lucio

Igen, igen, minden rossz, a D folyamatosan, de néha azért felvillan, az O meg esetleges, és a PO-ban ez visszaüthet.
De:
Mindegy, hogy játszunk, az alapszakaszban, jussunk be a PO-ba. Ott meg az akkor sem elég, ha jók voltunk az alapszakaszban. Aki ott nem tud kapcsolni egy-két fokozatot, úgyis kiesik (ahogy mi eddig)
Nemtom mér esik ki a memóriájából mindenkinek: az utóbbi pár évben mi voltunk azok, akik jól játszottunk, majd jött valami gikszer (ítélet, rosszul pattanó labda, vonalra lépett playa, bármi) és a lejtőre kerültünk. Idén is ez volt, a Dallas meccs majdnem beállt ebbe a sorba, de onnan valami fordult. Szarok voltunk a Browns ellen, kikaptunk, de valahogy mégis meccsben voltunk. Fordítottunk nagy hátrányból Tampában és ma is. És ma is rengeteget hibáztunk, pl. a rengeteg flag. Ami közt volt könnyű kézzel bedobott, de felülemelkedtünk rajta. Nincs már pánik, ha ég a ház. Már nem a vereséghez találjuk meg az utat jó teljesítmény esetén is, hanem a győzelemhez (vagy annak lehetőségéhez) szar játékkal, hibákkal is. Óriási különbség! És igen, lehet ragozni, mi a rossz, és valóban az is. Csak minden hiba ellenére több esély van még harcoló nyulakkal is csatát nyerni, mint magukat összeszaró oroszlánokkal.
(Ráadásul ezt sokkal szórakoztatóbb nézni, mint az elmúlt évek vagyszarráverünkvalakit, vagyhaszoroskikapunk meccseinket)

Nem (teljesen) értek egyet a közhangulattal.
Kikaptunk. Nagyon rosszul játszottunk. Outcoacholtak bennünket D és O oldalról is. (Objektíve erre némi mentség, hogy hétfő éjjel még idegenben játszottunk, és most is).
De: ezzel a kalap szrral is az utolsó playig versenyben voltunk. És tényleg: csak az ordas nagy hibák "mentettek meg" minket a győzelemtől.
Ezt a meccset tavaly esély nélkül, magunkat megadva vesztettük volna el.
Idén valamiben biztos javultunk: tudunk váltani, ha nem megy valami. Rosszul játszva is van esélyünk nyerni. (A Tampa ellen sem voltunk jók szerintem, az elején biztosan nem).
Nekem "régi Ravens" meccs érzésem volt. Kínlódtunk, szarul játszottunk, de versenyben voltunk az utolsó playig. Valahogy megtaláltuk az utat, hogy versenyben legyünk így is. Ez olyan Ray Lewis -féle küzdés volt. Nem számít, mi van, csak maradj lőtávolban. Ebből néha jól jövünk ki, néha rosszul. Lehet, nem nyerünk Super Bowlt. De az utóbbi meccsek alapján ezzel a közepesen gyenge védelemmel, hektikusan játszó O fallal is több esélyünk van erre, mint a tavalyi tökkiszámítható (ha nyerünk, nagyon nyerünk, ha szoros, teleanadrág) mentalitással.

Jah, és tényleg, aki Hámfrit szidta...az a szegény csóka, aki most helyette játszott...hát szegény....

Szerintem megint az lesz idén, ami eddig. Sok szerethető vonás mellett a csapat valahogy sose tudja megugrani azt a szintet, ami a SB-hoz kell. Igen, szar a fal, de amikor jobb volt, akkor meg más volt a gond. Egyszerűen nincs az a nyerő karakter, aki az ilyen meccseket átbillentse. Lehet mondani, hogy pár milliméter, hogy ha Flowers tovább fut, ha LJ nem magasat dob. Meg lehet védeni LJ-t, és tény, rengeteget kompenzál, ha ő nem lenne, tényleg ugyanúgy néznénk ki, mint Flacco-val - de azért egy kiélezett helyzetben klasszis (vagy ha csak a dobást nézzük közepesnél jobb) QB megdobja a passzt mind Likelynak, megérti, mit csinál Flowers. Ezek (keret kialakítása, fal gyengesége, LJ a klaccs szitukban) olyan limitációk, amelyekkel együtt élünk évek óta. És csak a bolond várja, hogy más legyen az eredmény, ha mindig ugyanazt csinálja.

Kicsit out of the box: nem lekicsinyelve az OL építés jelentőségét, de véleményem szerint a csapat legnagyobb rákfenéje nem az OL, a WR, vagy egy specifikus poszt volt tavaly.

Gyakorlatilag az összes szoros meccsünket elvesztettük (mínusz LA Rams). Egyszerűen rosszul reagáltunk muszáj helyzetekben. Ez LJ-nek is gyengéje, de emlékeim szerint mindig más hibázott, vagy történt valami.

Írtam is tán, hogy az a fájó, hogy úgy kaptunk ki a KC-tól, ahogy annak idején mi vertünk nálunk esélyesebbeket.

Namost ha ez így van, akkor ha ebben javulunk, az fontosabb, mint az OL. Viszont ez egyrészt tapasztalat, másrészt vezéregyéniségek (mentálisan erős vezéregyéniségek) hiánya. Ezt én nagyobb problémának látom, mert nagyon-nagyon nehezen orvosolható.

Persze ha olyan bivaly a csapat, hogy az utolsó negyedre mindig 2 TD+ különbséggel fordul, akkor meg van oldva (na ehhez tényleg kellene egy jobb OL, bár megjegyzem, tavaly ekkora különbségekről zakóztunk, és tán az 1900-as években fordítottunk ilyen hátrányból...)

Ha ezt nézem, kb. mindegy, ki az az 5-6 újonc, aki jött.

Azt érzem srácok hogy a kövi szezonban vlmi különleges fog történni MM-el. Legjobb ember akit hozhattunk sztem. Össze fogja nagyon rakni ezt a csapatot. Nem tudom a drafton mit fognak húzni, remélem hozunk egy új irányitót. A védelmet nagyon össze fogja rakni, támadok is rendben lesznek. Egy új korszak jön, oda baszunk mindenkinek!
balint74

Hm...a Ravens topicban nagy vita megy arról, érdemes-e elengedni egy ilyen talentet, mint Meki, és megtartani Haribót.
Én ott úgy voltam vele, Mekiről egy tudható, a D-hez ért. Szóval ettől még lehet rossz HC - de pont a Seattle tán ideális az ő alkatának (már amennyit itt ebből érzékelni lehet), azaz mindenképpen jelen tudás szerint a legjobbat döntöttétek.
Megint csak az én nézőpontom, szóval nem objektív igazság: szerintem ne abból a Ravens D-ből induljatok ki, amit az utóbbi pár hétben láttattok. Tavaly bizony voltak nagy benézések, szerintem idő kell, míg a játékosok megtanulják, amit ő kér, és addig lesznek meccsek világtalannak látszó játékosokkal, elváltásokkal, 30+ kapott pontokkal (lásd pl. mit műveltünk tavaly mi a Miami ellen). Ami viszont tuti megvan Mekiben: ha rossz is a gameplan, meccs közben tud idomulni, változtatni. Okos. (lsd akár a Kansas elleni első és második félidő)
Szóval szerintem a D-nél türelem kell vele, az jó eséllyel jó lesz, már csak az kell, hogy kiderüljön, a csapatépítéshez/összefogáshoz is ért.

Komolyan nem értem.
MacDonaldról annyit tudunk, jó DC. Mi garantálja, hogy jó vezetőedző lesz? Óriási különbség...tud-e egy közösséget összetartani, motiválni, önállóan csapatot építeni...hány olyan DC/OC van, aki nem vált be?
JH meg itt van tizenix éve. A csapat meg kb. folyamatosan jó. Most az van, hogy ez a játékosok, kordinátorok, egyéb érdeme - akkor mit számít, hogy ki az vezetőedző? Ha meg számít, akkor miért kéne egy beváltat kirúgni egy lehet, hogy jó leszért? Nna, mert fék a csapaton - de ezt a csapatot azért inkább ő rakta össze, mint a kordinátorok, meg ha akkora fék, akkor hogy van az, hogy a csapat azért mindig elég jó? Miért buknak lángelmének látszók Herbertekkel stb.Miért van az, hogy kb a Brady-BB és a Mahomes -Reed pároson kívül nincs olyan vezetőedző, aki többször SB-t nyert volna? Mínusz őket, a többiek szintjét JH is hozza...pl. Sean Payton egy LJ-nél jobb irányítóval kb. azt, vagy azt sem hozta, mint JH (persze, tudom, ez nem JH érdeme, mer"Payton játékot hív, meg lángelme)
Egyszerűen, tulajdonosi szemmel, de szerintem józan ésszel sem szól semmi a váltás mellett, nincs az a koordinátor guru, akit érdemes lenne lecserélni egy eredményeket hozó vezetőedzőre, mert még a legnagyobb guruk is csak korszakos irányítózsenikkel hoztak jobbat, mint a Ravens JH alatt.
lucio

meki komprtens és ért a játékhoz, de nemtudjuk milyen vállalati menedzser.hárbó jó HR-es, (vagyis inkább a hárbó család, meggyőződésem, hogy családi vacsoráknál beszélik meg a dolgokat) az egyes posztokra 80%-ban megtalálja, megtalálják a megfelelő embert, de fingja nincs meccs közben, hogy mit kéne csinálni, utálom a bamba pofáját nézni, ha baj van. egyszerűen nem ért annyit a footballhoz, hogy beleszóljon. nem egy leader alkat, míg meki annak tűnik. a másik baj, hogy vszeg viszi tee martint oc-nek, zach orr-t dc-nek meg így pat queen is lehet megy a bandával. clowney lehet maradt volna, ha meki mard. úgyhogy rendesen le leszünk rabolva. én inkább választottam volna ezeket az embereket hárbóval szemben, így sokkal több lesz a változás, egy fajta rebuild lesz a következő szezon, rengeteg új játékossal, edzővel.
a frencsájz nem hárbó miatt működik jól, hanem a szervezeti felépítése miatt. a seahawks egyébként hasonlóan egy jól funkcionáló cég és az is lesz caroll nélkül is, most már mekivel. ezt az embert nem lett volna szabad kiengedni a kastélyból.
gedam

Nna, igen, szerintem nem áll távol az álláspontunk, csak más a végkövetkeztetés. Ennek a cégnek ilyen a szervezeti felépítése, ebben benne van az is, hogy bánunk az alkalmazottakkal. Ezt azért elég jelentős mértékben a tulaj határozza meg - ezért írtam, korábban, hogy tán nem véletlen, hogy vannak évtizedek óta sikertelen vagy alulteljesítő franchise-ok, nem, az nem balszerencse, hanem meg kell keresni az állandót: az a tulaj (és tán pont a mindenbe beleugató Dallas tulajt hoztam fel, de ilyen kultúra/kultúrálatlanság pl a Raiders is). Logikai bakugrás, ha ennek a cégnek ilyen a felépítése, akkor lecseréljünk egy alapvetően sikeres edzőt bármilyen géniuszra - hacsak: a sikeres edző az utóbbi időben nem az, vagy nyugdíjba akar vonulni. Egyik sem állt fenn, a Ravens cégfelépítés, kultúra ismert, az eredmény az, ami. Szóval értem, hogy sok szempontból logikus lenne/lett volna a lépés - de nem ravenses. Ráadásul én még egyet is értek vele. Mekinek egyébként a seattle ideális, csak legyen vele türelem a védelemnél, mert itt is idő kellett a szintlépéshez. Azt meg nem tudjuk, milyen vezetőedző....

Komolyan nem értem.
MacDonaldról annyit tudunk, jó DC. Mi garantálja, hogy jó vezetőedző lesz? Óriási különbség...tud-e egy közösséget összetartani, motiválni, önállóan csapatot építeni...hány olyan DC/OC van, aki nem vált be?
JH meg itt van tizenix éve. A csapat meg kb. folyamatosan jó. Most az van, hogy ez a játékosok, kordinátorok, egyéb érdeme - akkor mit számít, hogy ki az vezetőedző? Ha meg számít, akkor miért kéne egy beváltat kirúgni egy lehet, hogy jó leszért? Nna, mert fék a csapaton - de ezt a csapatot azért inkább ő rakta össze, mint a kordinátorok, meg ha akkora fék, akkor hogy van az, hogy a csapat azért mindig elég jó? Miért buknak lángelmének látszók Herbertekkel stb.Miért van az, hogy kb a Brady-BB és a Mahomes -Reed pároson kívül nincs olyan vezetőedző, aki többször SB-t nyert volna? Mínusz őket, a többiek szintjét JH is hozza...pl. Sean Payton egy LJ-nél jobb irányítóval kb. azt, vagy azt sem hozta, mint JH (persze, tudom, ez nem JH érdeme, mer"Payton játékot hív, meg lángelme)
Egyszerűen, tulajdonosi szemmel, de szerintem józan ésszel sem szól semmi a váltás mellett, nincs az a koordinátor guru, akit érdemes lenne lecserélni egy eredményeket hozó vezetőedzőre, mert még a legnagyobb guruk is csak korszakos irányítózsenikkel hoztak jobbat, mint a Ravens JH alatt.

"Mindenesetre ez a meccs megalapozott egy új rivalizálást, érdekes találkozás lesz jövőre az Arrowhedben. (kiváncsi leszek butker hol fog melegíteni, és odébb rúgdossuk e a cuccait mi is 😀 ) "

Örülnék, ha így lenne. De ehhez folyamatosan ott kéne lennünk a tűz közelében, viszont az elmúlt évek alapján annyit lehet mondani, hogy ha LJ nem sérül meg, bejutunk a PO-ba, ahol vagy a realitást hozzuk (pl. kiesés anno a Chargers majd a Bills ellen), vagy alulteljesítünk (Titans, KC). Nincs olyan, hogy bravúrgyőzelem. Valószínűleg én értékelem túl, de nekem a mentális tényezők is nagyon fontosak. A legutolsó bajnok keretünk akkor is, és a címet megelőző években is jóval messzebb volt a Denver, Pats, Colts akkori élcsapat szinttől, mint a mostani, de a PO-ban minimum a realitást hozta, de inkább felülteljesített. Szerintem nem a szakmai nívó, az edzők zsenije változott. A legfontosabb játékos poszton LJ összességében, a technikai-fizikai adottságaival veszélyesebb fegyver, mint Flacco volt. De nincs senki a mostani csapatban, aki ha nagyon nem megy, kirángatná a csapatot a gödörből. Most ha nem megy, a pánik ragad át, pl. vasárnap is hányan hibáztak óriásit? Kezdte az egyik, aztán a másik...És kb. ugyanez volt, csak egy negyedbe sűrítve az alapszakaszban a Steelers, a Browns ellen is...ha megindulunk a lejtőn, nincs fék...ha meg eleve ott vagyunk, még rosszabb...(volt egy stat, 2013 óta nem fordítottunk 10 pontos félidei hátrányból, egyedüli csapatként az NFL-ben) és ezt jóval-jóval nehezebb szerintem orvosolni, mint azt, hogy - bocsánat - de beszariak vagyunk, ha beüt a baj, a még rosszabbtól félünk. A PO előtt azt gondoltam, reálisabb, hogy ez a Ravens nyer 3 meccset nagy különbséggel, mint hogy megnyer akár kettő szorosat. A védelemmel ilyen tekintetben még úgy-ahogy vagyok békülve. A támadósorban viszont szerintem nem tudásbeli javulás kell (ha igen, akkor fal, és egy elkapni tudó RB) - hanem több vezéregyéniség. Namost ez nehéz, mert ez kinevelődik. Sajnos LJ nem ilyen karakter, ő egy szimpatikus, nagyon tehetséges, Mahomes mögötti polcon lévő irányító, de nem belőle merítesz erőt, ha baj van.
Szóval ezért vannak kétségeim a rivalizálásról. Mert a riválisok kb. egyforma erősek. Mi meg egy olyan területen nem vagyunk azok, ami kb. a kötőanyag az építőkockák közt. Kicsit megingatják az épületünk falait, és már dől is. De: ez a mi nyomorunk, ami sok csapatnak elérhetetlen mennyország. Rám ez úgy hat, hogy sajnos elveszi a meccsnézés izgalmát, mert vagy azért vagyok nyugodt, mert jól megy minden, és bedaráljuk az ellent, ha meg kezd rosszul menni, akkor sejtem a véget...

Én úgy fogalmaznék hogy kijött a rutin. Mahomesèk zsinórban hatodszorra játszanak itt. Nem látom annyira borusnak a dolgokat, bár az igaz hogy idén osszalltunk és a sérülésekkel is szerencsénk volt. (Ennyi járt a korábbi evekert) De tegye szívére a kezét mindenki. Az idény elején ezzel a kerettel ilyen erős sorsolás.mellett mertetek volna AFC döntőt josolni? Én biztos nem. Én sikernek értékelem az èvet összességében mèg úgy is hogy ha ez most piszkosul fáj. Most kell igazán varázslat EDC-tol és jövőre.mar az alapszakaszban vissza lehet nekik vágni.
Benibácsi

Egyrészt egyetértek, mert a korábbi évek alapján pl. én egy lesérülő LJ-t és hektikus játékot vártam. Ehhez képest jók voltunk. De éppen ezért fáj is ez a mai meccs, nekünk nincs Mahomes-unk, hogy ide rendszeresen visszajussunk, lehet, újabb 12 év kell hozzá. Ilyen vereségekért nincs visszavágó, ez elment.
De az nem lenne rossz, ha úgy sikerülne varázsolni, hogy tartsuk ezt a szintet, tán mégis összejön egyszer, hamarabb, mint tizenix év. LJ hat éve van velünk - ő az eddigiek alapján nem fog stabilan AFC döntőbe vinni minket. De ha legközelebb odajutunk, remélem nem akarja azt átélni, amit ma.

Repülni kell valakinek nincs mese ez gyalázat volt amit ma este mutatott az offense
FloresR

Azért egy elődöntő után nem feltétlenül kell fejeknek hullani...(Mit kelelne akkor a többi 28-nak csinálni?) Azt gondolom, sajnos ilyen meccsek kb. semmire se jók. Mert vagy nyerünk, és akkor OK, vagy nem, akkor jön a duma, hogy tanulunk belőle-de ide visszajutni akármennyi tanulással nagyon nehéz - hacsak nem Mahomes vagy Brady az irányítód. Nekünk nem, LJ egy top NFL irányító, de nem Mahomes polc. Eljuthatunk vele újra ide, SB-t is nyerhetünk, de ennek a záloga nem (csak) ő, hanem az őt körülvevő stáb. Én éppen ezért óvatosan nyúlnék hozzá, akármekkora fsznak tűnik is a mai alapján Monken. Örüljünk, hogy itt vagyunk, tán lesz sanszunk jövőre is (eddig mindig volt, ha LJ nem sérült meg) - de SB-t nyerni, ahhoz szerintem több nyerő karakter kell elsősorban támadó oldalon.
Ha valamihez, akkor én a falunkhoz nyúlnék hozzá, mert LJ ma rossz volt, de a falunk is, és utóbbi gyengeségeit LJ egész jól elfedte egész idényben.

Flacco olyan messze fogja vinni a Broncost, amilyen a O fal. Ha tart a zseb, és van egy-két legalább közepes elkapó (ami a Ravensben kb. állandó hiánycikk), akkor egy nagyon jó QB. Ha sokáig tart a zseb, és van egy qrva gyors elkapó, akkor életveszélyes. De ha lukas a fal (mint a Ravensé évek óta), ha ki kell mozognia, ha neki kell megcsinálnia a playt - akkor felesleges volt odatradelni.
Ő nem az a játékos, aki a képességeinél jobbá teszi a csapatot. De tud motor lenni ott, ahol a karosszéria nagyjából menetkész.

Értem, hogy rivalizálás...de a tegnap estéből bármit levonni...nagy körülményektőlfüggetlenítenitudásra utal. Én pl. egy tökéletesen dekoncentrált steelerst láttam egy teljesen impotens ravens O ellen.
Pl. a ravens honlap hősies helytállást lát ebbe bele...meg hogy jó úton járunk...út...ez egy zsákutca volt mindkét csapatnak. (A pontjainkat egy st baki és egy óriási misstackle eredményezték. Gyakorlatilag nem volt ezen kívül 1st downunk.Védelmi snapjeink: elsőre elit passproteksön, második downra rövid steelers futás, fogjuk, pipa, aztán harmadikra lemaradunk az elkapóról, aki viszont elejti, no ez max részleges helytállás, ez egy koncentráltabb ellenféllel szemben nem néz ki ilyen jól)
Tökmás csapat fog kifutni (legalábbis remélem) kedden, tökmás koncentrációs szinten játszó ellenféllel szemben. Szerintem akkor járunk el helyesen, ha a tegnapi meccsből kb. semmit nem vonunk le, hanem azt mondjuk, indul az idény, öt meccses az alapszakasz, hozni kell mind az ötöt a célokhoz, ha négyet hozunk, akkor imádkozzunk, ha ez alatt, akkor meg mindegy. És muszáj, hogy a most nem játszók jól játszanak majd, mert egy nekem kiderült: annyira nem mély a roster, hogy nagy számban, főszerepben azokra számítsunk, akiket tegnap láttunk. (Igaz, hogy láttam olyat, akit minimum ki kéne próbálni full csapat esetén is)

Nyertünk. Szerintem ebből önbizalmat lehet meríteni, de hogy Lamar mennyit fejlődött, meg ki mennyire jó, az kb. 3-4 meccs múlva derül ki. Annyira edzőmeccs jelleg volt, hogy következtetésekre ez alkalmatlan. Óvatos optimizmusra és a heti edzéskedv növelésére azonban elég kell, hogy legyen a teljesítményünk.

Azt érzem srácok hogy a kövi szezonban vlmi különleges fog történni MM-el. Legjobb ember akit hozhattunk sztem. Össze fogja nagyon rakni ezt a csapatot. Nem tudom a drafton mit fognak húzni, remélem hozunk egy új irányitót. A védelmet nagyon össze fogja rakni, támadok is rendben lesznek. Egy új korszak jön, oda baszunk mindenkinek!
balint74

Hm...a Ravens topicban nagy vita megy arról, érdemes-e elengedni egy ilyen talentet, mint Meki, és megtartani Haribót.
Én ott úgy voltam vele, Mekiről egy tudható, a D-hez ért. Szóval ettől még lehet rossz HC - de pont a Seattle tán ideális az ő alkatának (már amennyit itt ebből érzékelni lehet), azaz mindenképpen jelen tudás szerint a legjobbat döntöttétek.
Megint csak az én nézőpontom, szóval nem objektív igazság: szerintem ne abból a Ravens D-ből induljatok ki, amit az utóbbi pár hétben láttattok. Tavaly bizony voltak nagy benézések, szerintem idő kell, míg a játékosok megtanulják, amit ő kér, és addig lesznek meccsek világtalannak látszó játékosokkal, elváltásokkal, 30+ kapott pontokkal (lásd pl. mit műveltünk tavaly mi a Miami ellen). Ami viszont tuti megvan Mekiben: ha rossz is a gameplan, meccs közben tud idomulni, változtatni. Okos. (lsd akár a Kansas elleni első és második félidő)
Szóval szerintem a D-nél türelem kell vele, az jó eséllyel jó lesz, már csak az kell, hogy kiderüljön, a csapatépítéshez/összefogáshoz is ért.

Itt a lehetőség LJ előtt, hogy PO meccset nyerjen. (Flaccot nem lehet még leigazolni?😀))
A Titans szerencsés meg szerencsétlen ellenfél is. Szerencsétlen, mert az egyik legrosszabb párosítás a stílusát tekintve. Kiderül, mi lesz, ha van Bwill, Campbell, Wolfe + az egyéb erősítések, amelyek kábé azt a lyukat foldozták be, amin tavaly a Titans átfutott. Lehet, elég lesz, lehet, nem. Rossz emlék lehet az is, hogy az idei alapszakasz meccsen fizikailag felőröltek minket.
Szerencsés, mert a Titans elég kiszámítható, a kb. teljesítménye és annak a maximuma is...Ha jól játszunk, megverjük őket. Ha nem, tuti kikapunk. Azaz csupán jól kell játszanunk😀) (egy KC ellen ez sem biztos, hogy elég)

Lélektanilag tán kedvezőbb tavalyhoz képest az, hogy anno mindenki a csodaoffenzünktől várta a továbbjutás kiharcolását, a D-n volt elvileg kevesebb teher (azt se bírta el). Most szerintem egyértelműen Henry vs Ravens D a meccs fókusza. Ez a D fókusz régen is így volt...és általában jól jöttünk ki belőle. Ráadásul most a D-től nem az kell, hogy megnyerje a meccset, hanem lehet elég annyi, hogy nem veszíti el.

Korábban azt írtam, nálunk kiszámíthatóbb csapat nincs: a rosszakat legyaluljuk, a jóktól kikapunk. Hm...meg vagyok lőve, azért nem hiszek az elmúlt négy forduló pontszüretének, de azt se hiszem, hogy a Titans annyira jó csapat.

Fanyalgunk, hogy szarok vagyunk. Holott amióta LJ színre lépett, kb. izgalommentes meccseink vannak. Többnyire simán nyerünk, amikor meg kikapunk(4 vagy 5 ilyen volt?), simán tesszük azt is. Ma végre volt egy kis izgalom a végére. Ez a meccs szerintem duplán csalóka volt: a végén a saját fegyelmezetlenségünk és néhány nagyvonalú ítélet is kellett a szoros meccshez. Viszont ha nem így lett volna, a kb. két TD különbség meg elfedte volna azt, hogy az O a pontmennyiség ellenére esetlegesnek tűnik.
No, de vége az előszezonunknak, begyakorolhattuk, amit kellett, egy hét pihi aztán kezdődik nekünk is a bajnokság. A következő 5 meccs keménynek ígérkezik, nyilván a minél több győzelem is fontos, de jó lenne a játékban is előre lépnünk.

Az idény előtti esélylatolgatásoknál azért a józanabbak számoltak Ravens vereségekkel. Én sem dőlök a kardomba azért, mert kikaptunk. Nyilván az ilyen meccsekből is lehet profitálni, lásd tavalyi Browns meccs. Ettől még PO-ot vizionálok, és nyilván ami kevés a KC ellen, elég lehet az egyéb AFC cspatok ellen. Ami jobban aggaszt, a droppok, a buta büntik, stb., ami rémesen emlékeztetett a Titans elleni meccsre. Ennek hátterét én abban látom, hogy túlontúl rágörcsölünk az ilyen jellegű meccsekre - ez vezethet ilyen hibákhoz. Szerencsés esetben ezt fel tudja dolgozni egy csapat, de akár jóval bonyolultabb is lehet a kiút, mint OL fejlesztés, vagy egyéb taktikai tuning.

Haterek, LJ egy RB stb.: nekem személy szerint az idei/következő év kicsit nosztalgikus. Olyan QB-k sora dobja az utolsókat, akiket amióta magyar közvetítés van, mindig látok. Rivers, BB, Brees, korábban a két Manning. (Bradyt nem írom, mert amilyen állapotban van, még egy londoni SB-on is játszani fog). Aki ezeket látta, azt szokta meg, hogy ez az eredményes. A kicsit más stílusú irányítók jöttek, láttuk őket, aztán mentek (Vick, Kaepernick) - azaz róluk az maradt meg, hogy ez nem célravezető. Szép lassan azonban az van, hogy a next gen mobilis irányítók (Wilson, Mahomes) váltak a siker zálogává. De ez pár éves dolog, versus évtizedek tradíciója. És ezekhez a mobilis irányítókhoz képest is unikális LJ. A Deák Bill szerű qb-khoz szokott szemnek már Mahomes és Wilson is újhullám, holott a korszerű rendszerekben szerintem alap lesz vagy már az. LJ meg már nem is irányító így. Holott ha elfelejtenénk azt a definíciót, hogy a QB az, aki dob, hanem azt mondanánk, hogy az, aki mozgatja a csapatot, nem lenne annyira szokatlan.
Nem akarok messze menni, de a gurulós fociban 20 éve még Pintér Attila vagy Jaap Stam szerű söprögetők játszottak, ma a poszt sem létezik, és jóval több elvárásnak kell megfelelni egy bizonyos poszton, mint korábban.
A tojásfociban LJ-n mindenki megrökönyödik. Ugyanakkor - bár még extra, és az ilyet nagyon megfizetik - de egyre inkább elvárás, hogy egy RB tudjon elkapni (és mi is hazsnálunk WR-t futóként) Azaz itt is van ilyen trend, és ez szerintem csak erősödni fog legalábbis a skill poziknál a jövőben.

Ha az OL nem is tragikus, de jelentősen jobban kell játszania, ha PO menetelést akarunk vizionálni. A Browns úgy nézett ki, mintha a meccs előtt találkozott volna a stáb meg a csapat - ellenük ez belefért. Kérdés, azért passzolt többet LJ, mert jól ölte a futást a Browns, vagy egyre inkább építhetünk erre is. Mindenesetre Hollywood igazolja, hogy mér is első körös WR. A pass rush tényleg nem észrevehető - de tán ez inkább séma kérdés (egy jó sémával lehet ellene tenni valamit), mint az, hogy egy az egyben egy CB megfogjon egy WR-ert. Azaz én inkább az elit CB sor megtartására áldoznék nagy pénzt (Humphrey) és nem mondjuk Judont fizetném meg (mer ott lesz Stanley is...)
Egyébként meg így tovább.

Azért nem gondolom, hogy a keretünk kb. negyedében az adott poszton az NFL top 1-2 játékosa szerepelne😀
Vagy csak szokatlan ez az egész idény számomra, hiszen a vérverejtékes egykétpontos különbséget hozó meccsekhez voltam szokva, nehéz megszokni ezt az új identitást.
Ahogy pl. a Pats évtizedek óta tartó sikeressége görbe tükör az évtizedek óta sikertelen franchise-oknak, úgy most kicsit mi is tükröt mutattunk: mit lehet elérni akkor, ha egy játékos erősségeire építünk és ennek megfelelően építjük fel a keretet, a taktikát, mindent. (Hány jó képességű irányító ment a levesbe az évtizedek alatt?) Illetve mit érhet el egy játékos, akinek szemmel látható hiányosságai vannak, de hajlandó alázatosan dolgozni a fejlődésén és a környezet is támogatja ebben, illetve az erősségei kibontásában. Azaz mi van, ha korántsem tökéletes valaki, de a karaktere OK, meg a környezet is támogató? Tart-e önvizsgálatot most az a sok franchise, ahol egyik vagy a másik hiányzik?