NFL mérkőzés beharangozók - 7. hét

Vasárnapi program (kattints egy meccsre az adott előzetesre való ugráshoz):

19:00

Atlanta Falcons - Tampa Bay Buccaneers

Detroit Lions - Cincinnati Bengals

Miami Dolphins - Buffalo Bills

New York Jets - New England Patriots

Philadelphia Eagles - Dallas Cowboys

Washington Redskins - Chicago Bears

Carolina Panthers - St. Louis Rams

Jacksonville Jaguars - San Diego Chargers

22:05

Tennessee Titans - San Francisco 49ers

22:25

Pittsburgh Steelers - Baltimore Ravens

Green Bay Packers - Cleveland Browns

Kansas City Chiefs - Houston Texans

Hétfő, 02:30

Indianapolis Colts - Denver Broncos

Atlanta Falcons - Tampa Bay Buccaneers, Georgia Dome (NFL Game Pass GAME OF THE WEEK)

Két katasztrofális nyitányt produkáló csapat találkozik a hetedik játéknapon a Georgia Domeban. Mindkét alakulat háztáján komoly problémák vannak, nézzük, melyikük lehet képes némi örömet csempészni a szurkolók lelkébe ezen az őszi vasárnapon.
A vendégeknél az újonc Mike Glennon harmadik alkalommal lesz kezdő, eddig nem sok sikerélményben volt része és az igazat megvallva most is inkább a hazai győzelem tűnik valószínűbbnek. Ez ellen sokat tehet a Tampa sokat foglalkoztatott futója, Doug Martin. A másodéves futó idén halványabb teljesítménnyel rukkolt ki, mint tavaly, azonban már így is összeszorgoskodott több mint 400 yardot és 1 TD-t. Ha győzelmi álmokat kerget a Bucs most vasárnap, mindenképp a futójátékot kell összerakniuk, ezzel komoly terhet levéve Glennon válláról. Persze ez nem lesz egyszerű, hiszen a Falcons védelmének erőssége a futójáték megállítása, passzjátékkal sokkal inkább sebezhető a hazai védelem köszönhetően annak, hogy Asante Samuelt (aki nem játszik élete formájában) leszámítva gyakorlatilag csak újoncok állnak Mike Smith vezetőedző rendelkezésére CB poszton Robert Alford és Desmond Trufant személyében. Vincent Jackson és Mike Willimas így akár nagy meccset is produkálhatna, azonban Glennon még nem képes konzisztens jó játékra (kérdéses, hogy mikor lesz képes rá, ha egyáltalán eljön pályafutása során az az idő), így csupán az ő passzaira felépíteni a támadójátékot elég komoly dőreség volna. A liga talán legjobb nevekből álló támadófalából Carl Nicks hiányozni fog, ami elég komoly érvágás, persze a nevek alapján ennek a támadófalnak így is dominálni kéne. Más kérdés, hogy ezt eddig igen kevés alkalommal tudták megtenni, így most se vennék rá mérget, hogy leveszik a pályáról a hazaiak védőfalát, amelyből elsősorban a nagy játékokat Osi Umenyiorától lehet várni.
A hazai támadósor egészen tartalékosan fog kifutni a pályára, hiszen Sam Baker, Julio Jones, Roddy White és Steven Jackson sem játszhat sérülés miatt, a kezdőcsapat legjobbjai közül csak Matt Ryan és Tony Gonzalez lesz bevethető. Ezek után ne lepődjünk meg, ha Gonzalez 10-15 elkapással zárja majd a meccset, hiszen rajta kívül nem nagyon van megbízható célpontja Ryannek. Harry Douglas, Kevin Cone, és Drew Davis közül talán Douglas lesz az, aki valamelyest átveheti a hiányzók szerepét, de ez még mindig igen kevésnek tűnik egy olyan védelem ellen, mint a Bucsé. Mert bár nagyon gyengén muzsikál a Tampa, ez legkevésbé sem a védelem hibája. A teljesen impotens támadósor mellett, ami tőlük telik azt megteszik, de egy idő után nem csoda, ha felőrlődnek, és a mérkőzések végére ők is bedobják a törülközőt. A hazai futójáték Jacquizz Rodgers és Jason Snelling vállain nyugszik majd, de meglepő lenne ha komoly tényezők lennének a Gerald McCoy vezette Tampa védőfal ellenében.
Nehéz bármiféle jóslatba bocsátkozni a mérkőzéssel kapcsolatban, de a hazai pálya és a kiegyensúlyozottabb csapat miatt a Falcons tűnik esélyesebbnek, persze ez könnyedén borulhat ha a sérültek helyére beugró játékosok nem képesek legalább a részfeladataikat megoldani. 

Kocsis Gábor (Gabokocka)

Detroit Lions - Cincinnati Bengals, Ford Field

Két csoportját vezető gárda csap össze vasárnap, a két csapat egyaránt 4-2-es mérleggel áll. A Bengals eddigi sikereit főleg védelmének köszönheti, minden lényeges kategóriában a liga jobbik felében találhatóak. A védőfalban Geno Atkins és Carlos Dunlap remekül játszanak eddig idén, a tacklegyáros LB Vontaze Burfict pedig egy sorral hátrébb nyújt kiemelkedőt. Passz elleni védekezésben mind az ellenfél irányítójának siettetését, mind az engedett yardokat nézve jó az egység, nagy feladat előtt áll a detroiti támadófal. A Lions OL eddig a szezonban igen jól dolgozik, mindössze 9 alkalommal sackelték az oroszlánok irányítóját, Matthew Staffordot. Az előző fordulóban a Bengals ellen meglepően hatékony volt Thaddeus Lewis, 2 passzolt TD mellett egyszer sem adta el a labdát a szezonban először kezdő Bills QB. Ebből azonban nem szabad kiindulnunk, Staffordra így is kemény délután vár, főleg úgy, hogy a legveszélyesebb detroiti támadó, Calvin Johnson továbbra is sérülten játszik. Az idény elején igen jól játszó RB Joique Bell visszafogottabb mérkőzéseket tud maga mögött, ráadásul őt is hátráltatja egy bordasérülés, futótársa Reggie Bush viszont továbbra is remekel. A Cincy védelme azonban masszív a futások ellen is, valószínűleg inkább passzokkal operál majd a Lions. Az elkapók közül már említettem a nem 100%-os Johnsont. Mellette a kezdőben az igen jól játszó Kris Durham szerepel ezen a poszton. A TE-k közül a szinte minden elkapását TD-re váltó újonc, Joseph Fauria és a csalódást keltő idényt futó Brandon Pettigrew lesz bevethető. Nem meglepő, a Bengals védelme az összekötők ellen is igen hatékony. A Cincy secondary meglepően jó idén, a kezdő CB Terence Newman játéka azonban kérdéses egy csípősérülés miatt. Ha nem lesz játékra alkalmas, akkor Leon Hall párja a kezdőben a másodéves Dre Kirkpatrick lehet, aki felé ez esetben gyakran fog dobálni Stafford. A másik oldalon az inkonzisztens játékot mutató Andy Dalton vezette Cincy támadósor szintén egy kiváló elkapó, A.J. Green köré szerveződik. A Bills ellen ismét a megszokott Dalton-Green játékot láthattuk, a Lions secondary ellen folytathatják a kiváló játékot, az oroszlánok CB egysége ugyanis a védelem gyengepontja. Chris Houston nem olyan meggyőző, mint tavaly, de továbbra is a legjobb e poszton, Rashean Mathis pedig sérüléssel bajlódik. A kezdő safety páros, Louis Delmas és Glover Quin viszont stabil pontjai a hátsó alakzatnak. A Cincinnati elkapói az említett Green mögött az egyre jobb formába lendülő Marvin Jones és a folyamatosan konzisztens játékot nyújtó Mohamed Sanu sorakoznak. A BenJarvus Green-Ellis – Giovani Bernard RB duó valószínűleg sokat lesz használva a Cincy támadásai során, a Lions védelme ugyanis a legtöbb yardot engedélyezi cipelésenként, átlagban 5.4 yardot tesznek meg az ellenfél futói. Meglepő adat ez, az oroszlánok front7-je ugyanis igen jó erőkből áll. Főként a védőfal közepe emelendő ki, a Ndamukong Suh-Nick Fairley DT páros az egyik legjobb az egész NFL-ben. A jó front7 az irányító siettetésében sem mutatkozik annyira, meccsenként mindössze 2 sacket érnek el átlagban a detroiti védők. A LB sorból Stephen Tulloch és DeAndre Levy kiválóan játszanak, utóbbi holtversenyben vezeti a ligát interceptionökben. A Cincy TE párosa, Tyler Eifert és Jermaine Gresham megbízható célpontok, eloszlanak kettejük közt Dalton passzai. Összességében a Cincinnatit tartom esélyesebbnek a találkozón, a remek Bengals védelem lelassíthatja Staffordékat. Ezzel szemben a Cincy támadósora okozhat zavarokat a Lions defensében. Viszont ha Johnson térde nagy mértékben javul és a Detroit jól operál a passzokkal, végig szoros lehet a mérkőzés.

Molnár Dániel (gyalu)

Miami Dolphins - Buffalo Bills, Sun Life Stadium

A 7. héten találkozik először csoport ellenféllel a Miami. A Buffalonak ez lesz már a 3. ilyen mérkőzése, ám jelenlegi mérlege a közvetlen riválisai ellen igazán rossz, hiszen mind a Patriots, mind a Jets ellen kikaptak idén.
A Dolphins 3 győzelemmel kezdte a szezont, ám azóta behúzták a féket erőteljesen. Egy csúnya pofonba szaladtak bele a Saint ellen, míg az 5. héten a bajnoki címvédő Ravenstől kaptak ki hazai pályán. A bye week tehát a legjobbkor jött, volt mit rendbeszedni leginkább támadó oldalon. A vendégek is 2 vereség után érkeznek Miamiba, ám ők kezdő irányítójukat is elvesztették már. E. J. Manuel hiányában azonban Thad Lewis egy nagyon jó mérkőzést tett le az asztalra a liga egyik legjobb védelme ellen, ami azért bizakodásra adhat okot a vendégek oldalán.
A Miami továbbra sem tudta rendezni a támadófalban uralkodó problémáit, s a hétvégén nagy feladatot is kapnak, hiszen a Bills a liga 3. legtöbb sackjével rendelkezik, Mario Williams pedig az egyéni rangsorban van a dobogó 3. fokán. Nehéz dolga lesz tehát elsősorban Tyson Clabonak, ám Williams valószínűleg az LT, Jonathan Martin ellen is többszor fog farkasszemet nézni.
Hazai oldalon a remek LB, Dannell Ellerbe valószínűleg nem fogja tudni vállalni a játékot egy váll sérülés miatt, vendég oldalon egyelőre csak Manuel hiánya a biztos.
Többet várhattunk a Miami futójátékától az idei szezonban, azonban az eddigi mérkőzéseiken még a 70 yardot sem éri el a meccsenként produktumuk. Ezzel a liga 4. legrosszabb alakulata címet söprik be, az utóbbi 3 mérkőzésükön írd és mond csak 45-ször futottak, ami az előző évekhez képest komoly visszaesés. Lamar Miller tehát nem csak, hogy nem kapja meg a kellő mennyiségű cipelést, a támadófal sincs segítségére az előrehaladásban.
Elmondható tehát, hogy mindkét csapat elsősorban a védelméből építhet. Passzjátékban egyértelműen a Miami áll jobban, ám a futójátékot tekintve inkább a vendégeket hozhatjuk ki győztesnek. A védelmek szinte egy szinten vannak, hiszen minden statiszkai mutatóban alig pár yard választja el egymástól a két csapatot.
Csoportrangadó, ami hatványozottan is fontos mindkét csapat szezonjában. Lényegi esélye a rájátszásra inkább a Miaminak van, ám a Bills minden bizonnyal nem szeretne csoporton belül pofozózsák lenni. Ha Thad Lewis ugyan olyan tökös játékot tud produkálni, mint azt tette a Bengals ellen, akkor a Bills nagyon megnehezítheti az esélyesebb Miami dolgát.

Király Szabolcs (Habi)

New York Jets - New England Patriots, MetLife Stadium

Nagyon korán, már a 7. héten letudja a két rivális az egymás elleni mérkőzéseiket. A 2. fordulóban találkoztak először a felek, akkor egy esős, kevés pontos mérkőzésen tudta kicsikarni a győzelmet a Patriots.
A szezon előtt kevesen gondolták, hogy a Jets tényező lehet az AFC-ben. Az újonc Geno Smith vezette csapat, azonban eddig felülmúlja a várakozásokat és már 3 győzelmet is kivívott. A támadójáték már mutatott jeleket, amelyekre hosszútávon mindenképpen lehet építeni, ám a konzekvens játék a támadók oldalán még várat magára. A védelem hozza a jó szintet, a szezonban eddig 1-szer zuhantak össze, ám a többi mérkőzésen mindig mérkőzésben tudták tartani a csapatot, ha ezt nem tette meg a támadósor.
Vendég oldalon is inkább a védelem a sikersztori idén. Azonban a Patriots védelme az elmúlt hetekben két kapitányát is elvesztette, hiszen a kiváló DT Vince Wilfork és a LB sor tackle gyárosa Jerod Mayo is szezont végetvető sérülést szenvedett el, míg az ihletett formában játszó CB, Aqib Talib játékára is nagyon kevés esély van a hétvégén. Tovább rontja a helyzetet, hogy Wilfork párja Tommy Kelly is kiesett, míg az elkapó Danny Amendola, egy óriási ütközés következtében kényszerül kihagyni a találkozót.
Dörzsölheti hát tenyerét a hazaiak edzője Rex Ryan, aki nem éppen tartozik a legnagyobb Patriots drukkerek közé. Ahhoz, hogy a győzelemre reális esélye legyen a hazaiaknak, a támadóknak még nagyobb fokozatba kell kapcsolniuk, és kíméletlenül ki kell használják a Patriots sérültjeinek hiányát. Azt feltételezhetjük, hogy rengeteg futással igyekszik majd elfárasztani a vendégeket a Jets, és ha ezek a futások ülni is fognak, akkor nagyon hosszú napja lesz a vendégeknek. Geno Smith továbbá kihasználhatja, hogy Mayo hiányában végkép nincs olyan LB a keretben, aki passz ellen hatékonyan tudna védekezni összekötő (TE) ellen. Ennek kiaknázására pedig Jake Sudfeld lehet a célpont, akinél akár felhozhatjuk Danny Woodhead példáját, aki a Jetsnél nem tudta letenni névjegyét, ám a Patriotsban szárnyalt. Sudfeld minden bizonnyal megkapja a lehetőséget, hogy egykori klubbját tudja keseríteni.
Tom Brady és a támadósor még mindig nincs azon a szinten amit azt vártak tőlük. Fejlődés már mutatkozik az újonc elkapók játékában, kiemelten itt Kenbrell Thompkinsra gondolok, ám Brady kedvenc célpontját, a liga talán legveszélyesebb TE-jét visszakapja, hiszen Rob Gronkowkski összes orvosa játékra alkalmasnak titulálta a rekord döntögető játékost. Az utóbbi évek fegyvere, a TE passzok idén gyakorlatilag nem léteztek a Patsnél, azonban ez a folyamat valószínűleg megdől Gronk visszatértével. Ő az a játékos akiknek a futók is nagyon örülni fognak, hiszen blokkolásban is átlag feletti játékos, tehát a Ridley vezette futótandem fejlődésére is számíthatunk.Szükség is lesz vendég oldalon a támadók fejlődésére, hiszen az idei szezonban remekül játszó védelem elképzelhetetlen, hogy ne érezze meg hiányzóit.
Őszintén szólva, az idény elején nem gondoltam, hogy ennyire kiélezett találkozóra készülhetünk a két csapat között. Ha a hazaiak védeleme tudja hozni az idei átlag teljesítményét, akkor minden adott lesz ahhoz, hogy akár még meg is verhesse csoportriválisát.

Király Szabolcs (Habi)

Philadelphia Eagles - Dallas Cowboys, Lincoln Financial Field

Mindkét gárda azonos mérleggel (3-3) várja a mérkőzést, az eddig nem túl erős NFC Eastben már ennyi is elég a csoportelsőséghez, jelenleg fej-fej mellett haladnak, itt a lehetőség ellépni a másiktól. A hazaiak valamivel jobb formában készülhetnek, hisz legutóbbi két találkozójukat megnyerték (igaz, a győzelem nélkül szerénykedő Giants – Bucs duó ellen), de a vendégeknek sincs szégyenkezni valójuk, a legutóbbi SNF alkalmával a Skins ellen feledtették a Denvertől elszenvedett szoros kudarcot.
Nem lesz azonban könnyű dolguk ezen a vasárnapon, hisz több fontos hiányzójuk is lesz, támadó részről ez elsősorban a futójátékot érintheti. DeMarco Murray és Lance Dunbar a depth chart első két helyén szerepelne, sérülés miatt azonban egyikük sem játszhat, így az újonc Joseph Randle kapja meg a kezdő pozíciót, rotációban Phillip Tanner segíthet a fiatal futót. Más változás viszont nincs, Tony Romo összes fontos elkapója játszhat és az eddig meglepően jól teljesítő támadófalban sem lesz csere a megszokotthoz képest, a jó játékhíváson kívül tehát minden adott egy potens passzjátékhoz. Nem muszáj azonban utóbbi miatt annyira aggódni, az Eagles passz elleni védelme liga szinten is a legrosszabbak közé tartozik, a gyengeségeit még talán Bill Callahan (támadó-koordinátor) is képes lesz megtalálni. Az akadozó passzsiettetésen kívül (illetve éppen ezért is), nem sikerült eddig túl jól az új hátvédsor beépítése sem, Pat Chung (FS) például most sem játszhat, a helyén az első éves Earl Wolff kezd. Futás ellen már valamivel jobb a helyzet, köszönhetően a fiatal átlagéletkor ellenére is konzisztens védőfalnak, a két DE, Fletcher Cox és Cedric Thornton még némi nyomást is képes generálni az alapvető feladataik mellett.
Az Eagles támadóival kapcsolatban egy kérdés volt meccs előtt, az irányító kérdése, ám mivel Michael Vick felépülése lassabban halad a vártnál biztosan Nick Foles kezd. Ezzel azonban nem biztos, hogy rosszul járnak, hisz például a múlt héten a Buccaneers ellen rendkívül érett játékot bemutatva négy TD-t szerezve vezette győzelemre a sasokat, a receptet tehát ő is ismeri. Jason Peters (LT) nélkül minden szempontból visszaestek a Chip Kelly támadói, az ő teljes értékű játéka létfontosságú, így a hétközi limitált edzésmunkája ellenére feltehetőleg pályára lép. Más sérült azonban nincs, amennyiben Riley Cooper meg tudja ismételni legutóbbi teljesítményét, az összekötőkkel és DeSean Jacksonnal kiegészülve már nem csak a futójátékra kell támaszkodnia Folesnak. A megszokotthoz képest most viszonylag kényelmes helyzetben lesz, hisz a dallasi védőfalból sorra dőlnek ki az emberek, erősen kérdéses lesz így a pass-rusherek munkája. Már a szezon előtt két DE került sérült listára, most pedig a legnagyobb név, DeMarcus Ware combjával vannak gondok, játékára nincs sok esély, így a csere-cseréi kaphatnak komoly játékidőt, beleértve a szintén maródi George Selviet is. Jason Hatcher hozzá hasonlóan szintén „probable” státuszú, játékra viszont nagy szükség van középen így feltehetőleg ő is kezdeni fog. A linebacker sortól nem várható különösebben rossz teljesítmény, még a sok TE-s felállás sem zavarhatja meg Bruce Cartert és Sean Leet. A hátvédsor a philadelphiai kollégákhoz hasonlóan nem egy világverő alakulat, konkrétan a 3. legtöbb yardot engedélyezték a levegőben, amennyiben viszont nem erőltetik a zónavédekezést az emberfogással szemben, komoly gondot okozhatnak Folesnak, hisz a cornerek elméletben képesek lennének egy az egyben lefogni DeSean Jacksont és Riley Coopert is.
A fogadóirodák szerint a Dallas egy field goallal esélyesebb és a szakértői, valamint szurkolói közvélemény is inkább a Cowboys győzelmet vár, ami a keretek erőssége alapján el is várható lenne, a sérülések azonban könnyen keresztbe tehetnek ennek. Amennyiben Chip Kelly hatékonyabb tud lenni a vörös zónában, sok pontot szerezve könnyen meccsben tarthatja csapatát, a végjáték pedig, mint tudjuk, nem éppen Tony Romo erőssége. Ráadásul hazai pályán nyolc meccs óta nyeretlen az Eagles, ki más ellen lenne még édesebb megtörni ezt a sorozatot, mint a Cowboys?

Varga Kristóf (kristof)

Washington Redskins - Chicago Bears, FedEx Field

Igyekszik megszerezni első hazai győzelmét a Redskins, arra ugyanis 15 éve nem volt példa, hogy 0-3-mal indítsanak saját közönségük előtt. Nem reménytelen a csapat játéka, meccsenként közel 400 yardot mennek előre, amivel negyedikek a ligában, a probléma, hogy ezekből csak három touchdownnyi pontot átlagolnak, amivel a mezőny második felébe szorulnak. Ráadásul a védelem szinte ugyanennyi yardot nyel be, 28.6 kapott pont mellé, ergo kijelenthető, hogy az 1-4-es mérleg nem a véletlen szüleménye. Ha ez nem lenne elég, legutóbb a Dallas ellen a speciális egység is cserben hagyta a többieket és kis túlzással két jó Harris-visszahordás megpecsételte a sorsukat. Tán még az is előfordulhat, hogy Devin Hester jelenléte újra faktornak számít majd - Az NFL rekorder visszahordó 2011 óta nem járt a célterületen belül, a mai viszont egy jó napnak tűnik a visszatérésre.
A Redskins abban bízhat, hogy Robert Griffin III kezdi felvenni a tavalyi ritmust, legalábbis a 77 futott yardos performansz bizakodásra ad okot azok után, hogy az előtte lévő 4 meccsen összesen nem jutott el ilyen számokig. Alfred Morris sem mutat radikális visszaesést, így az NFC East címvédőjében bármelyik nap benne lehet a nagy feltámadás, akár a Bears ellen is. Ehhez persze az kell, hogy ne a adja ki a labdát a kezei közül RGIII, mint ahogy azt kétszer is megtette a Cowboys elleni 4. negyedben. Labdaszerzést illetően DeAngelo Hallnak szép emlékei vannak a párharcból, hiszen Jay Cutlertől 4 interceptiont is be tudott húzni a legutóbbi találkozók alkalmával, amiken egyébként 4-0 a fővárosiak mérlege. A Bears irányítója ugyanakkor nagy hiba nélkül dolgozta végig az elmúlt két hetet, és a NY Giants elleni csütörtöki meccsen is sallangmentesen játszott. Mondani se kell, hogy 3 nap plusz felkészülési idő mindenképp a vendégeknek kedvez.
Némileg alulértékelt tény, hogy Cutler első profi edzője Mike Shanahan volt, tehát a Redskins jelenlegi mestere biztosan többet tud az irányító gyengéiről, mint a legtöbb korábbi ellenfél. Brandon Marshall hasonló cipőben jár, és most úgy tűnik boldogan várja a találkozót, hiszen kétszer is hatpontos átadást húzott le a TNF során. Belekalkulálva Alshon Jeffery korábbi nagy számait, érdekes lesz megfigyelni, hogy most kit sikerül jobban kiszolgálni. Illetve, hogy mire megy a védelem a DT-hiány megrázkódtatásai alatt. Henry Melton és Nate Collins kiválása azt eredményezte, hogy a már többször leírt Brandon Jacobs is képes volt elit futási adatokat bemutatni, ez pedig egy egészséges Redskins futási rotáció ellen döntő kockázatot rejt magában. Nem mintha a védőfal egyébként dominálná a meccseket, 8 sackkel szerénykednek a medvék, márpedig Griffin III nem az a fajta játékos, aki önmagától pánikolni kezdene.
A sérültek közül egyelőre Charles Tillman és Martellus Bennett állapotáról sincs végleges döntés. A cornerback pihent Eli Manningék ellen, de nélküle is három interceptiont fogott a csapata. Fontos lenne, hogy kiláballja a térsérülést, hiszen a Washington esetében nem 1-2 konkrét célpont levédése a kulcs, sokkal több ember képes gondokat okozni. Bennettnek hasonló tünetei vannak, pénteken sem tudott teljes edzésmunkát végezni. Rá is nagy szerep várhat pedig, hiszen a nagyszerű WR páros mellett egyértelműen ő a harmadik számú opciója a passzjátéknak. A hazaiaknál jobb a helyzet, hiszen az aktív keretből mindenki bevethető, kivéve David Amersont, akinek az agyrázkódása után még nem lehet biztosra venni, hogy alkalmas a játékra.
Összességében elmondható, hogy elég nagy tétje van az összecsapásnak, hiszen a Bears szeretne a csoportja élén maradni, a Redskins pedig nem kiesni teljesen a harcból. Egy 1-5-ös mérleggel nehéz lenne tovább bizakodni. A mérleg ellenére nincs a két csapat messze egymástól játékerőt tekintve, jogosan tart egyik a másiktól, hiszen a gyenge pontjaikat nem nehéz mostanság felmérni és kihasználni. A kérdés az, hogy a gyengébben teljesítő csapatérszek közül melyik tud feljavulni ma estére.

Herczeg Ádám (Höri)

Carolina Panthers - St. Louis Rams, Bank of America Stadium

Korábbi 1/1-esek csatájának lehetnek szemtanúi azok, akik ezt a találkozót választják az esti hetes mérkőzések közül. A 2010-es első választott csapata sorozatban két meccset nyert, legutóbb a Texans otthonában nyertek. A 2011-es top pick is idegenben vezette győzelemre csapatát mégpedig a Vikings otthonában.
A hazai együttes igen meggyőző teljesítménnyel rukkolt elő Minnesotában és ezt szeretnék folytatni a Kosok ellen is. A futójátékra alapozzák a támadásaikat és sikerrel teszik ezt, ugyanis átlagban 135 yardot tesznek meg meccsenként ami a hetedik legjobb teljesítmény az NFL-ben. Ráadásul az ellenfél futás elleni védelme az egyik legrosszabb a ligában 131 yardot engedve meccsenként. Emiatt lehet számítani sok DeAngelo Williams és Mike Tolbert futásra, valamint Cam Newton sem riad vissza attól, hogy meginduljon a labdával. Múlt héten a passzjáték is jó volt, igaz rövid passzokkal haladtak előre és ezt lehet várni ezen a találkozón is. Cortland Finnagen még mindig sérült, pedig jó kis csata lett volna közte és Steve Smith között, de Janoris Jenkist sem kell félteni ha keménységről van szó. A Rams védelme egyébként jó nevekből áll, de valami oknál fogva nem tudnak olyan szinten teljesíteni mint azt tették 2012-ben. Igaz a Texans ellen sikerült picit javítani a megítélésükön és meccsről meccsre biztosabban tűnik, hogy Alec Ogletree draftolása remek döntésnek bizonyult.
A labda másik oldalán is vannak gondok a Kosoknál, hiába játszott élete formájában Sam Bradford a Texans ellen. A futójáték legalább elindult a fejlődés útján Zac Stacy kezdőbe állításával. Az újonc futó jól hozza a yardokat a középső futásoknál is. Igaz most egy nagyon kemény front7 ellen kell majd teljesítenie, de ez igaz a támadófalra is, akik egész jól tartották magukat JJ Watt és társai ellen. Greg Hardy és Charles Johnson a szélről, míg Star Lotulelei és Kawann Short középről fogja támadni Bradfordot, akit könnyű zavarba hozni, ha sokszor nagy nyomás alá helyezik. Mike Mitchell két interceptiont is szerzett a Vikings ellen és ha a védekező fal ott lesz a Rams irányítójának a nyakán ezen a találkozón is összejöhet neki egy. Ugyanakkor a secondary-nél verhetőnek tűnik a Panthers csak Bradfordnak talpon kell maradnia. Érdekesség, hogy Quintin Mikell volt csapata ellen lép pályára.
Sok futásra lehet számítani a hazai csapattól, mivel ezzel van a legnagyobb esélyük a győzelemre, ugyanakkor Bradford meglepheti őket pár hosszú passzal, ha a támadófal meg tudja védeni.

Kiss Ferenc (Fucu)

Jacksonville Jaguars - San Diego Chargers, EverBank Field

Marad-e továbbra is nyeretlen a Jacksonville? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a mezei focidrukkereket ezen mérkőzés kapcsán. Nem lesz könnyű dolga a jaguároknak, hiszen a Chargers formája felfelé ívelő, a legutóbbi játékhéten például a Coltsot sikerült kétvállra fektetniük.
Ha a Jacksonville nyerni akar valamilyen módon meg kell állítaniuk Philip Riverst. Ráadásul az idén Pro Bowler szinten játszó irányító előtt a támadófalban kezdenek felépülni a sérültek, ezt a meccset már csak az LG Chad Rinehart kénytelen kihagyni lábfejsérülés miatt (a helyén Johnny Troutman fog kezdeni), továbban a több poszton is bevethető cserefalember Steve Schilling játéka kérdéses egy nyaksérülés miatt. A Chargers elkapósora idén már több komoly sérülést is elszenvedett (Danario Alexander, Malcom Floyd), most még Eddie Royal játéka is kérdéses szintén nyaksérülés miatt. Vincent Brown és az újonc Keenan Allen személyében még maradt 2 jó formában lévő elkapója Riversnek, azonban mögöttük már Seyi Ajirotutu és Lavelle Hawkins szerepel a depth charton... Persze a csapatnál van még Antonio Gates is, aki idén újra egy 1000 yardos szezon felé száguld. A Jaguars passz elleni védelme (ami egyébként se a legjobb: 101.6-os ratinggel dobálnak ellenük az irányítók) szintén több komoly sérülttel küzd az egyik legjobb pass rusher Jeremy Mincey agyrázkódás miatt biztos nem játszik, a hátvédsorból pedig a két tehetséges újonc Johnathan Cyprien S (vádli) és Dwayne Gratz CB (boka) játéka kérdéses. A Jax futás elleni védelme a leggyengébb a ligában, úgyhogy Ryan Mathewséknak is lehet keresnivalója a földön.
A labda túloldalán még nagyobb gondokkal küzdenek a jaguárok, az egyébként is teljesen impotens támadósorban alig van egészséges játékos. Blaine Gabbert térdínsérülése miatt továbbra is maródi, így Chad Henne lesz a kezdőirányító, neki viszont gyakorlatilag nem maradt elkapósora: a két kezdő WR Justin Blackmon (térdín) és Cecil Shorts III (váll) játéka kérdéses, a cseresorból pedig Stephen Burton és Ace Sanders biztos nem játszhat agyrázkódás miatt. Ha Hennenek a nem túl veretes Mike Brown - Denard Robinson - Stephen Williams hármasnak kellene dobálnia azt még az egyébként igencsak borzasztó Chargers secondary (itt játszik egyébként a meccs nagy visszatérője Derek Cox, aki 4 jacksonville-i idény után szerződött az idén nyáron San Diegoba) is képes lehet megoldani. Henne életét könnyítheti, hogy a San Diego jelenlegi keretéből az irányítóra leginkább veszélyes játékos Jarret Johnson szereplése kérdéses egy térdínsérülés miatt, továbbá a linebacker-sorból valószínűleg hiányozni fog még Donald Butler (ágyék) is, akinek kulcsszerepe lenne Maurice Jones-Drew semlegesítésében. A Jacksonville győzelméhez elengedhetetlen, hogy a MoJo-féle futójáték stabilan működjön, hosszú drive-okat tudnak így vezetni és lent tarthatják a pályáról Philip Riverst.
A mérkőzés esélyesei a vendégek, akiknek minden esélye megvan arra, hogy az AFC South elleni idei mérlegüket 2-2-re módosítsák. Ha a Bolts támadó- és védőegysége meg tudja ismételni a hétfői Indianapolis elleni produkciójukat, akkor akár egy újabb nagy különbségű vereségbe is beleszaladhatnak a floridaiak, bár ha úgy felszívják magukat, mint a Denver ellen a múlt héten, akkor azért lehet esélyük, továbbá egy nappal többet pihenhettek, mint a Chargers, akiknek ráadásul át kellett utazni ezért a mérkőzésért a teljes országot.

Papp Gábor (empty taxi)

Tennessee Titans - San Francisco 49ers, LP Field

Két csoportmásodik csatázik egymással Nashvilleben. A Titans sorozatban harmadik vereségét szeretné elkerülni, miután két hete a Chiefs, míg múlt héten a Seahawks ellen maradtak alul. Velük ellentétben a 49ers negyedik győzelméért utazik a keleti partra miután a Rams, Texans, Cardinals ellen is nyertek az elmúlt hetekben.
Jake Locker visszatér a kezdőbe. Két héttel azután, hogy a Jets ellen csípősérülést szenvedett, újra játékra alkalmas állapotban van pedig korábban a hírek még arról szóltak, hogy ezt a hetet még kihagyja és csak a Rams ellen tér vissza. Így (reméljük) egy ideig a padra szorul Ryan Fitzpatrick, aki hullámzó teljesítményt mutatott a két és fél találkozó alatt szerzett négy interceptionel, amik mellé csak egy TD passz érkezett. A futójáték sem megy a Titansnak mostanában, ugyanis Chris Johnson csupán 71 yardot ért el a legutóbbi két találkozón összesen. A 49ers ellen lehet ezt túl fogja szárnyalni, ugyanis a vendégek védekező falának három kezdő játékosa sérüléssel bajlódik és részvételük a találkozón kérdéses. Glenn Dorsey a Cards elleni meccs elején sérült meg (térd-ín) és látható volt, hogy utána a pintyeknek jobban ment a futás. Ray McDonald (bicepsz) és Justin Smith (váll) sem teljesen egészséges és ez adhat lehetőséget a futásoknak, hiába NaVorro Bowman és Patrick Willis jelenléte. A védekező fal frissítésére aktiválták az eddig sérülésből lábadozó újonc Quinton Dialt, aki egy hét edzés után jelentős játékidőt kaphat, valamint minden valószínűség szerint Tony Jerod-Eddie fog kezdeni NT poszton. A Titans múlt héten a kispadra ültette a center Rob Turnert, akinek a helyén az újonc Brian Schwenke kezd majd. A passzjáték is sikeresebb lehet Lockerrel mivel az első három és fél találkozón nem adta el a labdát. Érdekességképen meg kell említeni, hogy a Titans kezdő tight ednje, Delanie Walker volt csapata ellen lép pályára.
A 49ers újra a bevált taktikát alkalmazza támadósban. Futás. Hatásos is, mivel nyerték a legutóbbi három mérkőzésüket. A Frank Gore és Kendall Hunter fémjelezte futóalakulat 181 yardot átlagolt meccsenként a legutóbbi négy találkozón. Még mindig nincs változás az elkapóknál, de jó hír a 49ers számára, hogy Mario Manningham már elkezdhette az edzéseket a csapattal. Addig marad Anquan Boldin és Vernon Davis, akikben a legjobban bízik Colin Kaepernick. Davis a Cards ellen 180 yardot kapott el két TD-nal fűszerezve. A Titans védelme jól helytállt a Seahawks ellen és egy hasonló felfogású csapat ellen lépnek pályára ma is. A labdaszerzések terén is jól állnak, már hat interceptiont mutattak be és hét fumblet erőszakoltak ki. Az első számú feladatuk a futójáték megállítása lesz, ami egy hete elég jól sikerült Lynch 75 yardon tartásával (igaz két TD-t is szerzett a Seattle futója). Kisebb gondot jelenthet majd, hogy a kezdő középső linebacker, Moise Fokou térdsérülés miatt biztosan nem lép pályára, így újra Colin McCarthy fog kezdeni.
A két csapat védelme hasonlóan teljesít idén, így az lesz a kérdés, melyik támadó alakulat tudja sikersebben feltörni a védelmet.

Kiss Ferenc (Fucu)

Pittsburgh Steelers - Baltimore Ravens, Heinz Field

Egyik csapat számára sem épp álomszerűen alakul eddig a szezon, a bajnoki címvédő Ravens és az idénynek playoff-ambíciókkal nekivágó Steelers mérlege is elmarad az előzetes várakozásoktól. Az NFL legnagyobb rivalizálásának idei első felvonása ettől függetlenül óriási jelentőséggel bír, sőt, a gyenge kezdés miatt még fontosabb a rangadó megnyerése mindkét fél szempontjából, elvégre egyik gárda sem akar még jobban leszakadni az aktuális csoportelső Bengalstól.
A Steelers-Ravens derbik jellegzetessége a smash-mouth football, az ebben való eredményesség egyik elengedhetetlen eszköze pedig a hatékony futójáték. Mike Tomlin és John Harbaugh csapatának támadóegységéről sem mondható el azonban, hogy ebben az idényben kellő produktivitással szállítják a yardokat a földön: az acélvárosiak 3.1-es, a hollók 2.7-es yardátlagot tudnak felmutatni próbálkozásonként, ami pillanatnyilag a 30., illetve 31. helyre elegendő a ligában. A kohászoknál egyrészt a támadófal sem remekel futásblokkolásnál, másrészt az újonc running backnek, Le’Veon Bellnek is időre van még szüksége a profi szinthez való alkalmazkodáshoz. A Todd Haley koordinálta támadósor a Jets után ismét a liga egyik legjobb futás elleni védelmével néz szembe, így valószínűtlen, hogy most következne be komoly áttörés a pittsburghieknél futójáték terén, noha az utóbbi három meccsből kétszer is kimondottan eredményesnek bizonyult a földön a marylandi alakulat adott ellenfele (a Packers 140, a Bills 203 yardot termelt, míg a Dolphins running backjei mindössze 9-szer próbálkoztak futással). Hasonló a helyzet a túloldalon is, a baltimore-i támadófal pocsékul teljesít (a trade útján megszerzett, a Ravens színeiben második kezdő meccsére készülő Eugene Monroe hozhat némi javulást bal oldali tackle pozícióban), ugyanakkor a labdacipelésenként egyaránt 2.8 yardot átlagoló Ray Rice és Bernard Pierce sem élete formájában játszik. A Vikings elleni mérkőzésen szokatlanul sok elhibázott szerelési kísérletet láthattunk a Steelers játékosaitól, ezt leszámítva azonban a védelmi front szokásos stabilitását hozza futás ellen, így Jim Caldwell támadóegységének kilátásai sem túl biztatóak azzal kapcsolatban, hogy képesek lesznek-e futójátékkal konzisztensen haladni.
A hollóknál ugyanilyen bizonytalan a passzjáték állapota. Michael Oherék nem csak a futókat nem tudják megfelelő blokkolással támogatni; Joe Flacco sem lehet elégedett a támadófal biztosította védelem minőségével, ráadásul a regnáló Super Bowl MVP számára az elkapósor hiányosságai is további problémát jelentenek. Változatlanul igaz, ami már a szezon előtt is az egyik legaggasztóbb tényezőnek számított Baltimore-ban, azaz hogy passzjátékban az egyetlen legitim veszélyforrást Torrey Smith jelenti az ellenfelek védőegységeire nézve, aki ugyan 20.3 yardos elkapásonkénti átlagával vezeti a ligát, az irányába dobott passzoknak azonban csak felét tudta behúzni. Bizonyára Dick LeBeau és a Steelers defensive backjei is kiemelt figyelmet fordítanak majd a Ravens első számú receiverére, aki mellett Jacoby Jones jelenthet még fenyegetést mély route-okon, rövid és közepes passzoknál azonban sem az elkapók, sem a tight endek között nincs igazán megbízható célpontja Flaccónak, ráadásul a combsérüléssel bajlódó Brandon Stokley kénytelen lesz kihagyni a rangadót. Ami Flacco megvédését illeti, a vakoldalon Jarvis Jones és Jason Worilds passzsiettetésben eddig nem jeleskedett, előbbi pályára lépése pedig egyelőre nem is teljesen biztos múlt héten elszenvedett agyrázkódása után. Átellenben viszont LaMarr Woodley hatékonyan tevékenykedik pass rush terén; más kérdés, hogy a passzjátékok alig több mint felében küldi őt Coach Dad az irányítók után - egészen pontosan 58.8 százalékban, ami az egyik legalacsonyabb arány a liga összes 3-4-es külső linebackerét figyelembe véve. LeBeau minden bizonnyal megpróbálja majd kihasználni, hogy a Ravens támadófalának belseje is bizonytalan lábakon áll, főként a center poszton szereplő Gino Gradkowski révén (egyébiránt bátyja, Bruce a Steelers csere irányítója), így folyamatos belső blitzekre és stuntokra is számíthatunk az acélvárosi védelemtől.
Pittsburghi oldalon a passzblokkolásban ugyancsak ingatag támadófalból kikerült Mike Adams, az ő helyét megöröklő Kelvin Beachum pedig nem nyújtott rossz teljesítményt a Jets ellen élete első, kezdő vakoldali tackle-ként lejátszott profi mérkőzésén, leszámítva két holding és egy false start szabálytalanságot, illetve hogy az első negyedben a New York-iak majdnem safety-t értek el az ő hibájából. Muhammad Wilkersonnal és társaival szemben aránylag jól helytállt a tavalyi hetedik körös választott, most azonban érkezik az újabb komoly kihívás az együtt már 12 sacket jegyző Terrell Suggs és Elvis Dumervil személyében, akikkel a fal jobb szélén sokat bizonytalankodó Marcus Gilbertnek is meggyűlhet a baja. Múlt héten a Jets pass rushereinek egyértelmű fölényét jól ellensúlyozta a Steelers támadóegysége a sok rövid passzal és screennel, vélhetően a most következő meccsre is hasonló koncepcióval készülnek. Dean Pees védősorának a legnagyobb fejtörést Antonio Brown levédekezése okozhatja, aki túlzás nélkül a liga jelenlegi egyik, ha nem a legjobb formában lévő elkapója. A vendégek defensive backjei közül eddig egyedül Lardarius Webb teljesítménye ütötte meg az elfogadható szintet, de legutóbb ő is kifejezetten gyenge napot fogott ki. Brown ellen feltétlenül szükség van arra, hogy az első számú cornerback hozza a tőle elvárt színvonalat, ennek megvalósításában azonban egy combsérülés is hátráltathatja, melynek következtében a hét folyamán csak limitáltan tudott edzeni. Heath Millerre is kiemelt szerep várhat a Steelersnél, tekintve, hogy a baltimore-i safety-k finoman szólva sem jeleskednek a tight endek elleni védekezésben. A Ravens egyik kezdő belső linebackere, Josh Bynes egészen biztosan kihagyja a találkozót; az újonc Arthur Brown vagy a PUP-listáról aktivált Jameel McClain pótolhatja őt Daryl Smith párjaként az LB-sor belsejében.
Hines Ward, Aaron Smith, vagy épp James Farrior után nemrég a hollóktól is távozott két olyan játékos, Ray Lewis és Ed Reed, akik ikonikus alakjai voltak ennek a párharcnak, és bár a csapatok mérlege sem a legfényesebb, mindezektől függetlenül azonban továbbra is fennáll, hogy a Steelers-Ravens az „NFL leghevesebb, legádázabb, legszenvedélyesebb rivalizálása”. Más érv talán nem is kell, hogy miért érdemes ezt a meccset választani.

Vass Ádám (vassadi)

Green Bay Packers - Cleveland Browns, Lambeau Field

Nem mondhatni, hogy nyerni járnak a Lambeau Fieldre az ellenfelek, a legutóbbi 10 mérkőzésen ugyanis a hazai csapat diadalmaskodott, legalább 2 TD különbséggel. Most is a Green Bay az esélyesebb, hiszen egy olyan gárdáról van szó, amely statisztikailag top5-be számít passzjátékban, futásban és a futás elleni védelemben is. Ráadásul a Ravens elleni múltheti siker folyamán azt is megmutatták, hogy olyan kulcsemberek időközbeni elvesztése sem okoz pánikot, mint Randall Cobb és James Jones.
Az eddigi legtöbb elkapást bemutató Cobbnak legalább 6 hetet ki kell hagynia, és a linebacker sor is megtizedelődött. Clay Matthews és Brad Jones után Nick Perry lábsérülése zavarta meg a terveket. Egyedül James Jones visszatérésére van reális esély. Érdekes lesz, hogy a rutintalan Andy Mulumba-Nate Palmer kettőssel mekkora visszaesést produkál az a csapatrész, amely ellen az elmúlt három hétben csak 64.3 yardot tudtak futni átlagosan. Szerencséjük, hogy a Cleveland jön velük szembe, náluk a futás nem nevezhető komoly fegyvernek. Eddie Lacy rengeteg terhet átvállal Aaron Rodgerstől, két hét alatt 219 yardot ment előre, és minden bizonnyal ma is sokat látunk belőle így, hogy fogytán vannak a célpontok. Clevelandben ismét Brandon Weedennel mennek neki a mérkőzésnek, akivel megszakadt a 3 meccses győzelmi szériájuk a Detroit ellen. A kirúgás szélén álló irányító egy olyan röhejes interceptiont is összehozott, amilyet ma biztosan nem engedhet meg magának. Érdekesen alakult azon a meccsen a futójáték, 115 első félidős yardot követően csak 11 érkezett a másodikban, érdekes lesz megnézni, hogy az eredmény alakulásának függvényében most is lemondanak-e a játék ezen szegmenséről. A passzjáték bástyáit már ismerjük, Josh Gordon 100 yard felett átlagol eddigi 4 meccsét számítva, viszont Jordan Cameronnak nem megy olyan jól az elmúlt két meccsen. Ezeken mindössze 100 yardot tudott hozzáadni a terméséhez, pedig előtte heti 90 volt az átlaga.
Az esélyeket kár lenne túlragozni, a Packers számára ez egy kötelező győzelem, ha komolyan gondolják, hogy meg akarják nyerni a csoportjukat. Ezzel együtt elég érdekes leosztása van a párharcoknak, hiszen a gyengélkedő Browns támadósor egy erősen tartalékos védelemmel találkozik (az említetteken kívül Neal, Hayward és Bush bevethetősége is kérdéses), miközben Rodgersék egy elég jóképességű defense ellen kell, hogy helytálljanak. Ha nem tudnak átjutni Phil Taylorékon, Joe Haden leveszi Jordy Nelsont a pályáról, Weedenék pedig hiba nélkül teljesítenek, akkor ebből egy kiélezett harc is összejöhet. 

Herczeg Ádám (Höri)

Kansas City Chiefs - Houston Texans, Arrowhead Stadium (TV: Sport 2, élő)

Érdekes helyzet az, mikor egy 6-0-ás és egy 2-4-es csapat összecsapásán az emberek inkább a 2-4-es gárdára kíváncsiak. Most ez a helyzet, a 2-4-es mérleggel rendelkező Houston Texans hétvégi szereplését két okból kifolyólag is nagy figyelemmel fogja kísérni a média: egyrészt a korszakos defensive coordinatoruk Wade Phillips édesapja Bum Phillips (aki maga is zseniális edző volt) a héten hunyt el, másrészt Case Keenum személyében új kezdő QB-t avatnak, aki ráadásul a helyi egyetemi csapat, a Houston Cougars legendája.
A sérült Matt Schaubot helyettesítő Keenumról leveheti a terhet a Texans kiváló futójátéka (meccsenként a 6. legtöbb yardot futják és a futásonkénti átlaguk is a 4. legjobb a ligában), ráadásul a Chiefs védelme inkább futással tűnik verhetőnek, persze Derrick Johnsonék is tudják, hogy elsősorban Arian Fosterre és Ben Tate-re érdemes készülniük. Fontos lesz, hogy a Houston ne kerüljön korán hátrányba. Keenum helyzetét könnyíti, hogy mindkét futó megbízható checkdown célpont plusz Garrett Graham személyében egy feltörekvő összekötője (TE) is van a csapatnak. Az elkapósor az gyakorlatilag kétszemélyes, a rutinos Andre Johnson és az újonc DeAndre Hopkins egyaránt minőségi játékos és jól kiegészítik egymást. Kíváncsian várom, hogy a rutintalan irányító és a támadófala hogy fog megbírkózni a liga legjobb pass rush-ával, Justin Houston, Tamba Hali és Dontari Poe gyaníthatóan azon lesz, hogy ne legyen egyszerű napja a QB-nak. A KC védelme egyébként szinte teljesen egészséges, egyedül a FS Kendrick Lewis játéka kérdéses egy bokasérülés miatt.
A labda túloldalán is a futójáték lehet előtérben, Jamaal Charles rengeteg labdaérintést kap minden Chiefs drive-ban, a Brian Cushing vezette linebacker-sornak (melyből térdínsérülés miatt Tim Dobbins hiányzik) gyaníthatóan Charles semlegesítése lesz az elsőszámú feladat. Idén jellemző, hogy közepes átlaggal futnak sok yardot a Texans ellen, ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a csapat többször került nagyobb hátrányba az 1. félidő során és az ellenfél így szerette volni ölni az órát, másrészt pedig adott egy Whitney Mercilus és JJ Watt által vezetett pass rush és a secondary sem áll rossz nevekből, ilyen csapat ellen egyébként is célszerűbb futni. Ha mégis passzolnának akkor Alex Smith Charleson kívül a Dwayne Bowe - Donnie Avery - Dexter McCluster triót, illetve a két összekötőt Sean McGrathet és a sérülésből visszatérő Anthony Fasanot veheti célba. Komoly kérdés, hogy a védőkből pszichésen mit vált ki az, hogy a főnökük Wade Phillips elvesztette az édesapját, maga a Chiefs elleni matchup nem éppen nyerhetetlen a houstoni defense-nek.
Alapvetően kevés pontos találkozóra lehert számítani, a siker kulcsa az lehet hogy mely csapat vigyáz jobban a labdára. A forma és a hazai pálya alapján a Chiefs tűnik esélyesnek, de az első bekezdésben említett két dolog miatt a Texans teljesítménye nehezen jósolható, izgalmas találkozóra van kilátás.

Papp Gábor (empty taxi)

Indianapolis Colts - Denver Broncos, Lucas Oil Stadium

A hét kétségkívül leginkább várt rangadóját Indianapolisban rendezik, ahová hosszú szolgálat után ellenfélként tér vissza Peyton Manning. Ne legyen kétségünk, a média nem csak a hét folyamán borzolja a kedélyeket a visszatérés érzelmi és esetleg sporttörténelmi jelentőségével, a meccs közvetítése másról sem fog szólni. Érdemes azonban a meccset a másik 105 játékos felől is megközelíteni, ez ugyanis egy valódi rangadó, nem csupán egy harminchét éves celeb világszerte követett médiaeseménye. A Colts ugyanis annak ellenére komoly eséllyel pályázik a győzelemre, hogy múlt héten csúfos vereséget szenvedtek el San Diegóban. Andrew Luckéknak viszont van egy másik arcuk, amit például a Seahawks és a 49ers legyűrésekor mutattak be.
Pep Hamilton támadóedző filozófiája szerint ez a csapat a földön próbálja felpuhítani az ellenfelek védelmét, és Luck halálpontos passzai csak ezután jöhetnek képbe. Trent Richardson leigazolása eleddig nem hozott nagy áttörést, és nem igazán hatékonyak a futások önmagukban. Fárasztásra és időhúzásra természetesen jól lehet alkalmazni Richardsonékat, de ehhez előnybe kéne kerülni a Broncos-szal szemben, ami nem hangzik egyszerűnek. Mivel a vendégek minden bizonnyal ezúttal sem állnak meg harminc-negyven pont alatt, ezzel lépést kell tartani az Indianapolisnak, ehhez pedig sok-sok passzra lesz szükség. A denveri passzvédelem egyébként is sebezhetőnek tűnik, Champ Bailey nem a régi önmaga, a másodvédelem többi tagja pedig nem számít komoly névnek. Ezt ki kell használnia a Reggie Wayne-TY Hilton kettősnek, mégpedig gyorsan, mivel a Vadlovak az eltiltásából visszatérő klasszis külső linebacker, Von Miller segítségével az eddigieknél komolyabb nyomást terveznek helyezni Luckra. Kulcskérdés lesz az, hogy Luck milyen gyorsan tud döntéseket hozni, illetve az is, hogy Miller mennyire tudja felvenni az NFL ritmusát első meccsén.
Azt már - gondolom kevesek meglepetésére - említettem, hogy nem várok szerény ponttermést a Denvertől. Manning valószínűleg hazatérése és az elképesztő médiafigyelem miatt extra motivációval fog bírni, nem hiszem, hogy hosszabb időszakokra gyengélkedne. Gondot okozhat neki viszont neki, ha a Colts kis ütközésekkel megtöri elkapóinak útvonalát, ebben az esetben ugyanis korrekcióra szorul mind ő, mind a célpontok. Erre a korrekcióra viszont nem biztos, hogy lesz idejük, mivel a házigazdák nagyon fenik a fogukat néhány sackre. Jó esélyük lesz erre a Broncos sérülésektől sújtott támadófalával szemben, amelyből a legújabb kieső Orlando Franklin, őt Chris Kuper pótolhatja. A falra nagy szüksége lesz a vendégeknek, hiszen a Chargers is megmutatta, hogy kemény futójátékkal könnyedén szét lehet zilálni az Indianapolis védelmét, Knowshon Moreno jó formája alapján pedig nehéz elképzelni, hogy ez ne lenne a vendégek stratégiájának része.
Izgalmas meccset várunk, ami már csak azért is jó volna, hogy a kommentátorok hamar befejezzék a sztorizgatást az idősebbik Manning érzelmi utazásáról. Mindkét támadófal problémákkal küszködik, ennek ellenére legalább hatvan pont várható a találkozótól, és a veretlen Broncos botlására is komoly esély kínálkozik. Aki fenn tud maradni hétfő hajnalban, semmiképpen se hagyja ki az párharcot, amely akár a rájátszásban is megismétlődhet.

Rajnai Gergely (Rajna)