Politika

Nekem, mint aki tényleg top egyetemeken dolgozik, rendkívül szórakoztató a vitátok.
Helmut Zimmer

Miért?

Nekem, mint aki tényleg top egyetemeken dolgozik, rendkívül szórakoztató a vitátok.

mivel a felsőoktatásra nincs valós piac mert nem tud válogatni korlátlan mennyiségben a hallgató. Gyurma Pappa

Bocs, de ekkora hulyeseget meg nem hallottam, hogy nincs valos felsooktatasi piac. Jobb lesz ha kozlod ezt a vilag osszes egyetemevel amelyik milliardokat ol marketingbe, a diakok elcsabitasaba es abba, hogy ebbol a sok 10 milliardos piacbol kihasitson egy kis szeletet, mert ezekszerint nemletezo piacon probalnak reszesedest szerezni nemletezo dollarokert/eurokert/forintokert vagy azokkal a kutatokkal, szerzokkel, akik a felsooktatasi piac mukodeset elemzik hivatasszeruen 😊

Amugy meg ezzel a logikaval elve, 450 loeros sportautobol sincs vegtelen marka (kinalat), gyorsan fel is hivom Enzo-t, hogy alljanak le a dogos kis voros ordogok gyartasaval, mert nincs is valos piacuk ra. De igaz ez az analogia kb. minden termekre.

Piaci szereplő és piaci szereplő között óriási különbségek vannak. És a piaci döntések között is óriási különbségek vannak. Gyurma Pappa

Persze. Ahogy ide vaghatod a "bevezetes a kozgazdasagtanba 2" teljes szoveget, az sem cafolja a fentieket/lentieket. Vegeredmenyben a keresleti oldalon a hallgatok tobbsege olyan tudast akar amit a legkonnyebb penzre valtan vagy amit a legtobb penzre tud valtani (ami a legjobban illik a kepessegeihez, igy tehat a leginkabb sikeres lehet a sajat teruleten), mig a felsooktatasi intezmenyeket az erdekli, hogy minel tobb legyen a beveteluk (minel sikeresebb legyen a kutatoi munka stb, igy minel vonzobb legyen a potencialis hallgatoknak), nagyon keves olyan egyetem van, ahol a fenntarto azt mondja, hogy oke, csinaljunk valamilyen kepzest, akkor is, ha netto minuszos lesz a mukodtetes, de neki kellenek ay ilyen vegzettsegu emberek (mint pl bizonyos vallasi szervezetek/egyhazak felsooktatasi intezmenyei) ha az allam is reszt vesz piaci szereplokent, akkor a felsooktatasban mondhatja hogy ervenyesiti a gazdasagpolitikai elkepzeleseit (pl szukseg van meg 1000 rendszergazdara a kovetkezo 5 evben), ettol fuggetlenul a kepzesei ugyanugy megjelennek fizetos rendszerben, nem csak az allamilag tamogatottban, de arulja ezt a tudast olyan kulfoldieknek is akik a tudats megszerezve egybol viszik kulfoldre, tehat a beszedett tandijon kivul semmilyen gazdasagpolitikai szuksegletet (kozfeladatot) nem elegit ki a kepzese.

A Dacia tulajdonosai a részvényesek, egy vállalkozás létének az elsődleges és igazából egyetlen hosszútávú célja a tulajdonosi érték maximalizálása. Ha egy tőzsdei cégről beszélünk, akkor az árfolyam, ha egy hagyományos cégről beszélünk, akkor az osztalék stream maximalizálása, ha startupról, akkor a cégértéké. Innentől kezdve, hogy a menedzsment milyen döntéseket hoz, és mit vállal be ezért, már szabadon választott. Ők úgy döntöttek, hogy ezt a termelési és értékesítési stratégiát választják. Mert ők valódi piaci szereplők, és ha valami nem jól működik, akkor a menedzsment megy a kukába.Gyurma Pappa

Ahogyan az allamnal az oktataspolitikai donteshozok, a vegrehajto hatalom. Es? Ezzel mit cafoltal?

A másik piaci szereplő a fogyasztó. Amikor ő odamegy, és azt mondja, hogy köszi de nem kell a Dacia, mert ez egy szar, akkor azért teheti meg mert vehetsz egy BMW-t is és vehet egy Toyotát is, vagy ha csak annyi pénze van, akkor vehet egy használt autót is. Van választási, döntési lehetősége. Illetve pontosabban: a fogyasztók nagy tömege érzékeli úgy, hogy van döntési és választási lehetősége. Gyurma Pappa

Ahogyan egy magyar hallgato is donthet ugy, hogy kimegy daniaba ingyenes felsooktatasba, Becsbe/londonba/Kolnbe stb osztondijjal, vagy fizetosre Bostonba, Californiaba (mint ahogyan szamos pelda van ezekre, es szerintem mindenkinek van olyan fiatal rokona, vagy ismer olyan fiatalt aki kulfoldi felsooktatasban tanul allando jelleggel, nem erasmus-szal vagy hasonlo programokkal). Hogy ne lenne mar valasztasuk 😀 Sot, nem is kell messze menni, magyarorszagon is van. Andrasssy (szerk: most nezem, hogy az Andrassy mar megsznt kulonleges jogallasban), MAcDaniel, Metropolitan, Milton Friedman stb. kulonbozo magan penzugyi foiskolak, de nagyon sokaig a CEU is itt volt bizonyos reszkepzeseknek versenyt allitva. Es ne gyere azzal, hogy de a magyar felsooktatasba vagyakozo nem mobilis a 21. szazadban.

Az állam egy másik feladata, hogy közfeladatokat lásson el. Gyurma Pappa

Megvalositja az oktataspolitikai celjait. Kifizeti azoknak a diakoknak a tanulamyni koltseget, akiket szamszeruen szeretne latni valamelyik szakmaban. Ettol meg mindenhol van kb koltsegteriteses kepzes, ahogyan a kulfoldi hallgatok ezrei akik itt tanulnak, nem is vehetnek talan foszabaly szerint reszt allamilag tamogatott kepzesben.
Ha pusztan kozfeladatot latna el, ez nem igy mukodne.

Van aki francia tanár AKAR lenni és van aki nemzetközi jogász. Aki francia irodalmat akar kutatni, annak a piaci lehetőségei lekorlátozódtak. Ha valódi piac lenne a munkaerőpiac, akkor ő nem AKARNA franciát oktatni, mert sokkal jövedelmezőbb nemzetközi jogásznak lenni, de valaki egyszerűen nem akar. Sőt, van akinek esélye sincs, mert ha rossz helyre születik, akkor hiába küzd/ene, sosem lesz belőle nemzetközi jogász, de ez egy másik téma, és most ezt inkább hagyom. Másrészt ez az életkényszer olyan rendszereket termet, ahol az egyén létfenntartási igényei ütköznek az irracionális vágyaival, ezért keres alternatív kereseti formákat. De ezt nem azért teszi, mert beárazta őt a piac, hanem egy olyan kényszerhelyzet miatt, amibe a saját döntései végett került. És látszik, hogy a piac megfizetné, de az állam nem hajlandó, mivel más érdekei fontosabbak számára, mint hogy megfelelő színvonalon kiszolgálja a piaci igényeket. Pont, hogy a piaci mechanizmusok ellenében dolgozik. Gyurma Pappa

Es ettol nem piac a piac? Hogy vannak a keresleti oldalon akik elore determinalt kinalatot keresnek, akkor is ha a racionalis dontes mas kinalat valasztasa lenne? Ez maximum annyit jelent, hogy a francia irodalom kedvelo Luca kisebb kinalatbol valaszthat. Ha en gazdagreten akarok hazat venni magamnak, zold tetoset es napelemeset, akkor mar nem is letezik az ingatlanpiac, csak azert mert en elore determinalt elkepzelessel kisebb piaci valasztekbol szemezhetek?

Tehát összefoglalva a felsőoktatás nem piacon működik, mivel nem piaci folyamatok alakították ki, hanem az állam, finanszírozói oldalról hozott egy döntést, amivel belekényszerítette a felsőoktatást oda, ahova, de nem azért mert ezek voltak a piaci igények, hanem mert kormány a pénzével így döntött. Gyurma Pappa

Aha. Nem erzed az ironiat? A kinalatot biztosito egyik entitas ugy dont, hogy a sajat penzevel tesz valamit, de ez nem piac? 😀 Szerintem meg pont jol latja az allam, hogy a tarsadalom szeles retege nem lenne kepes megfizetni az elit oktatast es nincs is szukseg olyan mennyisegu elit oktatast elvegzore. Az, hogy ebben keveredik a vegrehajto hatalom celkituzese, az meg nem teszi nem piacca, ahogy fent is irtam.

Ha érdekelt lenne a kormányzat az egyetemek színvonalának emelésében, megtenné, de mivel tulajdonosokat jobban érdeklik a migránsok, ezért arra koncentrálnak, hiszen négy évente tartott közgyűlése nem szeretnének takarodni. És a menedzsmentet nem is igazán érdeklik a tulajdonosok hosszútávú érdekei, így nem is tesznek erőfeszítéseket ezirányba.
Gyurma Pappa

Tehat azt mondod a tobbsegi tarsadalmat, akik a fogyasztoi is a felsooktatasi rendszernek, nem erdekeli a felsooktatas szinvonalanak emelese, teljesen el vannak a mostani rednszerrel es az allam felismerve a fogyasztoi nagyreszenek igenyet, nepoktatast tol a felsooktatas cimszo alatt? 😀 Ez nekem nagyon piaci mechanizmusnak hangzik. Nagy kar, hogy most mar tudjuk, nincs felsooktatasi piac 😊

Az, hogy a fogyasztoja a felsooktatasi termeknek egyben a tulajdonos is, nalad delegitimal minden piaci szempontot. Sot, akkor most bele se megyek, hogy milyen modellvaltas zajlik most tobb egyetemen, sok szellemi muhelyben nem csak nevlegesen (Alapitvany, stb.) Pont most akarja 1-2 egyetem fentebbi polcra pozicionalni maga 😊

Szerk: Es nagyon szepen elnavigaltal az eredeti problema-felvetesrol, hogy az adjunktus, mint munkavallalo fizeteset a piac hatarozza meg. De nem csoda, hiszen, ha onmagaban azzal a hibas felvetessel elsz, hogy a higher education industry mint olyan, nem letezik, nem is juthatsz masra. Ajdanlanam szivesen a Mission and Money: Understanding the University cimu konyvet (tudok hozza linket kuldeni), de szerintem mar az elso oldalaknal, ahol a felsooktatasi piac elemzesebe kezd, leraknad 😊

Szerkesztette: undisputedly

 444.hu/2021/11/04/amikor-a-volt-kommunista-stefka-istvan-meg-amiatt-panaszkodott-hogy-a-beke-brigad-nem-elegge-szocialista-erdeklodesu

😀

Sokkal fontosabb, hogy, ha így alakul a gépjjárműpar helyzete, akkor mikor tér vissza a német gépipar (mely kb 30 kiemelt k+f nehéz szektor-mérhetetlen tudással) ahhoz a piachoz, amelyből az autóipar kinőtt.... Csuda világ lesz!

És ez mit mond el az államról, mint befektetőről, a céljairól, üzleti stratégiájáról? Ugyebár az itt képzettek fogják a te 1, gyerekedet tanítani, 2, téged műteni, 3,bíróságon védeni meg a 4,házadat tervezni.
Teabee

azért - és lehet azt mondani, hogy naiv vagyok - ezek közül csak az 1-est látom reális veszélynek, már ami a kiccsaládomat illeti. ez viszont bele van kódolva a rendszerbe, úgy is készülök, hogy magántanárhoz kell majd járatni a gyereket - megjegyzem, a jelenlegi osztálylétszámok sok mindenre alkalmasak lehetnek, de a hatékony oktatásra pont nem.
de - és itt jön be a naivitásom - azért a 2-es pont olyan, hogy a vágás jogát ki kell érdemelni, a 3-asnál olyan szakit kell keresni, aki ért is hozzá, a 4-esnél meg azért gondolom, hogy nem a futottak még kategória tervez házakat, mert az irodák nem hiszem, hogy kockáztatnák a büntetőjogi felelősséget vagy a kártérítést.slowmotion

A kettes esetén az a baj, hogy az nem mindig oldható meg "magántanárral". Egy vakbél műtétre vagy egy boka törésre még találsz esetleg megfelelő minőségű ellátást magánpénzen, de egy áttételes rák, egy szívműtét, koponyaműtét költségeit soha nem fogod tudni megfizetni. És onnantól bizony az vág, aki éppen neked jut. Aki egyébként valószínűleg "kiérdemelte", hogy vághasson, de ha ő is az ideje felében a magán rendelésére koncentrál, akkor a maradékra neki is kevesebb energiája jut.

A ház építésénél meg nem csak az a szempont létezik, hogy ne dőljön össze. Lehet rosszul tervezni úgy is, hogy az épület stabil, csak mondjuk a közösségi terekben lehetetlen normálisan közlekedni, mert nem mérték fel rendesen, hogy hol mennyi ember mozgása várható. Vagy kevés a klotyó, vagy lépcsőznöd kell, mert fele annyi a lift, mint kellene. Vagy csak egyszerűen baromi árnyékos, hideg, nyirkos az irodád / házad, mert nem jut be elég fény, stb.
peterk2005

persze. de attól még valószínűleg nem a rezidens vág, nulla főorvosi felügyelettel.
meg hát nyilván azzal éppíttetsz, akiben megbízol, vagy oda költözöl, ami tetszik és amiről Te is úgy látod, hogy jó terv.

Gyrumapapa szerint az, hogy a Dacia cegen belul van egy belso utasitas, hogy mekkora lehet a junior mernok, senior mernok, junior sales manager es senior business analyst fizetese, az azt jelenti, hogy a Dacia nem a piacon operal (majd azon lamental, hogy a dacia azert szar, mert a mernokok fusiznak vagy azert fusiznak, mert a dacia szar), holott konnyen belathato, hogy de, ott operal, csak sajat szabalyzatai menten donti el, mennyiert mukodteti a z uzletet es mennyiert allitja elo a termeket. Mert visszaterve a temankra, a magyar allam a piac legaljanak kinalja a termeket, nepoktatas szinten, ami szar. Es ezert a szarert beszed a hallgatoktol x osszeget, ami sokkal kevesebb, mint amit egy Oxford vagy Ivy ligas egyetem ker, cserebe ugye tok haszontalan a tudas amit kapsz. Es ilyen feltetelek menten az oktatok akiket elkalmaz, nem keresnek jol, mert az allam, mint piaci szereplo ennyit szant a nepoktatasi termeke eloallitasara.
undisputedly

Oké. Csak hogy én ekkora baromságot sehol nem írtam. Ez egy középiskolai közgáz szinten is hülyeség. Az, hogy felrajzolsz egy Marshall keresztet, és azt mondod "tessék mindenki így gondolkodik", nem igaz.
1) Eltérőek az egyes piaci szereplők motivációi és működési elvei
2) A felsőoktatás piac nem létezik
3) A munkaerőpiac nem így működik

Piaci szereplő és piaci szereplő között óriási különbségek vannak. És a piaci döntések között is óriási különbségek vannak.

A Dacia tulajdonosai a részvényesek, egy vállalkozás létének az elsődleges és igazából egyetlen hosszútávú célja a tulajdonosi érték maximalizálása. Ha egy tőzsdei cégről beszélünk, akkor az árfolyam, ha egy hagyományos cégről beszélünk, akkor az osztalék stream maximalizálása, ha startupról, akkor a cégértéké. Innentől kezdve, hogy a menedzsment milyen döntéseket hoz, és mit vállal be ezért, már szabadon választott. Ők úgy döntöttek, hogy ezt a termelési és értékesítési stratégiát választják. Mert ők valódi piaci szereplők, és ha valami nem jól működik, akkor a menedzsment megy a kukába.

A másik piaci szereplő a fogyasztó. Amikor ő odamegy, és azt mondja, hogy köszi de nem kell a Dacia, mert ez egy szar, akkor azért teheti meg mert vehetsz egy BMW-t is és vehet egy Toyotát is, vagy ha csak annyi pénze van, akkor vehet egy használt autót is. Van választási, döntési lehetősége. Illetve pontosabban: a fogyasztók nagy tömege érzékeli úgy, hogy van döntési és választási lehetősége.

Az állam, klasszikus értelemben akkor jelenik meg piaci szereplőként, ha ott ad vagy vesz valamit, ezzel befolyásolva annak keresletét és kínálatát. Ez a kibocsátási oldal egyik felel. Folytatva a cégekkel kapcsolatos analógiát az állam nem klasszikus piaci szereplő tulajdonosi és kockázatvállalási szempontból, mivel nincsen egyértelműen meghatározható, körülírható és megfogható tulajdonosi érdeke, és a tulajdonosok érdekérvényesítő képessége sokkal alacsonyabb, mint egy cég esetében.

Az állam egy másik feladata, hogy közfeladatokat lásson el. Ebben lehet elméleti vita, hogy mi közfeladat és mi nem, de itt pont ezért lép be az állam, mert a piac nem tud vagy nem akar vagy az állam valamilyen más érdekből (menedzsment rövidtávú igényei) tiltja is a megjelenését. Ami a nagyon fontos, hogy ezeknél a közfeladatoknál a végfogyasztónak nincs vagy végtelenül kicsi a választási lehetősége. Elmehet külföldre, tanulhat máshol, de ha igénye van arra, hogy rendes jogi képzést kapjon, elmegy 3.ban gyakornoknak inkább vagy akármi, nem akarok példákat dobálni.

(Az, hogy az egyetemek fenntartása közfeladat-e, ezen lehet vitatkozni: szerintem csak részben, és a magyar rendszer szar.)

A magyar állam nem arról hozott döntést, hogy ő népegyetemek csinál, és nem ad rá pénzt, hanem úgy döntött a kormány, hogy a saját rövidtávú érdekeik fontosabbak, és ezért folyamatosan csökkentette a finanszírozást. Ezért kialakul egy olyan kényszerpálya az egyetemeken, hogy népoktatásba kezdtek. De nem ez a piaci igény, mert az állam nem valódi piaci szereplő, mivel a felsőoktatásra nincs valós piac, mert nem tud válogatni korlátlan mennyiségben a hallgató. Nem az van, hogy van 10 elit egyetem 100 közepes és 500 gyenge állami, hanem az van, hogy van 500 szar és 2 jó. Nincs valódi verseny a hallgatókért, nem küzdenek a menő sportolókért vagy szállnak ringbe a zsenikért, mert nincs rá forrásuk sem és lehetőségük sem, illetve termelési erőforrásuk sem.

A munkaerőpiac nem klasszikus piac. Mivel akkor és csak akkor lehetne az, ha mind a kereslet, mind a kínálat végtelen lenne, és a piaci felek minden szereplője minden munkára egyelően tekintene. De ez egyértelműen nem igaz. A viselkedési közgazdaságtan makró részéből tudjuk, hogy a munkaerőpiaci szereplők döntéseit csak racionálisan hozzák. Van aki francia tanár AKAR lenni és van aki nemzetközi jogász. Aki francia irodalmat akar kutatni, annak a piaci lehetőségei lekorlátozódtak. Ha valódi piac lenne a munkaerőpiac, akkor ő nem AKARNA franciát oktatni, mert sokkal jövedelmezőbb nemzetközi jogásznak lenni, de valaki egyszerűen nem akar. Sőt, van akinek esélye sincs, mert ha rossz helyre születik, akkor hiába küzd/ene, sosem lesz belőle nemzetközi jogász, de ez egy másik téma, és most ezt inkább hagyom.

Másrészt ez az életkényszer olyan rendszereket termet, ahol az egyén létfenntartási igényei ütköznek az irracionális vágyaival, ezért keres alternatív kereseti formákat. De ezt nem azért teszi, mert beárazta őt a piac, hanem egy olyan kényszerhelyzet miatt, amibe a saját döntései végett került. És látszik, hogy a piac megfizetné, de az állam nem hajlandó, mivel más érdekei fontosabbak számára, mint hogy megfelelő színvonalon kiszolgálja a piaci igényeket. Pont, hogy a piaci mechanizmusok ellenében dolgozik.

Tehát összefoglalva a felsőoktatás nem piacon működik, mivel nem piaci folyamatok alakították ki, hanem az állam, finanszírozói oldalról hozott egy döntést, amivel belekényszerítette a felsőoktatást oda, ahova, de nem azért mert ezek voltak a piaci igények, hanem mert kormány a pénzével így döntött. Ha érdekelt lenne a kormányzat az egyetemek színvonalának emelésében, megtenné, de mivel tulajdonosokat jobban érdeklik a migránsok, ezért arra koncentrálnak, hiszen négy évente tartott közgyűlése nem szeretnének takarodni. És a menedzsmentet nem is igazán érdeklik a tulajdonosok hosszútávú érdekei, így nem is tesznek erőfeszítéseket ezirányba.

A politikus legjobb barátja a beton, sokadik felvonás:

 telex.hu/gazdasag/2021/11/04/eddig-a-stadion-volt-a-slager-mostantol-majd-a-repter-lesz-az
Sobri Jóska

A Zete a kevés reptér miatt kapott egy 5-öst Kisvárdán.

A politikus legjobb barátja a beton, sokadik felvonás:

 telex.hu/gazdasag/2021/11/04/eddig-a-stadion-volt-a-slager-mostantol-majd-a-repter-lesz-az
Sobri Jóska

A focisták után tehát a repülőtéri dolgozók lesznek az új sztárok, juhéé

A politikus legjobb barátja a beton, sokadik felvonás:

 telex.hu/gazdasag/2021/11/04/eddig-a-stadion-volt-a-slager-mostantol-majd-a-repter-lesz-az

És ez mit mond el az államról, mint befektetőről, a céljairól, üzleti stratégiájáról? Ugyebár az itt képzettek fogják a te 1, gyerekedet tanítani, 2, téged műteni, 3,bíróságon védeni meg a 4,házadat tervezni.
Teabee

azért - és lehet azt mondani, hogy naiv vagyok - ezek közül csak az 1-est látom reális veszélynek, már ami a kiccsaládomat illeti. ez viszont bele van kódolva a rendszerbe, úgy is készülök, hogy magántanárhoz kell majd járatni a gyereket - megjegyzem, a jelenlegi osztálylétszámok sok mindenre alkalmasak lehetnek, de a hatékony oktatásra pont nem.
de - és itt jön be a naivitásom - azért a 2-es pont olyan, hogy a vágás jogát ki kell érdemelni, a 3-asnál olyan szakit kell keresni, aki ért is hozzá, a 4-esnél meg azért gondolom, hogy nem a futottak még kategória tervez házakat, mert az irodák nem hiszem, hogy kockáztatnák a büntetőjogi felelősséget vagy a kártérítést.slowmotion

A kettes esetén az a baj, hogy az nem mindig oldható meg "magántanárral". Egy vakbél műtétre vagy egy boka törésre még találsz esetleg megfelelő minőségű ellátást magánpénzen, de egy áttételes rák, egy szívműtét, koponyaműtét költségeit soha nem fogod tudni megfizetni. És onnantól bizony az vág, aki éppen neked jut. Aki egyébként valószínűleg "kiérdemelte", hogy vághasson, de ha ő is az ideje felében a magán rendelésére koncentrál, akkor a maradékra neki is kevesebb energiája jut.

A ház építésénél meg nem csak az a szempont létezik, hogy ne dőljön össze. Lehet rosszul tervezni úgy is, hogy az épület stabil, csak mondjuk a közösségi terekben lehetetlen normálisan közlekedni, mert nem mérték fel rendesen, hogy hol mennyi ember mozgása várható. Vagy kevés a klotyó, vagy lépcsőznöd kell, mert fele annyi a lift, mint kellene. Vagy csak egyszerűen baromi árnyékos, hideg, nyirkos az irodád / házad, mert nem jut be elég fény, stb.

mindkettőtöknek igaza van.
a piac árazza be a fizetést (csak az állami felsőoktatásban ezt bértáblának hívják), de az oktatók meg azt választják meg, hogy melyik piacon milyen mértékben vesznek részt.

nyilván mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, ezért "fogyasztják" ezek valamilyen kombinációját a tanárok.

de az állam arra apellál, hogy van, aki kényelmes lesz, és beül a tutiba a két marék szotyiért, nem megy a belét kihajtani a kompetitív szektorba. tulajdonképpen ezt vehetnénk a kiegyenlítő bérkülönbségek modelljének egy ékes példájának is, ahol a kompenzálandó "rosszabb" munkaköri körülményeken a versenyszféra esetén jelentkező magasabb intenzitást értjük.
slowmotion

sztem a piac azt határozza meg hogy KI fog ott tanítani nem pedig azt hogy mennyit keresel ott
és emiatt vna egy brutális spirál lefelé
Negritis

Felfogás kérdése. Én értem Undi megközelítését is, lehet úgy tekinteni egy kapitalizmusban a folyamatokra, hogy ultimately "mindent" a piac határoz meg, mert mindenki egy "piaci szereplő". Nem mondom, hogy ezt tartom a legjobb megközelítésnek, de legitim.

Csak ugye nem az a lényeg, hogy honnan közelítünk. Teljesen mindegy, hogy ki vagy mi határozza meg a béreket, az számít, hogy azt jól vagy rosszul teszi-e. Ha jól, akkor oké, ha rosszul, akkor azon javítani kell, különben hosszú távú károkat okoz. Édes mindegy, hogy egy építész mérnök miért kereshet többször annyit, ha a pesti belvárosban egy épületet húz fel / tervez annál, ha diákoknak ad elő az egyetemen, ha ennek a különbségnek az a következménye, hogy a következő építész nemzedék nem jobb, hanem bénább lesz a jelenleginél. Az se annak a jövőbeli építésznek nem jó, sem a jövőbeli munkaadójának, akinek utólag, saját időt és költséget rááldozva kell utóképezni azt a friss diplomés mérnököt, hogy alkalmas legyen a munkája ellátására.

És ez mit mond el az államról, mint befektetőről, a céljairól, üzleti stratégiájáról? Ugyebár az itt képzettek fogják a te 1, gyerekedet tanítani, 2, téged műteni, 3,bíróságon védeni meg a 4,házadat tervezni.
Teabee

azért - és lehet azt mondani, hogy naiv vagyok - ezek közül csak az 1-est látom reális veszélynek, már ami a kiccsaládomat illeti. ez viszont bele van kódolva a rendszerbe, úgy is készülök, hogy magántanárhoz kell majd járatni a gyereket - megjegyzem, a jelenlegi osztálylétszámok sok mindenre alkalmasak lehetnek, de a hatékony oktatásra pont nem.
de - és itt jön be a naivitásom - azért a 2-es pont olyan, hogy a vágás jogát ki kell érdemelni, a 3-asnál olyan szakit kell keresni, aki ért is hozzá, a 4-esnél meg azért gondolom, hogy nem a futottak még kategória tervez házakat, mert az irodák nem hiszem, hogy kockáztatnák a büntetőjogi felelősséget vagy a kártérítést.

ami az államot mint befektetőt illeti, az ő céljuk, hogy x ember le legyen oktatva, hogy lehessen azt mondani, hogy van felsőoktatás. célja, stratégiája nincs, mivel nincs rászorítva arra, hogy gazdaságosan és hatékonyan oldja meg az oktatást. ez nem jó, de ez van.

mindkettőtöknek igaza van.
a piac árazza be a fizetést (csak az állami felsőoktatásban ezt bértáblának hívják), de az oktatók meg azt választják meg, hogy melyik piacon milyen mértékben vesznek részt.

nyilván mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, ezért "fogyasztják" ezek valamilyen kombinációját a tanárok.

de az állam arra apellál, hogy van, aki kényelmes lesz, és beül a tutiba a két marék szotyiért, nem megy a belét kihajtani a kompetitív szektorba. tulajdonképpen ezt vehetnénk a kiegyenlítő bérkülönbségek modelljének egy ékes példájának is, ahol a kompenzálandó "rosszabb" munkaköri körülményeken a versenyszféra esetén jelentkező magasabb intenzitást értjük.
slowmotion

sztem a piac azt határozza meg hogy KI fog ott tanítani nem pedig azt hogy mennyit keresel ott
és emiatt vna egy brutális spirál lefelé

És ez mit mond el az államról, mint befektetőről, a céljairól, üzleti stratégiájáról? Ugyebár az itt képzettek fogják a te gyerekedet tanítani, téged műteni, bíróságon védeni meg a házadat tervezni.

mindkettőtöknek igaza van.
a piac árazza be a fizetést (csak az állami felsőoktatásban ezt bértáblának hívják), de az oktatók meg azt választják meg, hogy melyik piacon milyen mértékben vesznek részt.

nyilván mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, ezért "fogyasztják" ezek valamilyen kombinációját a tanárok.

de az állam arra apellál, hogy van, aki kényelmes lesz, és beül a tutiba a két marék szotyiért, nem megy a belét kihajtani a kompetitív szektorba. tulajdonképpen ezt vehetnénk a kiegyenlítő bérkülönbségek modelljének egy ékes példájának is, ahol a kompenzálandó "rosszabb" munkaköri körülményeken a versenyszféra esetén jelentkező magasabb intenzitást értjük.

ha előre államilag meghatározott fizetésük van akkor a piac azon mit tud szabályozni?
Negritis

Ott van leirva a lenti kommentben.

A felsooltatas egy globalis piaci szegmens (mint a repulogepgyqrtas, a telefongyartas stb). Van jol meghatarozott erteke.

Erre, a tegyuk fel 70 mrd dollarra eves szinten hajt rengeteg egyetem. Itthon is. A magyar felsooktatasi piac is sokretu, de amugy itt helyesebb lenne nem pusztan a magyar piacot vizsgalni, mert rengetegen mennek kulfoldre, illetve rengeteg kulfoldi is jon ide, tehat a magyar felsooktatasi piac nem zart, a nemzetkozi, szelesebb global piac resze.

Ebben vannak pirvat fenntartasuak, onkormanyzati fenntartasuak, allami fenntartasuak stb. Ez jelenti, hogy ki vesz reszt a piacon, ki akar ebbol a 70 mrd-bol reszesedni.

Es van akkor a minoseg. Van aki az elitnek arulja a termeket, van aki kozepre pozicional es van aki nepoktatasi tomegtermeket kinal, ami szar. Ne ez utobbi a magyar allami fenntartasuak tobbsege.

Az, hogy ezekben az intezmenyekben bertabla van, az csak egy belso szabalyzat amin felesleges hozongeni. Ha nem tetszik, el lehet menni ugyenezen piacon belul mashova (kulfoldi egyetem, vagy magankezben levo) magasabb fizuert, vagy piacot valtani (lasd lenti oktato-konyv publikalos biznisz). Ha valaki nem teszi, megerdemli a fizeteset.

Pelda: Autoipar. Mercedes premium kategoria, a piac elit szegmenseben arulja a termeket. A volkswagen kozep kategoria, oda is pozicionalja magat. A dacia (bocs mindenkitol, csak a pelda kedveert) meg alsokategorias nepauto, annak akinek nincs penze masra (ez a magyar felsooktatas nagyresze jelenleg).

Gyrumapapa szerint az, hogy a Dacia cegen belul van egy belso utasitas, hogy mekkora lehet a junior mernok, senior mernok, junior sales manager es senior business analyst fizetese, az azt jelenti, hogy a Dacia nem a piacon operal (majd azon lamental, hogy a dacia azert szar, mert a mernokok fusiznak vagy azert fusiznak, mert a dacia szar), holott konnyen belathato, hogy de, ott operal, csak sajat szabalyzatai menten donti el, mennyiert mukodteti a z uzletet es mennyiert allitja elo a termeket. Mert visszaterve a temankra, a magyar allam a piac legaljanak kinalja a termeket, nepoktatas szinten, ami szar. Es ezert a szarert beszed a hallgatoktol x osszeget, ami sokkal kevesebb, mint amit egy Oxford vagy Ivy ligas egyetem ker, cserebe ugye tok haszontalan a tudas amit kapsz. Es ilyen feltetelek menten az oktatok akiket elkalmaz, nem keresnek jol, mert az allam, mint piaci szereplo ennyit szant a nepoktatasi termeke eloallitasara.

Szerkesztette: undisputedly

ha előre államilag meghatározott fizetésük van akkor a piac azon mit tud szabályozni?

Koszi, tok jol megmagyaraztad, hogy miert is a piac arazza be a fizetesuket, csak a konkluzio lett eltero. Mondjuk ugy, hogy emlited is, hogy 5 evig voltal jomagad is resze az akademianak, igy nem csoda, hogy (csapatpreferenciadat is erintve), minden szentnek maga fele hajlik a keze.

Az, hogy meghatarozott keretrendszer szerint egyseges a fizetesuk, az miert jelenti azt is, hogy szarul kell keresniuk? Hungarocontrol es legiiranyitas allam egisze alatt mukodik, megis olyan keves az alkalmas ember a feladatra (vagy masik oldalrol olyan nagy tudas es skill kell hozza) az orszag legjobban fizetett szakmaja. Mert szukseg van rajuk es 180 ezerert senki se csinalna.

Ahogyan a lidl raktarosra is szukseg volt, es olcsobban nem talaltak ra embert. Valahogy az egyetemi lotyogesre megis talalnak akkor (a cikkben szereplo peldanal maradva) 185 nettot kereso adjunktust. Mert ennyit er. Minden annyit er amennyit fizetnek erte. Persze lehet elefantcsonttoronybol szemlelni es abrandozni a "tudasalapu tarsadalmon", a kettonek semmi koze egymashoz.

A felsooktatasban verseny van. A pecsi, szegedi, videki egyetemek, fovarosi intezmenyek, a maganfenntartasuak, az olasz, a francia,a dan, az angole s svajci intezmenyek mind ugyanabban a versenyben vannak es a gyerek oda fog menni ahol magasabb szinvonau az oktatas es azokon a helyeken meg is fizetik. Ha az allam van mogotte, ha nem. Az allam piaci szerepvalallasa nem jelent onmagaban szar fizetest. Ha meg megis azt jelent, akkor az is a piac muve. Az allam a felsooktatas gazdasagi agazataban ekkora fizetest tart racionalisnak (a termeket ide pozicionalja, az eloallitasi koltseeket igy hatarozza meg stb) es van aki ezt el is vallalja.

MErt bizony ez a market egy 71 milliard dollaros uzletag globalisan (ha hiteles az info amit talaltam), es az, hogy az allam is reszt vesz benne, attol ez meg a piac. Az, hogy a magyar allam a nepoktatasra pozicionalja magat es az, hogy ez azert van, mert nem is akar jobb tudast nyujtani, vagy nincs oktato aki kepes lenne ra itthon, az mar teljesen mar kerdes. A magyar allam reszt vesz ebben a piacban, hiszen tanulnak itthon 100 fele nemzetisegu/allampolgarsagu diakok a vilag minden reszerol, tulnyomo tobbsegben a fizetos kepzesekben. Pl ha mar pecsi vagy, gondolom nem kell bemutatni, hogy az orvosi karon mennyi az angol (nemet?) nyelvu kepzesen az irani, skaninav, nemet stb diak. De budapesten ez meginkabb dominans.

Ahogyan az is teljesen fals erv, hogy ez nem piac, a tudasukat viszotn mashol valthatjak penzre, mert az a piac. Hulyeseg, mar bocs. Ez a felsooktatasi biznisz, ha meg elmegy es mondjuk a btk-s adjunktus forditgat a szabadidejeben egy konyvkiadonak, az akkor a konyv biznisz, ahol teljesen mashogyan arazhatja be a piac a tudasat.

Nem nehéz belátni, hogy egy ember munkabírása időben véges, szóval le lecsipegették a heti 40 órából, ami a kötelező munkaidejük volt, és innentől kezdve nem nehéz belátni, hogy az egyetemi fizetés gyakorlatilag arra szolgál, hogy meg legyen fizetve TB-je. Gyurma Pappa

Ezt kulon is kiemelem. Nagyon szepen beismered, hogy az aki a magyar intezmenyeken keresztul a felsooktatasi uzletben reszt vesz, az inkabb fusizik meg elcsalja a munkaidejet, hogy mas piaci szegmensekbol is penzt kapjon.

Ezeken a rangsorokon az egyik legfontosabb mérőszám a publikációs erő. Tehát ha az oktató gárdának több A, B kategóriás publikációja van, akkor ezeken a listákon előrébb fog végezni. De egy kutató akkor rakja az idejét bele, ha meg van fizetve. Ez pedig az egyetem dolga lenne.
Gyurma Pappa

Ezt meg tessek az elozo mondatod fenyeben olvasni. Talan, ha nem fusizna, akkor lenne ideje publikalni, es elorebb vegezne a rangsorban az egyetem, a kepzes pedig vonzobb lenne a piacon es tobben jonnenek. Raadasul most akkor beismered, hogy a mester kepzesbol kapnak plusz penzt az oktatok? Mert szerintem a mester kepzeseknel meg pont azt nezi az ember, ha kifizet par milliot erte, hogy milyen szinvonalu a kepzes es a sajat munkaeropiacan penre valthatja-e.

Ha meg tobbet es jobban publikalna, elmehetne olyan egyetemre, amely nem a felsooktatas piaci szegmensenek nem a nepoktatasi szeletere pozicionalja magat, hanem az elitkepzesre.

Halkan megjegyzem erdekesseg gyanant, ha mar temaba vag, hogy a magyar egyetemek tobbsege kutyasz@r szinten oktat, a Top1000-ret alig karcolgatja a tobbseg (elvetve van egy-ket komoly szellemi muhely, de ez elhanyagolhato).

"A közlemény szerint összesen 11 hazai egyetem került fel a listára, a Semmelweis a legelőkelőbb helyen jegyzett hazai intézmény, az első ezerbe bekerült egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 601-800., a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem a 801-1000 helyen szerepel a rangsorban."

 www.portfolio.hu/gazdasag/20210902/a-vilag-300-legjobb-egyeteme-koze-kerult-a-semmelweis-egyetem-498970

Szerkesztette: undisputedly

A fent idézett mondatot nem én mondtam, elég nagy blődség, szóval kikérem magamnak.Lecsó

Elnézést. 😕 Próbáltam kivágni a hozzászólás lánc "belsejét", mert már követhetetlenül sok volt, és elb*sztam a quoute-okat. 😕
peterk2005

Következő fejlesztési javaslat, hogy szerkesztés közben úgy jelenjen meg a szöveg, mint amikor sql-ben szépen be van tördelve a script

A fent idézett mondatot nem én mondtam, elég nagy blődség, szóval kikérem magamnak.Lecsó

Elnézést. 😕 Próbáltam kivágni a hozzászólás lánc "belsejét", mert már követhetetlenül sok volt, és elb*sztam a quoute-okat. 😕

"1,8 millió forint adományban részesült Kovács-Darnót Renáta, Visontai Kálmán feleségének a testvére, vagyis az alapítvány vezetőjének sógornője, aki ráadásul nem határon túli magyar."

Aztakurva. A fidesztől nem ezt szokta meg az ember. Ilyen amatőr mutyizásokat még a szocik csináltak.
balintbaba

Ez nem profizmus vagy amatőrizmus, hanem el tudja-e képzelni, hogy belebukhat, vagy abszolút nem fél tőle. Első esetben tart a túl nyilvánvaló mutyitól és nem csinálja, második esetben nem tart tőle és csinálja.

Kövérnél - és néhány másiknál akikkel szintén annyira elment már a ló - az is bejátszhat még, hogy már úgy gondolja, hogy jár is neki.
peterk2005

Szerintem a profizmusba az is beletartozik, hogy az ember óvatos marad azokban a helyzetekben is, amikor már azt hiszi, hogy ő a világ királya és sosem fog lebukni. Ilyen tekintetben ez amatőr dolog volt.

Amúgy hányingerkeltő, hogy a kis szar pénzekért is így lehajolnak. Lassan 12 éve megy az ország kifosztása, de az étvágy úgy látszik csillapíthatatlan.
balintbaba

Nyilván, hiszen attól, hogy mondjuk a nagybátyám feleségének a valakije milliomos, attól én még nem vagyok az.
Így ha végre nekem van lehetőségem 1, 2, 10, 20 millióra, akkor természetes, hogy megragadom, ha módomban áll.
Sobri Jóska

Azt mondják, hogy kontakt kontaktjának kontaktja rendszerben hét szintű kontakttal a világon minden egyes ember minden másik emberrel összeköthető. Magyarországra vetítve legyen ez a szám mondjuk öt szint.

Nézzük a dolgot optimistán. Már a második szinten lopják és osztják a pénzt. Már csak hármat kell megvárni, és mindenki gazdag lesz. 😊

Mielőtt idézgetni kezdek disclaimer: 5 évet húztam le a felsőoktatásban, voltak HÖK elnök, demonstrátor, PHD hallgató, dolgoztam a BsC rendszer bevezetésén, majd voltam belsőellenőr, több tucat szatellit céget könyveltünk/ünk, dolgoztam egyetemi kutatókkal stb.

Ott kezdődik, hogy alapvetően fogalmatok sincs arról, hogy miként is alakul egy egyetemi oktató fizetése. Az igazi probléma ott kezdődik, hogy összemosásra kerül valakinek a kutató munkája és az oktatói feladatai. Gyorsan fel is vázolom: egy egyetemi alkalmazott esetében meg van határozva, hogy a heti 40 órájából mennyit kell töltenie az egyes feladataival. Főszabály szerint 50%-ot oktatásra, 30%-ot kutatásra és 20%-ot egyéb kari feladatokra kell fordítania. Ettől egyes személyek esetében eltérnek. Pl. egy dékán nyilván 80%-ot a kari dolgokkal tölt el vagy egy kiemelt projekten dolgozó kutató 80%-ot kutat. Az oktatás nagy része úgy néz ki, hogy kötelező kontakt óra mondjuk heti 2-3 előadás, a maradék felkészülés, konzultáció stb. Ezt mindenkire rábízzák, ugye hogy miként oldja meg.

A probléma ott kezdődik:

Hozonghetsz ezen meg amennyit szeretnel, igenis a PIAC arazza be. undisputedly

hogy ez konkrétan nem igaz.

A magyar egyetemi oktatók fizetését a közalkalmazotti bértábla, a felsőoktatási törvény és a magyar kormány határozza meg. Semmi köze a piachoz.

Egészen pontosan fogalmazva: az EGYETEMI FIZETÉSÉNEK semmi köze a piachoz. A piacon eladható tudását pénzre tudja váltani: tanítanak máshol, kutatnak egyetemen kívül privát projektekben, elmennek dolgozni valami kapcsolódó területre stb. Pontosan az a probléma, hogy az állam alulfinanszírozza az egyetemi képzéseket, és az oktatók nem tudnak megélni az ottani fizetésükből, ezért elmennek a piacra, és kipótolják azt. Jobb esetben az egyetem a fizetős képzéseiből kipótolja ezt a fizetést, egy jó levelező/MBA

Nálunk az összes oktatónak volt külön állása (oktattak a Pentában, a karánál stb.), a bölcsészek nyelvet tanítottak máshol, fordítottak, lektorálnak stb, az orvosi karon a kutatási eredményeket kivitték külsős cégekbe, és ott kerestek pénzt.

Nem nehéz belátni, hogy egy ember munkabírása időben véges, szóval le lecsipegették a heti 40 órából, ami a kötelező munkaidejük volt, és innentől kezdve nem nehéz belátni, hogy az egyetemi fizetés gyakorlatilag arra szolgál, hogy meg legyen fizetve TB-je.

TEHÁT: a piac megfizeti a bérüket, csak a munkaidejüket, ahol az alacsony egyetemi fizetésüknek kapják máshol töltik ki. Tehát azért, mert nem fizetik meg őket eléggé, elhanyagolják az egyetemi dolgaikat, és arra koncentrálnak, ahol többet keresnek.

A 18. szazadi francia irodalomban phdzo vagy egyeb ertektelen egyetemen papirt szerzo kisujjeltartok meg szivjak csak a fogukat es keseregjenek, hogy az allam a vilag ranglista 500. helyen allo magyar egyetemen tanito adjunktusnak nem fizet netto 800-at, de a 2kezi munkas meg jobb fizetest kap 😊
undisputedly

Összekevered az ok-okozatokat. Nem azért keres keveset, mert az egyetem nincs benne a top100-ban, hanem az egyetem azért nincs benne a top100-ban, mert a jó oktatók, kutatók otthagyják az egyetemet.

Ezeken a rangsorokon az egyik legfontosabb mérőszám a publikációs erő. Tehát ha az oktató gárdának több A, B kategóriás publikációja van, akkor ezeken a listákon előrébb fog végezni. De egy kutató akkor rakja az idejét bele, ha meg van fizetve. Ez pedig az egyetem dolga lenne.

A magánfinanszírozású egyetemek, ahol jobban keresnek az oktatók, természetszerűleg jobban is végeznek ezeken a listákon. Tehát a teljes USA felsőoktatás vagy akár a kínai egyetemek, ahol a pénz nem drága. A CEU sem véletlenül tudja megtartani a minőségi oktatóit.

Szóval összefoglalva: apa nem azért iszik, mert te sírsz. Azért szarok a magyar egyetemek, mert alul vannak finanszírozva. Az alapítványosdi azért visszás, mert a FIdesz nem a finanszírozást adta ki magánkézbe, hanem a vagyont. A finanszírozás maradt állami...

Szóval lehet itt lamentálni, hogy a francia irodalom kutatók miből phdznak, de ha közben ő kiváló francia lektor, oktató, fordító, de ezt a tudást nem az egyetemi keretekben kamatoztatják, hanem a piacon, azzal az ország veszít. Amikor egy orvos a kutatási eredményeit kiviszi egy "alapítványba", és nem az egyetem húzza ennek a hasznait, ahol egyébként meg a költségek lecsapódtak, az sem igazán jó. Amikor a számvitel tanárok a kötelezően megtartandó óráik alatt érhetően el az egyetemen, vagy még akkor sem, mert a phd hallgató tartja az órát, akkor hiába kiváló az oktató, a hasznait nem az államilag finanszírozott hallgatók fogják ennek élvezni.

Abban egyetértünk, hogy a bérrendezést nem náluk kell kezdeni...

(Szakmai megjegyzés: a munkaerőpiaccal kapcsolatban egyébként már egy 5-6 éve ciki dolog "piaci" körülményekre hivatkozni, már a mainstream közgazdaságtan is tudja, hogy klasszikus kereslet-kínálat nem működik a munkaerőpiacon. Nagyon elvadult neoliberálisok is tudják, hogy mennyire nem igaz kijelentések ezek.)

 444.hu/2021/11/03/tobb-torvenyt-modositanak-hogy-ingyen-kijatszhassanak-allami-tulajdonu-sportletesitmenyeket

"1,8 millió forint adományban részesült Kovács-Darnót Renáta, Visontai Kálmán feleségének a testvére, vagyis az alapítvány vezetőjének sógornője, aki ráadásul nem határon túli magyar."

Aztakurva. A fidesztől nem ezt szokta meg az ember. Ilyen amatőr mutyizásokat még a szocik csináltak.
balintbaba

Ez nem profizmus vagy amatőrizmus, hanem el tudja-e képzelni, hogy belebukhat, vagy abszolút nem fél tőle. Első esetben tart a túl nyilvánvaló mutyitól és nem csinálja, második esetben nem tart tőle és csinálja.

Kövérnél - és néhány másiknál akikkel szintén annyira elment már a ló - az is bejátszhat még, hogy már úgy gondolja, hogy jár is neki.
peterk2005

Szerintem a profizmusba az is beletartozik, hogy az ember óvatos marad azokban a helyzetekben is, amikor már azt hiszi, hogy ő a világ királya és sosem fog lebukni. Ilyen tekintetben ez amatőr dolog volt.

Amúgy hányingerkeltő, hogy a kis szar pénzekért is így lehajolnak. Lassan 12 éve megy az ország kifosztása, de az étvágy úgy látszik csillapíthatatlan.
balintbaba

kinek mi.
Lölő ennyiért nem hajol le, neki ez kb fél óra alatt bejön a kasszába, azért végképp nem éri meg még akkor sem, ha hazai pályán szerepel.