Politika

Csatlakozva Sobrihoz, illetve kiegészítve azt: úgy képzeld el Izlandot, mintha mondjuk Baranya megye hagyta volna bedőlni a saját takarékszövetkezeteit, majd Baranya megyei közgyűlés átvette volna a hiteleket.
Gyurma Pappa

S még annyit a hasonlathoz: Baranya megye takarékszövetkezetei forrásaik nagy részét a többi dunántúli megyékben lakók betétjeikből nyerték. (Izland-Skandinávia)tomi-tomi

Valamint ismételten ajánlanám Jared Diamondot a UCLA-ről, Összeomlás c. művében külön kitér a viking útkeresésekre, persze ezek szigorúan környezeti okok. Mié is maradt fenn Izland? Jó szórakozást.

Csatlakozva Sobrihoz, illetve kiegészítve azt: úgy képzeld el Izlandot, mintha mondjuk Baranya megye hagyta volna bedőlni a saját takarékszövetkezeteit, majd Baranya megyei közgyűlés átvette volna a hiteleket.
Gyurma Pappa

S még annyit a hasonlathoz: Baranya megye takarékszövetkezetei forrásaik nagy részét a többi dunántúli megyékben lakók betétjeikből nyerték. (Izland-Skandinávia)

 velemenyvezer.blog.hu/2013/02/14/a_plebejus_politika_diszkret_baja

A VV igen visszafogott szokott lenni, és most is az volt, de sokszor nagyon igazuk van, néha nem. most igen.

Ami ebben elképesztő, az nem az, hogy mit gondolnak ezek az emberek az egyetemistákról. Hanem sokkal inkább az, hogy a balhét a futballpálya helyett az egyetemista tüntetőkkel szemben keresik. Hogy a Fidesz plebejus-Magyarországán ők teljes joggal felbátorítva érezhetik, és nyilvánvalóan érzik is magukat arra, hogy rettentő egyszerű véleményüket nyilvános rendezvényeken, azokat megzavarva kell hangoztatniuk. Például, hogy nekik egyetemistákkal kell vitatkozniuk az egyetemekről. Valami nagyon nincs itt rendben.Véleményvezér

 www.youtube.com/watch?v=ebaoh5QHMj8&feature=sharediverdoc

Csatlakozva Sobrihoz, illetve kiegészítve azt: úgy képzeld el Izlandot, mintha mondjuk Baranya megye hagyta volna bedőlni a saját takarékszövetkezeteit, majd Baranya megyei közgyűlés átvette volna a hiteleket. Ezzel igazából a hitel nem szűnt meg, csak a helyi bankok voltak kénytelen újragondolni a dolgaikat. Arról persze nem szólt a miniszterelnök úr, hogy a betétesek pénzét az állam (Basel-II-vel összhangban) garantálja a helyi központi bankon keresztül létrehozott "biztosítási" alap. Na most ez 350 ezer embernél megoldható.

A másik helyzet:


Ahogy látszik, Izlandnak gyakorlatilag 0 volt az az államháztartás hiánya, Európához képest, de 2008-ban 27%-ról 80%-ra ugrott, majd onnan fel ~130%-ra. Ez megvalósíthatatlan lett volna az amúgy is eladósodott országokban. Megnézzük a GDP adatokat, akkor látszik, hogy Izland (Európához hasonlóan) szintén csak a 2008-es szintet érte el (vásárlói paritáson nézve, tehát ez összehasonlítható), az más kérdés, hogy minden bizonnyal tavaly is nőtt Európától eltérően.

Ennek viszont ára van: Izland elég komolyan ki van téve az importjának, hiszen túl sok mindent nem lehet megtermelni egy kődarabon. Ennek ellenére 2008-tól kezdve harmadára esett vissza a behozatal. Ebből következik, hogy a fogyasztás nagyon visszaesett, viszont azért nem omlott be a gazdaság, mert az export meg tudott nőni. Mostanra tart majd ott a izlandi belpiac, hogy kiengedhetik a nadrágszíjat, és ehetnek. Lehet, hogy a kormány nem szorított meg, de cserében eladósodott.

 www.youtube.com/watch?v=ebaoh5QHMj8&feature=sharediverdoc

 www.vg.hu/velemeny/publicisztika/elet-a-bankvalsag-utan-365473

A Lehman Brothers 2008-as csődje után befagytak a világ pénzpiacai, és az izlandi bankok sem jutottak külföldi forráshoz, így pár héten belül csődbe mentek. Új állami bankokat hoztak létre, és ide csoportosították a belföldi hiteleket, illetve biztosították a belföldi pénzforgalmat. Emellett az izlandi alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a devizahiteleket, és előírta azok visszamenőleges „koronásítását”, beleértve a kamatok viszszamenőleges újraszámolását is, amely további veszteséget okozott a bankoknak. vg

Izlandon izlandi bankok vannak/voltak.
Magyarországon nemzetköziek.
Itthon nem megy tönkre az Erste vagy az Unicredit, ha nem kapják vissza a kihelyezett pénzeket. És ha nem megy tönkre, akkor pl. tudják érvényesíteni a jelzálogjogaikat.
Valamint mivel Izland kvázi "önellátó gazdaság" ezért amit ott meg mer tenni a kormányzat, azt itthon tulajdonképpen ha merné se tehetné.

 www.youtube.com/watch?v=ebaoh5QHMj8&feature=share

Szóval valószínűleg aláírnám, ha jön egy kihagyhatatlan lehetőség vagy kiderül útközben, hogy nemzetközi területeken hasznosítható dologhoz van ambícióm, akkor meg csengetek a kinti nagyobb fizuból, kvázi utólag döntők hogy költségtérítés vagy ingyenesség. atapapa

Ennek alapján (is) - "Mint általában a jóhiszemű felek kötött szerződések, ez a fajta szerződés is azért születik, hogy teljesedésbe menjen" - válaszoltál arra is, hogy szerinted ez egy szerződés-e.tomi-tomi

Természetesen az, a szerződés megkötésének pillanatában a felek akaratával megegyezik, ha később változik valamelyik fél akarata, akkor az viselje annak a szerződésben rögzített következményeit.

De a jog ismeri a clausula rebus sic stantibus elvét is, ami a szerződés pillanatában létező körülményeket hangsúlyozza, ez alapján a ptk is kimondja, hogy a bíróság egy szerződést módosíthat, ha a szerződéskötést követően olyan körülmény keletkezik, ami miatt valamelyik fél jogos érdekét a szerződés sérti.

Ezért is kéne kicsivel rugalmasabbá tenni a jelenleginél a szabályokat.

Szóval valószínűleg aláírnám, ha jön egy kihagyhatatlan lehetőség vagy kiderül útközben, hogy nemzetközi területeken hasznosítható dologhoz van ambícióm, akkor meg csengetek a kinti nagyobb fizuból, kvázi utólag döntők hogy költségtérítés vagy ingyenesség. atapapa

Ennek alapján (is) - "Mint általában a jóhiszemű felek kötött szerződések, ez a fajta szerződés is azért születik, hogy teljesedésbe menjen" - válaszoltál arra is, hogy szerinted ez egy szerződés-e.

Egyrészt azt mondja az állam, hogy a nem finanszírozott oktatás is ingyenes maradt, hiszen diákhitelből lehet finanszírozni. Itt sima hitelszerződés van.
Másrészt az államilag finanszírozott képzéseknél a képzést nyújtó elvárja, hogy a képzést igénylő meghatározott ideig meghatározott helyen dolgozzon. Ez egy tanulmányi szerződés. Nekem ezzel nincs bajom, ha a képzést nyújtó a helyet pontosan leírja. Szerintem az kevés, hogy öt évig dolgozzon Magyarországon. Pont azért, amit Te is írsz. Nagyon nehéz (lehetetlen) így pontosan belőni, hogy milyen esemény róható fel a képzést igénylőnek és milyen nem. Illetve a képzést nyújtó méltányos, a szerződés teljesülését lehetővé tevő álláslehetőséget biztosít. Egy Vas megyéhez ezer szállal kötődő orvostanhallgató köteles elfogadni a Mátészalkai 2. körzet háziorvosi állását öt évre?
Valóban, a szerződés alapvetően a fióknak készül. De ha nem kellően pontos, akkor szinte biztos, hogy a felek kénytelenek lesznek elővenni. Az egyik fél kötelezettségei pontosak, konkrétak (bár még ez sem igaz feltétlen, hiszen az ingyenes oktatás minőségéről nem beszélünk), a másik félé viszont homályosak, szabadon értelmezhetőek.
Te aláírnád azt a szerződést, amelyben vállalják, hogy öt évig ingyen oktatnak az ELTE ÁJK-on, cserébe öt évig valahol Magyarországon, valamilyen felsőfokú jogi végzettséghez kötött munkakört kell betöltened? Illetve szerinted ez szerződés?tomi-tomi

A diákhitel hitelszerződés, ez nem kérdés.
Hogy beszélhetünk-e részleges ingyenes felsőoktatásról a hallgatói szerződés után? Feltételesen igen, de ez inkább politikai szómágia, a térítésmentes lehetőségek mindenképpen szűkülnek, bármit is kommunikálnak Orbánék.

Hogy én aláírnék-e most egy hallgatói szerződést?
Azt függővé tenném a választott szaktól, annak hazai lehetőségeitől és a saját ambícióimtól.

A jogi pályán továbbra is van hazai perspektíva és az oktatott anyag nagyobb része főleg belföldön hasznosítható. Na nem annyira korlátozva, mint egy magyar szakos bölcsésznél, de jogászként a külföldi meló csak bizonyos szakterületeken opció, még ha az EU joga egyre több helyre is tör be.
Szóval valószínűleg aláírnám, ha jön egy kihagyhatatlan lehetőség vagy kiderül útközben, hogy nemzetközi területeken hasznosítható dologhoz van ambícióm, akkor meg csengetek a kinti nagyobb fizuból, kvázi utólag döntők hogy költségtérítés vagy ingyenesség.

Persze látom a dolog árnyoldalát, szűk családban idén érettségiző, elég elhivatottan vegyész akar lenni, körbenézne a világban is a diploma után, de a hallgatói szerződés ötlete óta nagy a bizonytalanság, a végén lehet hogy külföldi egyetem lesz belőle.

Egyrészt azt mondja az állam, hogy a nem finanszírozott oktatás is ingyenes maradt, hiszen diákhitelből lehet finanszírozni. Itt sima hitelszerződés van.
tomi-tomi

Bocs, ezt nem értem mitől ingyenes...apeszos

(Én sem. Fogalmam sincs.)
Hát vazze, nem érted még a NER lényegét. Giró-Szászék ezt mondták.
Olvass több Sobrit! Megtehetik, hogy ezt mondják? Meg. 😀

Egyrészt azt mondja az állam, hogy a nem finanszírozott oktatás is ingyenes maradt, hiszen diákhitelből lehet finanszírozni. Itt sima hitelszerződés van.
tomi-tomi

Bocs, ezt nem értem mitől ingyenes...

Te aláírnád azt a szerződést, amelyben vállalják, hogy öt évig ingyen oktatnak az ELTE ÁJK-on, cserébe öt évig valahol Magyarországon, valamilyen felsőfokú jogi végzettséghez kötött munkakört kell betöltened? Illetve szerinted ez szerződés?tomi-tomi

felfogható szerződésnek és zsarolásnak is. Attól függ, honnan közelítjük meg.

Egyrészt azt mondja az állam, hogy a nem finanszírozott oktatás is ingyenes maradt, hiszen diákhitelből lehet finanszírozni. Itt sima hitelszerződés van.
Másrészt az államilag finanszírozott képzéseknél a képzést nyújtó elvárja, hogy a képzést igénylő meghatározott ideig meghatározott helyen dolgozzon. Ez egy tanulmányi szerződés. Nekem ezzel nincs bajom, ha a képzést nyújtó a helyet pontosan leírja. Szerintem az kevés, hogy öt évig dolgozzon Magyarországon. Pont azért, amit Te is írsz. Nagyon nehéz (lehetetlen) így pontosan belőni, hogy milyen esemény róható fel a képzést igénylőnek és milyen nem. Illetve a képzést nyújtó méltányos, a szerződés teljesülését lehetővé tevő álláslehetőséget biztosít. Egy Vas megyéhez ezer szállal kötődő orvostanhallgató köteles elfogadni a Mátészalkai 2. körzet háziorvosi állását öt évre?
Valóban, a szerződés alapvetően a fióknak készül. De ha nem kellően pontos, akkor szinte biztos, hogy a felek kénytelenek lesznek elővenni. Az egyik fél kötelezettségei pontosak, konkrétak (bár még ez sem igaz feltétlen, hiszen az ingyenes oktatás minőségéről nem beszélünk), a másik félé viszont homályosak, szabadon értelmezhetőek.
Te aláírnád azt a szerződést, amelyben vállalják, hogy öt évig ingyen oktatnak az ELTE ÁJK-on, cserébe öt évig valahol Magyarországon, valamilyen felsőfokú jogi végzettséghez kötött munkakört kell betöltened? Illetve szerinted ez szerződés?

ata, abban egyetértünk, hogy a szerződésnek mindegy a neve, a tartalma a lényeges.
Az állam saját eszközei részben a másik fél eszközei is. Hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, hogy az állami felsőoktatás a közoktatás része.
A tandíj elvével semmi baj nincs. Többet használsz bizonyos közös javakat; fizess érte. Ha nem tudod kifizetni, akkor tanulj nagyon jól (szerezz meg valami ösztöndíjat), vagy vegyél fel hitelt.
A hitelező viszont nem kötheti ki, hogy hol szerzett jövedelemből törlessz. Még akkor sem, ha a hitelező és a közoktatást nyújtó egy személy. A szerződő felek szerződéskötési szabadsága bizonyos korlátok között működik. Az EU szabta korlátok közé szerintem se fér bele, hogy tartalmában hitelszerződésben a hitelező kiköthesse az adós jövedelemszerző országát. Ha viszont tartalmilag tanulmányi jellegű szerződés irányába megyünk (ebben kiköthető a munkavégzés helye), akkor viszont a munkavégzés helye: Magyarország pont fog korláton kívülre kerülni.tomi-tomi

(Most a tandíj, ingyenes felsőoktatás, stb. kérdések megítélését hanyagolnám, ez szerintem inkább elvi kérdés)

Az a baj, hogy te próbálod laikus fejjel az egészet pénzszolgáltatásra redukálni és így hitelszerződésként felfogni, de nem az. De még kölcsönszerződés sem.
Kölcsönszerződésnél a hitelező pénzt (helyettesíthető! dolgot) ad az adósnak, az adós pedig ezt köteles visszaadni a szerződésben megfogalmazottak szerint.
Aztán tovább szűkíthetjük, hogy a hitelező mire adja pénzt, ezek a célkölcsönök, pl. csak lakásra költhető az összeg, stb.

Persze a legtöbb szerződésben a szolgáltatás összegszerűsíthető, de egy lakásbérleti szerződésben kikötött kaució se fogja kölcsönszerződéssé változtatni a kontraktust, csak azért mert azt a szerződés végével rendben visszafizetik.
A munkáltató és a munkavállaló között létrejött tanulmányi szerződés se lesz kölcsönszerződés, ha a munkavállaló lepattan egy másik céghez és vissza kell fizetnie az időarányosan fennmaradt munkáltatói támogatást.

Éppen ezért a teóriád azon szelete ugrik is, miszerint a ”hitelező” kikötné, hogy miből kell törleszteni, mert itt nincs hitelező. Szolgáltatást (oktatást) ellenszolgáltatásért (itthon ledolgozott évekért) nyújtó szerződés van. A diáknak jogában áll nem aláírni ezt a konstrukciót, fizetni a tandíjat és rögtön az egyetem után elhúzni külföldre, de ha aláírja, akkor önként kötelezettséget vállal.

Mint általában a jóhiszemű felek által kötött szerződések, ez a fajta szerződés is azért születik, hogy teljesedésbe menjen, aminek alapján (ismétlem): az állam vállalja az ingyenes oktatást, ellenszolgáltatásként cserébe itthon ledolgozott éveket kér.
Ha a diák ezt nem tudja (nem akarja) teljesíteni, vagyis a teljesítést megtagadja, akkor - mivel nem ingyenes, hanem visszterhes szerződésről beszélünk - meg kell fizetnie a feltételesen ingyenes kapott szolgáltatás árát, a tandíjat.

Valami biztosítékot azért mindenképpen muszáj lenne a törvénybe foglalni, mert ha a diáknak fel nem róható okból lehetetlenül a szerződés (pl. nagybátyám az USA-ban repülőmérnöknek tanult, jött a 9/11, senki se akart repülni, embernek nem kellett repülőmérnök), akkor nem lenne fair követelni a pénzt.

Végülis bele lehet írni azt is az alkotmányba, hogy a csökkenés az stagnálás, a stagnálás meg növekedés, aztán meg is lenne oldva a problémánk. 😊somoskovig

ha ez tényleg ilyen egyszerű, akkor írjuk bele az alaptörvénybe, hogy "Magyarországnak nincs államadóssága".

más, a debreceni fideszes "szurkolóról":  www.vagy.hu/tartalom/cikk/3878_ultra_ubul

Vagyis nem az a lényeg ismét, hogy mi a logikus vagy életszerű vagy értelmes, hanem az, hogy megteheti e a 2/3-ad. Megteheti.
Sobri Jóska

Egyetértünk. Csak atával mintha játékot játszunk. Úgy teszünk, mintha ebben a keretrendszerben értelmezhető lenne a szerződési szabadság fogalma. Én készséggel elfogadom, hogy a FIDESZ mindent megtesz-megtett, hogy ez ne legyen így.

Másrészt pedig hatalomtechnikailag teheti meg. De a hatalomtechnika egyik legfontosabb absztrakciós területe a jogalkotás. Jogtechnikailag pedig ennyi hatalomtechnikai kacskaringót egy idő után lehetetlen lekövetni. Ugyanis a jog koherenciaigénye sokkal nagyobb, mint a hatalomé. Peres félként bravúros dolog nem a közlés tartalmáért beperelni sajtóterméket, hanem a közlés mellékkörülményéért (ld. nem taggyűlés), de a hatalom birtokosaként az ilyen bravúrok sorozata komoly zavart fog okozni. A gránitba vésett alkotmányt (nagyjából tényleg annak kéne lennie) rutinszerűen, napi, egyéni igények alapján módosítják. Egyre inkább olyan jogi konstrukciókat kénytelenek kreálni, amelyek ellentmondásba kerülnek egymással az alaptörvényen belül is. Éppen ezzel küzdenek most hajléktalan ügyben.
Nagyon könnyű azt mondani miniszter(elnök)ként, hogy majd betesszük az alkotmányba, de nagyon nehéz (valóban) alkotmányozóként megtenni.
Ahogy somos írta, tartalmazhatja az alaptörvény a hatalomnak tetsző módon, hogy a szar rózsaillatú, de ebből a többség nem azt fogja tudni, hogy budira kell menni a jó illatokért, hanem hogy a hatalom birtokosa egy barom.

Végülis bele lehet írni azt is az alkotmányba, hogy a csökkenés az stagnálás, a stagnálás meg növekedés, aztán meg is lenne oldva a problémánk. 😊

Megint úgy tűnik, hogy az ideológiák és elvek ütköznek, miközben a valóság ismét elsikkad.
Ha valami bekerül az alaptörvénybe akkor az úgy van. Ezért hívják alaptörvénynek.
Ha valami baromság kerül be, akkor is.
Max. majd késöbb, egy újabb 2/3-os csapat átjavítja.
De onnantól nincs AB, nincs Parlament, se EU, semmi apelláta. Az alkotmány nem lehet alkotmányellenes.
Az van ami bekerül.
És a 2/3-nak az a lényege, hogy a 2/3-os kormányzat azt tesz amit csak akar.
Akár jó, akár hasznos, akár logikus, akár illendő, akár mindezek ellentéte.
Ugyanis az alaptörvény az alaptörvény.
Logikus, hogy a jelenlegi törvények szerint "A hitelező viszont nem kötheti ki, hogy hol szerzett jövedelemből törlessz. ".
De ha az alaptörvény kiköti, akkor az lesz az alaptörvény, és ahhoz igazodik a büntető és polgári törvénykezés.
Kissé eltúlozva, ha az lenne az alaptörvényben, hogy Magyarországon 1 méter 90 centiméter akkor Magyarországon annyi.
Vagyis nem az a lényeg ismét, hogy mi a logikus vagy életszerű vagy értelmes, hanem az, hogy megteheti e a 2/3-ad. Megteheti.

ata, abban egyetértünk, hogy a szerződésnek mindegy a neve, a tartalma a lényeges.
Az állam saját eszközei részben a másik fél eszközei is. Hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, hogy az állami felsőoktatás a közoktatás része.
A tandíj elvével semmi baj nincs. Többet használsz bizonyos közös javakat; fizess érte. Ha nem tudod kifizetni, akkor tanulj nagyon jól (szerezz meg valami ösztöndíjat), vagy vegyél fel hitelt.
A hitelező viszont nem kötheti ki, hogy hol szerzett jövedelemből törlessz. Még akkor sem, ha a hitelező és a közoktatást nyújtó egy személy. A szerződő felek szerződéskötési szabadsága bizonyos korlátok között működik. Az EU szabta korlátok közé szerintem se fér bele, hogy tartalmában hitelszerződésben a hitelező kiköthesse az adós jövedelemszerző országát. Ha viszont tartalmilag tanulmányi jellegű szerződés irányába megyünk (ebben kiköthető a munkavégzés helye), akkor viszont a munkavégzés helye: Magyarország pont fog korláton kívülre kerülni.

Ja, és a legborzasztóbb a dologban, hogy most olyan emberek képviselik ezt a parlamentben nagy mellszélességgel, akik az ingyenes felsőoktatás nélkül szellemi képességeiket tekintve max. a Tescoban dolgozhatnának pénztárosként, és többségükben soha nem dolgoztak versenyszférában, soha nem mérettetett meg a diplomájuk, a tudásuk.

Na, itt jön be a képbe, hogy akárhogy csűrik-csavarják a dolgot, a szerződésbe belevenni a kötelező itthon dolgozást, mint feltételt, nem EU-kompatibilis.Dzsokijuing

Szerintem meg a szerződési szabadság (és a szerződéskötési szabadság) alapján a szolgáltató fél meghatározhatja azt, hogy mit kér cserébe.
A szolgáltatást igénybe vevőnek nem kötelező aláírnia ezt, ha nem tetszik neki. atapapa

Tehát dönthetek úgy, hogy nem fizetek TB-t, mert nem tetszik az ellenszolgáltatás, hanem ha szükségem van egészségügyi ellátásra, akkor az így megspórolt pénzből simán kifizetem? Ja, nem, mert nem egyenrangú félként veszek részt a folyamatban, hanem az állam dönt valahogy. Ugyanez a bajom a hallgatói szerződéssel is, nem kap garantált szolgáltatást az ember cserébe, nincs garancia arra, hogy nem egy csökkenő finanszírozású, lepukkant egyetemeken, motiválatlan, alulfizetett oktatókkal működtetett rendszerben veszek részt, továbbá arra sincs semmi garancia, hogy el tudok helyezkedni a diplomámmal itthon.

Ezt a "pénz kifizetését" cserébe dolgot csak te vezeted vissza, alapjaiban az állam szolgáltatást nyújt, amiért ellenszolgáltatást vár.
A szolgáltatást-ellenszolgáltatást itt mint generális jogi fogalmat értem: a szerződések közvetlen tárgya a szolgáltatás, amit a kötelem jogosultja követelhet és amit a kötelezett tanúsítani köteles.
Hogy a szerződés tárgya, azaz a szolgáltatás micsoda, az befolyásolja majd, hogy milyen szerződésről van szó. Hogy ezt milyen szerződésnek nevezed el, az úgyis mindegy, mivel egy szerződést a tartalma határoz meg és nem az elnevezése.

Értelemszerűen ez nem teljesen azonos a tanulmányi szerződéssel, ha azonos lenne, akkor tanulmányi szerződésnek hívnák, de azon a lényeges ponton egyeznek, hogy az egyik szerződő fél biztosítja a saját eszközeivel a másik szerződő fél számára az ingyenes tanulást (vagy a tanulmányi szerződés még egyebeket, beleszerkeszthető még más is)

További hasonlóság még, hogy egy cég természetesen olyan szakot fog finanszírozni, amiről tudja, vagy legalábbis erősen sejti, hogy szüksége van, szüksége lesz rá. Érthetően az állam is próbálja azokat a szakokat állami finanszírozásban hagyni, amelyekről okkal úgy véli, hogy 4-5 év múlva szükség lesz rá.

Az jogos felvetés, hogy amennyiben az állam úgy vélte, hogy egy adott szakot megéri finanszíroznia, mert lesz rá igény a munkaerőpiacon, majd évek múltán a valóság nem ezt az elvárást tükrözi, akkor valamilyen mechanizmussal ezt a feszültséget oldja fel.
Pl. képez ma 500 mérnököt állami pénzen, 10 év múlva a mérnökök között itthon 25%-kal magasabb a munkanélküliség az átlagosnál, akkor ne vasalja be az elvándorló mérnökökön a képzés költéségét.

Ezeket a kreatív jogi formulákat azért kell kitalálni, mert 2008-ban a tandíj még egy baromság volt. Sokan érveltek mellette, hogy például nagyot fejlődhetne az oktatás színvonala, a diákok (szüleik) elvárnák a minőséget a pénzükért stb.
A tanulmányi szerződést ne keverjük bele, ott egy konkrét cég szerződik, amely nem mellesleg vállalja, hogy a munkaszerződés élni fog X ideig vagy ha nem, akkor lemond a visszafizetési igényéről.
Az állam egyelőre a pénz kifizetésén kívül nem vállal semmit. Buta hitelező módjára a "röghöz kötéssel" adott esetben a hitel visszafizetését is lehetetlenné teszi, ti. az oktatási költség visszafizetését nem garantálja, hogy a delikvens Magyarországon marad. Pillanatnyilag ez nem egy szolgáltatói szerződés. Ha csak hitelről beszélünk, akkor tökmindegy, hogy hol keresi meg az adós a törlesztőrészletet. Ha tanulmányi szerződés szeretne lenni, akkor viszont tessék szolgáltatni - hol, milyen munkakörben, milyen (fizetési) csomaggal van szükség erre a tudásra.

Hiller István Hoffmann Rózsának: "voltunk mi már egy pártban"

😂

riszpekt házat nézem épp.

A tandíj jó dolog, és én tandíjpárti vagyok. A mostani tüntetések sem arra irányulnak, hogy ne legyen tandíj.

A probléma a megközelítéssel van: Magyarországon ingyenes az oktatás, és van akinek fizetnie kell. Szerintem az lenne a jó rendszer, hogy van tandíj, és van aki helyett ezt más kifizeti (állam, vállalkozás, hitel formájában a tanuló, nemzetközi szervezet, alapítvány, egyesület, önkormányzat, lehet válogatni szerintem). De ez nem fog menni máról-holnapra.

Gyurma Pappa

ugyanezt gondolom én is. csak az a gond, hogy a fidesznek mindig olyan "megoldás" kell, ami jól kommunikálható. az, hogy bevezetjük a tandíjat, azt nehéz. ezért nem is teszik ezt. sajnos.

A tandíj jó dolog, és én tandíjpárti vagyok. A mostani tüntetések sem arra irányulnak, hogy ne legyen tandíj.

A probléma a megközelítéssel van: Magyarországon ingyenes az oktatás, és van akinek fizetnie kell. Szerintem az lenne a jó rendszer, hogy van tandíj, és van aki helyett ezt más kifizeti (állam, vállalkozás, hitel formájában a tanuló, nemzetközi szervezet, alapítvány, egyesület, önkormányzat, lehet válogatni szerintem). De ez nem fog menni máról-holnapra.

A "röghöz kötés" meg úgy ahogy van baromság.

A másik téma:  fideszfigyelo.blog.hu/2013/02/13/fidesz-kepviselojelolt_volt_a_diakokat_fenyegeto_focihuligan

ugye-ugyeGyurma Pappa

Helyes a dörgés, csak a bús valagba nem lehetett ennyi év alatt egy normális ösztöndírendszert összeeszkábálni? Mer akkor kerülne csak szarba a rektori tanács....