A pénz általános elmélete

Fú elég sok minden elhangzott a Genesis1:11-ről a tegnapi Cápák közöttben de vagány, hogy a 0 agyi tevékenységet kívánó ágazatok mellett ilyen is van itthon.

A crypto-s rész mondjuk ügyesen ki van találva 😊

NFT-kről írjatok inkább, az is brutál ami azokkal megy
r.baggio

Ugyanúgy, ahogy egy Picasso képért sem adnék milliárdokat, egy virtuális meme-ért sem adnék tízmilliókat.
Hanni

mindkettő egyformán alkalmas pénzmosásra és ez csak ennyiről szól

NFT-kről írjatok inkább, az is brutál ami azokkal megy
r.baggio

Ugyanúgy, ahogy egy Picasso képért sem adnék milliárdokat, egy virtuális meme-ért sem adnék tízmilliókat.

NFT-kről írjatok inkább, az is brutál ami azokkal megy
r.baggio

jelenlegi formájában szimplán scam

NFT-kről írjatok inkább, az is brutál ami azokkal megy

A blockchainről, -amit a kriptovaluták is használnak- nem írok, mert az olyan lenne, mintha a nyomdákon, a modern nyomdagépeken kérnénk számon egy hamis pénzkontingens megjelenését.
Nem a blockchain a piramisjáték, az csak egy újfajta terepet ad a piramisjáték kitalálásához, hanem a bitcoin, az ethereum, és a többi fedezet és valós értek nélküli digitális semmi, a kriptopénzek.Sobri Jóska

Melyik pénz nem ilyen? A világ össszes pénznemében a nyilvántartott pénz döntő többsége már szintén digitális, nem papír, és a "semmire" keletkezik. (Nyomtatják csak úgy, vagy hitelpénzként keletkezik.)

peterk2005

De az államok által "gyártott" többletpénz mögött döntően ott van fedezetnek az egész állam. (Ha nincs, akkor be is dől, mint pl. Argentína.)
A kripto mögött semmi fedezet nincs.
Sobri Jóska

És a dolláron, jenen, jüanon, (talán euron) kívül mit is ér az a fedezet? Annyit, amennyit Argentina esetében. Semmit. (A dollár mögötti fedezet sem az állam szerintem, hanem az a tény, hogy nincs másik arra a szerepre, ami stabilan tartja. Arra, hogy a legelfogadottabb tartalék valuta. Ha lenne másik hasonlóan elfogadott, akkor a dollárnak sokkal nagyobb bajai lehetnének.)
peterk2005

Azért óriási különbség ha a papírdarabod/számlapénzed fedezete az USA, Japán vagy Kína teljes nemzetgazdasága, az egész állam, mintha ...izé... a kriptónál ki is?
Sobri Jóska

Ez egyébként hülyeség, az arany eltörlésével fizikailag nincs fedezet egyik pénz mögött sem. Kb tök mindegy, hogyan muzsikál a gazdaság, a piaci félelmek és a hit mozgatja az árfolyamokat.

Plussz amíg mondjuk az USA számolatlanul tudja gyártani a dollárt kb "értéktelenítve" azt (nyílván ez nem teljesen igaz) addig a kripto korlátos számossága miatt simán viselkedhet úgy mint az arany.

A blockchainről, -amit a kriptovaluták is használnak- nem írok, mert az olyan lenne, mintha a nyomdákon, a modern nyomdagépeken kérnénk számon egy hamis pénzkontingens megjelenését.
Nem a blockchain a piramisjáték, az csak egy újfajta terepet ad a piramisjáték kitalálásához, hanem a bitcoin, az ethereum, és a többi fedezet és valós értek nélküli digitális semmi, a kriptopénzek.Sobri Jóska

Melyik pénz nem ilyen? A világ össszes pénznemében a nyilvántartott pénz döntő többsége már szintén digitális, nem papír, és a "semmire" keletkezik. (Nyomtatják csak úgy, vagy hitelpénzként keletkezik.)

peterk2005

De az államok által "gyártott" többletpénz mögött döntően ott van fedezetnek az egész állam. (Ha nincs, akkor be is dől, mint pl. Argentína.)
A kripto mögött semmi fedezet nincs.
Sobri Jóska

És a dolláron, jenen, jüanon, (talán euron) kívül mit is ér az a fedezet? Annyit, amennyit Argentina esetében. Semmit. (A dollár mögötti fedezet sem az állam szerintem, hanem az a tény, hogy nincs másik arra a szerepre, ami stabilan tartja. Arra, hogy a legelfogadottabb tartalék valuta. Ha lenne másik hasonlóan elfogadott, akkor a dollárnak sokkal nagyobb bajai lehetnének.)
peterk2005

Azért óriási különbség ha a papírdarabod/számlapénzed fedezete az USA, Japán vagy Kína teljes nemzetgazdasága, az egész állam, mintha ...izé... a kriptónál ki is?

A blockchainről, -amit a kriptovaluták is használnak- nem írok, mert az olyan lenne, mintha a nyomdákon, a modern nyomdagépeken kérnénk számon egy hamis pénzkontingens megjelenését.
Nem a blockchain a piramisjáték, az csak egy újfajta terepet ad a piramisjáték kitalálásához, hanem a bitcoin, az ethereum, és a többi fedezet és valós értek nélküli digitális semmi, a kriptopénzek.Sobri Jóska

Melyik pénz nem ilyen? A világ össszes pénznemében a nyilvántartott pénz döntő többsége már szintén digitális, nem papír, és a "semmire" keletkezik. (Nyomtatják csak úgy, vagy hitelpénzként keletkezik.)

peterk2005

De az államok által "gyártott" többletpénz mögött döntően ott van fedezetnek az egész állam. (Ha nincs, akkor be is dől, mint pl. Argentína.)
A kripto mögött semmi fedezet nincs.
Sobri Jóska

És a dolláron, jenen, jüanon, (talán euron) kívül mit is ér az a fedezet? Annyit, amennyit Argentina esetében. Semmit. (A dollár mögötti fedezet sem az állam szerintem, hanem az a tény, hogy nincs másik globális tartalék valuta. Ha lenne másik, akkor a dollárnak sokkal nagyobb bajai lehetnének.)

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

A blockchainről, -amit a kriptovaluták is használnak- nem írok, mert az olyan lenne, mintha a nyomdákon, a modern nyomdagépeken kérnénk számon egy hamis pénzkontingens megjelenését.
Nem a blockchain a piramisjáték, az csak egy újfajta terepet ad a piramisjáték kitalálásához, hanem a bitcoin, az ethereum, és a többi fedezet és valós értek nélküli digitális semmi, a kriptopénzek.Sobri Jóska

Melyik pénz nem ilyen? A világ össszes pénznemében a nyilvántartott pénz döntő többsége már szintén digitális, nem papír, és a "semmire" keletkezik. (Nyomtatják csak úgy, vagy hitelpénzként keletkezik.)

peterk2005

De az államok által "gyártott" többletpénz mögött döntően ott van fedezetnek az egész állam. (Ha nincs, akkor be is dől, mint pl. Argentína.)
A kripto mögött semmi fedezet nincs.

A blockchainről, -amit a kriptovaluták is használnak- nem írok, mert az olyan lenne, mintha a nyomdákon, a modern nyomdagépeken kérnénk számon egy hamis pénzkontingens megjelenését.
Nem a blockchain a piramisjáték, az csak egy újfajta terepet ad a piramisjáték kitalálásához, hanem a bitcoin, az ethereum, és a többi fedezet és valós értek nélküli digitális semmi, a kriptopénzek.Sobri Jóska

Melyik pénz nem ilyen? A világ össszes pénznemében a nyilvántartott pénz döntő többsége már szintén digitális, nem papír, és a "semmire" keletkezik. (Nyomtatják csak úgy, vagy hitelpénzként keletkezik.)

A kriptovalutákból legalább nem keletkezhet a végtelenségig akármennyi (elinflálni sokkal nehezebb). Mondjuk az más kérdés, hogy számomra nem világos, hogy hogyan tud majd fizetőeszközként működni (mert szerintem ez leginkább az értelme) úgy, hogy mikro tranzakciókra nem igazán látom alkalmasnak. De lehet, hogy ez csak az én laikus szememben van így, és ki van már találva, hogy hogyan lehet az.

Én két dolog miatt nem fektetnèk bele soha:
- hol marad a betétbiztosítás?
- nincs szabályozott környezet. Lehet pump and dump az egész alapja.

Ezeket átgondolják az ebbe fektetők?
Szokol

Betétbiztosítás soha nem vonatkozik hozamkockázatra, csak a bank/pénzügyi szolgáltató csődjére. Néha még arra sem. Lásd Pl Budacash, hogy ne menjünk messzire.
Aki meg crypto fan, annak a "szabályozatlanság" feature, és nem bug 😀

A szabályozás gyakran hátrány, és nem előny (lásd 2008). A csereeszközök rendszerében a konszenzusmechanizmus a lényeg, nem a szabályozás. Olvass utána pl a Yap-szigeteki kőpénzeknek. Érdekes sztori.
Lecsó

A hozamkockázatra nem, de magára a termékre igen. Pont erre volt példa a Quaestor és a BC, hiszen más szolgáltatónál visszakaptad a részvényeid.

Mi van, ha egyik napról a másikra eltűnik az a cég, aki nyilván tartja a bitcoinod?

A szabályozottsági részbe nem mennék bele: ezt nem gondolhatod komolyan. Ha mégis, akkor annyira távol áll egymástól a pénzügyi gondolkodásmódunk, hogy kár egymást gxőzködni! 😀
Szokol

ha bitcoinod van akkor van egy walleted és mindenhol nyilván van tartva
Negritis

De ki tartja nyilván és hol?

Ha en veszek egy részvényt és csődbe megy a szolgáltatóm, akkor egy másik szolgáltatónál visszakapom, hiszen benne vagyok a részvényesi könyvben.

Ugyanez lenne a szitu a bitcoinnál vagy huss? Vagy pl örökölhető?
Szokol

Én nem győzködlek, csak beszélgetek.
Pedig még kripto fan sem vagyok, nincs benne egy centem sem...

A kisbefektető legritkább esetben vesz részvényt, mint alapterméket, így nem birtokol semmit. Van egy számlája egy alapkezelőnél, aztán ennyi. Sokszor azt sem tudja, mibe "fektet be". Ha részvényt vesz, akkor meg nincs a pénze az alapkezelőnél, hanem a cégben van, amit megvett. Így a betétbiztosítás nem érinti. A brókercég levette a jutalékot, aztán nincs is közük egymáshoz, amíg újabb tranzakcióra nem ad megbízást.

A bitcoinodat nem egy cég tartja nyilván, hanem rengeteg számítógép egyszerre.
A peer to peer hálózat lényege, hogy nem egy helyen van egy főkönyv, hanem nagyon sok számítógépen létezik ugyanaz a főkönyv. Így a hamisítás nagyon nehéz, mert a számítógépek felénél kellene egyszerre meghamisítani visszamenőleg az összes adatot a teljes blokkláncon.

Amire te gondolsz, az a kripto tőzsde, ahova beutalsz, kereskedsz, majd kiutalsz. Nem kell ott tárolnod a pénzed, és akkor nem tűnik el. De ez ugyanúgy igaz bármelyik brókercégre. Lásd megint Q vagy BC. Ezt hívják partnerkockázatnak.

A szabályozás részéhez meg annyit, hogy a sima tőzsdei kereskedésben is vannak kóklerek, meg viszonylag normális cégek. Az arány olyan 80 vs 20%. Szóval ha a szabályozás olyan faszán működne, akkor a 80% lehúzhatná a rolót. De nem kell nekik lehúzni, mert megértetik veled a kockázatot, aláírod, aztán onnantól a te bajod.

Pedig a kriptovaluta egy klasszikus, szépen felépített, nagy volumenű piramisjátek.
Valaki kitalálja, megalkotja a semmiből nulla alapra, fedezetre, termékre, értékre, majd a pénz egyre szélesebb körből ömlik befele, sokan kurva sokat kiszednek belőle, még többen még többet beleraknak, és végül egy viszonylag nagy befektetői, termékvásárlói csoport fizeti meg, szopja be az egészet, amikor a semmijükért pénzt akarnak majd kapni, de a kutya nem fogja őket kifizetni.
Lesz 3-4ezer milliárdnyi játékpénzük, amiért se valódi pénzt, se terméket, se szolgáltatást nem fognak kapni.
Mi a klasszikus piramisjáték, Ponzi-séma, ha nem ez?

A kapitalizmust és a klasszikus tőzsdét is lehet piramisjátéknak hívni, ha majd a papírpénzemért, értékpapírjaimért vagy a fizikai aranyért nem kapok ételt, lakhatást, szolgáltatást, stb.
De addig minek?
Sobri Jóska

Bitcoinért is kapsz ételt , lakást és szolgáltatást is.
De nem tudom miért reagálok mindig a kommentjeidre, te kb. 0 tudasbol lövöldözöd ezt a szót amit valszeg egy index / portfolió cikkben olvastál ahol a crypto volt a nagy csúnya bácsi.
Nem baj, ha analogként viselkedsz egy digitális világban, csak legalább faszságot ne mondj. Kb olyan szintem mozogsz ebben a témában mint a vírustagadók.

Persze szerintem nem a bitcoin fogja megváltani a világot ahhoz az már túl drága és túl volatil, de a blockchain és a crypto currencyk elég nagy változást hoznak majd a világban.
Toca

Most kapok, persze, hiszen a piramisjátékok nem két nap alatt dőlnek be.
Én arról írok, amikor majd bedőlnek, és kiderül, hogy ami a wallet-dban van az nem ér semmit. Ez lehet 1, lehet 2 év múlva, de meglepne, ha pár even belül nem dőlne be az egész. Hiszen piramisjáték.

A vírustagadók a valóságot tagadják, torzítják, én a valóságot nem tagadom, csak a csodálatos, semmiből-valami piramisjátekról azt írom, hogy piramisjátek, nem azt, hogy csoda. Ezért fals az analógiád, egy érvelési hiba.

A blockchainről, -amit a kriptovaluták is használnak- nem írok, mert az olyan lenne, mintha a nyomdákon, a modern nyomdagépeken kérnénk számon egy hamis pénzkontingens megjelenését.
Nem a blockchain a piramisjáték, az csak egy újfajta terepet ad a piramisjáték kitalálásához, hanem a bitcoin, az ethereum, és a többi fedezet és valós értek nélküli digitális semmi, a kriptopénzek.

Ja, és az a jó a boomerségben, hogy az ember emlékszik régebben történt dolgokra is, mint pl. a dotcom-lufi kipukkadása, és nem szopja be azt, amiben hinni akar, ha az a valóságtól idegen.
Tudod, Aldo hadnagy is megmondta Tarantinonál: ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az nem igaz.

Pedig a kriptovaluta egy klasszikus, szépen felépített, nagy volumenű piramisjátek.
Valaki kitalálja, megalkotja a semmiből nulla alapra, fedezetre, termékre, értékre, majd a pénz egyre szélesebb körből ömlik befele, sokan kurva sokat kiszednek belőle, még többen még többet beleraknak, és végül egy viszonylag nagy befektetői, termékvásárlói csoport fizeti meg, szopja be az egészet, amikor a semmijükért pénzt akarnak majd kapni, de a kutya nem fogja őket kifizetni.
Lesz 3-4ezer milliárdnyi játékpénzük, amiért se valódi pénzt, se terméket, se szolgáltatást nem fognak kapni.
Mi a klasszikus piramisjáték, Ponzi-séma, ha nem ez?

A kapitalizmust és a klasszikus tőzsdét is lehet piramisjátéknak hívni, ha majd a papírpénzemért, értékpapírjaimért vagy a fizikai aranyért nem kapok ételt, lakhatást, szolgáltatást, stb.
De addig minek?
Sobri Jóska

Bitcoinért is kapsz ételt , lakást és szolgáltatást is.
De nem tudom miért reagálok mindig a kommentjeidre, te kb. 0 tudasbol lövöldözöd ezt a szót amit valszeg egy index / portfolió cikkben olvastál ahol a crypto volt a nagy csúnya bácsi.
Nem baj, ha analogként viselkedsz egy digitális világban, csak legalább faszságot ne mondj. Kb olyan szintem mozogsz ebben a témában mint a vírustagadók.

Persze szerintem nem a bitcoin fogja megváltani a világot ahhoz az már túl drága és túl volatil, de a blockchain és a crypto currencyk elég nagy változást hoznak majd a világban.

Ha már pump 'n dump:
A "kedvenc" kapitalistám épp önmagával próbál kibaszni, és feltalálta a kommunizmust építő szuperszámítógépet 😀
Na ha van kognitív disszonancia, akkor ez az.

 analysisbrand.com/integrated-user/?fbclid=IwAR2IJi6tTYyUFtP30tqfhE0l1Br8XRILNu4qv-W1WoGsIUxDuhl80QNuXSE
Lecsó

Az meg van, hogy ez egy fake site?
Gyurma Pappa

Pedig majdnem beszálltam. 😊

Pedig a kriptovaluta egy klasszikus, szépen felépített, nagy volumenű piramisjátek.
Valaki kitalálja, megalkotja a semmiből nulla alapra, fedezetre, termékre, értékre, majd a pénz egyre szélesebb körből ömlik befele, sokan kurva sokat kiszednek belőle, még többen még többet beleraknak, és végül egy viszonylag nagy befektetői, termékvásárlói csoport fizeti meg, szopja be az egészet, amikor a semmijükért pénzt akarnak majd kapni, de a kutya nem fogja őket kifizetni.
Lesz 3-4ezer milliárdnyi játékpénzük, amiért se valódi pénzt, se terméket, se szolgáltatást nem fognak kapni.
Mi a klasszikus piramisjáték, Ponzi-séma, ha nem ez?

A kapitalizmust és a klasszikus tőzsdét is lehet piramisjátéknak hívni, ha majd a papírpénzemért, értékpapírjaimért vagy a fizikai aranyért nem kapok ételt, lakhatást, szolgáltatást, stb.
De addig minek?

De ki tartja nyilván és hol?

Ha en veszek egy részvényt és csődbe megy a szolgáltatóm, akkor egy másik szolgáltatónál visszakapom, hiszen benne vagyok a részvényesi könyvben.

Ugyanez lenne a szitu a bitcoinnál vagy huss? Vagy pl örökölhető?
Szokol

nekem is csak felületes tudásom van, de ahogy én tudom a bitcoin a blockchainen van rajta és a teljes blockchain tartalmazza hogy az adott coin melyik wallet-hez tartozik
szal irreleváns hogy hol vetted a lényeg hogy a tied és ezt mindenki tudja

ezért könnyű lekövetni hogy ki mikor és milyen tranzakciókat cisnál és ezért titkolják sokan hogy mi a tárcájuk hash-e
és ezért lehet olyan hálókat építeni a scamek körül mint itt:
 www.youtube.com/watch?v=3Xw9rWmTQfc


vagy szintén coffezillának van egy csomó videója ahol nft scameket és fizetett promókat "leplez le"

Én két dolog miatt nem fektetnèk bele soha:
- hol marad a betétbiztosítás?
- nincs szabályozott környezet. Lehet pump and dump az egész alapja.

Ezeket átgondolják az ebbe fektetők?
Szokol

Betétbiztosítás soha nem vonatkozik hozamkockázatra, csak a bank/pénzügyi szolgáltató csődjére. Néha még arra sem. Lásd Pl Budacash, hogy ne menjünk messzire.
Aki meg crypto fan, annak a "szabályozatlanság" feature, és nem bug 😀

A szabályozás gyakran hátrány, és nem előny (lásd 2008). A csereeszközök rendszerében a konszenzusmechanizmus a lényeg, nem a szabályozás. Olvass utána pl a Yap-szigeteki kőpénzeknek. Érdekes sztori.
Lecsó

A hozamkockázatra nem, de magára a termékre igen. Pont erre volt példa a Quaestor és a BC, hiszen más szolgáltatónál visszakaptad a részvényeid.

Mi van, ha egyik napról a másikra eltűnik az a cég, aki nyilván tartja a bitcoinod?

A szabályozottsági részbe nem mennék bele: ezt nem gondolhatod komolyan. Ha mégis, akkor annyira távol áll egymástól a pénzügyi gondolkodásmódunk, hogy kár egymást gxőzködni! 😀
Szokol

ha bitcoinod van akkor van egy walleted és mindenhol nyilván van tartva
Negritis

De ki tartja nyilván és hol?

Ha en veszek egy részvényt és csődbe megy a szolgáltatóm, akkor egy másik szolgáltatónál visszakapom, hiszen benne vagyok a részvényesi könyvben.

Ugyanez lenne a szitu a bitcoinnál vagy huss? Vagy pl örökölhető?

Én két dolog miatt nem fektetnèk bele soha:
- hol marad a betétbiztosítás?
- nincs szabályozott környezet. Lehet pump and dump az egész alapja.

Ezeket átgondolják az ebbe fektetők?
Szokol

Betétbiztosítás soha nem vonatkozik hozamkockázatra, csak a bank/pénzügyi szolgáltató csődjére. Néha még arra sem. Lásd Pl Budacash, hogy ne menjünk messzire.
Aki meg crypto fan, annak a "szabályozatlanság" feature, és nem bug 😀

A szabályozás gyakran hátrány, és nem előny (lásd 2008). A csereeszközök rendszerében a konszenzusmechanizmus a lényeg, nem a szabályozás. Olvass utána pl a Yap-szigeteki kőpénzeknek. Érdekes sztori.
Lecsó

A hozamkockázatra nem, de magára a termékre igen. Pont erre volt példa a Quaestor és a BC, hiszen más szolgáltatónál visszakaptad a részvényeid.

Mi van, ha egyik napról a másikra eltűnik az a cég, aki nyilván tartja a bitcoinod?

A szabályozottsági részbe nem mennék bele: ezt nem gondolhatod komolyan. Ha mégis, akkor annyira távol áll egymástól a pénzügyi gondolkodásmódunk, hogy kár egymást gxőzködni! 😀
Szokol

ha bitcoinod van akkor van egy walleted és mindenhol nyilván van tartva

Én két dolog miatt nem fektetnèk bele soha:
- hol marad a betétbiztosítás?
- nincs szabályozott környezet. Lehet pump and dump az egész alapja.

Ezeket átgondolják az ebbe fektetők?
Szokol

Betétbiztosítás soha nem vonatkozik hozamkockázatra, csak a bank/pénzügyi szolgáltató csődjére. Néha még arra sem. Lásd Pl Budacash, hogy ne menjünk messzire.
Aki meg crypto fan, annak a "szabályozatlanság" feature, és nem bug 😀

A szabályozás gyakran hátrány, és nem előny (lásd 2008). A csereeszközök rendszerében a konszenzusmechanizmus a lényeg, nem a szabályozás. Olvass utána pl a Yap-szigeteki kőpénzeknek. Érdekes sztori.
Lecsó

A hozamkockázatra nem, de magára a termékre igen. Pont erre volt példa a Quaestor és a BC, hiszen más szolgáltatónál visszakaptad a részvényeid.

Mi van, ha egyik napról a másikra eltűnik az a cég, aki nyilván tartja a bitcoinod?

A szabályozottsági részbe nem mennék bele: ezt nem gondolhatod komolyan. Ha mégis, akkor annyira távol áll egymástól a pénzügyi gondolkodásmódunk, hogy kár egymást gxőzködni! 😀

Ha már pump 'n dump:
A "kedvenc" kapitalistám épp önmagával próbál kibaszni, és feltalálta a kommunizmust építő szuperszámítógépet 😀
Na ha van kognitív disszonancia, akkor ez az.

 analysisbrand.com/integrated-user/?fbclid=IwAR2IJi6tTYyUFtP30tqfhE0l1Br8XRILNu4qv-W1WoGsIUxDuhl80QNuXSE
Lecsó

Az meg van, hogy ez egy fake site?

Ha már pump 'n dump:
A "kedvenc" kapitalistám épp önmagával próbál kibaszni, és feltalálta a kommunizmust építő szuperszámítógépet 😀
Na ha van kognitív disszonancia, akkor ez az.

 analysisbrand.com/integrated-user/?fbclid=IwAR2IJi6tTYyUFtP30tqfhE0l1Br8XRILNu4qv-W1WoGsIUxDuhl80QNuXSE

Én két dolog miatt nem fektetnèk bele soha:
- hol marad a betétbiztosítás?
- nincs szabályozott környezet. Lehet pump and dump az egész alapja.

Ezeket átgondolják az ebbe fektetők?
Szokol

Betétbiztosítás soha nem vonatkozik hozamkockázatra, csak a bank/pénzügyi szolgáltató csődjére. Néha még arra sem. Lásd Pl Budacash, hogy ne menjünk messzire.
Aki meg crypto fan, annak a "szabályozatlanság" feature, és nem bug 😀

A szabályozás gyakran hátrány, és nem előny (lásd 2008). A csereeszközök rendszerében a konszenzusmechanizmus a lényeg, nem a szabályozás. Olvass utána pl a Yap-szigeteki kőpénzeknek. Érdekes sztori.

Szerkesztette: Lecsó

Szerintem érdemes megkülönböztetni kereskedést és befektetést.
Egy eszközzel kereskedni nem feltétlenül jelenti azt, hogy annak a hosszútávú sikerében bízik valaki. A világ nagy része alig várja, hogy leváltsuk az olajat, mégis kereskedik vele mindenki. Érdekes, az olajipari cégekbe viszont nem nagyon akarnak/akartak fektetni. 2014-es csúcsok valahogy nem akarnak megdőlni. Ez is az egyik oka pl a jelenlegi árnövekedésnek (lásd elmaradt beruházások, stb.) A befektetésnél viszont azt várom, hogy az eszköz piaci értékeltsége nőni fog.
Senki nem tudja, mi lesz a BTC-vel, vagy a többi coinnal. Jönnek-mennek. Lehet adni-venni, amíg van. Aki viszont a blokklánc technológiában lát jövőt, az befektetésként tekint az egészre, még ha rövid-középtávon esik is, mint bármi más. Ő cégpapírt vesz, vagy ETF-et, nem coinokat. Ettől még persze lehet, hogy nem lesz igaza.
Aki meg coinokat ad-vesz, vagy éppen valamilyen derivatív termékkel bohóckodik, az legtöbbször nem is érti, mi a mögöttes technológia, csak a chart-ot látja, hogy húúú, mennyit mozog! Ők majd eladnak, ha esik, mert kell a pénz új iphone-ra. De nem miattuk fog esni, nem ők fogják eldönteni egy technológia jövőjét.
A volatiltás jelenleg kockázatot növel, de a jövő szempontjából a piaci kapitalizáció meg a tőkevonzó képesség számít. A 3000 milliárd dollár pedig már elég jelentős.

Szerkesztette: Lecsó

Ilyenek a piramisjátekok.
Lehet még tízszeres emelkedés is.
És eltarthat 20 évig is.
És azalatt, vagyis rövidtávon még profitot is lehet vele realizálni.
Ahogy a piramisjátékokban szokás.
Bernie Madoff is elpepecselt vele évtizedekig.
És ahogy nála, úgy a kriptovalutával is az a kontingens, embertömeg fog rábaszni, akiknél az összeomlásnál megtörtént.
De azok nagyon, és teljesen lenullázódnak.
Sobri Jóska

Ez hibás érvelés. Nem az a piramisjáték definíciója, hogy ami egyszer elértéktelenedik, kipukkan, stb, az piramisjáték.
Ha pl valaki megcsinálja a szuperakkumulátort, akkor azt mondjuk majd, hogy kipukkant az olajlufi? Tartott 100 évig, de csak kipukkant, előre lehetett látni, hogy egyszer vége lesz?
Lecsó

Éppen ezt akartam én is írni. A piramis játék definíció szerint mást jelent, mint ahogy a kriptovaluták működnek. Ha piramis játék lenne, akkor a tőzsde is az lenne. Sőt maga a kapitalizmus is. 😊

(Nem állítottam ezzel semmit arról, hogy mi lesz a kripto valutákkal. Nem is értek hozzá, hogy véleményezzem. Bedőlhet, fennmaradhat, nem tudom. Csak annyit akartam mondani, hogy nem piramis játék.)

Amikor a párnacihában tartod a pénzt, ott az infláció kockázata, ha állampapírban akkor az államcsőd kockázata, ha betétben akkor a 0 hozamé, ha részvényben akkor a kibocsátó cég csődje, ha egyéb termékben mint a bitcoin akkor meg hogy holnap nem ad érte senki egy kanyi vasat sem.

MC12

Aranyérme, ingatlanok?
Hosszútávú kockázat nemigazán van.
Sobri Jóska

Mindennek van kockázata 😊 a kockázat értéke a nem mindegy. Igen az ingatlan és az arany is alacsony kockázatú termék. De a ház leéghet földig és ha nincs rendesen biztosítva, vagy a biztosítás nem terjed ki a tűz okára akkor kuka és az újraépítésbe vagy felújításba beletehted egy másik lakás árát ami már nettó bukó is simán lehet összehasonlítva egyéb befektetések hozamával. Márpedig egy káresemény azért előfordulhat egy ház/lakás élettartamában.
Az arany elsősorban érték megőrző (vásárlóérték) és nem növelő eszköz, egyszerűsítve egy kiló aranyért régen is vehettél egy nagyobb földet meg most tudsz venni egy nagyobb darab földet de repülőt nem, évtizedes viszonylatban nem teljesít jobban a részvény piacánál sőt a hozama alatta van jóval, tehát aki aranyat vett 50 éve és nem részvényt az hosszútávon elég sokat bukott. Nem fizet osztalékot és kamatot, de a vásárlóértékét stabilan őrzi és igazából ez neki a szerepe. Nekem is van fizikai aranyam de én világvége várás miatt tartom 😊))