USA és a világ
32 feliratkozó
több mint 1 éve
Ez amúgy így nem teljesen igaz. Van jó pár tagállami program szerte a világban pl Egyiptomban volt egy nemet projekt amiben helyben képeztek munkaerőt h a sikeres elvégzés után mehettek volna Németországba dolgozni. Na most az történt h a képzés után nagy részük maradt mert el tudott helyezkedni helyben.Az igazság, hogy az EU a migrációkezelésbe nem tesz effortot, mert nincsenek cél-képzési-felzárkóztatási-toborzási és kiválasztási programjai. Afrikában, de főleg Délkelet-Ázsiában és a Távol-Keleten.Ha azt nézed, az EU maga is ilyen "kis" tartományokból áll, és most valóban bukdácsol, de azért leírni nem kellene. Elég sokan érzik, hogy az EU most toporog és keresi a kiutat, amibe belevezette a német kormány, csak ez nem jelenti azt, hogy nem is fogják azt megtalálni.Én is úgy gondolom, hogy az EU azért tűnik most ilyen fogatlan oroszlánnak, mert nincs is rászorulva arra, hogy ne a kényelmes fotelban ücsörgős nagyfatermamuszos teázgatását nyomja. Amikor kell, akkor van ereje és képessége kibackelni a válságokat. Maximálisan tudok Gyurmával menni azon a vonaton, hogy ezerszer inkább választom a kényelmes európai jóléti társadalmat világvezető ambíciók nélkül, mint az amerikai "álmot" vagy a kínai kommunizmust.
És ha egyszer arról lesz szó, hogy EU-nak kell lennie vagy "elveszünk", akkor lesz EU, mert az egységben az erő és ez kell a túléléshez, ebben igazad van.
Viszont ez nem jelenti azt, hogy ezt nem lehet jólétben és jólét fenntartásával megtenni.
Lúdas Solymi
Hanni
A hiány- és top piacvezető, innovatív, magas kvalifikációt igénylő, de a kétkezi szaktudást igénylő szakmákban sem.
Talán írtam már, h a német autóipari, vegyipari és gyógyszerészeti stb cégek Boszniában, Horvátországban és Szerbiában hogyan (célzottan, kitelepülve, leszállva a terepre) recruitoltak orvosokat, mérnököket, ácsokat, géplakatosokata délszláv háborút közvetlenül követő időben, de igazából már alatta is.
Ante Rebic, Mandzukic, Subotic és társai felmenői No-ban ugye...
Pedig a társadalmi integráció valahol ìgy kezdődött, persze a németek ezt már vhol a törököknél is feladták.
A véleményem szerint minden integráció akkor lehet sikeres, ha átgondolt, tervszerű és energiát fordítanak rá. [Ebbe mondjuk pont a vallás-és kulturális különbség az, ami nem nagyon fér bele, leginkább a muszlimoknál és keresztényeknél nincs sikeres európai együttélési modell, akkora a szakadék, az EU-nak ezért nem is ott kellene próbálkoznia. Nálam a ktg-haszonelemzés sosem adja ki a matekot az iszlám esetében - gettósodás, kriminalizáció, gangek, no-go zónák, fanatizálhatóság, terrorveszély. De meggyőzhető vagyok. Törökország és Izrael a katonai féldiktatúráival azért ne legyen példa, mert azok nálam sehogysem európai kaliberű államok.]
Willie Parker
Plusz majd jön az EU Talent Pool is aminek a pilotja már zajlik Spanyolországban, az összeurópai része meg ha elfogadják a rendeletet, (Tanács alapvetően egyetért), most zajlik az egyeztetés a Parlamenttel.
Amúgy sztem a resettlement tökéletes lehetőség lenne erre amire már más országok pl Kanada és Ausztrália rájöttek. Mi meg EUn belül nem vagyunk hajlandóak szolidárisak lenni úgy h ki is lehetne válogatni a listából a legjobb munkaerőt …
Ha meg akarjuk védeni a demokráciánkat, újra kell épitenünk azokat a normákat, amelyek egykor védelmezték. Ám ennel többet kell tennünk. E normákat ki kell terjesztenünk úgy, hogy egy sokszínű társadalom minden tagja számára elerhetők legyenek.
több mint 1 éve
Nem tudom, én nekem ez a hozzáállás mindig bullshit.Ha azt nézed, az EU maga is ilyen "kis" tartományokból áll, és most valóban bukdácsol, de azért leírni nem kellene. Elég sokan érzik, hogy az EU most toporog és keresi a kiutat, amibe belevezette a német kormány, csak ez nem jelenti azt, hogy nem is fogják azt megtalálni.Én is úgy gondolom, hogy az EU azért tűnik most ilyen fogatlan oroszlánnak, mert nincs is rászorulva arra, hogy ne a kényelmes fotelban ücsörgős nagyfatermamuszos teázgatását nyomja. Amikor kell, akkor van ereje és képessége kibackelni a válságokat. Maximálisan tudok Gyurmával menni azon a vonaton, hogy ezerszer inkább választom a kényelmes európai jóléti társadalmat világvezető ambíciók nélkül, mint az amerikai "álmot" vagy a kínai kommunizmust.
És ha egyszer arról lesz szó, hogy EU-nak kell lennie vagy "elveszünk", akkor lesz EU, mert az egységben az erő és ez kell a túléléshez, ebben igazad van.
Viszont ez nem jelenti azt, hogy ezt nem lehet jólétben és jólét fenntartásával megtenni.
Lúdas Solymi
Hanni
Majd ha kell hozzáállásból ritkán jött ki bárki jól.
Hülye döntések, elbaszott statégia, rossz fókusz ez vezetett ide. Abban egyetértek, hogy van visszaút, de ahhoz erősebb vezetés és jobb statégia kell.
Kínát nyilván senki nem választaná, de hogy USAban jobb-e élni most és később vagy EUban ez érdekes kérdés, én nem foglalnék ilyen egyértelműen állást.
több mint 1 éve
De továbbra sem ez a gond, mert ahol túlnépesedés van, ott.alacsony a fogyasztás, a túlfogyasztás azokon a területeken van (északi félteke), ahol csökken a lakosság szám. Kínába 1.13 a fertilitási ráta, és már Indiában is 2 alatt van. Egyszerűen a jólét elhozza a népesség szám csökkenését.De mindezeken túl, én azt gondolom, hogy 50 éves távlatban nem a foszfor vagy bármi más ásványi anyag hiánya fogja drasztikusan átalakítani a mezőgazdaságot, hanem a vízé.És eljutunk arra a pontra, ahol le kell írjam az alapmantrámat, hogy a főfő probléma, a mezőgazdaságé, a migrációé, a kapitalizmusé, az emberiségé a túlnépesedés.
Jan
Indokolatlan (és momentán persze kivitelezhetetlen is), hogy nincs szabályozva a népesség létszáma egy olyan értékben, ami sokkalta optimálisabb életet biztosítana az embereknek és a természetnek egyaránt, és ami egy organikus, jobban működő világot eredményezne.
Őszentsége Sobri Jóska
Viszont a kapitalizmus nem érdekelt sem a túlfogyasztás megszüntetésében, sem abban, hogy a déli félteke ne termelje az olcsó munkaerőt. Csebi számai, miszerint minden tizedik legálisan bevándorlóra jut egy illegális, egyértelműen azt mutatja, hogy igény az van rá.
A baj a kapitalizmus mai formájával van, minden probléma eredője ez. Nagyon eltávolodtunk az Adam Smith felé versenytől. Nincs verseny, kizsákmányolás van.
A sokat emlegetett techcégek nem az innováció miatt vannak ott, ahol vannak, hanem mert monopóliumuk van. Amint érkezik egy versenytárs vagy felvásárolják vagy lemásolják vagy egyszerűen az állam segítségével tönkre teszik. Azon mindenki gondolkodjon el, hogy a Kínával vidáman üzletelő Muskok miért is pattantak azonnal fel a Trump vonatra. Sok minden más mellett, de leginkább azért mert így a monopóliumuk egyre erősebb lesz. (Igen, a Teslanak nincs monopóliuma, de a SpaxeX-nek van, és a Tesla a tisztán elektromos autók piacán a BYD megjelenéséig kvázi egyeduralkodó volt).

több mint 1 éve
De mindezeken túl, én azt gondolom, hogy 50 éves távlatban nem a foszfor vagy bármi más ásványi anyag hiánya fogja drasztikusan átalakítani a mezőgazdaságot, hanem a vízé.És eljutunk arra a pontra, ahol le kell írjam az alapmantrámat, hogy a főfő probléma, a mezőgazdaságé, a migrációé, a kapitalizmusé, az emberiségé a túlnépesedés.
Jan
Indokolatlan (és momentán persze kivitelezhetetlen is), hogy nincs szabályozva a népesség létszáma egy olyan értékben, ami sokkalta optimálisabb életet biztosítana az embereknek és a természetnek egyaránt, és ami egy organikus, jobban működő világot eredményezne.
több mint 1 éve
Elég régen voltak az agrár tanulmányaim, és ráadásul 2000-óta nem is abban dolgozom, hanem erdőgazdálkodásban, de azt hiszem az alapok nem változtak azóta...Nem tudom pontosan milyen cikkről van szó, de gondolom azért vizionálja hogy sakk-matt lesz, mert foszfor nélkül visszaesik a mezőgazdasági termelés? A kitermelt foszfor legnagyobb részét a mezőgazdaság használja fel, főleg műtrágya, kisebb részben növényvédőszerként.Ez ettől bonyolultabb.
Nagyon valószínű hogy igen, de ez nem feltétlenül jelent bajt, egyrészt most sem az a probléma, hogy kevés az élelmiszer, hanem hogy egyenlőtlenül van elosztva. Másrészt, végtelenül leegyszerűsitve, a mütrágya a nagy mennyiségű, de gagyi minőségű termény előállításának az eszköze. Egyáltalán nem lenne baj, ha más irányba indulnánk.
Jan
A lényeg nagyjából annyi, hogy a modern életforma a földből kivett foszfort nem a földbe juttatja vissza, hanem a budiba, a csatornába, onnan a tengerbe, óceánba. Az emberi táplálékláncból így hiányzik, ami baj, az óceánokban viszont komoly bajt okoz. A műtrágyázás már ennek nyilván egy folyománya, hogy megpróbáljuk pótolni a talajban, hogy legyen valami tápértéke az ennivalónak. Máshogy ugyanis nem tud bejutni a szervezetbe. Persze lehet regeneratív mezőgazdaságot folytatni, lehet zsonglőrködni, meg amit Willie írt, és az ehhez hasonló technológiai menekülőutak létezhetnek, csak az egyenleg a végén mindig rosszabb... Mint bárminek az újrahasznosításánál. Nem lehet visszanyomni a fogkrémet a tubusba, hogy újra kinyomhassuk.
Lecsó
Tervezett, működő mezőgazdasági termelés több ezer éve van, műtrágya pár évtizede. Tehát nem alapfeltétel.
A műtrágya a hagyományos szerves trágya (istállótrágya) kiváltására jött létre, főleg gazdasági okokból, de mindez nagyfokú minőségromlással járt együtt, a a végtermék és a talaj szempontjából is.
A műtrágya egy célzottan, az adott növény számára összeállított keverék, ami csak a legszükségesebb összetevőket tartalmazza. A hagyományos szerves trágyában mindenféle anyag van, a növény elhasználja belőle amire szüksége van, a többi marad a földben. Ezáltal javul a talaj általános tápanyag tartalma és a szerkezete is. És persze a végtermék minősége is.
Például amikor Szent-Györgyi Albert híres vizsgálatai folytak, a paprika c vitamin tartalma kb 300%-a volt a mostani, nagyüzemi körülmények közt előállított paprikáénak Ennek a "fejlődésnek" az elsődleges oka, a szervestrágyáról műtrágyára történő átállás volt.
Egyáltalán nem sci-fi a műtrágya visszaszorítása, sőt, a mg hosszú távú érdekeit nézve nagyon is kívánatos. A gyakorlati megvalósítása pedig egyáltalán nem lehetetlen, csak költséges.
Ennek lenne néhány nyilvánvaló következménye: kisebb termésátlagok, emiatt élelmiszerárak növekedése... viszont jobb minőségű élelmiszer, és egy idő után kisebb talajművelési, növényvédelmi költségek.
És talán, ha kevesebb lenne belőle, vissza lehetne térni a 70-es évek szintjére, ami a kidobott élelmiszer mennyiségét illeti. Ami a nyugati világban egy hihetetlen szám.
De mindezeken túl, én azt gondolom, hogy 50 éves távlatban nem a foszfor vagy bármi más ásványi anyag hiánya fogja drasztikusan átalakítani a mezőgazdaságot, hanem a vízé.
több mint 1 éve
Ez ettől bonyolultabb.Nem tudom pontosan milyen cikkről van szó, de gondolom azért vizionálja hogy sakk-matt lesz, mert foszfor nélkül visszaesik a mezőgazdasági termelés? A kitermelt foszfor legnagyobb részét a mezőgazdaság használja fel, főleg műtrágya, kisebb részben növényvédőszerként.Sok minden van, amivel nem vagyok tisztában, de ezzel speciel igen.Ez elég drámai, de közben azért gondolom te is tisztában vagy vele, hogy akkor is létezett földi élet, amikor még nem bányásztak foszfort.Mellékszálként felvetnék egy kérdést. Biztos, hogy azok a sarokkövek, amire ezt az egész okfejtést felhúzzuk valósak? Mármint mindig alapvetés, hogy csökkenő lakossággal, nem tudjuk kitermelni a nyugdíjakat, csökken a növekedés, meg a szokásos klisék. De elvileg a produktivitás évtizedes viszonylatban nézve is folyamatosan nő. Nem is kicsit. Ami totál reális, tekintve mennyit fejlődött az automatizálás, a technika, a management és az oktatás is. Miért van szükség ugyan annyi vagy több emberre, hogyha az utódok sokkal több GDP-t termelnek? Adott egy föld amin már alig férünk, a szemetünk még úgy se, alig bírjuk összedealelni az energiát, ami ellátja az ipar és a lakosság igényeit is. Totál logikusnak tűnik, hogy egy csökkenő, de egyre hatékonyabb közösség alkossa a fejlett világot. Nem olvastam, hallottam erről szinte soha semmit, de valahogy falsnak tűnik a logika, ami mentén elindulunk.Ez egyrészt nem mellékszál, hanem fő szál, másrészt erről tonnányi irodalom van, kezdve Marx-tól Keynes-en át mondjuk a mai haladó közgazdászokig, szociológusokig.
andree
Ők nem hiába feszegetik mindig ugyanazokat a kérdéseket, mert az elősző 20-30 hsz is megmutatja, hogy menyire alap síkon gondolkodunk még mindig arról, hogy hogyan működik (vagy kellene hogy működjön) a modern társadalom gazdasága. A GDP fetisizálástól egészen a felosztó-kirovó rendszerek erőltetéséig. Ezek mind addig használhatók, amíg fel nem borítja mindezt valami, amivel nem számoltunk. Pedig utána is élni kell valahogy, ha másnak nem, a maradék emberiségnek. És itt nem az atomháborúról beszélek, hanem hogy mondjuk elfogy a kibányászható mennyiségű foszfor 20-30 éven belül. Azt írja valahol az cikk végén az újságíró, hogy "ideje elgondolkozni az emberiségnek, mivel helyettesíti a foszfort." Okos felvetés: Cohn bácsi saját pipájával... C,H,O,N,S,P. Hat alap elem, ami nélkül nincs földi élet. A foszfort nem lehet helyettesíteni. Ha elfogy, az sakk-matt. Legalább is nagyon sokaknak.
Szóval lehet itt tippelgetni, hogy hol lesz magasabb a GDP meg hol mennyi ember fog élni 2100-ban, csak sok értelme nincs...
Lecsó
Ha elfogynak ezek a nyersanyagok, akkor nem a földi életnek lesz vége, hanem nyugaton a most megszokott életszínvonalnak.
Ez elég nagy különbség.
Jan
Az általad kiemelt állításom nem mond olyasmit, hogy nem lesz földi élet, vagy hogy előtte nem volt, csak azt, hogy ezek nélkül nem lenne. Vagy teljesen másmilyen lenne.
Tovább megyek, foszfor is lesz rengeteg, csak nem tudjuk majd megenni.
Lecsó
Nagyon valószínű hogy igen, de ez nem feltétlenül jelent bajt, egyrészt most sem az a probléma, hogy kevés az élelmiszer, hanem hogy egyenlőtlenül van elosztva. Másrészt, végtelenül leegyszerűsitve, a mütrágya a nagy mennyiségű, de gagyi minőségű termény előállításának az eszköze. Egyáltalán nem lenne baj, ha más irányba indulnánk.
Jan
A lényeg nagyjából annyi, hogy a modern életforma a földből kivett foszfort nem a földbe juttatja vissza, hanem a budiba, a csatornába, onnan a tengerbe, óceánba. Az emberi táplálékláncból így hiányzik, ami baj, az óceánokban viszont szintén komoly bajt okoz. A műtrágyázás már ennek nyilván egy folyománya, hogy megpróbáljuk pótolni a talajban, hogy legyen valami tápértéke az ennivalónak. Máshogy ugyanis nem tud bejutni a szervezetbe. Persze lehet regeneratív mezőgazdaságot folytatni, lehet zsonglőrködni, meg amit Willie írt, és az ehhez hasonló technológiai menekülőutak létezhetnek, csak az egyenleg a végén mindig rosszabb... Mint bárminek az újrahasznosításánál. Nem lehet visszanyomni a fogkrémet a tubusba, hogy újra kinyomhassuk.
Szerkesztette: Lecsó
több mint 1 éve
"A foszfát műtrágyák környezetbiztonsági problémái a 2011-ben bekövetkezett Japán nukleáris katasztrófa után kerültek a figyelem középpontjába. Német kutatók felmérése szerint az 1951 és 2011 között Németországban felhasznált foszfát műtrágyák használata körülbelül 14.000 tonnányi uránszennyződést eredményezett a mezőgazdasági területeken, amely átlagosan 1 kilogramm uránszennyeződést jelent hektáronként. "Nem tudom pontosan milyen cikkről van szó, de gondolom azért vizionálja hogy sakk-matt lesz, mert foszfor nélkül visszaesik a mezőgazdasági termelés? A kitermelt foszfor legnagyobb részét a mezőgazdaság használja fel, főleg műtrágya, kisebb részben növényvédőszerként.Sok minden van, amivel nem vagyok tisztában, de ezzel speciel igen.Ez elég drámai, de közben azért gondolom te is tisztában vagy vele, hogy akkor is létezett földi élet, amikor még nem bányásztak foszfort.Mellékszálként felvetnék egy kérdést. Biztos, hogy azok a sarokkövek, amire ezt az egész okfejtést felhúzzuk valósak? Mármint mindig alapvetés, hogy csökkenő lakossággal, nem tudjuk kitermelni a nyugdíjakat, csökken a növekedés, meg a szokásos klisék. De elvileg a produktivitás évtizedes viszonylatban nézve is folyamatosan nő. Nem is kicsit. Ami totál reális, tekintve mennyit fejlődött az automatizálás, a technika, a management és az oktatás is. Miért van szükség ugyan annyi vagy több emberre, hogyha az utódok sokkal több GDP-t termelnek? Adott egy föld amin már alig férünk, a szemetünk még úgy se, alig bírjuk összedealelni az energiát, ami ellátja az ipar és a lakosság igényeit is. Totál logikusnak tűnik, hogy egy csökkenő, de egyre hatékonyabb közösség alkossa a fejlett világot. Nem olvastam, hallottam erről szinte soha semmit, de valahogy falsnak tűnik a logika, ami mentén elindulunk.Ez egyrészt nem mellékszál, hanem fő szál, másrészt erről tonnányi irodalom van, kezdve Marx-tól Keynes-en át mondjuk a mai haladó közgazdászokig, szociológusokig.
andree
Ők nem hiába feszegetik mindig ugyanazokat a kérdéseket, mert az elősző 20-30 hsz is megmutatja, hogy menyire alap síkon gondolkodunk még mindig arról, hogy hogyan működik (vagy kellene hogy működjön) a modern társadalom gazdasága. A GDP fetisizálástól egészen a felosztó-kirovó rendszerek erőltetéséig. Ezek mind addig használhatók, amíg fel nem borítja mindezt valami, amivel nem számoltunk. Pedig utána is élni kell valahogy, ha másnak nem, a maradék emberiségnek. És itt nem az atomháborúról beszélek, hanem hogy mondjuk elfogy a kibányászható mennyiségű foszfor 20-30 éven belül. Azt írja valahol az cikk végén az újságíró, hogy "ideje elgondolkozni az emberiségnek, mivel helyettesíti a foszfort." Okos felvetés: Cohn bácsi saját pipájával... C,H,O,N,S,P. Hat alap elem, ami nélkül nincs földi élet. A foszfort nem lehet helyettesíteni. Ha elfogy, az sakk-matt. Legalább is nagyon sokaknak.
Szóval lehet itt tippelgetni, hogy hol lesz magasabb a GDP meg hol mennyi ember fog élni 2100-ban, csak sok értelme nincs...
Lecsó
Ha elfogynak ezek a nyersanyagok, akkor nem a földi életnek lesz vége, hanem nyugaton a most megszokott életszínvonalnak.
Ez elég nagy különbség.
Jan
Az általad kiemelt állításom nem mond olyasmit, hogy nem lesz földi élet, vagy hogy előtte nem volt, csak azt, hogy ezek nélkül nem lenne. Vagy teljesen másmilyen lenne.
Tovább megyek, foszfor is lesz rengeteg, csak nem tudjuk majd megenni.
Lecsó
Nagyon valószínű hogy igen, de ez nem feltétlenül jelent bajt, egyrészt most sem az a probléma, hogy kevés az élelmiszer, hanem hogy egyenlőtlenül van elosztva. Másrészt, végtelenül leegyszerűsitve, a mütrágya a nagy mennyiségű, de gagyi minőségű termény előállításának az eszköze. Egyáltalán nem lenne baj, ha más irányba indulnánk.
Jan
több mint 1 éve
Nem tudom pontosan milyen cikkről van szó, de gondolom azért vizionálja hogy sakk-matt lesz, mert foszfor nélkül visszaesik a mezőgazdasági termelés? A kitermelt foszfor legnagyobb részét a mezőgazdaság használja fel, főleg műtrágya, kisebb részben növényvédőszerként.Sok minden van, amivel nem vagyok tisztában, de ezzel speciel igen.Ez elég drámai, de közben azért gondolom te is tisztában vagy vele, hogy akkor is létezett földi élet, amikor még nem bányásztak foszfort.Mellékszálként felvetnék egy kérdést. Biztos, hogy azok a sarokkövek, amire ezt az egész okfejtést felhúzzuk valósak? Mármint mindig alapvetés, hogy csökkenő lakossággal, nem tudjuk kitermelni a nyugdíjakat, csökken a növekedés, meg a szokásos klisék. De elvileg a produktivitás évtizedes viszonylatban nézve is folyamatosan nő. Nem is kicsit. Ami totál reális, tekintve mennyit fejlődött az automatizálás, a technika, a management és az oktatás is. Miért van szükség ugyan annyi vagy több emberre, hogyha az utódok sokkal több GDP-t termelnek? Adott egy föld amin már alig férünk, a szemetünk még úgy se, alig bírjuk összedealelni az energiát, ami ellátja az ipar és a lakosság igényeit is. Totál logikusnak tűnik, hogy egy csökkenő, de egyre hatékonyabb közösség alkossa a fejlett világot. Nem olvastam, hallottam erről szinte soha semmit, de valahogy falsnak tűnik a logika, ami mentén elindulunk.Ez egyrészt nem mellékszál, hanem fő szál, másrészt erről tonnányi irodalom van, kezdve Marx-tól Keynes-en át mondjuk a mai haladó közgazdászokig, szociológusokig.
andree
Ők nem hiába feszegetik mindig ugyanazokat a kérdéseket, mert az elősző 20-30 hsz is megmutatja, hogy menyire alap síkon gondolkodunk még mindig arról, hogy hogyan működik (vagy kellene hogy működjön) a modern társadalom gazdasága. A GDP fetisizálástól egészen a felosztó-kirovó rendszerek erőltetéséig. Ezek mind addig használhatók, amíg fel nem borítja mindezt valami, amivel nem számoltunk. Pedig utána is élni kell valahogy, ha másnak nem, a maradék emberiségnek. És itt nem az atomháborúról beszélek, hanem hogy mondjuk elfogy a kibányászható mennyiségű foszfor 20-30 éven belül. Azt írja valahol az cikk végén az újságíró, hogy "ideje elgondolkozni az emberiségnek, mivel helyettesíti a foszfort." Okos felvetés: Cohn bácsi saját pipájával... C,H,O,N,S,P. Hat alap elem, ami nélkül nincs földi élet. A foszfort nem lehet helyettesíteni. Ha elfogy, az sakk-matt. Legalább is nagyon sokaknak.
Szóval lehet itt tippelgetni, hogy hol lesz magasabb a GDP meg hol mennyi ember fog élni 2100-ban, csak sok értelme nincs...
Lecsó
Ha elfogynak ezek a nyersanyagok, akkor nem a földi életnek lesz vége, hanem nyugaton a most megszokott életszínvonalnak.
Ez elég nagy különbség.
Jan
Az általad kiemelt állításom nem mond olyasmit, hogy nem lesz földi élet, vagy hogy előtte nem volt, csak azt, hogy ezek nélkül nem lenne. Vagy teljesen másmilyen lenne.
Tovább megyek, foszfor is lesz rengeteg, csak nem tudjuk majd megenni.
Lecsó
Nagyon valószínű hogy igen, de ez nem feltétlenül jelent bajt, egyrészt most sem az a probléma, hogy kevés az élelmiszer, hanem hogy egyenlőtlenül van elosztva. Másrészt, végtelenül leegyszerűsitve, a mütrágya a nagy mennyiségű, de gagyi minőségű termény előállításának az eszköze. Egyáltalán nem lenne baj, ha más irányba indulnánk.
több mint 1 éve
Elvileg most dolgoznak azon (ismerőseim, barátaim is érintettek, érdekeltek), hogy nagy kapacitás-növelésre kerüljön sor. 2030-ra az eu piacon a műtrágyák 20%-át képesek lesznek kiváltani, s ők csak egy projekt, egy konszern.Ha ez így van, akkor minden rendben lesz...biophosphate.net/products-huSok minden van, amivel nem vagyok tisztában, de ezzel speciel igen.Ez elég drámai, de közben azért gondolom te is tisztában vagy vele, hogy akkor is létezett földi élet, amikor még nem bányásztak foszfort.Mellékszálként felvetnék egy kérdést. Biztos, hogy azok a sarokkövek, amire ezt az egész okfejtést felhúzzuk valósak? Mármint mindig alapvetés, hogy csökkenő lakossággal, nem tudjuk kitermelni a nyugdíjakat, csökken a növekedés, meg a szokásos klisék. De elvileg a produktivitás évtizedes viszonylatban nézve is folyamatosan nő. Nem is kicsit. Ami totál reális, tekintve mennyit fejlődött az automatizálás, a technika, a management és az oktatás is. Miért van szükség ugyan annyi vagy több emberre, hogyha az utódok sokkal több GDP-t termelnek? Adott egy föld amin már alig férünk, a szemetünk még úgy se, alig bírjuk összedealelni az energiát, ami ellátja az ipar és a lakosság igényeit is. Totál logikusnak tűnik, hogy egy csökkenő, de egyre hatékonyabb közösség alkossa a fejlett világot. Nem olvastam, hallottam erről szinte soha semmit, de valahogy falsnak tűnik a logika, ami mentén elindulunk.Ez egyrészt nem mellékszál, hanem fő szál, másrészt erről tonnányi irodalom van, kezdve Marx-tól Keynes-en át mondjuk a mai haladó közgazdászokig, szociológusokig.
andree
Ők nem hiába feszegetik mindig ugyanazokat a kérdéseket, mert az elősző 20-30 hsz is megmutatja, hogy menyire alap síkon gondolkodunk még mindig arról, hogy hogyan működik (vagy kellene hogy működjön) a modern társadalom gazdasága. A GDP fetisizálástól egészen a felosztó-kirovó rendszerek erőltetéséig. Ezek mind addig használhatók, amíg fel nem borítja mindezt valami, amivel nem számoltunk. Pedig utána is élni kell valahogy, ha másnak nem, a maradék emberiségnek. És itt nem az atomháborúról beszélek, hanem hogy mondjuk elfogy a kibányászható mennyiségű foszfor 20-30 éven belül. Azt írja valahol az cikk végén az újságíró, hogy "ideje elgondolkozni az emberiségnek, mivel helyettesíti a foszfort." Okos felvetés: Cohn bácsi saját pipájával... C,H,O,N,S,P. Hat alap elem, ami nélkül nincs földi élet. A foszfort nem lehet helyettesíteni. Ha elfogy, az sakk-matt. Legalább is nagyon sokaknak.
Szóval lehet itt tippelgetni, hogy hol lesz magasabb a GDP meg hol mennyi ember fog élni 2100-ban, csak sok értelme nincs...
Lecsó
Ha elfogynak ezek a nyersanyagok, akkor nem a földi életnek lesz vége, hanem nyugaton a most megszokott életszínvonalnak.
Ez elég nagy különbség.
Jan
Az általad kiemelt állításom nem mond olyasmit, hogy nem lesz földi élet, vagy hogy előtte nem volt, csak azt, hogy ezek nélkül nem lenne. Vagy teljesen másmilyen lenne.
Tovább megyek, foszfor is lesz rengeteg, csak nem tudjuk majd megenni.
Lecsó
laboratorium.hu/hogyan-lesz-foszfor-biotapanyag-a-csontbol.html
Willie Parker
Lecsó
Ja, feleségem volt tanítványa Katarban és UAE-ben (hol máshol) szabadalmaztatott egy tengervíz tisztító keringető-rendszert, ami édesvizet ad, sőt a visszamaradó sópárlat is hasznosítható alapanyag. 3 éve megy, finomítják, 2025 során majd tesztelik Marokkóban és Egyiptomban is.
Szerkesztette: Willie Parker
több mint 1 éve
Ha ez így van, akkor minden rendben lesz...biophosphate.net/products-huSok minden van, amivel nem vagyok tisztában, de ezzel speciel igen.Ez elég drámai, de közben azért gondolom te is tisztában vagy vele, hogy akkor is létezett földi élet, amikor még nem bányásztak foszfort.Mellékszálként felvetnék egy kérdést. Biztos, hogy azok a sarokkövek, amire ezt az egész okfejtést felhúzzuk valósak? Mármint mindig alapvetés, hogy csökkenő lakossággal, nem tudjuk kitermelni a nyugdíjakat, csökken a növekedés, meg a szokásos klisék. De elvileg a produktivitás évtizedes viszonylatban nézve is folyamatosan nő. Nem is kicsit. Ami totál reális, tekintve mennyit fejlődött az automatizálás, a technika, a management és az oktatás is. Miért van szükség ugyan annyi vagy több emberre, hogyha az utódok sokkal több GDP-t termelnek? Adott egy föld amin már alig férünk, a szemetünk még úgy se, alig bírjuk összedealelni az energiát, ami ellátja az ipar és a lakosság igényeit is. Totál logikusnak tűnik, hogy egy csökkenő, de egyre hatékonyabb közösség alkossa a fejlett világot. Nem olvastam, hallottam erről szinte soha semmit, de valahogy falsnak tűnik a logika, ami mentén elindulunk.Ez egyrészt nem mellékszál, hanem fő szál, másrészt erről tonnányi irodalom van, kezdve Marx-tól Keynes-en át mondjuk a mai haladó közgazdászokig, szociológusokig.
andree
Ők nem hiába feszegetik mindig ugyanazokat a kérdéseket, mert az elősző 20-30 hsz is megmutatja, hogy menyire alap síkon gondolkodunk még mindig arról, hogy hogyan működik (vagy kellene hogy működjön) a modern társadalom gazdasága. A GDP fetisizálástól egészen a felosztó-kirovó rendszerek erőltetéséig. Ezek mind addig használhatók, amíg fel nem borítja mindezt valami, amivel nem számoltunk. Pedig utána is élni kell valahogy, ha másnak nem, a maradék emberiségnek. És itt nem az atomháborúról beszélek, hanem hogy mondjuk elfogy a kibányászható mennyiségű foszfor 20-30 éven belül. Azt írja valahol az cikk végén az újságíró, hogy "ideje elgondolkozni az emberiségnek, mivel helyettesíti a foszfort." Okos felvetés: Cohn bácsi saját pipájával... C,H,O,N,S,P. Hat alap elem, ami nélkül nincs földi élet. A foszfort nem lehet helyettesíteni. Ha elfogy, az sakk-matt. Legalább is nagyon sokaknak.
Szóval lehet itt tippelgetni, hogy hol lesz magasabb a GDP meg hol mennyi ember fog élni 2100-ban, csak sok értelme nincs...
Lecsó
Ha elfogynak ezek a nyersanyagok, akkor nem a földi életnek lesz vége, hanem nyugaton a most megszokott életszínvonalnak.
Ez elég nagy különbség.
Jan
Az általad kiemelt állításom nem mond olyasmit, hogy nem lesz földi élet, vagy hogy előtte nem volt, csak azt, hogy ezek nélkül nem lenne. Vagy teljesen másmilyen lenne.
Tovább megyek, foszfor is lesz rengeteg, csak nem tudjuk majd megenni.
Lecsó
laboratorium.hu/hogyan-lesz-foszfor-biotapanyag-a-csontbol.html
Willie Parker
több mint 1 éve
Az igazság, hogy az EU a migrációkezelésbe nem tesz effortot, mert nincsenek cél-képzési-felzárkóztatási-toborzási és kiválasztási programjai. Afrikában, de főleg Délkelet-Ázsiában és a Távol-Keleten.Ha azt nézed, az EU maga is ilyen "kis" tartományokból áll, és most valóban bukdácsol, de azért leírni nem kellene. Elég sokan érzik, hogy az EU most toporog és keresi a kiutat, amibe belevezette a német kormány, csak ez nem jelenti azt, hogy nem is fogják azt megtalálni.Én is úgy gondolom, hogy az EU azért tűnik most ilyen fogatlan oroszlánnak, mert nincs is rászorulva arra, hogy ne a kényelmes fotelban ücsörgős nagyfatermamuszos teázgatását nyomja. Amikor kell, akkor van ereje és képessége kibackelni a válságokat. Maximálisan tudok Gyurmával menni azon a vonaton, hogy ezerszer inkább választom a kényelmes európai jóléti társadalmat világvezető ambíciók nélkül, mint az amerikai "álmot" vagy a kínai kommunizmust.
És ha egyszer arról lesz szó, hogy EU-nak kell lennie vagy "elveszünk", akkor lesz EU, mert az egységben az erő és ez kell a túléléshez, ebben igazad van.
Viszont ez nem jelenti azt, hogy ezt nem lehet jólétben és jólét fenntartásával megtenni.
Lúdas Solymi
Hanni
A hiány- és top piacvezető, innovatív, magas kvalifikációt igénylő, de a kétkezi szaktudást igénylő szakmákban sem.
Talán írtam már, h a német autóipari, vegyipari és gyógyszerészeti stb cégek Boszniában, Horvátországban és Szerbiában hogyan (célzottan, kitelepülve, leszállva a terepre) recruitoltak orvosokat, mérnököket, ácsokat, géplakatosokata délszláv háborút közvetlenül követő időben, de igazából már alatta is.
Ante Rebic, Mandzukic, Subotic és társai felmenői No-ban ugye...
Pedig a társadalmi integráció valahol ìgy kezdődött, persze a németek ezt már vhol a törököknél is feladták.
A véleményem szerint minden integráció akkor lehet sikeres, ha átgondolt, tervszerű és energiát fordítanak rá. [Ebbe mondjuk pont a vallás-és kulturális különbség az, ami nem nagyon fér bele, leginkább a muszlimoknál és keresztényeknél nincs sikeres európai együttélési modell, akkora a szakadék, az EU-nak ezért nem is ott kellene próbálkoznia. Nálam a ktg-haszonelemzés sosem adja ki a matekot az iszlám esetében - gettósodás, kriminalizáció, gangek, no-go zónák, fanatizálhatóság, terrorveszély. De meggyőzhető vagyok. Törökország és Izrael a katonai féldiktatúráival azért ne legyen példa, mert azok nálam sehogysem európai kaliberű államok.]
Szerkesztette: Willie Parker
több mint 1 éve
biophosphate.net/products-huSok minden van, amivel nem vagyok tisztában, de ezzel speciel igen.Ez elég drámai, de közben azért gondolom te is tisztában vagy vele, hogy akkor is létezett földi élet, amikor még nem bányásztak foszfort.Mellékszálként felvetnék egy kérdést. Biztos, hogy azok a sarokkövek, amire ezt az egész okfejtést felhúzzuk valósak? Mármint mindig alapvetés, hogy csökkenő lakossággal, nem tudjuk kitermelni a nyugdíjakat, csökken a növekedés, meg a szokásos klisék. De elvileg a produktivitás évtizedes viszonylatban nézve is folyamatosan nő. Nem is kicsit. Ami totál reális, tekintve mennyit fejlődött az automatizálás, a technika, a management és az oktatás is. Miért van szükség ugyan annyi vagy több emberre, hogyha az utódok sokkal több GDP-t termelnek? Adott egy föld amin már alig férünk, a szemetünk még úgy se, alig bírjuk összedealelni az energiát, ami ellátja az ipar és a lakosság igényeit is. Totál logikusnak tűnik, hogy egy csökkenő, de egyre hatékonyabb közösség alkossa a fejlett világot. Nem olvastam, hallottam erről szinte soha semmit, de valahogy falsnak tűnik a logika, ami mentén elindulunk.Ez egyrészt nem mellékszál, hanem fő szál, másrészt erről tonnányi irodalom van, kezdve Marx-tól Keynes-en át mondjuk a mai haladó közgazdászokig, szociológusokig.
andree
Ők nem hiába feszegetik mindig ugyanazokat a kérdéseket, mert az elősző 20-30 hsz is megmutatja, hogy menyire alap síkon gondolkodunk még mindig arról, hogy hogyan működik (vagy kellene hogy működjön) a modern társadalom gazdasága. A GDP fetisizálástól egészen a felosztó-kirovó rendszerek erőltetéséig. Ezek mind addig használhatók, amíg fel nem borítja mindezt valami, amivel nem számoltunk. Pedig utána is élni kell valahogy, ha másnak nem, a maradék emberiségnek. És itt nem az atomháborúról beszélek, hanem hogy mondjuk elfogy a kibányászható mennyiségű foszfor 20-30 éven belül. Azt írja valahol az cikk végén az újságíró, hogy "ideje elgondolkozni az emberiségnek, mivel helyettesíti a foszfort." Okos felvetés: Cohn bácsi saját pipájával... C,H,O,N,S,P. Hat alap elem, ami nélkül nincs földi élet. A foszfort nem lehet helyettesíteni. Ha elfogy, az sakk-matt. Legalább is nagyon sokaknak.
Szóval lehet itt tippelgetni, hogy hol lesz magasabb a GDP meg hol mennyi ember fog élni 2100-ban, csak sok értelme nincs...
Lecsó
Ha elfogynak ezek a nyersanyagok, akkor nem a földi életnek lesz vége, hanem nyugaton a most megszokott életszínvonalnak.
Ez elég nagy különbség.
Jan
Az általad kiemelt állításom nem mond olyasmit, hogy nem lesz földi élet, vagy hogy előtte nem volt, csak azt, hogy ezek nélkül nem lenne. Vagy teljesen másmilyen lenne.
Tovább megyek, foszfor is lesz rengeteg, csak nem tudjuk majd megenni.
Lecsó
laboratorium.hu/hogyan-lesz-foszfor-biotapanyag-a-csontbol.html
Szerkesztette: Willie Parker
több mint 1 éve
Ha azt nézed, az EU maga is ilyen "kis" tartományokból áll, és most valóban bukdácsol, de azért leírni nem kellene. Elég sokan érzik, hogy az EU most toporog és keresi a kiutat, amibe belevezette a német kormány, csak ez nem jelenti azt, hogy nem is fogják azt megtalálni.Én is úgy gondolom, hogy az EU azért tűnik most ilyen fogatlan oroszlánnak, mert nincs is rászorulva arra, hogy ne a kényelmes fotelban ücsörgős nagyfatermamuszos teázgatását nyomja. Amikor kell, akkor van ereje és képessége kibackelni a válságokat. Maximálisan tudok Gyurmával menni azon a vonaton, hogy ezerszer inkább választom a kényelmes európai jóléti társadalmat világvezető ambíciók nélkül, mint az amerikai "álmot" vagy a kínai kommunizmust.
És ha egyszer arról lesz szó, hogy EU-nak kell lennie vagy "elveszünk", akkor lesz EU, mert az egységben az erő és ez kell a túléléshez, ebben igazad van.
Viszont ez nem jelenti azt, hogy ezt nem lehet jólétben és jólét fenntartásával megtenni.
Lúdas Solymi
több mint 1 éve
Csak arra a kijelentésedre akartam utalni amire ender is reagált.Belinkeltel 3 wikipedia oldalt Nemetorszagrol meg az EUrol. Hogyan korrelal ez az Unio versenykepessegehez, gazdasagahoz, nepessegfogyasahoz es az USA vs Kina versenyhez?De amirol en probaltam irni az a kovetkezo: onmagaban ilyen szocialis joleti, nyitott orszagok vagy azok szovetsege nem letezhet, mert a tortenelem a nemzetallamok/szovetsegek versengese. Az erosebb marad eletben. Az erosebb pedig a katonai erot jelenti ami nagyon szorosan konvergal foszabalykent a gazdasagi erovel.Ezeknek az ostobáknak senki se szólt, hogy amit csinálnak az csak versengés:
"mert a tortenelem a nemzetallamok/szovetsegek versengese"Igazad van, a birodalmak/nemzetek kifejezest is oda kellett volna tenni, ugy lenne pontos. Nem tudom hogyan tudom igy tovabb letezni, hogy egy anonim forumra nem tudomanyos pontossaggal fogalmaztam ma a 15 soros velemenyem.
Tekintve, hogy nemzetállamok (és ebből kifolyólag a szövetségeik) max 300 éve léteznek, ez egy hatalmas poén 😀
Igen, tudom, hogy nem ez az írásod lényege, de azért egy ekkora tévedés leírása azért jelzi, hogy milyen minőségű ez az elemzés.
ender1112
undisputedly
hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9met_Sz%C3%B6vets%C3%A9g
hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g_tartom%C3%A1nyai
Ezek az ostobák meg még ha lassan is, de most kezdenek ébredezni, igaz még ha kicsit külső nyomásra is:
hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3
De azért temessük Európát...
Lúdas Solymi
undisputedly
Miszerint a történelem a nemzetállamok, országok, birodalmak versengése.
A "német" kis királyságok, városállamok, stb. voltak olyan ostobák, hogy összefogtak, ahelyett, hogy versengtek volna.
Ha azt nézed, az EU maga is ilyen "kis" tartományokból áll, és most valóban bukdácsol, de azért leírni nem kellene. Elég sokan érzik, hogy az EU most toporog és keresi a kiutat, amibe belevezette a német kormány, csak ez nem jelenti azt, hogy nem is fogják azt megtalálni.
És ha egyszer arról lesz szó, hogy EU-nak kell lennie vagy "elveszünk", akkor lesz EU, mert az egységben az erő és ez kell a túléléshez, ebben igazad van.
Viszont ez nem jelenti azt, hogy ezt nem lehet jólétben és jólét fenntartásával megtenni.
több mint 1 éve
Sok minden van, amivel nem vagyok tisztában, de ezzel speciel igen.Ez elég drámai, de közben azért gondolom te is tisztában vagy vele, hogy akkor is létezett földi élet, amikor még nem bányásztak foszfort.Mellékszálként felvetnék egy kérdést. Biztos, hogy azok a sarokkövek, amire ezt az egész okfejtést felhúzzuk valósak? Mármint mindig alapvetés, hogy csökkenő lakossággal, nem tudjuk kitermelni a nyugdíjakat, csökken a növekedés, meg a szokásos klisék. De elvileg a produktivitás évtizedes viszonylatban nézve is folyamatosan nő. Nem is kicsit. Ami totál reális, tekintve mennyit fejlődött az automatizálás, a technika, a management és az oktatás is. Miért van szükség ugyan annyi vagy több emberre, hogyha az utódok sokkal több GDP-t termelnek? Adott egy föld amin már alig férünk, a szemetünk még úgy se, alig bírjuk összedealelni az energiát, ami ellátja az ipar és a lakosság igényeit is. Totál logikusnak tűnik, hogy egy csökkenő, de egyre hatékonyabb közösség alkossa a fejlett világot. Nem olvastam, hallottam erről szinte soha semmit, de valahogy falsnak tűnik a logika, ami mentén elindulunk.Ez egyrészt nem mellékszál, hanem fő szál, másrészt erről tonnányi irodalom van, kezdve Marx-tól Keynes-en át mondjuk a mai haladó közgazdászokig, szociológusokig.
andree
Ők nem hiába feszegetik mindig ugyanazokat a kérdéseket, mert az elősző 20-30 hsz is megmutatja, hogy menyire alap síkon gondolkodunk még mindig arról, hogy hogyan működik (vagy kellene hogy működjön) a modern társadalom gazdasága. A GDP fetisizálástól egészen a felosztó-kirovó rendszerek erőltetéséig. Ezek mind addig használhatók, amíg fel nem borítja mindezt valami, amivel nem számoltunk. Pedig utána is élni kell valahogy, ha másnak nem, a maradék emberiségnek. És itt nem az atomháborúról beszélek, hanem hogy mondjuk elfogy a kibányászható mennyiségű foszfor 20-30 éven belül. Azt írja valahol az cikk végén az újságíró, hogy "ideje elgondolkozni az emberiségnek, mivel helyettesíti a foszfort." Okos felvetés: Cohn bácsi saját pipájával... C,H,O,N,S,P. Hat alap elem, ami nélkül nincs földi élet. A foszfort nem lehet helyettesíteni. Ha elfogy, az sakk-matt. Legalább is nagyon sokaknak.
Szóval lehet itt tippelgetni, hogy hol lesz magasabb a GDP meg hol mennyi ember fog élni 2100-ban, csak sok értelme nincs...
Lecsó
Ha elfogynak ezek a nyersanyagok, akkor nem a földi életnek lesz vége, hanem nyugaton a most megszokott életszínvonalnak.
Ez elég nagy különbség.
Jan
Az általad kiemelt állításom nem mond olyasmit, hogy nem lesz földi élet, vagy hogy előtte nem volt, csak azt, hogy ezek nélkül nem lenne. Vagy teljesen másmilyen lenne.
Tovább megyek, foszfor is lesz rengeteg, csak nem tudjuk majd megenni.
Szerkesztette: Lecsó
több mint 1 éve
Ez elég drámai, de közben azért gondolom te is tisztában vagy vele, hogy akkor is létezett földi élet, amikor még nem bányásztak foszfort.Mellékszálként felvetnék egy kérdést. Biztos, hogy azok a sarokkövek, amire ezt az egész okfejtést felhúzzuk valósak? Mármint mindig alapvetés, hogy csökkenő lakossággal, nem tudjuk kitermelni a nyugdíjakat, csökken a növekedés, meg a szokásos klisék. De elvileg a produktivitás évtizedes viszonylatban nézve is folyamatosan nő. Nem is kicsit. Ami totál reális, tekintve mennyit fejlődött az automatizálás, a technika, a management és az oktatás is. Miért van szükség ugyan annyi vagy több emberre, hogyha az utódok sokkal több GDP-t termelnek? Adott egy föld amin már alig férünk, a szemetünk még úgy se, alig bírjuk összedealelni az energiát, ami ellátja az ipar és a lakosság igényeit is. Totál logikusnak tűnik, hogy egy csökkenő, de egyre hatékonyabb közösség alkossa a fejlett világot. Nem olvastam, hallottam erről szinte soha semmit, de valahogy falsnak tűnik a logika, ami mentén elindulunk.Ez egyrészt nem mellékszál, hanem fő szál, másrészt erről tonnányi irodalom van, kezdve Marx-tól Keynes-en át mondjuk a mai haladó közgazdászokig, szociológusokig.
andree
Ők nem hiába feszegetik mindig ugyanazokat a kérdéseket, mert az elősző 20-30 hsz is megmutatja, hogy menyire alap síkon gondolkodunk még mindig arról, hogy hogyan működik (vagy kellene hogy működjön) a modern társadalom gazdasága. A GDP fetisizálástól egészen a felosztó-kirovó rendszerek erőltetéséig. Ezek mind addig használhatók, amíg fel nem borítja mindezt valami, amivel nem számoltunk. Pedig utána is élni kell valahogy, ha másnak nem, a maradék emberiségnek. És itt nem az atomháborúról beszélek, hanem hogy mondjuk elfogy a kibányászható mennyiségű foszfor 20-30 éven belül. Azt írja valahol az cikk végén az újságíró, hogy "ideje elgondolkozni az emberiségnek, mivel helyettesíti a foszfort." Okos felvetés: Cohn bácsi saját pipájával... C,H,O,N,S,P. Hat alap elem, ami nélkül nincs földi élet. A foszfort nem lehet helyettesíteni. Ha elfogy, az sakk-matt. Legalább is nagyon sokaknak.
Szóval lehet itt tippelgetni, hogy hol lesz magasabb a GDP meg hol mennyi ember fog élni 2100-ban, csak sok értelme nincs...
Lecsó
Ha elfogynak ezek a nyersanyagok, akkor nem a földi életnek lesz vége, hanem nyugaton a most megszokott életszínvonalnak.
Ez elég nagy különbség.
több mint 1 éve
arról nem is beszélve hogy a foszfor helyettesítése 1 dologMellékszálként felvetnék egy kérdést. Biztos, hogy azok a sarokkövek, amire ezt az egész okfejtést felhúzzuk valósak? Mármint mindig alapvetés, hogy csökkenő lakossággal, nem tudjuk kitermelni a nyugdíjakat, csökken a növekedés, meg a szokásos klisék. De elvileg a produktivitás évtizedes viszonylatban nézve is folyamatosan nő. Nem is kicsit. Ami totál reális, tekintve mennyit fejlődött az automatizálás, a technika, a management és az oktatás is. Miért van szükség ugyan annyi vagy több emberre, hogyha az utódok sokkal több GDP-t termelnek? Adott egy föld amin már alig férünk, a szemetünk még úgy se, alig bírjuk összedealelni az energiát, ami ellátja az ipar és a lakosság igényeit is. Totál logikusnak tűnik, hogy egy csökkenő, de egyre hatékonyabb közösség alkossa a fejlett világot. Nem olvastam, hallottam erről szinte soha semmit, de valahogy falsnak tűnik a logika, ami mentén elindulunk.Ez egyrészt nem mellékszál, hanem fő szál, másrészt erről tonnányi irodalom van, kezdve Marx-tól Keynes-en át mondjuk a mai haladó közgazdászokig, szociológusokig.
andree
Ők nem hiába feszegetik mindig ugyanazokat a kérdéseket, mert az elősző 20-30 hsz is megmutatja, hogy menyire alap síkon gondolkodunk még mindig arról, hogy hogyan működik (vagy kellene hogy működjön) a modern társadalom gazdasága. A GDP fetisizálástól egészen a felosztó-kirovó rendszerek erőltetéséig. Ezek mind addig használhatók, amíg fel nem borítja mindezt valami, amivel nem számoltunk. Pedig utána is élni kell valahogy, ha másnak nem, a maradék emberiségnek. És itt nem az atomháborúról beszélek, hanem hogy mondjuk elfogy a kibányászható mennyiségű foszfor 20-30 éven belül. Azt írja valahol az cikk végén az újságíró, hogy "ideje elgondolkozni az emberiségnek, mivel helyettesíti a foszfort." Okos felvetés: Cohn bácsi saját pipájával... C,H,O,N,S,P. Hat alap elem, ami nélkül nincs földi élet. A foszfort nem lehet helyettesíteni. Ha elfogy, az sakk-matt. Legalább is nagyon sokaknak.
Szóval lehet itt tippelgetni, hogy hol lesz magasabb a GDP meg hol mennyi ember fog élni 2100-ban, csak sok értelme nincs...
Lecsó
de közeledünk ahhoz is hogy az antibiotikumok nem fognak működni, mert a végtelenségig nem nyújtható a mostani törzs
és egyre több a rezisztens fertőzés ami brutális mennyiségű emberi életet követel
www.theguardian.com/society/2025/jan/05/antibiotic-emergency-could-claim-40-million-lives-in-next-25-years
The Stronger you become, the Weaker you really are.
I wanted Champ to be champ!
több mint 1 éve
Mellékszálként felvetnék egy kérdést. Biztos, hogy azok a sarokkövek, amire ezt az egész okfejtést felhúzzuk valósak? Mármint mindig alapvetés, hogy csökkenő lakossággal, nem tudjuk kitermelni a nyugdíjakat, csökken a növekedés, meg a szokásos klisék. De elvileg a produktivitás évtizedes viszonylatban nézve is folyamatosan nő. Nem is kicsit. Ami totál reális, tekintve mennyit fejlődött az automatizálás, a technika, a management és az oktatás is. Miért van szükség ugyan annyi vagy több emberre, hogyha az utódok sokkal több GDP-t termelnek? Adott egy föld amin már alig férünk, a szemetünk még úgy se, alig bírjuk összedealelni az energiát, ami ellátja az ipar és a lakosság igényeit is. Totál logikusnak tűnik, hogy egy csökkenő, de egyre hatékonyabb közösség alkossa a fejlett világot. Nem olvastam, hallottam erről szinte soha semmit, de valahogy falsnak tűnik a logika, ami mentén elindulunk.Ez egyrészt nem mellékszál, hanem fő szál, másrészt erről tonnányi irodalom van, kezdve Marx-tól Keynes-en át mondjuk a mai haladó közgazdászokig, szociológusokig.
andree
Ők nem hiába feszegetik mindig ugyanazokat a kérdéseket, mert az elősző 20-30 hsz is megmutatja, hogy menyire alap síkon gondolkodunk még mindig arról, hogy hogyan működik (vagy kellene hogy működjön) a modern társadalom gazdasága. A GDP fetisizálástól egészen a felosztó-kirovó rendszerek erőltetéséig. Ezek mind addig használhatók, amíg fel nem borítja mindezt valami, amivel nem számoltunk. Pedig utána is élni kell valahogy, ha másnak nem, a maradék emberiségnek. És itt nem az atomháborúról beszélek, hanem hogy mondjuk elfogy a kibányászható mennyiségű foszfor 20-30 éven belül. Azt írja valahol az cikk végén az újságíró, hogy "ideje elgondolkozni az emberiségnek, mivel helyettesíti a foszfort." Okos felvetés: Cohn bácsi saját pipájával... C,H,O,N,S,P. Hat alap elem, ami nélkül nincs földi élet. A foszfort nem lehet helyettesíteni. Ha elfogy, az sakk-matt. Legalább is nagyon sokaknak.
Szóval lehet itt tippelgetni, hogy hol lesz magasabb a GDP meg hol mennyi ember fog élni 2100-ban, csak sok értelme nincs...
több mint 1 éve
Csinaltam egy kis keresest, ugy tunik ez a vizualizaco a lent linkelt szervezet tanulmanyabol meritette a szamokat amiket egy prominens angol orvosi magazinban publikaltak:Bangladeshi tanulmany: www.juniv.edu/journal/8757/fileDe eszerint 158 millió lesz 2100-ben, nem 81.
undisputedly
És arról máshol se nagyon írnak mitől lenne a jelenlegi 157 millió helyett markánsan kevesebb.
Te kisilabizáltál valamit, amit egy mondatban össze tudnál foglalni?
Őszentsége Sobri Jóska
www.thelancet.com/action/showPdf?pii=S0140-6736%2820%2930677-2
A hogyan szamoltak kire a valasz benne van, 10 sor, de van benne eleg sok demografiai stb. zsargon ami nekem magas. Oktatas, GDP, elerheto terulet, fogamzasgatlo modszerek, migracios trendek, elhalalozasi szamok, ennek eredoje elvileg.
Csinaltam egy kis keresest, ugy tunik ez a vizualizaco a lent linkelt szervezet tanulmanyabol meritette a szamokat amiket egy prominens angol orvosi magazinban publikaltak:Bangladeshi tanulmany: www.juniv.edu/journal/8757/fileDe eszerint 158 millió lesz 2100-ben, nem 81.
undisputedly
És arról máshol se nagyon írnak mitől lenne a jelenlegi 157 millió helyett markánsan kevesebb.
Te kisilabizáltál valamit, amit egy mondatban össze tudnál foglalni?
Őszentsége Sobri Jóska
www.thelancet.com/action/showPdf?pii=S0140-6736%2820%2930677-2
A hogyan szamoltak kire a valasz benne van, 10 sor, de van benne eleg sok demografiai stb. zsargon ami nekem magas. Oktatas, GDP, elerheto terulet, fogamzasgatlo modszerek, migracios trendek, elhalalozasi szamok, ennek eredoje elvileg.
undisputedly
Mellékszálként felvetnék egy kérdést. Biztos, hogy azok a sarokkövek, amire ezt az egész okfejtést felhúzzuk valósak? Mármint mindig alapvetés, hogy csökkenő lakossággal, nem tudjuk kitermelni a nyugdíjakat, csökken a növekedés, meg a szokásos klisék. De elvileg a produktivitás évtizedes viszonylatban nézve is folyamatosan nő. Nem is kicsit. Ami totál reális, tekintve mennyit fejlődött az automatizálás, a technika, a management és az oktatás is. Miért van szükség ugyan annyi vagy több emberre, hogyha az utódok sokkal több GDP-t termelnek? Adott egy föld amin már alig férünk, a szemetünk még úgy se, alig bírjuk összedealelni az energiát, ami ellátja az ipar és a lakosság igényeit is. Totál logikusnak tűnik, hogy egy csökkenő, de egyre hatékonyabb közösség alkossa a fejlett világot. Nem olvastam, hallottam erről szinte soha semmit, de valahogy falsnak tűnik a logika, ami mentén elindulunk.Szerintem vegeredmenyebn az szamit, hogy a teljes gazdasagi output mi. A technologia jelen allasa szerint a nepessegszem nagyon eros szerepet jatszik benne (nem teljesen aranyos, lasd afrika, de ha ket orszag megkozelitoleg ugyanolyan fejlettsegi szinten van, akkor a populacios tobblet rengeteget szamit). Lehet, hogy a robotika/automation eljut par evtized mulva oda, hogy nem lesz ekkora szerepe a nepessegnek.
andree
Szerkesztette: undisputedly
több mint 1 éve
Mellékszálként felvetnék egy kérdést. Biztos, hogy azok a sarokkövek, amire ezt az egész okfejtést felhúzzuk valósak? Mármint mindig alapvetés, hogy csökkenő lakossággal, nem tudjuk kitermelni a nyugdíjakat, csökken a növekedés, meg a szokásos klisék. De elvileg a produktivitás évtizedes viszonylatban nézve is folyamatosan nő. Nem is kicsit. Ami totál reális, tekintve mennyit fejlődött az automatizálás, a technika, a management és az oktatás is. Miért van szükség ugyan annyi vagy több emberre, hogyha az utódok sokkal több GDP-t termelnek? Adott egy föld amin már alig férünk, a szemetünk még úgy se, alig bírjuk összedealelni az energiát, ami ellátja az ipar és a lakosság igényeit is. Totál logikusnak tűnik, hogy egy csökkenő, de egyre hatékonyabb közösség alkossa a fejlett világot. Nem olvastam, hallottam erről szinte soha semmit, de valahogy falsnak tűnik a logika, ami mentén elindulunk.
több mint 1 éve
Bangladeshi tanulmany: www.juniv.edu/journal/8757/fileDe eszerint 158 millió lesz 2100-ben, nem 81.
undisputedly
És arról máshol se nagyon írnak mitől lenne a jelenlegi 157 millió helyett markánsan kevesebb.
Te kisilabizáltál valamit, amit egy mondatban össze tudnál foglalni?
több mint 1 éve
Belinkeltel 3 wikipedia oldalt Nemetorszagrol meg az EUrol. Hogyan korrelal ez az Unio versenykepessegehez, gazdasagahoz, nepessegfogyasahoz es az USA vs Kina versenyhez?De amirol en probaltam irni az a kovetkezo: onmagaban ilyen szocialis joleti, nyitott orszagok vagy azok szovetsege nem letezhet, mert a tortenelem a nemzetallamok/szovetsegek versengese. Az erosebb marad eletben. Az erosebb pedig a katonai erot jelenti ami nagyon szorosan konvergal foszabalykent a gazdasagi erovel.Ezeknek az ostobáknak senki se szólt, hogy amit csinálnak az csak versengés:
"mert a tortenelem a nemzetallamok/szovetsegek versengese"Igazad van, a birodalmak/nemzetek kifejezest is oda kellett volna tenni, ugy lenne pontos. Nem tudom hogyan tudom igy tovabb letezni, hogy egy anonim forumra nem tudomanyos pontossaggal fogalmaztam ma a 15 soros velemenyem.
Tekintve, hogy nemzetállamok (és ebből kifolyólag a szövetségeik) max 300 éve léteznek, ez egy hatalmas poén 😀
Igen, tudom, hogy nem ez az írásod lényege, de azért egy ekkora tévedés leírása azért jelzi, hogy milyen minőségű ez az elemzés.
ender1112
undisputedly
hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9met_Sz%C3%B6vets%C3%A9g
hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g_tartom%C3%A1nyai
Ezek az ostobák meg még ha lassan is, de most kezdenek ébredezni, igaz még ha kicsit külső nyomásra is:
hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3
De azért temessük Európát...
Lúdas Solymi
több mint 1 éve
De amirol en probaltam irni az a kovetkezo: onmagaban ilyen szocialis joleti, nyitott orszagok vagy azok szovetsege nem letezhet, mert a tortenelem a nemzetallamok/szovetsegek versengese. Az erosebb marad eletben. Az erosebb pedig a katonai erot jelenti ami nagyon szorosan konvergal foszabalykent a gazdasagi erovel.Ezeknek az ostobáknak senki se szólt, hogy amit csinálnak az csak versengés:
"mert a tortenelem a nemzetallamok/szovetsegek versengese"Igazad van, a birodalmak/nemzetek kifejezest is oda kellett volna tenni, ugy lenne pontos. Nem tudom hogyan tudom igy tovabb letezni, hogy egy anonim forumra nem tudomanyos pontossaggal fogalmaztam ma a 15 soros velemenyem.
Tekintve, hogy nemzetállamok (és ebből kifolyólag a szövetségeik) max 300 éve léteznek, ez egy hatalmas poén 😀
Igen, tudom, hogy nem ez az írásod lényege, de azért egy ekkora tévedés leírása azért jelzi, hogy milyen minőségű ez az elemzés.
ender1112
undisputedly
hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9met_Sz%C3%B6vets%C3%A9g
hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g_tartom%C3%A1nyai
Ezek az ostobák meg még ha lassan is, de most kezdenek ébredezni, igaz még ha kicsit külső nyomásra is:
hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3
De azért temessük Európát...
több mint 1 éve
ENSZ-nek vannak tanulmanyai, szerintem ez is arra alapozza (alabb a linkek a metodikahoz es magahoz a reporthoz). Gyorsan ragoogliztam Bangladeshre, kidobott egy random bangladeshi tanulmanyt ami azt irja, hogy az ENSZhez hasonloan ok is csokkenest varnak 2050-2100 kozott. Gondolom a tanulmanyokbol kiderul, hogy miert.Japánról, Kínáról olvastam olyat, amiből ez kijöhet, de Bangladeshről, Brazíliáról semmit. (A minusz 300 millió indiairól se, de abba még bele tudok látni valamiféle logikát.)Igen, nagyon fura... Japán, Bangladesh, Kína lefeleződik, míg Tanzánia majdnem megnégyszereződik... wtf?Mennek Kínába, ott lesz hely doszt.KépNigéria majdnem 800 millió ember 2100-ra? Aha és hol fognak elférni?
undisputedly
Mikey
Én a bangladesiek lefeleződését furcsállom.
Mire alapozza a prognózis készítője? Lehet tudni?
Vagy a minusz 47 millió brazilt?
Ezekre én semmi jelet nem látok.
Őszentsége Sobri Jóska
warr_b
Tanzánia, Kongó, meg a többi népesebb afrikai ország a várható globális afrikai népességrobbanásnak (a kontinens össznépességnövekedése 3-4szeresére várható) köszönhetik az országra lebontott emelkedést, és ahol eleve többen élnek, oda számszerűleg "több jut" nagyjából egyenletes arányoknál.
Őszentsége Sobri Jóska
The UN projections reveal that the change of population is + 29.14 percent during 2011-2050 and -19.06 percent during 2050-2100 which are almost similar to those of our projections (Table 17).
ENSZ summary (80+ oldal): population.un.org/wpp/assets/Files/WPP2024_Summary-of-Results.pdf
ENSZ- methodology magyarazata (80+ oldal):
population.un.org/wpp/assets/Files/WPP2024_Methodology-Report_Final.pdf
Bangladeshi tanulmany: www.juniv.edu/journal/8757/file
Szerk: A vizualizacio ennek a szervezetnek a tanulmanyain alapszik, itt van a Bangladeshre szentelt oldaluk, letoltheto tanulmanyokkal.
www.healthdata.org/research-analysis/health-by-location/profiles/bangladesh
Szerkesztette: undisputedly
több mint 1 éve
Amúgy valamiért erről a diskurzusról ez a nóta jutott eszembe 😊 www.youtube.com/watch?v=S_Xm9BzpwPc

Hail to the Redskins! - Ad augusta per angusta
"I don't break the horizon
I erase it when I'm born"