USA és a világ

Speaker of the State Duma Volodin proposed to expand the list of goods that Russia can export for rubles. In addition to gas, it could be fertilizers, grain, oil, coal, metals, timber, etc.

Lengyelország 2022 végéig leválasztja magát az orosz energiahordozókról
Vrij6

Csak akarni kell ugye....
dande

De mi lenne úgy a rezsicsökkentéssel?!
bcsarli

Annak már így is meg úgy is lőttek.
peterk2005

MEG-VÉ-DIK!!!!

Lengyelország 2022 végéig leválasztja magát az orosz energiahordozókról
Vrij6

Csak akarni kell ugye....
dande

De mi lenne úgy a rezsicsökkentéssel?!
bcsarli

Annak már így is meg úgy is lőttek.

Lengyelország 2022 végéig leválasztja magát az orosz energiahordozókról
Vrij6

Csak akarni kell ugye....
dande

De mi lenne úgy a rezsicsökkentéssel?!

Lehet, hogy megkezdődik a "hogyan hátráljunk ki ebből a katasztrófából amibe magunkat sodortuk úgy, hogy otthon eladható legyen győzelemnek"?

Russia’s deputy defense minister says Moscow has decided to “fundamentally cut back military activity in the direction of Kyiv and Chernigiv” in order to “increase mutual trust for future negotiations to agree and sign a peace deal with Ukraine.” pic.twitter.com/2qDYOzAzDp

— max seddon (@maxseddon) March 29, 2022

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

(Mitrovits Miklós polonista oldaláról)

Ma a Mandineren megjelent egy cikk arról, hogy a lengyelek csak blöffölnek (az oroszellenes szankciók és az ukránok erőteljesebb támogatása ügyében). Mert amit követelnek, azokról pontosan tudják, hogy nem fognak teljesülni, így értelemszerűen az a bölcs politika (a magyar), amely akkor is kimarad ebből, ha elszigetelődik.
Egy másik hír is körbejárta a sajtót, miszerint a lengyel kormánypárt (PiS) befagyasztja a kapcsolatokat magyar partnerével (Fidesz) annak oroszbarátsága miatt. Sokan kérdezik, hogy erre csak most jöttek rá?

Én csak megosztanék itt két 2015-ös (!!!) interjút. Mindenki döntse el ez alapján, hogy blöffölnek-e a lengyelek vagy konzekvens külpolitikát folytatnak-e, illetve hogy mikor is vált világossá a lengyelek számára a magyar kormány orosz irányú elkötelezettsége!?

Roman Kowalski akkori budapesti lengyel nagykövet (2015. február 23.):

„Mi eddig úgy hittük, Oroszországgal kapcsolatban közös állásponton vagyunk. Kiderült, hogy nem mindenben, és szerintem nem azért, mert a mi véleményünk változott meg. Lengyelország konzekvens volt az elmúlt 25 évben.”

 vs.hu/kozelet/osszes/megdobbennek-orban-mondatain-interju-kowalski-lengyel-nagykovettel-0223?fbclid=IwAR0Qt7-MUMjv9fAaDt8KQxKyfkkx_yKUUN_qhDs188qA9RI5JmBxoSoFyE4#!s0

Jarosław Giziński az egykori Heti Válasz rendszeres vendégszerzője (2015. február 25.):

„Lengyelországban a személyes tapasztalatok és a történelmi tények miatt mind a politikai elit, mind a szélesebb közvélemény rendkívül negatívan ítéli meg a mindenkori moszkvai vezetést. Orbán Viktor külpolitikáját tehát nem csak a PO és PiS utasítja el, hanem minden komolyan vehető lengyel párt. Nálunk nem lehet külpolitikát csinálni Nyugat és Kelet közti billegéssel, mert annak azonnal a politikai süllyesztő lenne az eredménye.”

 diplomaci.blog.hu/2015/02/24/diplomaci_interju_orban_viktor_kulpolitikajat_minden_komolyan_veheto_lengyel_part_elutasitja?fbclid=IwAR3AFOal-CasRXdc_Ql-9-6n6zoaY-eppkW2cahme2HePU-YtOp_KeGQ67o

Lengyelország 2022 végéig leválasztja magát az orosz energiahordozókról
Vrij6

Csak akarni kell ugye....

Lengyelország 2022 végéig leválasztja magát az orosz energiahordozókról

What #Kadyrovites usually do in #Ukraine. pic.twitter.com/Rjan5OB3f1

— NEXTA (@nexta_tv) March 30, 2022

Nuggets:

- az oroszok elkezdték kivonni a csapatokat Grúziából, küldik őket Ukrajnába
- Denis Kurilo ruszki ezredes meg talált halni Harkiv mellett, ezzel ő a legújabb orosz parancsnok a halott hősök között
- az oroszok elfoglalták Pimorszkot, amikor a civil lakosság ellenállt elrabolták a polgármester apját. Jelenleg a polgármester van fogságban, aki becserélte magát az apjáért.
- az orosz támadás ismét megrekedt a szakadár régiókban. Mariupolt az utolsó emberig védi az Azov.
- az oroszok kiutasították a balti államok diplomatáig
- az USA több F18-ast és 200 tengerészgyalogost küldött Litvániába. Dánia jelezte, hogy 800 katonája összecsomagolva várja a NATO parancsot, hogy indulhatnak a baltikumba.
- Moszkva jelezte, hogy a lejáró euró és dollár kötvényeit rubelben tudja fizetni.

Reuters: gas flows through the Yamal-Europe pipeline have dropped to zero. pic.twitter.com/9ADfKhv3Cn

— NEXTA (@nexta_tv) March 29, 2022

Vrij6

no gas, no money

Reuters: gas flows through the Yamal-Europe pipeline have dropped to zero. pic.twitter.com/9ADfKhv3Cn

— NEXTA (@nexta_tv) March 29, 2022

2012-ben dollárban kibocsátott kötvényeket vásárolna vissza az orosz jegybank rubelben - írja a Reuters. A 2 milliárd dollár értékű kötvénycsomag a jövő héten járna le, és ez idén a legjelentősebb orosz nemzetközi fizetési kötelezettség. A visszavásárlás súlyos terhet jelenthet a szankciók miatt a nemzetközi pénzügyi rendszerről egyre inkább leválasztott orosz pénzügyi rendszernek. A jegybank ajánlata elemzők szerint kettős célt szolgál: egyrészt a jövő héten esedékes dollárterhet csökkenti, másrészt segítség lehet a kötvények oroszországi birtokosainak. Egyelőre nem világos, mi történik azokkal a kötvénytulajdonosokkal, akik nem fogadják el a rubelt, minden esetre a kötvényeket a kibocsátáskori szabályok szerint dollárban kellene visszafizetni.

Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara első alkalommal jegyezte meg, hogy az üzemanyagraktárak elleni orosz támadások intenzitása megnövekedett, erre nem pusztán a logisztikai problémákkal, hanem a humanitárius dimenzióval összefüggésben mutatván rá. Lehetséges, hogy a háború 33 napja után az orosz erőket minden irányban megállították, s az ukrán hadsereg nem kizárhatóan sikeres ellentámadásokat hajt végre. A tüzérségi és a levegőből, rakétákkal végrehajtott támadásokat – különösképpen a városok elpusztítását – az ukrán fél úgy állítja be, mint az ellenség kísérletét, hogy kompenzálja a gyengeségével, dezorientáltságával, logisztikai problémáival, illetve az alegységei harcképességének csökkenésével összefüggő kudarcokat.

Az elszenvedett veszteségek következményeként Oroszországban önkéntesek a megszálló erőkbe történő sorozása folyhat. Arzenáljának feltöltése céljából az agresszor a rakéták előállítását végző vállalatoknál egész napos műszakokat rendelhet el, azonban szembesül a nyugati szankciókból eredő problémákkal.
Ukrán információk szerint az északkeleti irányban a harctevékenység és tűzpárbaj fő terepe a Kijevtől nyugatra lévő terület maradt. Az ukrán védvonal az M06 autópályától északra Lisznére [Лісне], Kapitanivkára [Капітанівка] és Dmitrivkára [Дмитрівка] támaszkodik, délre ettől az úttól Motizsinnél [Мотижин], Licsankánál [Личанка], Spitkinél [Шпитьки] és Petruskinél [Петрушки] áll.

A fővárostól északnyugatra fekvő Hosztomel járásban lévő Mosunért [Мощун] folyamatosak a harcok. Az orosz erők [tüzérséggel] lőtték Bojarka [Боярка] környékén a vasúti infrastruktúrát, melynek következtében Kijevtől délnyugatra felfüggesztésre került a vasúti forgalom. Irpiny polgármestere arról tájékoztatott, hogy a megszállóktól felszabadították a várost (a harcok teljes ideje alatt a település kb. 80%-a a védők ellenőrzése alatt maradt). Csernyihivet és Nyizsint [Ні́жин] egész nap lőtték, illetve a Lukjanivka [Лук'янівка] falu mellett pár nappal korábban megszerzett ukrán állásokat is.

A keleti irányban a harcok elsősorban a Harkivi és Donyecki megyék határvidékén zajlanak, ahol az oroszok a Nyugati Katonai Körzet 20. Összfegyvernemi Hadserege és az 1. Páncéloshaderege erőit vetik be. Az ukrán egységek az ellenség támadását Szlovijanszk [Слов'я́нськ] irányában, illetve Barvinkove [Барвінкове] településnél feltartóztatják. A [katonai] helyzet továbbra sem világos sem Izjumban, sem a várostól délre fekvő Topolszke [Топольське] és Kamjanka [Кам'янка] településeknél, ahol több napja a védvonalak húzódtak (az ukrán erőknek vagy sikerült ezek megvédése, vagy a felettük való ellenőrzés megszerzésével próbálkoznak).

Harkiv északi és keleti elővárosaiban a legutolsó nap során is folytak a harcok, a Csuhujivi [Чугуїв] járásban fekvő városokat és ukrán állásokat szintén lőtték. A luhanszki megyében Rubizsnét, Liszicsanszkot (a Szjevjerodoneckkel közös határaikat az elmúlt napon is lőtték), illetve Popasznát védik. A donyecki megyében Avdijivka [Авдí́ївка], Marjinka [Мар'їнка], Nyju-Jork (sic!) [Нью-Йорк] és Nova Mihajlivka [Нова Михайлівка] (Donyecktől nyugatra és északra), illetve Vuhledar [Вугледар] és a tőle 20 km-re keletre fekvő Szolodke [Солодке] védelme is zajlik. A nap folyamán a védők a Donbasszban összesen hét ellenséges támadást verhettek vissza, s szintén állásokat foglalnak el Mariupol központjában. Az Azov ezred vezetőségének értékelése szerint a város felmentéséhez két–három BTG-nyi erőre van szükség.

A délkeleti irányban a megszállók folytatják a [tüzérséggel végrehajtott] támadást, és Zaporizzsjától és Krivij Rihtől délre megpróbálkoznak az ukrán állások áttörésével. A Zaporizzsjai megyében az egységek közötti harcérintkezés vonal nem változott (a támadások fő célja a védők a Sztepnohirszki [Степногірськ] és Huljajpolei [Гуляйполе] járásban lévő állásai voltak). A Dnyipropetrovszki megyében az oroszok lerohanták a Krivij Rihtől 25 km-re délre fekvő Blahodatnét [Благодатне]. Elképzelhető, hogy az agresszor erői, hogy a városközponttól 40–60 km távolságig nyomultak előre, ott állásokat kialakítva. Mikolajivot bombázták. Az orosz rakétatámadások célja a dnyipropetrovszki megyében lévő Nikopolban, illetve Rivnéhez [Рівне] közel további üzemanyagraktárak is voltak – utóbbit másodjára támadták.
Hivatalos kommünikéiben a felek az ellenség veszteségeit leíró adatai az információs háború egyre fontosabb eszközeivé válnak a fegyveres konfliktus elhúzódásával.

Az ukrán Vezérkar a napi tájékoztatóiban az orosz emberveszteségek számát 100–300-zal emeli, a jelenlegi becslések az ellenség 17200 megsemmisített (sic!) katonájáról beszélnek. Az agresszorok (sic!) az ukrán hadsereg felszerelésének pusztulásáról szóló információk közlésére koncentrálnak, illetve azon állítások megerősítésére, miszerint az ellenség már gyakorlatilag képtelen a védekezésre – és nem becsülik meg annak emberveszteségeit. Az ukrán Vezérkar utolsó adatai szerint a megszállók 597 harckocsit, 127 repülőgépet, 129 helikoptert, 1710 páncélozott járművet, 303 tüzérségi rendszert, 96 rakéta-sorozatvetőt, 54 légvédelmi rendszert, 1178 kerekes járművet, 7 úszó eszközt, 73 üzemanyagszállítót és 71 UAV-t vesztettek. Ugyanakkor az orosz adatok szerint eddig az ukránok 123 repülőgépét, 74 helikopterét, 311 UAV-ját, 1738 harckocsiját és egyéb páncélozott katonai járművét, 181 rakétavetőjét, 728 [tábori] ágyúját és aknavetőjét, illetve 1592 személygépjárművét semmisítették meg.

Az Ukroboronprom [Укроборонпром] védelmi ipari konszern arról tájékoztatott, hogy a működőképes javívóüzemekben nem pusztán az ukrán hadsereg megsérült eszközeinek javítása zajlik, hanem az elfoglalt eszközöké – orosz "Szmercs" és "Uragan" rakétasorozatvető rendszerek, illetve az "Osza" légvédelmi rendszereké – is. A konszernhez tartozó vállalatokat a konfliktus kezdete óta folyamatosan telepítik át az ún. biztonságos régiókba, minden valószínűség szerint Ukrajna nyugati megyéibe.

Az oroszok folytatják az elfoglalt területek brutális megszállását, többek között a Kijevi, Zaporizzsjai, Csernyihivi, Herszoni és Harkivi megyékben – lakóépületeket lőnek [tüzérséggel] és fosztanak ki, a lakosságot terrorizálják, elrabolnak embereket, és túszokat szednek. Henicseszkben [Генічеськ] a lakosoknak elkezdték nyugdíjaikat orosz valutában kifizetni – ez tízezer rubelt (háromezer hrivnyát, kevesebb mint 100 EUR-t) jelent készpénzben; áprilistól kezdve a teljes Herszoni megyében a rubel a készpénzforgalomba történő bevezetését tervezik.

A lakosok sorban állnak, hogy ezt a valutát mihamarabb hrivnyára váltsák át, a helyi boltok nem fogadják el a rubelt. Március 28-án Enerhodar lakosai békés tüntetésre gyűltek össze, hogy újabb alkalommal tüntessenek a megszállás ellen. A tüntetők a polgármester első helyettesének fogságból történő szabadon bocsátását követelték. Újabb önkormányzati képviselő, a Harkivi megyében található Balaklija [Балаклія] városi tanácsának tagja, döntött a megszállókkal való együttműködés mellett – korábban, március 26-án őt két másik köztisztviselővel együtt az oroszok elrabolták. Döntését a Harkivi megye közigazgatásának vezetője árulásnak minősítette, és emlékeztetett arra: ezért 15 év vagy akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható. Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere a város azonnali és teljes kiürítésére szólított fel: arról tájékoztatott, hogy még mindig kb. 160 ezer olyan személy tartózkodik a városbank, akiknek sem vizük, sem élelmiszerük nincsen, s élet és halál határán vannak. Mariupolt 29 napja ostromolják, s szisztematikusan rombolják le rakétatámadásokkal és nehéztüzérséggel.

Harkivban az orosz [tüzérségi] támadások és légitámadások miatt 1177 lakóépület, 53 óvoda, 69 iskola és 15 kórház pusztult el.

Az Állami Nyomozóiroda adatai szerint több mint 1700, a mobilizálás hatálya alá tartozó személy akarta illegálisan elhagyni az országot. A férfiak a határon át történő kihozatalát lehetővé tevő csatornák létét megerősítették, s a Vinnicjai, Csernyivci, Odesszai és Lembergi megyékben az ilyen akciók szervezőit őrizetbe vették. Az iroda adatai szerint március 28-ig több mint 340 büntetőeljárást kezdeményeztek. Ezekből körülbelül 100 esetben hazaárulás és kollaboráció a vád – tíz esetben volt arra példa, hogy a megszálló erők oldalára vám- és egyéb rendvédelmi szerv munkatársa állt át.

A konfliktus kezdete óta az Ukrán Biztonsági Szolgálatok öt ellenséges, Harkiv, Cserkasz, Ternopil, Poltava, illetve Kárpátaljai megye területén működő botfarmot számoltak fel, melyek a közösségi médiában több mint százezer álprofilt irányítottak. Céljuk a háborús helyzettel kapcsolatos valótlan információk terjesztése, illetve az agresszor harccselekményeinek igazolása volt.

Március 29-én megállapodás született három humanitárius folyosó megnyitásáról a Donyecki és Zaporizzsjai megyékben – Mariupolból, Melitpolból és Enerhodarból Zaporizzsjába. Március 28-án Mariupol 800 lakosát evakuálták Bergyanszkból [Бердянськ].

Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette egy olyan szakértői csoport kinevezését, mely feladata az Oroszország ellen hozott szankciók elemzése lesz.

Megismételte felhívását, hogy a[z oroszországgal szembeni] korlátozásokat azonnal szigorítsák, beleértve az energiaforrások importjával kapcsolatosakat, illetve felháborodásának adott hangot, hogy a Nyugat távol marad új szankciók bevezetésétől addig a pillanatig, amíg Moszkva nem vet be kémiai fegyvereket. Egyúttal felszólította a[z ukrán] társadalmat, hogy ne korlátlanul örüljenek az ukrán hadsereg lokális sikereinek, bevallotta a helyzet nagyon nehéz voltát, és aláhúzta, hogy az országnak fegyverszállítmányokra van szüksége, s a társadalomnak türelemmel kell viseltessen.

Ukrajna elkezdett Lengyelországnak áramot eladni. Március 28-án az Ukrenerho visszatért az elektromos energia-export napi meghirdetéséhez, az első, eladásra felkínált mennyiséget a Rinat Ahmetovhoz tartozó DTEK-konszern vásárolta meg – a szállítás március 30-án indul. Ez az első olyan kereskedési kör, mely az ország energetikai rendszerének az európai ENTSO-E rendszerrel való egyesítését követi. Mint ahogy azt az Ukrenerho hozzáfűzte, az ukrán áram 70%-a alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból származik, s az EU-tagállamok számára lehetőséget biztosít az orosz gáz kiváltására.

Az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára, Nyikolaj Patrusev kiemelte, hogy Moszkva célja nem a kijevi rezsim megdöntése, hanem "Ukrajna demilitarizációja és nácitlanítása". Szerinte a "különleges művelet" keretében a légitámadásokat az ellenállás fő pontjai, repülőterek vagy az ukrán hadsereg fegyverraktárai és katonai felszerelést tartalmazó raktárai ellen hajtják végre. Patrusev nyilatkozata egybeesett a Törökországban megkezdett orosz–ukrán tárgyalásokról szóló információkkal, és bizonyítja azt, hogy az oroszok annak folyamán folytatni fogják harctevékenységüket, eszközként használva [a támadásokat] arra, hogy befolyásolják a Kijev számára kedvezőtlen tűzszüneti feltételek gyorsabb életbe léptetését.

A lengyel Határőrség adatai szerint március 28-án Lengyelországba Ukrajnából 21000 személy lépett be (az előző nap adataihoz képest ez 22%-os csökkenés), az invázió kezdete óta összesen 2,344 millió fő.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Az ukrán fél Kijev és Harkiv külvárosaiban állásokat próbál visszaszerezni, melyet a következő lépésben a média segítségével taktikai ellentámadásként használ ki. A harcok többi területén – szintúgy a fővárostól északra és nyugatra fekvő települések többségében – az agresszor folytat támadótevékenységet. A harcoló egységek közötti harcérintkezési vonal ezzel együtt is relatíve stabil marad, az ukrán védállások hatékony áttörése vagy felszámolása csak Szlovijanszk és Barvinkove irányában történt meg, ahol a megszálló csapatai északról beléptek a Donyecki megyébe. A Donbasszban lévő ukrán csapatösszevonás bekerítése mindazonáltal megköveteli a védelem áttörését Donyecktől és Horlivkától [Го́рлівка] északra, ahol az orosz hadsereg több napja nem ér el sikereket, s a Harkivi megyével közös határának irányában általuk végrehajtott rajtaütések nem teszik lehetővé egy stabil körbezárás kialakítását.

• A hivatalos ukrán és orosz katonai kommünikék az információs háború eszközei maradnak, az ebben foglaltakat gyakran nem sikerül verifikálni. Mindennapi gyakorlat olyan információk közzététele, melyek célja az ellenség szavahihetőségének aláásása, illetve a saját veszteségek tudatos csökkentésébe vetett hit megszilárdítása. Az ukrán fél ezt a lépést pszichológiai fegyverként is kihasználja annak érdekében, hogy az oroszokban a saját hadserege vezetésével szemben bizonytalanságot gerjesszen.

• Az ukrán fél először adott tájékoztatást a katonai szolgálat, illetve a mobilizáció alóli kibújás eseteiről, melyeket az ország nyugati és déli határain keresztül kíséreltek meg. Habár a szökevények száma nem magas, ez az első jeleket mutatja a háborúba történő belefáradásnak, illetve annak: nő a félelem a konfliktusban fegyverrel a kézben történő szerepvállalással szemben. A defetista érzéseket azok a csempészek használják ki, akik a határon át történő embercsempészésért magas árat kérnek.

• Zelenszkij az ukrán társadalomhoz szóló felhívása azt sugallja, hogy a hatóságok egyre inkább a harccselekmények hosszútávú elhúzódásával számolnak, ezen belül az ellenfél további offenzívájának veszélyével és a kollaborációs cselekmények számának további növekedésével – ez utóbbiba gyakran a[z oroszok által] tudatosan [okozott] humanitárius krízishelyzet kényszeríti [az embereket]. Ilyen körülmények között Kijev megpróbálja hűteni az elmúlt hónapban felépített, sikerről szóló retorikát, mely fenntartotta az állampolgárok morálját, azonban táplálta az oroszok gyors legyőzésének reményét is. A kormányon lévők válaszaikban megtalálható az a növekvő frusztráció, mely a Nyugatról érkező nem elégséges katonai segítségnyújtással függ össze, s az a tudatosság is, mely a társadalmat tudatosan hosszútávú áldozatok vállalására akarja felkészíteni.

Rövidítések:

BTG: zászlóalj-harccsoport; kb. 800–900 főből álló, több fegyvernem (pl. haditengerészet tengerészgyalogosai, tüzérség, páncélos erők stb.) állományából összeállított alakulat, "task force" jelleggel

Ez az oroszországi Belgorodban készült néhány perce elvileg. Mivel gondolom nem az ukránok rakétáznak át, itt bizony felrobbanthatták a saját lőszerraktárukat az orosz katonák...

In this new cell phone video from #Belgorod, #Russia you can see detonations at the local ammunition depot. This could be because the Russian army began using outdated ammo from the long-term storages which detonate during transportation/loading. pic.twitter.com/21mrZTC76M

— Victor Kovalenko (@MrKovalenko) March 29, 2022

Nem a módszert hasonlítottam össze, hanem az attitűdöt és a reflexeket.
Itt egy jó kis lista az USA intervenciókról, tényleg nem finnyásak:
 sites.evergreen.edu/zoltan/interventions/
Willie Parker

Na jó, azt hittem komolyan beszélgetünk. 😊
peterk2005

Ahhoz most nincs kedvem
Willie Parker

Ahhoz képest elég alaposan belefogtál, de akkor félreértettelek. Egyébként ha már így, akkor viszont hiányolom a listáról, hogy kansas puszta alsón kétnaponta kiállnak a garázsból, kéthavonta meg lőgyakorlatot tartanak. Legyen akkor már rendesen feltöltve a lista. 😊
peterk2005

Fizetőseket nem tudok/akarok megosztani, én ezeket olvasgattam mostanában

 acrobat.adobe.com/link/review?uri=urn:aaid:scds:US:dafeaea2-aca2-329e-9c4c-727a4c1a852d

 acrobat.adobe.com/link/review?uri=urn:aaid:scds:US:393cfa1e-5f67-3648-a02a-13149849d643

 css.cua.edu/ideas_and_commentary/why-is-america-addicted-to-foreign-interventions/

Szerkesztette: Willie Parker

Nem a módszert hasonlítottam össze, hanem az attitűdöt és a reflexeket.
Itt egy jó kis lista az USA intervenciókról, tényleg nem finnyásak:
 sites.evergreen.edu/zoltan/interventions/
Willie Parker

Na jó, azt hittem komolyan beszélgetünk. 😊
peterk2005

Ahhoz most nincs kedvem
Willie Parker

Ahhoz képest elég alaposan belefogtál, de akkor félreértettelek. Egyébként ha már így, akkor viszont hiányolom a listáról, hogy kansas puszta alsón kétnaponta kiállnak a garázsból, kéthavonta meg lőgyakorlatot tartanak. Legyen akkor már rendesen feltöltve a lista. 😊

Nem a módszert hasonlítottam össze, hanem az attitűdöt és a reflexeket.
Itt egy jó kis lista az USA intervenciókról, tényleg nem finnyásak:
 sites.evergreen.edu/zoltan/interventions/
Willie Parker

Na jó, azt hittem komolyan beszélgetünk. 😊
peterk2005

Ahhoz most nincs kedvem

Nem a módszert hasonlítottam össze, hanem az attitűdöt és a reflexeket.
Itt egy jó kis lista az USA intervenciókról, tényleg nem finnyásak:
 sites.evergreen.edu/zoltan/interventions/
Willie Parker

Na jó, azt hittem komolyan beszélgetünk. 😊

Amiatt nem ez a helyzet, mert az USA a II. vh utáni években a saját érdek - és befolyási övezetében, mint nagyhatalom már "rendet tett" és az érveivel, nézőpontjával vagy szimplán az érdekeivel ellentétes politikai berendezkedésű országokat vagy megszállta, vagy megpuccsolta, vagy bábkormányt neveztetett ki (Panama, Mexikó, Kuba-Guantanamoi bázis, Honduras, Nicaragua, Guatemala, Brazília, stb.). Azóta néha Mexikóval területi vitái voltak, illetve max drogháborúkat vívott a saját térségében, lényegében minden más "elvi eltévelyedést" csírájában elfojtott.

Az oroszok ezt most élik ki (borzasztó ez így leírva, mert 1990-ben még a csőd szélén táncoltak, nem a prosperatív szakaszukat élték); csak hát 2022 azért nem hasonlítható össze mondjuk 1990-nel semmilyen szempontból.

A ruszkik megnézhették volna a bázisokat az aktuális, aznapi állapotukban, ahogy megnézték Irakot is. Szerintem sokat nem számít, mert a tartós monitoring rendszerről úgysem tudnak megegyezni soha, ahogy Koreával sem lehetett.
Willie Parker

Ezt nem gondolhatod komolyan. Az amerikai (európai) nagyhatalmi attitűdöt az oroszhoz hasonlítani lehetetlen. Az orosz attitűd megmaradt középkori / újkori / gyarmati, erőszakos "birodalmi" hódító jellegű. Az amerikai sose volt ilyen. Évtizedekig még csak elvállalni se akarták a "world leader" szerepet, ami persze már jó ideje a múlt, szépen "belenőttek" a szerepfelfogásba minden jó és rossz következményeivel együtt, de az amerikai "terjeszkedés" / érdekpolitizálásnak nem középkori attitűddel működik. Ritkán ugyan előfordul ez is (panama, pl), de ez a ritka, és ehhez is valamilyen alapos indok kell. Általában oda mennek, ahol van rájuk fogadó készség. Egyáltalán nem "finnyásak", bárki fogadókészségét elfogadják, lehet az helyi kiskirály, diktátor is. De nem fordítják meg a sztorit általában (nem lerohanással kezdik, aztán "kitakarítják" és bábkormányt ültetnek oda).

Irak és Afganisztán volt lényegében az első nagyobb olyan ügyük, ahova úgy mentek be, hogy nem "hívták őket". Kapták is érte teljesen joggal a kritikát. Megérdemelten. De Irakhoz / Afganisztánhoz kellett egy szeptember 11 előtte. A mostani ukrán háborúnak egész más lenne a képe, ha Ukrajna olyan terrörszervezeteknek adott volna pénzt, területet, védelmet, amik a Kreml-be vezetnének bele utasszálító gépeket, meg orosz nagyvárosok civilekkel teli vasútállomásait, vonatait buszait, repülőit / repülőtereit robbantgatnák. És az oroszok ezek után mentek volna neki Ukrajnának "rendet rakni". Akkor is erőszak lenne az oroszok részéről - ahogy Irak az volt az USA részéről -, de nagyon más lenne a dolog képe, mint így.

Szóval ne tegyünk egyenlőségjelet a nyugati "terjeszkedés" és az orosz közé. És nem csak azért ne, mert mi is nyugatiak vagyunk. (Egyébként a nyugat és Kína közé sem lehet, az is más. Kína katonailag nem terjeszkedik, de az üzleti terjeszkedése sokkal ordasabb, mint a nyugati. Meg lehet nézni, hogy mit művelnek Afrikában. Ahhoz képest a nyugati üzleti terjeszkedés / befolyás szerzés szociális program. 😀 )
peterk2005

Nem a módszert hasonlítottam össze, hanem az attitűdöt és a reflexeket.

Itt egy jó kis lista az USA intervenciókról, tényleg nem finnyásak:

 sites.evergreen.edu/zoltan/interventions/
Willie Parker

szuperjó

Andyke nincs benne, pedig egyszer Szegeden telefingotta az albit - miaz ha nem intervenció

peremre szorultak a histórikusok, hogy holmi földrajtudósoknak kell összeszedni dógokat?
és
.... piszosfred közbelép

Macron said in a telephone conversation with Putin that it is impossible to pay for gas contracts in rubles.

Amiatt nem ez a helyzet, mert az USA a II. vh utáni években a saját érdek - és befolyási övezetében, mint nagyhatalom már "rendet tett" és az érveivel, nézőpontjával vagy szimplán az érdekeivel ellentétes politikai berendezkedésű országokat vagy megszállta, vagy megpuccsolta, vagy bábkormányt neveztetett ki (Panama, Mexikó, Kuba-Guantanamoi bázis, Honduras, Nicaragua, Guatemala, Brazília, stb.). Azóta néha Mexikóval területi vitái voltak, illetve max drogháborúkat vívott a saját térségében, lényegében minden más "elvi eltévelyedést" csírájában elfojtott.

Az oroszok ezt most élik ki (borzasztó ez így leírva, mert 1990-ben még a csőd szélén táncoltak, nem a prosperatív szakaszukat élték); csak hát 2022 azért nem hasonlítható össze mondjuk 1990-nel semmilyen szempontból.

A ruszkik megnézhették volna a bázisokat az aktuális, aznapi állapotukban, ahogy megnézték Irakot is. Szerintem sokat nem számít, mert a tartós monitoring rendszerről úgysem tudnak megegyezni soha, ahogy Koreával sem lehetett.
Willie Parker

Ezt nem gondolhatod komolyan. Az amerikai (európai) nagyhatalmi attitűdöt az oroszhoz hasonlítani lehetetlen. Az orosz attitűd megmaradt középkori / újkori / gyarmati, erőszakos "birodalmi" hódító jellegű. Az amerikai sose volt ilyen. Évtizedekig még csak elvállalni se akarták a "world leader" szerepet, ami persze már jó ideje a múlt, szépen "belenőttek" a szerepfelfogásba minden jó és rossz következményeivel együtt, de az amerikai "terjeszkedés" / érdekpolitizálásnak nem középkori attitűddel működik. Ritkán ugyan előfordul ez is (panama, pl), de ez a ritka, és ehhez is valamilyen alapos indok kell. Általában oda mennek, ahol van rájuk fogadó készség. Egyáltalán nem "finnyásak", bárki fogadókészségét elfogadják, lehet az helyi kiskirály, diktátor is. De nem fordítják meg a sztorit általában (nem lerohanással kezdik, aztán "kitakarítják" és bábkormányt ültetnek oda).

Irak és Afganisztán volt lényegében az első nagyobb olyan ügyük, ahova úgy mentek be, hogy nem "hívták őket". Kapták is érte teljesen joggal a kritikát. Megérdemelten. De Irakhoz / Afganisztánhoz kellett egy szeptember 11 előtte. A mostani ukrán háborúnak egész más lenne a képe, ha Ukrajna olyan terrörszervezeteknek adott volna pénzt, területet, védelmet, amik a Kreml-be vezetnének bele utasszálító gépeket, meg orosz nagyvárosok civilekkel teli vasútállomásait, vonatait buszait, repülőit / repülőtereit robbantgatnák. És az oroszok ezek után mentek volna neki Ukrajnának "rendet rakni". Akkor is erőszak lenne az oroszok részéről - ahogy Irak az volt az USA részéről -, de nagyon más lenne a dolog képe, mint így.

Szóval ne tegyünk egyenlőségjelet a nyugati "terjeszkedés" és az orosz közé. És nem csak azért ne, mert mi is nyugatiak vagyunk. (Egyébként a nyugat és Kína közé sem lehet, az is más. Kína katonailag nem terjeszkedik, de az üzleti terjeszkedése sokkal ordasabb, mint a nyugati. Meg lehet nézni, hogy mit művelnek Afrikában. Ahhoz képest a nyugati üzleti terjeszkedés / befolyás szerzés szociális program. 😀 )
peterk2005

Nem a módszert hasonlítottam össze, hanem az attitűdöt és a reflexeket.

Itt egy jó kis lista az USA intervenciókról, tényleg nem finnyásak:

 sites.evergreen.edu/zoltan/interventions/

Szerkesztette: Willie Parker

Tudom, és vannak nemzetközi jogászok, akik szerint az ukrán tárgyalási folyamatot kicsit lassítani kellett volna - ugye itt még 2021. áprilisban jártunk:

 carnegieeurope.eu/strategiceurope/84332

 www.ft.com/content/74089d46-abb8-4daa-9ee4-e9e9e4c45ab1

Ez pedig 2022 január, tehát folytatódott az egyeztetés Ukrajnával, sőt az USA-val Zelenszkij már 2021 szeptemberben a fegyverrendszerről tárgyalt, illetve megkereste Izraelt is, csak ott az amerikai rendszer know-how-jának kölcsönadása jogilag bonyolult konstrukció lett volna.

 www.ft.com/content/53d64eaa-7303-4321-b09a-6fe0ef5d3272

Szóval az éremnek azért mindig két oldala van, de most is leszögezem, hogy az oroszok teljesen hülyék.
Willie Parker

Nyilván, de az nonszensz, hogy az oroszok mondjak meg ki mit csinalhat.
Ukrajna fuggetlen onallo orszag.
Ha a NATO védelmi rendszeréhez akar tartozni, akkor nem teheti meg?
A NATO elfogó rakétakat telepít akeleti határára, mivel Te magad is leírod hogy az oroszok teljesen hülyék.
Fel is ajánlja az oroszoknak, hogy nyugodtan nézzék meg a rakétasilót, nincs ott támadásra alkalmas fegyver.
És mint a mellékelt példa mutatja, teljesen jogos a keleti határ ilyetén védelmének a megerősítése, mert egy idióta regnal néhányszáz kilométerrel odébb, aki innentol total kiszamithatatlan.
gabokocka

Értem, erre írtam anno, hogy ha Panama is elkezd védelmi rakétarendszert telepíteni, megnézem, hogy az USA mennyire lesz nyugodt. (Ja, bocs Panamát anno az USA megszállta)
Willie Parker

De vmi miatt nem ez a helyzet.
És nem a NATO akar terjeszkedni, hanem a volt keleti blokk tagjai akartak/akarnak oda belepni. A ruszkik meg a mostani lepeseikkel pont azt erik el, hogy erre minden jogalap adott legyen.
Illetve tovabbra is qrva fontos resze a sztorinak, hogy a ruszkik megtekinthettek volna ezeket az objektumokat, tehat teljesen transzparens a dolog....
gabokocka

Amiatt nem ez a helyzet, mert az USA a II. vh utáni években a saját érdek - és befolyási övezetében, mint nagyhatalom már "rendet tett" és az érveivel, nézőpontjával vagy szimplán az érdekeivel ellentétes politikai berendezkedésű országokat vagy megszállta, vagy megpuccsolta, vagy bábkormányt neveztetett ki (Panama, Mexikó, Kuba-Guantanamoi bázis, Honduras, Nicaragua, Guatemala, Brazília, stb.). Azóta néha Mexikóval területi vitái voltak, illetve max drogháborúkat vívott a saját térségében, lényegében minden más "elvi eltévelyedést" csírájában elfojtott.

Az oroszok ezt most élik ki (borzasztó ez így leírva, mert 1990-ben még a csőd szélén táncoltak, nem a prosperatív szakaszukat élték); csak hát 2022 azért nem hasonlítható össze mondjuk 1990-nel semmilyen szempontból.

A ruszkik megnézhették volna a bázisokat az aktuális, aznapi állapotukban, ahogy megnézték Irakot is. Szerintem sokat nem számít, mert a tartós monitoringrendszerről úgysem tudnak megegyezni soha, ahogy Koreával sem lehetett.
Willie Parker

amiatt nem az a helyzet...
hiszen a második VH után a Szovjetúnió Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Jugoszlávia, Albánia, Bulgária és félNémetország tekintetében teljesen megszüntette az országok szuverenitását és bábállamokat rendezett be..
naziusa, éjjenapárt

én ennél sokkalsokkal magasabb polcokra teszlek magamban, minthogy ijen pfejjamerika lózungokat guringass az ágyalól
sutianap

Nem pfejjjamerika, csak ilyen a "nagyhatalmi reflex". (Amerikában sok mindent szeretek, elismerek v becsülök, a nagypolitikájuk épp nincs köztük, meg a társadalmi modelljuk se. A ruszkikban csak a páleszt tudom becsülni, h értsd a különbséget.)

Az oroszok ott tévedtek többször is - már USSR-ként is - a történelem dorán, hogy ők (már) nem nagyhatalom.

De Pl Kína közelében lévő közepes és miniállamok is kénytelenek idomulni, bár Kína most éppen nincs hódító kedvében, mert jól megy a biznisz.

Kínát viszont nem teljesen baráti atomnagyhatalmak is körbeveszik, ezért van rajtuk bizonyos szintig szájzár.

Az USA-n meg sose lesz szájzár, ezért hajlamos Irakokat és Afganisztánokat előidézni, hiszen számára mindig is minimális a tét. Már ha nem gerjeszt magának 010911-eket.
Willie Parker

nem mintha kijavítani akarnálak
de
az Iraki feszkó Teheránba kezdődött bizonyos Kőmejnyi Ajaktollakkal meg azű iszlám forradalmával ( nem csak arab tavasz vótám! ) - aztán irakiráni szögesdrótháború balliszikus rakettázással ( honnan ismerós ez? ) aztán renovál, renovál, renovál és eljutunk a javítás javításának javításáig - ami a likvidSzaddám lesz

de aÁfgányisztán megkezdése szintén a fanteknikus SzU műve, majd gyön az ellentámogatott mudzsahedinek, aztán javítás javítása és befutunk a likvidŐszemébe

az igazi kérdés az, hogy évtizedek alatt hányszor vetődhetett fel a nemzetbiztonsági tanácsba, hogy mondjuk az egésznek az epicentrumát, a Szaúdokat, kiírják a buliból, kiiktassák a picsába, vagy annyira jól tudják a súlyokat zsonglőrködni, vagy annyira fosnak, hogy ennél csak sokkal szarabb lehet

de Kínának hely kell, az pedig má csak Mongóliába meg Szibériába van...
sutianap

Irak-Iran egy brutalis haboru volt. Gyerekeket kuldtek harcolnifogyasztani a loszert az irakiaknal egy felejthetetlen fejezete az emberisegnek. Es mibol indult. Te jo eg.

Amiatt nem ez a helyzet, mert az USA a II. vh utáni években a saját érdek - és befolyási övezetében, mint nagyhatalom már "rendet tett" és az érveivel, nézőpontjával vagy szimplán az érdekeivel ellentétes politikai berendezkedésű országokat vagy megszállta, vagy megpuccsolta, vagy bábkormányt neveztetett ki (Panama, Mexikó, Kuba-Guantanamoi bázis, Honduras, Nicaragua, Guatemala, Brazília, stb.). Azóta néha Mexikóval területi vitái voltak, illetve max drogháborúkat vívott a saját térségében, lényegében minden más "elvi eltévelyedést" csírájában elfojtott.

Az oroszok ezt most élik ki (borzasztó ez így leírva, mert 1990-ben még a csőd szélén táncoltak, nem a prosperatív szakaszukat élték); csak hát 2022 azért nem hasonlítható össze mondjuk 1990-nel semmilyen szempontból.

A ruszkik megnézhették volna a bázisokat az aktuális, aznapi állapotukban, ahogy megnézték Irakot is. Szerintem sokat nem számít, mert a tartós monitoring rendszerről úgysem tudnak megegyezni soha, ahogy Koreával sem lehetett.
Willie Parker

Ezt nem gondolhatod komolyan. Az amerikai (európai) nagyhatalmi attitűdöt az oroszhoz hasonlítani lehetetlen. Az orosz attitűd megmaradt középkori / újkori / gyarmati, erőszakos "birodalmi" hódító jellegű. Az amerikai sose volt ilyen. Évtizedekig még csak elvállalni se akarták a "world leader" szerepet, ami persze már jó ideje a múlt, szépen "belenőttek" a szerepfelfogásba minden jó és rossz következményeivel együtt, de az amerikai "terjeszkedés" / érdekpolitizálásnak nem középkori attitűddel működik. Ritkán ugyan előfordul ez is (panama, pl), de ez a ritka, és ehhez is valamilyen alapos indok kell. Általában oda mennek, ahol van rájuk fogadó készség. Egyáltalán nem "finnyásak", bárki fogadókészségét elfogadják, lehet az helyi kiskirály, diktátor is. De nem fordítják meg a sztorit általában (nem lerohanással kezdik, aztán "kitakarítják" és bábkormányt ültetnek oda).

Irak és Afganisztán volt lényegében az első nagyobb olyan ügyük, ahova úgy mentek be, hogy nem "hívták őket". Kapták is érte teljesen joggal a kritikát. Megérdemelten. De Irakhoz / Afganisztánhoz kellett egy szeptember 11 előtte. A mostani ukrán háborúnak egész más lenne a képe, ha Ukrajna olyan terrörszervezeteknek adott volna pénzt, területet, védelmet, amik a Kreml-be vezetnének bele utasszálító gépeket, meg orosz nagyvárosok civilekkel teli vasútállomásait, vonatait buszait, repülőit / repülőtereit robbantgatnák. És az oroszok ezek után mentek volna neki Ukrajnának "rendet rakni". Akkor is erőszak lenne az oroszok részéről - ahogy Irak az volt az USA részéről -, de nagyon más lenne a dolog képe, mint így.

Szóval ne tegyünk egyenlőségjelet a nyugati "terjeszkedés" és az orosz közé. És nem csak azért ne, mert mi is nyugatiak vagyunk. (Egyébként a nyugat és Kína közé sem lehet, az is más. Kína katonailag nem terjeszkedik, de az üzleti terjeszkedése sokkal ordasabb, mint a nyugati. Meg lehet nézni, hogy mit művelnek Afrikában. Ahhoz képest a nyugati üzleti terjeszkedés / befolyás szerzés szociális program. 😀 )

Tudom, és vannak nemzetközi jogászok, akik szerint az ukrán tárgyalási folyamatot kicsit lassítani kellett volna - ugye itt még 2021. áprilisban jártunk:

 carnegieeurope.eu/strategiceurope/84332

 www.ft.com/content/74089d46-abb8-4daa-9ee4-e9e9e4c45ab1

Ez pedig 2022 január, tehát folytatódott az egyeztetés Ukrajnával, sőt az USA-val Zelenszkij már 2021 szeptemberben a fegyverrendszerről tárgyalt, illetve megkereste Izraelt is, csak ott az amerikai rendszer know-how-jának kölcsönadása jogilag bonyolult konstrukció lett volna.

 www.ft.com/content/53d64eaa-7303-4321-b09a-6fe0ef5d3272

Szóval az éremnek azért mindig két oldala van, de most is leszögezem, hogy az oroszok teljesen hülyék.
Willie Parker

Nyilván, de az nonszensz, hogy az oroszok mondjak meg ki mit csinalhat.
Ukrajna fuggetlen onallo orszag.
Ha a NATO védelmi rendszeréhez akar tartozni, akkor nem teheti meg?
A NATO elfogó rakétakat telepít akeleti határára, mivel Te magad is leírod hogy az oroszok teljesen hülyék.
Fel is ajánlja az oroszoknak, hogy nyugodtan nézzék meg a rakétasilót, nincs ott támadásra alkalmas fegyver.
És mint a mellékelt példa mutatja, teljesen jogos a keleti határ ilyetén védelmének a megerősítése, mert egy idióta regnal néhányszáz kilométerrel odébb, aki innentol total kiszamithatatlan.
gabokocka

Értem, erre írtam anno, hogy ha Panama is elkezd védelmi rakétarendszert telepíteni, megnézem, hogy az USA mennyire lesz nyugodt. (Ja, bocs Panamát anno az USA megszállta)
Willie Parker

De vmi miatt nem ez a helyzet.
És nem a NATO akar terjeszkedni, hanem a volt keleti blokk tagjai akartak/akarnak oda belepni. A ruszkik meg a mostani lepeseikkel pont azt erik el, hogy erre minden jogalap adott legyen.
Illetve tovabbra is qrva fontos resze a sztorinak, hogy a ruszkik megtekinthettek volna ezeket az objektumokat, tehat teljesen transzparens a dolog....
gabokocka

Amiatt nem ez a helyzet, mert az USA a II. vh utáni években a saját érdek - és befolyási övezetében, mint nagyhatalom már "rendet tett" és az érveivel, nézőpontjával vagy szimplán az érdekeivel ellentétes politikai berendezkedésű országokat vagy megszállta, vagy megpuccsolta, vagy bábkormányt neveztetett ki (Panama, Mexikó, Kuba-Guantanamoi bázis, Honduras, Nicaragua, Guatemala, Brazília, stb.). Azóta néha Mexikóval területi vitái voltak, illetve max drogháborúkat vívott a saját térségében, lényegében minden más "elvi eltévelyedést" csírájában elfojtott.

Az oroszok ezt most élik ki (borzasztó ez így leírva, mert 1990-ben még a csőd szélén táncoltak, nem a prosperatív szakaszukat élték); csak hát 2022 azért nem hasonlítható össze mondjuk 1990-nel semmilyen szempontból.

A ruszkik megnézhették volna a bázisokat az aktuális, aznapi állapotukban, ahogy megnézték Irakot is. Szerintem sokat nem számít, mert a tartós monitoringrendszerről úgysem tudnak megegyezni soha, ahogy Koreával sem lehetett.
Willie Parker

amiatt nem az a helyzet...
hiszen a második VH után a Szovjetúnió Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Jugoszlávia, Albánia, Bulgária és félNémetország tekintetében teljesen megszüntette az országok szuverenitását és bábállamokat rendezett be..
naziusa, éjjenapárt

én ennél sokkalsokkal magasabb polcokra teszlek magamban, minthogy ijen pfejjamerika lózungokat guringass az ágyalól
sutianap

Nem pfejjjamerika, csak ilyen a "nagyhatalmi reflex". (Amerikában sok mindent szeretek, elismerek v becsülök, a nagypolitikájuk épp nincs köztük, meg a társadalmi modelljuk se. A ruszkikban csak a páleszt tudom becsülni, h értsd a különbséget.)

Az oroszok ott tévedtek többször is - már USSR-ként is - a történelem dorán, hogy ők (már) nem nagyhatalom.

De Pl Kína közelében lévő közepes és miniállamok is kénytelenek idomulni, bár Kína most éppen nincs hódító kedvében, mert jól megy a biznisz.

Kínát viszont nem teljesen baráti atomnagyhatalmak is körbeveszik, ezért van rajtuk bizonyos szintig szájzár.

Az USA-n meg sose lesz szájzár, ezért hajlamos Irakokat és Afganisztánokat előidézni, hiszen számára mindig is minimális a tét. Már ha nem gerjeszt magának 010911-eket.
Willie Parker

nem mintha kijavítani akarnálak
de
az Iraki feszkó Teheránba kezdődött bizonyos Kőmejnyi Ajaktollakkal meg azű iszlám forradalmával ( nem csak arab tavasz vótám! ) - aztán irakiráni szögesdrótháború balliszikus rakettázással ( honnan ismerós ez? ) aztán renovál, renovál, renovál és eljutunk a javítás javításának javításáig - ami a likvidSzaddám lesz

de aÁfgányisztán megkezdése szintén a fanteknikus SzU műve, majd gyön az ellentámogatott mudzsahedinek, aztán javítás javítása és befutunk a likvidŐszemébe

az igazi kérdés az, hogy évtizedek alatt hányszor vetődhetett fel a nemzetbiztonsági tanácsba, hogy mondjuk az egésznek az epicentrumát, a Szaúdokat, kiírják a buliból, kiiktassák a picsába, vagy annyira jól tudják a súlyokat zsonglőrködni, vagy annyira fosnak, hogy ennél csak sokkal szarabb lehet

de Kínának hely kell, az pedig má csak Mongóliába meg Szibériába van...