.
undisputedly

tovabbra is hozza fogom tenni ehhez mindig, hogy nehez ezt igy elfogadni, amikor talan egyik legfontosabb dontesednel fogod es erre az egeszre fittyet hanysz es nem igy dontesz. nem eleg hangoztatni, igy is kell cselekedni, es hat ebben azert voltak kulonbozo problemak a korabbi textualista biroknak beallitott szemelyeknel is.
csebi

Nyugodtan tedd hozza, ha ez a velemenyed en pedig ismet megemlitem, hogy a jogtudomany es szakma (leegyszerusitve olyan sziten, hogy itt megbeszeljuk) ezen elfogadott toresvonal menten kategorizalja a ket csoportot, es ugy latjak ahogyan fent is csoportositottam.
undisputedly

jo. bar en mar olvastam olyat is, hogy Scalia sem feltetlenul annyira rohadtul textualista, ha erdeke ugy kivanja, de ez is ezerszer leragott csont mar.

akkor kerdezek toled vmit:
szted az textualitizmus mikor a precedensbirosagkent ugy hozol meg egy precedenst, hogy kikotod, hogy az nem lehet precedens kesobbi ugyekben? tehat ezt textualistakent elfogadod bmikor is?

Right to bear arms és textualizmus.... ennél viccesebb példa nincs, szerintem.
Igor

Na, kerlek ird le, miert tartod a dontest "vicces peldanak", szivesen olvasnam.

A textualistok, mint pl a most beiktatott ACB is abban hisznek, hogy a biro szerepe nem terjedhet ki annak ertelmezesere, hogy egy jogszabaly jo-e vagy sem, nekik pusztan a jogalkotok altal meghatarozott, jogszeruen letrehozott jogot kell alkalmazniuk, akkor is ha az szerintuk nem kivanatos eredmenyre vezet.
undisputedly

tovabbra is hozza fogom tenni ehhez mindig, hogy nehez ezt igy elfogadni, amikor talan egyik legfontosabb dontesednel fogod es erre az egeszre fittyet hanysz es nem igy dontesz. nem eleg hangoztatni, igy is kell cselekedni, es hat ebben azert voltak kulonbozo problemak a korabbi textualista biroknak beallitott szemelyeknel is.
csebi

Nyugodtan tedd hozza, ha ez a velemenyed en pedig ismet megemlitem, hogy a jogtudomany es szakma (leegyszerusitve olyan sziten, hogy itt megbeszeljuk) ezen elfogadott toresvonal menten kategorizalja a ket csoportot, es ugy latjak ahogyan fent is csoportositottam.

Right to bear arms és textualizmus.... ennél viccesebb példa nincs, szerintem.

Vajon mi a jog szellemisége és vajon mi a jog szövege.... örök vita, úgyse lesz egyetértés, inkább bele se menjünk.

Szerkesztette: Igor

A textualistok, mint pl a most beiktatott ACB is abban hisznek, hogy a biro szerepe nem terjedhet ki annak ertelmezesere, hogy egy jogszabaly jo-e vagy sem, nekik pusztan a jogalkotok altal meghatarozott, jogszeruen letrehozott jogot kell alkalmazniuk, akkor is ha az szerintuk nem kivanatos eredmenyre vezet.
undisputedly

tovabbra is hozza fogom tenni ehhez mindig, hogy nehez ezt igy elfogadni, amikor talan egyik legfontosabb dontesednel fogod es erre az egeszre fittyet hanysz es nem igy dontesz. nem eleg hangoztatni, igy is kell cselekedni, es hat ebben azert voltak kulonbozo problemak a korabbi textualista biroknak beallitott szemelyeknel is.

Nem politizal. Csak kivulalloknak tunik ugy, hogy a jogrendszer egy egzat es logikailag zart rendszer ami mindig, minden korulmenyek kozott alkalmazhazo a szabalyozni szandekozott eletteruleten.

Ez kozel sincs igy. A jog bonyolult, foleg egy szovetsegi rendszerben ahol a feladat- es hataskorok fel vannal osztva es az eljarasjogi/jogalkotasi resz rendkivul bonyolult.

Ha ez nem igy lenne, idomitott majmok is lehetnenek birok, vagy egy szamitogepes program, de az igazsag az, hogy a legmagasabb szintu birosag tagjakent donteni a legnagyobb szellemi kihivas lehet.

A kommented alapjan nem erted, ami amugy nem gond, nem jogaszoknak szerintem rendkivul unalmas es feleslegesen bonyolultnak tunhet a kerdes.

Nem azt vizsgaljak, hogy ez egy jo jogszabaly-e, jo egeszsegugyi rendelkezeseket tartalmaz, hanem azt, hogy a szovetsegi kormanynak a tagallamok es a szovetsegiek kozotti alkotmanyos feladatmegosztas alapjan joga volt-l egyeni mandatumot (buntetest vagy adonemet) kivetni. Eloszor arra jutottak, hogy igen, aztan 2017-ben a gop lenullazta az egyeni mandatumot es kerdesesse valt, hogy ezaltal alkalmazhato-e a teljes ACA.

Itt olyanokat vizsgalnak tehat, hogy jogszeruen hoztak-e letre a jogszabalyt vagy sem, serultek-e a tagallami jogok vagy sem, plusz egyeni szinten, hogy a mandatum kotelezosege es a bunteto adoztatas sert-e alkotmanyos jogokat.
undisputedly

Ez mind világos. 😊 Nem vagyok jogász, a szakmát nyilván nem látom belülről, de ennyit azért felfogok belőle.

De ezzel együtt is, ha egy testület akármilyen magasröptű, magasztos ügyekről is dönt, ha előre fogadni lehet a végeredményre, mégpedig úgy, hogy 5:4 lesz, pontosan olyan megoszlásban, hogy kik delegálták az adott bírót, akkor az a bíróság tulajdonképpen nem csinál semmit. Illetve politizál. Mert ezt kilenc rancom utcáról behívott ember is meg tudja tenni, hogy a vége rendszeresen 5:4 legyen ide, vagy oda.

Ennyi volt csak a mondanivalóm. Hogy vagy túl van ez fújva, a repik és demokraták is túlértékelik a dolgot, mert a gyakorlatban az van, hogy a bekerült bíró független lesz, nem lesz "partisan" döntések sora az eredmény. Vagy pedig nem értékelik túl, joggal futnak a többség után, de akkor az egész intézmény el van k***rva mert nem szabadna így működnie, mert ezt egy sóhivatal is produkálni tudná akkor, amiben csak párt színben gombot nyomnak, fölösleges beültetni oda a 9 legnagyobb jogi koponyát.
peterk2005

Azért az indoklás is számít, nem csak a szavazat.
Sobri Jóska

Csak akkor, ha a szavazatra nem lehet előre laikusként is fogadásokat kötni. Ha laikusként ki tudnám találni előre, hogy az orvos mit dönt, a diagnózis is fölösleges lenne. De nem tudom. A bírói ítéleteket sem szabadna tudnom.
peterk2005

Mindig számít az indoklás.
Ezért jó ha a SC-ban vagy az Alkotmánybíróságban bírók vannak, mert az indoklások tartalmaznak sokszor lényeges részleteket, nem csak arról szól, hogy 9:0 vagy 5:4 ide vagy oda.
Én sokszor ki tudom találni laikusként is, hogy az orvos miként dönt. Például a legutóbbi 4 alkalommal amikor "beállt a derekam" mindig MR, majd neodolpasse-kúra, majd aflamin, és mindig segített is. De egyrészt ezek receptköteles cuccok, másrészt a neodolpasse az infúziós, szóval ápolónő is kell, az MR-t meg a doki tudja kielemezni nekem, hogy 1-2-3-4 év alatt mi változott. Ezek miatt a "részletek" miatt kell orvoshoz menni, és nem fölösleges a diagnózis. (Pláne nem a terápia.)
Ugyanígy ha mondjuk az SC elé kerül egy genderbaromság, akkor most, hogy az SC épp 6:3-ra repi fogod tudni, hogy 6:3 arányban el lesz utasítva, de érdekesek és lényegesek az indoklások, különvélemények, nem csak az, hogy "6:3-ra elkaszálták".
Sobri Jóska

A SC nem derékfájáshoz hasonló csip-csup ügyeket tárgyal, hanem komplikált esetekről dönt jellemzően. Az olyan orvosi esetekhez hozzá se tudsz szagolni laikusként. Ezekhez se szabadna.
peterk2005

Pont ezért fontos az indoklás, nem csak a szavazat.
És ez volt a kiinduló állításom is, amit vitattál.
Sobri Jóska

Igen, mert az ilyen indoklás annyit ér, mint annak a statisztikának a magyarázata, amit én csináltam, és anélkül tudnád előre a sarok számait, hogy megmutattam volna. Ha trendszerűen ez a helyzet, akkor annak a statisztikának a magyarázatával semmire nem mész.
peterk2005

Az a baj, hogy meg mindig nem erted mit csinal az SC. Csak azt latod, hogy 2 lehetseges kimenetele van a szavazatnak: progressziv vagy konzervativ ertekek menten hozott dontes. Ezt egyszerusited le arra, hogy mivel ezt ugyis lehet tudni (ertek-preferenciajat a biroknak), ezert nem kell hozza elokepesites, meg tulajdonkeppen politizalnak.

Kozben teljesen figyelmen kivul hagyod, hogy az SC az nem egy venek tanacsa, ahova a kenyes ugyeket elviszik megvitatni, majd az okos es tobbnyire idos tanacstagok dontenek. Az SC-hez kerulo ugyek tulnyomo tobbsege mar megjart elotte legalabb 2 szintet a biroi rendszerben, igy az SC az esetek tobbsegeben vagy arrol dont, hogy maradjon-e az alsobbfoku dontes vagy valtozzon az ellenkezojere (tobbnyire).

Mire odakerul az SC-hez, mar a problemat magat feltarjak (az esetek tobbsegeben eleg szelesen), az SC csak a kerelmezo kerelme menten feltarja, hogy az alsobb foku birosag dontese osszhangban van-e a jogszabalyokkal vagy sem.

Na most kepzeld el, ha betennel oda random allampolgarokat, a legfelsobb bori szintre, ahonnet mar nem tudsz hova fellebbezni, es elkezdenenek ezek a random allampolgarok indoklas nelkul (vagy a hatalmas jogi tudast es gyakorlatot nelkulozo indoklassal) valasztani a 2 opcio kozul. Mekkora tardasalmi karokat okozna, ha nem lenne transzparencia a dontes mogott.

Arrol nem is beszelve, hogy az esetjog miatt fontos korvonalazni mit es miert dont az SC, mert a donteseiket kesobb is felhasznaljak az alsobb foku birosagok (kiveve a liberalis 9. keruleti, mert ok pl volt most, hogy 3x is meghoztak a dontest ami a korabbi SC precedenssel ellentetes volt, csak, hogy az SC megforditsa a dontesuket, de hat ugye Trumpot szivatni kellett).

Btw, amit te serelmezel, azt pont legtobb esetben a progressziv birok csinaljak. Politizalnak. Ezt hivjak "legislating from the bench"-nek az amcsik. Ez az amikor a jogszabalyertelmezest olyan szintre fejlesztik, hogy valamilyen absztrakt indoklassal mar egyertelmuen policy-t alkotnak ahelyett, hogy a jogot ertelmeznek.

Korabban mar volt rola szo, a liberalis birok az elo alkotmanyban hisznek, mig a konzervativok tobbsege "textualist", azaz az irott szo kotoerejeben hisz. Magyaran, egy progresszib biro siman ertelmezi azt a jogszabalyt ami azt mondja, hogy "1+1=2" akkent, hogy igazabol a jogalkoto szandeka itt az volt, hogy 1+1 az 3 legyen, de szukseg eseten akar 5 is, mig a konzervativ meg azt, hogy nem erdekli semmi, a jogalkoto azt mondta 1+1=2, akkor az bizony 2.

A textualistok, mint pl a most beiktatott ACB is abban hisznek, hogy a biro szerepe nem terjedhet ki annak ertelmezesere, hogy egy jogszabaly jo-e vagy sem, nekik pusztan a jogalkotok altal meghatarozott, jogszeruen letrehozott jogot kell alkalmazniuk, akkor is ha az szerintuk nem kivanatos eredmenyre vezet. A progresszivek szerint meg ha nem kivanatos eredmenyre vezet, akkor az nem lehetett a jogalkoto szandeka, szoval kiboviti az ertelmezest, mert a jogot nem az irott formaja szerint kell ertelmezni, hiszen pl az alkotmany is egy elo norma, folyamatosan valtozik a tartalma az adott kor normai szerint.

Elvont sajat peldam: "minden polgarnak joga van egy kg sajthoz". Illegalis bevandorlo perel, mert o nem kapott. Elso fokon bukja, fellebbez, ott nyeri, jon az SC:

Konzervativ biro: A polgar a kor nyelvezeteben akkent volt hasznalatos, hogy csak es kizarolag az allampolgarokat foglalta magaba, igy az illegalis bevandorlokat nem illeti meg az ingyen sajt, mivel a szabaly nem tett olyan kikotest, hogy oket is illetne, teat ezen szabaly alapjan nem jar sajt".

Progressziv biro: A polgar kifejezes hasznalataval a jogalkoto azt akarta elerni, hogy a teruleten elo minden ember jogosult legyen egy kg ingyen sajtra, igy a jelen korban alkalmazva ezt a szabalyt, a jogalkoto akarata minden bizonnyal kiterjedne az illegalis bevandorlokra is - hiszen az allam teruleten elnek, es allampolgarsagi kikotes nelkul kell ezt a szabalyt alkalmazni-, tehat jar nekik, sot, a jogszabaly azt is mondja, hogy joga van a sajthoz, es habar arrol nem rendelkezik, hogy a szallitas stb koltseget ki allja, minden bizonnyal nem akarta a polgarokra terhelni a dijat, ezert a sajttal kapcsolatos minden koltseget is az allam all".

Na most ez csak egy nagyon-nagyon leegyszerusitett pelda, valojaban a modern, 21. szazadi eletviszonyok olyannyira bonyolultta valtak (uzleti szfera, allami szfera, stb.), hogy a problemakat csak magasan kepzett birok latjak at olyan szinten, hogy aztan azt elhelyezzek a komplex jogrendszerben akkent, hogy sajat magukat navigaljak, hiszen felettes biroi gyakorlatra nem hivatkozhatnak vagy hagyatkozhatnak)

Szerkesztette: undisputedly

Nem politizal. Csak kivulalloknak tunik ugy, hogy a jogrendszer egy egzat es logikailag zart rendszer ami mindig, minden korulmenyek kozott alkalmazhazo a szabalyozni szandekozott eletteruleten.

Ez kozel sincs igy. A jog bonyolult, foleg egy szovetsegi rendszerben ahol a feladat- es hataskorok fel vannal osztva es az eljarasjogi/jogalkotasi resz rendkivul bonyolult.

Ha ez nem igy lenne, idomitott majmok is lehetnenek birok, vagy egy szamitogepes program, de az igazsag az, hogy a legmagasabb szintu birosag tagjakent donteni a legnagyobb szellemi kihivas lehet.

A kommented alapjan nem erted, ami amugy nem gond, nem jogaszoknak szerintem rendkivul unalmas es feleslegesen bonyolultnak tunhet a kerdes.

Nem azt vizsgaljak, hogy ez egy jo jogszabaly-e, jo egeszsegugyi rendelkezeseket tartalmaz, hanem azt, hogy a szovetsegi kormanynak a tagallamok es a szovetsegiek kozotti alkotmanyos feladatmegosztas alapjan joga volt-l egyeni mandatumot (buntetest vagy adonemet) kivetni. Eloszor arra jutottak, hogy igen, aztan 2017-ben a gop lenullazta az egyeni mandatumot es kerdesesse valt, hogy ezaltal alkalmazhato-e a teljes ACA.

Itt olyanokat vizsgalnak tehat, hogy jogszeruen hoztak-e letre a jogszabalyt vagy sem, serultek-e a tagallami jogok vagy sem, plusz egyeni szinten, hogy a mandatum kotelezosege es a bunteto adoztatas sert-e alkotmanyos jogokat.
undisputedly

Ez mind világos. 😊 Nem vagyok jogász, a szakmát nyilván nem látom belülről, de ennyit azért felfogok belőle.

De ezzel együtt is, ha egy testület akármilyen magasröptű, magasztos ügyekről is dönt, ha előre fogadni lehet a végeredményre, mégpedig úgy, hogy 5:4 lesz, pontosan olyan megoszlásban, hogy kik delegálták az adott bírót, akkor az a bíróság tulajdonképpen nem csinál semmit. Illetve politizál. Mert ezt kilenc rancom utcáról behívott ember is meg tudja tenni, hogy a vége rendszeresen 5:4 legyen ide, vagy oda.

Ennyi volt csak a mondanivalóm. Hogy vagy túl van ez fújva, a repik és demokraták is túlértékelik a dolgot, mert a gyakorlatban az van, hogy a bekerült bíró független lesz, nem lesz "partisan" döntések sora az eredmény. Vagy pedig nem értékelik túl, joggal futnak a többség után, de akkor az egész intézmény el van k***rva mert nem szabadna így működnie, mert ezt egy sóhivatal is produkálni tudná akkor, amiben csak párt színben gombot nyomnak, fölösleges beültetni oda a 9 legnagyobb jogi koponyát.
peterk2005

Azért az indoklás is számít, nem csak a szavazat.
Sobri Jóska

Csak akkor, ha a szavazatra nem lehet előre laikusként is fogadásokat kötni. Ha laikusként ki tudnám találni előre, hogy az orvos mit dönt, a diagnózis is fölösleges lenne. De nem tudom. A bírói ítéleteket sem szabadna tudnom.
peterk2005

Mindig számít az indoklás.
Ezért jó ha a SC-ban vagy az Alkotmánybíróságban bírók vannak, mert az indoklások tartalmaznak sokszor lényeges részleteket, nem csak arról szól, hogy 9:0 vagy 5:4 ide vagy oda.
Én sokszor ki tudom találni laikusként is, hogy az orvos miként dönt. Például a legutóbbi 4 alkalommal amikor "beállt a derekam" mindig MR, majd neodolpasse-kúra, majd aflamin, és mindig segített is. De egyrészt ezek receptköteles cuccok, másrészt a neodolpasse az infúziós, szóval ápolónő is kell, az MR-t meg a doki tudja kielemezni nekem, hogy 1-2-3-4 év alatt mi változott. Ezek miatt a "részletek" miatt kell orvoshoz menni, és nem fölösleges a diagnózis. (Pláne nem a terápia.)
Ugyanígy ha mondjuk az SC elé kerül egy genderbaromság, akkor most, hogy az SC épp 6:3-ra repi fogod tudni, hogy 6:3 arányban el lesz utasítva, de érdekesek és lényegesek az indoklások, különvélemények, nem csak az, hogy "6:3-ra elkaszálták".
Sobri Jóska

A SC nem derékfájáshoz hasonló csip-csup ügyeket tárgyal, hanem komplikált esetekről dönt jellemzően. Az olyan orvosi esetekhez hozzá se tudsz szagolni laikusként. Ezekhez se szabadna.
peterk2005

Pont ezért fontos az indoklás, nem csak a szavazat.
És ez volt a kiinduló állításom is, amit vitattál.
Sobri Jóska

Igen, mert az ilyen indoklás annyit ér, mint annak a statisztikának a magyarázata, amit én csináltam, és anélkül tudnád előre a sarok számait, hogy megmutattam volna. Ha trendszerűen ez a helyzet, akkor annak a statisztikának a magyarázatával semmire nem mész.

Nem politizal. Csak kivulalloknak tunik ugy, hogy a jogrendszer egy egzat es logikailag zart rendszer ami mindig, minden korulmenyek kozott alkalmazhazo a szabalyozni szandekozott eletteruleten.

Ez kozel sincs igy. A jog bonyolult, foleg egy szovetsegi rendszerben ahol a feladat- es hataskorok fel vannal osztva es az eljarasjogi/jogalkotasi resz rendkivul bonyolult.

Ha ez nem igy lenne, idomitott majmok is lehetnenek birok, vagy egy szamitogepes program, de az igazsag az, hogy a legmagasabb szintu birosag tagjakent donteni a legnagyobb szellemi kihivas lehet.

A kommented alapjan nem erted, ami amugy nem gond, nem jogaszoknak szerintem rendkivul unalmas es feleslegesen bonyolultnak tunhet a kerdes.

Nem azt vizsgaljak, hogy ez egy jo jogszabaly-e, jo egeszsegugyi rendelkezeseket tartalmaz, hanem azt, hogy a szovetsegi kormanynak a tagallamok es a szovetsegiek kozotti alkotmanyos feladatmegosztas alapjan joga volt-l egyeni mandatumot (buntetest vagy adonemet) kivetni. Eloszor arra jutottak, hogy igen, aztan 2017-ben a gop lenullazta az egyeni mandatumot es kerdesesse valt, hogy ezaltal alkalmazhato-e a teljes ACA.

Itt olyanokat vizsgalnak tehat, hogy jogszeruen hoztak-e letre a jogszabalyt vagy sem, serultek-e a tagallami jogok vagy sem, plusz egyeni szinten, hogy a mandatum kotelezosege es a bunteto adoztatas sert-e alkotmanyos jogokat.
undisputedly

Ez mind világos. 😊 Nem vagyok jogász, a szakmát nyilván nem látom belülről, de ennyit azért felfogok belőle.

De ezzel együtt is, ha egy testület akármilyen magasröptű, magasztos ügyekről is dönt, ha előre fogadni lehet a végeredményre, mégpedig úgy, hogy 5:4 lesz, pontosan olyan megoszlásban, hogy kik delegálták az adott bírót, akkor az a bíróság tulajdonképpen nem csinál semmit. Illetve politizál. Mert ezt kilenc rancom utcáról behívott ember is meg tudja tenni, hogy a vége rendszeresen 5:4 legyen ide, vagy oda.

Ennyi volt csak a mondanivalóm. Hogy vagy túl van ez fújva, a repik és demokraták is túlértékelik a dolgot, mert a gyakorlatban az van, hogy a bekerült bíró független lesz, nem lesz "partisan" döntések sora az eredmény. Vagy pedig nem értékelik túl, joggal futnak a többség után, de akkor az egész intézmény el van k***rva mert nem szabadna így működnie, mert ezt egy sóhivatal is produkálni tudná akkor, amiben csak párt színben gombot nyomnak, fölösleges beültetni oda a 9 legnagyobb jogi koponyát.
peterk2005

Azért az indoklás is számít, nem csak a szavazat.
Sobri Jóska

Csak akkor, ha a szavazatra nem lehet előre laikusként is fogadásokat kötni. Ha laikusként ki tudnám találni előre, hogy az orvos mit dönt, a diagnózis is fölösleges lenne. De nem tudom. A bírói ítéleteket sem szabadna tudnom.
peterk2005

Mindig számít az indoklás.
Ezért jó ha a SC-ban vagy az Alkotmánybíróságban bírók vannak, mert az indoklások tartalmaznak sokszor lényeges részleteket, nem csak arról szól, hogy 9:0 vagy 5:4 ide vagy oda.
Én sokszor ki tudom találni laikusként is, hogy az orvos miként dönt. Például a legutóbbi 4 alkalommal amikor "beállt a derekam" mindig MR, majd neodolpasse-kúra, majd aflamin, és mindig segített is. De egyrészt ezek receptköteles cuccok, másrészt a neodolpasse az infúziós, szóval ápolónő is kell, az MR-t meg a doki tudja kielemezni nekem, hogy 1-2-3-4 év alatt mi változott. Ezek miatt a "részletek" miatt kell orvoshoz menni, és nem fölösleges a diagnózis. (Pláne nem a terápia.)
Ugyanígy ha mondjuk az SC elé kerül egy genderbaromság, akkor most, hogy az SC épp 6:3-ra repi fogod tudni, hogy 6:3 arányban el lesz utasítva, de érdekesek és lényegesek az indoklások, különvélemények, nem csak az, hogy "6:3-ra elkaszálták".
Sobri Jóska

A SC nem derékfájáshoz hasonló csip-csup ügyeket tárgyal, hanem komplikált esetekről dönt jellemzően. Az olyan orvosi esetekhez hozzá se tudsz szagolni laikusként. Ezekhez se szabadna.
peterk2005

Pont ezért fontos az indoklás, nem csak a szavazat.
És ez volt a kiinduló állításom is, amit vitattál.

Nem politizal. Csak kivulalloknak tunik ugy, hogy a jogrendszer egy egzat es logikailag zart rendszer ami mindig, minden korulmenyek kozott alkalmazhazo a szabalyozni szandekozott eletteruleten.

Ez kozel sincs igy. A jog bonyolult, foleg egy szovetsegi rendszerben ahol a feladat- es hataskorok fel vannal osztva es az eljarasjogi/jogalkotasi resz rendkivul bonyolult.

Ha ez nem igy lenne, idomitott majmok is lehetnenek birok, vagy egy szamitogepes program, de az igazsag az, hogy a legmagasabb szintu birosag tagjakent donteni a legnagyobb szellemi kihivas lehet.

A kommented alapjan nem erted, ami amugy nem gond, nem jogaszoknak szerintem rendkivul unalmas es feleslegesen bonyolultnak tunhet a kerdes.

Nem azt vizsgaljak, hogy ez egy jo jogszabaly-e, jo egeszsegugyi rendelkezeseket tartalmaz, hanem azt, hogy a szovetsegi kormanynak a tagallamok es a szovetsegiek kozotti alkotmanyos feladatmegosztas alapjan joga volt-l egyeni mandatumot (buntetest vagy adonemet) kivetni. Eloszor arra jutottak, hogy igen, aztan 2017-ben a gop lenullazta az egyeni mandatumot es kerdesesse valt, hogy ezaltal alkalmazhato-e a teljes ACA.

Itt olyanokat vizsgalnak tehat, hogy jogszeruen hoztak-e letre a jogszabalyt vagy sem, serultek-e a tagallami jogok vagy sem, plusz egyeni szinten, hogy a mandatum kotelezosege es a bunteto adoztatas sert-e alkotmanyos jogokat.
undisputedly

Ez mind világos. 😊 Nem vagyok jogász, a szakmát nyilván nem látom belülről, de ennyit azért felfogok belőle.

De ezzel együtt is, ha egy testület akármilyen magasröptű, magasztos ügyekről is dönt, ha előre fogadni lehet a végeredményre, mégpedig úgy, hogy 5:4 lesz, pontosan olyan megoszlásban, hogy kik delegálták az adott bírót, akkor az a bíróság tulajdonképpen nem csinál semmit. Illetve politizál. Mert ezt kilenc rancom utcáról behívott ember is meg tudja tenni, hogy a vége rendszeresen 5:4 legyen ide, vagy oda.

Ennyi volt csak a mondanivalóm. Hogy vagy túl van ez fújva, a repik és demokraták is túlértékelik a dolgot, mert a gyakorlatban az van, hogy a bekerült bíró független lesz, nem lesz "partisan" döntések sora az eredmény. Vagy pedig nem értékelik túl, joggal futnak a többség után, de akkor az egész intézmény el van k***rva mert nem szabadna így működnie, mert ezt egy sóhivatal is produkálni tudná akkor, amiben csak párt színben gombot nyomnak, fölösleges beültetni oda a 9 legnagyobb jogi koponyát.
peterk2005

Azért az indoklás is számít, nem csak a szavazat.
Sobri Jóska

Csak akkor, ha a szavazatra nem lehet előre laikusként is fogadásokat kötni. Ha laikusként ki tudnám találni előre, hogy az orvos mit dönt, a diagnózis is fölösleges lenne. De nem tudom. A bírói ítéleteket sem szabadna tudnom.
peterk2005

Mindig számít az indoklás.
Ezért jó ha a SC-ban vagy az Alkotmánybíróságban bírók vannak, mert az indoklások tartalmaznak sokszor lényeges részleteket, nem csak arról szól, hogy 9:0 vagy 5:4 ide vagy oda.
Én sokszor ki tudom találni laikusként is, hogy az orvos miként dönt. Például a legutóbbi 4 alkalommal amikor "beállt a derekam" mindig MR, majd neodolpasse-kúra, majd aflamin, és mindig segített is. De egyrészt ezek receptköteles cuccok, másrészt a neodolpasse az infúziós, szóval ápolónő is kell, az MR-t meg a doki tudja kielemezni nekem, hogy 1-2-3-4 év alatt mi változott. Ezek miatt a "részletek" miatt kell orvoshoz menni, és nem fölösleges a diagnózis. (Pláne nem a terápia.)
Ugyanígy ha mondjuk az SC elé kerül egy genderbaromság, akkor most, hogy az SC épp 6:3-ra repi fogod tudni, hogy 6:3 arányban el lesz utasítva, de érdekesek és lényegesek az indoklások, különvélemények, nem csak az, hogy "6:3-ra elkaszálták".
Sobri Jóska

A SC nem derékfájáshoz hasonló csip-csup ügyeket tárgyal, hanem komplikált esetekről dönt jellemzően. Az olyan orvosi esetekhez hozzá se tudsz szagolni laikusként. Ezekhez se szabadna.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Nem politizal. Csak kivulalloknak tunik ugy, hogy a jogrendszer egy egzat es logikailag zart rendszer ami mindig, minden korulmenyek kozott alkalmazhazo a szabalyozni szandekozott eletteruleten.

Ez kozel sincs igy. A jog bonyolult, foleg egy szovetsegi rendszerben ahol a feladat- es hataskorok fel vannal osztva es az eljarasjogi/jogalkotasi resz rendkivul bonyolult.

Ha ez nem igy lenne, idomitott majmok is lehetnenek birok, vagy egy szamitogepes program, de az igazsag az, hogy a legmagasabb szintu birosag tagjakent donteni a legnagyobb szellemi kihivas lehet.

A kommented alapjan nem erted, ami amugy nem gond, nem jogaszoknak szerintem rendkivul unalmas es feleslegesen bonyolultnak tunhet a kerdes.

Nem azt vizsgaljak, hogy ez egy jo jogszabaly-e, jo egeszsegugyi rendelkezeseket tartalmaz, hanem azt, hogy a szovetsegi kormanynak a tagallamok es a szovetsegiek kozotti alkotmanyos feladatmegosztas alapjan joga volt-l egyeni mandatumot (buntetest vagy adonemet) kivetni. Eloszor arra jutottak, hogy igen, aztan 2017-ben a gop lenullazta az egyeni mandatumot es kerdesesse valt, hogy ezaltal alkalmazhato-e a teljes ACA.

Itt olyanokat vizsgalnak tehat, hogy jogszeruen hoztak-e letre a jogszabalyt vagy sem, serultek-e a tagallami jogok vagy sem, plusz egyeni szinten, hogy a mandatum kotelezosege es a bunteto adoztatas sert-e alkotmanyos jogokat.
undisputedly

Ez mind világos. 😊 Nem vagyok jogász, a szakmát nyilván nem látom belülről, de ennyit azért felfogok belőle.

De ezzel együtt is, ha egy testület akármilyen magasröptű, magasztos ügyekről is dönt, ha előre fogadni lehet a végeredményre, mégpedig úgy, hogy 5:4 lesz, pontosan olyan megoszlásban, hogy kik delegálták az adott bírót, akkor az a bíróság tulajdonképpen nem csinál semmit. Illetve politizál. Mert ezt kilenc rancom utcáról behívott ember is meg tudja tenni, hogy a vége rendszeresen 5:4 legyen ide, vagy oda.

Ennyi volt csak a mondanivalóm. Hogy vagy túl van ez fújva, a repik és demokraták is túlértékelik a dolgot, mert a gyakorlatban az van, hogy a bekerült bíró független lesz, nem lesz "partisan" döntések sora az eredmény. Vagy pedig nem értékelik túl, joggal futnak a többség után, de akkor az egész intézmény el van k***rva mert nem szabadna így működnie, mert ezt egy sóhivatal is produkálni tudná akkor, amiben csak párt színben gombot nyomnak, fölösleges beültetni oda a 9 legnagyobb jogi koponyát.
peterk2005

Azért az indoklás is számít, nem csak a szavazat.
Sobri Jóska

Csak akkor, ha a szavazatra nem lehet előre laikusként is fogadásokat kötni. Ha laikusként ki tudnám találni előre, hogy az orvos mit dönt, a diagnózis is fölösleges lenne. De nem tudom. A bírói ítéleteket sem szabadna tudnom.
peterk2005

Mindig számít az indoklás.
Ezért jó ha a SC-ban vagy az Alkotmánybíróságban bírók vannak, mert az indoklások tartalmaznak sokszor lényeges részleteket, nem csak arról szól, hogy 9:0 vagy 5:4 ide vagy oda.
Én sokszor ki tudom találni laikusként is, hogy az orvos miként dönt. Például a legutóbbi 4 alkalommal amikor "beállt a derekam" mindig MR, majd neodolpasse-kúra, majd aflamin, és mindig segített is. De egyrészt ezek receptköteles cuccok, másrészt a neodolpasse az infúziós, szóval ápolónő is kell, az MR-t meg a doki tudja kielemezni nekem, hogy 1-2-3-4 év alatt mi változott. Ezek miatt a "részletek" miatt kell orvoshoz menni, és nem fölösleges a diagnózis. (Pláne nem a terápia.)
Ugyanígy ha mondjuk az SC elé kerül egy genderbaromság, akkor most, hogy az SC épp 6:3-ra repi fogod tudni, hogy 6:3 arányban el lesz utasítva, de érdekesek és lényegesek az indoklások, különvélemények, nem csak az, hogy "6:3-ra elkaszálták".

Nem politizal. Csak kivulalloknak tunik ugy, hogy a jogrendszer egy egzat es logikailag zart rendszer ami mindig, minden korulmenyek kozott alkalmazhazo a szabalyozni szandekozott eletteruleten.

Ez kozel sincs igy. A jog bonyolult, foleg egy szovetsegi rendszerben ahol a feladat- es hataskorok fel vannal osztva es az eljarasjogi/jogalkotasi resz rendkivul bonyolult.

Ha ez nem igy lenne, idomitott majmok is lehetnenek birok, vagy egy szamitogepes program, de az igazsag az, hogy a legmagasabb szintu birosag tagjakent donteni a legnagyobb szellemi kihivas lehet.

A kommented alapjan nem erted, ami amugy nem gond, nem jogaszoknak szerintem rendkivul unalmas es feleslegesen bonyolultnak tunhet a kerdes.

Nem azt vizsgaljak, hogy ez egy jo jogszabaly-e, jo egeszsegugyi rendelkezeseket tartalmaz, hanem azt, hogy a szovetsegi kormanynak a tagallamok es a szovetsegiek kozotti alkotmanyos feladatmegosztas alapjan joga volt-l egyeni mandatumot (buntetest vagy adonemet) kivetni. Eloszor arra jutottak, hogy igen, aztan 2017-ben a gop lenullazta az egyeni mandatumot es kerdesesse valt, hogy ezaltal alkalmazhato-e a teljes ACA.

Itt olyanokat vizsgalnak tehat, hogy jogszeruen hoztak-e letre a jogszabalyt vagy sem, serultek-e a tagallami jogok vagy sem, plusz egyeni szinten, hogy a mandatum kotelezosege es a bunteto adoztatas sert-e alkotmanyos jogokat.
undisputedly

Ez mind világos. 😊 Nem vagyok jogász, a szakmát nyilván nem látom belülről, de ennyit azért felfogok belőle.

De ezzel együtt is, ha egy testület akármilyen magasröptű, magasztos ügyekről is dönt, ha előre fogadni lehet a végeredményre, mégpedig úgy, hogy 5:4 lesz, pontosan olyan megoszlásban, hogy kik delegálták az adott bírót, akkor az a bíróság tulajdonképpen nem csinál semmit. Illetve politizál. Mert ezt kilenc rancom utcáról behívott ember is meg tudja tenni, hogy a vége rendszeresen 5:4 legyen ide, vagy oda.

Ennyi volt csak a mondanivalóm. Hogy vagy túl van ez fújva, a repik és demokraták is túlértékelik a dolgot, mert a gyakorlatban az van, hogy a bekerült bíró független lesz, nem lesz "partisan" döntések sora az eredmény. Vagy pedig nem értékelik túl, joggal futnak a többség után, de akkor az egész intézmény el van k***rva mert nem szabadna így működnie, mert ezt egy sóhivatal is produkálni tudná akkor, amiben csak párt színben gombot nyomnak, fölösleges beültetni oda a 9 legnagyobb jogi koponyát.
peterk2005

Azért az indoklás is számít, nem csak a szavazat.
Sobri Jóska

Csak akkor, ha a szavazatra nem lehet előre laikusként is fogadásokat kötni. Ha laikusként ki tudnám találni előre, hogy az orvos mit dönt, a diagnózis is fölösleges lenne. De nem tudom. A bírói ítéleteket sem szabadna tudnom.

Nem politizal. Csak kivulalloknak tunik ugy, hogy a jogrendszer egy egzat es logikailag zart rendszer ami mindig, minden korulmenyek kozott alkalmazhazo a szabalyozni szandekozott eletteruleten.

Ez kozel sincs igy. A jog bonyolult, foleg egy szovetsegi rendszerben ahol a feladat- es hataskorok fel vannal osztva es az eljarasjogi/jogalkotasi resz rendkivul bonyolult.

Ha ez nem igy lenne, idomitott majmok is lehetnenek birok, vagy egy szamitogepes program, de az igazsag az, hogy a legmagasabb szintu birosag tagjakent donteni a legnagyobb szellemi kihivas lehet.

A kommented alapjan nem erted, ami amugy nem gond, nem jogaszoknak szerintem rendkivul unalmas es feleslegesen bonyolultnak tunhet a kerdes.

Nem azt vizsgaljak, hogy ez egy jo jogszabaly-e, jo egeszsegugyi rendelkezeseket tartalmaz, hanem azt, hogy a szovetsegi kormanynak a tagallamok es a szovetsegiek kozotti alkotmanyos feladatmegosztas alapjan joga volt-l egyeni mandatumot (buntetest vagy adonemet) kivetni. Eloszor arra jutottak, hogy igen, aztan 2017-ben a gop lenullazta az egyeni mandatumot es kerdesesse valt, hogy ezaltal alkalmazhato-e a teljes ACA.

Itt olyanokat vizsgalnak tehat, hogy jogszeruen hoztak-e letre a jogszabalyt vagy sem, serultek-e a tagallami jogok vagy sem, plusz egyeni szinten, hogy a mandatum kotelezosege es a bunteto adoztatas sert-e alkotmanyos jogokat.
undisputedly

Ez mind világos. 😊 Nem vagyok jogász, a szakmát nyilván nem látom belülről, de ennyit azért felfogok belőle.

De ezzel együtt is, ha egy testület akármilyen magasröptű, magasztos ügyekről is dönt, ha előre fogadni lehet a végeredményre, mégpedig úgy, hogy 5:4 lesz, pontosan olyan megoszlásban, hogy kik delegálták az adott bírót, akkor az a bíróság tulajdonképpen nem csinál semmit. Illetve politizál. Mert ezt kilenc rancom utcáról behívott ember is meg tudja tenni, hogy a vége rendszeresen 5:4 legyen ide, vagy oda.

Ennyi volt csak a mondanivalóm. Hogy vagy túl van ez fújva, a repik és demokraták is túlértékelik a dolgot, mert a gyakorlatban az van, hogy a bekerült bíró független lesz, nem lesz "partisan" döntések sora az eredmény. Vagy pedig nem értékelik túl, joggal futnak a többség után, de akkor az egész intézmény el van k***rva mert nem szabadna így működnie, mert ezt egy sóhivatal is produkálni tudná akkor, amiben csak párt színben gombot nyomnak, fölösleges beültetni oda a 9 legnagyobb jogi koponyát.
peterk2005

Azért az indoklás is számít, nem csak a szavazat.

Nem politizal. Csak kivulalloknak tunik ugy, hogy a jogrendszer egy egzat es logikailag zart rendszer ami mindig, minden korulmenyek kozott alkalmazhazo a szabalyozni szandekozott eletteruleten.

Ez kozel sincs igy. A jog bonyolult, foleg egy szovetsegi rendszerben ahol a feladat- es hataskorok fel vannal osztva es az eljarasjogi/jogalkotasi resz rendkivul bonyolult.

Ha ez nem igy lenne, idomitott majmok is lehetnenek birok, vagy egy szamitogepes program, de az igazsag az, hogy a legmagasabb szintu birosag tagjakent donteni a legnagyobb szellemi kihivas lehet.

A kommented alapjan nem erted, ami amugy nem gond, nem jogaszoknak szerintem rendkivul unalmas es feleslegesen bonyolultnak tunhet a kerdes.

Nem azt vizsgaljak, hogy ez egy jo jogszabaly-e, jo egeszsegugyi rendelkezeseket tartalmaz, hanem azt, hogy a szovetsegi kormanynak a tagallamok es a szovetsegiek kozotti alkotmanyos feladatmegosztas alapjan joga volt-l egyeni mandatumot (buntetest vagy adonemet) kivetni. Eloszor arra jutottak, hogy igen, aztan 2017-ben a gop lenullazta az egyeni mandatumot es kerdesesse valt, hogy ezaltal alkalmazhato-e a teljes ACA.

Itt olyanokat vizsgalnak tehat, hogy jogszeruen hoztak-e letre a jogszabalyt vagy sem, serultek-e a tagallami jogok vagy sem, plusz egyeni szinten, hogy a mandatum kotelezosege es a bunteto adoztatas sert-e alkotmanyos jogokat.
undisputedly

Ez mind világos. 😊 Nem vagyok jogász, a szakmát nyilván nem látom belülről, de ennyit azért felfogok belőle.

De ezzel együtt is, ha egy testület akármilyen magasröptű, magasztos ügyekről is dönt, ha előre fogadni lehet a végeredményre, mégpedig úgy, hogy 5:4 lesz, pontosan olyan megoszlásban, hogy kik delegálták az adott bírót, akkor az a bíróság tulajdonképpen nem csinál semmit. Illetve politizál. Mert ezt kilenc rancom utcáról behívott ember is meg tudja tenni, hogy a vége rendszeresen 5:4 legyen ide, vagy oda.

Ennyi volt csak a mondanivalóm. Hogy vagy túl van ez fújva, a repik és demokraták is túlértékelik a dolgot, mert a gyakorlatban az van, hogy a bekerült bíró független lesz, nem lesz "partisan" döntések sora az eredmény. Vagy pedig nem értékelik túl, joggal futnak a többség után, de akkor az egész intézmény el van k***rva mert nem szabadna így működnie, mert ezt egy sóhivatal is produkálni tudná akkor, amiben csak párt színben gombot nyomnak, fölösleges beültetni oda a 9 legnagyobb jogi koponyát.

Én továbbra sem látom - habár nyilván kevesebb ismerettel rendelkezem itt többeknél - hogy pontosan milyen okai lennének a létszámbővítésnek a politikaiakon túl?MC12

Gondolom pontosan az: politikai.

Őszintén szólva számomra amennyire értem, annyira WTF is a nagy körözés körülöttük. Az "alkotmánybírósági szerepkört" érintő ügyekben még látom, értem, hogy mit jelent egy bíróként működő bíró - értsd politikát nem belekeverő bíró - számára a "demokrata értékek" vagy "konzervatív értékek" képviselete. De az ilyen témák köre elég szűk. Fegyvertartással kapcsolatos ügyek, államok vs szövetségi kormány boxolása néhány témában, szólás-szabadság, személyes szabadság vs közösségi érdek, ilyesmit. Ezek fontosak, de mind demokrata, mind republikánus elnök röhögve el tud működni úgy, hogy ha kell, ezt az 1-2 kaput kikerüli, nem foglalkozik vele. Ettől még el fognak tudni jutni a Marsra.

De az például nekem már magas, hogy mondjuk az egyértelműen szociális / egészségügyi témának számító Obama care és a Trump által képviselt "akármi-is-lett-volna-az" szempontjából például hogy lett a SC olyan fontos? Fogom, hogy fontos lett, de ezt már én annyira nem díjazom. Ilyen ügyekben ne "érték kérdés" legyen a döntés. Törvényes, vagy nem, és kész. Ha lehet egy egészségügyi szabályt is "progresszíven" nézni meg "konzervatívan" is úgy, hogy akár vissza is vonható / eltörölhető legyen, akkor az a testület már politizál. És akkor szarul működik. Szerintem. Persze tudom, hogy sok rendszer szarul működik, szóval ez még nem jelenti, hogy sikerülhet is korrigálni. 😊
peterk2005

Azert mert, nem a szabaly erdemerol dontenek, hanem a meghozatala jogszerusegenek. Nem nehez, van egy kulon wikipedia oldala is mar:

 en.wikipedia.org/wiki/Constitutional_challenges_to_the_Affordable_Care_Act
undisputedly

Ez világos, értem mindkét oldalnak az érveit. El is fogadom azokat olyan ügyekben amik a jogrendszer működését, az alkotmány sarkalatos pontjainak értelmezését, finomítását, alakítását érintik. De úgy gondolom, hogy ha ilyen ügyek jogszerűségének megítélésében is, mint egy egészségügyi reform, ekkora a jelentősége annak, hogy milyen felfogású a bíró, akkor az nem jó. Ezeket a kérdéseket tudni kéne nagyjából hasonlóan megítélni. Vagy vannak benne alkotmányos problémák. vagy nincsenek, és akkor jöjjön is ez ki döntő többséggel. Ha gond van vele, dobják vissza 9:0-val vagy 8:1-el. Ne forduljon elő ilyen ügyekben, hogy 5:4 arányban, "politikai" hovatartozáási alapon jön ki, hogy fasza, alkotmányos. Vagy nem fasza, nem az. Ez gyengíti a demokráciát, ezeknek nem politikai alapon kellene eldőlniuk. (Van is olyan, ami nem így dől el, egy választást az SC se csalna el, azt visszadobnák 9:0-val akárki is ül ott. De túl szűk ez a kör, és túl tág az a kör, amit nem.)

Ha ez nem sikerül, akkor az a bíróság politizál. Nem aktuálpolitizál, de politizál. És a bíróság ne politizáljon. Ne csak aktívan ne (ne csak ne induljon választáson stb.), hanem a munkájában se. Egy bíró tudjon elvonatkoztatni a saját értékrendjétől. Főleg egy legfelsőbb bíró. Fogja fel, hogy egy társadalomban él, amiben mindenféle értékrendek egyszerre vannak jelen, és próbálja meg mindegyiket figyelembe venni a döntéseinél. A sajátját is, progresszívet is, konzervatívat is, vallásost is, ateistát is, mindenfélét. Ez lenne szerintem a "normális". És az a nem "normális", ha nem így működik. Persze ismét hozzáteszem, hogy a világ pocsék hely, rengeteg dolog "normális állapota" az, hogy "nem normális". De soha nem is lesz más, ha nem mondjuk ki legalább, hogy ez a helyzet.
peterk2005

Nem politizal. Csak kivulalloknak tunik ugy, hogy a jogrendszer egy egzat es logikailag zart rendszer ami mindig, minden korulmenyek kozott alkalmazhazo a szabalyozni szandekozott eletteruleten.

Ez kozel sincs igy. A jog bonyolult, foleg egy szovetsegi rendszerben ahol a feladat- es hataskorok fel vannal osztva es az eljarasjogi/jogalkotasi resz rendkivul bonyolult.

Ha ez nem igy lenne, idomitott majmok is lehetnenek birok, vagy egy szamitogepes program, de az igazsag az, hogy a legmagasabb szintu birosag tagjakent donteni a legnagyobb szellemi kihivas lehet.

A kommented alapjan nem erted, ami amugy nem gond, nem jogaszoknak szerintem rendkivul unalmas es feleslegesen bonyolultnak tunhet a kerdes.

Nem azt vizsgaljak, hogy ez egy jo jogszabaly-e, jo egeszsegugyi rendelkezeseket tartalmaz, hanem azt, hogy a szovetsegi kormanynak a tagallamok es a szovetsegiek kozotti alkotmanyos feladatmegosztas alapjan joga volt-l egyeni mandatumot (buntetest vagy adonemet) kivetni. Eloszor arra jutottak, hogy igen, aztan 2017-ben a gop lenullazta az egyeni mandatumot es kerdesesse valt, hogy ezaltal alkalmazhato-e a teljes ACA.

Itt olyanokat vizsgalnak tehat, hogy jogszeruen hoztak-e letre a jogszabalyt vagy sem, serultek-e a tagallami jogok vagy sem, plusz egyeni szinten, hogy a mandatum kotelezosege es a bunteto adoztatas sert-e alkotmanyos jogokat.