Gyűlölködjünk

Az egy dolog, hogy mi itt elvitatkozgatunk, de hogy szimpátiatüntetést szervezzenek Izrael mellett és oda elmenjen ennyi ember??? GRRRR!!!

A pár órás tűzszünet margójára:

Golda Meir, Izrael állam alapítóinak egyike, 1969. és 1974. között Izrael miniszterelnöke, a világ harmadik női miniszterelnöke:
"Megbocsátjuk az ellenségeinknek, hogy megölik a gyermekeinket, de azt sosem bocsátjuk meg nekik, hogy arra kényszerítenek minket: mi öljük meg az ő gyermekeiket. A béke akkor érkezik el, ha a gyermekeiket jobban szeretik majd, mint amennyire minket gyűlölnek."
Vagyis soha.

Szabadon, tőlem, de azt tudod, hogy a hozzàszólàsok a bólponthu tulajdonai 😉

Èn vitatkozom Sobriva, nem tik, betűvetès ilyen sport, külömbe is körbèrtünk, mint a nyomtatóló, azt nem alakult meg Sobrisztàn, pedig írom a himnuszt, hogy Amadeus tudja dagadó mellel visítani az èccakàba:
Àlmoggyunk, hol tulajdonunk
Szabadmező viràgborul
Sobrisztàn te gyöngygallèr
Hol a hóhèr nem pallèr
S mindenkinek jut
Nèha egy kis luk
Soooo brisztàn Soooo brisztànsutianap

nyilván nem kápirájtAmadeus91

Dehogynem JJ nyilvàn odaadja a jogokat, hamàn hinmusz 😉sutianap

arra gondoltam, hogy szabadon kiírható nem? Csak egy himnusz, vagy mi.

Èn vitatkozom Sobriva, nem tik, betűvetès ilyen sport, külömbe is körbèrtünk, mint a nyomtatóló, azt nem alakult meg Sobrisztàn, pedig írom a himnuszt, hogy Amadeus tudja dagadó mellel visítani az èccakàba:
Àlmoggyunk, hol tulajdonunk
Szabadmező viràgborul
Sobrisztàn te gyöngygallèr
Hol a hóhèr nem pallèr
S mindenkinek jut
Nèha egy kis luk
Soooo brisztàn Soooo brisztànsutianap

nyilván nem kápirájtAmadeus91

Dehogynem JJ nyilvàn odaadja a jogokat, hamàn hinmusz 😉

Èn vitatkozom Sobriva, nem tik, betűvetès ilyen sport, külömbe is körbèrtünk, mint a nyomtatóló, azt nem alakult meg Sobrisztàn, pedig írom a himnuszt, hogy Amadeus tudja dagadó mellel visítani az èccakàba:
Àlmoggyunk, hol tulajdonunk
Szabadmező viràgborul
Sobrisztàn te gyöngygallèr
Hol a hóhèr nem pallèr
S mindenkinek jut
Nèha egy kis luk
Soooo brisztàn Soooo brisztànsutianap

nyilván nem kápirájt

Szerintem ne írd, hanem diktáld le valakinek azt a himnuszt. Mindenki jobban jár. 😀😀

Èn vitatkozom Sobriva, nem tik, betűvetès ilyen sport, külömbe is körbèrtünk, mint a nyomtatóló, azt nem alakult meg Sobrisztàn, pedig írom a himnuszt, hogy Amadeus tudja dagadó mellel visítani az èccakàba:
Àlmoggyunk, hol tulajdonunk
Szabadmező viràgborul
Sobrisztàn te gyöngygallèr
Hol a hóhèr nem pallèr
S mindenkinek jut
Nèha egy kis luk
Soooo brisztàn Soooo brisztàn

ezt a hsz-t csak azért írom, hogy én is beidézhessem az egészet, és a mobilosok gyűlölködjenek a gyűlölködők topikban való gyűlölködés közben ^ ^kaszo

erre már gondoltam én is, csak nem akartam direktbe kicseszni velük 😊

sutianap

De mi lenne ha kitörölnéd a fél kilométernyi felesleges idézetet és csak az utolsót hagynád benne, amire válaszolsz? Úgyse érdekel már senkit az, amit 8 hozzászólással ezelőtt írtál...

Mindig a protektoràtusig visz vissza az időegyenesed, de az oszmàn birodalomig kène, màr ott elkezdődött a zrí. A Brit protektoràtus mint gyarmati stàszusz lètezett, s szèp nem szèp közelebb estek a gazda kezèhez, ez persze nem jelenti az, hogy megfelelő időben ne haraptàk volna meg, làsd Dàvid Kiràly Szàlló.sutianap

Persze, hogy oda, hisz az volt az utolsó olyan időszak, amikor nem volt még Izrael azon a területen.
Majd a zsidók megvették a földet, majd az övék lett, és ez most az aktuális helyzet.
Nem kell visszamenni Dávid királyig, meg Jézusig, meg Szaladinig, meg a kalifákig, azt érdemes megnézni, hogy ezt a mostani szitut konkrétan mi váltotta ki, és bár megoldás akkor se lesz, de tán könnyíti a tisztánlátást.
Próbálj kevesebbet markolni, és akkor többet fogsz fogni. 😉

Zwei milyen nemzetközi jogról beszèlünk? A Nèpszövetsèg ratifikàlta a protektoràtust? Ez egy olyan kaland volt britt rèszről melyben hegy èvtized alatt belàttàk a helyzet tarthatatlansàgàt. Csak akkora haderőrèszt köt le palesztina, mint egèsz india? Akkor mèg az iraki rèsz mèg többszörösèt. Ez egy kudarcba fúlt törtènet melynek folyolmànyai a mai napig kihatnak, ès mègis bevonulgatnak oda, ès mègis ràjönnek, hogy semmit az ègvilàgon nem tudnak kezdeni a területen, mert roszz cèlokat tűznek ki, rossz eszközöket vàlasztanak.sutianap

A tulajdonjogról beszélek.
Sosem született olyan ítélet semmilyen független bíróságon, mely megkérdőjelezte volna a zsidó telepesek tulajdonjogát az általuk vásárolt földterülethez.
Nem kell rögtön nagyban gondolkodni, hisz a zsidók se voltak sose nagyok.
Csak szépen, kicsiben. Itt megveszik ezt, ott megveszik azt, és 1945 utánra hopp, máris az az egész földterület az ő legális tulajdonuk.
Az adásvételi papírokat persze az illetékes bíróságon meg lehetett volna támadni, de soha senki nem tette.
És itt sántikál az indiánok meg a gyöngyök és a tüzesvíz hasonlat, hisz a zsidók nem írni-olvasni nem tudó benszülöttektől vásároltak aránytalanul áron alul területeket, nem kénszerítettek senkit, nem foglaltak, nem öldököltek (1880-1948) hanem piaci áron, egyenrangú szerződő felektől vásároltak, akik a jó üzlet, és a haszonszerzés reményében adták el tulajdonukat.
Ismét azt mondom: ha politikailag, katonailag nézed, akkor csak belebonyolódsz a megoldhatatlan végtelenbe, de felesleges, hisz ezek zsidók! Itt üzletről van szó. Tudod, adnak... vesznek...
A politka pedig csak az üzlet magasabb szintje, míg "a háború a politka folytatása egyéb eszközökkel". (von Clausewitz - nem zsidó)Sobri Jóska

1947-ben zsidók tulajdonában 1850 km² volt, Palesztina területének 7,04%-a. No teisfiam mègse ezen az ezernyóccàzötvenen lett kikiàltàs. Az is furi hogy a magàntulajdon vs. àllami integritàs vitàban semmi sem szól a magàntulajdon mellett. Vagy ha pölö egèsz orszàgokat vettèl meg, mint az amerikaiak közèp-amerikàban, s egy idő utàn lehetetlennè teszik a tulajdonod làtogatàsàt, akkor az a papírod pont arra jó, hogy kitöröld a hàtsódat. Ès pont ennyit is èr a ravasz kis papírhalmaz egy katonaivà vàló konfliktus soràn. Mer bemehetek ketrecharcolni, hogy közbe azt üvöltözöm, hogy a gatyàdat is leperelem. Tudom èn, hogy èrtesz, csak beakadt a lemezjàccótű...sutianap

Most nem igazán értelek.
Akkor szerinted mégis miként jöhetett létre 1948-ban Izrael?
Ha igazad lenne, akkor nem lenne Izrael.
De mivel van, így nincs.Sobri Jóska

39ben a brittek kiadnak egy nyilatkozatot miszerint tíz èven belül àtadjàk a terület rendezèsèt egy közös irànyítàsú àllamnak, ez leveri a bilit, aztàn közeleg a hatàridő, beköszön az Irgun a kingdaviddel

Ès gyorsan àtpingpongozzàk a szarhalmazt az Ensz-nek, aki kèt àllamot ír elő, cecere-cecere, azt szavaznak, de erre mongyàk az illetèkes fejkendősök, hogy szerintük meg nem volt joga a zsidóknak àllamot alapítani ahejt, a kis 181es hatàrozattal, namost mink szerencsère ebből a buliból jól kimaradtunk, mer a negyvenhetes àllapotok szerint ugye eleve vesztesek nem lehettek az enszbe, meg bèkeszeretőkse voltunk, úgyhogy hujjon csak hamu az összes amerikai oraszàgra akik be akartàk ezt nyeletni. Kèpbe kerültünk-e? Sömmifèle tuljadonró nincsenszó benne.sutianap

Látom mindenképp politikailag akarod megközelíteni, viszont akkor nem szerencsés elfeledkezni arról, hogy a zsidók belementek volna a párhuzamosan futó 2 állam fundálásába, ahogy az ENSZ-nél kitalálták, a "fejkendősök" is, csak a környező arab országok vezetői nem akarták, hogy a palesztinoknak saját országuk legyen (meg persze a zsidóknak se), hiszen ugye könnyű a más faszával a csalánt…
A hamu pedig hulljon az Arab ligára, akiknek nem lett volna jó biznisz se a zsidó Izrael, se a palesztin Palesztina.Sobri Jóska

Mivel politikai döntès volt, elèg sufnipolitikai. Tegyed màr kontextusba a dolgot, szíria libanon a hàborúban mèg bőven francia fennhatósàg alatt, a többiek angol. Az Arab Liga is 46os alapítàsú, kàbè egy egyiptomi gittegylet. Ès most szèpen visszaèrünk ahonnan kiindultunk. 47.11.29. Kijön az Ensz hatàrozat, kèt hèt múlva màr a elkezdődnek a hàzrombolàsok, a Nakba - ès fèl ève van bengurionnak, hogy a papírokra alakítsa a területet, majd kikiàltsa a 181 szerint. Mit teszel, ha nem akarsz elfogadni egy fejed fölött lètrejött hatàrozatot? Biztos nem csinâlsz úgy, mintha a beleegyezèseddel törtènt volna, bojkottàlod. Tehàt nem a 181 szerint kikiàltod a palesztin arab àllamot, hanem úgy teszel, hogy nincs ilyen.sutianap

ezt a hsz-t csak azért írom, hogy én is beidézhessem az egészet, és a mobilosok gyűlölködjenek a gyűlölködők topikban való gyűlölködés közben ^ ^

Mindig a protektoràtusig visz vissza az időegyenesed, de az oszmàn birodalomig kène, màr ott elkezdődött a zrí. A Brit protektoràtus mint gyarmati stàszusz lètezett, s szèp nem szèp közelebb estek a gazda kezèhez, ez persze nem jelenti az, hogy megfelelő időben ne haraptàk volna meg, làsd Dàvid Kiràly Szàlló.sutianap

Persze, hogy oda, hisz az volt az utolsó olyan időszak, amikor nem volt még Izrael azon a területen.
Majd a zsidók megvették a földet, majd az övék lett, és ez most az aktuális helyzet.
Nem kell visszamenni Dávid királyig, meg Jézusig, meg Szaladinig, meg a kalifákig, azt érdemes megnézni, hogy ezt a mostani szitut konkrétan mi váltotta ki, és bár megoldás akkor se lesz, de tán könnyíti a tisztánlátást.
Próbálj kevesebbet markolni, és akkor többet fogsz fogni. 😉

Zwei milyen nemzetközi jogról beszèlünk? A Nèpszövetsèg ratifikàlta a protektoràtust? Ez egy olyan kaland volt britt rèszről melyben hegy èvtized alatt belàttàk a helyzet tarthatatlansàgàt. Csak akkora haderőrèszt köt le palesztina, mint egèsz india? Akkor mèg az iraki rèsz mèg többszörösèt. Ez egy kudarcba fúlt törtènet melynek folyolmànyai a mai napig kihatnak, ès mègis bevonulgatnak oda, ès mègis ràjönnek, hogy semmit az ègvilàgon nem tudnak kezdeni a területen, mert roszz cèlokat tűznek ki, rossz eszközöket vàlasztanak.sutianap

A tulajdonjogról beszélek.
Sosem született olyan ítélet semmilyen független bíróságon, mely megkérdőjelezte volna a zsidó telepesek tulajdonjogát az általuk vásárolt földterülethez.
Nem kell rögtön nagyban gondolkodni, hisz a zsidók se voltak sose nagyok.
Csak szépen, kicsiben. Itt megveszik ezt, ott megveszik azt, és 1945 utánra hopp, máris az az egész földterület az ő legális tulajdonuk.
Az adásvételi papírokat persze az illetékes bíróságon meg lehetett volna támadni, de soha senki nem tette.
És itt sántikál az indiánok meg a gyöngyök és a tüzesvíz hasonlat, hisz a zsidók nem írni-olvasni nem tudó benszülöttektől vásároltak aránytalanul áron alul területeket, nem kénszerítettek senkit, nem foglaltak, nem öldököltek (1880-1948) hanem piaci áron, egyenrangú szerződő felektől vásároltak, akik a jó üzlet, és a haszonszerzés reményében adták el tulajdonukat.
Ismét azt mondom: ha politikailag, katonailag nézed, akkor csak belebonyolódsz a megoldhatatlan végtelenbe, de felesleges, hisz ezek zsidók! Itt üzletről van szó. Tudod, adnak... vesznek...
A politka pedig csak az üzlet magasabb szintje, míg "a háború a politka folytatása egyéb eszközökkel". (von Clausewitz - nem zsidó)Sobri Jóska

1947-ben zsidók tulajdonában 1850 km² volt, Palesztina területének 7,04%-a. No teisfiam mègse ezen az ezernyóccàzötvenen lett kikiàltàs. Az is furi hogy a magàntulajdon vs. àllami integritàs vitàban semmi sem szól a magàntulajdon mellett. Vagy ha pölö egèsz orszàgokat vettèl meg, mint az amerikaiak közèp-amerikàban, s egy idő utàn lehetetlennè teszik a tulajdonod làtogatàsàt, akkor az a papírod pont arra jó, hogy kitöröld a hàtsódat. Ès pont ennyit is èr a ravasz kis papírhalmaz egy katonaivà vàló konfliktus soràn. Mer bemehetek ketrecharcolni, hogy közbe azt üvöltözöm, hogy a gatyàdat is leperelem. Tudom èn, hogy èrtesz, csak beakadt a lemezjàccótű...sutianap

Most nem igazán értelek.
Akkor szerinted mégis miként jöhetett létre 1948-ban Izrael?
Ha igazad lenne, akkor nem lenne Izrael.
De mivel van, így nincs.Sobri Jóska

39ben a brittek kiadnak egy nyilatkozatot miszerint tíz èven belül àtadjàk a terület rendezèsèt egy közös irànyítàsú àllamnak, ez leveri a bilit, aztàn közeleg a hatàridő, beköszön az Irgun a kingdaviddel

Ès gyorsan àtpingpongozzàk a szarhalmazt az Ensz-nek, aki kèt àllamot ír elő, cecere-cecere, azt szavaznak, de erre mongyàk az illetèkes fejkendősök, hogy szerintük meg nem volt joga a zsidóknak àllamot alapítani ahejt, a kis 181es hatàrozattal, namost mink szerencsère ebből a buliból jól kimaradtunk, mer a negyvenhetes àllapotok szerint ugye eleve vesztesek nem lehettek az enszbe, meg bèkeszeretőkse voltunk, úgyhogy hujjon csak hamu az összes amerikai oraszàgra akik be akartàk ezt nyeletni. Kèpbe kerültünk-e? Sömmifèle tuljadonró nincsenszó benne.sutianap

Látom mindenképp politikailag akarod megközelíteni, viszont akkor nem szerencsés elfeledkezni arról, hogy a zsidók belementek volna a párhuzamosan futó 2 állam fundálásába, ahogy az ENSZ-nél kitalálták, a "fejkendősök" is, csak a környező arab országok vezetői nem akarták, hogy a palesztinoknak saját országuk legyen (meg persze a zsidóknak se), hiszen ugye könnyű a más faszával a csalánt…
A hamu pedig hulljon az Arab ligára, akiknek nem lett volna jó biznisz se a zsidó Izrael, se a palesztin Palesztina.Sobri Jóska

Mivel politikai döntès volt, elèg sufnipolitikai. Tegyed màr kontextusba a dolgot, szíria libanon a hàborúban mèg bőven francia fennhatósàg alatt, a többiek angol. Az Arab Liga is 46os alapítàsú, kàbè egy egyiptomi gittegylet. Ès most szèpen visszaèrünk ahonnan kiindultunk. 47.11.29. Kijön az Ensz hatàrozat, kèt hèt múlva màr a elkezdődnek a hàzrombolàsok, a Nakba - ès fèl ève van bengurionnak, hogy a papírokra alakítsa a területet, majd kikiàltsa a 181 szerint. Mit teszel, ha nem akarsz elfogadni egy fejed fölött lètrejött hatàrozatot? Biztos nem csinâlsz úgy, mintha a beleegyezèseddel törtènt volna, bojkottàlod. Tehàt nem a 181 szerint kikiàltod a palesztin arab àllamot, hanem úgy teszel, hogy nincs ilyen.

A kedves édesanyját annak aki kitalálta a megállni tilost jelző sárgára festett padkát.

Mindig a protektoràtusig visz vissza az időegyenesed, de az oszmàn birodalomig kène, màr ott elkezdődött a zrí. A Brit protektoràtus mint gyarmati stàszusz lètezett, s szèp nem szèp közelebb estek a gazda kezèhez, ez persze nem jelenti az, hogy megfelelő időben ne haraptàk volna meg, làsd Dàvid Kiràly Szàlló.sutianap

Persze, hogy oda, hisz az volt az utolsó olyan időszak, amikor nem volt még Izrael azon a területen.
Majd a zsidók megvették a földet, majd az övék lett, és ez most az aktuális helyzet.
Nem kell visszamenni Dávid királyig, meg Jézusig, meg Szaladinig, meg a kalifákig, azt érdemes megnézni, hogy ezt a mostani szitut konkrétan mi váltotta ki, és bár megoldás akkor se lesz, de tán könnyíti a tisztánlátást.
Próbálj kevesebbet markolni, és akkor többet fogsz fogni. 😉

Zwei milyen nemzetközi jogról beszèlünk? A Nèpszövetsèg ratifikàlta a protektoràtust? Ez egy olyan kaland volt britt rèszről melyben egy èvtized alatt belàttàk a helyzet tarthatatlansàgàt. Csak akkora haderőrèszt köt le palesztina, mint egèsz india? Akkor mèg az iraki rèsz mèg többszörösèt. Ez egy kudarcba fúlt törtènet melynek folyolmànyai a mai napig kihatnak, ès mègis bevonulgatnak oda, ès mègis ràjönnek, hogy semmit az ègvilàgon nem tudnak kezdeni a területen, mert roszz cèlokat tűznek ki, rossz eszközöket vàlasztanak.sutianap

A tulajdonjogról beszélek.
Sosem született olyan ítélet semmilyen független bíróságon, mely megkérdőjelezte volna a zsidó telepesek tulajdonjogát az általuk vásárolt földterülethez.
Nem kell rögtön nagyban gondolkodni, hisz a zsidók se voltak sose nagyok.
Csak szépen, kicsiben. Itt megveszik ezt, ott megveszik azt, és 1945 utánra hopp, máris az az egész földterület az ő legális tulajdonuk.
Az adásvételi papírokat persze az illetékes bíróságon meg lehetett volna támadni, de soha senki nem tette.
És itt sántikál az indiánok meg a gyöngyök és a tüzesvíz hasonlat, hisz a zsidók nem írni-olvasni nem tudó benszülöttektől vásároltak aránytalanul áron alul területeket, nem kénszerítettek senkit, nem foglaltak, nem öldököltek (1880-1948) hanem piaci áron, egyenrangú szerződő felektől vásároltak, akik a jó üzlet, és a haszonszerzés reményében adták el tulajdonukat.
Ismét azt mondom: ha politikailag, katonailag nézed, akkor csak belebonyolódsz a megoldhatatlan végtelenbe, de felesleges, hisz ezek zsidók! Itt üzletről van szó. Tudod, adnak... vesznek...
A politka pedig csak az üzlet magasabb szintje, míg "a háború a politka folytatása egyéb eszközökkel". (von Clausewitz - nem zsidó)Sobri Jóska

1947-ben zsidók tulajdonában 1850 km² volt, Palesztina területének 7,04%-a. No teisfiam mègse ezen az ezernyóccàzötvenen lett kikiàltàs. Az is furi hogy a magàntulajdon vs. àllami integritàs vitàban semmi sem szól a magàntulajdon mellett. Vagy ha pölö egèsz orszàgokat vettèl meg, mint az amerikaiak közèp-amerikàban, s egy idő utàn lehetetlennè teszik a tulajdonod làtogatàsàt, akkor az a papírod pont arra jó, hogy kitöröld a hàtsódat. Ès pont ennyit is èr a ravasz kis papírhalmaz egy katonaivà vàló konfliktus soràn. Mer bemehetek ketrecharcolni, hogy közbe azt üvöltözöm, hogy a gatyàdat is leperelem. Tudom èn, hogy èrtesz, csak beakadt a lemezjàccótű...sutianap

Most nem igazán értelek.
Akkor szerinted mégis miként jöhetett létre 1948-ban Izrael?
Ha igazad lenne, akkor nem lenne Izrael.
De mivel van, így nincs.Sobri Jóska

39ben a brittek kiadnak egy nyilatkozatot miszerint tíz èven belül àtadjàk a terület rendezèsèt egy közös irànyítàsú àllamnak, ez leveri a bilit, aztàn közeleg a hatàridő, beköszön az Irgun a kingdaviddel

Ès gyorsan àtpingpongozzàk a szarhalmazt az Ensz-nek, aki kèt àllamot ír elő, cecere-cecere, azt szavaznak, de erre mongyàk az illetèkes fejkendősök, hogy szerintük meg nem volt joga a zsidóknak àllamot alapítani ahejt, a kis 181es hatàrozattal, namost mink szerencsère ebből a buliból jól kimaradtunk, mer a negyvenhetes àllapotok szerint ugye eleve vesztesek nem lehettek az enszbe, meg bèkeszeretőkse voltunk, úgyhogy hujjon csak hamu az összes amerikai oraszàgra akik be akartàk ezt nyeletni. Kèpbe kerültünk-e? Sömmifèle tuljadonró nincsenszó benne.sutianap

Látom mindenképp politikailag akarod megközelíteni, viszont akkor nem szerencsés elfeledkezni arról, hogy a zsidók belementek volna a párhuzamosan futó 2 állam fundálásába, ahogy az ENSZ-nél kitalálták, a "fejkendősök" is, csak a környező arab országok vezetői nem akarták, hogy a palesztinoknak saját országuk legyen (meg persze a zsidóknak se), hiszen ugye könnyű a más faszával a csalánt…
A hamu pedig hulljon az Arab ligára, akiknek nem lett volna jó biznisz se a zsidó Izrael, se a palesztin Palesztina.

Mindig a protektoràtusig visz vissza az időegyenesed, de az oszmàn birodalomig kène, màr ott elkezdődött a zrí. A Brit protektoràtus mint gyarmati stàszusz lètezett, s szèp nem szèp közelebb estek a gazda kezèhez, ez persze nem jelenti az, hogy megfelelő időben ne haraptàk volna meg, làsd Dàvid Kiràly Szàlló.sutianap

Persze, hogy oda, hisz az volt az utolsó olyan időszak, amikor nem volt még Izrael azon a területen.
Majd a zsidók megvették a földet, majd az övék lett, és ez most az aktuális helyzet.
Nem kell visszamenni Dávid királyig, meg Jézusig, meg Szaladinig, meg a kalifákig, azt érdemes megnézni, hogy ezt a mostani szitut konkrétan mi váltotta ki, és bár megoldás akkor se lesz, de tán könnyíti a tisztánlátást.
Próbálj kevesebbet markolni, és akkor többet fogsz fogni. 😉

Zwei milyen nemzetközi jogról beszèlünk? A Nèpszövetsèg ratifikàlta a protektoràtust? Ez egy olyan kaland volt britt rèszről melyben egy èvtized alatt belàttàk a helyzet tarthatatlansàgàt. Csak akkora haderőrèszt köt le palesztina, mint egèsz india? Akkor mèg az iraki rèsz mèg többszörösèt. Ez egy kudarcba fúlt törtènet melynek folyolmànyai a mai napig kihatnak, ès mègis bevonulgatnak oda, ès mègis ràjönnek, hogy semmit az ègvilàgon nem tudnak kezdeni a területen, mert roszz cèlokat tűznek ki, rossz eszközöket vàlasztanak.sutianap

A tulajdonjogról beszélek.
Sosem született olyan ítélet semmilyen független bíróságon, mely megkérdőjelezte volna a zsidó telepesek tulajdonjogát az általuk vásárolt földterülethez.
Nem kell rögtön nagyban gondolkodni, hisz a zsidók se voltak sose nagyok.
Csak szépen, kicsiben. Itt megveszik ezt, ott megveszik azt, és 1945 utánra hopp, máris az az egész földterület az ő legális tulajdonuk.
Az adásvételi papírokat persze az illetékes bíróságon meg lehetett volna támadni, de soha senki nem tette.
És itt sántikál az indiánok meg a gyöngyök és a tüzesvíz hasonlat, hisz a zsidók nem írni-olvasni nem tudó benszülöttektől vásároltak aránytalanul áron alul területeket, nem kénszerítettek senkit, nem foglaltak, nem öldököltek (1880-1948) hanem piaci áron, egyenrangú szerződő felektől vásároltak, akik a jó üzlet, és a haszonszerzés reményében adták el tulajdonukat.
Ismét azt mondom: ha politikailag, katonailag nézed, akkor csak belebonyolódsz a megoldhatatlan végtelenbe, de felesleges, hisz ezek zsidók! Itt üzletről van szó. Tudod, adnak... vesznek...
A politka pedig csak az üzlet magasabb szintje, míg "a háború a politka folytatása egyéb eszközökkel". (von Clausewitz - nem zsidó)Sobri Jóska

1947-ben zsidók tulajdonában 1850 km² volt, Palesztina területének 7,04%-a. No teisfiam mègse ezen az ezernyóccàzötvenen lett kikiàltàs. Az is furi hogy a magàntulajdon vs. àllami integritàs vitàban semmi sem szól a magàntulajdon mellett. Vagy ha pölö egèsz orszàgokat vettèl meg, mint az amerikaiak közèp-amerikàban, s egy idő utàn lehetetlennè teszik a tulajdonod làtogatàsàt, akkor az a papírod pont arra jó, hogy kitöröld a hàtsódat. Ès pont ennyit is èr a ravasz kis papírhalmaz egy katonaivà vàló konfliktus soràn. Mer bemehetek ketrecharcolni, hogy közbe azt üvöltözöm, hogy a gatyàdat is leperelem. Tudom èn, hogy èrtesz, csak beakadt a lemezjàccótű...sutianap

Most nem igazán értelek.
Akkor szerinted mégis miként jöhetett létre 1948-ban Izrael?
Ha igazad lenne, akkor nem lenne Izrael.
De mivel van, így nincs.Sobri Jóska

39ben a brittek kiadnak egy nyilatkozatot miszerint tíz èven belül àtadjàk a terület rendezèsèt egy közös irànyítàsú àllamnak, ez leveri a bilit, aztàn közeleg a hatàridő, beköszön az Irgun a kingdaviddel

Ès gyorsan àtpingpongozzàk a szarhalmazt az Ensz-nek, aki kèt àllamot ír elő, cecere-cecere, azt szavaznak, de erre mongyàk az illetèkes fejkendősök, hogy szerintük meg nem volt joga a zsidóknak àllamot alapítani ahejt, a kis 181es hatàrozattal, namost mink szerencsère ebből a buliból jól kimaradtunk, mer a negyvenhetes àllapotok szerint ugye eleve vesztesek nem lehettek az enszbe, meg bèkeszeretőkse voltunk, úgyhogy hujjon csak hamu az összes amerikai oraszàgra akik be akartàk ezt nyeletni. Kèpbe kerültünk-e? Sömmifèle tuljadonró nincsenszó benne.

Mindig a protektoràtusig visz vissza az időegyenesed, de az oszmàn birodalomig kène, màr ott elkezdődött a zrí. A Brit protektoràtus mint gyarmati stàszusz lètezett, s szèp nem szèp közelebb estek a gazda kezèhez, ez persze nem jelenti az, hogy megfelelő időben ne haraptàk volna meg, làsd Dàvid Kiràly Szàlló.sutianap

Persze, hogy oda, hisz az volt az utolsó olyan időszak, amikor nem volt még Izrael azon a területen.
Majd a zsidók megvették a földet, majd az övék lett, és ez most az aktuális helyzet.
Nem kell visszamenni Dávid királyig, meg Jézusig, meg Szaladinig, meg a kalifákig, azt érdemes megnézni, hogy ezt a mostani szitut konkrétan mi váltotta ki, és bár megoldás akkor se lesz, de tán könnyíti a tisztánlátást.
Próbálj kevesebbet markolni, és akkor többet fogsz fogni. 😉

Zwei milyen nemzetközi jogról beszèlünk? A Nèpszövetsèg ratifikàlta a protektoràtust? Ez egy olyan kaland volt britt rèszről melyben egy èvtized alatt belàttàk a helyzet tarthatatlansàgàt. Csak akkora haderőrèszt köt le palesztina, mint egèsz india? Akkor mèg az iraki rèsz mèg többszörösèt. Ez egy kudarcba fúlt törtènet melynek folyolmànyai a mai napig kihatnak, ès mègis bevonulgatnak oda, ès mègis ràjönnek, hogy semmit az ègvilàgon nem tudnak kezdeni a területen, mert roszz cèlokat tűznek ki, rossz eszközöket vàlasztanak.sutianap

A tulajdonjogról beszélek.
Sosem született olyan ítélet semmilyen független bíróságon, mely megkérdőjelezte volna a zsidó telepesek tulajdonjogát az általuk vásárolt földterülethez.
Nem kell rögtön nagyban gondolkodni, hisz a zsidók se voltak sose nagyok.
Csak szépen, kicsiben. Itt megveszik ezt, ott megveszik azt, és 1945 utánra hopp, máris az az egész földterület az ő legális tulajdonuk.
Az adásvételi papírokat persze az illetékes bíróságon meg lehetett volna támadni, de soha senki nem tette.
És itt sántikál az indiánok meg a gyöngyök és a tüzesvíz hasonlat, hisz a zsidók nem írni-olvasni nem tudó benszülöttektől vásároltak aránytalanul áron alul területeket, nem kénszerítettek senkit, nem foglaltak, nem öldököltek (1880-1948) hanem piaci áron, egyenrangú szerződő felektől vásároltak, akik a jó üzlet, és a haszonszerzés reményében adták el tulajdonukat.
Ismét azt mondom: ha politikailag, katonailag nézed, akkor csak belebonyolódsz a megoldhatatlan végtelenbe, de felesleges, hisz ezek zsidók! Itt üzletről van szó. Tudod, adnak... vesznek...
A politka pedig csak az üzlet magasabb szintje, míg "a háború a politka folytatása egyéb eszközökkel". (von Clausewitz - nem zsidó)Sobri Jóska

1947-ben zsidók tulajdonában 1850 km² volt, Palesztina területének 7,04%-a. No teisfiam mègse ezen az ezernyóccàzötvenen lett kikiàltàs. Az is furi hogy a magàntulajdon vs. àllami integritàs vitàban semmi sem szól a magàntulajdon mellett. Vagy ha pölö egèsz orszàgokat vettèl meg, mint az amerikaiak közèp-amerikàban, s egy idő utàn lehetetlennè teszik a tulajdonod làtogatàsàt, akkor az a papírod pont arra jó, hogy kitöröld a hàtsódat. Ès pont ennyit is èr a ravasz kis papírhalmaz egy katonaivà vàló konfliktus soràn. Mer bemehetek ketrecharcolni, hogy közbe azt üvöltözöm, hogy a gatyàdat is leperelem. Tudom èn, hogy èrtesz, csak beakadt a lemezjàccótű...sutianap

Most nem igazán értelek.
Akkor szerinted mégis miként jöhetett létre 1948-ban Izrael?
Ha igazad lenne, akkor nem lenne Izrael.
De mivel van, így nincs.

Mindig a protektoràtusig visz vissza az időegyenesed, de az oszmàn birodalomig kène, màr ott elkezdődött a zrí. A Brit protektoràtus mint gyarmati stàszusz lètezett, s szèp nem szèp közelebb estek a gazda kezèhez, ez persze nem jelenti az, hogy megfelelő időben ne haraptàk volna meg, làsd Dàvid Kiràly Szàlló.sutianap

Persze, hogy oda, hisz az volt az utolsó olyan időszak, amikor nem volt még Izrael azon a területen.
Majd a zsidók megvették a földet, majd az övék lett, és ez most az aktuális helyzet.
Nem kell visszamenni Dávid királyig, meg Jézusig, meg Szaladinig, meg a kalifákig, azt érdemes megnézni, hogy ezt a mostani szitut konkrétan mi váltotta ki, és bár megoldás akkor se lesz, de tán könnyíti a tisztánlátást.
Próbálj kevesebbet markolni, és akkor többet fogsz fogni. 😉

Zwei milyen nemzetközi jogról beszèlünk? A Nèpszövetsèg ratifikàlta a protektoràtust? Ez egy olyan kaland volt britt rèszről melyben egy èvtized alatt belàttàk a helyzet tarthatatlansàgàt. Csak akkora haderőrèszt köt le palesztina, mint egèsz india? Akkor mèg az iraki rèsz mèg többszörösèt. Ez egy kudarcba fúlt törtènet melynek folyolmànyai a mai napig kihatnak, ès mègis bevonulgatnak oda, ès mègis ràjönnek, hogy semmit az ègvilàgon nem tudnak kezdeni a területen, mert roszz cèlokat tűznek ki, rossz eszközöket vàlasztanak.sutianap

A tulajdonjogról beszélek.
Sosem született olyan ítélet semmilyen független bíróságon, mely megkérdőjelezte volna a zsidó telepesek tulajdonjogát az általuk vásárolt földterülethez.
Nem kell rögtön nagyban gondolkodni, hisz a zsidók se voltak sose nagyok.
Csak szépen, kicsiben. Itt megveszik ezt, ott megveszik azt, és 1945 utánra hopp, máris az az egész földterület az ő legális tulajdonuk.
Az adásvételi papírokat persze az illetékes bíróságon meg lehetett volna támadni, de soha senki nem tette.
És itt sántikál az indiánok meg a gyöngyök és a tüzesvíz hasonlat, hisz a zsidók nem írni-olvasni nem tudó benszülöttektől vásároltak aránytalanul áron alul területeket, nem kénszerítettek senkit, nem foglaltak, nem öldököltek (1880-1948) hanem piaci áron, egyenrangú szerződő felektől vásároltak, akik a jó üzlet, és a haszonszerzés reményében adták el tulajdonukat.
Ismét azt mondom: ha politikailag, katonailag nézed, akkor csak belebonyolódsz a megoldhatatlan végtelenbe, de felesleges, hisz ezek zsidók! Itt üzletről van szó. Tudod, adnak... vesznek...
A politka pedig csak az üzlet magasabb szintje, míg "a háború a politka folytatása egyéb eszközökkel". (von Clausewitz - nem zsidó)Sobri Jóska

1947-ben zsidók tulajdonában 1850 km² volt, Palesztina területének 7,04%-a. No teisfiam mègse ezen az ezernyóccàzötvenen lett kikiàltàs. Az is furi hogy a magàntulajdon vs. àllami integritàs vitàban semmi sem szól a magàntulajdon mellett. Vagy ha pölö egèsz orszàgokat vettèl meg, mint az amerikaiak közèp-amerikàban, s egy idő utàn lehetetlennè teszik a tulajdonod làtogatàsàt, akkor az a papírod pont arra jó, hogy kitöröld a hàtsódat. Ès pont ennyit is èr a ravasz kis papírhalmaz egy katonaivà vàló konfliktus soràn. Mer bemehetek ketrecharcolni, hogy közbe azt üvöltözöm, hogy a gatyàdat is leperelem. Tudom èn, hogy èrtesz, csak beakadt a lemezjàccótű...

Sokak számára kitágulna a világ, ha nem csak write only üzemmódban működnének, hanem képesek lennének olvasni és értelmezni, ez számomra a mai nap tanulsága...

Sobri Jóska

Mostanában az izraeliek nem arról híresek, hogy földet vesznek, hanem arról,hogy lerombolják a palesztinok lakóépületeiket, kisajátítják és az izraeli telepesek új házakat építenek maguknak.

Akkor tudod, hogy milyen körülmények vannak ott.

 444.hu/2014/07/26/szetloptak-az-ukrajnaban-lelott-gep-aldozatait/

hányinger. Keleti nyitás, az baszd meg.Amadeus91

Ha jártál volna Ukrajnában, akkor ilyeneken meg sem lepődnél.laccoo74

jártam

 444.hu/2014/07/26/szetloptak-az-ukrajnaban-lelott-gep-aldozatait/

hányinger. Keleti nyitás, az baszd meg.Amadeus91

Ha jártál volna Ukrajnában, akkor ilyeneken meg sem lepődnél.

 444.hu/2014/07/26/szetloptak-az-ukrajnaban-lelott-gep-aldozatait/

hányinger. Keleti nyitás, az baszd meg.

Mindig a protektoràtusig visz vissza az időegyenesed, de az oszmàn birodalomig kène, màr ott elkezdődött a zrí. A Brit protektoràtus mint gyarmati stàszusz lètezett, s szèp nem szèp közelebb estek a gazda kezèhez, ez persze nem jelenti az, hogy megfelelő időben ne haraptàk volna meg, làsd Dàvid Kiràly Szàlló.sutianap

Persze, hogy oda, hisz az volt az utolsó olyan időszak, amikor nem volt még Izrael azon a területen.
Majd a zsidók megvették a földet, majd az övék lett, és ez most az aktuális helyzet.
Nem kell visszamenni Dávid királyig, meg Jézusig, meg Szaladinig, meg a kalifákig, azt érdemes megnézni, hogy ezt a mostani szitut konkrétan mi váltotta ki, és bár megoldás akkor se lesz, de tán könnyíti a tisztánlátást.
Próbálj kevesebbet markolni, és akkor többet fogsz fogni. 😉

Zwei milyen nemzetközi jogról beszèlünk? A Nèpszövetsèg ratifikàlta a protektoràtust? Ez egy olyan kaland volt britt rèszről melyben egy èvtized alatt belàttàk a helyzet tarthatatlansàgàt. Csak akkora haderőrèszt köt le palesztina, mint egèsz india? Akkor mèg az iraki rèsz mèg többszörösèt. Ez egy kudarcba fúlt törtènet melynek folyolmànyai a mai napig kihatnak, ès mègis bevonulgatnak oda, ès mègis ràjönnek, hogy semmit az ègvilàgon nem tudnak kezdeni a területen, mert roszz cèlokat tűznek ki, rossz eszközöket vàlasztanak.sutianap

A tulajdonjogról beszélek.
Sosem született olyan ítélet semmilyen független bíróságon, mely megkérdőjelezte volna a zsidó telepesek tulajdonjogát az általuk vásárolt földterülethez.
Nem kell rögtön nagyban gondolkodni, hisz a zsidók se voltak sose nagyok.
Csak szépen, kicsiben. Itt megveszik ezt, ott megveszik azt, és 1945 utánra hopp, máris az az egész földterület az ő legális tulajdonuk.
Az adásvételi papírokat persze az illetékes bíróságon meg lehetett volna támadni, de soha senki nem tette.
És itt sántikál az indiánok meg a gyöngyök és a tüzesvíz hasonlat, hisz a zsidók nem írni-olvasni nem tudó benszülöttektől vásároltak aránytalanul áron alul területeket, nem kénszerítettek senkit, nem foglaltak, nem öldököltek (1880-1948) hanem piaci áron, egyenrangú szerződő felektől vásároltak, akik a jó üzlet, és a haszonszerzés reményében adták el tulajdonukat.
Ismét azt mondom: ha politikailag, katonailag nézed, akkor csak belebonyolódsz a megoldhatatlan végtelenbe, de felesleges, hisz ezek zsidók! Itt üzletről van szó. Tudod, adnak... vesznek...
A politka pedig csak az üzlet magasabb szintje, míg "a háború a politka folytatása egyéb eszközökkel". (von Clausewitz - nem zsidó)

Làccik Jozef te se óvastad el. A földbirtokosi fogalom elkèpesztően màs felfogàsú volt mint ahogy azt előadjàk. Ezèrt èl az indiànos hasonlat, alàírkàltatnak egy szekèrderèknyi papírt aztàn a sajàt JOGFELFOGÀSUK szerint utólag arra hivatkoznak. Egy parcellànyit nem adtak volna el, ha azon sajàt àllamot akarnak kikiàltani. Ezt úgyhíjjàk szaknyelven àllamellenes tevèkenysèg, mègpedig az anyaàllam elleni. De vàllaljunk be egy kísèrletet, a te tulajdonodban lèvő x nègyzetmèteren ugyebàr azt csinàlsz, amit akarsz, tehàt ezen logika alapjàn èjfèlre kiírhatnàd a Sobrisztàn megalakulàsàt, szerintem egy idő múlva a magyar àllam leszarnà a te tulajdonodat ès....sutianap

Tudod hol sántít ez?
Mindenhol.
Protektorátus =/= szuverén ország.
Aztán: mindenki tudta mire készülnek a zsidók. Akik eladták a földeket, azok is.
Aztán: nem a saját jogfelfogásuk, hanem a nemzetközi jog alapján is tulajdont vásároltak.
Aztán: a zsidók valóban államellenes tevékenységet folytattak, az állam, ami ellen szervezkedtek a Brit Birodalom volt. Az meg kezelte, ahogy tudta.
És a kisérlet: ha 1948-ra felvásárolom mondjuk Szomália 75%-át, akkor bizony ott ma legálisan lehetne Sobrisztán.
2014-ben, az EU-ban ez már nem lehetséges.
Ennyi stimmel a leírtakban.Sobri Jóska

Mindig a protektoràtusig visz vissza az időegyenesed, de az oszmàn birodalomig kène, màr ott elkezdődött a zrí. A Brit protektoràtus mint gyarmati stàszusz lètezett, s szèp nem szèp közelebb estek a gazda kezèhez, ez persze nem jelenti az, hogy megfelelő időben ne haraptàk volna meg, làsd Dàvid Kiràly Szàlló.
Zwei milyen nemzetközi jogról beszèlünk? A Nèpszövetsèg ratifikàlta a protektoràtust? Ez egy olyan kaland volt britt rèszről melyben egy èvtized alatt belàttàk a helyzet tarthatatlansàgàt. Csak akkora haderőrèszt köt le palesztina, mint egèsz india? Akkor mèg az iraki rèsz mèg többszörösèt. Ez egy kudarcba fúlt törtènet melynek folyolmànyai a mai napig kihatnak, ès mègis bevonulgatnak oda, ès mègis ràjönnek, hogy semmit az ègvilàgon nem tudnak kezdeni a területen, mert roszz cèlokat tűznek ki, rossz eszközöket vàlasztanak.