Politika

Valaki el tudja magyarázni mi ez ?
És hogy minket miért nem érint?
 index.hu/kulfold/2021/11/07/ausztria-energiavalsag-b-terv-fegyveres-erok-aramszunet/
VvAlekosz

Ez két-három hete fut a kormányközeli médiában meg a Facebookon, főleg orosz kötődésű propaganda oldalak tolják ezerrel, illetve a kint dolgozók csoportjaiban megy. Keres rá: osztrák áramszünet. Az index mellett csak kamu hírportálok jönnek fel, sehol egy komolyan vehető híroldal.

Valahogy rávették az indexet, hogy tolja. "Valahogy", akarom mondani.

Egy lehetséges blackouttal egyébként valóban komolyan számolni kell. Igazából - ahogy azt mondani szokták - nem is az a kérdés, hogy lesz-e, hanem az, hogy mikor. Az év elején Texasban történtek nagyon tanulságosak. )
peterk2005

Mi? 😀

Ne idegesíts már fel. Texas állam kitalálta, hogy ő bizony energiafüggetlen lesz, és leválasztotta magát az országos hálózatról, majd meglepődtek, hogy nem bírják. Plusz nincsenek felkészülve a télies időre, már 2011-ben amikor elkapta őket egy jégvihar, voltak gondok.

Lokális áramkimaradások mindig is voltak/lesznek, de országos szintű blackout szinte kizárt, EU szintű meg lehetetlen. Ahhoz olyan sokhatásnak kellene érnie a hálózatot, hogy pl. az összes gázerőmű egyszerre kapcsol le. Ahol mi lakunk, egy nagyobb vihar még két éve is elvitte az egész városrészben az áramot, mert szar volt az alközpont, akkor most mi van?

Ez olyan, mint a bibliában a példabeszédek. Jópofa sztorik, csak nem következik belőlük semmi.

"jópofa sztorik", amikből nem jön ki semmi? hmmmmm.....nemtom, igaz, ami igaz.....többet forgattam Kissinger, vagy Huntington lapjait, mint a Bibliát, De hitem van, és ez azért elég erős állítás. És az állításod sértés sokak számára.
Gaius

Akik számára sértés, azok agyhalott vallásos faszkalapok, akik annyira hülyék, hogy hinni akarnak valamiben, ami egyébként egzaktul tudható, és hinni akarnak olyanban is, ami meg nem tudható, mert képtelenek elfogadni, hogy bizony nem ismerhető meg minden, és lusták vagy kényelmesek utánajárni, hogy mi az, ami mégis.
Aki meg akkora seggarc, hogy a vallásban keresi a megoldásokat, azt úgyse lehet megsérteni semmivel sem.

bármely
sztoriból jöhet végletes katasztrófa nem fogom itt riasztani a
én majd a Zembereket....mindenki joga, hogy úgy szavazzon, ahogy........"aki hülye haljon meg", vagy szenvedje el..... jeligével
Gaius

csak a "bármely" sztori az ritkán van úgy tekintve tömegek által hogy az egyetelen egyetemes igazság

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

1990 és 2010 között nem voltak autoriter rendszerek, mégis szar volt a felsőoktatás - bizonyos területeken, mint akárcsak az iskolával szembeni hallgatói fellépések lehetősége, még rosszabb volt mint most - akkor kinek nem volt érdeke? A rendszerek milyenségégtől (autoriter, demokratikus stb.) függetlenül szar a felsőoktatás, nem azok következményeképpen. Csak jó magyar szokás szerint egyszerűbb egy külső felelőst keresni (a kormány, Soros, a migránsok akárki) és nem megnézni, hogy esetleg, talán, az egyetemek se tesznek egy szalmaszálat se keresztbe, hogy maguktól fejlődjenek.
MC12

Utoljára általánosban érveltem így apámnak, hogy "de mindenki egyest kapott". Lehet hogy a régi is szar volt, valami miatt, de ez az érved nem cáfolja az állításomat, miszerint egy OV vezette NER-nek nem érdeke javítani rajta. Cáfold meg, ha nincs igazam, de ne egy ilyen "elmúltnyócév" panelt dobjál ide.
Azt meg kifejthetnéd, hogy az egyetemeknek milyen szalmaszálakat kellene keresztbe tenniük? Gondolom az lenne a számodra elfogadható, ha ugyanezen a finanszírozási szinten is megmutatnák, hogy ők kurva lelkesek, és a színvonal folyamatosan emelkedik, az oktatói gárda kiteszi a lelkét, stb, és megérdemlik a többletfinanszírozást. Csak akkor meg felmerülne a jogos kérdés, hogy de hát ennyiből is faszán működik, minek költsünk rá még többet?
Lecsó

Azt írtad, hogy azért nem lesz jó a felsőoktatás, mert az autoriter rendszereknek nem áll érdekében, hogy jó legyen. Én csupán azt bátorkodtam megjegyezni, hogy nincs, vagy nem sok köze van az autoriter berendezkedésnek a felsőoktatás minőségéhez, hiszen előtte is szar volt. Az autoriter rendszer se nem rontott se nem javított rajta különösebben, legalábbis én nem vettem észre, hogy az Elte OV előtt top 100-as lett volna, OV után meg kizuhant az 500-ból.

Elárulom neked, hogy az egyetemeknek milyen szalmaszálat lehetne keresztbe tenni. Jártam magánegyetemre, meg államira is (jó oké, az államit levelezőn fejeztem be de mindegy 😀 ) az államin a számvitelt egy olyan 60+-os oktató tartotta, aki soha nem dolgozott a piacon, erre büszke is volt és igyekezett a lehető legextrémebb, legnyakatekertebb számvitel példákat feladni a vizsgán, aminek a gyakorlati életben 0 az előfordulási esélye. Éppen ezért a bukási arány 90-95%-os volt, attól függően, hogy volt-e kedve részpontszámokat adni vagy sem. És ez nem pénzügy-számvitel szak volt, ahol éppenséggel, még, akár, esetleg tolerálható lenne, mellettem ült egy szegény lány turizmus-vendéglátás szakról akinek azért gondolom sejtjük, mennyi szüksége van ilyen típusú számvitelre. (nem ment át, csak sokadjára).
Na szó se többet, a diákok beszéltek a HÖK-el, akik évekre visszamenőleg kutattak kicsit, és beadtak egy komplett anyagot a Szenátusnak, hogy akkor itt tenni kéne valamit, mert szopatás zajlik. A Szenátus érdemi vizsgálat és kérdés nélkül söpörte le a dolgot, hiszen a Tanár úr itt tanít 35 éve, elismert szakekintély, mégis, hogy gondolják, hogy rossz hírbe hozzák? És ez nem egyedi eset, a legtöbb általam ismert diplomás tud mondani olyan tanárt, komplett tanszéket, ahol a diákok értelmetlen szopatása a cél. Mondjuk kezdhetnék az ilyen szalmaszálakkal.

Szerinted megoldaná a fentebbieket ha X százererrel többet keresnének, szerintem meg nem. Mert a 10-20-30 éve ebben szocializálodott tanári kar esetleg azt szűrné le, hogy jééééééé a fenetbbi mentalitás mellett most kaptam egy valag pénzt is - hát akkor mindent faszán csinálok. Tehát minden szar maradna, és még sokat is keresnének. Remek kilátás.
MC12

Ez olyan, mint a bibliában a példabeszédek. Jópofa sztorik, csak nem következik belőlük semmi.
Minden egyetemen vannak ilyen faszok, és minden egyetemen vannak kitűnő oktatók. A BME-re jártam, ott is tudnék sorolni ilyeneket. Pl aki a Belsőégésű motorok tárgyat egy 62-es kiadású könyvből tanította kb 63 óta, meg azóta is. Direkt nem írom le a nevét... Meg említhetnék pl egy Stépán Gábort, aki a hót száraz 4 féléves mechanikát úgy tudta előadni, hogy ki nem hagytam volna egy előadást sem.

Megint félremagyarázod, amit írtam. Nem azt írtam, hogy a pénz mindent megoldana, de anélkül nem fog menni. Ha úgy tetszik, szükséges, de nem elégséges feltétel.

A korábbi kormányzatokat sem dicsértem, csak annyit jegyeztem meg, hogy a jelenlegi kormányzatnak ha lehetősége lenne is, érdeke nem fűződik ahhoz, hogy javítson a helyzeten.
Lecsó

Ez olyan, mint a bibliában a példabeszédek. Jópofa sztorik, csak nem következik belőlük semmi.

"jópofa sztorik", amikből nem jön ki semmi? hmmmmm.....nemtom, igaz, ami igaz.....többet forgattam Kissinger, vagy Huntington lapjait, mint a Bibliát, De hitem van, és ez azért elég erős állítás. És az állításod sértés sokak számára.
Gaius

ami következik a sztorikból az sokszor végtelenül káros
Negritis

bármely
sztoriból jöhet végletes katasztrófa nem fogom itt riasztani a
én majd a Zembereket....mindenki joga, hogy úgy szavazzon, ahogy........"aki hülye haljon meg", vagy szenvedje el..... jeligével

Egy lehetséges blackouttal egyébként valóban komolyan számolni kell. Igazából - ahogy azt mondani szokták - nem is az a kérdés, hogy lesz-e, hanem az, hogy mikor. Az év elején Texasban történtek nagyon tanulságosak.
peterk2005

azért a texasi eset az elég specifikus
ugye nincs tartalék a rendszerben, nem volt rendes karbantartás és különálló hálózat az egész szóval segítséget se tud kapni

európában nagyon extrém körülmények kellenének hogy megtörténjen

Szerkesztette: Negritis, a vajda

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

1990 és 2010 között nem voltak autoriter rendszerek, mégis szar volt a felsőoktatás - bizonyos területeken, mint akárcsak az iskolával szembeni hallgatói fellépések lehetősége, még rosszabb volt mint most - akkor kinek nem volt érdeke? A rendszerek milyenségégtől (autoriter, demokratikus stb.) függetlenül szar a felsőoktatás, nem azok következményeképpen. Csak jó magyar szokás szerint egyszerűbb egy külső felelőst keresni (a kormány, Soros, a migránsok akárki) és nem megnézni, hogy esetleg, talán, az egyetemek se tesznek egy szalmaszálat se keresztbe, hogy maguktól fejlődjenek.
MC12

Utoljára általánosban érveltem így apámnak, hogy "de mindenki egyest kapott". Lehet hogy a régi is szar volt, valami miatt, de ez az érved nem cáfolja az állításomat, miszerint egy OV vezette NER-nek nem érdeke javítani rajta. Cáfold meg, ha nincs igazam, de ne egy ilyen "elmúltnyócév" panelt dobjál ide.
Azt meg kifejthetnéd, hogy az egyetemeknek milyen szalmaszálakat kellene keresztbe tenniük? Gondolom az lenne a számodra elfogadható, ha ugyanezen a finanszírozási szinten is megmutatnák, hogy ők kurva lelkesek, és a színvonal folyamatosan emelkedik, az oktatói gárda kiteszi a lelkét, stb, és megérdemlik a többletfinanszírozást. Csak akkor meg felmerülne a jogos kérdés, hogy de hát ennyiből is faszán működik, minek költsünk rá még többet?
Lecsó

Azt írtad, hogy azért nem lesz jó a felsőoktatás, mert az autoriter rendszereknek nem áll érdekében, hogy jó legyen. Én csupán azt bátorkodtam megjegyezni, hogy nincs, vagy nem sok köze van az autoriter berendezkedésnek a felsőoktatás minőségéhez, hiszen előtte is szar volt. Az autoriter rendszer se nem rontott se nem javított rajta különösebben, legalábbis én nem vettem észre, hogy az Elte OV előtt top 100-as lett volna, OV után meg kizuhant az 500-ból.

Elárulom neked, hogy az egyetemeknek milyen szalmaszálat lehetne keresztbe tenni. Jártam magánegyetemre, meg államira is (jó oké, az államit levelezőn fejeztem be de mindegy 😀 ) az államin a számvitelt egy olyan 60+-os oktató tartotta, aki soha nem dolgozott a piacon, erre büszke is volt és igyekezett a lehető legextrémebb, legnyakatekertebb számvitel példákat feladni a vizsgán, aminek a gyakorlati életben 0 az előfordulási esélye. Éppen ezért a bukási arány 90-95%-os volt, attól függően, hogy volt-e kedve részpontszámokat adni vagy sem. És ez nem pénzügy-számvitel szak volt, ahol éppenséggel, még, akár, esetleg tolerálható lenne, mellettem ült egy szegény lány turizmus-vendéglátás szakról akinek azért gondolom sejtjük, mennyi szüksége van ilyen típusú számvitelre. (nem ment át, csak sokadjára).
Na szó se többet, a diákok beszéltek a HÖK-el, akik évekre visszamenőleg kutattak kicsit, és beadtak egy komplett anyagot a Szenátusnak, hogy akkor itt tenni kéne valamit, mert szopatás zajlik. A Szenátus érdemi vizsgálat és kérdés nélkül söpörte le a dolgot, hiszen a Tanár úr itt tanít 35 éve, elismert szakekintély, mégis, hogy gondolják, hogy rossz hírbe hozzák? És ez nem egyedi eset, a legtöbb általam ismert diplomás tud mondani olyan tanárt, komplett tanszéket, ahol a diákok értelmetlen szopatása a cél. Mondjuk kezdhetnék az ilyen szalmaszálakkal.

Szerinted megoldaná a fentebbieket ha X százererrel többet keresnének, szerintem meg nem. Mert a 10-20-30 éve ebben szocializálodott tanári kar esetleg azt szűrné le, hogy jééééééé a fenetbbi mentalitás mellett most kaptam egy valag pénzt is - hát akkor mindent faszán csinálok. Tehát minden szar maradna, és még sokat is keresnének. Remek kilátás.
MC12

Ez olyan, mint a bibliában a példabeszédek. Jópofa sztorik, csak nem következik belőlük semmi.
Minden egyetemen vannak ilyen faszok, és minden egyetemen vannak kitűnő oktatók. A BME-re jártam, ott is tudnék sorolni ilyeneket. Pl aki a Belsőégésű motorok tárgyat egy 62-es kiadású könyvből tanította kb 63 óta, meg azóta is. Direkt nem írom le a nevét... Meg említhetnék pl egy Stépán Gábort, aki a hót száraz 4 féléves mechanikát úgy tudta előadni, hogy ki nem hagytam volna egy előadást sem.

Megint félremagyarázod, amit írtam. Nem azt írtam, hogy a pénz mindent megoldana, de anélkül nem fog menni. Ha úgy tetszik, szükséges, de nem elégséges feltétel.

A korábbi kormányzatokat sem dicsértem, csak annyit jegyeztem meg, hogy a jelenlegi kormányzatnak ha lehetősége lenne is, érdeke nem fűződik ahhoz, hogy javítson a helyzeten.
Lecsó

Ez olyan, mint a bibliában a példabeszédek. Jópofa sztorik, csak nem következik belőlük semmi.

"jópofa sztorik", amikből nem jön ki semmi? hmmmmm.....nemtom, igaz, ami igaz.....többet forgattam Kissinger, vagy Huntington lapjait, mint a Bibliát, De hitem van, és ez azért elég erős állítás. És az állításod sértés sokak számára.
Gaius

ami következik a sztorikból az sokszor végtelenül káros

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

1990 és 2010 között nem voltak autoriter rendszerek, mégis szar volt a felsőoktatás - bizonyos területeken, mint akárcsak az iskolával szembeni hallgatói fellépések lehetősége, még rosszabb volt mint most - akkor kinek nem volt érdeke? A rendszerek milyenségégtől (autoriter, demokratikus stb.) függetlenül szar a felsőoktatás, nem azok következményeképpen. Csak jó magyar szokás szerint egyszerűbb egy külső felelőst keresni (a kormány, Soros, a migránsok akárki) és nem megnézni, hogy esetleg, talán, az egyetemek se tesznek egy szalmaszálat se keresztbe, hogy maguktól fejlődjenek.
MC12

Utoljára általánosban érveltem így apámnak, hogy "de mindenki egyest kapott". Lehet hogy a régi is szar volt, valami miatt, de ez az érved nem cáfolja az állításomat, miszerint egy OV vezette NER-nek nem érdeke javítani rajta. Cáfold meg, ha nincs igazam, de ne egy ilyen "elmúltnyócév" panelt dobjál ide.
Azt meg kifejthetnéd, hogy az egyetemeknek milyen szalmaszálakat kellene keresztbe tenniük? Gondolom az lenne a számodra elfogadható, ha ugyanezen a finanszírozási szinten is megmutatnák, hogy ők kurva lelkesek, és a színvonal folyamatosan emelkedik, az oktatói gárda kiteszi a lelkét, stb, és megérdemlik a többletfinanszírozást. Csak akkor meg felmerülne a jogos kérdés, hogy de hát ennyiből is faszán működik, minek költsünk rá még többet?
Lecsó

Azt írtad, hogy azért nem lesz jó a felsőoktatás, mert az autoriter rendszereknek nem áll érdekében, hogy jó legyen. Én csupán azt bátorkodtam megjegyezni, hogy nincs, vagy nem sok köze van az autoriter berendezkedésnek a felsőoktatás minőségéhez, hiszen előtte is szar volt. Az autoriter rendszer se nem rontott se nem javított rajta különösebben, legalábbis én nem vettem észre, hogy az Elte OV előtt top 100-as lett volna, OV után meg kizuhant az 500-ból.

Elárulom neked, hogy az egyetemeknek milyen szalmaszálat lehetne keresztbe tenni. Jártam magánegyetemre, meg államira is (jó oké, az államit levelezőn fejeztem be de mindegy 😀 ) az államin a számvitelt egy olyan 60+-os oktató tartotta, aki soha nem dolgozott a piacon, erre büszke is volt és igyekezett a lehető legextrémebb, legnyakatekertebb számvitel példákat feladni a vizsgán, aminek a gyakorlati életben 0 az előfordulási esélye. Éppen ezért a bukási arány 90-95%-os volt, attól függően, hogy volt-e kedve részpontszámokat adni vagy sem. És ez nem pénzügy-számvitel szak volt, ahol éppenséggel, még, akár, esetleg tolerálható lenne, mellettem ült egy szegény lány turizmus-vendéglátás szakról akinek azért gondolom sejtjük, mennyi szüksége van ilyen típusú számvitelre. (nem ment át, csak sokadjára).
Na szó se többet, a diákok beszéltek a HÖK-el, akik évekre visszamenőleg kutattak kicsit, és beadtak egy komplett anyagot a Szenátusnak, hogy akkor itt tenni kéne valamit, mert szopatás zajlik. A Szenátus érdemi vizsgálat és kérdés nélkül söpörte le a dolgot, hiszen a Tanár úr itt tanít 35 éve, elismert szakekintély, mégis, hogy gondolják, hogy rossz hírbe hozzák? És ez nem egyedi eset, a legtöbb általam ismert diplomás tud mondani olyan tanárt, komplett tanszéket, ahol a diákok értelmetlen szopatása a cél. Mondjuk kezdhetnék az ilyen szalmaszálakkal.

Szerinted megoldaná a fentebbieket ha X százererrel többet keresnének, szerintem meg nem. Mert a 10-20-30 éve ebben szocializálodott tanári kar esetleg azt szűrné le, hogy jééééééé a fenetbbi mentalitás mellett most kaptam egy valag pénzt is - hát akkor mindent faszán csinálok. Tehát minden szar maradna, és még sokat is keresnének. Remek kilátás.
MC12

Ez olyan, mint a bibliában a példabeszédek. Jópofa sztorik, csak nem következik belőlük semmi.
Minden egyetemen vannak ilyen faszok, és minden egyetemen vannak kitűnő oktatók. A BME-re jártam, ott is tudnék sorolni ilyeneket. Pl aki a Belsőégésű motorok tárgyat egy 62-es kiadású könyvből tanította kb 63 óta, meg azóta is. Direkt nem írom le a nevét... Meg említhetnék pl egy Stépán Gábort, aki a hót száraz 4 féléves mechanikát úgy tudta előadni, hogy ki nem hagytam volna egy előadást sem.

Megint félremagyarázod, amit írtam. Nem azt írtam, hogy a pénz mindent megoldana, de anélkül nem fog menni. Ha úgy tetszik, szükséges, de nem elégséges feltétel.

A korábbi kormányzatokat sem dicsértem, csak annyit jegyeztem meg, hogy a jelenlegi kormányzatnak ha lehetősége lenne is, érdeke nem fűződik ahhoz, hogy javítson a helyzeten.
Lecsó

Ez olyan, mint a bibliában a példabeszédek. Jópofa sztorik, csak nem következik belőlük semmi.

"jópofa sztorik", amikből nem jön ki semmi? hmmmmm.....nemtom, igaz, ami igaz.....többet forgattam Kissinger, vagy Huntington lapjait, mint a Bibliát, De hitem van, és ez azért elég erős állítás. És az állításod sértés sokak számára.

Valaki el tudja magyarázni mi ez ?
És hogy minket miért nem érint?
 index.hu/kulfold/2021/11/07/ausztria-energiavalsag-b-terv-fegyveres-erok-aramszunet/
VvAlekosz

Őket sem érinti (így).

Ez egy hoax, amit a kormány média járatott / járat meg. Deutch Tomi kommentje a legaranyosabb, ezt is precízen, pontosan idézte mindegyik orgánum a sorban:
"Mi, közép-európaiak, az elmúlt több mint fél évszázadban ahhoz voltunk hozzászokva, hogy (.) Nyugat-Európában bizony jobban élnek az emberek: magasabb anyagi színvonalon és biztonságban. Most azonban a helyzet Magyarországgal összehasonlítva megváltozott. Mi, magyarok, biztonságban vagyunk azért, mert a rezsicsökkentés politikájának és gyakorlatának köszönhetően – szemben Nyugat-Európával és Dél-Európával – nem szabadultak el az energiaárak." – húzta alá a Fidesz politikusa.

Szóval már jobban élünk, mint a nyugat, és nálunk azért nem lesz blackout, mert a rezsicsökkentés miatt mi tudjuk fizetni a nafta árát, a csóró nyugat viszont nem. 😀 😀

(A hoaxot egyébként egy osztrák tanulmányra / jelentésre húzták fel, amelyik vizsgálta az ország - mármint Ausztria - különböző kitettségeit, a lehetséges kockázatokat, és a következő öt év legnagyobb rizikójának egy lehetséges több napos blackout bekövetkeztét tartja. És a tanulmány javasolta, hogy készüljön fel erre az ország. Többek között a hadsereg is. Ja, és a tanulmány megjárta az európai médiákat is ... igaz, ott nem elferdítve, rezsicsökkentésbe csomagolva. 😊 )

(Egy lehetséges blackouttal egyébként valóban komolyan számolni kell. Igazából - ahogy azt mondani szokták - nem is az a kérdés, hogy lesz-e, hanem az, hogy mikor. Az év elején Texasban történtek nagyon tanulságosak. )

Valaki el tudja magyarázni mi ez ?
És hogy minket miért nem érint?
 index.hu/kulfold/2021/11/07/ausztria-energiavalsag-b-terv-fegyveres-erok-aramszunet/
VvAlekosz

tekintve hogy mennyire összeforrt az europai áramellátás, de érint
csak mi "kemények" vagyunk

Valaki el tudja magyarázni mi ez ?
És hogy minket miért nem érint?
 index.hu/kulfold/2021/11/07/ausztria-energiavalsag-b-terv-fegyveres-erok-aramszunet/

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

1990 és 2010 között nem voltak autoriter rendszerek, mégis szar volt a felsőoktatás - bizonyos területeken, mint akárcsak az iskolával szembeni hallgatói fellépések lehetősége, még rosszabb volt mint most - akkor kinek nem volt érdeke? A rendszerek milyenségégtől (autoriter, demokratikus stb.) függetlenül szar a felsőoktatás, nem azok következményeképpen. Csak jó magyar szokás szerint egyszerűbb egy külső felelőst keresni (a kormány, Soros, a migránsok akárki) és nem megnézni, hogy esetleg, talán, az egyetemek se tesznek egy szalmaszálat se keresztbe, hogy maguktól fejlődjenek.
MC12

Utoljára általánosban érveltem így apámnak, hogy "de mindenki egyest kapott". Lehet hogy a régi is szar volt, valami miatt, de ez az érved nem cáfolja az állításomat, miszerint egy OV vezette NER-nek nem érdeke javítani rajta. Cáfold meg, ha nincs igazam, de ne egy ilyen "elmúltnyócév" panelt dobjál ide.
Azt meg kifejthetnéd, hogy az egyetemeknek milyen szalmaszálakat kellene keresztbe tenniük? Gondolom az lenne a számodra elfogadható, ha ugyanezen a finanszírozási szinten is megmutatnák, hogy ők kurva lelkesek, és a színvonal folyamatosan emelkedik, az oktatói gárda kiteszi a lelkét, stb, és megérdemlik a többletfinanszírozást. Csak akkor meg felmerülne a jogos kérdés, hogy de hát ennyiből is faszán működik, minek költsünk rá még többet?
Lecsó

Azt írtad, hogy azért nem lesz jó a felsőoktatás, mert az autoriter rendszereknek nem áll érdekében, hogy jó legyen. Én csupán azt bátorkodtam megjegyezni, hogy nincs, vagy nem sok köze van az autoriter berendezkedésnek a felsőoktatás minőségéhez, hiszen előtte is szar volt. Az autoriter rendszer se nem rontott se nem javított rajta különösebben, legalábbis én nem vettem észre, hogy az Elte OV előtt top 100-as lett volna, OV után meg kizuhant az 500-ból.

Elárulom neked, hogy az egyetemeknek milyen szalmaszálat lehetne keresztbe tenni. Jártam magánegyetemre, meg államira is (jó oké, az államit levelezőn fejeztem be de mindegy 😀 ) az államin a számvitelt egy olyan 60+-os oktató tartotta, aki soha nem dolgozott a piacon, erre büszke is volt és igyekezett a lehető legextrémebb, legnyakatekertebb számvitel példákat feladni a vizsgán, aminek a gyakorlati életben 0 az előfordulási esélye. Éppen ezért a bukási arány 90-95%-os volt, attól függően, hogy volt-e kedve részpontszámokat adni vagy sem. És ez nem pénzügy-számvitel szak volt, ahol éppenséggel, még, akár, esetleg tolerálható lenne, mellettem ült egy szegény lány turizmus-vendéglátás szakról akinek azért gondolom sejtjük, mennyi szüksége van ilyen típusú számvitelre. (nem ment át, csak sokadjára).
Na szó se többet, a diákok beszéltek a HÖK-el, akik évekre visszamenőleg kutattak kicsit, és beadtak egy komplett anyagot a Szenátusnak, hogy akkor itt tenni kéne valamit, mert szopatás zajlik. A Szenátus érdemi vizsgálat és kérdés nélkül söpörte le a dolgot, hiszen a Tanár úr itt tanít 35 éve, elismert szakekintély, mégis, hogy gondolják, hogy rossz hírbe hozzák? És ez nem egyedi eset, a legtöbb általam ismert diplomás tud mondani olyan tanárt, komplett tanszéket, ahol a diákok értelmetlen szopatása a cél. Mondjuk kezdhetnék az ilyen szalmaszálakkal.

Szerinted megoldaná a fentebbieket ha X százererrel többet keresnének, szerintem meg nem. Mert a 10-20-30 éve ebben szocializálodott tanári kar esetleg azt szűrné le, hogy jééééééé a fenetbbi mentalitás mellett most kaptam egy valag pénzt is - hát akkor mindent faszán csinálok. Tehát minden szar maradna, és még sokat is keresnének. Remek kilátás.
MC12

Ez olyan, mint a bibliában a példabeszédek. Jópofa sztorik, csak nem következik belőlük semmi.
Minden egyetemen vannak ilyen faszok, és minden egyetemen vannak kitűnő oktatók. A BME-re jártam, ott is tudnék sorolni ilyeneket. Pl aki a Belsőégésű motorok tárgyat egy 62-es kiadású könyvből tanította kb 63 óta, meg azóta is. Direkt nem írom le a nevét... Meg említhetnék pl egy Stépán Gábort, aki a hót száraz 4 féléves mechanikát úgy tudta előadni, hogy ki nem hagytam volna egy előadást sem.

Megint félremagyarázod, amit írtam. Nem azt írtam, hogy a pénz mindent megoldana, de anélkül nem fog menni. Ha úgy tetszik, szükséges, de nem elégséges feltétel.

A korábbi kormányzatokat sem dicsértem, csak annyit jegyeztem meg, hogy a jelenlegi kormányzatnak ha lehetősége lenne is, érdeke nem fűződik ahhoz, hogy javítson a helyzeten.

Szerkesztette: Lecsó

Helmut Zimmer

Dávid Gyula nagy figura. A pandémia elején meghallgattam tőle vagy 20-30 podcastot, videót.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....
Gaius

Neumann -és John Bell a tudomány két olyan szentje, amely erősebb brand, mint a Nobel díj.
John Stew Bell tett igazságot Bohr és Einstein közt... és megoldotta a kvantumosztó problémát.
Helmut Zimmer

köszönöm. Abban az értelemben, hogy én úgy láttam, hogy Neumann nagyon alulértékelt a társadalom szintjén. De ha az akadémiai világ úgy látja,ahogy leírtad, ennek a szemléletnek teret kellene adni. Nem tudom még, hogy, de ígérem filózni fogok rajta. Hmmmm.....monnyuk egy Neumann-Perelman konferencia majd az új Ligetben? tényleg ötlet szint.....
Gaius

Ha nincs Neumann, akkor Wiegnernek lehet tovább tartott volna pl a kvantummechanika matematikájának leírása. Ne felejtsük el, hogy Wiegner Götttingenben dolgozott Hilbert mellett. A csoportelmélet módszer volt az a mű volt, amelynél a Priencton már megneszelte (tudták), hogy valami komoly készül, és hogy Wiegnernek kezd kényelmetlenné válni a helyzet, és nyitottak egy kaput.
Helmut Zimmer

sorsok, utak....de ne felejtsük el a Fasori gimnáziumot és Rácz tanár urat se, ha már itt politika helyett...😀 szeretem a diskurzust......bocsánat, megfordítom.....a diskurzust szeretem....😀
PS: csak megerősíted a korábbiakban általam leírtakat. Megtiszteltetés.....
Gaius

Az nagyon kemény ,és főleg az a tény, hogy az egész mint a homok úgy szóródott szét. Megbocsájthatatlan tragédia.
Amúgy szívesen!

Hogy hol tartunk ma -ismeretterjesztő jelleggel Gyuszi bácsitól - 44:10 jó sztori
 www.youtube.com/watch?v=ba-3DjEZcS0
Helmut Zimmer

még csak a harmadánál járok, de kib....tt jó, tetszik, nem kicsit,,,,,nem kell asztrofizikusnak, vagy kozmológusnak, matematikusnak lenni, hogy érthető legyen....impresszív....
Gaius

Atomcsill egy jó sorozat. Direkt érdeklődőknek, Gyuszi meg egy kincs!!!!! Remélem jókat túrázik, és kiolvasta az összes Sci-Fi-t, amelyeket évek óta tologatott.

Mi sem jellemzőbb, mint az, hogy szponzorokat kellett keresniük, hogy tisztességes mikrofont, és kamerát tudjanak venni.
Még egyszer az ELTE TTK Atomcsillnek szponzorokat kellett keresni, hogy az ismeretterjesztéshez szükséges minimális technikát meg tudják szerezni.

És persze megy a kommentekben a sírásrívás, hogy miért kellenek a szponzorok?! 😉

Azt hiszem, hogy ma a Wiegner nem tökéletes német kiejtését taglaló komment után ez a legszomorúbb dolog, amit ma leírtam.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....
Gaius

Neumann -és John Bell a tudomány két olyan szentje, amely erősebb brand, mint a Nobel díj.
John Stew Bell tett igazságot Bohr és Einstein közt... és megoldotta a kvantumosztó problémát.
Helmut Zimmer

köszönöm. Abban az értelemben, hogy én úgy láttam, hogy Neumann nagyon alulértékelt a társadalom szintjén. De ha az akadémiai világ úgy látja,ahogy leírtad, ennek a szemléletnek teret kellene adni. Nem tudom még, hogy, de ígérem filózni fogok rajta. Hmmmm.....monnyuk egy Neumann-Perelman konferencia majd az új Ligetben? tényleg ötlet szint.....
Gaius

Ha nincs Neumann, akkor Wiegnernek lehet tovább tartott volna pl a kvantummechanika matematikájának leírása. Ne felejtsük el, hogy Wiegner Götttingenben dolgozott Hilbert mellett. A csoportelmélet módszer volt az a mű volt, amelynél a Priencton már megneszelte (tudták), hogy valami komoly készül, és hogy Wiegnernek kezd kényelmetlenné válni a helyzet, és nyitottak egy kaput.
Helmut Zimmer

sorsok, utak....de ne felejtsük el a Fasori gimnáziumot és Rácz tanár urat se, ha már itt politika helyett...😀 szeretem a diskurzust......bocsánat, megfordítom.....a diskurzust szeretem....😀
PS: csak megerősíted a korábbiakban általam leírtakat. Megtiszteltetés.....
Gaius

Az nagyon kemény ,és főleg az a tény, hogy az egész mint a homok úgy szóródott szét. Megbocsájthatatlan tragédia.
Amúgy szívesen!

Hogy hol tartunk ma -ismeretterjesztő jelleggel Gyuszi bácsitól - 44:10 jó sztori
 www.youtube.com/watch?v=ba-3DjEZcS0
Helmut Zimmer

még csak a harmadánál járok, de kib....tt jó, tetszik, nem kicsit,,,,,nem kell asztrofizikusnak, vagy kozmológusnak, matematikusnak lenni, hogy érthető legyen....impresszív....

Azt írtad, hogy azért nem lesz jó a felsőoktatás, mert az autoriter rendszereknek nem áll érdekében, hogy jó legyen. Én csupán azt bátorkodtam megjegyezni, hogy nincs, vagy nem sok köze van az autoriter berendezkedésnek a felsőoktatás minőségéhez, hiszen előtte is szar volt. Az autoriter rendszer se nem rontott se nem javított rajta különösebben, legalábbis én nem vettem észre, hogy az Elte OV előtt top 100-as lett volna, OV után meg kizuhant az 500-ból.MC12

A "szar" az nem egy kvantitatív leírás. 😊 "Szar" a 150 ezres fizetés is, meg a 100 ezres is, mégis, elég jelentős különbség tud lenni a kettő között.

Kimutatható, hogy 2010 óta romlott a felsőoktatás helyzete és színvonala. A magyar egyetemek folyamatosan csúsznak vissza a listákon, és elment a legjobb minősítésű egyetem az országból. És az a tény, hogy nem csak úgy jókedvében ment el, hanem lényegében el lett üldözve elég erőteljesen Lecsó érveit támasztja alá.
peterk2005

A kvantitatív leírásokhoz annyit, hogy ha kutakodnék kicsit, akkor tuti találnék pár kormányzati forrást, ami alapján az egyetemek helyzete jobb, több forrásból gazdálkodhatnak stb. mint 2010 előtt. És ezek mint szép kimutatások lennének számokkal, statisztikákkal meg csinos ábrákkal. Attól rögtön igaz lesz? Nem hiszem 😊

Másrészről az egyetemek visszaesése kizárólag a kormány hibája? 100%? Vagy mondjuk 80-20? Mekkora az egyetemek felelőssége ebben?

Harmadrészt, az olyan érveket, hogy folyamatosan csúszik vissza egy egyetem valamilyen ranglistán hát izé nem tudom komolyan venni az alsóházban 😊 . Az nálam nem különösebb romlás, ha valaki a 478. helyről az 589. helyre csúszik vissza. Teniszes példával élve, hullamindegy hogy ki van a 478. helyen és ki van az 589. helyen. Ugyanis khm. nem túl jó egyik sem. Ahogy én most nézegettem ezeket a listákat a magyar egyetemek évek óta a 400. és 600. helyek között ingáznak, hol jobban hol rosszabbul. De van a 460. És a 590. Között érdemi különbség? Erősen kétlem. A ceu magánegyetem így őket nem számolnám bele a magyar felsőoktatás szinvonalának általános helyzetébe ahogy a Metet vagy a Friedmant se.
MC12

Majd nézd meg a Károly egyetemet. Az egy állami egyetem, kirakat egyetem, amelyet úgynevezett stratégia alapján építgetnek egy ideje . Nem kevés erőforrást pakoltak és pakolnak bele a csehek, de mára folyamatosan erősödik a jelenléte.
Ma már rengeteg nagyvállalat kapcsolati hálójában dolgoznak. Beindult a folyamat, van képzés, elit képzés, hozzáférés projektekhez, nő a háló, korszerűsödik az oktatási anyag, vannak érdekes projektek, egyre vonzóbb....

Az tényleg kezd úgy kinézni, ahogy kell egy komoly egyetem. Van múltja, jelene, lesz jövője is.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....
Gaius

Neumann -és John Bell a tudomány két olyan szentje, amely erősebb brand, mint a Nobel díj.
John Stew Bell tett igazságot Bohr és Einstein közt... és megoldotta a kvantumosztó problémát.
Helmut Zimmer

köszönöm. Abban az értelemben, hogy én úgy láttam, hogy Neumann nagyon alulértékelt a társadalom szintjén. De ha az akadémiai világ úgy látja,ahogy leírtad, ennek a szemléletnek teret kellene adni. Nem tudom még, hogy, de ígérem filózni fogok rajta. Hmmmm.....monnyuk egy Neumann-Perelman konferencia majd az új Ligetben? tényleg ötlet szint.....
Gaius

Ha nincs Neumann, akkor Wiegnernek lehet tovább tartott volna pl a kvantummechanika matematikájának leírása. Ne felejtsük el, hogy Wiegner Götttingenben dolgozott Hilbert mellett. A csoportelmélet módszer volt az a mű volt, amelynél a Priencton már megneszelte (tudták), hogy valami komoly készül, és hogy Wiegnernek kezd kényelmetlenné válni a helyzet, és nyitottak egy kaput.
Helmut Zimmer

sorsok, utak....de ne felejtsük el a Fasori gimnáziumot és Rácz tanár urat se, ha már itt politika helyett...😀 szeretem a diskurzust......bocsánat, megfordítom.....a diskurzust szeretem....😀
PS: csak megerősíted a korábbiakban általam leírtakat. Megtiszteltetés.....
Gaius

Az nagyon kemény ,és főleg az a tény, hogy az egész mint a homok úgy szóródott szét. Megbocsájthatatlan tragédia.
Amúgy szívesen!

Hogy hol tartunk ma -ismeretterjesztő jelleggel Gyuszi bácsitól - 44:10 jó sztori
 www.youtube.com/watch?v=ba-3DjEZcS0

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....
Gaius

Neumann -és John Bell a tudomány két olyan szentje, amely erősebb brand, mint a Nobel díj.
John Stew Bell tett igazságot Bohr és Einstein közt... és megoldotta a kvantumosztó problémát.
Helmut Zimmer

köszönöm. Abban az értelemben, hogy én úgy láttam, hogy Neumann nagyon alulértékelt a társadalom szintjén. De ha az akadémiai világ úgy látja,ahogy leírtad, ennek a szemléletnek teret kellene adni. Nem tudom még, hogy, de ígérem filózni fogok rajta. Hmmmm.....monnyuk egy Neumann-Perelman konferencia majd az új Ligetben? tényleg ötlet szint.....
Gaius

Ha nincs Neumann, akkor Wiegnernek lehet tovább tartott volna pl a kvantummechanika matematikájának leírása. Ne felejtsük el, hogy Wiegner Götttingenben dolgozott Hilbert mellett. A csoportelmélet módszer volt az a mű volt, amelynél a Priencton már megneszelte (tudták), hogy valami komoly készül, és hogy Wiegnernek kezd kényelmetlenné válni a helyzet, és nyitottak egy kaput.
Helmut Zimmer

sorsok, utak....de ne felejtsük el a Fasori gimnáziumot és Rácz tanár urat se, ha már itt politika helyett...😀 szeretem a diskurzust......bocsánat, megfordítom.....a diskurzust szeretem....😀
PS: csak megerősíted a korábbiakban általam leírtakat. Megtiszteltetés.....

Azt írtad, hogy azért nem lesz jó a felsőoktatás, mert az autoriter rendszereknek nem áll érdekében, hogy jó legyen. Én csupán azt bátorkodtam megjegyezni, hogy nincs, vagy nem sok köze van az autoriter berendezkedésnek a felsőoktatás minőségéhez, hiszen előtte is szar volt. Az autoriter rendszer se nem rontott se nem javított rajta különösebben, legalábbis én nem vettem észre, hogy az Elte OV előtt top 100-as lett volna, OV után meg kizuhant az 500-ból.MC12

A "szar" az nem egy kvantitatív leírás. 😊 "Szar" a 150 ezres fizetés is, meg a 100 ezres is, mégis, elég jelentős különbség tud lenni a kettő között.

Kimutatható, hogy 2010 óta romlott a felsőoktatás helyzete és színvonala. A magyar egyetemek folyamatosan csúsznak vissza a listákon, és elment a legjobb minősítésű egyetem az országból. És az a tény, hogy nem csak úgy jókedvében ment el, hanem lényegében el lett üldözve elég erőteljesen Lecsó érveit támasztja alá.
peterk2005

A kvantitatív leírásokhoz annyit, hogy ha kutakodnék kicsit, akkor tuti találnék pár kormányzati forrást, ami alapján az egyetemek helyzete jobb, több forrásból gazdálkodhatnak stb. mint 2010 előtt. És ezek mint szép kimutatások lennének számokkal, statisztikákkal meg csinos ábrákkal. Attól rögtön igaz lesz? Nem hiszem 😊 MC12

Így van, de ettől még a 100 ezer és a 150 ezer nem lesz ugyanaz a "szar". Lesz közötte különbség.

Másrészről az egyetemek visszaesése kizárólag a kormány hibája? 100%? Vagy mondjuk 80-20? Mekkora az egyetemek felelőssége ebben?MC12

Ezt nem kvantálnám, ha megengeded, nincs mire alapozva megtennem. 😊 De egyetértünk abban, hogy nem kizárólag a kormány a sáros. De nem is a kormányról, hanem az államról volt szó, aminek 100% a felelőssége, hiszen - a kevés egyházi működtetésben és magánkézben levőn kívül - a teljes felsőoktatás állami felügyelet és finanszírozás alatt áll, más felelőse nem nagyon lehet, mint maga az állam. Aminek - egyetértek veled - része az egyetem is .... az állam által kialakított felépítésével, vezetési, döntéshozói struktúrájával ... beleértve az állam által az egyetemekhez delegált vezetőket, döntéshozókat.

Harmadrészt, az olyan érveket, hogy folyamatosan csúszik vissza egy egyetem valamilyen ranglistán hát izé nem tudom komolyan venni az alsóházban 😊 . Az nálam nem különösebb romlás, ha valaki a 478. helyről az 589. helyre csúszik vissza. Teniszes példával élve, hullamindegy hogy ki van a 478. helyen és ki van az 589. helyen. Ugyanis khm. nem túl jó egyik sem. Ahogy én most nézegettem ezeket a listákat a magyar egyetemek évek óta a 400. és 600. helyek között ingáznak, hol jobban hol rosszabbul. De van a 460. És a 590. Között érdemi különbség? Erősen kétlem.MC12

A száz helynek nincs nagy jelentősége, de a trendnek igen, mert ha folytatódó, akkor annak idővel már nagy jelentősége lesz.

A ceu magánegyetem így őket nem számolnám bele a magyar felsőoktatás szinvonalának általános helyzetébe ahogy a Metet vagy a Friedmant se.MC12

Egy magánegyetem miért is nem számít bele a felsőoktatási színvonalának helyzetébe? Az egyházi működtetésű egyetemek sem számítanak bele?

És mi lesz akkor ezután, hogy az egyetemek kimennek alapítványokba, elveszítve közpénz / koztulandon jellegüket? 😊

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....
Gaius

Neumann -és John Bell a tudomány két olyan szentje, amely erősebb brand, mint a Nobel díj.
John Stew Bell tett igazságot Bohr és Einstein közt... és megoldotta a kvantumosztó problémát.
Helmut Zimmer

köszönöm. Abban az értelemben, hogy én úgy láttam, hogy Neumann nagyon alulértékelt a társadalom szintjén. De ha az akadémiai világ úgy látja,ahogy leírtad, ennek a szemléletnek teret kellene adni. Nem tudom még, hogy, de ígérem filózni fogok rajta. Hmmmm.....monnyuk egy Neumann-Perelman konferencia majd az új Ligetben? tényleg ötlet szint.....
Gaius

Ha nincs Neumann, akkor Wiegnernek lehet tovább tartott volna pl a kvantummechanika matematikájának leírása. Ne felejtsük el, hogy Wiegner Götttingenben dolgozott Hilbert mellett. A csoportelmélet módszer volt az a mű volt, amelynél a Priencton már megneszelte (tudták), hogy valami komoly készül, és hogy Wiegnernek kezd kényelmetlenné válni a helyzet, és nyitottak egy kaput.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....
Gaius

Neumann -és John Bell a tudomány két olyan szentje, amely erősebb brand, mint a Nobel díj.
John Stew Bell tett igazságot Bohr és Einstein közt... és megoldotta a kvantumosztó problémát.
Helmut Zimmer

köszönöm. Abban az értelemben, hogy én úgy láttam, hogy Neumann nagyon alulértékelt a társadalom szintjén. De ha az akadémiai világ úgy látja,ahogy leírtad, ennek a szemléletnek teret kellene adni. Nem tudom még, hogy, de ígérem filózni fogok rajta. Hmmmm.....monnyuk egy Neumann-Perelman konferencia majd az új Ligetben? tényleg ötlet szint.....

Azt írtad, hogy azért nem lesz jó a felsőoktatás, mert az autoriter rendszereknek nem áll érdekében, hogy jó legyen. Én csupán azt bátorkodtam megjegyezni, hogy nincs, vagy nem sok köze van az autoriter berendezkedésnek a felsőoktatás minőségéhez, hiszen előtte is szar volt. Az autoriter rendszer se nem rontott se nem javított rajta különösebben, legalábbis én nem vettem észre, hogy az Elte OV előtt top 100-as lett volna, OV után meg kizuhant az 500-ból.MC12

A "szar" az nem egy kvantitatív leírás. 😊 "Szar" a 150 ezres fizetés is, meg a 100 ezres is, mégis, elég jelentős különbség tud lenni a kettő között.

Kimutatható, hogy 2010 óta romlott a felsőoktatás helyzete és színvonala. A magyar egyetemek folyamatosan csúsznak vissza a listákon, és elment a legjobb minősítésű egyetem az országból. És az a tény, hogy nem csak úgy jókedvében ment el, hanem lényegében el lett üldözve elég erőteljesen Lecsó érveit támasztja alá.
peterk2005

A kvantitatív leírásokhoz annyit, hogy ha kutakodnék kicsit, akkor tuti találnék pár kormányzati forrást, ami alapján az egyetemek helyzete jobb, több forrásból gazdálkodhatnak stb. mint 2010 előtt. És ezek mint szép kimutatások lennének számokkal, statisztikákkal meg csinos ábrákkal. Attól rögtön igaz lesz? Nem hiszem 😊

Másrészről az egyetemek visszaesése kizárólag a kormány hibája? 100%? Vagy mondjuk 80-20? Mekkora az egyetemek felelőssége ebben?

Harmadrészt, az olyan érveket, hogy folyamatosan csúszik vissza egy egyetem valamilyen ranglistán hát izé nem tudom komolyan venni az alsóházban 😊 . Az nálam nem különösebb romlás, ha valaki a 478. helyről az 589. helyre csúszik vissza. Teniszes példával élve, hullamindegy hogy ki van a 478. helyen és ki van az 589. helyen. Ugyanis khm. nem túl jó egyik sem. Ahogy én most nézegettem ezeket a listákat a magyar egyetemek évek óta a 400. és 600. helyek között ingáznak, hol jobban hol rosszabbul. De van a 460. És a 590. Között érdemi különbség? Erősen kétlem. A ceu magánegyetem így őket nem számolnám bele a magyar felsőoktatás szinvonalának általános helyzetébe ahogy a Metet vagy a Friedmant se.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

Azzal, amiről szó van, nem fizetnénk meg az árát, mert azzal csak annyit érnénk el, hogy Wiegner Jenő nem 1. évesen, hanem végzősként mondaná azt, hogy csá.

Egyébként a felsoroltak - meg rengeteg német is - nem csak a BME-re, hanem Heildelbergre, Berlinre is azt mondták, hogy csá. Hiába volt a komoly think tank. Utóbbi önmagában nem elég, ha más motiváló tényezők meg más irányba terelnek.
peterk2005

igen csak Németországban megerősödött, majd hatalomra jutott egy nemzetiszocialista párt, és Wiegnernek nem volt annyira jó a kiejtése, és ezzel nem volt egyedül. Nem úgy mint Heisenbergnek, aki viszont maradt még egy ideig.

Úristen de tragikus ez! 😕

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....
Gaius

Neumann -és John Bell a tudomány két olyan szentje, amely erősebb brand, mint a Nobel díj.
John Stew Bell tett igazságot Bohr és Einstein közt... és megoldotta a kvantumosztó problémát.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

Azzal, amiről szó van, nem fizetnénk meg az árát, mert azzal csak annyit érnénk el, hogy Wiegner Jenő nem 1. évesen, hanem végzősként mondaná azt, hogy csá.

Egyébként a felsoroltak - meg rengeteg német is - nem csak a BME-re, hanem Heildelbergre, Berlinre is azt mondták, hogy csá. Hiába volt a komoly think tank. Utóbbi önmagában nem elég, ha más motiváló tényezők meg más irányba terelnek.

Hombre....Te ezt végiggondoltad?

A tudás bevonzása ab ovo defenzív alapállásból fakad, ergo tőkeigényes. Ez az agyelszívás lényege is. A versenyhátrány felismerése, lehetőségek felmérése, potenciális financiális források biztosítása, ill. azok lehetősége.
Mellesleg Helmut Zimmer meglehetősen szemléletesen, érthetően elmagyarázta a top tud-tech központok létesítésének, ill. létezésének lényegét. Az output - maguknak a tudósoknak a kibocsátása a világgazdaságba, kutatóközpontokba etc. - többszörösen visszafizetődhet, csak el kell rugaszkodni a bölcsész szemlélettől. (Én anno vala legott elsőre BTK-n végeztem)
Mellesleg: sztem sem egy Fudan, sem egy koreai (mégnemtuggyukki) campus sem1 évre jönne....ezek sok évtizedes befektetések (lennének)....
Gaius

Nem értem ezt az érvelésedet.
A tudás bevonzása tőkeigényes. Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?
Ha egy fizetős egyetem létesít egy campust valahol máshol, mint az anyaország, akkor ő szívja el az agyat az adott országból. Merít egy nagyot a felsőoktatásban hallgatókból, és az igazán nagy koponyák az egyetem végeztével, megtámogatva mindenféle ösztönzőkkel, szétszélednek a világban. Ez nem lehet érdeke egy felsőoktatási kormányzatnak. Ahogy Peterk is mondta, ha itt maradnak, vagy visszajönnek, az még ok. De miért kellene nekünk adófizetők pénzén támogatni azt, hogy "tudósokat bocsássunk ki a világgazdaságba"?
Mellesleg a Fudan nagy valószínűséggel a legkevésbé tenne hozzá a magyar felsőoktatás színvonalához, mert gyanítom, hogy a töredéke lenne a hallgatóknak magyar, akik egyáltalán ki tudják fizetni a tandíjat. Ez bármelyik nagy egyetemre igaz lenne. Messze vagyunk még Undi víziójától, hogy a szülő gondol egyet, aztán kicsengeti a Fudan tandíját, mert amúgy is külföldre ment volna a gyerek, hát legalább megspóroljuk a kinti élet költségeit.

Már leírtam régebben is, most is tartom, hogy nálunk nem lesz soha színvonalas oktatás, sem közép, sem felsőfokon, mert egy autoriter rendszernek egyszerűen nem érdeke kiművelt emberfők sokaságának a kitermelése, akik kritikusan gondolkodnak, anyagilag és gondolatilag függetlenek, alkalomadtán képesek megszervezni magukat, stb. Sőt, ha valakinek annyi pénze van, hogy képes kicsengetni egy külföldi tandíjat, jobb is, ha elhúz innen, nem ő a mi emberünk. A mi emberünk a robotoló, gondolkodni már fáradt, érdeket érvényesíteni pedig képtelen "polgár".
Ha valaki azt hiszi, hogy egy Fudan az a színvonalas felsőoktatás irányába tett lépés, az egyszerűen hülye.
Lecsó

Ez általánosságban igaz. Az agyelszívás részt viszont nem értem. Ahhoz nekünk miért kellene asszisztálni, főleg fizetni érte?

Hmmmmm.....úgy látszik, újfent félreérthetően fogalmaztam, ill. talán bezavart az "is". Csak én dinstinkciót tennék a tudás-bevonzás és az agyelszívás közé. Ez utóbbit én inkább agresszív, offenzív, alapvetően pénzügyi alapokon nyugvó folyamatként értékelem (szimplán "megadom a többszörös fizetést a mostanihoz képest, de gyere ide"), míg a tudás-bevonzást egy szofisztikáltabb módszerként kezelem, win-win szitunak látom, ami alapvetően senki érdekét nem sérti, sem a tudás kibocsátóét, sem a recipiensét, sem a résztvevőkét, a tudáshordozókét.

Hogy egyértelmű legyen: mind a Fudan, mind a koreai campus az én értékítéletem szerint tud-tech bevonzásról szól.
Gaius

Agyelszívás alatt én mást értek. Pl azt, amikor a felsőoktatásban elcsábítjuk azokat a jó képességű hallgatókat, akik otthon nem kapják meg a megfelelő képzést, majd a munkát is máshol végzik, mert annak sincs itthon terepe. Mert jó képességű diákok mindenhol vannak, a kérdés, hogy megtalálják-e a számításukat ott, vagy sem.
Lecsó

Megengedsz egy példát az erős think tankok szerepéről?!

1932-ben az ELTE elm fiz tanszékén az volt a mondás, hogy a Maxwell egyenletek (1864) érdekes hipotézisek, miközben a 20-as évektől már szólt a rádió odahaza.-nem az én storym.

Mindeközben éppen ezidő tájt kiváló természettudósokat adtuk a világnak, csak ők nem az ELTE-n tanultak, hanem Berlinben. és olyan koponyák tanították őket, mint Max Planck, vagy az ifjú tanársegéd Wolfgan Ernst Pauli… Tehát kora egyik legnagyobb think tankjából jött Wiegner, Szilárd Leo, Nernst, Pauli, Heisenberg, stb, stb, stb….

A magyar tudomány Wiegner Jenőt nagyjából akkor vesztette el, amikor 1. éves vegyész hallgatóként azt mondta a BME-nek, hogy Csá!

Szalay prof és az SDSS -az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb astrofizikai projektje volt- ma John Hopkins.

Valódi világszínvonalú think tankok, meg értelmes projektek nélkül nem fog menni. A cutting edge technológiákhoz a kulcs, és az ehhez szükséges kapcsolati háló a think tankok/erős kutatóegyetemek nagy szervezetek, nagy vállalatok relációjában értelmezhető.
Hozzáteszem, ennek mindig van ára, és, ha nem a kínai kommunista párt kéri meg, akkor majd megkéri más.

Azon lehet filozofálni, hogy másnak szívesebben fizetnénk meg az árát, de nincs nagy tolakodás, egyelőre.
Helmut Zimmer

s mit ad Isten, a marslakók döntő része Neumannt tartotta igazán zseninek....😀 nem zseniális valahol?
Neumannt kis hazánk nagy része a "számítógép" alkotójaként ismeri, pedig (sztem) a játékelmélet volt az igazi nagy dobás....még a Nobel-díjas Nash is az ő alapjain dolgozott, s ő maga nem kapta meg....a hidegháború pedig elindult a MAD-től a "trust, but verify"-ig....