Politika

A nagyképűség soha nem áll jól. De nem összetévesztendő a magabiztossággal. Pont.

Amúgy szerintetek mennyibe kerülne egy top 30 felsőoktatási program felépítése?
Helmut Zimmer

Egy kínai finanszírozott Budapest-Berlin vasútvonalból kijönne 😀
Gyurma Pappa

Persze! Én a politika részével most nem foglalkoznék, bár a topic mást sugall 😊 )

Fudan-a világ 31. helyre rangsorolt egyeteme (nem mintha ez 20-50 közt sokat számítana).
5-7 közötti Nobel díjas tudós 3-5 közötti Fields érmes kutató - de ez csak a kirakat .......végtelen mennyiségű 1 körös technológiai alapkutatás, az ebből fakadó ösztöndíj rendszerrel , ami dobálja a tehetséges diákokat globális nagyvállalatok vezetői programjaiba, később vezetői pozícióiba....
Nem ugyanaz mint, amikor a nagy magyar multi Veszprémből, meg a Közgázról elhozza a legjobbakat, vagy az autóipar Győrből, és leteszi őket a sorra.
Az elit egyetemeken a kitermelt elit a termék....amely részben visszacsatornázható a rendszerbe, későbbi támogatóként, megbízóként, szponzorként. De a legfontosabb termék maga a kutató....
Olyan verseny van a felkészült kutatókért, Forschungs-professorokért, PL-ekért, hogy elképesztő.

Állandó vita a társadalomfilozófus kollegák közt a skandináv iskolarendszer. Olyan erős az alapoktatás a Skandináv országokban, hog ybesír az ember szeme, és van kb 10-12 5-ös alá egyetem...és az elit megy a Delftre, OxBridgebe. Londonba, Zürichbe, Münchenbe, Heidelbergbe, Bonn (matek tanszék -ott is van két Fields érem), Szentpétervárra, PolyTechnique-re, stb.

Barátom fogalmazta meg remekül. Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot. A skandináv elit azért hazaér.... és a magyar???!
Helmut Zimmer

Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot.
Pöfikt, vagy majdnem pörfik.....de teccccc.

Bennem ez kb. 20 éve fogalmazódott meg talán ( az USA átlagnépességének intellektusát és elitképzésének, ill. egyben az ország sikerességének dichotómiájáról olvasva picit): a nemzetközi verseny alapvetően az elitek versenye.
Hmmm......tetszik a barátod gondolata. Ugyanakkor a nép mentális egészsége sem elhanyagolandó, elvégre az termeli ki az elitet. Hmmmm.....mindenesetre továbbgondolásra érdemes lehet az egész gondolatkör.
Gaius

Az USA nem azért lett "sikeres", mert az elitje elit képességű és/vagy elit egyetemei vannak, hanem azért, mert a világ legnagyobb egységes belső kapitalista piaca (volt sokáig), egységes szabályozással, egy nyelvvel, stb. Egyszerűen a helyzete determinálta, hogy "sikeres" legyen. A "sikeres"-t azért tettem idézőjelbe, mert ez nem valódi siker. Persze jobb USA-nak lenni, mint Brazíliának, de ismétlem, a kettő közötti különbség nem az oktatási rendszerük vagy az egyetemeik miatt alakult ki. És az USA sem ezért sikeres, ha sikeres, mert ebben a megközelítésben Oroszország is a világ egyik "legsikeresebb" országa, miközben a polgárainak 80%-a olyan életet él, aminél görögnek, portugálnak lenni is jobb. Kínáról nem is beszélve.

Én egyébként amellett, hogy nagyon is képzés párti vagyok - szinte nincs felső határa annak, amennyit hajlandó lennék elfogadni, hogy GDP arányosan oktatásra költsünk -, aközben azt gondolom, hogy annyira van nekünk szükségünk top30 / top50 egyetemre, amennyire olimpiára vagy világkiállításra. Semennyire. Nincs svéd, norvég, finn, dán top egyetem sem, és egész jól elvannak nélküle. Mindegyik felsorolt ország a világ élvonalában van diplomázottság, nyelvtudás, stb. szempontjából.

Ettől függetlenül, értelemszerűen, nem mennék ki az utcára tiltakozni, ha a világ top30 egyeteme közül valamelyik ide akarna jönni. De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát. Amelyik csak közpénzen jön, közpénzen tud / akar idejönni, annak itt nincs igazán "piaca". Anélkül meg csak egy mesterségesen tenntartott fölöslegesen drága luxuscikk. És (ezért is) csak viszi a pénzt. Azt a rengeteg pénzt, amibe egy ilye elit egyetem kerül, sokkal hasznosabban is el lehet költeni az oktatásra.
peterk2005

De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Ez nagyon szépen hangzik, csak ennek feltételei is vannak. Agyelszívásnak akkor és ott van értelme, ahol és amikor azokat az agyakat foglalkoztatni is tudják a képzés után. Egy nálunk létesített elit egyetem a jelenlegi - és még középtávon sem megváltoztatható - körülmények között egészen egyszerűen külföldre termelné az agyakat. mert itthon nem lenne rá elég fizetőképes kereslet. A fizetőképesen és a keresleten is hangsúly van. Sem elég "elit" állás nincs, mert kevés a tech cég, kevés az itt K&F-et végző piaci szereplő, de ha még az lenne is, fizetőképesség végképp nincs. Értsd ezt úgy, hogy nyilván sokkal szívesebben vennék fel egy Stanfordhoz vagy MIThez mérhető színvonalú képzést kapó frissen végzett informatikus. mint egy Győrött vagy Szegeden végzettet, csak esélyem sincs rá, mert nem tudom megfizetni. A magyar IT cégek zöme szintén nem tudja megfizetni. Ezek a frissen végzett informatikusok megkapják a papírjukat és azzal a lendülettel mennek is külföldre, mert sorban állnak értük a fizetőképes munkáltatók, olyan bérajánlattal, ami itthon kitermelhetetlen.

És ezek még visszajönni sem tudnak, mert öt-tíz évvel később sincs olyan hazai lehetőség, ami versenyképes bért tudna kínálni (egy kevés lehet, hogy hazajön top menedzsernek valahova, ami versenyképes, de a nagy többségüknek nincs elég állás itthon hasonló bérezéssel).

Na, erre - küldföldre képezni az agyakat - felesleges közpénzt áldozni. Erre gondoltam, amikor azt írtam, hogy nincs "piaca" jelenleg ennek. Amire lehet piac, az egy CEU-hoz hasonló kis méretű elitképző, ami viszont piaci / alapítványi / önköltséges alapon is idejön, ha megfelelő fogadtatásban részesül. De ha nem is önfinanszírozó, akkor sem kell rá százmilliárdokat költeni, sokkal kevesebből is kihozható.

Nekünk az agyelszívást úgy kellene elkezdeni megállítani, hogy új elit egyetem helyett az MTA keretein belül, illetve a meglevő egyetemeken futó tudományos projektek támogatását kellene jócskán növelni. Hogy egy hazai kutató ne csak úgy tudjon itthon kutatni, hogy vagy EU-s pénzt gründol rá, vagy sehogy, kénytelen kimenni valahova nyugatra. Ezzel kutatást is itthon lehetne tartani, és a minőségi oktatókat is, ami az egyetemi oktatás színvonalát is javítaná.
peterk2005

Ez egyre mulatságosabb! 😀
Helmut Zimmer

Na mesélj, min mulatsz? 😊
peterk2005

Csak folytasd!!!!! 😊
Helmut Zimmer

Most nagyképű vagy Helmut. Ami akkor sem áll jól, ha a tudás megvan. Sőt, akkor áll a legkevésbé jól.
peterk2005

Ja legjellemzőbb tulajdonságom. Hiszen 10+ éve csavarra szedek problémákat. Készítettem fel szigorlatra itt embert, oldottam meg érettségi példát. Szerintem is hirtelen geci lettem. 😊
De lehet, én inkább azon gondolkodnék, hogy vajon mennyire rughattam el a lasztit, ha Helmut már nem akarja ezt Velem végigbeszélni!? 😉

Amúgy szerintetek mennyibe kerülne egy top 30 felsőoktatási program felépítése?
Helmut Zimmer

Egy kínai finanszírozott Budapest-Berlin vasútvonalból kijönne 😀
Gyurma Pappa

Persze! Én a politika részével most nem foglalkoznék, bár a topic mást sugall 😊 )

Fudan-a világ 31. helyre rangsorolt egyeteme (nem mintha ez 20-50 közt sokat számítana).
5-7 közötti Nobel díjas tudós 3-5 közötti Fields érmes kutató - de ez csak a kirakat .......végtelen mennyiségű 1 körös technológiai alapkutatás, az ebből fakadó ösztöndíj rendszerrel , ami dobálja a tehetséges diákokat globális nagyvállalatok vezetői programjaiba, később vezetői pozícióiba....
Nem ugyanaz mint, amikor a nagy magyar multi Veszprémből, meg a Közgázról elhozza a legjobbakat, vagy az autóipar Győrből, és leteszi őket a sorra.
Az elit egyetemeken a kitermelt elit a termék....amely részben visszacsatornázható a rendszerbe, későbbi támogatóként, megbízóként, szponzorként. De a legfontosabb termék maga a kutató....
Olyan verseny van a felkészült kutatókért, Forschungs-professorokért, PL-ekért, hogy elképesztő.

Állandó vita a társadalomfilozófus kollegák közt a skandináv iskolarendszer. Olyan erős az alapoktatás a Skandináv országokban, hog ybesír az ember szeme, és van kb 10-12 5-ös alá egyetem...és az elit megy a Delftre, OxBridgebe. Londonba, Zürichbe, Münchenbe, Heidelbergbe, Bonn (matek tanszék -ott is van két Fields érem), Szentpétervárra, PolyTechnique-re, stb.

Barátom fogalmazta meg remekül. Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot. A skandináv elit azért hazaér.... és a magyar???!
Helmut Zimmer

Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot.
Pöfikt, vagy majdnem pörfik.....de teccccc.

Bennem ez kb. 20 éve fogalmazódott meg talán ( az USA átlagnépességének intellektusát és elitképzésének, ill. egyben az ország sikerességének dichotómiájáról olvasva picit): a nemzetközi verseny alapvetően az elitek versenye.
Hmmm......tetszik a barátod gondolata. Ugyanakkor a nép mentális egészsége sem elhanyagolandó, elvégre az termeli ki az elitet. Hmmmm.....mindenesetre továbbgondolásra érdemes lehet az egész gondolatkör.
Gaius

Az USA nem azért lett "sikeres", mert az elitje elit képességű és/vagy elit egyetemei vannak, hanem azért, mert a világ legnagyobb egységes belső kapitalista piaca (volt sokáig), egységes szabályozással, egy nyelvvel, stb. Egyszerűen a helyzete determinálta, hogy "sikeres" legyen. A "sikeres"-t azért tettem idézőjelbe, mert ez nem valódi siker. Persze jobb USA-nak lenni, mint Brazíliának, de ismétlem, a kettő közötti különbség nem az oktatási rendszerük vagy az egyetemeik miatt alakult ki. És az USA sem ezért sikeres, ha sikeres, mert ebben a megközelítésben Oroszország is a világ egyik "legsikeresebb" országa, miközben a polgárainak 80%-a olyan életet él, aminél görögnek, portugálnak lenni is jobb. Kínáról nem is beszélve.

Én egyébként amellett, hogy nagyon is képzés párti vagyok - szinte nincs felső határa annak, amennyit hajlandó lennék elfogadni, hogy GDP arányosan oktatásra költsünk -, aközben azt gondolom, hogy annyira van nekünk szükségünk top30 / top50 egyetemre, amennyire olimpiára vagy világkiállításra. Semennyire. Nincs svéd, norvég, finn, dán top egyetem sem, és egész jól elvannak nélküle. Mindegyik felsorolt ország a világ élvonalában van diplomázottság, nyelvtudás, stb. szempontjából.

Ettől függetlenül, értelemszerűen, nem mennék ki az utcára tiltakozni, ha a világ top30 egyeteme közül valamelyik ide akarna jönni. De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát. Amelyik csak közpénzen jön, közpénzen tud / akar idejönni, annak itt nincs igazán "piaca". Anélkül meg csak egy mesterségesen tenntartott fölöslegesen drága luxuscikk. És (ezért is) csak viszi a pénzt. Azt a rengeteg pénzt, amibe egy ilye elit egyetem kerül, sokkal hasznosabban is el lehet költeni az oktatásra.
peterk2005

De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Ez nagyon szépen hangzik, csak ennek feltételei is vannak. Agyelszívásnak akkor és ott van értelme, ahol és amikor azokat az agyakat foglalkoztatni is tudják a képzés után. Egy nálunk létesített elit egyetem a jelenlegi - és még középtávon sem megváltoztatható - körülmények között egészen egyszerűen külföldre termelné az agyakat. mert itthon nem lenne rá elég fizetőképes kereslet. A fizetőképesen és a keresleten is hangsúly van. Sem elég "elit" állás nincs, mert kevés a tech cég, kevés az itt K&F-et végző piaci szereplő, de ha még az lenne is, fizetőképesség végképp nincs. Értsd ezt úgy, hogy nyilván sokkal szívesebben vennék fel egy Stanfordhoz vagy MIThez mérhető színvonalú képzést kapó frissen végzett informatikus. mint egy Győrött vagy Szegeden végzettet, csak esélyem sincs rá, mert nem tudom megfizetni. A magyar IT cégek zöme szintén nem tudja megfizetni. Ezek a frissen végzett informatikusok megkapják a papírjukat és azzal a lendülettel mennek is külföldre, mert sorban állnak értük a fizetőképes munkáltatók, olyan bérajánlattal, ami itthon kitermelhetetlen.

És ezek még visszajönni sem tudnak, mert öt-tíz évvel később sincs olyan hazai lehetőség, ami versenyképes bért tudna kínálni (egy kevés lehet, hogy hazajön top menedzsernek valahova, ami versenyképes, de a nagy többségüknek nincs elég állás itthon hasonló bérezéssel).

Na, erre - küldföldre képezni az agyakat - felesleges közpénzt áldozni. Erre gondoltam, amikor azt írtam, hogy nincs "piaca" jelenleg ennek. Amire lehet piac, az egy CEU-hoz hasonló kis méretű elitképző, ami viszont piaci / alapítványi / önköltséges alapon is idejön, ha megfelelő fogadtatásban részesül. De ha nem is önfinanszírozó, akkor sem kell rá százmilliárdokat költeni, sokkal kevesebből is kihozható.

Nekünk az agyelszívást úgy kellene elkezdeni megállítani, hogy új elit egyetem helyett az MTA keretein belül, illetve a meglevő egyetemeken futó tudományos projektek támogatását kellene jócskán növelni. Hogy egy hazai kutató ne csak úgy tudjon itthon kutatni, hogy vagy EU-s pénzt gründol rá, vagy sehogy, kénytelen kimenni valahova nyugatra. Ezzel kutatást is itthon lehetne tartani, és a minőségi oktatókat is, ami az egyetemi oktatás színvonalát is javítaná.
peterk2005

Ez egyre mulatságosabb! 😀
Helmut Zimmer

Na mesélj, min mulatsz? 😊
peterk2005

Csak folytasd!!!!! 😊
Helmut Zimmer

Most nagyképű vagy Helmut. Ami akkor sem áll jól, ha a tudás megvan. Sőt, akkor áll a legkevésbé jól.

Amúgy szerintetek mennyibe kerülne egy top 30 felsőoktatási program felépítése?
Helmut Zimmer

Egy kínai finanszírozott Budapest-Berlin vasútvonalból kijönne 😀
Gyurma Pappa

Persze! Én a politika részével most nem foglalkoznék, bár a topic mást sugall 😊 )

Fudan-a világ 31. helyre rangsorolt egyeteme (nem mintha ez 20-50 közt sokat számítana).
5-7 közötti Nobel díjas tudós 3-5 közötti Fields érmes kutató - de ez csak a kirakat .......végtelen mennyiségű 1 körös technológiai alapkutatás, az ebből fakadó ösztöndíj rendszerrel , ami dobálja a tehetséges diákokat globális nagyvállalatok vezetői programjaiba, később vezetői pozícióiba....
Nem ugyanaz mint, amikor a nagy magyar multi Veszprémből, meg a Közgázról elhozza a legjobbakat, vagy az autóipar Győrből, és leteszi őket a sorra.
Az elit egyetemeken a kitermelt elit a termék....amely részben visszacsatornázható a rendszerbe, későbbi támogatóként, megbízóként, szponzorként. De a legfontosabb termék maga a kutató....
Olyan verseny van a felkészült kutatókért, Forschungs-professorokért, PL-ekért, hogy elképesztő.

Állandó vita a társadalomfilozófus kollegák közt a skandináv iskolarendszer. Olyan erős az alapoktatás a Skandináv országokban, hog ybesír az ember szeme, és van kb 10-12 5-ös alá egyetem...és az elit megy a Delftre, OxBridgebe. Londonba, Zürichbe, Münchenbe, Heidelbergbe, Bonn (matek tanszék -ott is van két Fields érem), Szentpétervárra, PolyTechnique-re, stb.

Barátom fogalmazta meg remekül. Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot. A skandináv elit azért hazaér.... és a magyar???!
Helmut Zimmer

Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot.
Pöfikt, vagy majdnem pörfik.....de teccccc.

Bennem ez kb. 20 éve fogalmazódott meg talán ( az USA átlagnépességének intellektusát és elitképzésének, ill. egyben az ország sikerességének dichotómiájáról olvasva picit): a nemzetközi verseny alapvetően az elitek versenye.
Hmmm......tetszik a barátod gondolata. Ugyanakkor a nép mentális egészsége sem elhanyagolandó, elvégre az termeli ki az elitet. Hmmmm.....mindenesetre továbbgondolásra érdemes lehet az egész gondolatkör.
Gaius

Az USA nem azért lett "sikeres", mert az elitje elit képességű és/vagy elit egyetemei vannak, hanem azért, mert a világ legnagyobb egységes belső kapitalista piaca (volt sokáig), egységes szabályozással, egy nyelvvel, stb. Egyszerűen a helyzete determinálta, hogy "sikeres" legyen. A "sikeres"-t azért tettem idézőjelbe, mert ez nem valódi siker. Persze jobb USA-nak lenni, mint Brazíliának, de ismétlem, a kettő közötti különbség nem az oktatási rendszerük vagy az egyetemeik miatt alakult ki. És az USA sem ezért sikeres, ha sikeres, mert ebben a megközelítésben Oroszország is a világ egyik "legsikeresebb" országa, miközben a polgárainak 80%-a olyan életet él, aminél görögnek, portugálnak lenni is jobb. Kínáról nem is beszélve.

Én egyébként amellett, hogy nagyon is képzés párti vagyok - szinte nincs felső határa annak, amennyit hajlandó lennék elfogadni, hogy GDP arányosan oktatásra költsünk -, aközben azt gondolom, hogy annyira van nekünk szükségünk top30 / top50 egyetemre, amennyire olimpiára vagy világkiállításra. Semennyire. Nincs svéd, norvég, finn, dán top egyetem sem, és egész jól elvannak nélküle. Mindegyik felsorolt ország a világ élvonalában van diplomázottság, nyelvtudás, stb. szempontjából.

Ettől függetlenül, értelemszerűen, nem mennék ki az utcára tiltakozni, ha a világ top30 egyeteme közül valamelyik ide akarna jönni. De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát. Amelyik csak közpénzen jön, közpénzen tud / akar idejönni, annak itt nincs igazán "piaca". Anélkül meg csak egy mesterségesen tenntartott fölöslegesen drága luxuscikk. És (ezért is) csak viszi a pénzt. Azt a rengeteg pénzt, amibe egy ilye elit egyetem kerül, sokkal hasznosabban is el lehet költeni az oktatásra.
peterk2005

De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Ez nagyon szépen hangzik, csak ennek feltételei is vannak. Agyelszívásnak akkor és ott van értelme, ahol és amikor azokat az agyakat foglalkoztatni is tudják a képzés után. Egy nálunk létesített elit egyetem a jelenlegi - és még középtávon sem megváltoztatható - körülmények között egészen egyszerűen külföldre termelné az agyakat. mert itthon nem lenne rá elég fizetőképes kereslet. A fizetőképesen és a keresleten is hangsúly van. Sem elég "elit" állás nincs, mert kevés a tech cég, kevés az itt K&F-et végző piaci szereplő, de ha még az lenne is, fizetőképesség végképp nincs. Értsd ezt úgy, hogy nyilván sokkal szívesebben vennék fel egy Stanfordhoz vagy MIThez mérhető színvonalú képzést kapó frissen végzett informatikus. mint egy Győrött vagy Szegeden végzettet, csak esélyem sincs rá, mert nem tudom megfizetni. A magyar IT cégek zöme szintén nem tudja megfizetni. Ezek a frissen végzett informatikusok megkapják a papírjukat és azzal a lendülettel mennek is külföldre, mert sorban állnak értük a fizetőképes munkáltatók, olyan bérajánlattal, ami itthon kitermelhetetlen.

És ezek még visszajönni sem tudnak, mert öt-tíz évvel később sincs olyan hazai lehetőség, ami versenyképes bért tudna kínálni (egy kevés lehet, hogy hazajön top menedzsernek valahova, ami versenyképes, de a nagy többségüknek nincs elég állás itthon hasonló bérezéssel).

Na, erre - küldföldre képezni az agyakat - felesleges közpénzt áldozni. Erre gondoltam, amikor azt írtam, hogy nincs "piaca" jelenleg ennek. Amire lehet piac, az egy CEU-hoz hasonló kis méretű elitképző, ami viszont piaci / alapítványi / önköltséges alapon is idejön, ha megfelelő fogadtatásban részesül. De ha nem is önfinanszírozó, akkor sem kell rá százmilliárdokat költeni, sokkal kevesebből is kihozható.

Nekünk az agyelszívást úgy kellene elkezdeni megállítani, hogy új elit egyetem helyett az MTA keretein belül, illetve a meglevő egyetemeken futó tudományos projektek támogatását kellene jócskán növelni. Hogy egy hazai kutató ne csak úgy tudjon itthon kutatni, hogy vagy EU-s pénzt gründol rá, vagy sehogy, kénytelen kimenni valahova nyugatra. Ezzel kutatást is itthon lehetne tartani, és a minőségi oktatókat is, ami az egyetemi oktatás színvonalát is javítaná.
peterk2005

Ez egyre mulatságosabb! 😀
Helmut Zimmer

Na mesélj, min mulatsz? 😊
peterk2005

Csak folytasd!!!!! 😊

A minapi adjunktus-bér vitához kapcsolódóan, kíváncsi lennék, hogy ki hogyan magyarázza az elmúlt hetek bérekkel kapcsolatos döntéseit, illetve egyeztetéseit. Konkrétan arra gondolok, hogy előbb az állam megemelte a minimálbért 20%-al, és a bérminimumot szintén közel 20%-al, majd a pedagógusoknak 10%-os emelést javasolt a legutóbbi tárgyaláson:

 www.portfolio.hu/gazdasag/20211106/arcpirito-ajanlatot-kaptak-a-tanarok-a-szakmunkas-bert-se-adna-meg-nekik-a-kormany-509012

Vanepiac, nicsepiac, hol van piac, ha van piac, ésatöbbi. Ez a sztori hogyan illeszkedik a minapi vitába?
peterk2005

Rövid válasz: tökéletesen.

A kormány körbenézett, a tanárok munkaereje a kutyának se kell a piacon, plussz a szavazatuk se olyan egyszerűen megvásárolható mint a szakmunkásoknak/közmunkásoknak, elég oda a 10%. Ha nem tetszik menj a piacra - nem fog.

Másik pelda:
Amikor a covid úgy igazán berobbant tavaly, milyen rohadt gyorsan lehetett az orvosoknak bért emelni - nehogy elhúzzanak máshova. Hip hop milliós fizu. Mert a kormány félt - a tanároknál kicsi félelem sincs.
MC12

És ezzel hogy van szinkronban az, hogy az unokahúgomat Győrben egy volt (nyugdíjas) katonatiszt oktatja matekra? És abban az iskolában ahol tanul (az egyik jobb győri iskola), a tanárok 40%-a mondott fel az elmúlt évben? Mentek a piacra. Ezért tanítanak nyugdíjas pedagógusok és katonatisztek a suliban most.

(Egyébként a kormánynak szerintem kurva fontos, hogy mi folyik az iskolában. 😊 Ha nem lenne fontos, nem lenne iskolai program a vadászkiállítás, meg az elk*rtuk, és nem lenne olyan érzékeny arra, hogy a tanárok mennyire kritikusak a facebookon. És nem lenne Klebersberg központ se ésatöbbi. Szóval szerintem a kettő nem ilyen szorosan függ össze, az összefüggés lazább.)

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Amúgy szerintetek mennyibe kerülne egy top 30 felsőoktatási program felépítése?
Helmut Zimmer

Egy kínai finanszírozott Budapest-Berlin vasútvonalból kijönne 😀
Gyurma Pappa

Persze! Én a politika részével most nem foglalkoznék, bár a topic mást sugall 😊 )

Fudan-a világ 31. helyre rangsorolt egyeteme (nem mintha ez 20-50 közt sokat számítana).
5-7 közötti Nobel díjas tudós 3-5 közötti Fields érmes kutató - de ez csak a kirakat .......végtelen mennyiségű 1 körös technológiai alapkutatás, az ebből fakadó ösztöndíj rendszerrel , ami dobálja a tehetséges diákokat globális nagyvállalatok vezetői programjaiba, később vezetői pozícióiba....
Nem ugyanaz mint, amikor a nagy magyar multi Veszprémből, meg a Közgázról elhozza a legjobbakat, vagy az autóipar Győrből, és leteszi őket a sorra.
Az elit egyetemeken a kitermelt elit a termék....amely részben visszacsatornázható a rendszerbe, későbbi támogatóként, megbízóként, szponzorként. De a legfontosabb termék maga a kutató....
Olyan verseny van a felkészült kutatókért, Forschungs-professorokért, PL-ekért, hogy elképesztő.

Állandó vita a társadalomfilozófus kollegák közt a skandináv iskolarendszer. Olyan erős az alapoktatás a Skandináv országokban, hog ybesír az ember szeme, és van kb 10-12 5-ös alá egyetem...és az elit megy a Delftre, OxBridgebe. Londonba, Zürichbe, Münchenbe, Heidelbergbe, Bonn (matek tanszék -ott is van két Fields érem), Szentpétervárra, PolyTechnique-re, stb.

Barátom fogalmazta meg remekül. Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot. A skandináv elit azért hazaér.... és a magyar???!
Helmut Zimmer

Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot.
Pöfikt, vagy majdnem pörfik.....de teccccc.

Bennem ez kb. 20 éve fogalmazódott meg talán ( az USA átlagnépességének intellektusát és elitképzésének, ill. egyben az ország sikerességének dichotómiájáról olvasva picit): a nemzetközi verseny alapvetően az elitek versenye.
Hmmm......tetszik a barátod gondolata. Ugyanakkor a nép mentális egészsége sem elhanyagolandó, elvégre az termeli ki az elitet. Hmmmm.....mindenesetre továbbgondolásra érdemes lehet az egész gondolatkör.
Gaius

Az USA nem azért lett "sikeres", mert az elitje elit képességű és/vagy elit egyetemei vannak, hanem azért, mert a világ legnagyobb egységes belső kapitalista piaca (volt sokáig), egységes szabályozással, egy nyelvvel, stb. Egyszerűen a helyzete determinálta, hogy "sikeres" legyen. A "sikeres"-t azért tettem idézőjelbe, mert ez nem valódi siker. Persze jobb USA-nak lenni, mint Brazíliának, de ismétlem, a kettő közötti különbség nem az oktatási rendszerük vagy az egyetemeik miatt alakult ki. És az USA sem ezért sikeres, ha sikeres, mert ebben a megközelítésben Oroszország is a világ egyik "legsikeresebb" országa, miközben a polgárainak 80%-a olyan életet él, aminél görögnek, portugálnak lenni is jobb. Kínáról nem is beszélve.

Én egyébként amellett, hogy nagyon is képzés párti vagyok - szinte nincs felső határa annak, amennyit hajlandó lennék elfogadni, hogy GDP arányosan oktatásra költsünk -, aközben azt gondolom, hogy annyira van nekünk szükségünk top30 / top50 egyetemre, amennyire olimpiára vagy világkiállításra. Semennyire. Nincs svéd, norvég, finn, dán top egyetem sem, és egész jól elvannak nélküle. Mindegyik felsorolt ország a világ élvonalában van diplomázottság, nyelvtudás, stb. szempontjából.

Ettől függetlenül, értelemszerűen, nem mennék ki az utcára tiltakozni, ha a világ top30 egyeteme közül valamelyik ide akarna jönni. De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát. Amelyik csak közpénzen jön, közpénzen tud / akar idejönni, annak itt nincs igazán "piaca". Anélkül meg csak egy mesterségesen tenntartott fölöslegesen drága luxuscikk. És (ezért is) csak viszi a pénzt. Azt a rengeteg pénzt, amibe egy ilye elit egyetem kerül, sokkal hasznosabban is el lehet költeni az oktatásra.
peterk2005

De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Ez nagyon szépen hangzik, csak ennek feltételei is vannak. Agyelszívásnak akkor és ott van értelme, ahol és amikor azokat az agyakat foglalkoztatni is tudják a képzés után. Egy nálunk létesített elit egyetem a jelenlegi - és még középtávon sem megváltoztatható - körülmények között egészen egyszerűen külföldre termelné az agyakat. mert itthon nem lenne rá elég fizetőképes kereslet. A fizetőképesen és a keresleten is hangsúly van. Sem elég "elit" állás nincs, mert kevés a tech cég, kevés az itt K&F-et végző piaci szereplő, de ha még az lenne is, fizetőképesség végképp nincs. Értsd ezt úgy, hogy nyilván sokkal szívesebben vennék fel egy Stanfordhoz vagy MIThez mérhető színvonalú képzést kapó frissen végzett informatikus. mint egy Győrött vagy Szegeden végzettet, csak esélyem sincs rá, mert nem tudom megfizetni. A magyar IT cégek zöme szintén nem tudja megfizetni. Ezek a frissen végzett informatikusok megkapják a papírjukat és azzal a lendülettel mennek is külföldre, mert sorban állnak értük a fizetőképes munkáltatók, olyan bérajánlattal, ami itthon kitermelhetetlen.

És ezek még visszajönni sem tudnak, mert öt-tíz évvel később sincs olyan hazai lehetőség, ami versenyképes bért tudna kínálni (egy kevés lehet, hogy hazajön top menedzsernek valahova, ami versenyképes, de a nagy többségüknek nincs elég állás itthon hasonló bérezéssel).

Na, erre - küldföldre képezni az agyakat - felesleges közpénzt áldozni. Erre gondoltam, amikor azt írtam, hogy nincs "piaca" jelenleg ennek. Amire lehet piac, az egy CEU-hoz hasonló kis méretű elitképző, ami viszont piaci / alapítványi / önköltséges alapon is idejön, ha megfelelő fogadtatásban részesül. De ha nem is önfinanszírozó, akkor sem kell rá százmilliárdokat költeni, sokkal kevesebből is kihozható.

Nekünk az agyelszívást úgy kellene elkezdeni megállítani, hogy új elit egyetem helyett az MTA keretein belül, illetve a meglevő egyetemeken futó tudományos projektek támogatását kellene jócskán növelni. Hogy egy hazai kutató ne csak úgy tudjon itthon kutatni, hogy vagy EU-s pénzt gründol rá, vagy sehogy, kénytelen kimenni valahova nyugatra. Ezzel kutatást is itthon lehetne tartani, és a minőségi oktatókat is, ami az egyetemi oktatás színvonalát is javítaná.
peterk2005

Ez egyre mulatságosabb! 😀
Helmut Zimmer

Na mesélj, min mulatsz? 😊

A minapi adjunktus-bér vitához kapcsolódóan, kíváncsi lennék, hogy ki hogyan magyarázza az elmúlt hetek bérekkel kapcsolatos döntéseit, illetve egyeztetéseit. Konkrétan arra gondolok, hogy előbb az állam megemelte a minimálbért 20%-al, és a bérminimumot szintén közel 20%-al, majd a pedagógusoknak 10%-os emelést javasolt a legutóbbi tárgyaláson:

 www.portfolio.hu/gazdasag/20211106/arcpirito-ajanlatot-kaptak-a-tanarok-a-szakmunkas-bert-se-adna-meg-nekik-a-kormany-509012

Vanepiac, nicsepiac, hol van piac, ha van piac, ésatöbbi. Ez a sztori hogyan illeszkedik a minapi vitába?
peterk2005

Rövid válasz: tökéletesen.

A kormány körbenézett, a tanárok munkaereje a kutyának se kell a piacon, plussz a szavazatuk se olyan egyszerűen megvásárolható mint a szakmunkásoknak/közmunkásoknak, elég oda a 10%. Ha nem tetszik menj a piacra - nem fog.

Másik pelda:
Amikor a covid úgy igazán berobbant tavaly, milyen rohadt gyorsan lehetett az orvosoknak bért emelni - nehogy elhúzzanak máshova. Hip hop milliós fizu. Mert a kormány félt - a tanároknál kicsi félelem sincs.

Amúgy szerintetek mennyibe kerülne egy top 30 felsőoktatási program felépítése?
Helmut Zimmer

Egy kínai finanszírozott Budapest-Berlin vasútvonalból kijönne 😀
Gyurma Pappa

Persze! Én a politika részével most nem foglalkoznék, bár a topic mást sugall 😊 )

Fudan-a világ 31. helyre rangsorolt egyeteme (nem mintha ez 20-50 közt sokat számítana).
5-7 közötti Nobel díjas tudós 3-5 közötti Fields érmes kutató - de ez csak a kirakat .......végtelen mennyiségű 1 körös technológiai alapkutatás, az ebből fakadó ösztöndíj rendszerrel , ami dobálja a tehetséges diákokat globális nagyvállalatok vezetői programjaiba, később vezetői pozícióiba....
Nem ugyanaz mint, amikor a nagy magyar multi Veszprémből, meg a Közgázról elhozza a legjobbakat, vagy az autóipar Győrből, és leteszi őket a sorra.
Az elit egyetemeken a kitermelt elit a termék....amely részben visszacsatornázható a rendszerbe, későbbi támogatóként, megbízóként, szponzorként. De a legfontosabb termék maga a kutató....
Olyan verseny van a felkészült kutatókért, Forschungs-professorokért, PL-ekért, hogy elképesztő.

Állandó vita a társadalomfilozófus kollegák közt a skandináv iskolarendszer. Olyan erős az alapoktatás a Skandináv országokban, hog ybesír az ember szeme, és van kb 10-12 5-ös alá egyetem...és az elit megy a Delftre, OxBridgebe. Londonba, Zürichbe, Münchenbe, Heidelbergbe, Bonn (matek tanszék -ott is van két Fields érem), Szentpétervárra, PolyTechnique-re, stb.

Barátom fogalmazta meg remekül. Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot. A skandináv elit azért hazaér.... és a magyar???!
Helmut Zimmer

Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot.
Pöfikt, vagy majdnem pörfik.....de teccccc.

Bennem ez kb. 20 éve fogalmazódott meg talán ( az USA átlagnépességének intellektusát és elitképzésének, ill. egyben az ország sikerességének dichotómiájáról olvasva picit): a nemzetközi verseny alapvetően az elitek versenye.
Hmmm......tetszik a barátod gondolata. Ugyanakkor a nép mentális egészsége sem elhanyagolandó, elvégre az termeli ki az elitet. Hmmmm.....mindenesetre továbbgondolásra érdemes lehet az egész gondolatkör.
Gaius

Az USA nem azért lett "sikeres", mert az elitje elit képességű és/vagy elit egyetemei vannak, hanem azért, mert a világ legnagyobb egységes belső kapitalista piaca (volt sokáig), egységes szabályozással, egy nyelvvel, stb. Egyszerűen a helyzete determinálta, hogy "sikeres" legyen. A "sikeres"-t azért tettem idézőjelbe, mert ez nem valódi siker. Persze jobb USA-nak lenni, mint Brazíliának, de ismétlem, a kettő közötti különbség nem az oktatási rendszerük vagy az egyetemeik miatt alakult ki. És az USA sem ezért sikeres, ha sikeres, mert ebben a megközelítésben Oroszország is a világ egyik "legsikeresebb" országa, miközben a polgárainak 80%-a olyan életet él, aminél görögnek, portugálnak lenni is jobb. Kínáról nem is beszélve.

Én egyébként amellett, hogy nagyon is képzés párti vagyok - szinte nincs felső határa annak, amennyit hajlandó lennék elfogadni, hogy GDP arányosan oktatásra költsünk -, aközben azt gondolom, hogy annyira van nekünk szükségünk top30 / top50 egyetemre, amennyire olimpiára vagy világkiállításra. Semennyire. Nincs svéd, norvég, finn, dán top egyetem sem, és egész jól elvannak nélküle. Mindegyik felsorolt ország a világ élvonalában van diplomázottság, nyelvtudás, stb. szempontjából.

Ettől függetlenül, értelemszerűen, nem mennék ki az utcára tiltakozni, ha a világ top30 egyeteme közül valamelyik ide akarna jönni. De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát. Amelyik csak közpénzen jön, közpénzen tud / akar idejönni, annak itt nincs igazán "piaca". Anélkül meg csak egy mesterségesen tenntartott fölöslegesen drága luxuscikk. És (ezért is) csak viszi a pénzt. Azt a rengeteg pénzt, amibe egy ilye elit egyetem kerül, sokkal hasznosabban is el lehet költeni az oktatásra.
peterk2005

De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Ez nagyon szépen hangzik, csak ennek feltételei is vannak. Agyelszívásnak akkor és ott van értelme, ahol és amikor azokat az agyakat foglalkoztatni is tudják a képzés után. Egy nálunk létesített elit egyetem a jelenlegi - és még középtávon sem megváltoztatható - körülmények között egészen egyszerűen külföldre termelné az agyakat. mert itthon nem lenne rá elég fizetőképes kereslet. A fizetőképesen és a keresleten is hangsúly van. Sem elég "elit" állás nincs, mert kevés a tech cég, kevés az itt K&F-et végző piaci szereplő, de ha még az lenne is, fizetőképesség végképp nincs. Értsd ezt úgy, hogy nyilván sokkal szívesebben vennék fel egy Stanfordhoz vagy MIThez mérhető színvonalú képzést kapó frissen végzett informatikus. mint egy Győrött vagy Szegeden végzettet, csak esélyem sincs rá, mert nem tudom megfizetni. A magyar IT cégek zöme szintén nem tudja megfizetni. Ezek a frissen végzett informatikusok megkapják a papírjukat és azzal a lendülettel mennek is külföldre, mert sorban állnak értük a fizetőképes munkáltatók, olyan bérajánlattal, ami itthon kitermelhetetlen.

És ezek még visszajönni sem tudnak, mert öt-tíz évvel később sincs olyan hazai lehetőség, ami versenyképes bért tudna kínálni (egy kevés lehet, hogy hazajön top menedzsernek valahova, ami versenyképes, de a nagy többségüknek nincs elég állás itthon hasonló bérezéssel).

Na, erre - küldföldre képezni az agyakat - felesleges közpénzt áldozni. Erre gondoltam, amikor azt írtam, hogy nincs "piaca" jelenleg ennek. Amire lehet piac, az egy CEU-hoz hasonló kis méretű elitképző, ami viszont piaci / alapítványi / önköltséges alapon is idejön, ha megfelelő fogadtatásban részesül. De ha nem is önfinanszírozó, akkor sem kell rá százmilliárdokat költeni, sokkal kevesebből is kihozható.

Nekünk az agyelszívást úgy kellene elkezdeni megállítani, hogy új elit egyetem helyett az MTA keretein belül, illetve a meglevő egyetemeken futó tudományos projektek támogatását kellene jócskán növelni. Hogy egy hazai kutató ne csak úgy tudjon itthon kutatni, hogy vagy EU-s pénzt gründol rá, vagy sehogy, kénytelen kimenni valahova nyugatra. Ezzel kutatást is itthon lehetne tartani, és a minőségi oktatókat is, ami az egyetemi oktatás színvonalát is javítaná.
peterk2005

Ez egyre mulatságosabb! 😀

Amúgy szerintetek mennyibe kerülne egy top 30 felsőoktatási program felépítése?
Helmut Zimmer

Egy kínai finanszírozott Budapest-Berlin vasútvonalból kijönne 😀
Gyurma Pappa

Persze! Én a politika részével most nem foglalkoznék, bár a topic mást sugall 😊 )

Fudan-a világ 31. helyre rangsorolt egyeteme (nem mintha ez 20-50 közt sokat számítana).
5-7 közötti Nobel díjas tudós 3-5 közötti Fields érmes kutató - de ez csak a kirakat .......végtelen mennyiségű 1 körös technológiai alapkutatás, az ebből fakadó ösztöndíj rendszerrel , ami dobálja a tehetséges diákokat globális nagyvállalatok vezetői programjaiba, később vezetői pozícióiba....
Nem ugyanaz mint, amikor a nagy magyar multi Veszprémből, meg a Közgázról elhozza a legjobbakat, vagy az autóipar Győrből, és leteszi őket a sorra.
Az elit egyetemeken a kitermelt elit a termék....amely részben visszacsatornázható a rendszerbe, későbbi támogatóként, megbízóként, szponzorként. De a legfontosabb termék maga a kutató....
Olyan verseny van a felkészült kutatókért, Forschungs-professorokért, PL-ekért, hogy elképesztő.

Állandó vita a társadalomfilozófus kollegák közt a skandináv iskolarendszer. Olyan erős az alapoktatás a Skandináv országokban, hog ybesír az ember szeme, és van kb 10-12 5-ös alá egyetem...és az elit megy a Delftre, OxBridgebe. Londonba, Zürichbe, Münchenbe, Heidelbergbe, Bonn (matek tanszék -ott is van két Fields érem), Szentpétervárra, PolyTechnique-re, stb.

Barátom fogalmazta meg remekül. Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot. A skandináv elit azért hazaér.... és a magyar???!
Helmut Zimmer

Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot.
Pöfikt, vagy majdnem pörfik.....de teccccc.

Bennem ez kb. 20 éve fogalmazódott meg talán ( az USA átlagnépességének intellektusát és elitképzésének, ill. egyben az ország sikerességének dichotómiájáról olvasva picit): a nemzetközi verseny alapvetően az elitek versenye.
Hmmm......tetszik a barátod gondolata. Ugyanakkor a nép mentális egészsége sem elhanyagolandó, elvégre az termeli ki az elitet. Hmmmm.....mindenesetre továbbgondolásra érdemes lehet az egész gondolatkör.
Gaius

Az USA nem azért lett "sikeres", mert az elitje elit képességű és/vagy elit egyetemei vannak, hanem azért, mert a világ legnagyobb egységes belső kapitalista piaca (volt sokáig), egységes szabályozással, egy nyelvvel, stb. Egyszerűen a helyzete determinálta, hogy "sikeres" legyen. A "sikeres"-t azért tettem idézőjelbe, mert ez nem valódi siker. Persze jobb USA-nak lenni, mint Brazíliának, de ismétlem, a kettő közötti különbség nem az oktatási rendszerük vagy az egyetemeik miatt alakult ki. És az USA sem ezért sikeres, ha sikeres, mert ebben a megközelítésben Oroszország is a világ egyik "legsikeresebb" országa, miközben a polgárainak 80%-a olyan életet él, aminél görögnek, portugálnak lenni is jobb. Kínáról nem is beszélve.

Én egyébként amellett, hogy nagyon is képzés párti vagyok - szinte nincs felső határa annak, amennyit hajlandó lennék elfogadni, hogy GDP arányosan oktatásra költsünk -, aközben azt gondolom, hogy annyira van nekünk szükségünk top30 / top50 egyetemre, amennyire olimpiára vagy világkiállításra. Semennyire. Nincs svéd, norvég, finn, dán top egyetem sem, és egész jól elvannak nélküle. Mindegyik felsorolt ország a világ élvonalában van diplomázottság, nyelvtudás, stb. szempontjából.

Ettől függetlenül, értelemszerűen, nem mennék ki az utcára tiltakozni, ha a világ top30 egyeteme közül valamelyik ide akarna jönni. De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát. Amelyik csak közpénzen jön, közpénzen tud / akar idejönni, annak itt nincs igazán "piaca". Anélkül meg csak egy mesterségesen tenntartott fölöslegesen drága luxuscikk. És (ezért is) csak viszi a pénzt. Azt a rengeteg pénzt, amibe egy ilye elit egyetem kerül, sokkal hasznosabban is el lehet költeni az oktatásra.
peterk2005

De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Ez nagyon szépen hangzik, csak ennek feltételei is vannak. Agyelszívásnak akkor és ott van értelme, ahol és amikor azokat az agyakat foglalkoztatni is tudják a képzés után. Egy nálunk létesített elit egyetem a jelenlegi - és még középtávon sem megváltoztatható - körülmények között egészen egyszerűen külföldre termelné az agyakat. mert itthon nem lenne rá elég fizetőképes kereslet. A fizetőképesen és a keresleten is hangsúly van. Sem elég "elit" állás nincs, mert kevés a tech cég, kevés az itt K&F-et végző piaci szereplő, de ha még az lenne is, fizetőképesség végképp nincs. Értsd ezt úgy, hogy nyilván sokkal szívesebben vennék fel egy Stanfordhoz vagy MIThez mérhető színvonalú képzést kapó frissen végzett informatikus. mint egy Győrött vagy Szegeden végzettet, csak esélyem sincs rá, mert nem tudom megfizetni. A magyar IT cégek zöme szintén nem tudja megfizetni. Ezek a frissen végzett informatikusok megkapják a papírjukat és azzal a lendülettel mennek is külföldre, mert sorban állnak értük a fizetőképes munkáltatók, olyan bérajánlattal, ami itthon kitermelhetetlen.

És ezek még visszajönni sem tudnak, mert öt-tíz évvel később sincs olyan hazai lehetőség, ami versenyképes bért tudna kínálni (egy kevés lehet, hogy hazajön top menedzsernek valahova, ami versenyképes, de a nagy többségüknek nincs elég állás itthon hasonló bérezéssel).

Na, erre - küldföldre képezni az agyakat - felesleges közpénzt áldozni. Erre gondoltam, amikor azt írtam, hogy nincs "piaca" jelenleg ennek. Amire lehet piac, az egy CEU-hoz hasonló kis méretű elitképző, ami viszont piaci / alapítványi / önköltséges alapon is idejön, ha megfelelő fogadtatásban részesül. De ha nem is önfinanszírozó, akkor sem kell rá százmilliárdokat költeni, sokkal kevesebből is kihozható.

Nekünk az agyelszívást úgy kellene elkezdeni megállítani, hogy új elit egyetem helyett az MTA keretein belül, illetve a meglevő egyetemeken futó tudományos projektek támogatását kellene jócskán növelni. Hogy egy hazai kutató ne csak úgy tudjon itthon kutatni, hogy vagy EU-s pénzt gründol rá, vagy sehogy, kénytelen kimenni valahova nyugatra. Ezzel kutatást is itthon lehetne tartani, és a minőségi oktatókat is, ami az egyetemi oktatás színvonalát is javítaná.
peterk2005

ajánlott irodalom: Granowetter: The strength of weak ties
s helyezd el a globalizált világban
Gaius

Nem lehet úgy elhelyezni, hogy abból az országnak haszna legyen. Hogyan lehet? Javaslom az utolsó bekeztésemet. Szerintem úgy lehet.

Amúgy szerintetek mennyibe kerülne egy top 30 felsőoktatási program felépítése?
Helmut Zimmer

Egy kínai finanszírozott Budapest-Berlin vasútvonalból kijönne 😀
Gyurma Pappa

Persze! Én a politika részével most nem foglalkoznék, bár a topic mást sugall 😊 )

Fudan-a világ 31. helyre rangsorolt egyeteme (nem mintha ez 20-50 közt sokat számítana).
5-7 közötti Nobel díjas tudós 3-5 közötti Fields érmes kutató - de ez csak a kirakat .......végtelen mennyiségű 1 körös technológiai alapkutatás, az ebből fakadó ösztöndíj rendszerrel , ami dobálja a tehetséges diákokat globális nagyvállalatok vezetői programjaiba, később vezetői pozícióiba....
Nem ugyanaz mint, amikor a nagy magyar multi Veszprémből, meg a Közgázról elhozza a legjobbakat, vagy az autóipar Győrből, és leteszi őket a sorra.
Az elit egyetemeken a kitermelt elit a termék....amely részben visszacsatornázható a rendszerbe, későbbi támogatóként, megbízóként, szponzorként. De a legfontosabb termék maga a kutató....
Olyan verseny van a felkészült kutatókért, Forschungs-professorokért, PL-ekért, hogy elképesztő.

Állandó vita a társadalomfilozófus kollegák közt a skandináv iskolarendszer. Olyan erős az alapoktatás a Skandináv országokban, hog ybesír az ember szeme, és van kb 10-12 5-ös alá egyetem...és az elit megy a Delftre, OxBridgebe. Londonba, Zürichbe, Münchenbe, Heidelbergbe, Bonn (matek tanszék -ott is van két Fields érem), Szentpétervárra, PolyTechnique-re, stb.

Barátom fogalmazta meg remekül. Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot. A skandináv elit azért hazaér.... és a magyar???!
Helmut Zimmer

Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot.
Pöfikt, vagy majdnem pörfik.....de teccccc.

Bennem ez kb. 20 éve fogalmazódott meg talán ( az USA átlagnépességének intellektusát és elitképzésének, ill. egyben az ország sikerességének dichotómiájáról olvasva picit): a nemzetközi verseny alapvetően az elitek versenye.
Hmmm......tetszik a barátod gondolata. Ugyanakkor a nép mentális egészsége sem elhanyagolandó, elvégre az termeli ki az elitet. Hmmmm.....mindenesetre továbbgondolásra érdemes lehet az egész gondolatkör.
Gaius

Az USA nem azért lett "sikeres", mert az elitje elit képességű és/vagy elit egyetemei vannak, hanem azért, mert a világ legnagyobb egységes belső kapitalista piaca (volt sokáig), egységes szabályozással, egy nyelvvel, stb. Egyszerűen a helyzete determinálta, hogy "sikeres" legyen. A "sikeres"-t azért tettem idézőjelbe, mert ez nem valódi siker. Persze jobb USA-nak lenni, mint Brazíliának, de ismétlem, a kettő közötti különbség nem az oktatási rendszerük vagy az egyetemeik miatt alakult ki. És az USA sem ezért sikeres, ha sikeres, mert ebben a megközelítésben Oroszország is a világ egyik "legsikeresebb" országa, miközben a polgárainak 80%-a olyan életet él, aminél görögnek, portugálnak lenni is jobb. Kínáról nem is beszélve.

Én egyébként amellett, hogy nagyon is képzés párti vagyok - szinte nincs felső határa annak, amennyit hajlandó lennék elfogadni, hogy GDP arányosan oktatásra költsünk -, aközben azt gondolom, hogy annyira van nekünk szükségünk top30 / top50 egyetemre, amennyire olimpiára vagy világkiállításra. Semennyire. Nincs svéd, norvég, finn, dán top egyetem sem, és egész jól elvannak nélküle. Mindegyik felsorolt ország a világ élvonalában van diplomázottság, nyelvtudás, stb. szempontjából.

Ettől függetlenül, értelemszerűen, nem mennék ki az utcára tiltakozni, ha a világ top30 egyeteme közül valamelyik ide akarna jönni. De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát. Amelyik csak közpénzen jön, közpénzen tud / akar idejönni, annak itt nincs igazán "piaca". Anélkül meg csak egy mesterségesen tenntartott fölöslegesen drága luxuscikk. És (ezért is) csak viszi a pénzt. Azt a rengeteg pénzt, amibe egy ilye elit egyetem kerül, sokkal hasznosabban is el lehet költeni az oktatásra.
peterk2005

De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Ez nagyon szépen hangzik, csak ennek feltételei is vannak. Agyelszívásnak akkor és ott van értelme, ahol és amikor azokat az agyakat foglalkoztatni is tudják a képzés után. Egy nálunk létesített elit egyetem a jelenlegi - és még középtávon sem megváltoztatható - körülmények között egészen egyszerűen külföldre termelné az agyakat. mert itthon nem lenne rá elég fizetőképes kereslet. A fizetőképesen és a keresleten is hangsúly van. Sem elég "elit" állás nincs, mert kevés a tech cég, kevés az itt K&F-et végző piaci szereplő, de ha még az lenne is, fizetőképesség végképp nincs. Értsd ezt úgy, hogy nyilván sokkal szívesebben vennék fel egy Stanfordhoz vagy MIThez mérhető színvonalú képzést kapó frissen végzett informatikus. mint egy Győrött vagy Szegeden végzettet, csak esélyem sincs rá, mert nem tudom megfizetni. A magyar IT cégek zöme szintén nem tudja megfizetni. Ezek a frissen végzett informatikusok megkapják a papírjukat és azzal a lendülettel mennek is külföldre, mert sorban állnak értük a fizetőképes munkáltatók, olyan bérajánlattal, ami itthon kitermelhetetlen.

És ezek még visszajönni sem tudnak, mert öt-tíz évvel később sincs olyan hazai lehetőség, ami versenyképes bért tudna kínálni (egy kevés lehet, hogy hazajön top menedzsernek valahova, ami versenyképes, de a nagy többségüknek nincs elég állás itthon hasonló bérezéssel).

Na, erre - küldföldre képezni az agyakat - felesleges közpénzt áldozni. Erre gondoltam, amikor azt írtam, hogy nincs "piaca" jelenleg ennek. Amire lehet piac, az egy CEU-hoz hasonló kis méretű elitképző, ami viszont piaci / alapítványi / önköltséges alapon is idejön, ha megfelelő fogadtatásban részesül. De ha nem is önfinanszírozó, akkor sem kell rá százmilliárdokat költeni, sokkal kevesebből is kihozható.

Nekünk az agyelszívást úgy kellene elkezdeni megállítani, hogy új elit egyetem helyett az MTA keretein belül, illetve a meglevő egyetemeken futó tudományos projektek támogatását kellene jócskán növelni. Hogy egy hazai kutató ne csak úgy tudjon itthon kutatni, hogy vagy EU-s pénzt gründol rá, vagy sehogy, kénytelen kimenni valahova nyugatra. Ezzel kutatást is itthon lehetne tartani, és a minőségi oktatókat is, ami az egyetemi oktatás színvonalát is javítaná.
peterk2005

ajánlott irodalom: Granowetter: The strength of weak ties
s helyezd el a globalizált világban

Amúgy szerintetek mennyibe kerülne egy top 30 felsőoktatási program felépítése?
Helmut Zimmer

Egy kínai finanszírozott Budapest-Berlin vasútvonalból kijönne 😀
Gyurma Pappa

Persze! Én a politika részével most nem foglalkoznék, bár a topic mást sugall 😊 )

Fudan-a világ 31. helyre rangsorolt egyeteme (nem mintha ez 20-50 közt sokat számítana).
5-7 közötti Nobel díjas tudós 3-5 közötti Fields érmes kutató - de ez csak a kirakat .......végtelen mennyiségű 1 körös technológiai alapkutatás, az ebből fakadó ösztöndíj rendszerrel , ami dobálja a tehetséges diákokat globális nagyvállalatok vezetői programjaiba, később vezetői pozícióiba....
Nem ugyanaz mint, amikor a nagy magyar multi Veszprémből, meg a Közgázról elhozza a legjobbakat, vagy az autóipar Győrből, és leteszi őket a sorra.
Az elit egyetemeken a kitermelt elit a termék....amely részben visszacsatornázható a rendszerbe, későbbi támogatóként, megbízóként, szponzorként. De a legfontosabb termék maga a kutató....
Olyan verseny van a felkészült kutatókért, Forschungs-professorokért, PL-ekért, hogy elképesztő.

Állandó vita a társadalomfilozófus kollegák közt a skandináv iskolarendszer. Olyan erős az alapoktatás a Skandináv országokban, hog ybesír az ember szeme, és van kb 10-12 5-ös alá egyetem...és az elit megy a Delftre, OxBridgebe. Londonba, Zürichbe, Münchenbe, Heidelbergbe, Bonn (matek tanszék -ott is van két Fields érem), Szentpétervárra, PolyTechnique-re, stb.

Barátom fogalmazta meg remekül. Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot. A skandináv elit azért hazaér.... és a magyar???!
Helmut Zimmer

Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot.
Pöfikt, vagy majdnem pörfik.....de teccccc.

Bennem ez kb. 20 éve fogalmazódott meg talán ( az USA átlagnépességének intellektusát és elitképzésének, ill. egyben az ország sikerességének dichotómiájáról olvasva picit): a nemzetközi verseny alapvetően az elitek versenye.
Hmmm......tetszik a barátod gondolata. Ugyanakkor a nép mentális egészsége sem elhanyagolandó, elvégre az termeli ki az elitet. Hmmmm.....mindenesetre továbbgondolásra érdemes lehet az egész gondolatkör.
Gaius

Az USA nem azért lett "sikeres", mert az elitje elit képességű és/vagy elit egyetemei vannak, hanem azért, mert a világ legnagyobb egységes belső kapitalista piaca (volt sokáig), egységes szabályozással, egy nyelvvel, stb. Egyszerűen a helyzete determinálta, hogy "sikeres" legyen. A "sikeres"-t azért tettem idézőjelbe, mert ez nem valódi siker. Persze jobb USA-nak lenni, mint Brazíliának, de ismétlem, a kettő közötti különbség nem az oktatási rendszerük vagy az egyetemeik miatt alakult ki. És az USA sem ezért sikeres, ha sikeres, mert ebben a megközelítésben Oroszország is a világ egyik "legsikeresebb" országa, miközben a polgárainak 80%-a olyan életet él, aminél görögnek, portugálnak lenni is jobb. Kínáról nem is beszélve.

Én egyébként amellett, hogy nagyon is képzés párti vagyok - szinte nincs felső határa annak, amennyit hajlandó lennék elfogadni, hogy GDP arányosan oktatásra költsünk -, aközben azt gondolom, hogy annyira van nekünk szükségünk top30 / top50 egyetemre, amennyire olimpiára vagy világkiállításra. Semennyire. Nincs svéd, norvég, finn, dán top egyetem sem, és egész jól elvannak nélküle. Mindegyik felsorolt ország a világ élvonalában van diplomázottság, nyelvtudás, stb. szempontjából.

Ettől függetlenül, értelemszerűen, nem mennék ki az utcára tiltakozni, ha a világ top30 egyeteme közül valamelyik ide akarna jönni. De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát. Amelyik csak közpénzen jön, közpénzen tud / akar idejönni, annak itt nincs igazán "piaca". Anélkül meg csak egy mesterségesen tenntartott fölöslegesen drága luxuscikk. És (ezért is) csak viszi a pénzt. Azt a rengeteg pénzt, amibe egy ilye elit egyetem kerül, sokkal hasznosabban is el lehet költeni az oktatásra.
peterk2005

De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Ez nagyon szépen hangzik, csak ennek feltételei is vannak. Agyelszívásnak akkor és ott van értelme, ahol és amikor azokat az agyakat foglalkoztatni is tudják a képzés után. Egy nálunk létesített elit egyetem a jelenlegi - és még középtávon sem megváltoztatható - körülmények között egészen egyszerűen külföldre termelné az agyakat. mert itthon nem lenne rá elég fizetőképes kereslet. A fizetőképesen és a keresleten is hangsúly van. Sem elég "elit" állás nincs, mert kevés a tech cég, kevés az itt K&F-et végző piaci szereplő, de ha még az lenne is, fizetőképesség végképp nincs. Értsd ezt úgy, hogy nyilván sokkal szívesebben vennék fel egy Stanfordhoz vagy MIThez mérhető színvonalú képzést kapó frissen végzett informatikus. mint egy Győrött vagy Szegeden végzettet, csak esélyem sincs rá, mert nem tudom megfizetni. A magyar IT cégek zöme szintén nem tudja megfizetni. Ezek a frissen végzett informatikusok megkapják a papírjukat és azzal a lendülettel mennek is külföldre, mert sorban állnak értük a fizetőképes munkáltatók, olyan bérajánlattal, ami itthon kitermelhetetlen.

És ezek még visszajönni sem tudnak, mert öt-tíz évvel később sincs olyan hazai lehetőség, ami versenyképes bért tudna kínálni (egy kevés lehet, hogy hazajön top menedzsernek valahova, ami versenyképes, de a nagy többségüknek nincs elég állás itthon hasonló bérezéssel).

Na, erre - küldföldre képezni az agyakat - felesleges közpénzt áldozni. Erre gondoltam, amikor azt írtam, hogy nincs "piaca" jelenleg ennek. Amire lehet piac, az egy CEU-hoz hasonló kis méretű elitképző, ami viszont piaci / alapítványi / önköltséges alapon is idejön, ha megfelelő fogadtatásban részesül. De ha nem is önfinanszírozó, akkor sem kell rá százmilliárdokat költeni, sokkal kevesebből is kihozható.

Nekünk az agyelszívást úgy kellene elkezdeni megállítani, hogy új elit egyetem helyett az MTA keretein belül, illetve a meglevő egyetemeken futó tudományos projektek támogatását kellene jócskán növelni. Hogy egy hazai kutató ne csak úgy tudjon itthon kutatni, hogy vagy EU-s pénzt gründol rá, vagy sehogy, kénytelen kimenni valahova nyugatra. Ezzel kutatást is itthon lehetne tartani, és a minőségi oktatókat is, ami az egyetemi oktatás színvonalát is javítaná.

Nah ennyit arrol hogy jon a Fudan Magyarorszagra 😀

A minapi adjunktus-bér vitához kapcsolódóan, kíváncsi lennék, hogy ki hogyan magyarázza az elmúlt hetek bérekkel kapcsolatos döntéseit, illetve egyeztetéseit. Konkrétan arra gondolok, hogy előbb az állam megemelte a minimálbért 20%-al, és a bérminimumot szintén közel 20%-al, majd a pedagógusoknak 10%-os emelést javasolt a legutóbbi tárgyaláson:

 www.portfolio.hu/gazdasag/20211106/arcpirito-ajanlatot-kaptak-a-tanarok-a-szakmunkas-bert-se-adna-meg-nekik-a-kormany-509012

Vanepiac, nicsepiac, hol van piac, ha van piac, ésatöbbi. Ez a sztori hogyan illeszkedik a minapi vitába?

"Mint pl tavassszal a VG fórumán, a gazdaság fő vezetői előtt tartott beszédét, amire még az alapvetően a leszavazására hajlandó kollégám is azt mondta: miért nem mindig így beszél?"
tudom-tudom, horribile dictu, magunktól idézni ősbűn, csak élek a gyanúperrel, hogy sokan nem látták, a vitaindítónak szánt bejegyzésem egyik gondolatát, ezért gondoltam inkább belinkelem, aztán akit érdekel, érdekel, eméssze magában, akit nem, annak úgyis mindegy

 www.youtube.com/watch?v=71xePVQ_0aM

a politikai diszkrepanciáktól, meg elszólásoktól eltekintve az egész beszédet.....nem hibátlan, szó se róla.....vannak ellentmondások.....(a lépéseket illetően is), de világlátásilag, hogyan szemléli a világ jelenét, jövőjét, s hogy kell megszervezni egy ekkora országot ebben a világban? s milyen mélységében látja át ezt a szervezettséget, akárcsak a gazdaság terén? ez nem MZP buzizós szintje....már bocsánat......

ps nem tavasz, június volt már.....mea culpa
Gaius

Bmennyire hihetetlen én elolvasom az összes beszédet amit felraknak a kormány.hura sztem ez is volt fenn.

Gazdaságilag vszeg nagyon sok mindent jól lát ő és/vagy a közvetlen stáb. Ezzel sosem vitatkoztam. Az hogy az itthoni adó programmal nem értek egyet az inkább meggyőződés kérdése nalam.

Azzal nem értek egyet h mennyire tesz ki minket az oroszoknak gazdaságilag és politikailag és ugyanez igaz a kínaiakkal kapcsolatban is (ezt a 0 hitelt nem hiszem el mert tudom h nem igaz de titoktartás miatt erről nem írhatok többet).

Ugye én már ezerszer leírtam h nekem alapvetően mi a legnagyobb problémám OVval amely nagy részben saját szakteruletemmel kapcsolatos.
csebi

bármennyire hihetetlen, nekem minden nap az index-444-24.hu-val indul a reggel, kiegészülve a kuruccal (mert egyes ügyekben nem szaroznak monogramokkal stb), az átlátszóval és a telex-szel....mert informatívak, s nem szabom fel az agyam a körítésen.

Azzal nem értek egyet h mennyire tesz ki minket az oroszoknak gazdaságilag és politikailag és ugyanez igaz a kínaiakkal kapcsolatban is

Hmmm....a 2000-es években járunk már....egy nyugati katonai szövetség (amiben épp mintha Wash. akarna "különutas" lenni ld. AUKUS) részeként, és egy olyan EU tagjaként, ami hmmm.....mondjuk úgy jelentős kihívások előtt áll. Amennyiben a szerződéses kötelezettségeket betartjuk (ebben a NATO-kötelezettségeket komolyabban veszem figyelembe, mert ridegebb, nincs pártpolitikai átitatottsága, szemben az EU-s vitákkal) értsd egy adott mozgástéren belül a "különutasság" joga miért ne illetne meg bárkit? Reálpolitika és geopolitika rulez. Vannak földrajzi adottságok, interdependens világban élünk, Oroszországtól még a németek is függnek, ld. NS2. Nem csak az alapítók gondolkodhatnak "megerősített együttműködésben", hanem az újabbak is (ld. V4, vagy akár a Baltiak). Ha annyira túlzott lenne az "orosz kitettségünk", azt azért Varsó jelezné sztem. Pont ezek Brüsszel előnyei, szemben a 90 előtti világgal. Még.

Végre!
Gődény György is indul 2022-es választáson, a Normális Élet Pártja mind a 106 választókerületben indít jelöltet
 azonnali.hu/cikk/20211105_godeny-gyorgy-is-indul-2022-es-valasztason-a-normalis-elet-partja-mind-a-106-valasztokeruletben-indit-jeloltet
nagylaza

Aaron Rodgers ezt biztos lájkolná
VvAlekosz

legutóbb is indult 😀

peterk2005

az usa sikerének legfontosabb része az hogy az összes ellenfele lenullázta magát

Végre!
Gődény György is indul 2022-es választáson, a Normális Élet Pártja mind a 106 választókerületben indít jelöltet
 azonnali.hu/cikk/20211105_godeny-gyorgy-is-indul-2022-es-valasztason-a-normalis-elet-partja-mind-a-106-valasztokeruletben-indit-jeloltet
nagylaza

Aaron Rodgers ezt biztos lájkolná

Végre!
Gődény György is indul 2022-es választáson, a Normális Élet Pártja mind a 106 választókerületben indít jelöltet
 azonnali.hu/cikk/20211105_godeny-gyorgy-is-indul-2022-es-valasztason-a-normalis-elet-partja-mind-a-106-valasztokeruletben-indit-jeloltet

Amúgy szerintetek mennyibe kerülne egy top 30 felsőoktatási program felépítése?
Helmut Zimmer

Egy kínai finanszírozott Budapest-Berlin vasútvonalból kijönne 😀
Gyurma Pappa

Persze! Én a politika részével most nem foglalkoznék, bár a topic mást sugall 😊 )

Fudan-a világ 31. helyre rangsorolt egyeteme (nem mintha ez 20-50 közt sokat számítana).
5-7 közötti Nobel díjas tudós 3-5 közötti Fields érmes kutató - de ez csak a kirakat .......végtelen mennyiségű 1 körös technológiai alapkutatás, az ebből fakadó ösztöndíj rendszerrel , ami dobálja a tehetséges diákokat globális nagyvállalatok vezetői programjaiba, később vezetői pozícióiba....
Nem ugyanaz mint, amikor a nagy magyar multi Veszprémből, meg a Közgázról elhozza a legjobbakat, vagy az autóipar Győrből, és leteszi őket a sorra.
Az elit egyetemeken a kitermelt elit a termék....amely részben visszacsatornázható a rendszerbe, későbbi támogatóként, megbízóként, szponzorként. De a legfontosabb termék maga a kutató....
Olyan verseny van a felkészült kutatókért, Forschungs-professorokért, PL-ekért, hogy elképesztő.

Állandó vita a társadalomfilozófus kollegák közt a skandináv iskolarendszer. Olyan erős az alapoktatás a Skandináv országokban, hog ybesír az ember szeme, és van kb 10-12 5-ös alá egyetem...és az elit megy a Delftre, OxBridgebe. Londonba, Zürichbe, Münchenbe, Heidelbergbe, Bonn (matek tanszék -ott is van két Fields érem), Szentpétervárra, PolyTechnique-re, stb.

Barátom fogalmazta meg remekül. Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot. A skandináv elit azért hazaér.... és a magyar???!
Helmut Zimmer

Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot.
Pöfikt, vagy majdnem pörfik.....de teccccc.

Bennem ez kb. 20 éve fogalmazódott meg talán ( az USA átlagnépességének intellektusát és elitképzésének, ill. egyben az ország sikerességének dichotómiájáról olvasva picit): a nemzetközi verseny alapvetően az elitek versenye.
Hmmm......tetszik a barátod gondolata. Ugyanakkor a nép mentális egészsége sem elhanyagolandó, elvégre az termeli ki az elitet. Hmmmm.....mindenesetre továbbgondolásra érdemes lehet az egész gondolatkör.
Gaius

Az USA nem azért lett "sikeres", mert az elitje elit képességű és/vagy elit egyetemei vannak, hanem azért, mert a világ legnagyobb egységes belső kapitalista piaca (volt sokáig), egységes szabályozással, egy nyelvvel, stb. Egyszerűen a helyzete determinálta, hogy "sikeres" legyen. A "sikeres"-t azért tettem idézőjelbe, mert ez nem valódi siker. Persze jobb USA-nak lenni, mint Brazíliának, de ismétlem, a kettő közötti különbség nem az oktatási rendszerük vagy az egyetemeik miatt alakult ki. És az USA sem ezért sikeres, ha sikeres, mert ebben a megközelítésben Oroszország is a világ egyik "legsikeresebb" országa, miközben a polgárainak 80%-a olyan életet él, aminél görögnek, portugálnak lenni is jobb. Kínáról nem is beszélve.

Én egyébként amellett, hogy nagyon is képzés párti vagyok - szinte nincs felső határa annak, amennyit hajlandó lennék elfogadni, hogy GDP arányosan oktatásra költsünk -, aközben azt gondolom, hogy annyira van nekünk szükségünk top30 / top50 egyetemre, amennyire olimpiára vagy világkiállításra. Semennyire. Nincs svéd, norvég, finn, dán top egyetem sem, és egész jól elvannak nélküle. Mindegyik felsorolt ország a világ élvonalában van diplomázottság, nyelvtudás, stb. szempontjából.

Ettől függetlenül, értelemszerűen, nem mennék ki az utcára tiltakozni, ha a világ top30 egyeteme közül valamelyik ide akarna jönni. De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát. Amelyik csak közpénzen jön, közpénzen tud / akar idejönni, annak itt nincs igazán "piaca". Anélkül meg csak egy mesterségesen tenntartott fölöslegesen drága luxuscikk. És (ezért is) csak viszi a pénzt. Azt a rengeteg pénzt, amibe egy ilye elit egyetem kerül, sokkal hasznosabban is el lehet költeni az oktatásra.
peterk2005

Annyi kiegészítés h pl svéd egyetemeken EUs diákoknak nincs tandíj és így vannak top 100ban. Azért ez nem mindegy sztem.

Amúgy szerintetek mennyibe kerülne egy top 30 felsőoktatási program felépítése?
Helmut Zimmer

Egy kínai finanszírozott Budapest-Berlin vasútvonalból kijönne 😀
Gyurma Pappa

Persze! Én a politika részével most nem foglalkoznék, bár a topic mást sugall 😊 )

Fudan-a világ 31. helyre rangsorolt egyeteme (nem mintha ez 20-50 közt sokat számítana).
5-7 közötti Nobel díjas tudós 3-5 közötti Fields érmes kutató - de ez csak a kirakat .......végtelen mennyiségű 1 körös technológiai alapkutatás, az ebből fakadó ösztöndíj rendszerrel , ami dobálja a tehetséges diákokat globális nagyvállalatok vezetői programjaiba, később vezetői pozícióiba....
Nem ugyanaz mint, amikor a nagy magyar multi Veszprémből, meg a Közgázról elhozza a legjobbakat, vagy az autóipar Győrből, és leteszi őket a sorra.
Az elit egyetemeken a kitermelt elit a termék....amely részben visszacsatornázható a rendszerbe, későbbi támogatóként, megbízóként, szponzorként. De a legfontosabb termék maga a kutató....
Olyan verseny van a felkészült kutatókért, Forschungs-professorokért, PL-ekért, hogy elképesztő.

Állandó vita a társadalomfilozófus kollegák közt a skandináv iskolarendszer. Olyan erős az alapoktatás a Skandináv országokban, hog ybesír az ember szeme, és van kb 10-12 5-ös alá egyetem...és az elit megy a Delftre, OxBridgebe. Londonba, Zürichbe, Münchenbe, Heidelbergbe, Bonn (matek tanszék -ott is van két Fields érem), Szentpétervárra, PolyTechnique-re, stb.

Barátom fogalmazta meg remekül. Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot. A skandináv elit azért hazaér.... és a magyar???!
Helmut Zimmer

Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot.
Pöfikt, vagy majdnem pörfik.....de teccccc.

Bennem ez kb. 20 éve fogalmazódott meg talán ( az USA átlagnépességének intellektusát és elitképzésének, ill. egyben az ország sikerességének dichotómiájáról olvasva picit): a nemzetközi verseny alapvetően az elitek versenye.
Hmmm......tetszik a barátod gondolata. Ugyanakkor a nép mentális egészsége sem elhanyagolandó, elvégre az termeli ki az elitet. Hmmmm.....mindenesetre továbbgondolásra érdemes lehet az egész gondolatkör.
Gaius

Az USA nem azért lett "sikeres", mert az elitje elit képességű és/vagy elit egyetemei vannak, hanem azért, mert a világ legnagyobb egységes belső kapitalista piaca (volt sokáig), egységes szabályozással, egy nyelvvel, stb. Egyszerűen a helyzete determinálta, hogy "sikeres" legyen. A "sikeres"-t azért tettem idézőjelbe, mert ez nem valódi siker. Persze jobb USA-nak lenni, mint Brazíliának, de ismétlem, a kettő közötti különbség nem az oktatási rendszerük vagy az egyetemeik miatt alakult ki. És az USA sem ezért sikeres, ha sikeres, mert ebben a megközelítésben Oroszország is a világ egyik "legsikeresebb" országa, miközben a polgárainak 80%-a olyan életet él, aminél görögnek, portugálnak lenni is jobb. Kínáról nem is beszélve.

Én egyébként amellett, hogy nagyon is képzés párti vagyok - szinte nincs felső határa annak, amennyit hajlandó lennék elfogadni, hogy GDP arányosan oktatásra költsünk -, aközben azt gondolom, hogy annyira van nekünk szükségünk top30 / top50 egyetemre, amennyire olimpiára vagy világkiállításra. Semennyire. Nincs svéd, norvég, finn, dán top egyetem sem, és egész jól elvannak nélküle. Mindegyik felsorolt ország a világ élvonalában van diplomázottság, nyelvtudás, stb. szempontjából.

Ettől függetlenül, értelemszerűen, nem mennék ki az utcára tiltakozni, ha a világ top30 egyeteme közül valamelyik ide akarna jönni. De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát. Amelyik csak közpénzen jön, közpénzen tud / akar idejönni, annak itt nincs igazán "piaca". Anélkül meg csak egy mesterségesen tenntartott fölöslegesen drága luxuscikk. És (ezért is) csak viszi a pénzt. Azt a rengeteg pénzt, amibe egy ilye elit egyetem kerül, sokkal hasznosabban is el lehet költeni az oktatásra.
peterk2005

...igaz ez?! 😀
 www.youtube.com/watch?v=cztpfIYLPSw

"Mint pl tavassszal a VG fórumán, a gazdaság fő vezetői előtt tartott beszédét, amire még az alapvetően a leszavazására hajlandó kollégám is azt mondta: miért nem mindig így beszél?"
tudom-tudom, horribile dictu, magunktól idézni ősbűn, csak élek a gyanúperrel, hogy sokan nem látták, a vitaindítónak szánt bejegyzésem egyik gondolatát, ezért gondoltam inkább belinkelem, aztán akit érdekel, érdekel, eméssze magában, akit nem, annak úgyis mindegy

 www.youtube.com/watch?v=71xePVQ_0aM

a politikai diszkrepanciáktól, meg elszólásoktól eltekintve az egész beszédet.....nem hibátlan, szó se róla.....vannak ellentmondások.....(a lépéseket illetően is), de világlátásilag, hogyan szemléli a világ jelenét, jövőjét, s hogy kell megszervezni egy ekkora országot ebben a világban? s milyen mélységében látja át ezt a szervezettséget, akárcsak a gazdaság terén? ez nem MZP buzizós szintje....már bocsánat......

ps nem tavasz, június volt már.....mea culpa
Gaius

Bmennyire hihetetlen én elolvasom az összes beszédet amit felraknak a kormány.hura sztem ez is volt fenn.

Gazdaságilag vszeg nagyon sok mindent jól lát ő és/vagy a közvetlen stáb. Ezzel sosem vitatkoztam. Az hogy az itthoni adó programmal nem értek egyet az inkább meggyőződés kérdése nalam.

Azzal nem értek egyet h mennyire tesz ki minket az oroszoknak gazdaságilag és politikailag és ugyanez igaz a kínaiakkal kapcsolatban is (ezt a 0 hitelt nem hiszem el mert tudom h nem igaz de titoktartás miatt erről nem írhatok többet).

Ugye én már ezerszer leírtam h nekem alapvetően mi a legnagyobb problémám OVval amely nagy részben saját szakteruletemmel kapcsolatos.

Amúgy szerintetek mennyibe kerülne egy top 30 felsőoktatási program felépítése?
Helmut Zimmer

Egy kínai finanszírozott Budapest-Berlin vasútvonalból kijönne 😀
Gyurma Pappa

Persze! Én a politika részével most nem foglalkoznék, bár a topic mást sugall 😊 )

Fudan-a világ 31. helyre rangsorolt egyeteme (nem mintha ez 20-50 közt sokat számítana).
5-7 közötti Nobel díjas tudós 3-5 közötti Fields érmes kutató - de ez csak a kirakat .......végtelen mennyiségű 1 körös technológiai alapkutatás, az ebből fakadó ösztöndíj rendszerrel , ami dobálja a tehetséges diákokat globális nagyvállalatok vezetői programjaiba, később vezetői pozícióiba....
Nem ugyanaz mint, amikor a nagy magyar multi Veszprémből, meg a Közgázról elhozza a legjobbakat, vagy az autóipar Győrből, és leteszi őket a sorra.
Az elit egyetemeken a kitermelt elit a termék....amely részben visszacsatornázható a rendszerbe, későbbi támogatóként, megbízóként, szponzorként. De a legfontosabb termék maga a kutató....
Olyan verseny van a felkészült kutatókért, Forschungs-professorokért, PL-ekért, hogy elképesztő.

Állandó vita a társadalomfilozófus kollegák közt a skandináv iskolarendszer. Olyan erős az alapoktatás a Skandináv országokban, hog ybesír az ember szeme, és van kb 10-12 5-ös alá egyetem...és az elit megy a Delftre, OxBridgebe. Londonba, Zürichbe, Münchenbe, Heidelbergbe, Bonn (matek tanszék -ott is van két Fields érem), Szentpétervárra, PolyTechnique-re, stb.

Barátom fogalmazta meg remekül. Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot. A skandináv elit azért hazaér.... és a magyar???!
Helmut Zimmer

Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot.
Pöfikt, vagy majdnem pörfik.....de teccccc.

Bennem ez kb. 20 éve fogalmazódott meg talán ( az USA átlagnépességének intellektusát és elitképzésének, ill. egyben az ország sikerességének dichotómiájáról olvasva picit): a nemzetközi verseny alapvetően az elitek versenye.
Hmmm......tetszik a barátod gondolata. Ugyanakkor a nép mentális egészsége sem elhanyagolandó, elvégre az termeli ki az elitet. Hmmmm.....mindenesetre továbbgondolásra érdemes lehet az egész gondolatkör.
Gaius

Az USA nem azért lett "sikeres", mert az elitje elit képességű és/vagy elit egyetemei vannak, hanem azért, mert a világ legnagyobb egységes belső kapitalista piaca (volt sokáig), egységes szabályozással, egy nyelvvel, stb. Egyszerűen a helyzete determinálta, hogy "sikeres" legyen. A "sikeres"-t azért tettem idézőjelbe, mert ez nem valódi siker. Persze jobb USA-nak lenni, mint Brazíliának, de ismétlem, a kettő közötti különbség nem az oktatási rendszerük vagy az egyetemeik miatt alakult ki. És az USA sem ezért sikeres, ha sikeres, mert ebben a megközelítésben Oroszország is a világ egyik "legsikeresebb" országa, miközben a polgárainak 80%-a olyan életet él, aminél görögnek, portugálnak lenni is jobb. Kínáról nem is beszélve.

Én egyébként amellett, hogy nagyon is képzés párti vagyok - szinte nincs felső határa annak, amennyit hajlandó lennék elfogadni, hogy GDP arányosan oktatásra költsünk -, aközben azt gondolom, hogy annyira van nekünk szükségünk top30 / top50 egyetemre, amennyire olimpiára vagy világkiállításra. Semennyire. Nincs svéd, norvég, finn, dán top egyetem sem, és egész jól elvannak nélküle. Mindegyik felsorolt ország a világ élvonalában van diplomázottság, nyelvtudás, stb. szempontjából.

Ettől függetlenül, értelemszerűen, nem mennék ki az utcára tiltakozni, ha a világ top30 egyeteme közül valamelyik ide akarna jönni. De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát. Amelyik csak közpénzen jön, közpénzen tud / akar idejönni, annak itt nincs igazán "piaca". Anélkül meg csak egy mesterségesen tenntartott fölöslegesen drága luxuscikk. És (ezért is) csak viszi a pénzt. Azt a rengeteg pénzt, amibe egy ilye elit egyetem kerül, sokkal hasznosabban is el lehet költeni az oktatásra.
peterk2005

De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....

Amúgy szerintetek mennyibe kerülne egy top 30 felsőoktatási program felépítése?
Helmut Zimmer

Egy kínai finanszírozott Budapest-Berlin vasútvonalból kijönne 😀
Gyurma Pappa

Persze! Én a politika részével most nem foglalkoznék, bár a topic mást sugall 😊 )

Fudan-a világ 31. helyre rangsorolt egyeteme (nem mintha ez 20-50 közt sokat számítana).
5-7 közötti Nobel díjas tudós 3-5 közötti Fields érmes kutató - de ez csak a kirakat .......végtelen mennyiségű 1 körös technológiai alapkutatás, az ebből fakadó ösztöndíj rendszerrel , ami dobálja a tehetséges diákokat globális nagyvállalatok vezetői programjaiba, később vezetői pozícióiba....
Nem ugyanaz mint, amikor a nagy magyar multi Veszprémből, meg a Közgázról elhozza a legjobbakat, vagy az autóipar Győrből, és leteszi őket a sorra.
Az elit egyetemeken a kitermelt elit a termék....amely részben visszacsatornázható a rendszerbe, későbbi támogatóként, megbízóként, szponzorként. De a legfontosabb termék maga a kutató....
Olyan verseny van a felkészült kutatókért, Forschungs-professorokért, PL-ekért, hogy elképesztő.

Állandó vita a társadalomfilozófus kollegák közt a skandináv iskolarendszer. Olyan erős az alapoktatás a Skandináv országokban, hog ybesír az ember szeme, és van kb 10-12 5-ös alá egyetem...és az elit megy a Delftre, OxBridgebe. Londonba, Zürichbe, Münchenbe, Heidelbergbe, Bonn (matek tanszék -ott is van két Fields érem), Szentpétervárra, PolyTechnique-re, stb.

Barátom fogalmazta meg remekül. Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot. A skandináv elit azért hazaér.... és a magyar???!
Helmut Zimmer

Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot.
Pöfikt, vagy majdnem pörfik.....de teccccc.

Bennem ez kb. 20 éve fogalmazódott meg talán ( az USA átlagnépességének intellektusát és elitképzésének, ill. egyben az ország sikerességének dichotómiájáról olvasva picit): a nemzetközi verseny alapvetően az elitek versenye.
Hmmm......tetszik a barátod gondolata. Ugyanakkor a nép mentális egészsége sem elhanyagolandó, elvégre az termeli ki az elitet. Hmmmm.....mindenesetre továbbgondolásra érdemes lehet az egész gondolatkör.
Gaius

Az USA nem azért lett "sikeres", mert az elitje elit képességű és/vagy elit egyetemei vannak, hanem azért, mert a világ legnagyobb egységes belső kapitalista piaca (volt sokáig), egységes szabályozással, egy nyelvvel, stb. Egyszerűen a helyzete determinálta, hogy "sikeres" legyen. A "sikeres"-t azért tettem idézőjelbe, mert ez nem valódi siker. Persze jobb USA-nak lenni, mint Brazíliának, de ismétlem, a kettő közötti különbség nem az oktatási rendszerük vagy az egyetemeik miatt alakult ki. És az USA sem ezért sikeres, ha sikeres, mert ebben a megközelítésben Oroszország is a világ egyik "legsikeresebb" országa, miközben a polgárainak 80%-a olyan életet él, aminél görögnek, portugálnak lenni is jobb. Kínáról nem is beszélve.

Én egyébként amellett, hogy nagyon is képzés párti vagyok - szinte nincs felső határa annak, amennyit hajlandó lennék elfogadni, hogy GDP arányosan oktatásra költsünk -, aközben azt gondolom, hogy annyira van nekünk szükségünk top30 / top50 egyetemre, amennyire olimpiára vagy világkiállításra. Semennyire. Nincs svéd, norvég, finn, dán top egyetem sem, és egész jól elvannak nélküle. Mindegyik felsorolt ország a világ élvonalában van diplomázottság, nyelvtudás, stb. szempontjából.

Ettől függetlenül, értelemszerűen, nem mennék ki az utcára tiltakozni, ha a világ top30 egyeteme közül valamelyik ide akarna jönni. De az ne közpénzen, több száz milliárdért jöjjön, hanem finanszírozza saját magát. Amelyik csak közpénzen jön, közpénzen tud / akar idejönni, annak itt nincs igazán "piaca". Anélkül meg csak egy mesterségesen tenntartott fölöslegesen drága luxuscikk. És (ezért is) csak viszi a pénzt. Azt a rengeteg pénzt, amibe egy ilye elit egyetem kerül, sokkal hasznosabban is el lehet költeni az oktatásra.

"Mint pl tavassszal a VG fórumán, a gazdaság fő vezetői előtt tartott beszédét, amire még az alapvetően a leszavazására hajlandó kollégám is azt mondta: miért nem mindig így beszél?"
tudom-tudom, horribile dictu, magunktól idézni ősbűn, csak élek a gyanúperrel, hogy sokan nem látták, a vitaindítónak szánt bejegyzésem egyik gondolatát, ezért gondoltam inkább belinkelem, aztán akit érdekel, érdekel, eméssze magában, akit nem, annak úgyis mindegy

 www.youtube.com/watch?v=71xePVQ_0aM

a politikai diszkrepanciáktól, meg elszólásoktól eltekintve az egész beszédet.....nem hibátlan, szó se róla.....vannak ellentmondások.....(a lépéseket illetően is), de világlátásilag, hogyan szemléli a világ jelenét, jövőjét, s hogy kell megszervezni egy ekkora országot ebben a világban? s milyen mélységében látja át ezt a szervezettséget, akárcsak a gazdaság terén? ez nem MZP buzizós szintje....már bocsánat......

ps nem tavasz, június volt már.....mea culpa

Amúgy szerintetek mennyibe kerülne egy top 30 felsőoktatási program felépítése?
Helmut Zimmer

Egy kínai finanszírozott Budapest-Berlin vasútvonalból kijönne 😀
Gyurma Pappa

Persze! Én a politika részével most nem foglalkoznék, bár a topic mást sugall 😊 )

Fudan-a világ 31. helyre rangsorolt egyeteme (nem mintha ez 20-50 közt sokat számítana).
5-7 közötti Nobel díjas tudós 3-5 közötti Fields érmes kutató - de ez csak a kirakat .......végtelen mennyiségű 1 körös technológiai alapkutatás, az ebből fakadó ösztöndíj rendszerrel , ami dobálja a tehetséges diákokat globális nagyvállalatok vezetői programjaiba, később vezetői pozícióiba....
Nem ugyanaz mint, amikor a nagy magyar multi Veszprémből, meg a Közgázról elhozza a legjobbakat, vagy az autóipar Győrből, és leteszi őket a sorra.
Az elit egyetemeken a kitermelt elit a termék....amely részben visszacsatornázható a rendszerbe, későbbi támogatóként, megbízóként, szponzorként. De a legfontosabb termék maga a kutató....
Olyan verseny van a felkészült kutatókért, Forschungs-professorokért, PL-ekért, hogy elképesztő.

Állandó vita a társadalomfilozófus kollegák közt a skandináv iskolarendszer. Olyan erős az alapoktatás a Skandináv országokban, hog ybesír az ember szeme, és van kb 10-12 5-ös alá egyetem...és az elit megy a Delftre, OxBridgebe. Londonba, Zürichbe, Münchenbe, Heidelbergbe, Bonn (matek tanszék -ott is van két Fields érem), Szentpétervárra, PolyTechnique-re, stb.

Barátom fogalmazta meg remekül. Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot. A skandináv elit azért hazaér.... és a magyar???!
Helmut Zimmer

Az alapképzés nagyon fontos egy nép mentális egészsége szempontjából, de az elit fogja végül naggyá tnni az országot.
Pöfikt, vagy majdnem pörfik.....de teccccc.

Bennem ez kb. 20 éve fogalmazódott meg talán ( az USA átlagnépességének intellektusát és elitképzésének, ill. egyben az ország sikerességének dichotómiájáról olvasva picit): a nemzetközi verseny alapvetően az elitek versenye.
Hmmm......tetszik a barátod gondolata. Ugyanakkor a nép mentális egészsége sem elhanyagolandó, elvégre az termeli ki az elitet. Hmmmm.....mindenesetre továbbgondolásra érdemes lehet az egész gondolatkör.