andree

Vasárnap júniusig jutottam, remélem most sikerül egyben a végére érnem az évnek.

Part 2:

Voidfall: Szerencsére ezt ajándékba kaptam. Kicsit felette van annak az árnak amit ki tudok gazdálkodni. Valószínűlebb rövidebb lenne ez az írás, ha én veszem, mert egy darabig nem lett volna másra pénzem.
Amikor a Voidfall kerül szóba két dolog merül fel mindig: A setup idő és a komplexitás. Valahol mind a kettő jogos, de nekem egyik se jelent gondot, sőt. A setup valóban 40+ perc lehet, ha akkor veszed ki a dobozból, és ha az asztalon hagytam, akkor is el lehet bíbelődni vele, de valahogy kimondottan jó érzés setupolni. Az a típus vagyok aki mindig két monitort használ 20 megnyitott ablakkal, olvasáshoz megeszik 4 csomag szotyit, csak egy nagyon jó filmet/sorit tud egy ülésből végignézni, de valahogy a társasjáték setupoknál átmegyek figyelemhiányosból autistába, és boldog nyugalommal rakosgatom a dobókockákat a voidkezecskékbe. Különösen segít ha egy társasjáték setupjában vannak változók, amiken már pakolgatás közben agyalsz, tervet szősz, fejben már frakciót választasz, stb. Itt ez fokozottan érvényes. Rengeteget változtat a játékon, hogy milyen technológiák kerülnek be és milyen térképet pakolsz fel. A komponensek a retail verzióban is csodálatos minőségűek. A két rétegű űrhajó lapkák a kedvenc komponenseim ever, és a kezek is nagyon ötletesek. Nagyon szép játék. Kimondottan jó érzés elővenni. Amikor rohadt fáradtan jövök haza munkából, és tudom, hogy semmi értelmeset nem fogok csinálni, akkor csak elkezdem setupolni a Voidfallt, és elégedetten fekszem le aludni. Játszani nem kezdek el, de már jár az agyam, miket akarok elérni az első ciklusban.
A komplexitás meg jogos dolog. Nyilván nem egyszerű játék, de iszonyú logikus minden. Inkább tanulnám újra ezt tízszer mint bárelyik amerit egyszer. Nincsenek edge case-ek, nem kell FAQ-ot olvasgatni, minden úgy működik ahogy kell, ráadásul itt lettem végérvényesen Ian O'Toole fanboy. Elképesztően jó ikonográfia van a játékban. Lényegében minden fontos információ ott van, logikus sorrendben ábrázolva, érthető, jól kidolgozott ábrákkal. A kézikönyv is gyönyörű és jól felépített. Semmi gondom nem volt a tanulással. Talán 1 apró hibát vétettem az első játékban, de azon kívül minden amit ellenőriztem a szabálykönyvben az volt amire gondoltam. Fölösleges félni a bonyoultságától, ez a játék így jó. Azt tartom jó komplexitásnak, amikor az összetettség nagyobb szabadságot ad. Több ágú döntési fát, új lehetőségeket, esélyt a problémák kreatív megkerülésére. Sok játék úgy komplex, hogy ráderöltet egy teljesen egyértelmű gameloopot, de telerakja szükségtelen alrendszerekkel, amin át kell vergődnöd magad a sikerhez. Ezek a játékok általában tök fölöslegesen bonyolultak, nem lesznek tőle érdekesebbek vagy szórakoztatóak. Ez alól is vannak kivételek, de nagyon-nagyon jónak kell lennie egy olyan komplex játéknak, ami beszorít egy folyosóra. Itt rengeteg lehetőség van megtenni valamit amit akarsz. Hiába nyersz, soha nem érzed könnyűnek a játékot, mert biztosan volt olyan köröd amin 15 percet agyaltál, szimplán mert sok mindenre kellett figyelned, kevés lépésed maradt mindent megtenni. Kicsit bánom, hogy közepes fokozaton játszottam le az összes szóló térképet, mert a játék nehéz fokozaton kezd érdekessé válni. Annyit nehezítettem, hogy kvázi "kampányt" játszom, és kötelezően egy frakcióval tolom végig az összes küldetést nehéz fokozaton, csak az és A és B változat közül választhatok a frakción belül. Így már közel-közel kerülök a vereséghez, de még midnig tartom a 100% winrate-et. Ettől függetlenül minden játék egy élmény, soha nem válik egyértelművé, vagy könnyűvé. Az 45-50k közötti árért nagyon sokat ad(Rengeteg frakció, 3 játékmód, sok térkép, végtelen újrajátszhatóság). A haverokkal még ki se próbáltam, de már szólóban is bőven megérte volna az árát. TÜ-n vettem hozzá két rétegű játékostáblát, és a kiegészítőre is rápillantgattam. Nem akartam tolakodó lenni mert mindig játszott valaki, de boldogan láttam, hogy lesznek új technológiák. Utóbbiak hihetetlen sokat adnak a játékhoz. Alapból egy szerencsefaktort szinte teljesen nélkülöző heavy euróhoz képest rettentő tematikus a játék, de a technológiák szinte novella szerűvé tesznek egy-egy játékot. Az hogy az elbukott házakhoz kapcsolódnak, ahogy a ciklusok múlásával eltűnnek a haladó tudások, zseniálisan van kitalálva. Erően top 10 játék lett, szólóban mindenképpen top 3. Remélem minél hamarabb sikerül játszani vele egyet kompetitív módban is, és a kiegre is vevő leszek.

Carnegie: Régóta fel volt írva a listámra. Ian O'Toole grafikai design, zseniális játékmenet a komponensminőséghez képest kifejezetten jó áron. Sikerült beszereznem hozzá a kickstarteres minikieget is, ami igazából csak több variációt ad, plusz mechanikákat nem tesz a játékba. Ha alkalmanként játszik a játékkal az ember szükségtelen, de ha sokat tolod szólóban, mindenképpen segít frissen tartani a játékot.
Amúgy briliáns játék. Az action selection hihetetlenül okos, nagyon taktikussá teszi a köröket. Ez is egy olyan játék, ami 3-4 fővel jönne ki igazán, mert rengeteg teret ad az indirekt interakcióra. A szóló nagyon pörgősen van megoldva. Egy másodpercre nem vonja el a figyelmedet, szinte automatikuan lehet intézni az automa dolgait, de sajnos ez is lett a veszte. Közepes fokozaton lényegében mindig nyersz, viszont nehéz módban az esetek 75%-ában nincs információd milyen akciót fog választani a bot, így lényegében totál random tudsz belefutni abba, hogy pl. két construction akció lesz egymás után, úgy hogy egy normál játékban szinte biztosan lenne közte egy HR és/vagy RnD(vagy tudnád olvasni a másik játékost, aki ezzel akar hátrányba hozni). Szóval a fluid játékmenetért cserébe kicsit szerencse alapú lett a szóló mód, de amúgy a játék tényleg nagyon jó. Sok menet után persze már megvannak a kedvenc építési útvonalak és iroda típusok. Azért is lenne jó emberek ellen játszani, mert ezekért biztosan nagyobb csata menne, míg így most totál random mire megy a bot. Az irodák esetében szándékosan a kieg egyik játékváltozatát játszom. Minden szobából csak 1 kerül játékba és annak dobom ki a felét játék előtt. Ez új stratégiákra kényszerít, és a szóló bot hiányosságai ellenére még mindig szórakoztató a játék. Nem lett szóló kedvenc, de valószínűleg a legjobbak között lesz, ha sikerül párat játszani vele a haverokkal.

Evacuation: Ez is a listámon volt, de kicsit sokaltam az árát. Szerencésre leakciózták 9-re így bőven megérte. Talán ez a legszűkebb, legmatekosabb játékom. Rettentő sokat kell számolni. Nem csak úgy nagyjából, érzésre, hanem pontosan. Konkrétan az akcióválasztásnál tudnod kell miket csinálsz még a körödben, mert több szempontot is mérlegelned kell, és az akciók összértéke határozza meg a körök közötti dolgokat, ráadásul 1 nyersanyagon is múlhatnak hatalmas dolgok. Rettentő könnyű elrontani egy kört és ezzel a teljes játékot. Elég réteg játék. Nem tudom nyugodt szívvel ajánlani. Néha szinte melónak érződik játszani vele, de amúgy szórakoztató. Jó érzés sok pontot szerezni, és az alap téma is kiváló. A szóló mód egy szimpla verd meg a legjobb pontod mód, az automa csak elvesz/lefoglal ezt-azt, és kiválóan működik. Játszottam mind a 4 techel egyet-egyet, aztán félreraktam hoszzú téli estékre. Friss fej kell hozzá, de elég egyedi élmény.

Gaia Project + The Lost Fleet: A Terra Mystica rajongótábor mindig öli egymást, hogy a szűk eredeti, a modern tech sávokkal dolgozó Gaia, vagy a komplexebb, de kicsit lazább Találmányok kora a legjobb rész. Én személy szerint mind a hárommal bármikor bárhol szívesen játszom. Mind a három 10/10 játék, és tökéletesen megértem az érveket egyik vagy másik mellett. Mivel rengeteget játszottam a talámányok korával ezt szándékosan kicsit más felfogásban kezdtem el. Minden frakcióval játszottam egyet-egyet, és nem az iduló állapotokhoz választottam ideális frakciót, hanem alkalmazkodni próbáltam azzal ami jutott. Eszetlen jó szeptember volt. A kieget elő se vettem, míg nem próbáltam ki minden frakciót. Szereintem egy hónapig el se pakoltam a játékot. Itt is kiváló a szóló mód. Sajnos a kiegben kicsit összecsapták, de ott sincs nagyon nagy gond. Nyilván a később megjelent TK-ban már tökéletesítették, de itt is nagyon fluid a bot a döntések összetettségéhez képest. Igazából ez is azért zseniális, amiért minden TM. Egyszerűen eszetlen jó a rendszer. Személy szerint nem rajongok a sávokért, de elég egyedivé teszi a játékot, hogy megérje mind a kettőt a gyűjteményben tartani. Itt kicsit jobban a végére jön ki a pontozás. Előfordult, hogy egy utolsó kis lépés hatására még 60 pontot tudtam összehozni. A kieg nagyon sokat ad hozzá. Kevésbé feszes mint az alapjáték, így ízlés kédése ki szereti ki nem, de ad alternatív lehetőségeket 1-1 dolgog elvégzésére, amit én mindig kifejezetten keresek a társasokban, így nekem egyértelműen kieggel teljes a játék. Az egyik legjobb társas valaha. A találmányok kora megelőzi nálam, de nagyon sok minden más nem. Végtelen mennyiségű játék van benne. Érzed a folyamatos fejlődést, az új stratégiák kialakulását a fejedben. Általában minden játéknál egy füzetbe írom a szóló eredményeimet, és nagyon jó visszanézni, ahogy hétről-hétre emelkedik benne a pontátlagom.

Men-Nefer: Itt most volt pár hónap szünet. Sokat is költöttem játékokra, meg nem akartam abba a hibába esni, hogy csak veszem a játékokat, de nem játszom velük szinte semmit. A társasjátékok ünnepére és Black Fridayre spóroltam. Általában nagy bevásárlásokra nem számítok az expókon rendezvényeken, mert hiába vannak jó áron a játékok, a kiadók érthető módon főleg a saját kiadású játékaikat hozzák, a beragadtakat akciózzák, nekem meg lassan csak angol címek vannak a listámon. A Men Nefert előre kinéztem, hogy valamit biztosan vigyek haza, amivel lehet másnap játszani. Alapvetően 3 Men Neferhez hasonló játék volt a listámon. A Sankoré, az Inventors of South Tigris és ez. Mind a három a játékosan komplex kategóriába tartozik nálam. Az Inventorst kicsit sokalltam, mert 30 körül láttam, ráadásul kockával is kell benne dobálni. Egyszer biztosan meglesz, mert szeretem a szériát, és kifejezetten tetszik. Egyszer a melóhelyen unalmamban a szabályköny fordításának is megírtam a 70%-át aztán rájöttem, hogy van fordítós fb csoport, és valaki már megcsinálta. 😀 A Sankoré messze a legjobb a játék a három közül, de állítólag nagyon könnyű a szólója, ami nekem mindig nagy turn off, ráadásul a hatalmas táblák és a rengeteg különálló rész miatt elsőre ijesztő, nehezen tanítható játék. Nehéz lenne az asztalra rakni a társaságban. Egyszer biztosan megveszem ezt is, mert amúgy a működése nagyon tetszik, de sok minden van előtte.
A Men-Neferben főleg az action selection tetszik. Izgalmas ahogy ütemezni kell az akciókat, mert ahogy használja más is a sort úgy lesz drágább az akció. Szerencsére szólóban is remekül kijön a dolog, és összességében is kimondottan jó automát csináltak hozzá. Nem ez az évszázad a játéka, de ügyesen folyik össze a sok kis minijáték. Kimondottan igényes alkatrészekkel adják. A gigantikus tábla ellenére nem egy table hog. Minden cucc a központi táblán vagy a játékostáblákon van. Kifejezetten élvezetes közösen építgetni a piramist. Nem egy veszélyesen összetett játék, ráadásul elég tematikus, így könnyen el tudom képzelni, hogy majd barátnőket/feleségeket is be lehet vonni a játékba. Igaz nem lett kedvenc, de jókat játszottam vele.

Horseless Carriage: Ahogy az előbb említettem, nem szoktam arra számítani, hogy nagy érdekességeket találjak az expókon erre TÜ-n random megláttam 15k-ért a kickstarteres standjánál. Tudom, hogy külföldön is lejjebb vitték, mert kicsit túlrendelték belőle magukat, de akkor se számítottam rá, hogy 15-ért meg tudok venni egy Splottert Magyarországon. A Doumen-Wiersenga páros egészen különleges játékokat gyárt. Többnyire absztrakt alapokra ráhúzott több réteg nagyon tematikus gazdasági euro. Végtelenül kapitalista a legtöbb játékuk, nem kevés humorral és ön(iróniával) előadva. Én sajnos csak a Food Chain Magnettel és ezzel játszottam, de több tucat órányi játékot néztem a többi(sajnos már nemigen, vagy csak aranyáron kapható) játékukról. Valahogy ők tudják tökéletesen összehozni azt, hogy a játékos interakció jelenti a változatosságot és a szerencsefaktort a játékban. A résztvevők döntései alakítják és terelik tévutakra a játék menetét. Nem egy kártyát csapunk fel, lapkát fordítunk meg, szimplán csak tesszük a dolgunkat, ami totálisan fejére tudja állítani mindenki más terveit. Mindez mindig meg van spékelve valami őrült csavarral, valami olyan zseniális mechanikával, amit mások el se loptak, mert nem nagyon működne egyéb környezetben. A Bus-ban minden körben megszerezheti valaki a lehetőséget, hogy megállítsa az időt, ami miatt minden utas oda akar menni ahol már van, Nem kell kötelezően megtennie, de mindig ott lóg a levegőben. A Great Zimbabweben a kezdésért licitáló gazdagok szétszórják a pénzt a játékosok között, rádásul minden eszköz amit veszel távolabb viszi a győzelemhez szükséges ponthatárt, az Indonesiaban az őrült merge mechanika miatt folyamatosan olvadnak össze és váltanak tulajdonost a társaságok egy zárt pénzügyi rendszerben, míg a Food Chain Magneteben eszetlen erős archivementek törik el össze-vissza a játékot, miközben próbáltok alávágni a másik árazásának, vagy legalább belerondítani a marketingelésébe, hogy ők se tudjanak semmit eladni.
A Horseless Carriageben az autógyártás korai, kísérleti időszakában vagyunk. A közös játék lényegében egy derékszögű koordinátarendszerben zajlik, amelnyek x és y tengelyén különböző vásárlói igények fogalmazódnak meg, amihez különböző alkatrészek társulnak. Minél több ilyen alkatrészt építettünk be a kereskedésünkhöz tartozó gyártósorba, annál messzebbre "ér a kezünk" és tudunk drágább autókat eladni. Természetesen a piac közös. Mi teremtjük a vásárlókat és a beépített marketingünk mennyiségétől függő nagyságú négyszögekkel tudjuk lefogni azt a területet, ahol értékesíteni szeretnénk. Mi a csavar? Hát annyi, hogy a gyárunk fejlesztése egy főleg családi játékokból jól ismert lapka építgetős módszerrel történik, csak éppen annyi különbséggel, hogy fele akkora a gyárunk, mint kéne lennie. Négy színben(Fekete, sötétszürke, világosszürke, fehér) csatlakoznak alkatrészek a gyártósorhoz, amihez még egy kereskedés, és a kereskedéshez marketing is tartozik. Utóbbi három dolog meg mondjuk egy motor mellé nem is nagyon fér más, pedig még a mérnökség és az időbeosztással foglalkozó iroda is kéne. Utóbbi a körsorrendben játszik szerepet, előbbivel pedig a sávokon lépkedünk. A sávok azért számítanak mert azzal tudunk újabb és újabb alkatrészeket elérni, ráadásul a tengelyeken a szerint váltakoznak a vásárlói igények, hogy milyen messzire jutottunk rajtuk. Egy átlag játék úgy néz, ki hogy 5 perc kínlódás után után kiblokkolod a sötétszürkét, mert az majd csak nagyon soká kell, valaki lép egyet egy olyan sávon amire nem számítottál(ellenfél bábujával is lehet lépni), és már a következő körben sötét szürkét kéne beépítened. Eszement hangulatos kínlódás az egész.
Természetesen minimum 3 fő kell a játékhoz. Van egy nagyon okosan kitalált rajongói szóló, de nagyon körülményes, és nem adja vissza azt a személyes interakciót ami ezeket a játékokat naggyá teszi, de arra jó, volt, hogy fussak pár kört vele.
Nem hibátlan játék, ahogy a legtöbb splotter nem az, itt is csúszkálnak az alkatrészek, van egy- két baltával faragott megoldás, de zseniális játék és akkor is megérte ezt a pénzt, ha csak két évente kerül az asztalra.

Ébredés: Régóta nézegettem. Sokaltam az árát, ahhoz képest ami, de Black Friday alatt eléggé leakciózták ahhoz, hogy megvegyem. 1,5 nap alatt lenyomtam az 5 játékból álló kampányt, hogy teljes legyen az élmény, és kifejezetten kellemes meglepetés volt. Miután bekerült minden elem, kifejezetten agyalós, hangulatos játék kerekedett belőle. A frakciók hátoldalán már izgalmas képességek vannak, ráadásul a szóló mód nagyon jól van kitalálva. 20-ról indulsz. hibernálás 2 pont kártya kijátszás 1 pont és ha elérsz nullára ezeket már nem tudod csinálni. Ez azt eredményezi, hogy a játék végén próbálsz minden apró cseppet kipréselni a játékból. Megvan ez a Terra Mysticás csak még pár pontot hangulat a végén. Multiban valószínűleg nem is élvezném ennyire, mert ott csak van egy uccsó kör és vége a játéknak. Amúgy maga a játék egyáltalán nem bonyolult. Setup után komplexnek tűnik de meglepően könnyed. Lehet szép kombókat felépíteni, és figyelni kell a pontozókra, de pont ilyen 1 óra alatti közepesen komplex élmény. 16 ezer körül kiemelkedően jó vétel volt. Van még mit megfejteni benne, rá lehet menni a frakcióképességek kimaxolására, szóval kimondottan pozitív meglepetés volt.

Black Forrest: Ez volt az a játék, amit egész évben nézegettem, de végül mindig valami mást vettem helyette. A doboz gyönyörű, és kibontva is kifejezetten hangulatos az egész. Elképesztően okos a két nyersanyag váltós kerék. Minden lépéshez ad egy plusz kihívást, hogy beleszámold, miből lesz kevesebb vagy több ha arrébb megy a mutató. Rengeteg épület van benne, ráadásul mind kétoldalas, így nem lehet mindig ugyan arra a bevált stratégiára alapozni. Amikor elsőre játszik vele az ember, hirtelen nem is tudja mihez kezdjen ezzel a nagy szabadsággal. Rengeteg opció van, és kell 1-2 kör mire átlátod mit miért akarsz megcsinálni. Amúgy klasszikus nyersanyag beváltós, lapka építgetős chill játék. A szóló mód nagyon jó kis verd meg a legjobb pontszámod móka. 45 perc körül lemegy egy játék, nekem ez lett a cozy game-em. Kifejezetten megnyugtató élmény rakosgatni a tavakat, meg a teheneket.

Na kb. ennyi volt. 1-2 apróságot(Androméda, Mycelia, Canvas, Pagony) kihagytam, hogy ne nyúljon túl hosszúra. Idén már nem veszek játékot, mert elég drága cuccok maradtak a listán, és gyűjtögetek a jövő évre. Szerencsére a két ünnep között társas maratont tartunk a házaspárral akivel TÜ-n voltunk, mert ők is vettek ott vagy 10 játékot, meg nekem is van néhány, amit ki kéne próbálni közösen.

A kategóriájában nem ver egy Rokokót vagy Dune-t, de simán odaraknám ezek mögé. Könnyen tanítható, de mélységekkel, okos rendszerekkel rendelkező euró.
andree

melyik dűnét? nekem az imperium van meg és mi azt szerettük
mondjuk elvileg azt is lehet soloban, de nemtom úgy mennyire jó
Negritis, a vajda

Ja, arra gondoltam. A közepesen összetett eurok között kiemelkedően jónak tartom. A kiegekkel már kimondottan érdekes játék, de az alap is teljesen jó. A kvázi második kiadás kevésbé tetszett, de azzal kevesebbet is játszottunk. Szólóban nem próbáltam. Nem ilyen típusú játékokat keresek otthonra.

nekem a nyugati királyságból a várgrófok van meg, de még nem toltam sose (ajándékba kaptam)
és én is kicsit átmentem gyűjtőbe 😊

ami megvan és soloba ki akarom próbálni most az a 2025s Conan
meg a Szkítia fosztogatói, de azt 3an játszottuk már elég sokat
Negritis, a vajda

A várgófok jó kis játék. Csak egyszer játszottuk, akkor is csak ketten, de kimondottan tetszett. Szerintem sokat profitált volna egy harmadik játékosból, mert kicsit eljátszottunk egymás mellett(haver a várban rakosgattaa figurákat, én meg tekercseket gyűjtöttem). Sok jó ötlet van benne. A kártyamechanika is érdekes. A szkítia fosztogatóival évekkel ezelőtt játszottam. Sajnos a részletekre már nem nagyon emlékszem, de kimondottan tetszett.

Idén totál rápörögtem a szóló társasozásra. Teljesen elhagytam a PC játékokat. Jó esett elhúzni a függönyt és természetes fénynél játszogatni. Sokkal több játékot vettem mint terveztem, szerencsére ajándékba is kaptam párat. Nagyon komoly szűrőn mennek át nálam a játékok, úgyhogy "belenyúlni" nem sikerült. Egyetlen olyan játékot se vettem, amit utólag rossznak ítélnék meg, de arra kellett rájönnöm, rohadt nehéz jó szóló játékot találni. Sok mechanika egyszerűen nem működik szólóban, vagy nagyon erőltetett automatizálni. Sokszor előfordul, hogy simán csak rosszul van kitalálva az egyjátékos mód. Közben magamat is kicsit jobban megismertem. Egyre egyértelműbb mi az ami tetszik és mi az amit kerülnöm kell. Teljesen más 1-2 játékot játszani valamivel, mint öt, tizet vagy akár 20+-at. Több nagy gyűjtő haverom van, rengeteg játék csak egyszer-kétszer kerül asztalra, mert mindg van újabb, így nehéz róluk véleményt alkotni. A szóló játékaimmal szinte kivétel nélkül 7-8 játék fölé jutottam, de a kedvencekkel ennek a sokszorosát játszottam.

Gondoltam írok pár sort az idén megszerzett játékaimról kedvcsinálónak, hátha valaki rendelne még valamit gyorsan az ünnepekre. A sorrend kb kronológiai, nem szívesen pontozgatnék vagy értékelnék játékokat, mert mindenkinek más tetszik, és pl reddites társas subokat olvasgatva vagy yt bemutatókat nézegetve, mindig rájövök, hogy nagyon mást keresek ezekben mint a többség.

Part 1:

-Dél Tigris bölcsei: A DT vándorai nagyon tetszett, így a legjobbra számítottam. Alapvetően jó kis játék. Sok érdekes puzzleből áll össze, de annyira nem szoktam rajongani az olyan játékokért, ahol az action selectionnal való küzdelem a legérdekesebb kihívás. Stefan Feld játékait is ezért hanyagolom amikot szólóra keresek játékokat. A Merlinben is idegesített, és a Civolutiont is csak ezért nem merem bevállalni, annak ellenére, hogy tömve van jó dolgokkal. Baromi rossz érzés mindent jól csinálni két óráig, hogy aztán azért ne érezd az előrelépést az előző menethez képest, mert a rosszul dobott kockákat kellett kompenzálgatnod az utolsó két körben.
Na a DT bölcseiben zsákból húzol kockákat és még dobsz is velük, szóval nem indult jó esélyekkel, de meglepően sokat játszottam vele. Érdekes minden amit csinálsz. Külön tetszik, hogy előre kell gondolkodni a kör végi bónuszokaktiválásával kapcsolatban. Ami nekem nagyon nem tetszik, az a játék vége mechanika. Random kerül be a játékot lezáró utolsó Kalifa kártya az utolsó tekercsek közé, ezért nem nagyon tudsz számolni mikor ér véget a játék. Nem tűnik nagy dolognak, de hatalmas különbség van egy 1-2 kártyával rövidebb vagy hosszabb menet között, mivel nagyjából 3 lépéses terveid vannak, így ha a közepén ér a játék vége eszetlen sok pontot bukhatsz. A szóló mód az összes általam, játszott Garphill Games játéknál kiválló, itt is remekül működik az automa. Szerencsére nem félnek nehéz botot készíteni, így mindig vissza-vissza tértem hozzá annak ellenére, hogy zavart 1-2 dolog. Amúgy multiban biztosan jól működik a játék, bőven van interakció. Amúgy nevetséges árakra szokták leakciózni. Jóval 10 alatt láttam többször is, ahogy a kiválló DT vándorait is 7-ért lehetett vinni TÜ-n.

-Seti: Itt kicsit vitt a hype. Mindenhol nagyon jó értékeléseket kapott, így nagyobb kutatómunka nélkül rendeltem meg mikor kijött magyarul. Alapvetően jó játék. A legjobb tulajdonsága, hogy szűk. Sokat kell agyalni, hogyan költsd el az erőforrásaidat, mert nem ad sokat belőlük. Hatalmas ötlet, hogy bele tudtak sűríteni rengeteg klasszikus euro mechanikát, mert az alienek miatt rotálódnak és nem dúsítják túl a játékmenetet. Sokat tettek bele a témába. Minden kártyán kis szöveg, gyönyörű tábla, ötletes megoldások. Nekem elsősorban két gondom volt vele.
Az egyik az főleg ízlés kérdése. Nekem a nagy pakli egy euroban nem növeli, hanem csökkenti az újrajászhatóságot. Lehet jól húzni, mindig jó piac van a scanneléshez, nálad a van a csoda lap amivel megnyered a régiót, hiába tett meg mindent a másik, stb. Egyszerűen mindig lehet hivatkozni rá, hogy nem jött föl ez vagy az, sose volt jó kártyám incomehoz, nem tudtam mozogni, és hasonlók. Sokak ezt úgy fogják fel, hogy alkalmazkodni kell, és ezért jó a játék, engem rettenetesen idegesít az ilyesmi. A több mint ígéretes Sweet Landstől is ezért félek elsősorban.
A másik dolog ami zavart az a bot. Úgy oldották meg a szóló módot, hogy vanank kihívások, amiket teljesíteni kell, ami alapból elvonja a figyelmed a játék alap működésétől. Lényegében azt mondja a játék, akkor nem szerez sok pontot a bot, ha rosszul játszol. Szerintem pocsék megoldás. Ráadásul kihívások ide vagy oda, rohadt gyenge a bot. Legnehezebb fokozaton is mindig elvertem. Emelett kb lapáttal kell rakosgatni az adatbigyókat, annyit szed össze és használ fel. Sokat kell pakolászni, adminisztrálni. Egy ilyen hosszú játékban unalmassá válik. Kipróbáltam két fővel. Ott főleg az a gond, hogy rohadtul akadozik 1-2 mechanika. Még egy emberrel valószínűleg már egész jó az élmény. Na mindegy. Nem lett a kedvencem, de amúgy jó játék, tökéletesen értem miért imádják sokan.
A készítő másik két játéka, amúgy szerintem jobb a saját kategóriájában. A Tea Garden anyuméknak van meg és nagyon jól kitalált, gyönyörű családi játék, a Galileo Galilei, meg egy nagyon jó közepes nehézségű euró. Board Game expon is játszottunk vele és haver is megvette végül. A kategóriájában nem ver egy Rokokót vagy Dune-t, de simán odaraknám ezek mögé. Könnyen tanítható, de mélységekkel, okos rendszerekkel rendelkező euró.

-Nyugati Királyság lovagjai: Na ez nem volt nagy újdonság. Játszottam már két és három fővel, kooperatívban és kieggel is. Szimplán csak szerettem volna kipróbálni szólóban, mert Sham Philipsék GG-nél mindig jó szólókat csinálnak. Itt se automatikus a győzelem. Simán ki lehet kapni, ha az ember nem figyel oda. A kieg meg kifejezetten nehéz. Amúgy kiváló játék. Nem mondanám túl komplexnek, de bőven van mit átlátni, nincsennek autmatikus körök, a lovagválasztás meg kimondottan zseniális mechanika. Így, hogy ennyit játszottam már vele látok benne kis hibákat. Kicsit determinálnak a királyi parancsok, kiegben meg a privát küldetésed, de nem akarom bántani mert tényleg nagyszerű játék. Kb 10 körül szokott menni, a kieget meg kb 2-3 ezerért vettem Board Game expon.

Imperium: Ókori birodalmak: Nagy szóló slágernek számít, így mindenképp ki akartam próbálni, főleg úgy, hogy kb 6k körül szokták adni itthon. Alapvetően rohadt sok jó dolog van benne. Nekem kicsit robotikussá válik a játék minden parti közepétől, meg elég kaotikus az egész, de hihetetlenül tematikus(mechanikák szintjén is), és eszetlen jól kitalált szóló van benne. Minden nép, minden másik nép ellen egyedi stratégiát igényel. Tényleg bőven van mit megfejteni. Nagyon sajnálom, hogy nem jött be kicsit jobban, mert ebben lenne akár 100 játék is, de így is sokat játszottam vele. Ha valakinek igazán bejön kb a legjobb ár-érték arány amit találhat. Azt mindenképpen ajánlom, hogy minimum közepes szintű botok ellen játszon, mert könnyű fokozaton semmi nem jön ki a játék erősségeiből. Hosszú, unalmas paklikevergetésnek fogja érezni. Akkor kezd izgalmas lenni, mikor a játék rárakja a kést az ember nyakára. Ezt tuti előveszem még párszor.

A találmányok kora: Amikor elkezdtünk összejárni társasozni a Terra Mystica volt az első játék, ami után hazaérve beírtam a keresőbe, hogy mi is volt ez. Akkor még nagyon az elején voltam ahhoz, hogy teljesen átlássam mi az a mi megfogott, de akkor is éreztem, hogy ez közel áll hozzám. Valamikor a tavasz végén játszottunk egy Gaia Projectet, és akkor újra megfogott az érzés. Két hét múlva is azon az egy partin agyaltam. Rájöttem ez nekem mindenképpen kell otthonra, így megvettem ezt. Ez a verzió nem volt meg a társaságban, így esett rá a választás, és azt kell mondanom ez a "perfect storm". Egyrészt ez a legjobb automa, azok közül amit volt szerencsém kipróbálni. Gyakran szokás modogatni, hogy egy pakli kártyával nem lehet deep blue-t csinálni, ami persze igaz is, ezért is nagy dolog, hogy egy ennyire taktikus játékban ilyen jól eltalálták az ellenfelet. Van egy rakás változat, ami próbál különböző stílusú ellenfeleket imitálni, és kifejezetten jó munkát végez, annak elelnére, hogy minimális adminisztrációt se igényel.

A játék maga a tökéletes euró. Minden összefügg mindennel, de egyáltalán nem túl komplex az alap működése. Ha valaki megértette a reach és a szomszédosság különbségét, minden más magától értetődik. A mélysége viszont szédületes. Mindig van tér fejlődésre, új stratégiák kitalálására. Az interakció tökéletesen vegyíti a negatív és a pozitív elemeket. Közel akarsz maradni, hogy olcsóbban tudj második szintre fejleszteni, és hatalmat áramoltatni, de próbálod elkerülni, hogy blokkoljanak, vagy elrabolják a fontos területeket. A találmányok kora legnagyobb erőssége GP-hez képest, hogy kicsit egyenletesebb a pontszerzés. Nem csak a nagy fináléra készülsz, már a 4-ik körre is lehet nagy fordulókat összehozni. A találmány táblát imádom. Elképesztően gyötrelmes puzzle optimalizálni a szükséges könyveket, sávlépéseket és fejlesztéslapkát. A semleges épületek is sokat adnak a játékhoz. Kifejezetten jó a produkciós mindőség GP-hez viszonyítva. Nagyon szép a tábla, jó minűségűek az alkatrészek, rádásul két rétegű játékostáblával adják, amivel engem mindig le lehet venni a lábamról. Ha negatívumok kéne írnom, akkor talán anyni, hogy a draftolós rendszerből adódóan, kevébé izgalmasak a különböző fajok/területtípusok GPhez vagy az eredeti TM-hez viszonyítva. Ez semmit nem vesz le az értékéből, sőt még egy izgalmas feladat hozzápasszintani a kezdő állapotokhoz, kör végi bónuszokhoz a kezdő terep-faj kombót. A kedvenc játékom lett.

Barrage:Itt kicsit már kerestem a Terra Mysticas jegyeket a következő játékban. Ebben sokat láttam a nagy kedvencből. Taktikus harc a main boardon, feloldható bónuszok a játékostáblán, játékról-játékra változó kör végi bónuszok, frakciók és kíméletlen, hibákat erősen büntető játékmenet. Egyetlen félelmem a munkáslehelyezés volt. Utálom a klasszikus munkás lehelyezős mechanikát. Ha egy játékban az az interakció, hogy odaraktam a munkásom így nem tudsz menni a két bigyóért ami kellett volna, az nekem mindig csalódás. Vannak fantasztikus munkás lehelyezős játékok, vannak ilyenek a kedvenceim között is, de nekem mindig hátrányból indulnak az ilyen játékok. Ez se emiatt hanem ennek ellenére jó játék. Mert amúgy az. A tárcsás mechanika kifejezetten ötletes, az építkezés taktikus és komoly előretervezést igényel. Hihetetlen jó érzés maximumra pörgetni egy két nehezebb frakció adottságait. Nagyon elöl van azon játékok listáján, amit ki akarok próbálni a barátaimmal. Még nem került rá sor. A szóló az so-so. Sajnos gyorsan rájöttem, hogyan lehet megverni az automát. Ha jól játszol, gyakran végtelen építési ciklusba zuhan és pontot is alig szerez körökig. Sokan fikázzák, de nekem tetszik a designja. Tetszenek az épületek és a tábla kinézete. Csak szóló miatt nem venném meg, de örülök, hogy a gyűjteményembe került mert remek játék.

Na itt kicsit berekesztem, mert nagyon nagy wall of text lett és a felénél se vagyok. Nem hittem, hogy ennyit fogok pofázni. 😀 A héten majd bepötyögöm a maradékot.

közbe megjött a Grimcoven <3
Negritis, a vajda

TÜ-n játszottunk vele vagy hármat. Közepes fokozaton kifejezetten nehéz játék. Tetszett az akcióválasztás. A kétoldalú korongok miatt bőven kell tervezgetni. Relatíve nagy a szerencse szerepe, mert simán összehúzhatsz olyan kombókat, hogy nagyban csökkenjenek az esélyeid. Ebben kicsit hasonlít a Robinson Crusoe-ra. Én magát a műfajt annyira nem szeretem, de jó kis játék, a barátaimnak nagyon tetszett, szinte biztosan meg is veszik majd. Talán annyi, hogy kettőnél több fővel nem erőltetném, mert nagyon komoly kooperáció kell a győzelemhez, és szinte biztosan a háttérbe szorul majd valaki.

én közben lehet lassan elengedem az NBA-t
néha-néha belenézni okés lesz, de úgy hogy híreket olvasni és videókat/podcasteket bújni már nem érzem az erőt
nem a játék stílussal vagy a csapatépítéssel van bajom az nekem tetszik
csak túl sok a meccs és szar időpontokban

lehet a döntőre ez változik
Negritis, a vajda

Ja, ezen én is átmentem, mikor "rendes" munkám lett. Mikor még szabad beosztásban otthonról dolgoztam, minden este az aktuális érdekes meccsre aludtam el, reggel meg szobabiciklizés közben megnéztem a Suns meccset. Most 6-ra járok dolgozni, 4:10 kor kelek. Gyakran akkor kezdődik egy nyugati parti meccs. Volt szezon, hogy 1 teljes meccset se láttam. A statokat átböngészem néha, meg próbálom követni a kedvelt csapatokat, de baromi könnyű kiesni az amerikai sportokból, mert úgy jó, hogy az ember együtt él a hírekkel, cserékkel, meccsekkel. League Passom talán akkor volt utoljára mikor draftoltuk Aytont.

A választás után Pont ez lesz a baj, ilyen terek nem maradnak üresen, úgyhogy jön majd egy szadeszlmpmomentumpótlék a szaros 5-10 %-ért, utána az új baloldal is elvisz majd vagy
15-20 %~ot.
A fidesz meg ha egyben tartja a birkáit a Brüsszellel meg zsidózással meg vlm új mumussal, akkor simán vissza is jöhet majd.4 év múlva
ozibozi

Olyan Isten nincs, hogy én bárkinek biankó 8 évet adjak. Tökéletesen értem, hogy most eltakarodik az útjából mindenki, mert ez egyedi lehetőség kilökni a Fideszt a hatalomból, amíg még van az országból valami, de azért nevetséges azt gondolni, hogy itt nem fog senki politizálni 2034-ig. Maga Magyar mondta, hogy számít rá, hogy ő egy szükséges áldozat lesz. Minden tiszteletem(Sőt a 2030-as szavazatom is) az övé, ha tényleg az ország közép- és hosszútávú érdekeit helyezi a politikai sikerek elé, de azért Magyarországon vagyunk. Az első eltörölt adókedvezmény, szja visszatérítés, csökkenő reálbéres év után tömegek fognak leszakadni a Tiszáról.
Azok a tömegek, akik most szakadnak le a Fideszről a szar gazdaság miatt. Remélhetőleg az esetleges EU pénzek segítenek majd, de ekkora szarrakást lehetetlen ellapátolni úgy, hogy ne fájjon nagyon sok embernek.

 index.hu/belfold/2025/08/02/demokratikus-koalicio-ronai-sandor-marki-zay-peter-ellenzek-dobrev-klara-ellenzeki-osszefogas/

Mikor azt hinné az ember, a DK nem tud lejjebb menni…
szaba

Azért kemény, hogy egy évtized kellett, hogy valaki e fölé az ó-ellenzéki közeg fölé nőjön. Nyilván szar nézni ahogy szektásodik a tiszás közeg, de olvasva az ilyen csörtéket tökéletesen érthető miért lelkesednek ennyire.

Btw. Ha valaki hosszútávra tervezne a politikában, most kéne elkezdenie építeni valamit. Mert a következő releváns kampány négy és fél év múlva lesz, és ha a Tisza tényleg beáldozza magát az újjáépítés érdekében továbbra is hatalmas piaci rés lesz a nemfidesz oldalon, de azt nem 2029-ben kell majd elkezdeni betölteni.

Ez a Takács Péter már Gulyás Marci orosházi spontán rárontásánál is elég ügyes volt, az a durva, hogyha eltekintünk attól, hogy kit, mit képvisel, milyen az eü. helyzete, miben élünk, stb., és csak a konkrét "vita" konkrét megnyilvánulásaira reflektálok, akkor sokkal összeszedettebbnek, felkészültebnek tűnik, és sokkal szimpatikusabban kommunikál, mint a tiszás Kulja. Akinek az egyetlen pozitívuma, hogy momentán ő játszik az "Orbán takarodj" csapatban. Örülök, hogy nem most vagyok huszonéves, mert akkor kurvára zavarna a közélet, a politikum, az abban tobzódó antipatikus pöcsfejek garmadája.
Őszentsége Sobri Jóska

Kulja is tehetségtelen politikusnak, sajnos mint nagyjából az összes ismert tiszás eddig MP-t leszámítva.
deyell

Mondjuk nem könnyű a feladat. Akinek van politikai tapasztalata, az alapból kiesik, hiszen pont az az ígéret, hogy mindenestől kisöprik ezt a politikai rendszert. Emlékezzünk, mikor MZP felvázolta kikre számít maga mögött, egy emberként sírt fel az ellenzéki oldal, látva a sok, mindennel terhelt arcot. Így kb egy crapshot a dolog. Mondjuk azért lehetne felkészült, jól vitázó arcokat recruitolni, de arra azért számítani kell, hogy tele lesznek amatőr, politikai tevékenységet még csak tanulgató arcokkal. Remélhetőleg lesz majd köztük egy-két valóban rátermett ember, aki megragad hosszútávon is a politikában. Jobban fájna egy Fidesz light az időközben kiszakadt arcokból, egy bal-lib all star meg azonnal mínusz fél-egy milla szavazat lenne.

Hát. Ha sikerül kapni valamit Greenért, akkor ez vállalható érték Durantért, de ezekért a szezonokért kár volt szétcseszni a teljes csapatot. Amúgy több mint amire számítottam. Ha Green/Beal marad, "szórakoztató" lesz ahogy Booker, Beal és Green együtt nyomja. Csapatépítés felsőfokon.

De azért ha most balosok vernék Viktorékat, az tetszene?
NB2

De vártam már 😄
Amadeus von Dollárbaloldal

Nekem amúgy tetszene, most rossz vagyok?
Mikey

Igazából bármilyen politikust lehetne ütni. Az egész világon.
Nemes samu09

Egyébként ez nagyon igaz.
Mikey

A Sanna Marin fanclub nem lájkolja ezt 😊
warr_b

Őt is lehet ütni, de csak ha kéri.

Nagy kedvencem, kb. szembement az összes politikus casting sémával. Meg is ijedtek a finnek, gyorsan választottak helyette egy politikusfejűt.
Dzsokijuing

Sokaknak Sanna miatt szorul össze a szíve, ha Finnországra gondolnak, nekem a politikai klíma legalább ennyire kéne, és sajnos legalább ennyire fantasy kategória. 1%-on belül három párt, bukott a "hatalom" mégse lángol Helsinki, nem foglaltak hidat, nem követelnek újraszámolást. Lehet küzdeni egy sokpárti koalícióért, hogy aztán 1-2 képviselős többséggel lehessen valódi politikusi tevékenységet végezni. Igen, olyat ami túlmutat az ostoba politikai üzenetek ismételgetésénél meg a kordonbontásnál. Kormánynak, ellenzéknek bőven van feladata, folyamatos kényszer a kommunikáció és a kompromisszum. Sajnos ehhez nem csak megfelelő politikusok kellenek, hanem normális társadalom, egy alap műveltségi, tájékozottsági szint és valamennyi empátia. Szóval bármelyikőtöknek szívesen átengedem a Marint, ha a finn demokrácia és társadalom felé vezető útnak legalább az ötödét megtesszük az életem során.

Most valahogy előbb kérjük meg a társadalom szolidárisabb felét
andree

A társadalmi szolidaritást a Kádár-rendszer gyökerestől és visszavonhatatlanul kiirtotta. Vége. Valami totális kataklizma kellene, hogy szervesen újra kialakulhasson, de ezt nem látom jönni.
Kampman

Amúgy a középosztály átrendeződése súlyosan mélyíti ezt a problémát is. Sok értelmiségi szakma a középosztály aljára csúszott, míg a vállalkozó csőszerelő, festő, burkoló néha a középosztály tetejét "támadja". A gond ezzel az, hogy ez a társadalmi csoport hozza magával a szokásos berögződéseit, a kultúra iránti érdektelenséget, a kicsinyességet, és a szolidaritás totális hiányát. Természetesen ez ebben a formában nem nulla összegű játék, nem sajnálom a pénz senkitől, sőt jó lenne ha mindenkinek több lenne, de jelenleg a realitás az, hogy a tanár, kutató, könyvtáros, stb gyűjt 1 évet a burkoló tiszta 10-15 órányi munkájára. Ebben a formában kár várni a nagy társadalmi változást, ráadásul hosszútávon totálisan kiszolgáltatja a kultúrát is az állami lélegeztetőgépnek, mert ez a réteg jellemzően sokkal kevesebbet költ nyomtatott(vagy online) sajtóra, rendezvényekre, vagy éppen valamely civil szervezet támogatására. Tudom általánosítok, de sajnos ezek a tapasztalataim.

A kritikákban sok igazság van a dolog profizmusát tekintve, de szerintem magyar nyelven nem éri meg elmenni ebbe az irányba. A 2 évvel ezelőtti adásban bizonyítottátok, hogy megfelelő körülmények között össze tudtok hozni egy kifejezetten profi adást, de önző módon sokkal jobban örülök a fél-amatőr megoldásnak.

Aki élőben fent marad a draftra, annak úgy is meg van nyitva 3 big board, 2-3 fórum topic, kb 5 helyen olvashat azonnali szakértői kritikákat, szóval én a magyar közvetítéstől azt várom, hogy szórakoztasson hajnalban. Ezt ebben a belterjes, inside joke-okkal telepakolt, laza formában tökéletesen megkapom, szóval ez úton is köszönöm a belefektetett időt. Tudom milyen szar egy két napig írt cikk után megkapni összesen 2 kommentet, hogy "jó írás volt köszi!", szóval maximális respect a beletett munkáért és remélem jövőre is össze tudjátok hozni az adást.

Amit észrevételként megemlítenék, hogy volt 1-2 ember, aki az orra alatt, halkan motyogott. Ha közben nézitek vissza az adást, akkor érdemes lenne cserénél mondani neki, hogy hangosabban beszéljen, mert kifejezetten zavaró tud lenni a dolog. Az tényleg sajnálatos, hogy nem lehetséges a technikai főpróba, mert második napra elég jól összeállt az egész, és az egy kifejezetten gördülékeny adás volt.

 444.hu/2024/10/31/inflaciokoveto-adot-vezet-be-a-kormany

muhaha
Amadeus the Young

rókafogtacsuka 😊 ha alacsony az infláció az jó, de akkor kevesebb folyik be a költségvetésbe 😊
NB2

Akkor fogjuk tudni, hogy vége, mikor mindenki dekkel, házilag főzi a szeszt és biciklivel jár.
Dzsokijuing

Mondjuk az előző infláció "leverésének" ünneplése is olyan volt, mintha a tűzoltók koccintgatnának a romok előtt, miután két hektáron belül nem maradt éghető anyag és ezért lelohadt a tűz. Konkrétan az emberek már nem vásároltak, ezért abbamaradt a drágulás.

Majd most jön a munkáshitel, a nagykamaszok meg gondolom oktatásra meg kultúrára költik nem iphonera, pizzára meg bulikra. Új infláció hullám, de nincs gond mert követi a jövedéki adó. Mondjuk nem tudom mit ugrálunk ilyen alacsony áfával, igazán belefér előtte még egy kis plusz adó.

Szerkesztette: andree

Én korántsem ezt mondtam, látom nem érted. Pont hogy az általános felvilágosítás olyan gyerekhez is eljuttat információkat akik meg nem értek meg rá annak hasznos befogadására.
davemayer

most akkor döntsük már el hogy eljut hozzájuk minden infó vagy sem?
ha nem akkor nem az lenne jó ha először egy hozzáértő szakember beszélne a dolgokról?
Negritis

Aki akarja az internet és a "hasznos" barátai által ugyis tájékozodik, aki meg nem azt hagyják békén.

Ha megérett rá a gyerek akkor fordulhat szakemberhez, legkésőbb 18 eves kora után biztosan.

Egyénenként ha van valakinek kérdése az fordulhasson szakemberhez, amennyiben érett a tartalom befogadásara. De mindenkit egy bizonyos ponton (ami korai) felvilágositani nem jó.
davemayer

Mi az, hogy 18 éves kora után biztosan? Nekünk anno már általános iskolában is volt több felvilágosítás. (Mondjuk nekem pont gáz volt, mert a mi sulinkban egyszer apum csinálta. 😀) Igen, mi net nélküli nemzedék is már 8-10 évesen láttunk pornót, Ökm-et, stb. Most egy gyerek az internet segítségével már simán egy öklözőspornó oldalon van 3 kattintás után. Az iskolai felvilágosítás célja nem az, hogy bevezesse a gyereket a szexualitás világába, hanem hogy helyére tegye a random szerzett fals ismereteket. Pont az a felvilágosítás célja, hogy ne ujjazza meg egymást két kislány a suli udvarán(megtörtént eset), mert látták valahol, hogy van ilyen. Nyilván elsődlegesen a szülők feladata ezt tenni, de erre sok szülő teljesen alkalmatlan. Szerintem fontos az ilyen jellegű szakmai munka az iskolákban, és igen ha egy gyerek feltesz egy homoszexuálisokkal kapcsolatos kérdést, akkor lehessen rá normálisan válaszolni. Ne kelljen öncenzúra meg a következményektől rettegés, mert a felvilágosítást adó célja elsődlegesen az, hogy ne akassza fel magát a gyerek 15 évesen, nem az, hogy Viktor megint választást nyerjen.

1/1 hátránya, hogy nem csak egy játékost szerzel, hanem egy egész szakértőbrigádot is a topicodba.

Szerkesztette: andree

 24.hu/kulfold/2023/04/01/orban-viktor-magyar-kormany-nemet-toke-magyar-piac-kiszoritas-spiegel/

Ebbű baj lesz more
Amadeus von Dollárbaloldal

Egyrészt valahol mellette vagyok, hogy ahol lehet próbáljuk visszaszorítani a külföldre történő vagyonkiáramlást és inkább a magyar cégeket hozzuk pozícióba, viszont a probléma az, hogy itt csak egyetlen kis szűk elit jár jól.
Mondhatnánk azt, hogy ez csak addig fog menni, amíg biztosítva lesz, hogy az ország gazdasága erős lábakon álljon és utána majd diverzifikálni fogják a vagyont, de ilyen meg csak a mesékben létezik.

Másik probléma meg az, hogy az ilyen akciók miatt komolyabban cégek már nem biztos, hogy befektetnek bizonyos ágazatokba.
Lúdas Solymi

Ezt egészen addig gondoltam így amíg nem dolgoztam magyar cégeknél. Kb. az összes olyan haverom aki szereti a munkahelyét, külföldi vállalatoknál dolgozik. Totál más mindset, vezetési struktúra és hozzáállás.

A magyar cégeknél állandó ügyeskedést, lenézést, filléreskedést, és nulla jövőbe fektetett tőkét látok. Tökéletesen utánozzák a kormány filozófiáját. Rettegnek emberekbe fektetni, lehajolnak minden apróért, és ellopnak mindent amit nagyjából biztonságosan el lehet.

Évekig hangoztattam én is, hogy nem kell külföldi multiknak kiszolgáltatni a gazdaságunk, de bazze a mélyére nézve a dolognak, nem látom mivel járnánk rosszabbul, ha a félművelt, adócsaló, kapzsi vállalkozórétegünk helyett külföldi cégek lennének.

Szerkesztette: andree

Csak kapkodom a fejem és kezdem szar embernek érezni magam mert néhány "kolléga" kontójára szórtam a magomat és az gyümölcsöt is hozott.
Sajnálom, hogy én felelőtlenül a drága autó + magas szervízköltség, vagy esetleg rendszeres külföldi utazások helyett más prioritások mentén élem az életem. Leginkább pedig azt sajnálom, sőt szégyellem, hogy nekem így jó.

Akik kedvezmények miatt "gyártanak" gyereket, azok nem állnak meg 2-3-nál és sok esetben az adókedvezményt nem is tudják igénybe venni mivel nincs miből adót vonni vagy épp elengedni.
A 2 gyerekes családok meg végképp nem a kedvezményekre hajtottak eddig sem, mert a 2 gyerek után járó adókedvezmény + családi pótlék azért nem váltotta meg a világot.

De ha már így alakult, hogy jelen állás szerint az asszony szja mentessége alapján hozzánk b...nak egy kis pénzt, nem fogunk félreugrani előle, nem utaljuk vissza sem az államkincstárnak
sem hendrixnek se másnak.
kittli

Szerintem rossz irányból közelítjük ezt a kérdést. Én pl 40-es, egyedülálló, gyerektelen átlagmunkás vagyok. Szóval a Fidesz történetének minden kedvezménye és támogatása elkerült. Szinte minden barátomnak van gyereke, mindig is egy helyes dolognak tartottam a családok támogatását. Soha nem sajnáltam, ha oda kerültek az adóforintjaim, akkor se ha ez a Fidesznek politikailag jól jött. Az előző választás előtti visszaosztás már neccesebb volt. Ott konkrétan láttam, ahogy veszik a munkatársak az Iphone dokkoló állomásokat meg hasonló szarokat, miközben pörög fel az infláció. Nyilván ellenpéldának meg ott van a többnyire értelmiségiekből álló baráti köröm, ahol megint csak jó helyre került a pénz.

A 25 éven aluliak adókedvezménye meg már megint olyan volt, hogy frusztrálhatna az, hogy a mamahoteles segédmunkás elém kerül a fizetési listán, de sokkal dühítőbb volt, hogy nem kerül elém, mert szimplán csak kevesebb "borítékos pénzt" kap és az SZJA-ját kvázi benyeli a tulajdonos. Alapvetően elviselem ezeket, mert nem az SZJA a legfontosabb bevétele az államnak, meg nem is vagyok az a típus aki az államtól várná, hogy megjavítsa az életét, viszont minden ilyen szar növeli az inflációt, ami kimondottan nehezíti az életem.

Ráadásul most van egy olyan helyzet, ahol van egy hatalmas államháztartási hiány, haldoklik a költségvetés és a gazdaság nem csak számokban, de a gyakorlatban is pusztítóan áll(Szeged környéki vasiparban alig van cég ami folyamatosan tud dolgozni. Még a csókosok partnerei se tudják mit fognak csinálni pár hónap múlva). Na ebben a szituban azért már elvárnám a kormánytól, hogy felelős döntéseket hozzon. Ilyen inflációs és gazdasági számoknál nekem már tök mindegy kinek akarnak pénzt osztani, ha ezt teszik idióták. Ha OV bejelentené, hogy név szerint anyukámnak akar adni 500 forintot, akkor is azt mondanám, hogy egy vadbarom. Ilyenkor attól függetlenül kell felelős döntéseket hozni, hogy milyen messze van a választás, és minden ilyen bejelentés csak olaj a tűzre. Itt konkrétan célzott segélyező programokat kéne indítani, hogy ha egy akárhány gyerekes család nem éri el az x bevételt, akkor legyen mit enniük, ne fagyjanak halálra, tudjanak tanszereket venni, stb... Ezt bármikor szívesen támogatnám. Azt viszont nem, hogy célzott szavazatszerző programokkal rontjuk tovább a költségvetést és az inflációt.

ahogy azt isten elrendelte a keresztény konzervatív kormány megvalósítja

 qubit.hu/2023/11/03/ami-a-nemek-kozotti-egyenlotlenseget-illeti-a-magyar-noknel-csak-a-roman-nok-vannak-rosszabb-helyzetben-az-eu-ban
Negritis, a vajda

Sajnos kevés kvótanő van nálunk vezető pozícióban, a nehéz fizikai munkát végzők között viszont nemcsak még rosszabb az arány, de azt még a feministák se szokták számon kérni.
Kampman

Uhh a kedvencem. Ez egy szalmabáb érvelés. Ezen argumentum ott hibázik, hogy a nők által abszolút képesek fizikai munkát végezni, azonban ezt kutatások igazolják, hogy akkor is kevesebbet keresnek, ha ugyanúgy végzik azt. Sőt, klasszikusan női munkák (nővérek) esetében is a férfiak többet keresnek, hiába van többségben a női dolgozók számossága.

Aki szerint vannak csak férfiak által végezhető munkák, az nem ismerte az öreg anyám, szerinte nem volt ilyen. Azóta elite női erőemelőkkel és crosfitterekkel edzek együtt. Ott van különbség, de kevés olyan munka van, ahol 120 vagy 180 kgos guggolás közti különbség döntene.

Gender roles are dead.
Gyurma Pappa

Nem gondolom, hogy a nők ne lennének képesek nehéz fizikai munkára, az én nagyanyám is kifejezetten mindent maga csinált, nagyapám halála után legalábbis mindenképpen, de előtte is sokat.

De a feminista kvótaaktivistákat sosem ez izgatja, hanem, hogy hány do-nothing irodai pozíciót lehetne kiharcolni a közszférában, meg multicégek diversity osztályain.
Kampman

Amúgy a vita mind a két oldalán rettentően beszűkült az érvrendszer. Ugye az egyik oldalon ott az általad is említett kvóta kívánalom a jól fizető helyekre, de a másik oldal meg úgy csinál, mintha a nőknél nem lenne munkásosztály. Mindig építőmunkásokat meg karbantartókat mutogatnak, hogy tessék lehet ezt is csinálni, de valahogy kimaradnak a varrónők, takarítók, mosónők, stb.

Dolgoztam már építkezésen és varrodában is. Előbbi rohadt veszélyes meg nehéz munka, de pl. a varrodában is nagy műanyag profilokra varrtak zsákokat, ajtószöveteket, nevetségesen magas napi normával, megállás nélkül. Minden biztonsági szerkezet leszedve, hogy oda lehessen nyomorgatni a profilt. Mindenki ínhüvely gyulladásos pár év után, ha rávarrtál egy csatot az ujjadra, akkor természetesen a dokinál konyhai baleset, stb. Pont ugyan az a szopás mint a vasiparban-építőiparban. Volt barátnőm anyukája disznótelepen takarított, mindenét szétmarták a vegyszerek, szó szerint beleőrült a folyamatos viszketésbe. A telepen a disznóknál is nagy rész nők foglalkoztak az állatokkal. Annyi a különbség, hogy mindenki minimálbérér nyomta, míg az építőiparban azért volt egy hármas szorzó ehhez képest. Nyilván a magas kockázatot ki kell fizetni, de akkor is.
A gyerekvállalás jó diplomával is szívás. Ha látni, nevelni is akarod a gyereket, akkor brutálisan beszűkülnek a lehetőségeid.

Úgy érzem rettentően félremegy ez az egész vita. Nevetségesen marginális csoportok helyzetét nézegeti jobbról-balról a két fél, miközben azon kéne ügyködni, hogy minden társadalmi osztály helyzetét nagyjából egyensúlyban tartsuk. Ha azon pörgünk, hogy kinek milyen sérelmei vannak, nagy általánosságban kinek nagyobb szívás az élete, vagy arról akarjuk meggyőzni a másikat, hogy a nő nem is különbözik annyira a férfitól, akkor kizárólag a lényegről nem beszélünk, és egy valóban fontos kérdés nem lesz több, mint egy újabb sablonos talking point a végtelen és haszontalan identitás politikai viták mocsarában.

Engem elkapott a depi 😕
Belül éreztem hogy el fog jönni egy ilyen világ, de kb 20-30 évvel később.
Erre már most lehet hogy télen megfagyunk, teljesen kiszámíthatatlan minden.
Ki tud még mászni ebből európa, a világ? Hány év kell amíg valamennyire normalizálódik a helyzet?
Gondolom sokan érzik ugyanezt.
Na megyek kibicajozom magamból ezt a szart...
bcsarli, Udvari Főkóstoló

Amúgy véleményem szerint ez túltolt poitikai felhajtás, ha nem jönne orosz gáz se fagynánk szarrá, sztem a fogyasztásunk fele simán elhagyható. Nyilván áldozatokkal járna, de bőven megoldható. Mint amikor szmogriado miatt az autok fele nem volt hasznalhato, uristen mi lesz, aztan semmi se volt, mindenki meg tudta oldani a dolgait.
gabokocka

Inkább az irány aggaszt, egyre szarabb. Hány év lesz amíg viszonylag normalizálódik a helyzet?
Komolyan mondom nem bánom hogy 50+ vagyok...
bcsarli, Udvari Főkóstoló

Mit értesz normalizálódás alatt?
gabokocka

Azért érthető a keserűség. Volt egy időszak, amikor annyira nem volt semmi para, hogy a végére a legfőbb problémánk már az lett, hogy hány színesbőrű szereplő van a Netflix sorozatokban, most meg egymás után jön a járvány, háború a szomszédban, energiaválság, amit 10 év alatt másztunk felfelé életszínvonalban nagyjából 4 hónap alatt tűnik el. A szárazsággal, a klímaváltozással, az ebből következő várható népvándorlási hullámmal, a Covid feltámadásával és a többi szarsággal csak azért nem foglalkozunk, mert már nincs rá erőnk. Volt egy nagyon kényelmes évtizedünk. Mivel a 2008-as válság alatt baromi jól éltem, mondhatom nekem 2 nyugodt évtizedem volt. lényegében a teljes felnőttkorom. Most megbolondultak az oroszok, annak tapsolunk, hogy fegyverkezik Németország, Kína és az egész Ázsiai régió bármikor belefoshat a világba, az USA(Mint legnagyobb nyugati szuperhatalom és viszonyítási alap) társadalma és demokráciája hanyatlik. A politikusoktól már el se várjuk, hogy irányítsák az országot, annak tapsolunk milyen módszerrel tudják épp maguk felé fordítani a közvéleményt.

Tényleg kicsit sok ez mostanság. Én mondjuk nem vagyok elkeseredve, erre számítottam az utóbbi évek tendenciái alapján, de elhiszem, hogy ez sokakat megborít. Megszoktuk, hogy van egy szilárd alap, amire rá tudjuk építeni az életünk szorgalmunk és tehetségünk alapján, most meg egy csomó tőlünk független tényezőnek vagyunk részben vagy teljesen kiszolgáltatva.