USA és a világ

Az Orosz Érdekek Kiszolgálásáért Felelős Miniszter ma ismét felmondta a hivatalos moszkvai propagandát Buenos Airesben:
"A békéhez tárgyalásokra van szükség, márpedig "naiv illúzió", hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak és tartós békét lehet elérni. Itt amerikai-orosz tárgyalásra, amerikai-orosz megállapodásra van szükség."

és geci nem hiszem el, hogy az okádék nermédiás, FB-os oldalakon papagájkodott fost a Külügyminiszter fogja elsütni hivatalosan. elképszető.
Nemzetes és Méltóságos petey

utolsó hazaáruló geci.

"Az Orosz Érdekek Kiszolgálásáért Felelős Miniszter ma ismét felmondta a hivatalos moszkvai propagandát Buenos Airesben:

"A békéhez tárgyalásokra van szükség, márpedig "naiv illúzió", hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak és tartós békét lehet elérni. Itt amerikai-orosz tárgyalásra, amerikai-orosz megállapodásra van szükség."

Szíjjártó ezzel a kijelentésével nagyon súlyos dolgokat állít a világról amellett, hogy teljes vakságról tesz bizonyságot a geopolitikai folyamatokról és nyilvánvalóan félreértelmezi, hovatovább szándékosan figyelmen kívül hagyja Magyarország alapvető érdekeit.

Az a kiindulás alap, hogy az orosz-ukrán háború csak az USA és az oroszok megállapodásával zárulhat le végérvényesen, azt feltételezi, hogy a világ népeinek sorsáról csak és kizárólag a nagyhatalmak dönthetnek, másoknak semmilyen önrendelkezési joguk nincs az életük felett.

Ez már önmagában gyomorforgató szembeköpése a kormány szabadságharcos narratívájának és úgy általában a magyar történelem tanulságainak, de ez már csak egy apró nüansz a többi probléma mellett. Szijjártó ugyanis ezen világkép mentén lényegében lemond a magyar szuverenitásról. Ha szerinte egy 45 milliós országnak nincs döntési joga, akkor egy 9,5 milliósnak még annyi sincs.

Szíjjártó azt is állítja, hogy egy ország azonnal és tényszerűen elveszíti az önrendelkezés jogát abban az esetben, ha egy nála nagyobb szomszédja területi agressziót hajt végre ellene, tönkreteszi az infrastruktúráját, lakossága jelentős részét nyomorba dönti és menekülésre kényszeríti, miközben háborús és emberiség elleni bűncselekmények sorát hajtja végre a megszállt területeken.

Nem elhanyagolható kellemetlenség, hogy mindezt úgy állítja, hogy az agresszor lényegében már nem tekinthető nagyhatalomnak. Az orosz hadsereg évtizedekre elveszítette a cselekvőképességét, az orosz gazdaság a 90-es évek színvonalára esik vissza, a lakosság aktív és magas képzettséggel bíró része menekül, a nyugati tőke és technológia nélkül pedig Moszkva perspektívája legfeljebb az lehet, hogy Kína egyik különösen nagy szatellit tartománya lesz.

Az az elképzelés tehát, hogy a világban csak néhány kivételezett ország rendelkezik a többiek szuverenitása fölött, melyek az érdekeiket bármikor érvényesíthetik egy klasszikus területszerző háború révén, ami eredményeként az ott élőknek automatikusan le kell mondaniuk a korábbi életükről és az egyik ilyen ország ami ezt megteheti az a járókeretes fogatlan medve Oroszország, egészen nyilvánvalón senki másnak nem lehet kedves, mint az oroszoknak.

Minden ország külpolitikájának központi eleme kell legyen az, hogy azonnal szót emeljenek minden olyan folyamat és cselekmény ellen, ami a fenti világ kialakulásához vezetne. Ennek a legfontosabb indoka éppen a jogos önvédelem, hiszen ha egy országgal megtehető egy ilyen agresszió, majd az önrendelkezési jogának felülírása, akkor utána az megtehető bármely másik országgal.

Amikor Szíjjártó Péter az agresszió elítélése és a megtámadottnak való minden segítség megadása helyett arról értekezik, hogy az agresszor és egy harmadik fél tárgyalása rendezi a helyzetet, végeredményben azt mondja, hogy nyugodtan tárgyaljatok Magyarország sorsáról is, mert hát ez a világ rendje.

Ez a világrend ma Oroszországon kívül senkinek nem érdeke, ami nem csoda, hiszen épeszű politikus nem hajtja igába a népe fejét és emeli piedesztálra az idegen barbarizmus felsőbbrendűségét. Hazaszerető politikus nem hangoztatja a nagyhatalmak szolgai kiszolgálásának elkerülhetetlenségét.

Szíjjártó Péter azonban nem véletlenül kapott az oroszoktól Barátság érdemrendet."

 www.facebook.com/photo/?fbid=450087167253395&set=a.40807454812132
Zsellértelkes Vrij

amit vastagon kihúztál az konkrétan a régi, klasszikus szovjet külpolitikai doktrína, miszerint vannak szuverén államok és az alájuk tartozó nem szuverén államok. Kőkemény komcsi duma.
Amadeus von Dollárbaloldal

mki fogadja el, hogy beletartozik egy erdekszferaba, csak mi nem vagyunk hajlandoak. hipokrita mind.

Az Orosz Érdekek Kiszolgálásáért Felelős Miniszter ma ismét felmondta a hivatalos moszkvai propagandát Buenos Airesben:
"A békéhez tárgyalásokra van szükség, márpedig "naiv illúzió", hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak és tartós békét lehet elérni. Itt amerikai-orosz tárgyalásra, amerikai-orosz megállapodásra van szükség."

és geci nem hiszem el, hogy az okádék nermédiás, FB-os oldalakon papagájkodott fost a Külügyminiszter fogja elsütni hivatalosan. elképszető.
Nemzetes és Méltóságos petey

utolsó hazaáruló geci.

"Az Orosz Érdekek Kiszolgálásáért Felelős Miniszter ma ismét felmondta a hivatalos moszkvai propagandát Buenos Airesben:

"A békéhez tárgyalásokra van szükség, márpedig "naiv illúzió", hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak és tartós békét lehet elérni. Itt amerikai-orosz tárgyalásra, amerikai-orosz megállapodásra van szükség."

Szíjjártó ezzel a kijelentésével nagyon súlyos dolgokat állít a világról amellett, hogy teljes vakságról tesz bizonyságot a geopolitikai folyamatokról és nyilvánvalóan félreértelmezi, hovatovább szándékosan figyelmen kívül hagyja Magyarország alapvető érdekeit.

Az a kiindulás alap, hogy az orosz-ukrán háború csak az USA és az oroszok megállapodásával zárulhat le végérvényesen, azt feltételezi, hogy a világ népeinek sorsáról csak és kizárólag a nagyhatalmak dönthetnek, másoknak semmilyen önrendelkezési joguk nincs az életük felett.

Ez már önmagában gyomorforgató szembeköpése a kormány szabadságharcos narratívájának és úgy általában a magyar történelem tanulságainak, de ez már csak egy apró nüansz a többi probléma mellett. Szijjártó ugyanis ezen világkép mentén lényegében lemond a magyar szuverenitásról. Ha szerinte egy 45 milliós országnak nincs döntési joga, akkor egy 9,5 milliósnak még annyi sincs.

Szíjjártó azt is állítja, hogy egy ország azonnal és tényszerűen elveszíti az önrendelkezés jogát abban az esetben, ha egy nála nagyobb szomszédja területi agressziót hajt végre ellene, tönkreteszi az infrastruktúráját, lakossága jelentős részét nyomorba dönti és menekülésre kényszeríti, miközben háborús és emberiség elleni bűncselekmények sorát hajtja végre a megszállt területeken.

Nem elhanyagolható kellemetlenség, hogy mindezt úgy állítja, hogy az agresszor lényegében már nem tekinthető nagyhatalomnak. Az orosz hadsereg évtizedekre elveszítette a cselekvőképességét, az orosz gazdaság a 90-es évek színvonalára esik vissza, a lakosság aktív és magas képzettséggel bíró része menekül, a nyugati tőke és technológia nélkül pedig Moszkva perspektívája legfeljebb az lehet, hogy Kína egyik különösen nagy szatellit tartománya lesz.

Az az elképzelés tehát, hogy a világban csak néhány kivételezett ország rendelkezik a többiek szuverenitása fölött, melyek az érdekeiket bármikor érvényesíthetik egy klasszikus területszerző háború révén, ami eredményeként az ott élőknek automatikusan le kell mondaniuk a korábbi életükről és az egyik ilyen ország ami ezt megteheti az a járókeretes fogatlan medve Oroszország, egészen nyilvánvalón senki másnak nem lehet kedves, mint az oroszoknak.

Minden ország külpolitikájának központi eleme kell legyen az, hogy azonnal szót emeljenek minden olyan folyamat és cselekmény ellen, ami a fenti világ kialakulásához vezetne. Ennek a legfontosabb indoka éppen a jogos önvédelem, hiszen ha egy országgal megtehető egy ilyen agresszió, majd az önrendelkezési jogának felülírása, akkor utána az megtehető bármely másik országgal.

Amikor Szíjjártó Péter az agresszió elítélése és a megtámadottnak való minden segítség megadása helyett arról értekezik, hogy az agresszor és egy harmadik fél tárgyalása rendezi a helyzetet, végeredményben azt mondja, hogy nyugodtan tárgyaljatok Magyarország sorsáról is, mert hát ez a világ rendje.

Ez a világrend ma Oroszországon kívül senkinek nem érdeke, ami nem csoda, hiszen épeszű politikus nem hajtja igába a népe fejét és emeli piedesztálra az idegen barbarizmus felsőbbrendűségét. Hazaszerető politikus nem hangoztatja a nagyhatalmak szolgai kiszolgálásának elkerülhetetlenségét.

Szíjjártó Péter azonban nem véletlenül kapott az oroszoktól Barátság érdemrendet."

 www.facebook.com/photo/?fbid=450087167253395&set=a.40807454812132
Zsellértelkes Vrij

amit vastagon kihúztál az konkrétan a régi, klasszikus szovjet külpolitikai doktrína, miszerint vannak szuverén államok és az alájuk tartozó nem szuverén államok. Kőkemény komcsi duma.

Ugy kezdem hogy nem vedeni akarom mert van kulonbseg az hogy pontosan mit es milyen minosegben nyilatkozik.

De alapvetoen hiaba az ukran-orosz megallapodasnak kell megszuletni mert normalis keretek kozt ugy lehet csak elfogadhato mindketto felnek optimalis esetben. De mivel megallapodas mar volt es szep szamban is es nem jelent semmit. Es itt kell a kulso beavatkozas hogy ennek megserteseert a kulsos erosebb hatalom ad garanciat.

Az ittlevo javaslat meg egy elemet ami nincs kiemelve utana a hszban, meg egy dologban kedvezne az orosz felnek ez a javaslat. Az Usa konnyebben engedhetne "kis" dolgokat a haboru befejezese erdekeben, de a hulyeje nem latja hogy az Usanak ugyan nem jo a haboru de o veszit a legkevesebbet es ergo relativ megis gyozteskent jon ki. Pelda. Ha mindketto fel akarja a Krim-et es nincs ter egyezkedesre akkor ez egy katonai kerdes lesz es ott fog eldolni ( es itt jon be a masik allando tema ami vihart kavar hogy a nyugat ha leallitja a segitseget akkor Ukrajna nem tudna gyozni ). Az Usa itt mondhatna hogy a beke erdekeben a mar egyszer elfogadott Krim elvesztesenek veglegesitesevel, de en adom a garanciat a beke fenttartasara. Ukrajna szerencseje hogy az Usa mivel erdekelt nem fog semmi ilyesmit tenni.

Viszont a haboru legelejen mar hivtalak benneteket otletelesre hogy kinek mi a vegcelja mert az oroszoknal az opportunista minel tobet nem vegcel, a Nyugatnal megint nem latni ( vagyis egy reszenel UK-USA van egy reszleges problema eltolo gyengitsuk le amennyire lehet a medvet ). Ukrajna megint a legegyszerubb es sajnos egy utas. Vissza akar foglalni mindent es utana EU-NATO. De ezek nelkul egyik sem menne szoval nekik egy szigoru kottabol kell jatszani hogy ezt elerjek es remelhetoleg minel hamarabb mert a vilag gyorsan valtozik es bar nem valoszinu hogy a NY meggondolja magat vagy mas lesz az erdeke de biztos ami biztos.

A magyar es az orszag viszonylataban ez a nyilatkozat nem kirugasszagu hanem mar a lampavasas kategoria.

Akkor most tényleg vissza fogom kapni a twitter fiókomat? 😎
Hanni

dehogy 😊
ráadásul minimuláis conman kritika után bukod is 😀

Az Orosz Érdekek Kiszolgálásáért Felelős Miniszter ma ismét felmondta a hivatalos moszkvai propagandát Buenos Airesben:
"A békéhez tárgyalásokra van szükség, márpedig "naiv illúzió", hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak és tartós békét lehet elérni. Itt amerikai-orosz tárgyalásra, amerikai-orosz megállapodásra van szükség."

és geci nem hiszem el, hogy az okádék nermédiás, FB-os oldalakon papagájkodott fost a Külügyminiszter fogja elsütni hivatalosan. elképszető.
Nemzetes és Méltóságos petey

utolsó hazaáruló geci.

"Az Orosz Érdekek Kiszolgálásáért Felelős Miniszter ma ismét felmondta a hivatalos moszkvai propagandát Buenos Airesben:

"A békéhez tárgyalásokra van szükség, márpedig "naiv illúzió", hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak és tartós békét lehet elérni. Itt amerikai-orosz tárgyalásra, amerikai-orosz megállapodásra van szükség."

Szíjjártó ezzel a kijelentésével nagyon súlyos dolgokat állít a világról amellett, hogy teljes vakságról tesz bizonyságot a geopolitikai folyamatokról és nyilvánvalóan félreértelmezi, hovatovább szándékosan figyelmen kívül hagyja Magyarország alapvető érdekeit.

Az a kiindulás alap, hogy az orosz-ukrán háború csak az USA és az oroszok megállapodásával zárulhat le végérvényesen, azt feltételezi, hogy a világ népeinek sorsáról csak és kizárólag a nagyhatalmak dönthetnek, másoknak semmilyen önrendelkezési joguk nincs az életük felett.

Ez már önmagában gyomorforgató szembeköpése a kormány szabadságharcos narratívájának és úgy általában a magyar történelem tanulságainak, de ez már csak egy apró nüansz a többi probléma mellett. Szijjártó ugyanis ezen világkép mentén lényegében lemond a magyar szuverenitásról. Ha szerinte egy 45 milliós országnak nincs döntési joga, akkor egy 9,5 milliósnak még annyi sincs.

Szíjjártó azt is állítja, hogy egy ország azonnal és tényszerűen elveszíti az önrendelkezés jogát abban az esetben, ha egy nála nagyobb szomszédja területi agressziót hajt végre ellene, tönkreteszi az infrastruktúráját, lakossága jelentős részét nyomorba dönti és menekülésre kényszeríti, miközben háborús és emberiség elleni bűncselekmények sorát hajtja végre a megszállt területeken.

Nem elhanyagolható kellemetlenség, hogy mindezt úgy állítja, hogy az agresszor lényegében már nem tekinthető nagyhatalomnak. Az orosz hadsereg évtizedekre elveszítette a cselekvőképességét, az orosz gazdaság a 90-es évek színvonalára esik vissza, a lakosság aktív és magas képzettséggel bíró része menekül, a nyugati tőke és technológia nélkül pedig Moszkva perspektívája legfeljebb az lehet, hogy Kína egyik különösen nagy szatellit tartománya lesz.

Az az elképzelés tehát, hogy a világban csak néhány kivételezett ország rendelkezik a többiek szuverenitása fölött, melyek az érdekeiket bármikor érvényesíthetik egy klasszikus területszerző háború révén, ami eredményeként az ott élőknek automatikusan le kell mondaniuk a korábbi életükről és az egyik ilyen ország ami ezt megteheti az a járókeretes fogatlan medve Oroszország, egészen nyilvánvalón senki másnak nem lehet kedves, mint az oroszoknak.

Minden ország külpolitikájának központi eleme kell legyen az, hogy azonnal szót emeljenek minden olyan folyamat és cselekmény ellen, ami a fenti világ kialakulásához vezetne. Ennek a legfontosabb indoka éppen a jogos önvédelem, hiszen ha egy országgal megtehető egy ilyen agresszió, majd az önrendelkezési jogának felülírása, akkor utána az megtehető bármely másik országgal.

Amikor Szíjjártó Péter az agresszió elítélése és a megtámadottnak való minden segítség megadása helyett arról értekezik, hogy az agresszor és egy harmadik fél tárgyalása rendezi a helyzetet, végeredményben azt mondja, hogy nyugodtan tárgyaljatok Magyarország sorsáról is, mert hát ez a világ rendje.

Ez a világrend ma Oroszországon kívül senkinek nem érdeke, ami nem csoda, hiszen épeszű politikus nem hajtja igába a népe fejét és emeli piedesztálra az idegen barbarizmus felsőbbrendűségét. Hazaszerető politikus nem hangoztatja a nagyhatalmak szolgai kiszolgálásának elkerülhetetlenségét.

Szíjjártó Péter azonban nem véletlenül kapott az oroszoktól Barátság érdemrendet."

 www.facebook.com/photo/?fbid=450087167253395&set=a.40807454812132
Zsellértelkes Vrij

Nézd, ha itt egyeseknek konkrét tudomása van arról, hogy kivel játszik a másik kapura, akkor az oroszok valszeg azt is tudják, hogy hányszor.
Ugyanúgy szép nagy mappája van, mint a gazdájának.

Akkor most tényleg vissza fogom kapni a twitter fiókomat? 😎

Az Orosz Érdekek Kiszolgálásáért Felelős Miniszter ma ismét felmondta a hivatalos moszkvai propagandát Buenos Airesben:
"A békéhez tárgyalásokra van szükség, márpedig "naiv illúzió", hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak és tartós békét lehet elérni. Itt amerikai-orosz tárgyalásra, amerikai-orosz megállapodásra van szükség."

és geci nem hiszem el, hogy az okádék nermédiás, FB-os oldalakon papagájkodott fost a Külügyminiszter fogja elsütni hivatalosan. elképszető.
Nemzetes és Méltóságos petey

utolsó hazaáruló geci.

"Az Orosz Érdekek Kiszolgálásáért Felelős Miniszter ma ismét felmondta a hivatalos moszkvai propagandát Buenos Airesben:

"A békéhez tárgyalásokra van szükség, márpedig "naiv illúzió", hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak és tartós békét lehet elérni. Itt amerikai-orosz tárgyalásra, amerikai-orosz megállapodásra van szükség."

Szíjjártó ezzel a kijelentésével nagyon súlyos dolgokat állít a világról amellett, hogy teljes vakságról tesz bizonyságot a geopolitikai folyamatokról és nyilvánvalóan félreértelmezi, hovatovább szándékosan figyelmen kívül hagyja Magyarország alapvető érdekeit.

Az a kiindulás alap, hogy az orosz-ukrán háború csak az USA és az oroszok megállapodásával zárulhat le végérvényesen, azt feltételezi, hogy a világ népeinek sorsáról csak és kizárólag a nagyhatalmak dönthetnek, másoknak semmilyen önrendelkezési joguk nincs az életük felett.

Ez már önmagában gyomorforgató szembeköpése a kormány szabadságharcos narratívájának és úgy általában a magyar történelem tanulságainak, de ez már csak egy apró nüansz a többi probléma mellett. Szijjártó ugyanis ezen világkép mentén lényegében lemond a magyar szuverenitásról. Ha szerinte egy 45 milliós országnak nincs döntési joga, akkor egy 9,5 milliósnak még annyi sincs.

Szíjjártó azt is állítja, hogy egy ország azonnal és tényszerűen elveszíti az önrendelkezés jogát abban az esetben, ha egy nála nagyobb szomszédja területi agressziót hajt végre ellene, tönkreteszi az infrastruktúráját, lakossága jelentős részét nyomorba dönti és menekülésre kényszeríti, miközben háborús és emberiség elleni bűncselekmények sorát hajtja végre a megszállt területeken.

Nem elhanyagolható kellemetlenség, hogy mindezt úgy állítja, hogy az agresszor lényegében már nem tekinthető nagyhatalomnak. Az orosz hadsereg évtizedekre elveszítette a cselekvőképességét, az orosz gazdaság a 90-es évek színvonalára esik vissza, a lakosság aktív és magas képzettséggel bíró része menekül, a nyugati tőke és technológia nélkül pedig Moszkva perspektívája legfeljebb az lehet, hogy Kína egyik különösen nagy szatellit tartománya lesz.

Az az elképzelés tehát, hogy a világban csak néhány kivételezett ország rendelkezik a többiek szuverenitása fölött, melyek az érdekeiket bármikor érvényesíthetik egy klasszikus területszerző háború révén, ami eredményeként az ott élőknek automatikusan le kell mondaniuk a korábbi életükről és az egyik ilyen ország ami ezt megteheti az a járókeretes fogatlan medve Oroszország, egészen nyilvánvalón senki másnak nem lehet kedves, mint az oroszoknak.

Minden ország külpolitikájának központi eleme kell legyen az, hogy azonnal szót emeljenek minden olyan folyamat és cselekmény ellen, ami a fenti világ kialakulásához vezetne. Ennek a legfontosabb indoka éppen a jogos önvédelem, hiszen ha egy országgal megtehető egy ilyen agresszió, majd az önrendelkezési jogának felülírása, akkor utána az megtehető bármely másik országgal.

Amikor Szíjjártó Péter az agresszió elítélése és a megtámadottnak való minden segítség megadása helyett arról értekezik, hogy az agresszor és egy harmadik fél tárgyalása rendezi a helyzetet, végeredményben azt mondja, hogy nyugodtan tárgyaljatok Magyarország sorsáról is, mert hát ez a világ rendje.

Ez a világrend ma Oroszországon kívül senkinek nem érdeke, ami nem csoda, hiszen épeszű politikus nem hajtja igába a népe fejét és emeli piedesztálra az idegen barbarizmus felsőbbrendűségét. Hazaszerető politikus nem hangoztatja a nagyhatalmak szolgai kiszolgálásának elkerülhetetlenségét.

Szíjjártó Péter azonban nem véletlenül kapott az oroszoktól Barátság érdemrendet."

 www.facebook.com/photo/?fbid=450087167253395&set=a.40807454812132

Az Orosz Érdekek Kiszolgálásáért Felelős Miniszter ma ismét felmondta a hivatalos moszkvai propagandát Buenos Airesben:
"A békéhez tárgyalásokra van szükség, márpedig "naiv illúzió", hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak és tartós békét lehet elérni. Itt amerikai-orosz tárgyalásra, amerikai-orosz megállapodásra van szükség."

és geci nem hiszem el, hogy az okádék nermédiás, FB-os oldalakon papagájkodott fost a Külügyminiszter fogja elsütni hivatalosan. elképszető.

 www.portfolio.hu/global/20221027/pancelosokat-vitt-moszkva-utcaira-putyin-elit-testorsege-megy-a-talalgatas-hogy-mi-tortenhetett-575281

Updates:

UA have continued advances and there is now fighting ongoing for the settlements of Pershotravneve (east of Kup'yans'k) and Raihorodka (west of Svatove).




Kreminna-Svatove-Kupyansk Area Frontline
26/10/2022



Szerkesztette: Brouwerij van de Vrij

Ukrainian forces are nearing Svatove. The first battles are reported East of Nezhuryne (visual confirmation) and apparently Kovalivka has been liberated. The Russian positions which are getting hammered are less than 5km away from the City perimeter. #Svatove #Luhansk #Ukraine pic.twitter.com/9XmL1VFOCp

— (((Tendar))) (@Tendar) October 26, 2022

Day 245 of my 3 day war. Told my army to stop looking for Hitler and instead find Satan. Seems appropriate as I'll meet him eventually.

I remain a master strategist.

érkeznek a 80 éves tarackok a frontra


deyell

azért fosnék mögötte utazni, de ők tudják
eaglesmcnabb

Csak nincs megtöltve... gondolom a lőszert már eladták egy üveg vodkáért
vpi

jó ez logikus, de biztos ami biztos azért... ilyen alapon ugye jimmy pisztolya se volt megtöltve, oszt mégis halott a király 😕
eaglesmcnabb

én azt hittem, hogy a bármikor leszakadó kerékre gondolsz.
Amadeus von Dollárbaloldal

ok-okozat

érkeznek a 80 éves tarackok a frontra


deyell

azért fosnék mögötte utazni, de ők tudják
eaglesmcnabb

Csak nincs megtöltve... gondolom a lőszert már eladták egy üveg vodkáért
vpi

jó ez logikus, de biztos ami biztos azért... ilyen alapon ugye jimmy pisztolya se volt megtöltve, oszt mégis halott a király 😕
eaglesmcnabb

én azt hittem, hogy a bármikor leszakadó kerékre gondolsz.

érkeznek a 80 éves tarackok a frontra


deyell

azért fosnék mögötte utazni, de ők tudják
eaglesmcnabb

Csak nincs megtöltve... gondolom a lőszert már eladták egy üveg vodkáért
vpi

jó ez logikus, de biztos ami biztos azért... ilyen alapon ugye jimmy pisztolya se volt megtöltve, oszt mégis halott a király 😕

ha már az Archerről volt szó. mielőtt az első kilőtt lövedék becsapódna már odébb is állt

érkeznek a 80 éves tarackok a frontra


deyell

azért fosnék mögötte utazni, de ők tudják
eaglesmcnabb

Csak nincs megtöltve... gondolom a lőszert már eladták egy üveg vodkáért

érkeznek a 80 éves tarackok a frontra


deyell

azért fosnék mögötte utazni, de ők tudják

 444.hu/2022/10/25/racz-andras-ujabb-orosz-tamadas-nem-varhato-belarusz-felol-kijev-ellen-de-az-ukranok-figyelmet-megoszthatjak
paywall mögött van, de megosztom, akir érdekel, Rácz újabb elemzése a háborúról, ezúttal Belaruszról.

A magyar médiát is bejárta a hír, hogy Oroszország és Belarusz „közös katonai egységet” állít fel, sőt október közepén az első orosz katonák is megérkeztek a szövetséges országba. Ezzel párhuzamosan folyamatos a találgatás a nemzetközi sajtóban, hogy vajon Oroszország arra készül-e, hogy újabb frontot nyisson Ukrajna ellen, tehát a háború elejéhez hasonlóan esetleg ismét megpróbáljon szárazföldi támadást indítani Kijev ellen.

Belarusz eddigi szerepe a háborúban
Belarusz a háború első napjától, 2022. február 24-étől kezdve aktív hadviselő fél. Emlékezhetünk, hogy az ország területén január végétől kezdődően vonták össze azokat az orosz reguláris erőket, amelyek aztán a Kijev elleni támadást elindították. Az összevonás fedéseként a Szövetséges Elszántság (Szojuznaja Resimoszty) hadgyakorlat szolgált, amelyet 2022. február 10. és 20. között tartottak, ennek keretében érkezett az országba a gyakorlat hivatalos létszámánál jóval több, összesen mintegy 30 ezer orosz katona. A művelet során a résztvevők a Szövetségi Állam elleni külső támadás elhárítását gyakorolták hivatalosan. Az indoklásban külön is említették, hogy Belarusz ellen akár nyugati, akár déli irányból készülhet támadás, konkrétan is megnevezve Litvániát, Lengyelországot és Ukrajnát (érdekesség, hogy Lettországot, amelynek szintén van egy rövid közös határa Belarusszal, valamiért nem nevesítették). A hadgyakorlat utolsó napja egybeesett a pekingi téli olimpia befejeződésével.

Ekkor Alekszandr Lukasenko belorusz vezető bejelentette, hogy az orosz katonák addig maradnak az országban, ameddig az szükséges. Lukasenko a 2020. augusztusi, elcsalt elnökválasztásokat és a tüntetések brutális leverését követően csak Oroszország közvetlen támogatásának köszönhetően tudott hatalmon maradni, emiatt a Moszkvával szembeni politikai mozgástere nagyon lecsökkent. Ahhoz már régóta nem elég önálló szereplő, hogy Belarusz kimaradhatott volna az Ukrajna elleni háborúból.

A téli olimpia zárásának másnapján, február 21-én Oroszország elismerte a két ukrajnai szakadár kváziállam, az úgynevezett Donecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, mégpedig olyan határokkal, amelyek Ukrajna Doneck és Luhanszk megyéinek egészét magukban foglalták. Mivel az államelismerés része volt, hogy Oroszország védelmi garanciát is biztosít, és 21-én éjszaka meg is indult az orosz reguláris erők beözönlése Doneckbe, ekkor már lényegében biztos volt, hogy meg fog indulni a sokak által előrejelzett nagy léptékű támadás Ukrajna ellen. Ebben a helyzetben az orosz katonák értelemszerűen Belaruszból sem vonultak ki.

Amikor pedig megkezdődött február 24-én az átfogó offenzíva Ukrajna ellen, a Kijev elleni csapást Belarusz területéről indították. Amennyire nyílt forrásokból rekonstruálni lehet, az eredeti terv olyasmi lehetett, hogy a fontos vasúti csomóponttal rendelkező Csernyihiv városát a támadás első néhány órájában elfoglalják, ezután pedig a villámháborús gyorsaságnak köszönhetően épségben megszerzett Belarusz–Csernyihiv–Kijev vasútvonalat használni tudják az ukrán főváros elleni támadás fő utánpótlási vonalaként. Azonban, mint tudjuk, nem így történt: Csernyihiv ellenállt, a várost az észak-ukrajnai műveletek befejeződéséig sem tudta bevenni az orosz hadsereg.

Vasútvonal hiányában a Kijev elleni orosz támadás lényegében egyetlen ellátási útvonala a Délkelet-Belaruszból, Homel felől Kijev irányába vezető keskeny, 2x1 sávos országút volt, amely többek között Csernobil mellett is elhalad. Ez volt az az út, ahol március folyamán az a híres, heteken át tartó katonai forgalmi dugó kialakult, amikor az orosz ellátási konvojok összetorlódtak.

A belorusz állam és hadsereg kulcsszerepet játszott a Kijev és Csernyihiv elleni orosz műveletek ellátásában és támogatásában. Bár belorusz harcoló erők nem léptek Ukrajna területére, a belorusz hadsereg teljes logisztikai támogatást nyújtott az orosz hadseregnek. Az oroszok Belarusz területéről rakéták és robotrepülőgépek százait indították el Kijev és más ukrán nagyvárosok ellen, az orosz katonai repülőgépek és helikopterek pedig belorusz repülőterekről indultak az offenzíva támogatására.

Az orosz hadsereg tehát zavartalanul használhatta az ország polgári és katonai infrastruktúráját, repülőtereit, laktanyáit, raktárait és a harcok megkezdődését követően a kórházait is. Vannak beszámolók arról, hogy Lukasenko az erős moszkvai nyomás ellenére azért sem küldte harcba a belorusz hadsereget, mert a február 24-ét követően a frontról visszaérkező sebesültek tömegeiből hamar nyilvánvalóvá vált a vezetés számára, hogy ez nem villámháború lesz, hanem egy sokkal véresebb, elhúzódóbb konfliktus, és ebbe nem kívántak bekapcsolódni.

Ezzel együtt Belarusz továbbra is, immár kilencedik hónapja támogatja Oroszország háborúját Ukrajna ellen. Lukasenko lényegében egyetlen dolgot nem tett meg ennek érdekében: nem küldte harcba a reguláris erőket, ezt leszámítva viszont szinte mindent teljesít, amit Moszkva követel tőle. Ebbe a logikába illeszkedik a közös orosz–belorusz katonai alakulat aktiválása is 2022 október elején. Belarusz tehát összességében ugyanúgy hadviselő fél és agresszor az Ukrajna elleni háborúban, mint Oroszország.

Mi is ez a közös katonai egység?
A fent említett közös katonai egység hivatalos nevén a Regionális Erőcsoportosítás (Regionalnaja Gruppirovka Vojszk), ami a Belarusz és Oroszország között a kilencvenes évek vége óta fennálló, egyre szorosabb katonai együttműködés egyik gyakorlati megvalósulása. Ezt a közös alakulatot mint szervezeti keretet 1998 januárjában hozták létre. Fontos, hogy az egység ténylegesen csak akkor áll fel, ha az Orosz–Belorusz Szövetségi Állam (Szojuznoje Goszudarsztvo) vezetése úgy dönt, hogy növekvő katonai veszély esetén létrehozza.

A Regionális Erőcsoportosítás tartalmilag egy hadseregszintű, összfegyvernemi alakulatot jelent, amelyhez Belarusz és Oroszország egyaránt hozzájárul, bár nem egyenlő arányban. Belorusz részről ugyanis a teljes (!) belorusz fegyveres erők az Erőcsoportosítás alárendeltségébe kerülnek, míg orosz részről elsősorban az 1. Gárda Harckocsi-hadsereg egységei tartoznának ide, néhány kisebb alakulat mellett. Míg békeidőben orosz–belorusz közös parancsnokság érvényesül, háború esetén az egész Regionális Erőcsoportosítás orosz parancsnokság alá kerül. A jelenlegi helyzetben egyelőre Belarusz – formálisan legalábbis – szuverén módon rendelkezik saját hadereje felett, hiszen nem áll hadban. A gyakorlatban azonban, mint láttuk, a belorusz haderő egységei valójában az oroszoknak teljesen alárendelve, azokat kiszolgálva működnek.

Október 17-én aztán a belorusz Nemzeti Biztonsági Tanács egy nyilatkozatában nyilvánosságra hozta, hogy várhatóan mekkora erők érkeznek a Regionális Erőcsoportosítás keretében: 9000 katona, mintegy 170 harckocsi, 200 páncélozott harci jármű, és legfeljebb száz, 100 mm űrméretű vagy annál nagyobb tüzérségi eszköz. Azt jelenleg nyílt forrásokból nem lehet megállapítani, hogy ezek a számok mennyire tükrözik a valóságot, tehát hogy ténylegesen ennyi orosz katona és felszerelés érkezik-e. Ha igen, akkor egy ekkora kontingens ahhoz biztosan nem elegendő, hogy új frontot nyisson Ukrajna ellen, akár Kijev, akár Csernyihiv, akár Rivne irányában támadva. Ahhoz viszont elég nagy, hogy jelentős ukrán erőket kössön le a határ túloldalán – valószínűleg éppen ez az orosz erő-összpontosítás elsődleges célja, legalábbis október végén így tűnik.

Teljesen hamis indokok
A fenti döntés érdekessége, hogy az a Szövetségi Állam közös katonai doktrínájára hivatkozik. A 2021 novemberében, közel három év munka után aláírt doktrína szövege csak 2022. februárban lett nyilvános, bár bizonyos részleteket már lehetett tudni róla. A mostani döntés elméleti oldalról azért volt lényeges, mert gyakorlati példát hozott a doktrínában foglaltak alkalmazására, konkrétan arra, hogy milyen körülmények között lehet aktiválni a Regionális Erőcsoportosítást. A korábbi doktrína szerint erre alapvetően háború vagy akut háborús veszély esetén volt lehetőség.

Viszont a mostani döntésről megjelent egy fontos cikk Andrej Ruszakovics, a Minszki Állami Egyetem tanszékvezetője és parlamenti képviselő – ergo, ellenzékiséggel nem vádolható –, nem mellesleg ismert, belorusz nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó elemző tollából. Ruszakovics azt írja, hogy a hatályos doktrína szerint akkor is lehetőség van a Regionális Erőcsoportosítás vezénylésére, ha „növekvő katonai veszély” esete áll fenn. A „katonai veszély” jelentése a doktrína szerint: „Olyan katonai-politikai helyzet, ami másik állam (államok) és nem állami szereplő(k), ideértve terrorista és szélsőséges szervezeteket is, reális szándékát jelzi arra, hogy katonai erőt használjanak a Szövetségi Állam ellen."

Látható tehát, hogy az orosz és a belorusz vezetés ugyanazt a teljesen hazug indokot használta a Regionális Erőcsoportosítás aktiválására, mint a háború elején a Szövetséges Elszántság hadgyakorlat elindítására. Ugyanúgy arra hivatkoznak, hogy Belaruszt támadás veszélye fenyegeti Ukrajna, illetve a NATO-szomszédok felől, ahogyan azt tették nyolc hónappal ezelőtt, 2022 februárjában, miközben ilyesmiről egyáltalán nincs szó, sem ukrán, sem NATO-oldalról.

A példa egyúttal olyan szempontból is fontos, hogy mutatja a hivatalos orosz és belorusz doktrínák értelmezésének korlátait: hiába szerepelnek a szövegben bizonyos megkötések, ezeket megfelelő politikai szándékkal teljesen ki lehet fordítani, majd aztán hivatkozási alapnak használni. Lehet katonai támadási szándékot hazudni oda, ahol nincs, és lehet elképzelt fenyegetésekre hivatkozva biztonsági intézkedéseket is tenni, ideértve akár a közös katonai alakulat aktiválását is.

Belorusz támadás továbbra sem várható
A Regionális Erőcsoportosítás aktiválása azonban inkább csak az orosz hadsereg tartós Belaruszbeli jelenlétének legitimálására szolgál (nemcsak politikai, hanem jogi-pénzügyi értelemben is), és nem jelenti azt, hogy a belorusz hadsereg is átlépné az ukrán határt. Több okból sem. Egyrészt, Belarusznak ebben a háborúban semmilyen konkrét követelése nincs Ukrajnával szemben. Ukrajna nem fenyegeti Belarusz területét, és a két ország között nincsenek olyan viták, amelyeket csak fegyveres erővel lehetne rendezni. A minszki vezetésnek tehát nincs olyan konkrét oka vagy követelése, amiért háborúba kellene küldenie a hadseregét. A belorusz lakosság nem táplál ellenséges érzelmeket az ukránok iránt; több közvélemény-kutatás is megerősítette, hogy a nép egyáltalán nem támogatná az Ukrajna elleni támadást.

Másrészt, a belorusz hadsereg kifejezetten gyenge. Bár papíron az ország körülbelül 45 ezer fős hadsereggel rendelkezik, számos más diktatúrához hasonlóan a rezsim inkább a belügyi erők és a titkosszolgálatok erősítésére koncentrált az elmúlt évtizedekben, hiszen a lakosság elnyomásához ezekre van szükség, míg a hadsereg fejlesztését – néhány, valóban elit különleges alakulatot nem számítva – elhanyagolta. Ezt elsősorbanazért tehette meg, mert Belarusz területe és légtere kulcsfontosságú Oroszország saját védelme szempontjából. Ennek köszönhetően a belorusz biztonság- és védelempolitika lényegében az orosz biztonsági érdekeket meglovagolva, Moszkvával közösen képzeli el az ország védelmét abban a de facto roppant valószínűtlen esetben, ha nyugat felől támadás érné. Erre szolgál hivatalosan az egész Szövetségi Állam katonai együttműködési szegmense is, ideértve a Regionális Erőcsoportosítást is.

Harmadrészt, a belorusz hadseregnek semmiféle valódi harci tapasztalata nincs. Az ország 2022 elejéig érvényes előző alkotmánya ugyanis előírta a semlegességet. Ezt Minszk ugyan Moszkvával szemben értelemszerűen nem tartotta be, viszont nagyon következetesen használta hivatkozási alapként, hogy ne küldjön katonákat semmilyen orosz vagy nemzetközi válságkezelési műveletbe. Az idén januári, Kazahsztánban lezajlott, az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete keretében végrehajtott beavatkozás volt a legelső olyan „éles” harci művelet, amelyben a belorusz haderő részt vett, de itt is elsősorban csak biztosítási feladatokat látott el.

Negyedrészt, azért is valószínűtlen, hogy Belarusz reguláris erőkkel is bekapcsolódna a háborúba, mert az ukrán védelem a belorusz határ mentén is kifejezetten erős. Minden határ menti régió több önkéntes területvédelmi zászlóaljat is létrehozott, emellett február óta folyamatosan zajlanak az erődítési munkálatok a határsávban. Az utakat, hidakat és egyéb átkelőket aláaknázták, felrobbantásuk jelentősen lassítana bármiféle előrenyomulást. Annál is inkább, mert az itteni terep kimondottan nehéz: sűrű erdők és óriási mocsarak borítják a belarusz–ukrán határ legnagyobb részét; többek között itt van a pripjatyi mocsárvidék is, amely már a második világháború idején is kiváló menedéket nyújtott a náci Németország ellen harcoló helyi partizánoknak. A nehéz terep és az önkéntes zászlóaljak védekezése együtt minden bizonnyal elég időt biztosítana az ukrán katonai vezetésnek, hogy megfelelő reguláris erőket – tüzérséget és harckocsikat is – vonjon össze az északról támadó ellenséggel szemben.

Könnyen belátható, hogy a tapasztalatlan, rosszul felszerelt, alulmotivált belorusz hadseregnek nem sok esélye volna azzal az ukrán haderővel szemben, amely immár nyolc éve, 2014 óta harcol Oroszország ellen, amiből az utolsó nyolc hónap már nagy léptékű, magas intenzitású háború. Ezzel természetesen Lukasenko is pontosan tisztában van.


Drónok és rakéták viszont igen
Belarusz területe és légtere viszont ismét egyre nagyobb szerephezjut az Ukrajna elleni orosz légi- és rakéta-, újabban pedig dróntámadásokban is. Mióta Oroszország iráni gyártmányú drónokat is tömegesen alkalmaz a háborúban, a Kijev elleni támadások legnagyobb részét Belarusz légteréből indították. Ahogyan az orosz műveletek egyre inkább az ukrán polgári kritikus infrastruktúra (erőművek, alállomások, közmű-szolgáltatók stb.) rombolására koncentrálnak, úgy válnak egyre fontosabbá ezek a dróntámadások is.

Ha megvalósulnak azok a tervek, hogy Irán föld-föld rakétákat is szállítana Oroszországnak, várhatóan még nagyobb szerep jutna Belarusznak. Ugyanis az eddigi hírekben megjelent, Oroszországnak szállítandó két iráni rakétatípusnak 300, illetve 700 kilométeres hatótávolsága van. Belarusz területéről indítva ezekkel egész Ukrajnát el lehetne érni, ideértve a nyugati segély- és fegyverszállítások szempontjából kulcsfontosságú nyugat-ukrajnai közlekedési útvonalakat, sőt Kárpátalját is.

Összességében tehát a fentieket úgy lehet összefoglalni, hogy a belorusz hadsereg szinte biztosan nem fog benyomulni Ukrajnába. Az orosz haderő azonban ugyanúgy teljes mértékben fel fogja használni Belarusz területét, légterét és katonai infrastruktúráját a háborúra, ahogy tette azt a harcok első hónapjaiban. A különbség annyi, hogy jelen állás szerint nem valószínű, hogy Oroszország ismét megpróbálná Belarusz felől is megtámadni Ukrajnát, viszont a légi-, rakéta- és dróntámadások várhatóan még intenzívebbé válnak. Belarusz tehát továbbra is hadviselő fél marad egy olyan háborúban, amelyben számára de facto semmiféle közvetlenül elérhető nyereség nincs.

2 NASAMS Air Defense Systems have been delivered to Ukraine

Both systems have a range of more than 30km and have at least 8 launchers each holding up to 48 AMRAAM missiles according to US and Ukrainian Officials.

12 db Archer érkezik Svédországból

 i.imgur.com/r3q9yNZ.jpg

az egyik legjobb önjáró löveg ami létezik.
deyell

Az eleje kottára olyan mint egy svéd vagy finn erdészeti gépé, nem ugrik be a neve, de még az a hidraulikus csuklós kormányzás is ugyanolyan. Csak azon hátul nem ágyú volt. 😊

szerk: közben megvan, Volvo 6x6
Jan

Mivel egy módosított 6x6-os Volvo A30D-ra van az egész építve 😊

12 db Archer érkezik Svédországból

 i.imgur.com/r3q9yNZ.jpg

az egyik legjobb önjáró löveg ami létezik.
deyell

Az eleje kottára olyan mint egy svéd vagy finn erdészeti gépé, nem ugrik be a neve, de még az a hidraulikus csuklós kormányzás is ugyanolyan. Csak azon hátul nem ágyú volt. 😊
Jan

kicsit erősebb motor kell bele, meg némi páncélozás, de amúgy a feladat ugyanaz - nehéz cucc szállítása A pontból B-be

12 db Archer érkezik Svédországból

 i.imgur.com/r3q9yNZ.jpg

az egyik legjobb önjáró löveg ami létezik.
deyell

Az eleje kottára olyan mint egy svéd vagy finn erdészeti gépé, nem ugrik be a neve, de még az a hidraulikus csuklós kormányzás is ugyanolyan. Csak azon hátul nem ágyú volt. 😊

szerk: közben megvan, Volvo 6x6

Szerkesztette: Jan

Four more settlements were liberated from the occupiers in Kharkiv region

The village of Dvorichanske, as well as the villages of Kam'yanka, Bolohivka, and Krasne Pershe, were liberated from the Russian invaders on October 20.