USA és a világ

de ha beteg vagyok vagy ilyesmi, akkor dolgozhatok otthonról,
Lúdas Solymi

mondjuk ha vki beteg akkor ne dolgozzon sztem.

Ha meg a főnök úgy gondolja, hogy csak így tudja fenntartani a rendet, akkor rossz emberekkel dolgozik együtt vagy ő a probléma forrása.
Lúdas Solymi

Vaaaaaaagy.... az is lehet, hogyha már úgyis fix összeget fizet, akkor szépen üljenek bent az emberei.
Én projekt szemlélettel és metodikával vezetek céget, lényeg, hogy hatékonyan legyen meg a feladat, legyen elintézve, megvalósítva, és leszarom, hogy 4 vagy 8 óra alatt, otthonról telefonálva vagy irodából, stb., de ahol a főnök nem tulajdonos, ott teljesen legitim, hogy a saját (kényelmi) szempontjait preferálja, nem pedig az alkalmazottaiét.
Őszentsége Sobri Jóska

Amelyik főnök a saját kényelmi szempontjait preferálja az alkalmazott munka-hatékonyságával szemben, az egy hülye, nem vezető. Ha az alkalmazott hatékonyabb az irodában, mert otthon van 4 gyerek, 5 kutya, vagy szimplán nem képes home office normális munkavégzésre, akkor legyen irodában, más szempontot nem tudok értelmezni heti 5 nap irodai jelenlétre.
somoskovig

Utaltam rá: ki van fizetve.
Én nem dolgoztam irodában/irodistákkal, de nem hiszem, hogy mindig, mindenhol, mindenkinél a logikus, utilitarista, hatékonysági szempontok az elsődlegesek egy ilyen döntés meghozatalánál.
Ha valakinek elég az a munka, amit bent ülve, "nyolctól-négyig" el tudnak végezni, annak jobban meg fog felelülni az, ha bent ülnek. És ott valószínűleg nem a termelékenység vagy a hatékonyság lesz a prioritás.
Őszentsége Sobri Jóska

Nem ennyire egyszerű az egész, mert a mai multis világban nem tudsz azzal érvelni, hogy ki vagy fizetve.
Fizetést kap a dolgozó máshol is, így ha talál jobb helyet, akkor vált.

És mivel a főnökök is a szervezetben ugyanolyan emberek mint bárki más, nekik is érdekük, hogy ezek a dolgok meglegyenek, mert ezt ő is megkapja. Meg ha a dolgozó elégedett, akkor nem kell azon izgulni, hogy elmegy, mert a család lesz neki a fontosabb és azért heti 2 HO az nagyban megkönnyíti a helyzetét, főleg ha mindkét szülőnek van.

Arról nem beszélve, hogy nincs kötelező 8 óra, hanem flexibilis van, így nem kötelező napi 8 órát dolgozni (nem mintha ha ne lenne meg, bőven van az több is).

Én most munkát keresek és nem nagyon látok olyan hirdetést nagy cégeknél, ahol ne lenne alap a hibrid munkarend, sőt az a fura ha nincs beleírva.

Vannak olyan cégek, több is, köztük magyar is, ahol max heti egyszer kell bemenni dolgozni, mert amúgy látják, hogy a meló el van végezve.

Ha meg a főnök úgy gondolja, hogy csak így tudja fenntartani a rendet, akkor rossz emberekkel dolgozik együtt vagy ő a probléma forrása.
Lúdas Solymi

Vaaaaaaagy.... az is lehet, hogyha már úgyis fix összeget fizet, akkor szépen üljenek bent az emberei.
Én projekt szemlélettel és metodikával vezetek céget, lényeg, hogy hatékonyan legyen meg a feladat, legyen elintézve, megvalósítva, és leszarom, hogy 4 vagy 8 óra alatt, otthonról telefonálva vagy irodából, stb., de ahol a főnök nem tulajdonos, ott teljesen legitim, hogy a saját (kényelmi) szempontjait preferálja, nem pedig az alkalmazottaiét.
Őszentsége Sobri Jóska

Amelyik főnök a saját kényelmi szempontjait preferálja az alkalmazott munka-hatékonyságával szemben, az egy hülye, nem vezető. Ha az alkalmazott hatékonyabb az irodában, mert otthon van 4 gyerek, 5 kutya, vagy szimplán nem képes home office normális munkavégzésre, akkor legyen irodában, más szempontot nem tudok értelmezni heti 5 nap irodai jelenlétre.
somoskovig

Utaltam rá: ki van fizetve.
Én nem dolgoztam irodában/irodistákkal, de nem hiszem, hogy mindig, mindenhol, mindenkinél a logikus, utilitarista, hatékonysági szempontok az elsődlegesek egy ilyen döntés meghozatalánál.
Ha valakinek elég az a munka, amit bent ülve, "nyolctól-négyig" el tudnak végezni, annak jobban meg fog felelülni az, ha bent ülnek. És ott valószínűleg nem a termelékenység vagy a hatékonyság lesz a prioritás.

Ha meg a főnök úgy gondolja, hogy csak így tudja fenntartani a rendet, akkor rossz emberekkel dolgozik együtt vagy ő a probléma forrása.
Lúdas Solymi

Vaaaaaaagy.... az is lehet, hogyha már úgyis fix összeget fizet, akkor szépen üljenek bent az emberei.
Én projekt szemlélettel és metodikával vezetek céget, lényeg, hogy hatékonyan legyen meg a feladat, legyen elintézve, megvalósítva, és leszarom, hogy 4 vagy 8 óra alatt, otthonról telefonálva vagy irodából, stb., de ahol a főnök nem tulajdonos, ott teljesen legitim, hogy a saját (kényelmi) szempontjait preferálja, nem pedig az alkalmazottaiét.
Őszentsége Sobri Jóska

Amelyik főnök a saját kényelmi szempontjait preferálja az alkalmazott munka-hatékonyságával szemben, az egy hülye, nem vezető. Ha az alkalmazott hatékonyabb az irodában, mert otthon van 4 gyerek, 5 kutya, vagy szimplán nem képes home office normális munkavégzésre, akkor legyen irodában, más szempontot nem tudok értelmezni heti 5 nap irodai jelenlétre.

Ha meg a főnök úgy gondolja, hogy csak így tudja fenntartani a rendet, akkor rossz emberekkel dolgozik együtt vagy ő a probléma forrása.
Lúdas Solymi

Vaaaaaaagy.... az is lehet, hogyha már úgyis fix összeget fizet, akkor szépen üljenek bent az emberei.
Én projekt szemlélettel és metodikával vezetek céget, lényeg, hogy hatékonyan legyen meg a feladat, legyen elintézve, megvalósítva, és leszarom, hogy 4 vagy 8 óra alatt, otthonról telefonálva vagy irodából, stb., de ahol a főnök nem tulajdonos, ott teljesen legitim, hogy a saját (kényelmi) szempontjait preferálja, nem pedig az alkalmazottaiét.
Őszentsége Sobri Jóska

Ezt nem a főnök dönti el, hanem maga a cég és világszinten.
Ami a mai viszonyokat figyelembe véve, nem éppen versenyképes kínálat.

A Covid amúgy is megmutatta, hogy a produktivitás nem csökken, sőt.
És volt cég (IBM) ahol a HO az nem pár éves találmány, hanem már minimum 10 éve van, mert kevesebb helyet kell fenntartani és a dolgozó is boldogabb és termelékenyebb ha menet közben el tudja intézni a csipcsup dolgait.

ha meg a multi úgy hirdeti magát, hogy családbarát, dolgozóbarát, stb., akkor ez egy alap.
Változik a világ, haladni kell nekik is a korral, mert lehet h a te szinteden ez megvalósítható, az övékénél ez már annyira nem.

The Ukrainian Army has shot down another Russian A-50 early warning and control (AEW&C) plane.

It’s a very rare, useful and expensive plane.

They cost around USD 500 mln.

It’s the second such plane Ukraine shoots down in the past weeks.
Zsellér van de Vrij

Ilyet sem látni minden nap. Orosz A-50 légtér ellenőrző gép próbál menekülni hőcsapdák kiszórásával _valami_ elől. Az elsőt meg is ússza, de aztán...

Mindez 250 km-re a fronttól, valahol a Rosztov-Krasznodar-Mariupol háromszögben, mélyen orosz terület felett.

Az oroszok január közepén veszítettek egy ugyanilyen gépet az Azovi-tenger felett. Összesen 40 készült ezekből a gépekből, de egy tucatnyi talán ha üzemképes. Az orosz légvédelmi képességek tovább degradálódnak a Fekete-tenger felett.
 www.facebook.com/share/v/8QxPfttDTDENTsyS/
Zsellér van de Vrij

Azért ez felvet bennem néhány érdekes kérdést: flare-ek IR keresők ellen jók. Az IR keresők jellemzően kis hatótávolságú eszközökön vannak. Mi a szent szar volt bent 250 km mélyen az orosz légtérben, ami lelőtte ezt a gépet? És hogy került oda? És hogy került vissza? És hogy nem vették észre se oda, se visszafelé? W.T.F.? Tom Cruise?
Vitézlő Titoknok tomz

Ez nagyon jó kérdés. És tényleg IR rakéta lehetett, mert a flare el is téritette az elsőt. Gondolom az aktív vagy félaktív radarvezérlésű rakéta nem ment volna rá a flare-re.

Az ukránok azt állítják, hogy s-200-as rendszerrel lőtték le, az oroszok szerint baráti tűz volt, ők lőtték le tévedésből.

Abban jogos, hogy a szemtől-szembeni kommunikáció sokat lendít néha a dolgon, mert utálok callba ugrálni, de valakivel meg ez nem volt probléma.

Ha meg a főnök úgy gondolja, hogy csak így tudja fenntartani a rendet, akkor rossz emberekkel dolgozik együtt vagy ő a probléma forrása.
Lúdas Solymi

néha igen, néha nem
én pl mikor bemék az irodába kb 0 produktivitásom van mert menni kell kávézni, ebédelni
nonstop pofázni
kora délutántól meg indulnak a meetingek, amikor megint nem lehet dolgozni


de a fő gond hogy az irodai setup szar
multiknál általában nem lehet saját billentyűzetet/egeret használni, ami meg van azok a hulladék HP (legtöbb esetben) basic fosok amit adnak a gépek mellé
a székek is sokszor szarok
nem kényelmes bemenni az irodába

Ha meg a főnök úgy gondolja, hogy csak így tudja fenntartani a rendet, akkor rossz emberekkel dolgozik együtt vagy ő a probléma forrása.
Lúdas Solymi

Vaaaaaaagy.... az is lehet, hogyha már úgyis fix összeget fizet, akkor szépen üljenek bent az emberei.
Én projekt szemlélettel és metodikával vezetek céget, lényeg, hogy hatékonyan legyen meg a feladat, legyen elintézve, megvalósítva, és leszarom, hogy 4 vagy 8 óra alatt, otthonról telefonálva vagy irodából, stb., de ahol a főnök nem tulajdonos, ott teljesen legitim, hogy a saját (kényelmi) szempontjait preferálja, nem pedig az alkalmazottaiét.
Őszentsége Sobri Jóska

Persze ha csak kényelmi szempont.
De ha a szempont az, hogy jobban tud dolgozni mert 800 zavarják az irodában vagy mondjuk gyerekért így er oda, így bemegy a munkahelyre de 2x30 perccel kevesebbet fog dolgozni emiatt ráadásul stresszel is ezen akkor már érdemes átgondolni a főnöknek.

Ha meg a főnök úgy gondolja, hogy csak így tudja fenntartani a rendet, akkor rossz emberekkel dolgozik együtt vagy ő a probléma forrása.
Lúdas Solymi

Vaaaaaaagy.... az is lehet, hogyha már úgyis fix összeget fizet, akkor szépen üljenek bent az emberei.
Én projekt szemlélettel és metodikával vezetek céget, lényeg, hogy hatékonyan legyen meg a feladat, legyen elintézve, megvalósítva, és leszarom, hogy 4 vagy 8 óra alatt, otthonról telefonálva vagy irodából, stb., de ahol a főnök nem tulajdonos, ott teljesen legitim, hogy a saját (kényelmi) szempontjait preferálja, nem pedig az alkalmazottaiét.

minjá előveszem a surprised pikachu arcom

 arstechnica.com/science/2024/02/rto-doesnt-improve-company-value-but-does-make-employees-miserable-study/
Negritis, a vajda

Most nekem is volt egy állásinterjúm ahol már a hirdetésbe bele volt írva, hogy on-site work és h nincs náluk kifejezett HO, de ha beteg vagyok vagy ilyesmi, akkor dolgozhatok otthonról, de a policy az, hogy az irodában mindenki (egy elég nagy multiról van szó).

Kicsit érdekes annak fényében, hogy mindenhol tolják ezt az RTO-t, de a heti két HO az legalább adott.

Nekem nem volt problémám bejárni az irodába, mert legalább volt szociális interakcióm, de az h hétfő és péntek HO, az nagyon jó volt, főleg mert sokkal rugalmasabbá tette a hetem meg picit többet tudtam pihenni.
Ha meg olyan melóm volt, akkor legalább nem 10-12 órát rohadtam az irodában plusz utazás, hanem lezavartam otthon.

Abban jogos, hogy a szemtől-szembeni kommunikáció sokat lendít néha a dolgon, mert utálok callba ugrálni, de valakivel meg ez nem volt probléma.

Ha meg a főnök úgy gondolja, hogy csak így tudja fenntartani a rendet, akkor rossz emberekkel dolgozik együtt vagy ő a probléma forrása.

minjá előveszem a surprised pikachu arcom

 arstechnica.com/science/2024/02/rto-doesnt-improve-company-value-but-does-make-employees-miserable-study/

Eddig csak felületesen ismertem a Navalny sztorit, de ez így a halála után megnézve nagyot ütött. Nem tudom eldönteni hogy ennyire hitt a nyilvánosság erejében, vagy mártír akart lenni. Most már mindegy is, a film nagyon szépen megmutatja mi is merre haladunk.
Az igazság nem számít, mert egy jó propaganda bármit megold, az M1-en szocializált embereknek ez meg bőven elég, pedig itt még be sem börtönzik a tüntetőket, és az ellenzéket.
Putin bármikor is kiejtette Navalny-t? Van még hova fejlődni Orbánnak.

Kard doomer poszt

Harmadik évébe lépett Putyin Nyugat elleni háborújának az a szakasza, melyben megkezdte Ukrajna invázióját.

Végül azoknak lett igaza, akik azt mondták, hogy a Nyugat nem lesz képes ellenállni Oroszországnak. Igaz nem azért, mert az oroszok kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a hadszíntéren, vagy mert gazdasági és technológiai fölényben vannak, hanem az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetőinek impotenciája, közönye és korrupciója miatt. Persze valószínűleg ez is Putyin elképzelésének része volt és ha nem is 3 nappal az invázió megkezdése után, de annak a harmadik évébe lépve végülis elérkezett az a pont, ahol egyértelműen ki lehet jelölni azokat a határokat, ahol ha nem történik azonnali és drasztikus változás, akkor megroppanhat az az euroatlanti biztonsági rend, ami világunk alapját képezi.

Noha az orosz hadsereg harctéri teljesítménye legalábbis kiábrándító, a KGB minden várakozást túlszárnyalt és sikerrel rombolták szét a nyugati világ politikai alapjait és vették át az uralmat az információs térben.

Az elmúlt évek trendszerű folyamata, hogy a liberális demokráciák két alap értékét, a szólásszabadságot és a mindenkori hatalmat korlátozó jogi eszközöket (lásd még: "fékek és ellensúlyok") fegyverként használják fel a keleti autoriter diktatúrák, a nyugati világ vezetői pedig ezt beavatkozás nélkül nézik végig.

Az Európai Unióban az oroszok számtalan politikai alakulatot finanszíroztak, de végül elég volt egyet sikerre vinni, hogy a szervezet közös döntéseit blokkolják és ezáltal a közös fellépést, illetve azok végrehajtását állandóan késleltessék. Az idő pedig kulcsfontosságú.

Az Egyesült Államokban hiába téma évek, sőt évtizedek óta a kínai és orosz befolyásszerzés, mára odáig jutottak, hogy a Képviselőházban és a Szenátusban a kínai és orosz narratívát felmondó tagok ülnek, a Képviselőház döntéseit pedig az Egyesült Államok világszintű dominanciáját felszámolni kívánó Donald Trump politikai érdekeinek megfelelően egy személyben blokkolja Mike Johnson, akinek a kampányát orosz oligarchák akarták finanszírozni.

Mindezt az teszi lehetővé, hogy a globális média (értsd: közösségi hálózatok), teret enged az orosz és kínai információs hadviselésnek és a nyugati demokráciák közéletét és politikai közbeszédének narratíváját zavartalanul befolyásolhatják olyan államok, amelyek azoknak a romlására törnek. Az USA és Európa politikai elitje ennek a kialakulásához szintén érdemben hozzájárult a tétlenségével.

Putyin inváziójának harmadik évében az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatása a fentiek nyomán hónapok óta kimerült, míg az európai politikai elit két év elteltével talán most kezdi felfogni, hogy valójában mi is a tét.

Az ukrán fronton viszont ezzel egy olyan kritikus helyzet állt elő, amelynek már most látható eredményei vannak. Az ukrán hadsereg krónikus lőszerhiánya a rövidtávon aligha fog megoldódni, így további területi veszteségek várhatóak a következő hetekben és hónapokban.

Minden továbbiban pedig óriási a bizonytalanság, amelyek viszont két kulcsfontosságú fordulópont köré sűrűsödnek, de ezekben továbbra is millió "ha" marad.

Mike Johnson a hónap végéig szünetet rendelt el a Képviselőházban. Ha ez után nem terjeszti be az Ukrajnának nyújtandó támogatásról szóló törvényt, akkor a Demokratáknak külön eljárást kell a indítaniuk. Ehhez többség kell és legalább egy hónapig tart a folyamat. A többség azt jelenti, hogy republikánus politikusoknak nyíltan Donald Trump ellen kell szavazniuk. A republikánus előválasztáson március 4-e kiemelt fontosságú, a "szuperkedden" lényegében el fog dőlni, hogy Trump lesz az elnökjelölt, utána pedig aki szembe megy vele az óriási kockázatot vállal az újraválasztási esélyeit tekintve.

Akárhogy is, ha Johnson nem terjeszti be a törvényt, akkor a támogatás mindenképpen késni fog és nagy rá az esély, hogy a novemberi elnökválasztásig nem is sikerül már átvinni. Ukrajna szempontjából ez azt jelenti, hogy addig csak az európai partnereire támaszkodhat.

A novemberi választások előtt Trump már átvette a vezetést a támogatottságban és egyelőre nem úgy tűnik, hogy a Demokratáknak bármiféle sikeres stratégiája lenne ellene, azon a vágyakozáson kívül, hogy Trump kampánya összeomlik egy republikánus belső lázadás, vagy a volt elnököt elítélő bírósági határozat nyomán.

Ukrajna novemberi csak-csak kihúzza még valahogy területi veszteségekkel, Trump győzelme esetén viszont lényegében lemondhatnak a további amerikai segítségről, ami óriási áldozatvállalást várna el Európától. Az utóbbi hetek narratívája alapján Trump már nem csak arról mondott le, hogy leállítsa a háborút, de arról is, hogy fenntartsa a szövetségi viszonyt Európával. Persze a kampány és a valóság eltérő lehet, de Donaldnál sosem tudni.

A háború leállítását kétféleképpen tudta volna elérni. Megfenyegeti Zelenszkijt a támogatások leállításával és megfenyegeti Putyint a támogatások növelésével. Az elsőről lemondtak most, amikor már eleve blokkolják a támogatást. Ez után ezen az oldalon már nem maradt semmi, hacsak nem az, hogy Ukrajna európai partnereit fenyegeti meg mondjuk egy kereskedelmi háborúval, ha tovább segítik az ukránokat. Donaldtól persze még az is kitelhet, hogy az oroszoknak kezdjen el fegyvert szállítani, hogy felszámolja a "demokrata pénzmosodát Ukrajnában"...

Oroszország persze tökéletesen tisztában van ezekkel és óriási tempóra kapcsoltak. Pontosan tudják, hogy most olyan pontra kerültek, amikor még azelőtt megnyerhetik az anyagháborút, hogy azt a nyugatnak esélye legyen megfordítani. Avgyijivka bevételénél is látszott, hogy nem számít sem a vas, sem az élőerő veszteség, ennek pedig most orosz részről van is értelme. Az ukránok az időért vért adhatnak, vagy területet, ha pedig meg akarják őrizni a túlélés esélyét akkor az utóbbi az észszerű választás.

A háború harmadik évébe lépve az ukrán győzelem lehetősége hasonlóan távolinak tűnik, mint a háború harmadik napján. Ukrajnában pedig nem csak az ukránok sorsa dől el, hanem az is, hogy milyen világban fogunk élni a következő évtizedekben. Önmagában már az is a nyugati világ politikai elitjének totális csődje, hogy két évvel a háború ezen szakasza után erről kell beszélnünk. Ha pedig Donald Trumpnak és Vlagyimir Putyinnak sikerül szétvernie az euroatlanti biztonsági struktúrát, amit az európai politikusok éber kómában néznek végig, akkor sokkal, de sokkal rosszabb világ jön majd, mint amiben most élünk.

Szerkesztette: Zsellér van de Vrij

Evfordulon vannak rossz hirek is, oroszok most nyomjak, behatoltak Robotinebe es Avdiivka utan Lastochkynet is elfoglaltak, bar itt nem volt kiepitve komolyabb vedelmi allas.

The Ukrainian Army has shot down another Russian A-50 early warning and control (AEW&C) plane.

It’s a very rare, useful and expensive plane.

They cost around USD 500 mln.

It’s the second such plane Ukraine shoots down in the past weeks.
Zsellér van de Vrij

Ilyet sem látni minden nap. Orosz A-50 légtér ellenőrző gép próbál menekülni hőcsapdák kiszórásával _valami_ elől. Az elsőt meg is ússza, de aztán...

Mindez 250 km-re a fronttól, valahol a Rosztov-Krasznodar-Mariupol háromszögben, mélyen orosz terület felett.

Az oroszok január közepén veszítettek egy ugyanilyen gépet az Azovi-tenger felett. Összesen 40 készült ezekből a gépekből, de egy tucatnyi talán ha üzemképes. Az orosz légvédelmi képességek tovább degradálódnak a Fekete-tenger felett.
 www.facebook.com/share/v/8QxPfttDTDENTsyS/
Zsellér van de Vrij

Azért ez felvet bennem néhány érdekes kérdést: flare-ek IR keresők ellen jók. Az IR keresők jellemzően kis hatótávolságú eszközökön vannak. Mi a szent szar volt bent 250 km mélyen az orosz légtérben, ami lelőtte ezt a gépet? És hogy került oda? És hogy került vissza? És hogy nem vették észre se oda, se visszafelé? W.T.F.? Tom Cruise?

Szerkesztette: Vitézlő Titoknok tomz

The Ukrainian Army has shot down another Russian A-50 early warning and control (AEW&C) plane.

It’s a very rare, useful and expensive plane.

They cost around USD 500 mln.

It’s the second such plane Ukraine shoots down in the past weeks.
Zsellér van de Vrij

Ilyet sem látni minden nap. Orosz A-50 légtér ellenőrző gép próbál menekülni hőcsapdák kiszórásával _valami_ elől. Az elsőt meg is ússza, de aztán...

Mindez 250 km-re a fronttól, valahol a Rosztov-Krasznodar-Mariupol háromszögben, mélyen orosz terület felett.

Az oroszok január közepén veszítettek egy ugyanilyen gépet az Azovi-tenger felett. Összesen 40 készült ezekből a gépekből, de egy tucatnyi talán ha üzemképes. Az orosz légvédelmi képességek tovább degradálódnak a Fekete-tenger felett.
 www.facebook.com/share/v/8QxPfttDTDENTsyS/

Szerkesztette: Zsellér van de Vrij

The Ukrainian Army has shot down another Russian A-50 early warning and control (AEW&C) plane.

It’s a very rare, useful and expensive plane.

They cost around USD 500 mln.

It’s the second such plane Ukraine shoots down in the past weeks.

 hvg.hu/360/20240223_Orban_sved_jatszmaja_sok_huho_Putyinert_nato_csatlakozas

Orbán svéd játszmája: sok hűhó Putyinért

Legalább három olyan okot találni, ami miatt Orbán Viktornak érdekében állhatott az a több mint két éven át tartó huzavona, amely során Törökország mellett Magyarország lett Svédország NATO-csatlakozásának kerékkötője. A biztonságpolitikánál fontosabbá vált az a belpolitikai haszon, amire a magyar vezetés felfűzhette az „ellenállást” – ez a Fidesz szuverenitásvédelmi kampányához is passzolt, miközben Moszkvának is kedvezett.

A Svédország NATO-csatlakozása körüli diplomáciai játszma utolsó epizódjaként is értelmezhető, hogy egy nappal a svéd miniszterelnök budapesti látogatása előtt David Pressman amerikai nagykövet Szentesre utazott megnézni az amerikai és magyar különleges műveleti erők amerikai vezetésű gyakorlatát.

Noha a magyar parlament várhatóan csak hétfőn fogja ratifikálni a svédek csatlakozását, Szentesen az amerikai nagykövet már harminckettedik tagként üdvözölte a svédeket a NATO-ban, nem felejtve el mindehez hozzátenni, hogy az új belépő még erősebbé és biztonságosabbá teszi Magyarországot és valamennyi szövetségesét.

Néhány nappal korábban még nem ennyire nyugodt és barátságos hangot ütött meg az Egyesült Államok, amikor csak azért Budapestre utazott egy szenátorokból álló kétpárti delegáció, hogy jelezzék, mennyire fontos lenne, ha Magyarország többé nem akadékoskodna, és február 26-án a parlament igenis áldását adná a csatlakozásra. (Közben előző nap Orbán az évértékelőn bemondta, hogy hamarosan megszavazza a ratifikációt a parlament.)

Orbán Viktor 49 kilométer per órás beszéde

2023, és pláne az elmúlt pár hét levette a miniszterelnök kocsijáról a lézerblokkolót: nincs több száguldozás, legalábbis következmények nélkül biztosan nem, mert végre nemcsak a világ, hanem az ország összes állampolgárára is figyel. Orbán Viktor ennek megfelelően az évértékelő beszédében kínosan odafigyelt, hogy pont annyira legyen önmaga, amennyire azt a körülmények engedik.

Orbán Viktor ugyan az elmúlt időszakban úgy kommunikált, mintha a csatlakozás ratifikálása nem az ő döntésén, hanem a parlamenten, azon belül is a Fidesz-frakción múlna, a világon nem volt olyan diplomata, aki ezt egy pillanatig is elhitte. Az érintettek, beleértve az amerikaiakat és a svédeket is, pontosan tudták, hogy a döntés a kormányfő kezében van, ahogy az időhúzás is az ő döntése volt.

Svédország és Finnország 2022. május 18-án – három hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – benyújtotta NATO-tagsági kérelmét, feladva ezzel hagyományos semlegességüket. Még abban az évben a 30 NATO-tagállamból 28 lezárta a hivatalos eljárást, ezzel támogatva, hogy a két északi országot a katonai szövetségbe fogadják. Két tagállam maradt csak, ami akkor még nem ratifikálta a jegyzőkönyvet: az egyik Törökország, a másik Magyarország.

Svédország és Finnország NATO-csatlakozása igencsak érzékenyen érintette Moszkvát. Finnországgal ellentétben Svédországnak ugyan nincs szárazföldi határa Oroszországgal, de a Gotland sziget az Oroszországot Kalinyingráddal összekötő tengeri útvonal mentén van. Kalinyingrádban állomásozik Oroszország balti-tengeri hadiflottája. Az orosz hajók egyszerűen nem tudják elkerülni úgy Gotlandot, hogy ne tévednének a balti államok felségvizeire. Nem kérdés, hogy geopolitikailag miért van jelentősége Svédország csatlakozásának.

Az, hogy a törökök miért akadékoskodtak, egy idő után egyértelművé vált: a csatlakozás támogatásért cserébe Recep Tayyip Erdogan elnöknek konkrét, kézzelfogható elvárásai voltak a svédek (és az amerikaiak) felé. Például az, hogy a svédek vonják vissza a Törökországba irányuló fegyverexport tilalmát, lépjenek fel szigorúbban a törökök szemében terroristának számító kurdokkal. Erdogan politikája érthető volt, még ha bazári alkudozásra is hajazott. Miután Törökország januárban ratifikálta Svédország csatlakozását, a török elnök belpolitikai sikerként könyvelhette el a mutatványt.

• A látszat, ami megdőlt

Abban ugyanakkor diplomáciai körökben is legfeljebb csak találgatások vannak, hogy mi állhatott a csatlakozási ügy elhúzása mögött Magyarország részéről. Még fideszes berkeken belül se nagyon tudják, miért volt erre szükség.

Kezdetben úgy tűnt, a halogatással Orbán csak Erdogan „előzenekara” akar lenni, és azért húzza az időt, hogy Törökország ne tűnjön az egyedüli akadékoskodónak. Azért is gondolták ezt sokan, mert Orbán még a katonai szövetségen belül is azt ígérte, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, amelyik ratifikálja majd a szerződést. Ráadásul azután, hogy a svédek és finnek jelezték a csatlakozási szándékukat, Szijjártó Péter a magyar álláspontról azt mondta: „Magyarország mindig is támogatta a nyitott kapuk politikáját, de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett érzékenységekre is.”

Mivel csak ezek után kezdett el a magyar kormányzat akadékoskodni, úgy tűnt, hogy Ankara kérésére teszik ezt, és a törökökkel együtt mozognak a kérdésben. Ezt pedig sokan úgy értelmezték, hogy mihelyt Ankara zöld utat ad a svédeknek, rögvest megteszik ezt a magyarok is, vagy akár már előbb is. Amikor azonban egyértelművé vált, hogy Erdogan megkötötte az üzletét, és a törökök jóváhagyják a csatlakozást, Magyarország továbbra is lebegtette a kérdést.

A halogatás azért is tűnt némileg értelmetlennek, mert egy felmérés szerint a magyarok közel kétharmada támogatná Svédország csatlakozását a NATO-hoz, és csak 13 százalék utasítja azt el. Bár ezt az adatot a nem éppen kormányközeli Publicus mérte, kevéssé valószínű, hogy a kormányzat belső mérései ennek szöges ellentettjét mérték volna. A kormányzatra pedig különösen igaz, hogy egyes politikai döntéseket a belső mérésekhez igazítanak.

• A lehetséges okok
Abban, hogy Orbán miért húzta idáig a kérdést, többféle lehetséges magyarázat van. Ezek a magyarázatok egymást erősítik, ami azt jelenti, hogy valószínűleg nem egy, hanem több oka van annak, hogy ezt a nem túl elegáns „stratégiát” választotta a kormány.

Orbán Viktor ezzel a lépéssel Putyinnak akart kedvezni – ez lehet az egyik ok. Nyugati diplomáciai körökben egyébként ezt tartják a legkézenfekvőbb magyarázatnak. Olyannyira, hogy amikor néhány napja az Egyesült Államokból Budapestre látogatott négy szenátor (köztük egy republikánus), akkor újságírók előtt utaltak is arra, mennyire zavaró és helytelen az a politika, amit Magyarország a NATO tagjaként Oroszországgal kapcsolatban folytat.

Kétségtelen, hogy az időhúzás kedvezett Oroszországnak.

Egyrészt azért, mert ez az egész a NATO-t nem egy magabiztos és egységes, hanem egy hezitáló, széthúzó katonai szövetségként tüntette fel. Ennek ebben az időszakban igen komoly jelentősége van. Oroszország és Ukrajna között zajló háborúban ugyanis a fegyveres harcok mellett legalább annyira fontos a pszichológiai hadviselés, és az, hogy az emberek fejében milyen kép él. Ha a civilek (akár Oroszországban, akár máshol) vagy a harcoló katonák azt érzik, hogy a NATO gyenge és megosztott, az hatással van arra is, miként vélekednek a háborúról, akár Ukrajna esélyéről, akár Európáról.

Orbán akadékoskodása éppen azt az erőt gyengítette, ami a háború kirobbanását követően rajzolódott ki, és meglepetésként érte a moszkvai vezetést: a Nyugat egységét.

Putyin a háború megindítása előtt valószínűleg arra számított, hogy a Nyugat nem lesz elég erős és egységes, így az oroszok könnyedén legyőzik majd Ukrajnát. Az, hogy az amerikaiak és az Európai Unió a sarkukra álltak, láthatóan meglepte az orosz vezetést. Ezt a lélektani előnyt mindenképpen gyengítette Törökország és Magyarország azzal, hogy akadályozta a svédek NATO-csatlakozását. Ha volt kézzelfogható kára az orbáni és erdogani politikának a szövetségi rendszeren belül, akkor ez kétségtelenül az volt.

Csakhogy Ankara esetében látható, hogy a török elnök ezzel elsősorban nem Putyinnak, hanem magának akart politikai tőkét kovácsolni. Természetesen Orbán is igyekezett mindebből politikai hasznot húzni – és ez lehet a második oka annak, hogy miért viselkedett így Magyarország.

A Fidesz egyik fontos témája ugyanis jó ideje már a szuverenitás és annak védelme. Ez a téma azért is jó, mert illeszkedik olyan, korábban már kipróbált és működő kampányokba, mint amilyen például a Brüsszel elleni „szabadságharc”, vagy a Soros György elleni politikai hadjárat. Egyes ellenzéki erők ugyan szeretik abba az illúzióba ringatni magukat, hogy a nemzetközi elszigeteltség és a Magyarországot érő külföldi bírálatok gyengítik az Orbán-rezsimet, valójában ezek lehetőséget kínálnak a kormányfőnek, elsősorban a politikai kommunikációban, az ellenségképzésben.

„A szuverenitás védelme” (mint politikai termék) azért is jól eladható, mert azt sugallja, hogy az ország folyamatos támadás alatt áll, de a Fidesz-kormány ezeket a támadásokat rendre kivédi. A belső politikai ellenfeleket a Fidesz mindig az országot veszélyeztető külső erőkhöz sorolja. Ez a narratíva mellesleg jól illeszkedik ahhoz a tételmondathoz, ami szintén Orbánhoz kötődik, miszerint „a haza nem lehet ellenzékben”. Így amikor az ország vezetését bírálat éri akár Brüsszel, akár a NATO irányából, a kormánypropaganda ezt úgy fordítja át, mintha az egész nemzetet érné kritika.

• A gyors rábólintással se nyert volna semmit

Kizárt, hogy Orbán ne számított volna arra, hogy a svédek NATO-csatlakozásának akadályozása külföldön komoly visszhangra talál majd. Annak is tudatában volt, hogy Magyarországot emiatt újabb bírálatok, kritikák, vagy ahogy a kormánypropagandában fogalmaznak, „támadások” érik majd. Ha pedig Magyarország az ostromlott vár szerepében tetszeleghet, az a Fidesz-tábort jellemzően nem gyengíti, hanem csak megerősíti, mobilizálja.

Orbán közel két évig „ellenállt”, ami egyben azt is jelentette számára, hogy ilyen hosszú ideig napirenden tudott tartani egy olyan témát, ami folyamatos muníciót biztosított neki a szuverenitásvédelemre épülő kerettörténethez.

Közben nem volt veszítenivalója, hiszen valószínűleg már az elejétől kezdve tudta, hogy elmegy a falig, nem tovább. Ez így is történt. A fal az a pillanat lehetett, amikor kiderült, hogy jönnek az amerikai szenátorok, akik a múlt vasárnapi sajtótájékoztatón meg is üzenték neki: az ország kereskedelme bánhatja, ha tovább akadékoskodik. (A szenátorok egy nappal azután küldtek nyilvánosan kemény üzenetet, hogy Orbán az évértékelőn megígérte a ratifikációt.) De ha megfordítjuk a kérdést, úgy is érthetővé válik Orbán cselekedete: mit nyert volna azzal, ha egyből beadja a derekát, ahogy tette ezt 28 másik NATO-tagállam? Semmit. Önmagában ettől a NATO-n belül Oroszország felé kacsintgató, az orosz propagandát sulykoló „békepárti” Magyarország megítélése nem lett volna jobb.

Mindezek mellett van egy olyan magyarázat is a halogatásra, ami részben Orbán politikai nárcizmusából, részben pedig abból fakad, hogy a kormányfőnek fontos az „erős ember” szerep, ez pedig már a karizmáról szól. Azzal a miniszterelnök is tisztában van, hogy bármilyen tehetséges is egy magyar politikus, Magyarország kis ország, adottságai eleve nem teszik lehetővé, hogy a geopolitikai komoly szereplőjévé válhasson. Azzal azonban, hogy Magyarország a NATO és az EU tagja, mégiscsak befolyásolni tud nemzetközi folyamatokat, még ha csak korlátozottan és időben korlátoltan is. Sok-sok példát láttunk már erre, például amikor egy ideig blokkolni akarta az Ukrajnának szánt EU-s segélyt. A végén ugyan beadta a derekát, de ezt a Fidesz törzsbázisa nem árulásnak, hanem felelős, kompromisszumkész politikai lépésként értelmezte.

• Építi a brandet

Mindaddig amíg Orbán elmegy a falig, erősíti az „Európa erős embere” brandet is, de legalábbis annak a politikai vezetőnek a képét, akit sem az EU-ban, sem a NATO-ban nem lehet megkerülni. Azt az imidzset erősíti ezzel, hogy ő tényezőnek számít, róla beszélnek, róla ír a nemzetközi sajtó. Akkor is felértékelődik a nemzetközi szerepe, ha egyébként a valóságban nem nőtt a súlya és a „sakkjátszma” vége az, hogy enged. Nem csak ebben a kérdésben: Orbán megszavazta az Ukrajnának szánt uniós támogatást, megszavazta az oroszok elleni szankciókat, és végül Svédország NATO-csatlakozását. Persze nem elhanyagolható szempont, hogy mindezzel nemcsak a saját szerepét akarta növelni, de Putyinnak is szívességet tett, erősítve a NATO-n és EU-n belül azt a képet, miszerint ő Moszkva trójai falova.

Egyes értelmezések szerint Orbánt átejtette Erdogan azzal, hogy a magyar miniszterelnök korábbi ígérete ellenére Magyarország lett az utolsó NATO-tag, amelyik ratifikálja a svéd csatlakozást. Ám ez csak akkor igaz, ha Erdogan bármilyen ígéretet tett Orbánnak, amit aztán nem tartott be. Lehet, hogy volt köztük egyeztetés, lehet, hogy voltak ígéretek, ezeket nem tudni. Az viszont, hogy Magyarország maradt az utolsó, amelyik ratifikálja a svéd csatlakozást, Orbánnak politikailag jobb helyzet, mintha az utolsó előtti lett volna, vagy ha a magyar döntés szinkronban lett volna Ankarával. Ezzel ugyanis Orbán azt az egyébként létező narratívát erősítette volna, miszerint az egész magyar huzavona csak azért volt, hogy a török elnöknek a kedvébe járjon. Vagy azért, mert a törökök diktálnak.

Ez egy alárendeltnek tűnő szerep lett volna, de ami ennél lényegesebb, hogy szembe ment volna a Fidesz fő témájával, a szuverenitás védelmével. Ha Orbán Erdogannal együtt lép ebben a kérdésben, akkor annak olyan a politikai üzenete, mintha a magyar kormányfőt Ankarából irányítanák. Ennek a látszatát ugyanúgy el akarja kerülni a Fidesz, mint azt, hogy végül külső (amerikai) nyomásra döntött a csatlakozás ratifikációja mellett. Utóbbi ugyanis megint csak azt erősítené, hogy a kormány nem szuverén.

A politikai nárcizmus ugyanakkor az egész folyamatban, különösen a végén érhető tetten: Törökországgal ellentétben Magyarország semmilyen kézzelfogható üzletet nem tudott nyélbe ütni sem a svédekkel, sem az amerikaiakkal, és a vége felé már olyan elvárásokat támasztott, ami arról szólt, hogy Svédországnak tisztelnie kell a magyarokat – jelentsen ez bármit is. Ezután próbálta a kormánypropaganda úgy beállítani, mintha Orbán sakkjátszmája egy reálpolitikai mesterterv lett volna, és a halogatás politikája valójában új szuper Gripeneket hozhat Magyarországnak. Ez a sztori azonban ezer sebből vérzik, és kevés köze lehet a valósághoz.

Orbán tisztában lehetett azzal is, hogy nemcsak neki kell vállalnia politikai kockázatot azzal, ha a svédek ügyében elmegy a falig, hanem a svédeknek is, ha nem úgy döntenek, hogy nem játszanak az ő szabályai szerint. Novák Katalin államfő még februárban telefonon arra buzdította Ulf Kristersson svéd kormányfőt, hogy látogasson el Magyarországra. „Arra bátorítottam, hogy jöjjön el mielőbb Magyarországra, hogy tudjunk beszélni, hogy tudjanak a miniszterelnökkel is beszélni, és mutassa azt a szándékot is, hogy nekik is mennyire fontos a magyar képviselők meggyőzése” – mondta akkor Novák.

Kristersson ebbe nem akart belemenni, ment az üzengetés, de arra azért lehetett számítani, hogy a NATO-csatlakozás van olyan fontos, amiért ez a csiki-csuki végül abbamarad. Meg is született a kompromisszum, és Orbán tudhatta, hogy ez lehet a játék vége: Kristersson jön, tiszteletét teszi Budapesten, de hivatalosan nem amiatt, ami miatt valójában.

Merthogy hivatalosan azért jön, hogy Magyarország és Svédország védelmi és biztonságpolitikai együttműködéséről, a magyar soros EU-elnökségre történő felkészülésről beszélgessen a kormányfővel. Valójában azért, mert a halogatás vége felé már ez az egyetlen “követelése” volt a magyar félnek a svédek felé: a látogatás (bár korábban bocsánatkérést is elvártak). A svédek mérlegre tették az ügyet, és a végeredmény egyértelmű: inkább eleget tesznek egy ilyen kérésnek, a geopolitikai mégiscsak fontosabb. Így viszont elhárul az akadály az elől, hogy a Fidesz győzelemként kommunikálja a történetet: lám, a svédek mégiscsak tisztelik a magyarokat.

Szerkesztette: Zsellér van de Vrij

Pontosan ma tíz éve tette meg az ukrán nép az egyik legbátrabb lépést szabadságának visszaszerzésére.

Az Euromajdan során 93 napon keresztül álltak ki a korrupt, oroszbarát miniszterelnökük önkényes határozata ellen, hogy mégsem nyit Europa felé. Janukovics ezzel szembement… pic.twitter.com/TYhg49uYPE

— NAFO Hungary 🇭🇺🇺🇦🇪🇺 (@NAFO_Hungary) February 22, 2024

10 éve.

Mi lehet a forceful response? Kiadnak 2 közleményt?
 english.elpais.com/international/2024-02-22/gunmen-sent-by-moscow-killed-defector-sheltering-in-alicante-spanish-intelligence-services-say.html#
Negritis, a vajda

diplomáciai jegyzék, kiutasítás

Mi lehet a forceful response? Kiadnak 2 közleményt?
 english.elpais.com/international/2024-02-22/gunmen-sent-by-moscow-killed-defector-sheltering-in-alicante-spanish-intelligence-services-say.html#

szóval amerika kedvenc adócsaló szexuális ragadózója behúzta az előkelő 45. helyet (utolsó) az elnökök rangsorában, a repuk is 41. helyre tették csak
 www.independent.co.uk/news/world/americas/us-politics/trump-worst-president-poll-b2498963.html

Negritis, a vajda

De kellemetlen a ez a kutatás 😀 szinte bűn kutatásnak hívni. Megkérdezték bő 500 politikai tanácsadót, egyetemi tanárt meg ilyesmit - akikből összesen 154 válaszolt, na az ő ízlésüket tükrözi a lista. Így már érthető Obama 7. helye, ami a világ vicce nyilván, nem is beszélve Biden 14. helyéről. Komolytalan.

Nem neked szól amit írtam, a kutatás metadológiája a nevetséges meg a hírverés - én is láttam már pár helyen - amit csapnak 154 ember véleményének.
MC12

nem veszem magamra, mikor kabaréba illő bulvárt linkelek akkor nem veszek magamra semmit
nem tudom hogy mi alapján mennek a rangsorok és hogy mi lenne reális (láttam egy történésztől egy videót korábban, de az se győzött meg az igazáról)
viszont narancsfej elvileg őrjöng (ugye elvileg jan6 miatt van ennyire hátul), de nem akartam reakció videókra reakciókat behozni

Fox News counters tuckers bunker interview with a dictator by interviewing President Zelenskyy on the front lines in Ukraine.

Being less than 1.5 miles from Russian positions, Zelensky talks about the anniversary of the war, the debate in Congress on aid to Ukraine, and the… pic.twitter.com/sVoCAPA6kX

— Jack Ryan 🇺🇸🇺🇦 (@jackryan212) February 22, 2024

egy kis fricska.

szóval amerika kedvenc adócsaló szexuális ragadózója behúzta az előkelő 45. helyet (utolsó) az elnökök rangsorában, a repuk is 41. helyre tették csak
 www.independent.co.uk/news/world/americas/us-politics/trump-worst-president-poll-b2498963.html

Negritis, a vajda

De kellemetlen a ez a kutatás 😀 szinte bűn kutatásnak hívni. Megkérdezték bő 500 politikai tanácsadót, egyetemi tanárt meg ilyesmit - akikből összesen 154 válaszolt, na az ő ízlésüket tükrözi a lista. Így már érthető Obama 7. helye, ami a világ vicce nyilván, nem is beszélve Biden 14. helyéről. Komolytalan.

Nem neked szól amit írtam, a kutatás metadológiája a nevetséges meg a hírverés - én is láttam már pár helyen - amit csapnak 154 ember véleményének.

szóval amerika kedvenc adócsaló szexuális ragadózója behúzta az előkelő 45. helyet (utolsó) az elnökök rangsorában, a repuk is 41. helyre tették csak
 www.independent.co.uk/news/world/americas/us-politics/trump-worst-president-poll-b2498963.html

majd folytatva a donation-sub, nft és hasonló grifteket az egyik legrondább cipőt valaha betolta a Philly sneakercon-ra
 news.yahoo.com/trump-hawks-399-branded-shoes-213740199.html

az egyik elnök által aláírt cipő 9kért ment
 www.dailymail.co.uk/news/article-13100537/MAGA-mania-Russian-oligarch-buys-pair-autographed-Trump-sneakers-9k-auction-list-limited-edition-kicks-45-000-eBay.html

csak viszonyításként az obama-jordan
 www.forbes.com/sites/cassellferere/2021/02/10/nike-sneakers-barack-obama-hits-market-for-25000-on-sothebys/