A háború művészete

Minden bizonnyal a rác, horvát, román és tót csapatokkal legyőztük volna az orosz-osztrák erőket. Hiba volt packázni velük, de igazából valsz ők eleve nem is akartak volna velünk menni, csak irreális kedvezmények árán, és olyan szinten nem osztottak-szoroztak volna.Rajna

Ez már fantasy kategória, de a kiegyezés jelentősége szerintem nem abban állt volna, hogy a nemzetiségek "katonái" az oldalunkon harcoltak volna, hanem abban, hogy nyugodtabb lett volna a hátország és nem kellett volna katonai erővel rendet tartani a Délvidéken és Erdélyben, így nem kellett volna folyamatosan katonákat lekötni erre. Román és tót "csapatok" gyakorlatilag nem léteztek, harcértékük 0 volt, csak a polgári lakosság terrorizálására voltak alkalmasak. A szerb és horvát határőröknek volt valami harcértéke, de nem vmi veretes. Plusz le merem fogadni, hogy nem lettek volna hajlandók magyar irányítás alatt hadakozni, úgyhogy kész öröm lett volna koordinálni a csapatmozgásokat.
Az ilyen népfelkelőkkel egy komoly parancsnok se számolt, max arra voltak alkalmasak, hogy ha jól időzítve vetik be őket, akkor megfutamodásukkal zavart idéznek elő a csatatéren és ezt ki lehet használni.BleedingGreen

Ezzel maximálisan egyetértek, az első mondat tiszta irónia volt, tudom, hogy semmi katonai erejük nem volt a nemzetiségeknek. Nyilván a megbékélésnek pozitív hatása lett volna, csak a gyakorlatban semmit sem változtatott volna a kimenetelen.Rajna

Katonailag biztosan nem, de politikailag közelebb vitt volna (talán) valami olyan autonómiamegoldáshoz, ami nem vezet el szükségszerűen Trianonhoz.

vagy 48-ban mikor ment a "minden nemzetiség seggébe magyar lófaszt"....Amadeus91

Minden bizonnyal a rác, horvát, román és tót csapatokkal legyőztük volna az orosz-osztrák erőket. Hiba volt packázni velük, de igazából valsz ők eleve nem is akartak volna velünk menni, csak irreális kedvezmények árán, és olyan szinten nem osztottak-szoroztak volna.Rajna

Ez már fantasy kategória, de a kiegyezés jelentősége szerintem nem abban állt volna, hogy a nemzetiségek "katonái" az oldalunkon harcoltak volna, hanem abban, hogy nyugodtabb lett volna a hátország és nem kellett volna katonai erővel rendet tartani a Délvidéken és Erdélyben, így nem kellett volna folyamatosan katonákat lekötni erre. Román és tót "csapatok" gyakorlatilag nem léteztek, harcértékük 0 volt, csak a polgári lakosság terrorizálására voltak alkalmasak. A szerb és horvát határőröknek volt valami harcértéke, de nem vmi veretes. Plusz le merem fogadni, hogy nem lettek volna hajlandók magyar irányítás alatt hadakozni, úgyhogy kész öröm lett volna koordinálni a csapatmozgásokat.
Az ilyen népfelkelőkkel egy komoly parancsnok se számolt, max arra voltak alkalmasak, hogy ha jól időzítve vetik be őket, akkor megfutamodásukkal zavart idéznek elő a csatatéren és ezt ki lehet használni.BleedingGreen

Ezzel maximálisan egyetértek, az első mondat tiszta irónia volt, tudom, hogy semmi katonai erejük nem volt a nemzetiségeknek. Nyilván a megbékélésnek pozitív hatása lett volna, csak a gyakorlatban semmit sem változtatott volna a kimenetelen.

vagy 48-ban mikor ment a "minden nemzetiség seggébe magyar lófaszt"....Amadeus91

Minden bizonnyal a rác, horvát, román és tót csapatokkal legyőztük volna az orosz-osztrák erőket. Hiba volt packázni velük, de igazából valsz ők eleve nem is akartak volna velünk menni, csak irreális kedvezmények árán, és olyan szinten nem osztottak-szoroztak volna.Rajna

Ez már fantasy kategória, de a kiegyezés jelentősége szerintem nem abban állt volna, hogy a nemzetiségek "katonái" az oldalunkon harcoltak volna, hanem abban, hogy nyugodtabb lett volna a hátország és nem kellett volna katonai erővel rendet tartani a Délvidéken és Erdélyben, így nem kellett volna folyamatosan katonákat lekötni erre. Román és tót "csapatok" gyakorlatilag nem léteztek, harcértékük 0 volt, csak a polgári lakosság terrorizálására voltak alkalmasak. A szerb és horvát határőröknek volt valami harcértéke, de nem vmi veretes. Plusz le merem fogadni, hogy nem lettek volna hajlandók magyar irányítás alatt hadakozni, úgyhogy kész öröm lett volna koordinálni a csapatmozgásokat.
Az ilyen népfelkelőkkel egy komoly parancsnok se számolt, max arra voltak alkalmasak, hogy ha jól időzítve vetik be őket, akkor megfutamodásukkal zavart idéznek elő a csatatéren és ezt ki lehet használni.

románokkal ne fogj össze. annál még a vereség is jobb. Ha nyersz úgyis átállnak hozzád.

vagy 48-ban mikor ment a "minden nemzetiség seggébe magyar lófaszt"....Amadeus91

Minden bizonnyal a rác, horvát, román és tót csapatokkal legyőztük volna az orosz-osztrák erőket. Hiba volt packázni velük, de igazából valsz ők eleve nem is akartak volna velünk menni, csak irreális kedvezmények árán, és olyan szinten nem osztottak-szoroztak volna.

Itt diplomáciáról, azaz önérvényesítésről beszélünk. A román és a csehszlovák diplomácia XX. századi húzásai, bármennyire is fájnak minden jóérzésű és történelem iránt fogékony magyarnak, kiváló stratégiai érzékről tanúskodnak. A csehek talán egyedül a prágai tavaszt szúrták el, de még a szétválásból is jól jöttek ki.Dzsokijuing

ahogy mondod. Mondjuk ismerve a 19.századi és az az előtti magyar nemzetiségi politikát, nem lep meg, hogy mindig a magyarok kárára dolgoztak.Amadeus91

Mi pedig a magunk kárára. Közismert példa, hogy az olcsó román földműves jobban megérte az erdélyi magyar nemesnek, így tömeges betelepítések nyomán a demográfiai arányszám is gyorsan megváltozott.Dzsokijuing

vagy 48-ban mikor ment a "minden nemzetiség seggébe magyar lófaszt"....

A románok nagyon jó érzékkel, nagyon jó időpontban (és roppant jellemtelen szar ember módjára) váltottak oldalt. A Csehszlovákok dettó... nagyon buzgón telepítették ki a szudéta németeket.

A szovjetekkel meg ugye elvből nem beszéltek...Amadeus91

Itt diplomáciáról, azaz önérvényesítésről beszélünk. A román és a csehszlovák diplomácia XX. századi húzásai, bármennyire is fájnak minden jóérzésű és történelem iránt fogékony magyarnak, kiváló stratégiai érzékről tanúskodnak. A csehek talán egyedül a prágai tavaszt szúrták el, de még a szétválásból is jól jöttek ki.Dzsokijuing

ahogy mondod. Mondjuk ismerve a 19.századi és az az előtti magyar nemzetiségi politikát, nem lep meg, hogy mindig a magyarok kárára dolgoztak.Amadeus91

Mi pedig a magunk kárára. Közismert példa, hogy az olcsó román földműves jobban megérte az erdélyi magyar nemesnek, így tömeges betelepítések nyomán a demográfiai arányszám is gyorsan megváltozott.

A románok nagyon jó érzékkel, nagyon jó időpontban (és roppant jellemtelen szar ember módjára) váltottak oldalt. A Csehszlovákok dettó... nagyon buzgón telepítették ki a szudéta németeket.

A szovjetekkel meg ugye elvből nem beszéltek...Amadeus91

Itt diplomáciáról, azaz önérvényesítésről beszélünk. A román és a csehszlovák diplomácia XX. századi húzásai, bármennyire is fájnak minden jóérzésű és történelem iránt fogékony magyarnak, kiváló stratégiai érzékről tanúskodnak. A csehek talán egyedül a prágai tavaszt szúrták el, de még a szétválásból is jól jöttek ki.Dzsokijuing

ahogy mondod. Mondjuk ismerve a 19.századi és az az előtti magyar nemzetiségi politikát, nem lep meg, hogy mindig a magyarok kárára dolgoztak.

A románok nagyon jó érzékkel, nagyon jó időpontban (és roppant jellemtelen szar ember módjára) váltottak oldalt. A Csehszlovákok dettó... nagyon buzgón telepítették ki a szudéta németeket.

A szovjetekkel meg ugye elvből nem beszéltek...Amadeus91

Itt diplomáciáról, azaz önérvényesítésről beszélünk. A román és a csehszlovák diplomácia XX. századi húzásai, bármennyire is fájnak minden jóérzésű és történelem iránt fogékony magyarnak, kiváló stratégiai érzékről tanúskodnak. A csehek talán egyedül a prágai tavaszt szúrták el, de még a szétválásból is jól jöttek ki.

A bécsi döntéseket nem a szovjetek vették volna el, hanem a németek, akik mellett vígan harcoltak a románok és a szlovákok, ők végülis jó lóra tettek? Hiszen visszakapták a területeiket. Abban a helyzetben ('41) két opció volt: viszonylag gyors bukás (márvint a vezetésnek) vagy hadbalépés. Az, hogy az ország melyikkel szívott volna nagyobbat, nem tudjuk, de lényegtelen is, mert az ember nem szabadul olyan könnyen a hatalomtól csak hogy ne léppjen hadba, szóval szerintem ekvés vezető kockáztatta volna meg a hosszútávú semlegességet, mi még így is egész sokáig bírtuk a környező országokhoz képest. Az más kérdés, hogy korábban lehetett volna haverkodni a szovjetekkel és nem Hitlerékkel, ami nyilván Horthyéktól távol állt, de az ország helyzetéből akár logikus is lehetett volna. De '41-ben már nem lehetett áttenni a másik lóra, az aktuális hadi helyzetben pedig nem is tűnt logikusnak.

A revízió meg szerintem viszonylag békés volt, csaták nemigen voltak, kis népirtás itt-ott, de az szerintem mindenfajta revíziónál összejött volna, nem voltak a népek éppen baráti viszonyban.Rajna

A románok nagyon jó érzékkel, nagyon jó időpontban (és roppant jellemtelen szar ember módjára) váltottak oldalt. A Csehszlovákok dettó... nagyon buzgón telepítették ki a szudéta németeket.

A szovjetekkel meg ugye elvből nem beszéltek...

A bécsi döntéseket nem a szovjetek vették volna el, hanem a németek, akik mellett vígan harcoltak a románok és a szlovákok, ők végülis jó lóra tettek? Hiszen visszakapták a területeiket. Abban a helyzetben ('41) két opció volt: viszonylag gyors bukás (márvint a vezetésnek) vagy hadbalépés. Az, hogy az ország melyikkel szívott volna nagyobbat, nem tudjuk, de lényegtelen is, mert az ember nem szabadul olyan könnyen a hatalomtól csak hogy ne léppjen hadba, szóval szerintem ekvés vezető kockáztatta volna meg a hosszútávú semlegességet, mi még így is egész sokáig bírtuk a környező országokhoz képest. Az más kérdés, hogy korábban lehetett volna haverkodni a szovjetekkel és nem Hitlerékkel, ami nyilván Horthyéktól távol állt, de az ország helyzetéből akár logikus is lehetett volna. De '41-ben már nem lehetett áttenni a másik lóra, az aktuális hadi helyzetben pedig nem is tűnt logikusnak.

A revízió meg szerintem viszonylag békés volt, csaták nemigen voltak, kis népirtás itt-ott, de az szerintem mindenfajta revíziónál összejött volna, nem voltak a népek éppen baráti viszonyban.

Ez csak az egyik faktor, a másik az, hogy ha pacifistát játszunk a háború közepén, akkor a bécsi döntéseket két tollvonással vissza lehetett volna vonni, a románok és szlovákok már hadba vonultak rég. Ez pedig a politikai kurzusnak sima politikai öngyilkossággal ért volna fel, plusz középtávon egész biztosan jött volna a megszállás, nyilván '44 előtt, vagy az elégedetlenség hullámait meglovagolva Szálasi már ekkor hatalomra jut, egyik sem volt szép forgatókönyv. Emellett persze a vezetés nem is igen látott kockázatot a dologban, de ha legalább 50% esélyt láttak a sikerre a hatalom és a frissen szerzett területek megőrzésének érdekében muszáj volt belemenni előbb-utóbb.Rajna

Ez a muszáj volt, meg parancsra tettük dolog már Nürnbergben sem jött be.
Soha, semmi nem muszáj, mégha utólag szükségszerűenek is tűnik, vagy indokoltnak.
Más politikus, más egyedi döntéssel csinálhatta volna másként.
Millió példa van a történelemben arra, hogy valaki nem azt teszi, amit muszáj, és bejön neki. (Meg persze számos olyan is, akinek nem.)
De a lényeg, hogy a történelem nem determinisztikus, vagyis hogy mindig az történik, aminek történnie kell.
Nem mindig az történik, bizonyos időkben, helyeken egyes emberek szuverén döntésétől fordulhat a világ sorsa.Sobri Jóska

Muszájnak úgy volt muszáj, hogy hónapokon belül megbukik a kurzus. A b verzió a semlegesség lett volna, ami nyilvánvalóan megszállást vont volna maga után, lehet, hogy ezzel hosszú távon jobban jártunk volna, nem tudni. Az aktuális vezetés helyében én tuti bevállaltam volna, mert különben tudom, hogy a hamarosan bekövetkező megszállást vagy területmegvonást követően első körben elveszítem a pozíciómat, második körben akár üldözhetnek is.Rajna

Nyilván utólag okosak vagyunk, de tény és való, hogy a szovjeteknek nem voltak területi követeléseik a magyarokkal szemben, meg lehetett volna oldani a Revíziót békésebben is. Egyszerűen rossz lóra tett a kormány + Horthy. Másik meg, hogy ritka töketlen, tehetségtelen bagázs volt akkor a hatalmon.

Annyi az egész, hogy az egyébként némethű vezérkar, fellelkesülve a németek addigi sikerein, nem akart kimaradni egy nagy szabad rablásból, mivel úgy számoltak (hülyén), hogy az oroszok képzetlen majmok, akiket félkézzel elvernek helyettük a németek. Nem jött be....Amadeus91

Ez csak az egyik faktor, a másik az, hogy ha pacifistát játszunk a háború közepén, akkor a bécsi döntéseket két tollvonással vissza lehetett volna vonni, a románok és szlovákok már hadba vonultak rég. Ez pedig a politikai kurzusnak sima politikai öngyilkossággal ért volna fel, plusz középtávon egész biztosan jött volna a megszállás, nyilván '44 előtt, vagy az elégedetlenség hullámait meglovagolva Szálasi már ekkor hatalomra jut, egyik sem volt szép forgatókönyv. Emellett persze a vezetés nem is igen látott kockázatot a dologban, de ha legalább 50% esélyt láttak a sikerre a hatalom és a frissen szerzett területek megőrzésének érdekében muszáj volt belemenni előbb-utóbb.Rajna

Ez a muszáj volt, meg parancsra tettük dolog már Nürnbergben sem jött be.
Soha, semmi nem muszáj, mégha utólag szükségszerűenek is tűnik, vagy indokoltnak.
Más politikus, más egyedi döntéssel csinálhatta volna másként.
Millió példa van a történelemben arra, hogy valaki nem azt teszi, amit muszáj, és bejön neki. (Meg persze számos olyan is, akinek nem.)
De a lényeg, hogy a történelem nem determinisztikus, vagyis hogy mindig az történik, aminek történnie kell.
Nem mindig az történik, bizonyos időkben, helyeken egyes emberek szuverén döntésétől fordulhat a világ sorsa.Sobri Jóska

Muszájnak úgy volt muszáj, hogy hónapokon belül megbukik a kurzus. A b verzió a semlegesség lett volna, ami nyilvánvalóan megszállást vont volna maga után, lehet, hogy ezzel hosszú távon jobban jártunk volna, nem tudni. Az aktuális vezetés helyében én tuti bevállaltam volna, mert különben tudom, hogy a hamarosan bekövetkező megszállást vagy területmegvonást követően első körben elveszítem a pozíciómat, második körben akár üldözhetnek is.

Annyi az egész, hogy az egyébként némethű vezérkar, fellelkesülve a németek addigi sikerein, nem akart kimaradni egy nagy szabad rablásból, mivel úgy számoltak (hülyén), hogy az oroszok képzetlen majmok, akiket félkézzel elvernek helyettük a németek. Nem jött be....Amadeus91

Ez csak az egyik faktor, a másik az, hogy ha pacifistát játszunk a háború közepén, akkor a bécsi döntéseket két tollvonással vissza lehetett volna vonni, a románok és szlovákok már hadba vonultak rég. Ez pedig a politikai kurzusnak sima politikai öngyilkossággal ért volna fel, plusz középtávon egész biztosan jött volna a megszállás, nyilván '44 előtt, vagy az elégedetlenség hullámait meglovagolva Szálasi már ekkor hatalomra jut, egyik sem volt szép forgatókönyv. Emellett persze a vezetés nem is igen látott kockázatot a dologban, de ha legalább 50% esélyt láttak a sikerre a hatalom és a frissen szerzett területek megőrzésének érdekében muszáj volt belemenni előbb-utóbb.Rajna

Most az eset kapcsán olvastam, hogy nem is volt német felkérés akkoriban a szovjetek elleni hadbalépésre és a Barbarosszában való részvételre. A másik oldalról viszont a szovjetek is garantálhatták volna Dél-Erdély magyar kézen tartását, ha semleges marad az ország. Persze akkor úgy tűnt, hogy a németek sima győzelmet aratnak, és a mi politikai elitünk sem akart kimaradni a jó buliból. A kérdés az, hogy meddig sikerült volna halogatni a döntést, mert a vége úgyis átmeneti német megszállás lett volna, és amikor lépéskényszer van, akkor éppen milyen jövőképet mutatott a hadihelyzet. Az eredményhirdetésnél persze máshogy festett volna, hogy korábbi csatlós vagy semleges államként kell felszabadítani bennünket.

Annyi az egész, hogy az egyébként némethű vezérkar, fellelkesülve a németek addigi sikerein, nem akart kimaradni egy nagy szabad rablásból, mivel úgy számoltak (hülyén), hogy az oroszok képzetlen majmok, akiket félkézzel elvernek helyettük a németek. Nem jött be....Amadeus91

Ez csak az egyik faktor, a másik az, hogy ha pacifistát játszunk a háború közepén, akkor a bécsi döntéseket két tollvonással vissza lehetett volna vonni, a románok és szlovákok már hadba vonultak rég. Ez pedig a politikai kurzusnak sima politikai öngyilkossággal ért volna fel, plusz középtávon egész biztosan jött volna a megszállás, nyilván '44 előtt, vagy az elégedetlenség hullámait meglovagolva Szálasi már ekkor hatalomra jut, egyik sem volt szép forgatókönyv. Emellett persze a vezetés nem is igen látott kockázatot a dologban, de ha legalább 50% esélyt láttak a sikerre a hatalom és a frissen szerzett területek megőrzésének érdekében muszáj volt belemenni előbb-utóbb.Rajna

Ez a muszáj volt, meg parancsra tettük dolog már Nürnbergben sem jött be.
Soha, semmi nem muszáj, mégha utólag szükségszerűenek is tűnik, vagy indokoltnak.
Más politikus, más egyedi döntéssel csinálhatta volna másként.
Millió példa van a történelemben arra, hogy valaki nem azt teszi, amit muszáj, és bejön neki. (Meg persze számos olyan is, akinek nem.)
De a lényeg, hogy a történelem nem determinisztikus, vagyis hogy mindig az történik, aminek történnie kell.
Nem mindig az történik, bizonyos időkben, helyeken egyes emberek szuverén döntésétől fordulhat a világ sorsa.

Annyi az egész, hogy az egyébként némethű vezérkar, fellelkesülve a németek addigi sikerein, nem akart kimaradni egy nagy szabad rablásból, mivel úgy számoltak (hülyén), hogy az oroszok képzetlen majmok, akiket félkézzel elvernek helyettük a németek. Nem jött be....Amadeus91

Ez csak az egyik faktor, a másik az, hogy ha pacifistát játszunk a háború közepén, akkor a bécsi döntéseket két tollvonással vissza lehetett volna vonni, a románok és szlovákok már hadba vonultak rég. Ez pedig a politikai kurzusnak sima politikai öngyilkossággal ért volna fel, plusz középtávon egész biztosan jött volna a megszállás, nyilván '44 előtt, vagy az elégedetlenség hullámait meglovagolva Szálasi már ekkor hatalomra jut, egyik sem volt szép forgatókönyv. Emellett persze a vezetés nem is igen látott kockázatot a dologban, de ha legalább 50% esélyt láttak a sikerre a hatalom és a frissen szerzett területek megőrzésének érdekében muszáj volt belemenni előbb-utóbb.

http://katpol.blog.hu/2011/06/22/az_elmaradt_apokalipszis?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2011_06_23&utm_campaign=index

egy régi kedves téma, hidegháború, katonai oktató film atomháború esetére. a hideg rázza az embert.petey

Roshwald - A hetedik szint.
Szintén hasonló a téma, és bár régen, még kamaszként olvastam, de az egyik legnyomasztóbb könyv, amivel valaha találkoztam.

http://katpol.blog.hu/2011/06/22/az_elmaradt_apokalipszis?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2011_06_23&utm_campaign=index

egy régi kedves téma, hidegháború, katonai oktató film atomháború esetére. a hideg rázza az embert.

De volt, dadus.
Meg tél is volt, meg nagy távolságok, tarthatatlan utánpótlás vonalakkal, meg ostoba német katonai vezetők, meg gigászi gazdasági kapacitásbéli differencia, és még egy két apróság.
De ha csak azon múlt volna a Wehrmacht sikere, hogy ki énekli bőszebben az indulókat bevették volna, persze.Sobri Jóska

Félreértetted. 😊 Ez nem "merengés" volt, meg nem "ha", ilyen nincs a történelemben. Csak egy szimpla megjegyzés volt, egy saját gondolat/vélemény. 😊

Az a durva, hogy mindezek ellenére is majdnem sikerült. Bár ilyen dilettánsan megtervezni az egészet (illetve nem tervezni) eleve kizárta a német végső sikert. "Majd odamegyünk, oszt meglátjuk, hogy mi lesz" így nyilván nem lehet.Vrijbloed

A németek elkövették azt a hibát, hogy lenézték az oroszokat. Na, de eléggé elkanyarodtunk a témától...Amadeus91

Napoleon is.
De nem is az oroszokat, hanem magát az irdatlan távolságokat, és a telet becsülték alá.

Képzetlen "majmok" is voltak. Persze ez ugye nem rajtuk múlott, "hála" Sztálin '36-'39-es őrült, esztelen tisztogatáshullámának, meg a kialakult morálnak. Az volt a mázlijuk, hogy tényleg kurva sokan voltak, volt kit "beáldozni". Ha nincs annyi emberük a szovjeteknek, akkor a Wehrmacht szerintem bevette volna Leningrádot és Sztálingrádot is.Vrijbloed

De volt, dadus.
Meg tél is volt, meg nagy távolságok, tarthatatlan utánpótlás vonalakkal, meg ostoba német katonai vezetők, meg gigászi gazdasági kapacitásbéli differencia, és még egy két apróság.
De ha csak azon múlt volna a Wehrmacht sikere, hogy ki énekli bőszebben az indulókat bevették volna, persze.Sobri Jóska

Félreértetted. 😊 Ez nem "merengés" volt, meg nem "ha", ilyen nincs a történelemben. Csak egy szimpla megjegyzés volt, egy saját gondolat/vélemény. 😊

Az a durva, hogy mindezek ellenére is majdnem sikerült. Bár ilyen dilettánsan megtervezni az egészet (illetve nem tervezni) eleve kizárta a német végső sikert. "Majd odamegyünk, oszt meglátjuk, hogy mi lesz" így nyilván nem lehet.Vrijbloed

A németek elkövették azt a hibát, hogy lenézték az oroszokat. Na, de eléggé elkanyarodtunk a témától...

Képzetlen "majmok" is voltak. Persze ez ugye nem rajtuk múlott, "hála" Sztálin '36-'39-es őrült, esztelen tisztogatáshullámának, meg a kialakult morálnak. Az volt a mázlijuk, hogy tényleg kurva sokan voltak, volt kit "beáldozni". Ha nincs annyi emberük a szovjeteknek, akkor a Wehrmacht szerintem bevette volna Leningrádot és Sztálingrádot is.Vrijbloed

De volt, dadus.
Meg tél is volt, meg nagy távolságok, tarthatatlan utánpótlás vonalakkal, meg ostoba német katonai vezetők, meg gigászi gazdasági kapacitásbéli differencia, és még egy két apróság.
De ha csak azon múlt volna a Wehrmacht sikere, hogy ki énekli bőszebben az indulókat bevették volna, persze.Sobri Jóska

Félreértetted. 😊 Ez nem "merengés" volt, meg nem "ha", ilyen nincs a történelemben. Csak egy szimpla megjegyzés volt, egy saját gondolat/vélemény. 😊

Az a durva, hogy mindezek ellenére is majdnem sikerült. Bár ilyen dilettánsan megtervezni az egészet (illetve nem tervezni) eleve kizárta a német végső sikert. "Majd odamegyünk, oszt meglátjuk, hogy mi lesz" így nyilván nem lehet.

Képzetlen "majmok" is voltak. Persze ez ugye nem rajtuk múlott, "hála" Sztálin '36-'39-es őrült, esztelen tisztogatáshullámának, meg a kialakult morálnak. Az volt a mázlijuk, hogy tényleg kurva sokan voltak, volt kit "beáldozni". Ha nincs annyi emberük a szovjeteknek, akkor a Wehrmacht szerintem bevette volna Leningrádot és Sztálingrádot is.Vrijbloed

De volt, dadus.
Meg tél is volt, meg nagy távolságok, tarthatatlan utánpótlás vonalakkal, meg ostoba német katonai vezetők, meg gigászi gazdasági kapacitásbéli differencia, és még egy két apróság.
De ha csak azon múlt volna a Wehrmacht sikere, hogy ki énekli bőszebben az indulókat bevették volna, persze.

Képzetlen "majmok" is voltak. Persze ez ugye nem rajtuk múlott, "hála" Sztálin '36-'39-es őrült, esztelen tisztogatáshullámának, meg a kialakult morálnak. Az volt a mázlijuk, hogy tényleg kurva sokan voltak, volt kit "beáldozni". Ha nincs annyi emberük a szovjeteknek, akkor a Wehrmacht szerintem bevette volna Leningrádot és Sztálingrádot is.

Sztálin meg egyszerűen a történelem legperverzebb embere volt. Külön alakulatokat létrehozni és kiküldeni, hogy legyilkolják a hadsereg "hazaáruló" katonáit...

Bár Hitler többször is elmondta, hogy "va banque-t" játszik. Mindig is azt játszott. Bár kétségtelen, hogy sok esetben jól ráérzett a dolgokra, hogy mit lehet, meddig lehet elmenni.

"A kutatók hozzáférhettek Werth Henrik több vallomásához, amelyeket szovjet fogságban tett."

Minden bizonnyal el volt már döntve a dolog, nem is igen volt más lehetőség ha a revíziót hosszútávra tervezték, na de a szovjet fogságban kikényszerített vallomások nem tudom, mennyire hitelesek...Rajna

Képírót is ezzel mentegették, csak nála az egyik csendőrtársa ÁVÓ előtti vallomása lett volna a perdöntő.

Kassa bombázása a Reichstag felgyújtása, Danzig és Pearl Harbor sorába illeszkedett mindig is, most "bizonyíték" is van rá.Dzsokijuing

Persze, tiszta sor, hogy Kassa kamu volt, csak nem hiszem, hogy ez megfelelő bizonyíték lenne rá, de hát nem ismerem a vallomás körülményeit és részletes tartalmát sem, szóval nem jelentek ki semmit egyértelműen.Rajna

Annyi az egész, hogy az egyébként némethű vezérkar, fellelkesülve a németek addigi sikerein, nem akart kimaradni egy nagy szabad rablásból, mivel úgy számoltak (hülyén), hogy az oroszok képzetlen majmok, akiket félkézzel elvernek helyettük a németek. Nem jött be....

http://index.hu/tudomany/tortenelem/2011/06/22/mindenkeppen_megtamadtuk_volna_a_szovjetuniot/?utm_source=cimlap&utm_medium=link&utm_content=2011_06_22&utm_campaign=index

szánalmas 😕 nekünk már sose lesz normális huszadikszázadi történelmünksutianap

"A kutatók hozzáférhettek Werth Henrik több vallomásához, amelyeket szovjet fogságban tett."

Minden bizonnyal el volt már döntve a dolog, nem is igen volt más lehetőség ha a revíziót hosszútávra tervezték, na de a szovjet fogságban kikényszerített vallomások nem tudom, mennyire hitelesek...Rajna

Képírót is ezzel mentegették, csak nála az egyik csendőrtársa ÁVÓ előtti vallomása lett volna a perdöntő.

Kassa bombázása a Reichstag felgyújtása, Danzig és Pearl Harbor sorába illeszkedett mindig is, most "bizonyíték" is van rá.Dzsokijuing

Persze, tiszta sor, hogy Kassa kamu volt, csak nem hiszem, hogy ez megfelelő bizonyíték lenne rá, de hát nem ismerem a vallomás körülményeit és részletes tartalmát sem, szóval nem jelentek ki semmit egyértelműen.