Politika

Az "alul" levő mindig kisebb arányban részesül a nyereségből, mint a bevitt értéke.
peterk2005

Ez a legnagyobb faszság, és ebben csúcsosodik ki a marxi hibás fogalomhasználat.
Ugyanis ha meg akarod határozni egzaktul a bevitt értéket, azt pont ott tudod megtenni, az pont ott számosítható, hogy milyen arányban részesül a nyereségből.
Ezért baromság a "kizsákmányolás" kifejezése egyáltalán.
Senki nincs kizsákmányolva, csak sokan, tömegek, olyan értékekkel rendelkeznek, ami szerintük többet ér, mint ahogy a piac beárazza, és emiatt elégedetlenkednek.
Mindenki pont annyit kap amennyi a hozzáadott értéke, mert többet a tőkés részéről lenne butaság fizetni, ha megkapja olcsóbban is, kevesebbért meg nem kapja meg a neki kellő munkát, így beáll a bevitt érték egészen pontosan a valós értékére.
A "kizsákmányolás" kifejezés csak morális kontextusban létezik, ahol szegény melós zsírján hízik a tőkés, piaci, közgazdasági szempontból nem.
Sobri Jóska

Olvass vissza pár postot, Gyurma erről írt. Kiderült, hogy a piac sok esetben nem alkalmas meghatározni az értéket. Sem árunak, sem befektetésnek, stb. Nem csak akkor nem tudja, ha monopólium helyzet alakul ki - amiről réges-régen tudjuk, hogy torzítja az érték meghatározását -, hanem akkor se, ha nem. Ha úgy tetszik a "szabad piac" nem létezik. Csak nem szabad piac van. Nem lehet olyan piaci feltételeket teremteni, amelyikben ne hatnának "monopólium-helyzethez hasonló" hatások.

Tulajdonképpen ez az egyik alapvető tétel, amiben a neoliberalizmus mellényúlt, megbukott. Ha a piaci verseny jól tudná belőni a munkásainak bérét, akkor nem fordulhatna elő, hogy például egy adminisztratív béremelési szabályozás után felgyorsul a gazdasági növekedés. Hiszen szuboptimálisak lennének a bérek, ergó csökkenne a cégek, a gazdaság versenyképessége. És nőne a munkanélküliség. Osztán mégse így van. Sőt.

A kizsákmányolás szó helyett helyettesíts be bármilyen rokon értelmű szót, ha nem tetszik. Nem a szó a lényeg.
peterk2005

Nem írtam, hogy szabad piac. Piac.

A világ nem igazságos, csak a fantaszták, idealisták fejében.
A valóságban így működik.

Az általános gazdasági növekedés a tőke+munkások együttesének mérőszáma, nem a tőkéé.
Nem a szó a lényeg, de akármivel helyettesítem, nem fedi a valóságot, hogy ne annyit érne valami, amennyiért megveszik/eladható.

Az "alul" levő mindig kisebb arányban részesül a nyereségből, mint a bevitt értéke.
peterk2005

Ez a legnagyobb faszság, és ebben csúcsosodik ki a marxi hibás fogalomhasználat.
Ugyanis ha meg akarod határozni egzaktul a bevitt értéket, azt pont ott tudod megtenni, az pont ott számosítható, hogy milyen arányban részesül a nyereségből.
Ezért baromság a "kizsákmányolás" kifejezése egyáltalán.
Senki nincs kizsákmányolva, csak sokan, tömegek, olyan értékekkel rendelkeznek, ami szerintük többet ér, mint ahogy a piac beárazza, és emiatt elégedetlenkednek.
Mindenki pont annyit kap amennyi a hozzáadott értéke, mert többet a tőkés részéről lenne butaság fizetni, ha megkapja olcsóbban is, kevesebbért meg nem kapja meg a neki kellő munkát, így beáll a bevitt érték egészen pontosan a valós értékére.
A "kizsákmányolás" kifejezés csak morális kontextusban létezik, ahol szegény melós zsírján hízik a tőkés, piaci, közgazdasági szempontból nem.
Sobri Jóska

Olvass vissza pár postot, Gyurma erről írt. Kiderült, hogy a piac sok esetben nem alkalmas meghatározni az értéket. Sem árunak, sem befektetésnek, stb. Nem csak akkor nem tudja, ha monopólium helyzet alakul ki - amiről réges-régen tudjuk, hogy torzítja az érték meghatározását -, hanem akkor se, ha nem. Ha úgy tetszik a "szabad piac" nem létezik. Csak nem szabad piac van. Nem lehet olyan piaci feltételeket teremteni, amelyikben ne lejtene a pálya, és nagyjából egyforma méretűek lennének a kapuk.

Tulajdonképpen ez az egyik alapvető tétel, amiben a neoliberalizmus mellényúlt, megbukott. Ha a piaci verseny jól tudná belőni a munkásainak bérét, akkor nem fordulhatna elő, hogy például egy adminisztratív béremelési szabályozás után felgyorsul a gazdasági növekedés. Hiszen szuboptimálisak lennének a bérek, ergó csökkenne a cégek, a gazdaság versenyképessége. És nőne a munkanélküliség. Osztán mégse így van. Sőt.

A kizsákmányolás szó helyett helyettesíts be bármilyen rokon értelmű szót, ha nem tetszik. Nem a szó a lényeg.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Az "alul" levő mindig kisebb arányban részesül a nyereségből, mint a bevitt értéke.
peterk2005

Ez a legnagyobb faszság, és ebben csúcsosodik ki a marxi hibás fogalomhasználat.
Ugyanis ha meg akarod határozni egzaktul a bevitt értéket, azt pont ott tudod megtenni, az pont ott számosítható, hogy milyen arányban részesül a nyereségből.
Ezért baromság a "kizsákmányolás" kifejezése egyáltalán.
Senki nincs kizsákmányolva, csak sokan, tömegek, olyan értékekkel rendelkeznek, ami szerintük többet ér, mint ahogy a piac beárazza, és emiatt elégedetlenkednek.
Mindenki pont annyit kap amennyi a hozzáadott értéke, mert többet a tőkés részéről lenne butaság fizetni, ha megkapja olcsóbban is, kevesebbért meg nem kapja meg a neki kellő munkát, így beáll a bevitt érték egészen pontosan a valós értékére.
A "kizsákmányolás" kifejezés csak morális kontextusban létezik, ahol szegény melós zsírján hízik a tőkés, piaci, közgazdasági szempontból nem.

peterk2005

Szerintem nem Marx lett divat, hanem a társadalomkritika, vagy azon belül is a kapitalizmus kritika, ami együtt jár az öko-közgadaságtan térnyerésével, a zöld mozgalmakkal, stb...Ez már 2008 környékén is látszott, akkor kezdték el megint felkapni a popkultúrában, mert akkor mindenki megérezte hirtelen a saját bőrén, hogy valami nem stimmel az addig tökéletesen prosperáló rendszerrel. De ez nem komminusta térnyerés, mint amivel ijesztgetnek, így nyilván kár neomarxista fordulattal meg ilyen hülye kifejezésekkel is riogatni.

Amadeus

Nem érdemes Marx-ot úgy olvasni, hogy a kommunistáktól és a tevékenységüktől nem vonatkoztatunk el. TGM-nek (figyelem! kommunista veszély! 😊 ) van egy bonmot-ja, ami szerintem találó erre: Úgy nem ismerjük meg Napóleont, ha bemegyünk az elmegyógyintézetbe, és elbeszélgetünk mindenkivel, aki annak vallja magát.

Egyszerűen az emberek az elmúlt 20-30-40 évben érzik azt, amit a kapitalizmus kritikusai, akik még a hajnalán kritizálták a még ki sem forrott rendszert, leírtak már 100 éve. Ennyi. És kíváncsiak rá, hogy mi is ennek a deficitnek, rendszerhibának a lényege. Ezért népszerű Marx, mint ahogy Piketty, Hickel, stb. Mondjuk ők nyilván emészhetőbb nyelvezettel írnak, nem taglalják 100 oldalon a kabát és a vászon történetét a termelési viszonyokban 😊

Ezeknek a károsnak ítélt folyamatoknak a visszafordítása vagy jó irányba fordítása nyilván nem a kommunizmus felé fordulás, csak azért, mert felhívja a figyelmet pl az egyenlőtlenségekre...

Szerkesztette: Lecsó

Az viszont a színtiszta neoliberalizmus, ami gyakorlatilag pont azt jelenti, amit írsz, hogy az erősebb kutya baszik.Sobri Jóska

Felőlem címkézhetjük bárhogy, az emberi társadalom nyers működéséről beszélek.

Mi a mesterkélt Marx kultusz? Mire gondolsz pontosan? Ha tőlem fordul ki a beled, akkor utólag elnézést kérek.
Lecsó

Dehogy tőled. Egyszerűen Marxot nem bírom.Amadeus

Hogy érted, hogy nem bírod? Valamelyik írását? Vagy a munkáira épült kultuszt? Ha az írását, akkor melyiket? Nem mindegy, mert a Kommunista kiáltványt az európai forradalmi hullám kellős közepén írta, a Tőkét pedig a század második felében. Más idők, más impulzusok, és más élet szakasz. (Évszám funfact, hogy az első 1848-ban jelent meg, a másodiknak az első kötete pedig 1867-ben 😊 ).

Az nekem se világos, hogy miért lett hirtelen megint divat belőle, miért jön elő ennyit a neve. De azt se igazán értem, hogy miért lenne társadalom-filozófusként patás ördög. Én egyébként koherens "Marxistákat" nem látok manapság, bár elismerem, sokat nem foglalkozom a témával, Látok felbukkanni elemeket (osztálydefiníciók, néha a szociális demokrácia definítiója körül, az értékteremtés / ki, hogyan teremti / szempontjából), de inkább csak elemeket, amire nehéz azt mondani, hogy marxista, akár azt állítja magáról az illető, akár nem. És a kritikusaiknál is azt érzem, hogy erősebb a "freaking out" néhány hírhedté, rosszul csengővé vált szótól, mint maga a konkrét kritika. De elismerem, hogy inkább csak felszínesen, a médián keresztül követem a vitát, a nagyobb lélegzetű frissebb tanulmányokat / könyveket nincs se energiám, se kedvem elolvasni.

Ugyanakkor néhány alap megállapításáról azt gondolom, hogy nehéz velük a mai napig vitatkozni. Ha például igaz, hogy az emberi társadalom nyers működését az erősebb kutya baszik az alapelve vezérli, akkor a természetes konfrontácós vonalak is ezek mentén alakulnak ki. Az már szinte mindegy is, hogy az ide vagy oda tartozó csoportokat osztályoknak vagy másnak hívjuk, és a konfrontációjukat osztályharcnak, vagy másnak nevezzük. Az az állítása pedig már régen megbukott - nem is hisz benne már szinte senki -, hogy az elnyomott osztályok (gyengébb kutyák) helyzetbe hozása szükségszerűen csak új társadalmi forma kialakításával lehetséges. Lehet azt időről időre a meglevő rendszer modernizálásával, finomításával is. Sőt, eddig igazából csak így sikerült. És azzal is nehéz vitatkozni, hogy a kapitalizmus egy olyan rendszer, amelyikben kódolva van, hogy a "tőkés" (az eszközökkel, pénzzel, hatalommal rendelkező) kizsákmányolja az eszközökkel, pénzzel nem rendelkezőket. A közösen előállított értékek (termékek, tudományos eredmények, stb.) hasznát nem bevitt érték-arányban osztják szét, hanem döntően a hatalommal/tőkével rendelkezők teszik el. Az egyéb értékeket betevőknek (kizsákmányoltaknak) alig jut valami.

(A "kizsákmányolást" általánosan értem, nem csak a gyártósor melletti rabszolga munkára igaz. A tőke értékét a kapitalizmus hajlamos időről időre túlértékelni. Kizsákmányolt az az orvoskutató, matematikus, biológus, fizikus is, aki újításokat, felfedezéseket tesz, aztán a felfedezései gazdasági hasznát a tőke tulajdonosa aratja le, a biológus meg max kap egy Nobel díjat. Ha a felfedező tevékenységet joint venture-ként fogjuk fel a tudós és befektető társulásaként, akkor a tőke bevitt értéke a bevitt tudás értékhez képest szinte kivétel nélkül nagyságrendekkel kisebb, mint amilyen arányban az előállított közös termék után a hasznát osztják szét. És ez a 21. századi "tudás alapú"-nak mondott társadalomban van így, sőt időnként ígyebb van, mint korábban. Ugyanez igaz persze minden gazdasági tevékenységre, csak az aránytalanság esetenként még nagyobb. Az "alul" levő mindig kisebb arányban részesül a nyereségből, mint a bevitt értéke. A neoliberalizmus ezen csak rontott az utóbbi évtizedekben. Ötven éve egy CEO 30-50-szeresét kereste egy átlag munkásnak, ma 500-szorosát. A tulajdonosok esetén a különség még drasztikusabb lett.)

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Gyurma Pappa

Sobri Jóska

Tévesen közelítitek meg mindketten. Nem állam vs piaci szereplők a felállás, hanem tőke (azaz gazdasági erő) vs gazdasági erő.
Amadeus

Az viszont a színtiszta neoliberalizmus, ami gyakorlatilag pont azt jelenti, amit írsz, hogy az erősebb kutya baszik.
Sobri Jóska

Felőlem címkézhetjük bárhogy, az emberi társadalom nyers működéséről beszélek.

Definiáld már nekem a kulturális marxizmust. Jordan Peterson, Ben Shapiro, Blair White mind erről beszélnek, de senki nem definiálta. Nekem az az érzésem, hogy előkaptak egy ijesztő szót, és ráaggatták erre az egészre. Azt gondolom, hogy nálam nem sokkal több ember foglalkozik itt a fórumon a marxizmussal aktívan, de ezek a libsi siránkozóknak nem sok köze van hozzá.
Gyurma Pappa

Mert a kommunisták Marxra hivatkoztak, ezért ha Marx-szal ijesztgetsz, akkor mindenki a kommunistákra gondol, és az tényleg ijesztő. 100 emberből 99 nem tudja, hogy Marx kapitalista családból származott, és az írásai nem a kommunizmusról szóltak, hanem a kapitalizmusról, és majdnem mindent megjósolt, amivel mostanában szembesülünk.

A kommunizmust nem lehet megvalósítani, de nem is kell. A kapitalizmust viszont meg lehet változtatni, a logikáját, a keretrendszerét, az alapfogalmakról való gondolkodást, hogy azokat milyen tartalommal töltjük meg. Mivel minden fogalma, jellemzője általunk definiált, a pénztől kezdve a munkáig.

A piaci gondolkodást nem csak a kormányok tudják megváltoztatni, hanem a fogyasztók is.
Pl az amszterdami repülőtér olyan szerződést kötött a Siemens-szel, hogy nem LED-eket vásárol tőle, hanem fényt (konkrétan lument). Ugyanis neki nem villanykörtére meg LED-ekre van szüksége, hanem "csak" fényre. Innentől a Siemens érdeke totálisan ellentétes lett az addigi piaci logikával. Nem az lett az érdeke, hogy a lehető legtöbb villanykörtét adja el, hanem hogy a lehető legkevesebbet. Lehetőleg egyáltalán ne kelljen kimenni karbantartani, és LED panelek kurva sokáig világítsanak (tervezett avulás rulez), stb, stb.
Lecsó

Na, ha valamitől, akkor ettől a mesterkélt Marx kultusztól tényleg kifordul a belem.
Amadeus

Mi a mesterkélt Marx kultusz? Mire gondolsz pontosan?
Ha tőlem fordul ki a beled, akkor utólag elnézést kérek.
Lecsó

Dehogy tőled. Egyszerűen Marxot nem bírom.

Ez így van, ha változtatni akar az ember. Botorság remélni, hogy majd magától valami megjavul. Meg amolyan potyautas-attitűd. De ha nem akar változtatni, akkor minek tipródjon? Márpedig egy bizonyos egzisztenciális szint fölött teljesen megfelelő a világ, a koronavírustól eltekintve. Én legalábbis ezt mondtam a pandémiáig. És semmi extra egzisztenciális szintre nem gondoltam soha, csak annyira, hogy alapvetően legyen lakás, kaja, pina, szórakozás. Azért ez nem volt irreális vagy elérhetetlen vágyálom sose.Sobri Jóska

Akkor ne csináld. Szerintem azért benned is megvan a változtatni akarás, különben nem jönnél ide elmondani a gondolataidat. Nem arra gondolok, hogy görcsösen meg akarnál győzni másokat, de az ember nem beszélget úgy, hogy semmi várakozása nincs a beszélgetésektől. Valahol a dolog végén mégis csak az van, hogy hassak a másikra. Ha nem lenne, akkor ezzel az erőval a radiátornak vagy az ajtókilincsnek is előadhatnám, semmi különbség nem lenne.

peterk2005

Megesik. 😊
De azért csak szórakoztatóbb élő emberekkel beszélgetni.
Szerintem ez van a végén.

Gyurma Pappa

Sobri Jóska

Tévesen közelítitek meg mindketten. Nem állam vs piaci szereplők a felállás, hanem tőke (azaz gazdasági erő) vs gazdasági erő.
Amadeus

Az viszont a színtiszta neoliberalizmus, ami gyakorlatilag pont azt jelenti, amit írsz, hogy az erősebb kutya baszik.

Definiáld már nekem a kulturális marxizmust. Jordan Peterson, Ben Shapiro, Blair White mind erről beszélnek, de senki nem definiálta. Nekem az az érzésem, hogy előkaptak egy ijesztő szót, és ráaggatták erre az egészre. Azt gondolom, hogy nálam nem sokkal több ember foglalkozik itt a fórumon a marxizmussal aktívan, de ezek a libsi siránkozóknak nem sok köze van hozzá.
Gyurma Pappa

Mert a kommunisták Marxra hivatkoztak, ezért ha Marx-szal ijesztgetsz, akkor mindenki a kommunistákra gondol, és az tényleg ijesztő. 100 emberből 99 nem tudja, hogy Marx kapitalista családból származott, és az írásai nem a kommunizmusról szóltak, hanem a kapitalizmusról, és majdnem mindent megjósolt, amivel mostanában szembesülünk.

A kommunizmust nem lehet megvalósítani, de nem is kell. A kapitalizmust viszont meg lehet változtatni, a logikáját, a keretrendszerét, az alapfogalmakról való gondolkodást, hogy azokat milyen tartalommal töltjük meg. Mivel minden fogalma, jellemzője általunk definiált, a pénztől kezdve a munkáig.

A piaci gondolkodást nem csak a kormányok tudják megváltoztatni, hanem a fogyasztók is.
Pl az amszterdami repülőtér olyan szerződést kötött a Siemens-szel, hogy nem LED-eket vásárol tőle, hanem fényt (konkrétan lument). Ugyanis neki nem villanykörtére meg LED-ekre van szüksége, hanem "csak" fényre. Innentől a Siemens érdeke totálisan ellentétes lett az addigi piaci logikával. Nem az lett az érdeke, hogy a lehető legtöbb villanykörtét adja el, hanem hogy a lehető legkevesebbet. Lehetőleg egyáltalán ne kelljen kimenni karbantartani, és LED panelek kurva sokáig világítsanak (tervezett avulás rulez), stb, stb.
Lecsó

Na, ha valamitől, akkor ettől a mesterkélt Marx kultusztól tényleg kifordul a belem.
Amadeus

Mi a mesterkélt Marx kultusz? Mire gondolsz pontosan?
Ha tőlem fordul ki a beled, akkor utólag elnézést kérek.

Félreértetted a kérdésem alanyát. 😊
Azt elárulod, hogy milyen más járható út van, mint a neoliberalizmus? Konkrétan, ami életszerűen elő is idézhető.
Sobri Jóska

Le szeretném szögezni: a kommunizmus és annak alfajai NEM megoldások. A megoldást a kapitalizmus újragondolásában látom.
Szerintem minden korábbinál nagyobb piaci kontrollt a demokratikus intézményrendszernek, mert irányítani kell a piacot, hogy pl. küzdjön az éghajlatváltozás ellen, mert magától nem fog. Adókkal ki kell kényszeríteni, hogy vállalatok célja ne csak a profit legyen, és tőkén elérhető jövedelem a teljesítménnyel arányosabban legyen elosztva a vállalatok belül.
Ez nem irreális. A neoliberális tanok közül már sok megdőlt, igazából egy hatalmas gát van, a tőkejövedelemből gyakorlatilag alig adóznak az gazdagok, ezt kéne megváltoztatni. Ez nagyon mesze van a marxizmustól, de a szocializmustól is, bármennyire is ezt akarja bizonygatni az amerikai jobboldal.
Gyurma Pappa

De, irreális.
Kínában, az oroszoknál, nálunk valóban az állam(kapitalizmus) diktál a piaci szereplőknek, de hol van ilyen Nyugaton? Sehol.
Mindenhol a nagytőke bábja a politika, a politikusok, így amit írsz, számomra életszerűtlen, hogy majd az állam rendberakja, beszabályozza, stb.
Sobri Jóska

Tévesen közelítitek meg mindketten. Nem állam vs piaci szereplők a felállás, hanem tőke (azaz gazdasági erő) vs gazdasági erő.

Az államalapítástól az aranybulláig tartó rendszer azért omlott össze, mert annyi földet sikerült elajándékozni egy alapvetően a feudumra épülő pre-indusztriális korszakban, hogy a nemeseknek nagyobb gazdasági erő koncentrálódott már a kezében, mint a királynak.

Plasztikusan megfogalmazva eszembe jut egy egyetemi sztori. Az egyik fakultatív órát egy perjogra specializálódott fiatal ügyvéd gyerek tartotta. Szépen végig kérdezgette a csoportot, hogy ki mi szeretne lenni, mire az egyik kislány benyögte, hogy ő nemzetközi közjoggal, dipomáciával akar foglalkozni. Erre az ügyvédünk előre hajolt és az alábbiakat közölte az eminens kolléganővel:

"Nemzetközi közjog? Olyan nincs. Az erősebb kutya baszik."

Tökéletesen foglalta össze. Általában véve az emberi társadalomban és az ember által alkotott valamennyi szövetben, rendszerben - pl gazdaság - alapvetően ez, a dominanciára épülő hierarchikus viszonyrendszer a jellemző, amit a polgári kor óta - természetes fejlődés következtében - jogi úton tompítunk azért, hogy a teljes elnyomó rendszereket, azok valamennyi borzalmával együtt elkerüljük. Ettől független az alapelv ugyanaz: az erősebb kutya baszik. A gazdaságban is, a politikában is, a tárgyaló teremben is és a magánéletben is.

Az általad jelölt rendszerek - kína - annyiban tér el mondjuk Svájctól, hogy az erősebb kutya más fajtájú és a helyi társadalom nem korlátozza be annyira, mint a nyugati fajtársát.

Se több, se kevesebb.

Definiáld már nekem a kulturális marxizmust. Jordan Peterson, Ben Shapiro, Blair White mind erről beszélnek, de senki nem definiálta. Nekem az az érzésem, hogy előkaptak egy ijesztő szót, és ráaggatták erre az egészre. Azt gondolom, hogy nálam nem sokkal több ember foglalkozik itt a fórumon a marxizmussal aktívan, de ezek a libsi siránkozóknak nem sok köze van hozzá.
Gyurma Pappa

Mert a kommunisták Marxra hivatkoztak, ezért ha Marx-szal ijesztgetsz, akkor mindenki a kommunistákra gondol, és az tényleg ijesztő. 100 emberből 99 nem tudja, hogy Marx kapitalista családból származott, és az írásai nem a kommunizmusról szóltak, hanem a kapitalizmusról, és majdnem mindent megjósolt, amivel mostanában szembesülünk.

A kommunizmust nem lehet megvalósítani, de nem is kell. A kapitalizmust viszont meg lehet változtatni, a logikáját, a keretrendszerét, az alapfogalmakról való gondolkodást, hogy azokat milyen tartalommal töltjük meg. Mivel minden fogalma, jellemzője általunk definiált, a pénztől kezdve a munkáig.

A piaci gondolkodást nem csak a kormányok tudják megváltoztatni, hanem a fogyasztók is.
Pl az amszterdami repülőtér olyan szerződést kötött a Siemens-szel, hogy nem LED-eket vásárol tőle, hanem fényt (konkrétan lument). Ugyanis neki nem villanykörtére meg LED-ekre van szüksége, hanem "csak" fényre. Innentől a Siemens érdeke totálisan ellentétes lett az addigi piaci logikával. Nem az lett az érdeke, hogy a lehető legtöbb villanykörtét adja el, hanem hogy a lehető legkevesebbet. Lehetőleg egyáltalán ne kelljen kimenni karbantartani, és LED panelek kurva sokáig világítsanak (tervezett avulás rulez), stb, stb.
Lecsó

Na, ha valamitől, akkor ettől a mesterkélt Marx kultusztól tényleg kifordul a belem.

Definiáld már nekem a kulturális marxizmust. Jordan Peterson, Ben Shapiro, Blair White mind erről beszélnek, de senki nem definiálta. Nekem az az érzésem, hogy előkaptak egy ijesztő szót, és ráaggatták erre az egészre. Azt gondolom, hogy nálam nem sokkal több ember foglalkozik itt a fórumon a marxizmussal aktívan, de ezek a libsi siránkozóknak nem sok köze van hozzá.
Gyurma Pappa

Mert a kommunisták Marxra hivatkoztak, ezért ha Marx-szal ijesztgetsz, akkor mindenki a kommunistákra gondol, és az tényleg ijesztő. 100 emberből 99 nem tudja, hogy Marx kapitalista családból származott, és az írásai nem a kommunizmusról szóltak, hanem a kapitalizmusról, és majdnem mindent megjósolt, amivel mostanában szembesülünk.

A kommunizmust nem lehet megvalósítani, de nem is kell. A kapitalizmust viszont meg lehet változtatni, a logikáját, a keretrendszerét, az alapfogalmakról való gondolkodást, hogy azokat milyen tartalommal töltjük meg. Mivel minden fogalma, jellemzője általunk definiált, a pénztől kezdve a munkáig.

A piaci gondolkodást nem csak a kormányok tudják megváltoztatni, hanem a fogyasztók is.
Pl az amszterdami repülőtér olyan szerződést kötött a Siemens-szel, hogy nem LED-eket vásárol tőle, hanem fényt (konkrétan lument). Ugyanis neki nem villanykörtére meg LED-ekre van szüksége, hanem "csak" fényre. Innentől a Siemens érdeke totálisan ellentétes lett az addigi piaci logikával. Nem az lett az érdeke, hogy a lehető legtöbb villanykörtét adja el, hanem hogy a lehető legkevesebbet. Lehetőleg egyáltalán ne kelljen kimenni karbantartani, és LED panelek kurva sokáig világítsanak (tervezett avulás rulez), stb, stb.

Ez így van, ha változtatni akar az ember. Botorság remélni, hogy majd magától valami megjavul. Meg amolyan potyautas-attitűd. De ha nem akar változtatni, akkor minek tipródjon? Márpedig egy bizonyos egzisztenciális szint fölött teljesen megfelelő a világ, a koronavírustól eltekintve. Én legalábbis ezt mondtam a pandémiáig. És semmi extra egzisztenciális szintre nem gondoltam soha, csak annyira, hogy alapvetően legyen lakás, kaja, pina, szórakozás. Azért ez nem volt irreális vagy elérhetetlen vágyálom sose.Sobri Jóska

Akkor ne csináld. Szerintem azért benned is megvan a változtatni akarás, különben nem jönnél ide elmondani a gondolataidat. Nem arra gondolok, hogy görcsösen meg akarnál győzni másokat, de az ember nem beszélget úgy, hogy semmi várakozása nincs a beszélgetésektől. Valahol a dolog végén mégis csak az van, hogy hassak a másikra. Ha nem lenne, akkor ezzel az erőval a radiátornak vagy az ajtókilincsnek is előadhatnám, semmi különbség nem lenne.

Szóval valamilyen szinten mindenki akar hatni a környezetére. És mindannyiunkban van "jobbítási vágy" is. Nem feltétlenül magasröptű dolgokban, az is "jobbítási vágy", ha nem szeretem látni, hogy lóg a kilincs és megigazítom. Meg az, ha ültetek egy fát. Nem azért, mert árnyékra van szükségem, hanem mert jólesik látni, ahogy nő. Vagy beszállok, hogy az utcában az árok legyen kitakarítva, hogy a legközelebbi viharnál ne az utcán follyon a víz, mert az árok nem tudja elvezetni. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy érdekelne, hogy a negyedik szomszéddal mi van. A nevét se tudom. Mégis átmegyek hozzá, hogy fogjunk össze és rakassuk rendbe az árkot. Én is ugyanazt látom azon a képen, amit te. És annyira is érdekel a képen levők sorsa. De közben meg lehet, hogy az a negyedik szomszéd is ott van, úgyhogy végülis van olyan vetület, hogy mégis érdekel. Szerintem te pontosan így működsz, csak ebből a sok csatlakozásból ami a környezetethez köt, a képet, a kaját, piát és pinát emeled ki. Én meg mást, de nálam is van kaja, pia és pina, és nálad is árok tisztítás (lépcsúházi korlát rendbeszedése, mindegy).

Lényeg a lényeg, hogy még ha a közvetlen anyagi és napi dolgokban nem is számít, hogy mi van a környezetedben, aközben mégis számít. Ha jobb a környezet, ha az éttermekben nem minimálbéren robotoltatják a felszolgálókat, akkor idővel kevésbé a jattra mennek csak, jobban odafigyelnek a kiszolgálásra, kisebb eséllyel kerül haj az ételbe, stb. Szóval látjuk a hasznát. Kimenni viszont egyikünk se fog már, hogy falat döntsön, hogy elérjük.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Félreértetted a kérdésem alanyát. 😊
Azt elárulod, hogy milyen más járható út van, mint a neoliberalizmus? Konkrétan, ami életszerűen elő is idézhető.
Sobri Jóska

Le szeretném szögezni: a kommunizmus és annak alfajai NEM megoldások. A megoldást a kapitalizmus újragondolásában látom.
Szerintem minden korábbinál nagyobb piaci kontrollt a demokratikus intézményrendszernek, mert irányítani kell a piacot, hogy pl. küzdjön az éghajlatváltozás ellen, mert magától nem fog. Adókkal ki kell kényszeríteni, hogy vállalatok célja ne csak a profit legyen, és tőkén elérhető jövedelem a teljesítménnyel arányosabban legyen elosztva a vállalatok belül.
Ez nem irreális. A neoliberális tanok közül már sok megdőlt, igazából egy hatalmas gát van, a tőkejövedelemből gyakorlatilag alig adóznak az gazdagok, ezt kéne megváltoztatni. Ez nagyon mesze van a marxizmustól, de a szocializmustól is, bármennyire is ezt akarja bizonygatni az amerikai jobboldal.
Gyurma Pappa

De, irreális.
Kínában, az oroszoknál, nálunk valóban az állam(kapitalizmus) diktál a piaci szereplőknek, de hol van ilyen Nyugaton? Sehol.
Mindenhol a nagytőke bábja a politika, a politikusok, így amit írsz, számomra életszerűtlen, hogy majd az állam rendberakja, beszabályozza, stb.
Sobri Jóska

Ebben igazad van, néha túlságosan KEU fejjel gondolkodom.

Alapvetően ennek alulról kell megindulnia. Ha én változtatok, nálam magasabb a bér, akkor hozzám fognak jönni dolgozni, és akkor kénytelen lesz más is változtatni.

Ez részben megy a techcégeknél, de ott sajnos rossz a fókusz: identitáspolitikai megfontolások mentén hirdetnek nagy jelszavakat, miközben ők maguk a megtestesült neoliberalizmus. Az igazságosabb társadalom addig érdekli őket, míg nem kerül pénzükbe.
Gyurma Pappa

Akkor marad a neoliberalizmus, amíg organikusan "ki nem pusztul", és nem jön helyette valami hatékonyabb. Pl. amikor megéri majd a nagytőkének is a klímavédelem, a társadalmi felelősségvállalás, nekik lesz valóban fontos a fenntartható fejlődés/profitszerzés és ehhez hasonlók.
Annak örülök, hogy nem valami átnevezett komminuzmust mondtál.
Mert biztos te is ismered az alapviccet:
Ki az, korán kel, kenyeret süt, és nem a pék?
De, a pék!
Sobri Jóska

Egy a baj az organikus kipusztulással: lassú. Igen is tenni kell érte, hogy haladjunk.
Tudod el fog jönni egy olyan pont, ahol már csak egy lépés marad: az erőszak. A BLM, az altright, mind ennek az elégedetlenségnek az előjátékai. Egyelőre a hatalmi elit szépen kijátssza a két oldalt egymás ellen, de előbb-utóbb valami történni fog.
Én nem látok más megoldást, csak az aktív szerepvállalást a változásban.
Gyurma Pappa

Ez így van, ha változtatni akar az ember.
Botorság remélni, hogy majd magától valami megjavul. Meg amolyan potyautas-attitűd.
De ha nem akar változtatni, akkor minek tipródjon?
Márpedig egy bizonyos egzisztenciális szint fölött teljesen megfelelő a világ, a koronavírustól eltekintve. Én legalábbis ezt mondtam a pandémiáig. És semmi extra egzisztenciális szintre nem gondoltam soha, csak annyira, hogy alapvetően legyen lakás, kaja, pina, szórakozás.
Azért ez nem volt irreális vagy elérhetetlen vágyálom sose.

Kamaszként mindenki forradalmár.
Van akinél akkor múlik el, amikor a személyes érdekek kerülnek előtérbe, vagy amikor szembesül azzal, mennyire nehéz a változás, változtatás, én akkor engedtem el ezt a vonalat, amikor egyre több embert ismertem meg, és az általam megismert emberek egyre nagyobb része volt teljesen agyhalott.
A mostani koronavírusjárvány meg ezt csak a lehető leglátványosabban demonstrálja.
És így egy másodpercig nem zavar, hogy az agyhalott tömegek miként basznak rá, és az elit mennyire szarik rájuk.
Ez a kép le van mentve nekem,
Emberiség 2020, angol tengerpart, pandémia 4. hónap.

Félreértetted a kérdésem alanyát. 😊
Azt elárulod, hogy milyen más járható út van, mint a neoliberalizmus? Konkrétan, ami életszerűen elő is idézhető.
Sobri Jóska

Le szeretném szögezni: a kommunizmus és annak alfajai NEM megoldások. A megoldást a kapitalizmus újragondolásában látom.
Szerintem minden korábbinál nagyobb piaci kontrollt a demokratikus intézményrendszernek, mert irányítani kell a piacot, hogy pl. küzdjön az éghajlatváltozás ellen, mert magától nem fog. Adókkal ki kell kényszeríteni, hogy vállalatok célja ne csak a profit legyen, és tőkén elérhető jövedelem a teljesítménnyel arányosabban legyen elosztva a vállalatok belül.
Ez nem irreális. A neoliberális tanok közül már sok megdőlt, igazából egy hatalmas gát van, a tőkejövedelemből gyakorlatilag alig adóznak az gazdagok, ezt kéne megváltoztatni. Ez nagyon mesze van a marxizmustól, de a szocializmustól is, bármennyire is ezt akarja bizonygatni az amerikai jobboldal.
Gyurma Pappa

De, irreális.
Kínában, az oroszoknál, nálunk valóban az állam(kapitalizmus) diktál a piaci szereplőknek, de hol van ilyen Nyugaton? Sehol.
Mindenhol a nagytőke bábja a politika, a politikusok, így amit írsz, számomra életszerűtlen, hogy majd az állam rendberakja, beszabályozza, stb.
Sobri Jóska

Ebben igazad van, néha túlságosan KEU fejjel gondolkodom.

Alapvetően ennek alulról kell megindulnia. Ha én változtatok, nálam magasabb a bér, akkor hozzám fognak jönni dolgozni, és akkor kénytelen lesz más is változtatni.

Ez részben megy a techcégeknél, de ott sajnos rossz a fókusz: identitáspolitikai megfontolások mentén hirdetnek nagy jelszavakat, miközben ők maguk a megtestesült neoliberalizmus. Az igazságosabb társadalom addig érdekli őket, míg nem kerül pénzükbe.
Gyurma Pappa

Akkor marad a neoliberalizmus, amíg organikusan "ki nem pusztul", és nem jön helyette valami hatékonyabb. Pl. amikor megéri majd a nagytőkének is a klímavédelem, a társadalmi felelősségvállalás, nekik lesz valóban fontos a fenntartható fejlődés/profitszerzés és ehhez hasonlók.
Annak örülök, hogy nem valami átnevezett komminuzmust mondtál.
Mert biztos te is ismered az alapviccet:
Ki az, korán kel, kenyeret süt, és nem a pék?
De, a pék!
Sobri Jóska

Egy a baj az organikus kipusztulással: lassú. Igen is tenni kell érte, hogy haladjunk.
Tudod el fog jönni egy olyan pont, ahol már csak egy lépés marad: az erőszak. A BLM, az altright, mind ennek az elégedetlenségnek az előjátékai. Egyelőre a hatalmi elit szépen kijátssza a két oldalt egymás ellen, de előbb-utóbb valami történni fog.
Én nem látok más megoldást, csak az aktív szerepvállalást a változásban.

Félreértetted a kérdésem alanyát. 😊
Azt elárulod, hogy milyen más járható út van, mint a neoliberalizmus? Konkrétan, ami életszerűen elő is idézhető.
Sobri Jóska

Le szeretném szögezni: a kommunizmus és annak alfajai NEM megoldások. A megoldást a kapitalizmus újragondolásában látom.
Szerintem minden korábbinál nagyobb piaci kontrollt a demokratikus intézményrendszernek, mert irányítani kell a piacot, hogy pl. küzdjön az éghajlatváltozás ellen, mert magától nem fog. Adókkal ki kell kényszeríteni, hogy vállalatok célja ne csak a profit legyen, és tőkén elérhető jövedelem a teljesítménnyel arányosabban legyen elosztva a vállalatok belül.
Ez nem irreális. A neoliberális tanok közül már sok megdőlt, igazából egy hatalmas gát van, a tőkejövedelemből gyakorlatilag alig adóznak az gazdagok, ezt kéne megváltoztatni. Ez nagyon mesze van a marxizmustól, de a szocializmustól is, bármennyire is ezt akarja bizonygatni az amerikai jobboldal.
Gyurma Pappa

De, irreális.
Kínában, az oroszoknál, nálunk valóban az állam(kapitalizmus) diktál a piaci szereplőknek, de hol van ilyen Nyugaton? Sehol.
Mindenhol a nagytőke bábja a politika, a politikusok, így amit írsz, számomra életszerűtlen, hogy majd az állam rendberakja, beszabályozza, stb.
Sobri Jóska

Ebben igazad van, néha túlságosan KEU fejjel gondolkodom.

Alapvetően ennek alulról kell megindulnia. Ha én változtatok, nálam magasabb a bér, akkor hozzám fognak jönni dolgozni, és akkor kénytelen lesz más is változtatni.

Ez részben megy a techcégeknél, de ott sajnos rossz a fókusz: identitáspolitikai megfontolások mentén hirdetnek nagy jelszavakat, miközben ők maguk a megtestesült neoliberalizmus. Az igazságosabb társadalom addig érdekli őket, míg nem kerül pénzükbe.
Gyurma Pappa

Akkor marad a neoliberalizmus, amíg organikusan "ki nem pusztul", és nem jön helyette valami hatékonyabb. Pl. amikor megéri majd a nagytőkének is a klímavédelem, a társadalmi felelősségvállalás, nekik lesz valóban fontos a fenntartható fejlődés/profitszerzés és ehhez hasonlók.
Annak örülök, hogy nem valami átnevezett komminuzmust mondtál.
Mert biztos te is ismered az alapviccet:
Ki az, korán kel, kenyeret süt, és nem a pék?
De, a pék!

Félreértetted a kérdésem alanyát. 😊
Azt elárulod, hogy milyen más járható út van, mint a neoliberalizmus? Konkrétan, ami életszerűen elő is idézhető.
Sobri Jóska

Le szeretném szögezni: a kommunizmus és annak alfajai NEM megoldások. A megoldást a kapitalizmus újragondolásában látom.
Szerintem minden korábbinál nagyobb piaci kontrollt a demokratikus intézményrendszernek, mert irányítani kell a piacot, hogy pl. küzdjön az éghajlatváltozás ellen, mert magától nem fog. Adókkal ki kell kényszeríteni, hogy vállalatok célja ne csak a profit legyen, és tőkén elérhető jövedelem a teljesítménnyel arányosabban legyen elosztva a vállalatok belül.
Ez nem irreális. A neoliberális tanok közül már sok megdőlt, igazából egy hatalmas gát van, a tőkejövedelemből gyakorlatilag alig adóznak az gazdagok, ezt kéne megváltoztatni. Ez nagyon mesze van a marxizmustól, de a szocializmustól is, bármennyire is ezt akarja bizonygatni az amerikai jobboldal.
Gyurma Pappa

De, irreális.
Kínában, az oroszoknál, nálunk valóban az állam(kapitalizmus) diktál a piaci szereplőknek, de hol van ilyen Nyugaton? Sehol.
Mindenhol a nagytőke bábja a politika, a politikusok, így amit írsz, számomra életszerűtlen, hogy majd az állam rendberakja, beszabályozza, stb.
Sobri Jóska

Ebben igazad van, néha túlságosan KEU fejjel gondolkodom.

Alapvetően ennek alulról kell megindulnia. Ha én változtatok, nálam magasabb a bér, akkor hozzám fognak jönni dolgozni, és akkor kénytelen lesz más is változtatni.

Ez részben megy a techcégeknél, de ott sajnos rossz a fókusz: identitáspolitikai megfontolások mentén hirdetnek nagy jelszavakat, miközben ők maguk a megtestesült neoliberalizmus. Az igazságosabb társadalom addig érdekli őket, míg nem kerül pénzükbe.

Félreértetted a kérdésem alanyát. 😊
Azt elárulod, hogy milyen más járható út van, mint a neoliberalizmus? Konkrétan, ami életszerűen elő is idézhető.
Sobri Jóska

Le szeretném szögezni: a kommunizmus és annak alfajai NEM megoldások. A megoldást a kapitalizmus újragondolásában látom.
Szerintem minden korábbinál nagyobb piaci kontrollt a demokratikus intézményrendszernek, mert irányítani kell a piacot, hogy pl. küzdjön az éghajlatváltozás ellen, mert magától nem fog. Adókkal ki kell kényszeríteni, hogy vállalatok célja ne csak a profit legyen, és tőkén elérhető jövedelem a teljesítménnyel arányosabban legyen elosztva a vállalatok belül.
Ez nem irreális. A neoliberális tanok közül már sok megdőlt, igazából egy hatalmas gát van, a tőkejövedelemből gyakorlatilag alig adóznak az gazdagok, ezt kéne megváltoztatni. Ez nagyon mesze van a marxizmustól, de a szocializmustól is, bármennyire is ezt akarja bizonygatni az amerikai jobboldal.
Gyurma Pappa

De, irreális.
Kínában, az oroszoknál, nálunk valóban az állam(kapitalizmus) diktál a piaci szereplőknek, de hol van ilyen Nyugaton? Sehol.
Mindenhol a nagytőke bábja a politika, a politikusok, így amit írsz, számomra életszerűtlen, hogy majd az állam rendberakja, beszabályozza, stb.

Félreértetted a kérdésem alanyát. 😊
Azt elárulod, hogy milyen más járható út van, mint a neoliberalizmus? Konkrétan, ami életszerűen elő is idézhető.
Sobri Jóska

Le szeretném szögezni: a kommunizmus és annak alfajai NEM megoldások. A megoldást a kapitalizmus újragondolásában látom.
Szerintem minden korábbinál nagyobb piaci kontrollt a demokratikus intézményrendszernek, mert irányítani kell a piacot, hogy pl. küzdjön az éghajlatváltozás ellen, mert magától nem fog. Adókkal ki kell kényszeríteni, hogy vállalatok célja ne csak a profit legyen, és tőkén elérhető jövedelem a teljesítménnyel arányosabban legyen elosztva a vállalatok belül.
Ez nem irreális. A neoliberális tanok közül már sok megdőlt, igazából egy hatalmas gát van, a tőkejövedelemből gyakorlatilag alig adóznak az gazdagok, ezt kéne megváltoztatni. Ez nagyon mesze van a marxizmustól, de a szocializmustól is, bármennyire is ezt akarja bizonygatni az amerikai jobboldal.

Nem fogyasztói piacra-t akartál írni? Ha nem, akkor megmagyaráznád mire gondolsz?peterk2005

Többen mennek dolgozni, mert már nem éri meg segélyből élni, ezért többen lépnek be a munkaerőpiacra, többen dolgoznak, azért tényleg többet is fogyasztanak, tehát mindenki jól jár.

Egyébként az az érdekes, hogy egyre több ismert, kiemelkedő vállalkozótól is hallom ezeket már. Szóval már rengeteg "tőkés" is felismerte, csak valahogy a tehetetlenségi erő nagyon nagy, és nehéz fordítani a szekéren. peterk2005

Mi pl, már így építjük az új céget, a régit is hasonlóan építettük, de ott még nem voltam elég elhivatott.

Nem ismerem a tanulmányt.

1) A piac mindenhatóságába vetett hit: részben igaz, olyan piacon, ahol mindenkinek minden információ adott, ott ténylegesen jól működnek a piaci szabályok. Ahol azonban informális egyenlőtlenség van, ott már nem. Arról nem is beszélve, hogy olyan piacokon, mint a munkaerőpiac, ahol totális egyenlőtlenség van az információkkal kapcsolatban, előbb-utóbb kiderül, hogy a piaci szabályozás konkrétan nem működik. Egyre több helyen válik egyértelművé, hogy a minimálbér emelése például éppenhogy bővíti a piacot, mert olyanok is belépnek a munkaerőpiacra, akik esetleg korábban inkább kimaradtak volna belőle.Gyurma Pappa

Nem fogyasztói piacra-t akartál írni? Ha nem, akkor megmagyaráznád mire gondolsz?

Egyébként az az érdekes, hogy egyre több ismert, kiemelkedő vállalkozótól is hallom ezeket már. Szóval már rengeteg "tőkés" is felismerte, csak valahogy a tehetetlenségi erő nagyon nagy, és nehéz fordítani a szekéren.

(Valahol volt egyébként olvastam egy tanulmányt - ha felismered a tartalmáról akkor fejtsd meg nekem hogy melyik lehetett, mert szívesen elolvasnám újra, de nem emlékszem hol olvastam 😊 - amelyik azt vizsgálta - és modellezte is -, hogy milyen hatása van a piacra annak, ha mondjuk van 1000 "átlagember" és 1 "gazdag ember", és elvesznek az átlagemberektől fejenként 100-100 dollárt, és odaadják egyben a gazdag embernek. Magyarul egy kicsivel csökkentik sok-sok ember vásárlóerejét, és egy nagy lökettel megnövelik egy emberét. És ezt időről időre megteszik, mindig egy picit elvéve az előbbiektől, és hozzálökve az utóbbi vagyonához. Az jött ki, hogy egy idő után a piac elkezdi elhagyni az átlagember igényeinek kielégítését, és megpróbálja a gazdag ember igényét kielégíteni. Egyszerűen, mert az ő igényeinek kielégítése több nyereséggel kecsegtet. A fodrászatok kidobják a borotválást a kínálatból, és beveszik a hajbeültetést, az ingatlan bérbeadók elkezdik felújítani és szolgáltatásokkal teletűzdelni az ingatlanjaikat, a taxikat lecserélik Opelről Mercedesre, stb., És persze az emelt szolgáltatásért emelt árat is kérnek. A vége az, hogy a piac eltorzul, a gazdag ember igényeinek kielégítéséért óriási lesz a verseny, az átlagemberek igényeinek kiszolgálását meg vagy lepattintják, vagy agyon-költség optimalizálják, hogy a nyereség versenyképes legyen a gazdag ember piacával. A végén így is emelkedni fognak az árak, mert az árverseny végén egy olyan szereplő van - a gazdag ember -, akinek tulajdonképpen tök mindegy, hogy egy hajvágás ezer vagy háromezer dollárba kerül, vagy egy autó félmillió vagy kétmillió. Ezért nem működik az a hatás, hogy ha nem vagy elég jó, másik legyőznek és keresned kell más piacot, mert ha kevés a gazdag ügyfél, akkor megduplázzák a szolgáltatások árát és fele annyi ügyfélen is bejön a bevétel. És ez húzza az átlagembereknek nyújtott szolgáltatások árát is, mert alig hullik ki vállalkozás a luxus piacról. Ennek aztán olyan - már valóságos, nem fiktív következménye lesznek -, amit mondjuk a new yorki ingatlanpiac produkált az utóbbi néhány évtizedben. A kiadó lakások és üzlethelységek több, mint fele konstansan kiadatlan, a luxus ingatlanokért a talajtól teljesen elrugaszkodott árakat kérnek, a "normál" ingatlanok esetén pedig - a luxuspiaci nyereségekkel való versenykényszer miatt -, az agyon-optimalizálás folyik, ezért rohadt drágán lehet hozzájutni általában lepusztult, patkánylakta bérleményekhez, amit a bérlő úgy kénytelen kivenni, hogy (egy kisebb üzlethelység méret esetén is) sokszázezer dollárt költ a rendbetételre beköltözés előtt. Ezért a piac nehezen is mozog, mert aki beköltözött valahova, nagyon nehezen mozdul a befektetett összegek miatt. Így kiszolgáltatott az áremelésekkel szemben is. Végeredményben maga az ingatlanpiac látszólag működik, annak ellenére is, hogy az ingatlan állomány fele kiadatlan és viszi a kötséget, mert a másik fele behozza azt és nyereséget is termel. Csak közben a kínálat elszakad a kereslettől. Luxusotthonok állnak évekig lakatlanul, az átlag lakások bérleti díját pedig képtelenek az átlagemberek megfizetni, és menekülnek az agglomeráció szélére. Ahonnan aztán visszajárnak dolgozni a központba, és ezzel a kereslettől elszakadt ingatlanpiaci kínálaton kívül egy csomó egyéb város-szervezési problémát is előidéznek. Amik, ha megfizethetőbb bérleti díjak lennének, akkor nem lennének.)

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

1. Bizony, ezert veszelyes meg mindig a kulturalis marxizmus meg a szelbal, csak ugye errol nem beszelunk, mert pont az egyetemek meg a feher elit egy nagyreszenek sajatja.undisputedly

Definiáld már nekem a kulturális marxizmust. Jordan Peterson, Ben Shapiro, Blair White mind erről beszélnek, de senki nem definiálta. Nekem az az érzésem, hogy előkaptak egy ijesztő szót, és ráaggatták erre az egészre. Azt gondolom, hogy nálam nem sokkal több ember foglalkozik itt a fórumon a marxizmussal aktívan, de ezek a libsi siránkozóknak nem sok köze van hozzá.

2. Es a kb masodik vilaghaboruban meghalt 70 milli ember melle (akikbol most nem vonom ki az orosz kommunistakat), ott volt Mao aki megolt kb szintugy 70 millio embert, vagy a Japan meszarlas csak a masodik vilaghaboruban ami 3-14 millio embert olt meg, de akkor vehetnek Afrikaban is a hadurakat stb. De amugy Cezar, meg Nagy Sandor es a tobbi kinai meg hasonlo hadvezer is nyugodtan allhatna itt.undisputedly

Cézár és Nagy Sándor nem kínaiak voltak. De eddig a nyugatról beszéltünk, szóval ezt most nem értem.

3. Termeszetesen, hiszen a nyugati tarsadalmak tobbsege feher, a ahogyan megyunk vissza az idoben ugy meg meginkabb az volt, es pont a hatalmas vagyontomegek amik oroklodtek tobbnyire, nem is igen lehetnenek mas kezebe. De ne tegyunk ugy, mintha barki mas POC nem erhetne el ezt a szintet a semmibol. Egy egykori utcai drogdiler aki kemeny drogokat arult, most kb dollarmilliardos (Jay-Z), e Shawn Combs (P. Diddy) is kb elerte mar a milliardot talan dollarban, KAnye West, KArdashianek, Lebron es a s sportolok stbstb. Ha valahol megengedik, hogy az uralkodo osztaly tobbsegetol eltero borszinu emberek az elitbe, az 1%-ba tartozzanak, akkor az pont pl a feher nyugati tarsadalmak egyik zaszloshajoja, az USA.undisputedly

Tisztellek-becsüllek, de ezek a bekezdésen konkrétan felröhögtem. Több okból is: egyrészt 1 milliárd dollár az a Koch család vagyonának egészen pontosan az 1%-a. A leggazdagabb fekete egy kockázati tőkés, az ő vagyon kb. 5 mrd, hát mondanom sem kell, hogy mit gondolok a venture firmekről 😊
A másik ok, hogy ez pont mit igazol? Én ezt sehol nem állítottam, hogy nincs társadalmi mobilitás. De attól, hogy fekete, és milliárdos, nem ér többet a szememben.
Harmadrészt továbbra sem érdekel a bőrszíne senkinek. Nincs relevanciája a mondandómban. Pont arról beszélek, hogy teljesen véletlen, hogy az amerikai elit fehér, teljesen mindegy számomra, én nem a fehér embert utálom. Te veszed állandóan elő ezt a kártyát, nem én.

4. Igen, ezt erte el. Felemelt tobb szaz millio embert a porbol a sikeres tarsadalmi es gazdasagi modelljevel, mindezt ugy, hogy kozben a legteljebb szabadsagjogokat elvezik ezek a milliok.undisputedly

Eladósított többszáz millió embert, majd 2008-ban bedobta a gyeplőt, és lesz-ami-lesz, csak ők ne legyenek szegényebbek.

És ez csak egyre rosszabb lesz.

5. Szoszerint egy olyan kommentre reflektaltam, ami Tota W feher gyuloleterol beszeltundisputedly

Ja, ez kimaradt, mert Tóta W. az a tipikus újságíró, akit nem olvasok 10 éve, mert önismétlő, és azért hogy évente legyen egy jó gondolta, én nem érek rá.

6. Amugy ez egy nagyon egyszeru kerdes az en szememben, egyszeru valasszal, meg ha az alapulfekvo egyes szegmenseken eveket lehetne vitatkozni, ervelni.

A feher emberek letrehoztak a legszabadabb, legprosperalobb, legelfogadobb tarsadalmat, ahol a tobbseg eletszinvonala a sajat akaratan mulik.

En ezt allitom. Eppen ezert az en szememben az, hogy most az az uralkodo nezopont az amerikai egyetemek tobbsegen (ami egyre mainstreamebb az altalad emlitett buntudat miatt is), hogy ezzel ellenkezoleg pont a feher ferfi a vilag minden bajanak eredoje, az qrva mod rohejes, de a legnagyobb problema, hogy annal is inkabb karos is. Ezert kell ellene felszolalni, akkor is ha csak egy pici magyar forum politika topikjaban, amit olvasunk 15-en max.undisputedly

Sobri már leírta: ez egy olyan helyzet, hogy mindkét állítás igaz.

Szerk: Nem lehet lesz@rni, hogy milyen karos elmeletek kapnak szarnyra mert ezek gyuloletet szitanak a feherek ellen, ami egyre csak fokozodik.
Amugy abban egyetertunk, hogy az eghajlatvaltozas es az ember altal eloidezett fajpusztulasok, tengeri szennyezesek nagyobb figyelmet erdemelnenek, mert a gyerekeink nagyon-nagy szarban lesznek, csak ugye a politika sosem a hosszutavrol szol.
undisputedly

De, le lehet. Eltörpül a világ problémái mellett az, hogy a feketék ennél jobban fogják gyűlölni a fehéreket.

Csak pár szóban, vagy mondatban elárulod, hogy mi?
Sobri Jóska

Nagyon szívesen.
1) A piac mindenhatóságába vetett hit: részben igaz, olyan piacon, ahol mindenkinek minden információ adott, ott ténylegesen jól működnek a piaci szabályok. Ahol azonban informális egyenlőtlenség van, ott már nem. Arról nem is beszélve, hogy olyan piacokon, mint a munkaerőpiac, ahol totális egyenlőtlenség van az információkkal kapcsolatban, előbb-utóbb kiderül, hogy a piaci szabályozás konkrétan nem működik. Egyre több helyen válik egyértelművé, hogy a minimálbér emelése például éppenhogy bővíti a piacot, mert olyanok is belépnek a munkaerőpiacra, akik esetleg korábban inkább kimaradtak volna belőle.
2) A válságok kezelésére a megszorítások jelentik a megoldást: ez 2008 óta egyre nyilvánvalóbban nem igaz. Az empirikus bizonyítékok azt mutatják, hogy a gazdaságra öntött pénz nem pörgeti fel az inflációt, nem okoz egyenlőtlenségeket, sőt.
3) A gazdagok megadóztatása visszafogja a fogyasztásukat, beruházási kedvüket stb.: ez egyszerűen azért nem igaz, mert a tőkejövedelmek olyan szinten elszakadtak már a munkajövedelmektől, hogy egyszerűen akár egy 20-30%-os jövedelemadót sem vennének észre.
4) Az ár mindig megegyezik a dolog értékével: hahahaha, nekem is iPhone-m van. De nem is itt van az igazi nagy "csalás", hanem újra a munkaerőpiacon. A melós az általa előállított értéknek csak a töredékét kapja meg, közben a nagyvállalatok pedig simán viszik a profitot.
5) A neoliberális gazdaságpolitika szerint csak az önzés vezet eredményre, mert az ember alapvetően ilyen: az elmúlt 20 évben a viselkedés-közgazdaságtan bebizonyította, hogy ez konkrétan nem igaz.
6) A közgazdaságtan axiomái megdönthetetlenek: ez egyszerűen nem igaz. A viselkedés-közgazdaságtan bebizonyította, hogy alapvetően a gazdasági helyzet, az üzleti élet nem örökkévaló törvényeken alapul, hanem egyes egyének döntésein.

Kb. ennyi. De a Nick Hanauer TED talk kb. erről szól.
Gyurma Pappa

Félreértetted a kérdésem alanyát. 😊
Azt elárulod, hogy milyen más járható út van, mint a neoliberalizmus? Konkrétan, ami életszerűen elő is idézhető.

En ezt allitom. Eppen ezert az en szememben az, hogy most az az uralkodo nezopont az amerikai egyetemek tobbsegen (ami egyre mainstreamebb az altalad emlitett buntudat miatt is), hogy ezzel ellenkezoleg pont a feher ferfi a vilag minden bajanak eredoje, az qrva mod rohejes, de a legnagyobb problema, hogy annal is inkabb karos is. Ezert kell ellene felszolalni, akkor is ha csak egy pici magyar forum politika topikjaban, amit olvasunk 15-en max.undisputedly

Értelmezés kérdése. Én úgy értelmezem a folyamatokat, hogy felnőtt egy olyan értelmiségi generáció, akiknek kényelmetlen, hogy a történelmet úgy kezeljük, mint egy mesekönyvet vagy emlékkönyvet. Csak a szépre emlékezünk. Számodra könnyen megy, hogy mesekönyvként tekints a történelemre - a mai post-sorozatod végülis ennek a mesekönyvnek a felmondása volt -, sokak számára viszont kényelmetlen. Mint a melegség eltitkolása. Ki akar állni és elmondani, hogy én ez vagyok, vannak erényeim, de voltak hibáim, tessék. Sokaknak ez jelenti a megkönnyebbülést, nem a csak szépre emlékezünk.

Abban a tekintetben igazad van, hogy ez a folyamat egy csomó sarat is felkavar, tele van hibákkal, túlzásokkal is. De minden folyamat - az egészségesek is - tele vannak. A feminista mozgalmak, a szakszervezeti mozgalmak története is tele van sárral. És fájdalmas is. Az egyén és a közösség számára is. Ott van Pokorni példája. Egy kicsit bele is halt abba, hogy szembe kellett néznie az apja viselt dolgaival. De közben fel is szabadult tőle. A gyerekei pedig már csak az előnyeit fogják élvezni. Már az is hatalmas előny, hogy nem porosodik valahol egy olyan csontváz, ami rájuk dőlhet valamikor. Pokorni apjának egyéb "életművét" nem ismerem, nem tudom van-e benne "szép", amire emlékezni lehet, de ha van, akkor azt is megkönnyíti. Egy ország, nép számára viszont biztosan van. Jobb úgy emlékezni rájuk, hogy nem kell közben a csontvázakat visszatologatni a szekrénybe.

Csak pár szóban, vagy mondatban elárulod, hogy mi?
Sobri Jóska

Nagyon szívesen.
1) A piac mindenhatóságába vetett hit: részben igaz, olyan piacon, ahol mindenkinek minden információ adott, ott ténylegesen jól működnek a piaci szabályok. Ahol azonban informális egyenlőtlenség van, ott már nem. Arról nem is beszélve, hogy olyan piacokon, mint a munkaerőpiac, ahol totális egyenlőtlenség van az információkkal kapcsolatban, előbb-utóbb kiderül, hogy a piaci szabályozás konkrétan nem működik. Egyre több helyen válik egyértelművé, hogy a minimálbér emelése például éppenhogy bővíti a piacot, mert olyanok is belépnek a munkaerőpiacra, akik esetleg korábban inkább kimaradtak volna belőle.
2) A válságok kezelésére a megszorítások jelentik a megoldást: ez 2008 óta egyre nyilvánvalóbban nem igaz. Az empirikus bizonyítékok azt mutatják, hogy a gazdaságra öntött pénz nem pörgeti fel az inflációt, nem okoz egyenlőtlenségeket, sőt.
3) A gazdagok megadóztatása visszafogja a fogyasztásukat, beruházási kedvüket stb.: ez egyszerűen azért nem igaz, mert a tőkejövedelmek olyan szinten elszakadtak már a munkajövedelmektől, hogy egyszerűen akár egy 20-30%-os jövedelemadót sem vennének észre.
4) Az ár mindig megegyezik a dolog értékével: hahahaha, nekem is iPhone-m van. De nem is itt van az igazi nagy "csalás", hanem újra a munkaerőpiacon. A melós az általa előállított értéknek csak a töredékét kapja meg, közben a nagyvállalatok pedig simán viszik a profitot.
5) A neoliberális gazdaságpolitika szerint csak az önzés vezet eredményre, mert az ember alapvetően ilyen: az elmúlt 20 évben a viselkedés-közgazdaságtan bebizonyította, hogy ez konkrétan nem igaz.
6) A közgazdaságtan axiomái megdönthetetlenek: ez egyszerűen nem igaz. A viselkedés-közgazdaságtan bebizonyította, hogy alapvetően a gazdasági helyzet, az üzleti élet nem örökkévaló törvényeken alapul, hanem egyes egyének döntésein.

Kb. ennyi. De a Nick Hanauer TED talk kb. erről szól.

A feher emberek letrehoztak a legszabadabb, legprosperalobb, legelfogadobb tarsadalmat, ahol a tobbseg eletszinvonala a sajat akaratan mulik.

En ezt allitom. Eppen ezert az en szememben az, hogy most az az uralkodo nezopont az amerikai egyetemek tobbsegen (ami egyre mainstreamebb az altalad emlitett buntudat miatt is), hogy ezzel ellenkezoleg pont a feher ferfi a vilag minden bajanak eredoje, az qrva mod rohejes, de a legnagyobb problema, hogy annal is inkabb karos is. Ezert kell ellene felszolalni, akkor is ha csak egy pici magyar forum politika topikjaban, amit olvasunk 15-en max.
undisputedly

Mivel valóban a fehérember hozta létre azt, amiben élünk, és ez az életforma uralkodik, ezért egyszerre igaz, hogy a társadalmilag hasznos, jó dolgokért a fehérember a felelős, az ő tevékenységének az eredménye, az ő érdeme (nagyrészt) és az is igaz, hogy mivel a fehérember hozta létre azt, amiben élünk, így annak a bajait is ő hozta létre, ergo azt is ő csinálta (nagyrészt).
Nem igaz, hogy "török gyerek elvágta, magyar gyerek gyógyítja".
A fehérember vágja is, gyógyítja is. Egyelőre.
Mint egy óvodában. Az óvónénitől jön a dicséret is, a szidás is, a jutalom is a büntetés is.
Hiszen ő van ilyen státuszban, neki van rá módja, lehetősége.