OFF topik

csapadékdeficit az elmúlt 3 hónapban. Illetve néhol nincs deficit.
Zsellértelkes Vrij

Mi a viszonyitasi alap? Elozo ev 3 honapja? Megelozo 3 honap vagy mi?

csapadékdeficit az elmúlt 3 hónapban. Illetve néhol nincs deficit.

A fokozodo helyzet miatt ragoogliztam milyenek az USA legfejlettebb repulogephordozo hajo csoportjai. Jelenleg ezek a 2017-ben atadott Gerard Ford tipusu carrierek, egeszen pontosan carrier, hiszen 1 db van belole szolgalatban, de elvileg mar egy masik is le van gyartva, az osszesen tervezett 10-bol:

 youtu.be/K_DvZmPAwuY
undisputedly

Trumpról vajon valaha neveznek majd el anyahajót?
nagir

Jelen allas szerint nem. Aztan 10-20 ev mulva fordulhat ugy a megitelese, hogy “tisztara mossak” es az adott korszellem szerint “meno” elnok lesz, akkor meg lehetseges.

Jelen allas szerint erre keves az esely. Fun facz: A lenti Gerard Fordot Trump “adta at”.

A fokozodo helyzet miatt ragoogliztam milyenek az USA legfejlettebb repulogephordozo hajo csoportjai. Jelenleg ezek a 2017-ben atadott Gerard Ford tipusu carrierek, egeszen pontosan carrier, hiszen 1 db van belole szolgalatban, de elvileg mar egy masik is le van gyartva, az osszesen tervezett 10-bol:

 youtu.be/K_DvZmPAwuY
undisputedly

Trumpról vajon valaha neveznek majd el anyahajót?
nagir

Vmi olyat kéne, ami már elsüllyedt 🤣
empty taxi

Trumpanic
Negritis, a vajda

Vagy a Vasa mintájára lehetne egy Kocsog is.

A fokozodo helyzet miatt ragoogliztam milyenek az USA legfejlettebb repulogephordozo hajo csoportjai. Jelenleg ezek a 2017-ben atadott Gerard Ford tipusu carrierek, egeszen pontosan carrier, hiszen 1 db van belole szolgalatban, de elvileg mar egy masik is le van gyartva, az osszesen tervezett 10-bol:

 youtu.be/K_DvZmPAwuY
undisputedly

Trumpról vajon valaha neveznek majd el anyahajót?
nagir

Vmi olyat kéne, ami már elsüllyedt 🤣
empty taxi

Trumpanic

A fokozodo helyzet miatt ragoogliztam milyenek az USA legfejlettebb repulogephordozo hajo csoportjai. Jelenleg ezek a 2017-ben atadott Gerard Ford tipusu carrierek, egeszen pontosan carrier, hiszen 1 db van belole szolgalatban, de elvileg mar egy masik is le van gyartva, az osszesen tervezett 10-bol:

 youtu.be/K_DvZmPAwuY
undisputedly

Trumpról vajon valaha neveznek majd el anyahajót?
nagir

Vmi olyat kéne, ami már elsüllyedt 🤣

A fokozodo helyzet miatt ragoogliztam milyenek az USA legfejlettebb repulogephordozo hajo csoportjai. Jelenleg ezek a 2017-ben atadott Gerard Ford tipusu carrierek, egeszen pontosan carrier, hiszen 1 db van belole szolgalatban, de elvileg mar egy masik is le van gyartva, az osszesen tervezett 10-bol:

 youtu.be/K_DvZmPAwuY
undisputedly

Trumpról vajon valaha neveznek majd el anyahajót?

A fokozodo helyzet miatt ragoogliztam milyenek az USA legfejlettebb repulogephordozo hajo csoportjai. Jelenleg ezek a 2017-ben atadott Gerard Ford tipusu carrierek, egeszen pontosan carrier, hiszen 1 db van belole szolgalatban, de elvileg mar egy masik is le van gyartva, az osszesen tervezett 10-bol:

 youtu.be/K_DvZmPAwuY

 www.facebook.com/kardblog/photos/a.363849453689685/7622789231128968/
Zsellértelkes Vrij

Aszály és Alföld: folyóink vissza-szabályozása? (2. rész)

 www.facebook.com/kardblog/photos/a.363849453689685/7626503360757555/
Zsellértelkes Vrij

Massimonak üzenném, hogy az aszály az "drought", nem "dought".

Aszály és Alföld: folyóink vissza-szabályozása? (1. rész)

Aszály sújtja Európa nagy részét. Ahogy tegnapi posztunkban felvezettük, a klímaváltozás egyre gyakoribbá teszi a nyári hőhullámokat is – meg persze az őszieket, télieket, tavasziakat is, de azok nem annyira feltűnőek, ha csak az nem, hogy tájaink nagy részéről gyakorlatilag eltűnt a hó.

A hőhullámokat általában anticiklonok hozzák, az anticiklon pedig felhőoszlató hatású. Nemcsak nagyon meleg van tehát ilyenkor, de csapadék sincs, és ha ez a kombináció akár egy hétig fennáll, akkor az katasztrofális a növényzetre nézve. A mezőgazdaságra is, a parkokra, kertekre is, és bár ez eleinte nem annyira látványos, mert ott több a tartalék, az erdőkre is. Ráadásul ezen a nyáron már két nagyobb hőhullám érte a kontinenst. Az első a nyugati részt kapta telibe, nekünk a széle jutott, a második inkább a középsőt, tehát minket. A helyzetet nehezíti, hogy az ország keleti része a kettő között sem kapott érdemi esőt, így ott június végétől július végéig nem volt csapadék, néhány helyen a hétvégi hidegfront sem hozott pár cseppnél többet (miközben másutt károkozó villámárvizek is voltak).

A posztolt képen az európai Copernicus szolgáltatás műholdfelvételeken alapuló aszálytérképe látszik. A halványzöld területeken „nincs baj”, a pirosakon gyakorlatilag teljes a természveszteség: az Alföld nagy része, a Bácskával, a Bánsággal és a szatmári síksággal együtt ilyen. Nem vígasztal, hogy a Pó-síkság, Moldova, Németország, az Ibériai-félsziget és Franciaország egy része is bekapta. Ami érdekes, hogy idehaza a Dunántúl milyen jól átvészelte a dolgot és az Északi-Középhegység is „megúszta” a talajnedvesség csökkenésével, de az űrfelvételről is látható erdőkárosodásnak egyelőre nincs feltűnő jele.

Ha ez a mintázat válik jellemzővé a következő években – amire van esély – az az Alföld vízgazdálkodásának teljes újragondolását kell, hogy eredményezze.

A Tisza szabályozásának (1840-1930 között) hármas célja volt: a folyó kiegyenesítésével és az aktív árvízi meder összeszűkítésével (1) gyorsan le lehetett vezetni az árvizet (2) területek kerültek ki a rendszeres elárasztás alól és váltak szántófölddé, illetve (3) a Tisza gőzhajókkal is hajózhatóvá vált.

Nézzük, mi maradt mára e célokból.

(1) Jelenleg a Tiszán és alföldi nagyobb mellékfolyóin arra vagyunk kiépülve, hogy a hóolvadásos árvizeket (pl. 1970, 2000, 2001, 2006) minél gyorsabban le tudjuk vezetni, lehetőleg elkerülve a lakott területek elárasztását. Az utolsó nagyobb – egyben a vízszintmérések kezdete utáni legmagasabb szintű – hóolvadásos árvíz 2006-ban, tehát 16 éve volt. Mostanában már hó is alig van: a Tisza vízgyűjtőjén nagyságrendileg 10 köbkilométernyi hóban tárolt vízkészlet okoz március-áprilisban ilyen gondot, mostanában ennek a töredéke jellemző. Ezzel együtt, bármi más stratégiára való áttérésnek kezelnie kell az esetleges árvizeket is, még ha mostanában nem is tűnnek valószínűnek. A klímaváltozásnak a hőmérséklet és csapadékeloszlás változása csak egyik eleme: a szélsőséges időjárás gyakoribbá válása a másik, és nem zárható ki egy, a tiszai vízgyűjtő érdemi részére kiterjedő veszteglő front vagy óriási zivatartömb kialakulása sem.

(2) Szántóföldünk ugyan van, de ha a termés több mint 90%-a elszárad, ha a kukoricát a kiszáradás előtti utolsó pillanatban, még júliusban le kell aratni silózásra, akkor abban sok örömünk nincs.

(3) Ami az 1800-as évek végén, az 1900-asok elején, még a Monarchia idején fontos volt – mármint a hajózás – ma már nem igazán szempont. A Tiszán nincs érdemi áruszállítás.

Az érdemi kérdés az, hogy a térképen ez az Alföldet lefedő vörös folt kizárólag a globális felmelegedés és klímaváltozás következménye-e, vagy mi is tettünk érte? Lehetne-e párásabb és ezáltal csapadékosabb az Alföld, ha máshogy sáfárkodnánk az egyre fogyó árvizeink vizével?

(folyt. köv.)



 www.facebook.com/kardblog/photos/a.363849453689685/7622789231128968/
Zsellértelkes Vrij

Aszály és Alföld: folyóink vissza-szabályozása? (2. rész)

Vajon az Alföld idén nyáron katasztrofális, de az utóbbi időben is egyre markánsabb szárazsága csak globális hatás eredménye, vagy mi is elrontottunk valamit? Tehetünk azért, hogy megforduljon a trend?

Először is számoljunk. Ígérem, nem lesz bonyolult.

Mi az, hogy „száraz”? Ezt alapvetően a csapadékmennyiség határozza meg. Az Alföld középső részén, a Nagykunságban az éves csapadékmennyiség a meteorológiai térképek készítésének „aranykorában” valamivel 500 milliméter alatt maradt. Az „500 milliméter” itt azt jelenti, hogy ha kiteszünk egy bármilyen esőfogót, és valahogy megoldjuk, hogy ne párologhasson el a mért esővíz, akkor egy év alatt fél méternyi víz lesz benne esőből, hóból (még harmatból is, de az sokat nem tesz hozzá). Ennek nagy része az őszi esőkből meg a nyári zivatarokból jön össze, nem véletlen a „májusi eső aranyat ér” mondás, mert az akkor esetleg érkező lassú, és mindenütt közepesen sok esőt adó hidegfront nagyon megdobja a termést. Gondolhatnánk, hogy az 500 milliméterből a tenyészidőszak számít, kb. márciustól az őszi aratásig, de ez nem igaz: a talaj állapotát nagyon befolyásolja az őszi-téli csapadék, a hóolvadás során beszivárgó víz is.

Ez a 480-500 milliméter nem túl sok, de nem is drámaian kevés. Budapesten 600-620, a nyugat-magyarországi, itthon kifejezetten csapadékos peremvidéken, magasabb hegyeink csúcsrégióiban és nyugati lejtőin 800 mm feletti ez az érték. Térségünkben a Máramarosi-havasok 1200-1600 millimétere (nem véletlen ott ered a második legnagyobb folyónk) és a tengerparti horvát-szlovén hegyek 2500-3000 millimétere a csúcs. 250 milliméter alatt félsivatagról beszélhetünk.

Idén eddig időarányosan úgy néz ki, hogy az Alföld nagy része félsivatag lesz.

Számoljunk tovább. Az Alföld fő folyója a Tisza, „békeidőben” az átlag vízhozama Szegednél, tehát a kifolyási ponton, már a Szamos, Bodrog, Körösök, Maros hozzáfolyása alatt kb. 800 köbméter vizet vitt másodpercenként. Egy évben 31,5 millió másodperc van, ez tehát kb. 25 milliárd köbméter, tehát kb. 12-13 Balaton, de legyen csak 10. Ez, plusz a csapadékból hozzáhulló víz: ezzel gazdálkodhatunk az Alföld kiszáradása ellen. Nem minddel persze: a folyó „csontra szárítása” nem opció. Mondjuk, van évente 2-3 Balatonnyi vizünk (hm, izé: volt. Idén jó, ha 1). Mit csináljunk vele?

(Eddig azt csináltuk, és ma is ez a jellemző, hogy ha sok van (árvíz, belvíz) „le vele, amilyen gyorsan lehet”.)
A többletet tárolni kellene. De még mielőtt valakiben felsejlene néhány, a Tiszán felhúzott vasbeton duzzasztó, mögötte a Balatonnyi vizekkel, hadd mondjam, szerintem ez nem lesz jó. Nagyon sokba kerül, és nagyon alacsony a hatásfoka: lehet persze öntözőrendszereket építeni hozzá, amelyek lefednék 3-4 megye mezőgazdasági területeit, de vajon eddig miért nem készültek el ezek? Igen: horribilis költség, hosszú építési idő. A meglévők sincsenek kihasználva, fenntartva se nagyon.

Vizet tárolni, a kritikus tavaszi, kora-nyári és közép-nyári hónapokban két dolog tud elég hatékonyan: a növényzet és a talaj.

Mármint az olyan növényzet, amelyik erre „fejlődött ki”, tehát nem a búza, a kukorica meg a napraforgó (ezek nagyon nem), hanem a sás, a szittyó, meg ezek a „gyomok”. A talaj is akkor hatékony, ha nem éri a nap, mert a „gyomok” levelei jól árnyékolják.

Még van egy jó "tárolótér". Ha a folyókat ismét hagyjuk kanyarogni és lassabban folyni, az is tovább tartja a vizet itt, ahol nagyon kell.

Aztán valahogy el kellene jutni a víznek a folyóktól a „sásosokhoz”. Nem szeretnénk gázolajjal szivattyúzni (belvízkor sincs rá kapacitás/szándék, miért lenne „visszafelé”), tehát gravitációs úton kéne megoldani, hogy magától odafolyjon a víz, ahol legjobban tárolódik. A megoldás egyszerűbb, mint gondolnánk.
Kb. 200 éve ugyanis pontosan ez történt. Az Alföld így működött (további működési érdekességeket majd a holnapi részben). Amikor a vizeinket szabályoztuk, akkor megmondtuk pl. a Tiszának, hogy márpedig te eddig és eddig mehetsz, két gát, egymástól 700-800 méterre. Onnan kifelé nem. Amikor mégis megpróbálta, hatalmas árvízi védekezéssel tartottuk a szűk hullámtéren úgy-ahogy, legutóbb 2006-ban. Képen a térkép a 250 évvel ezelőtti állapotról, kommentben meg a link, ahol ezek megnézegethetők bárki számára. Kékes színnel a "sásosok", nagyjából állandó vízborítással (Fekete István Tüskevárja, vagy Jókai Kőszívűjének pont itt és 1849 augusztusában játszódó jelenete Ödön és Boksa bujkálásával a mocsárban), olajbarnával a "félsásos" legelők, világossal az akkor is szántóként használt részek. Az Alföld sík, de azért itt is látjuk, hogy vannak benne magasságkülönbségek (holnapi rész).

Az alapkoncepcióm ez: amennyire lehet és ahol lehet: visszatérni ide. Persze kell rajta finomítani, mert nem gondolom én sem, hogy teljesen és mindenütt vissza kéne térni az eredeti állapothoz – túl sok település(rész) van már a régi sásosok helyén (holnaputáni rész). A mostani, drámai aszály ellen azonban valahogy így kell védekezni.

Védelem ez? A kulcs az elnyújtott párolgás. Ne egy hőhullámmal száradjon porig az egész régió, maradjon a levelekben, levelek alatt, talajban annyi víz, hogy kitartson akár augusztusig is, és a párolgás hűt. Nem nagyon sokat, de itt 1-2 fok is számít, több pedig maga a megoldás. A kicsit párásabb levegőben pedig könnyebben alakulhatnak ki a nyári időszak fő csapadékforrásai: a zivatarok.

Sajnos nem tudjuk, milyen volt a jellemző nyári időjárás a vízszabályozások előtt (itt kérek elnézést professzor-kollégáimtól és barátaimtól, Magyari Enikőtől, Sümegi Palitól: ők ugyanis tudják; én úgy értem, hogy nem volt olyan rendszeres hőmérséklet- és csapadékmérés, mint ma), de ha elég nagy területen olyan a tájhasználat, mint ma a Tisza-tavon, akkor ez vissza tud hatni a regionális klímára is. A tegnapi térkép Alföldet fedő nagy vörös foltjából talán lehet narancssárga foltot csinálni, zöld szigetekkel. És most ez a cél.

-tg-
(többen kérdeztétek: Timár Gábor, keressetek rám, a négy lehetőségből a geofizikus vagyok 🙂 )
Kép: a Habsburg Birodalom 1. katonai felmérése (1783-1786), MAPIRE/Arcanum Maps, szabad hozzáférésű adatbázis, link kommentben.

 www.facebook.com/kardblog/photos/a.363849453689685/7626503360757555/

Aszály és Alföld: folyóink vissza-szabályozása? (1. rész)

Aszály sújtja Európa nagy részét. Ahogy tegnapi posztunkban felvezettük, a klímaváltozás egyre gyakoribbá teszi a nyári hőhullámokat is – meg persze az őszieket, télieket, tavasziakat is, de azok nem annyira feltűnőek, ha csak az nem, hogy tájaink nagy részéről gyakorlatilag eltűnt a hó.

A hőhullámokat általában anticiklonok hozzák, az anticiklon pedig felhőoszlató hatású. Nemcsak nagyon meleg van tehát ilyenkor, de csapadék sincs, és ha ez a kombináció akár egy hétig fennáll, akkor az katasztrofális a növényzetre nézve. A mezőgazdaságra is, a parkokra, kertekre is, és bár ez eleinte nem annyira látványos, mert ott több a tartalék, az erdőkre is. Ráadásul ezen a nyáron már két nagyobb hőhullám érte a kontinenst. Az első a nyugati részt kapta telibe, nekünk a széle jutott, a második inkább a középsőt, tehát minket. A helyzetet nehezíti, hogy az ország keleti része a kettő között sem kapott érdemi esőt, így ott június végétől július végéig nem volt csapadék, néhány helyen a hétvégi hidegfront sem hozott pár cseppnél többet (miközben másutt károkozó villámárvizek is voltak).

A posztolt képen az európai Copernicus szolgáltatás műholdfelvételeken alapuló aszálytérképe látszik. A halványzöld területeken „nincs baj”, a pirosakon gyakorlatilag teljes a természveszteség: az Alföld nagy része, a Bácskával, a Bánsággal és a szatmári síksággal együtt ilyen. Nem vígasztal, hogy a Pó-síkság, Moldova, Németország, az Ibériai-félsziget és Franciaország egy része is bekapta. Ami érdekes, hogy idehaza a Dunántúl milyen jól átvészelte a dolgot és az Északi-Középhegység is „megúszta” a talajnedvesség csökkenésével, de az űrfelvételről is látható erdőkárosodásnak egyelőre nincs feltűnő jele.

Ha ez a mintázat válik jellemzővé a következő években – amire van esély – az az Alföld vízgazdálkodásának teljes újragondolását kell, hogy eredményezze.

A Tisza szabályozásának (1840-1930 között) hármas célja volt: a folyó kiegyenesítésével és az aktív árvízi meder összeszűkítésével (1) gyorsan le lehetett vezetni az árvizet (2) területek kerültek ki a rendszeres elárasztás alól és váltak szántófölddé, illetve (3) a Tisza gőzhajókkal is hajózhatóvá vált.

Nézzük, mi maradt mára e célokból.

(1) Jelenleg a Tiszán és alföldi nagyobb mellékfolyóin arra vagyunk kiépülve, hogy a hóolvadásos árvizeket (pl. 1970, 2000, 2001, 2006) minél gyorsabban le tudjuk vezetni, lehetőleg elkerülve a lakott területek elárasztását. Az utolsó nagyobb – egyben a vízszintmérések kezdete utáni legmagasabb szintű – hóolvadásos árvíz 2006-ban, tehát 16 éve volt. Mostanában már hó is alig van: a Tisza vízgyűjtőjén nagyságrendileg 10 köbkilométernyi hóban tárolt vízkészlet okoz március-áprilisban ilyen gondot, mostanában ennek a töredéke jellemző. Ezzel együtt, bármi más stratégiára való áttérésnek kezelnie kell az esetleges árvizeket is, még ha mostanában nem is tűnnek valószínűnek. A klímaváltozásnak a hőmérséklet és csapadékeloszlás változása csak egyik eleme: a szélsőséges időjárás gyakoribbá válása a másik, és nem zárható ki egy, a tiszai vízgyűjtő érdemi részére kiterjedő veszteglő front vagy óriási zivatartömb kialakulása sem.

(2) Szántóföldünk ugyan van, de ha a termés több mint 90%-a elszárad, ha a kukoricát a kiszáradás előtti utolsó pillanatban, még júliusban le kell aratni silózásra, akkor abban sok örömünk nincs.

(3) Ami az 1800-as évek végén, az 1900-asok elején, még a Monarchia idején fontos volt – mármint a hajózás – ma már nem igazán szempont. A Tiszán nincs érdemi áruszállítás.

Az érdemi kérdés az, hogy a térképen ez az Alföldet lefedő vörös folt kizárólag a globális felmelegedés és klímaváltozás következménye-e, vagy mi is tettünk érte? Lehetne-e párásabb és ezáltal csapadékosabb az Alföld, ha máshogy sáfárkodnánk az egyre fogyó árvizeink vizével?

(folyt. köv.)



 www.facebook.com/kardblog/photos/a.363849453689685/7622789231128968/
Zsellértelkes Vrij

Pont ezt magyarázzák a hozzáértők évek, évtizedek óta.
A kapzsi kizsákmányolás egy dolog, de ha mellé az ember hülye is az végzetes kombináció. És hát úgy tűnik nekünk ez a fajta jutott. Remélem pár 100 milliárdból kártalanítják a gazdákat, hogy jövőre ugyan azzal a retardált módszerrel fussanak bele a késbe mint idén
FLZOLI

Egyik kormányzat sem merte eddig meglépni, hogy az illegálisan fúrt kutakat felmérik és megszüntetik. A jogszabály hatálybalépését évről évre tologatják, de gyakorlatilag nem lesz kapacitás ellenőrizni a helyszínek zömét, különösen nem az Alföldön.
Willie Parker

 pestisracok.hu/ha-valami-nem-jol-mukodik-nem-az-a-megoldas-hogy-meg-erosebben-nyomjuk/
Meglepő helyről meglepően értelmes

Lenne egy vizes kérdésem, hátha tudja valaki erre a választ.. Az az alapállítás, hogy a Földön lévő víz mennyisége állandó, hiszen a vízből előbb-utóbb újra víz lesz valamilyen formában. Jelenleg "csupán" annyi történik, hogy máshol esik az eső, mint eddig, de globális értelemben a vízmennyiség a Földön nem változik. Ez így igaz?
Szokol

Ez igaz, de a vízminőség romlik, és bár vissza is javul, de adott idő alatt több romlik el, mint ami visszajavul.
Pl. Ha egy lezárt, szigetelt szobában ott hagynak neked 12 liter ivóvizet, és amit elhasználsz, abból lesz vizelet, széklet meg izzadság. (Leegyszerűsítve.). Napi 3 litert iszol, de a cirkoruhád csak napi 1 litert tud visszaforgatni, 1 liter ivóvizet tud biztosítani, akkor a hatodik nap végére nem lesz ivóvized, csak egy alulműködő rendszered ami idővel ugyan prezentálja a 12 liter vizet, csak te azt már nem éred meg, vagy szűkölködsz.
Kb. ez az ivóvíztúlhasználat egyszerűsített modellje.

Aszály és Alföld: folyóink vissza-szabályozása? (1. rész)

Aszály sújtja Európa nagy részét. Ahogy tegnapi posztunkban felvezettük, a klímaváltozás egyre gyakoribbá teszi a nyári hőhullámokat is – meg persze az őszieket, télieket, tavasziakat is, de azok nem annyira feltűnőek, ha csak az nem, hogy tájaink nagy részéről gyakorlatilag eltűnt a hó.

A hőhullámokat általában anticiklonok hozzák, az anticiklon pedig felhőoszlató hatású. Nemcsak nagyon meleg van tehát ilyenkor, de csapadék sincs, és ha ez a kombináció akár egy hétig fennáll, akkor az katasztrofális a növényzetre nézve. A mezőgazdaságra is, a parkokra, kertekre is, és bár ez eleinte nem annyira látványos, mert ott több a tartalék, az erdőkre is. Ráadásul ezen a nyáron már két nagyobb hőhullám érte a kontinenst. Az első a nyugati részt kapta telibe, nekünk a széle jutott, a második inkább a középsőt, tehát minket. A helyzetet nehezíti, hogy az ország keleti része a kettő között sem kapott érdemi esőt, így ott június végétől július végéig nem volt csapadék, néhány helyen a hétvégi hidegfront sem hozott pár cseppnél többet (miközben másutt károkozó villámárvizek is voltak).

A posztolt képen az európai Copernicus szolgáltatás műholdfelvételeken alapuló aszálytérképe látszik. A halványzöld területeken „nincs baj”, a pirosakon gyakorlatilag teljes a természveszteség: az Alföld nagy része, a Bácskával, a Bánsággal és a szatmári síksággal együtt ilyen. Nem vígasztal, hogy a Pó-síkság, Moldova, Németország, az Ibériai-félsziget és Franciaország egy része is bekapta. Ami érdekes, hogy idehaza a Dunántúl milyen jól átvészelte a dolgot és az Északi-Középhegység is „megúszta” a talajnedvesség csökkenésével, de az űrfelvételről is látható erdőkárosodásnak egyelőre nincs feltűnő jele.

Ha ez a mintázat válik jellemzővé a következő években – amire van esély – az az Alföld vízgazdálkodásának teljes újragondolását kell, hogy eredményezze.

A Tisza szabályozásának (1840-1930 között) hármas célja volt: a folyó kiegyenesítésével és az aktív árvízi meder összeszűkítésével (1) gyorsan le lehetett vezetni az árvizet (2) területek kerültek ki a rendszeres elárasztás alól és váltak szántófölddé, illetve (3) a Tisza gőzhajókkal is hajózhatóvá vált.

Nézzük, mi maradt mára e célokból.

(1) Jelenleg a Tiszán és alföldi nagyobb mellékfolyóin arra vagyunk kiépülve, hogy a hóolvadásos árvizeket (pl. 1970, 2000, 2001, 2006) minél gyorsabban le tudjuk vezetni, lehetőleg elkerülve a lakott területek elárasztását. Az utolsó nagyobb – egyben a vízszintmérések kezdete utáni legmagasabb szintű – hóolvadásos árvíz 2006-ban, tehát 16 éve volt. Mostanában már hó is alig van: a Tisza vízgyűjtőjén nagyságrendileg 10 köbkilométernyi hóban tárolt vízkészlet okoz március-áprilisban ilyen gondot, mostanában ennek a töredéke jellemző. Ezzel együtt, bármi más stratégiára való áttérésnek kezelnie kell az esetleges árvizeket is, még ha mostanában nem is tűnnek valószínűnek. A klímaváltozásnak a hőmérséklet és csapadékeloszlás változása csak egyik eleme: a szélsőséges időjárás gyakoribbá válása a másik, és nem zárható ki egy, a tiszai vízgyűjtő érdemi részére kiterjedő veszteglő front vagy óriási zivatartömb kialakulása sem.

(2) Szántóföldünk ugyan van, de ha a termés több mint 90%-a elszárad, ha a kukoricát a kiszáradás előtti utolsó pillanatban, még júliusban le kell aratni silózásra, akkor abban sok örömünk nincs.

(3) Ami az 1800-as évek végén, az 1900-asok elején, még a Monarchia idején fontos volt – mármint a hajózás – ma már nem igazán szempont. A Tiszán nincs érdemi áruszállítás.

Az érdemi kérdés az, hogy a térképen ez az Alföldet lefedő vörös folt kizárólag a globális felmelegedés és klímaváltozás következménye-e, vagy mi is tettünk érte? Lehetne-e párásabb és ezáltal csapadékosabb az Alföld, ha máshogy sáfárkodnánk az egyre fogyó árvizeink vizével?

(folyt. köv.)



 www.facebook.com/kardblog/photos/a.363849453689685/7622789231128968/
Zsellértelkes Vrij

Pont ezt magyarázzák a hozzáértők évek, évtizedek óta.
A kapzsi kizsákmányolás egy dolog, de ha mellé az ember hülye is az végzetes kombináció. És hát úgy tűnik nekünk ez a fajta jutott. Remélem pár 100 milliárdból kártalanítják a gazdákat, hogy jövőre ugyan azzal a retardált módszerrel fussanak bele a késbe mint idén
FLZOLI

Egyik kormányzat sem merte eddig meglépni, hogy az illegálisan fúrt kutakat felmérik és megszüntetik. A jogszabály hatálybalépését évről évre tologatják, de gyakorlatilag nem lesz kapacitás ellenőrizni a helyszínek zömét, különösen nem az Alföldön.

Aszály és Alföld: folyóink vissza-szabályozása? (1. rész)

Aszály sújtja Európa nagy részét. Ahogy tegnapi posztunkban felvezettük, a klímaváltozás egyre gyakoribbá teszi a nyári hőhullámokat is – meg persze az őszieket, télieket, tavasziakat is, de azok nem annyira feltűnőek, ha csak az nem, hogy tájaink nagy részéről gyakorlatilag eltűnt a hó.

A hőhullámokat általában anticiklonok hozzák, az anticiklon pedig felhőoszlató hatású. Nemcsak nagyon meleg van tehát ilyenkor, de csapadék sincs, és ha ez a kombináció akár egy hétig fennáll, akkor az katasztrofális a növényzetre nézve. A mezőgazdaságra is, a parkokra, kertekre is, és bár ez eleinte nem annyira látványos, mert ott több a tartalék, az erdőkre is. Ráadásul ezen a nyáron már két nagyobb hőhullám érte a kontinenst. Az első a nyugati részt kapta telibe, nekünk a széle jutott, a második inkább a középsőt, tehát minket. A helyzetet nehezíti, hogy az ország keleti része a kettő között sem kapott érdemi esőt, így ott június végétől július végéig nem volt csapadék, néhány helyen a hétvégi hidegfront sem hozott pár cseppnél többet (miközben másutt károkozó villámárvizek is voltak).

A posztolt képen az európai Copernicus szolgáltatás műholdfelvételeken alapuló aszálytérképe látszik. A halványzöld területeken „nincs baj”, a pirosakon gyakorlatilag teljes a természveszteség: az Alföld nagy része, a Bácskával, a Bánsággal és a szatmári síksággal együtt ilyen. Nem vígasztal, hogy a Pó-síkság, Moldova, Németország, az Ibériai-félsziget és Franciaország egy része is bekapta. Ami érdekes, hogy idehaza a Dunántúl milyen jól átvészelte a dolgot és az Északi-Középhegység is „megúszta” a talajnedvesség csökkenésével, de az űrfelvételről is látható erdőkárosodásnak egyelőre nincs feltűnő jele.

Ha ez a mintázat válik jellemzővé a következő években – amire van esély – az az Alföld vízgazdálkodásának teljes újragondolását kell, hogy eredményezze.

A Tisza szabályozásának (1840-1930 között) hármas célja volt: a folyó kiegyenesítésével és az aktív árvízi meder összeszűkítésével (1) gyorsan le lehetett vezetni az árvizet (2) területek kerültek ki a rendszeres elárasztás alól és váltak szántófölddé, illetve (3) a Tisza gőzhajókkal is hajózhatóvá vált.

Nézzük, mi maradt mára e célokból.

(1) Jelenleg a Tiszán és alföldi nagyobb mellékfolyóin arra vagyunk kiépülve, hogy a hóolvadásos árvizeket (pl. 1970, 2000, 2001, 2006) minél gyorsabban le tudjuk vezetni, lehetőleg elkerülve a lakott területek elárasztását. Az utolsó nagyobb – egyben a vízszintmérések kezdete utáni legmagasabb szintű – hóolvadásos árvíz 2006-ban, tehát 16 éve volt. Mostanában már hó is alig van: a Tisza vízgyűjtőjén nagyságrendileg 10 köbkilométernyi hóban tárolt vízkészlet okoz március-áprilisban ilyen gondot, mostanában ennek a töredéke jellemző. Ezzel együtt, bármi más stratégiára való áttérésnek kezelnie kell az esetleges árvizeket is, még ha mostanában nem is tűnnek valószínűnek. A klímaváltozásnak a hőmérséklet és csapadékeloszlás változása csak egyik eleme: a szélsőséges időjárás gyakoribbá válása a másik, és nem zárható ki egy, a tiszai vízgyűjtő érdemi részére kiterjedő veszteglő front vagy óriási zivatartömb kialakulása sem.

(2) Szántóföldünk ugyan van, de ha a termés több mint 90%-a elszárad, ha a kukoricát a kiszáradás előtti utolsó pillanatban, még júliusban le kell aratni silózásra, akkor abban sok örömünk nincs.

(3) Ami az 1800-as évek végén, az 1900-asok elején, még a Monarchia idején fontos volt – mármint a hajózás – ma már nem igazán szempont. A Tiszán nincs érdemi áruszállítás.

Az érdemi kérdés az, hogy a térképen ez az Alföldet lefedő vörös folt kizárólag a globális felmelegedés és klímaváltozás következménye-e, vagy mi is tettünk érte? Lehetne-e párásabb és ezáltal csapadékosabb az Alföld, ha máshogy sáfárkodnánk az egyre fogyó árvizeink vizével?

(folyt. köv.)



 www.facebook.com/kardblog/photos/a.363849453689685/7622789231128968/
Zsellértelkes Vrij

Pont ezt magyarázzák a hozzáértők évek, évtizedek óta.
A kapzsi kizsákmányolás egy dolog, de ha mellé az ember hülye is az végzetes kombináció. És hát úgy tűnik nekünk ez a fajta jutott. Remélem pár 100 milliárdból kártalanítják a gazdákat, hogy jövőre ugyan azzal a retardált módszerrel fussanak bele a késbe mint idén

Ha ez a mintázat válik jellemzővé a következő években – amire van esély – az az Alföld vízgazdálkodásának teljes újragondolását kell, hogy eredményezze.

Lehet, már kicsit késő, de soha nem mondd...

Nézzük, mi maradt mára e célokból.

(1) Jelenleg a Tiszán és alföldi nagyobb mellékfolyóin arra vagyunk kiépülve, hogy a hóolvadásos árvizeket (pl. 1970, 2000, 2001, 2006) minél gyorsabban le tudjuk vezetni, lehetőleg elkerülve a lakott területek elárasztását. Az utolsó nagyobb – egyben a vízszintmérések kezdete utáni legmagasabb szintű – hóolvadásos árvíz 2006-ban, tehát 16 éve volt. Mostanában már hó is alig van: a Tisza vízgyűjtőjén nagyságrendileg 10 köbkilométernyi hóban tárolt vízkészlet okoz március-áprilisban ilyen gondot, mostanában ennek a töredéke jellemző. Ezzel együtt, bármi más stratégiára való áttérésnek kezelnie kell az esetleges árvizeket is, még ha mostanában nem is tűnnek valószínűnek. A klímaváltozásnak a hőmérséklet és csapadékeloszlás változása csak egyik eleme: a szélsőséges időjárás gyakoribbá válása a másik, és nem zárható ki egy, a tiszai vízgyűjtő érdemi részére kiterjedő veszteglő front vagy óriási zivatartömb kialakulása sem.

Ez így van. Mértékadó árvizekre méretezik (tük 😕 ) a medreket...
A legújabb árvízszámítások szerint a hídjainkat is meg kéne emelni... (100 éves valószínűségű árvizek...na ezek a száz évek "torlódtak össze", illetve tettünk érte, h minél magasabbak legyenek)

(2) Szántóföldünk ugyan van, de ha a termés több mint 90%-a elszárad, ha a kukoricát a kiszáradás előtti utolsó pillanatban, még júliusban le kell aratni silózásra, akkor abban sok örömünk nincs.

Megszüntettük a területi vízgazdálkodási társulatokat. (naná! A földtulajdonosnak hozzájárulást kellett fizetni!)
Beszántották a kis medreket, elterelték a kisvízfolyásokat. És senki nem szólt semmit! hajrá Aranykalászos termelők!

(3) Ami az 1800-as évek végén, az 1900-asok elején, még a Monarchia idején fontos volt – mármint a hajózás – ma már nem igazán szempont. A Tiszán nincs érdemi áruszállítás.

..és sosem lesz, csak néhány politikus fejében!

Zsellértelkes Vrij

😕 😕 😕 😕
Zsellértelkes Vrij

Vajh mi lett volna ha az Uniós pénzeket erre költik... Mondjuk talán több lenne a sárgás rész és kevesebb a tanyasi palota
FLZOLI

Ők sajnos nem látnak jövőbe, nincsen jövőbe látó gömbjük.

Aszály és Alföld: folyóink vissza-szabályozása? (1. rész)

Aszály sújtja Európa nagy részét. Ahogy tegnapi posztunkban felvezettük, a klímaváltozás egyre gyakoribbá teszi a nyári hőhullámokat is – meg persze az őszieket, télieket, tavasziakat is, de azok nem annyira feltűnőek, ha csak az nem, hogy tájaink nagy részéről gyakorlatilag eltűnt a hó.

A hőhullámokat általában anticiklonok hozzák, az anticiklon pedig felhőoszlató hatású. Nemcsak nagyon meleg van tehát ilyenkor, de csapadék sincs, és ha ez a kombináció akár egy hétig fennáll, akkor az katasztrofális a növényzetre nézve. A mezőgazdaságra is, a parkokra, kertekre is, és bár ez eleinte nem annyira látványos, mert ott több a tartalék, az erdőkre is. Ráadásul ezen a nyáron már két nagyobb hőhullám érte a kontinenst. Az első a nyugati részt kapta telibe, nekünk a széle jutott, a második inkább a középsőt, tehát minket. A helyzetet nehezíti, hogy az ország keleti része a kettő között sem kapott érdemi esőt, így ott június végétől július végéig nem volt csapadék, néhány helyen a hétvégi hidegfront sem hozott pár cseppnél többet (miközben másutt károkozó villámárvizek is voltak).

A posztolt képen az európai Copernicus szolgáltatás műholdfelvételeken alapuló aszálytérképe látszik. A halványzöld területeken „nincs baj”, a pirosakon gyakorlatilag teljes a természveszteség: az Alföld nagy része, a Bácskával, a Bánsággal és a szatmári síksággal együtt ilyen. Nem vígasztal, hogy a Pó-síkság, Moldova, Németország, az Ibériai-félsziget és Franciaország egy része is bekapta. Ami érdekes, hogy idehaza a Dunántúl milyen jól átvészelte a dolgot és az Északi-Középhegység is „megúszta” a talajnedvesség csökkenésével, de az űrfelvételről is látható erdőkárosodásnak egyelőre nincs feltűnő jele.

Ha ez a mintázat válik jellemzővé a következő években – amire van esély – az az Alföld vízgazdálkodásának teljes újragondolását kell, hogy eredményezze.

A Tisza szabályozásának (1840-1930 között) hármas célja volt: a folyó kiegyenesítésével és az aktív árvízi meder összeszűkítésével (1) gyorsan le lehetett vezetni az árvizet (2) területek kerültek ki a rendszeres elárasztás alól és váltak szántófölddé, illetve (3) a Tisza gőzhajókkal is hajózhatóvá vált.

Nézzük, mi maradt mára e célokból.

(1) Jelenleg a Tiszán és alföldi nagyobb mellékfolyóin arra vagyunk kiépülve, hogy a hóolvadásos árvizeket (pl. 1970, 2000, 2001, 2006) minél gyorsabban le tudjuk vezetni, lehetőleg elkerülve a lakott területek elárasztását. Az utolsó nagyobb – egyben a vízszintmérések kezdete utáni legmagasabb szintű – hóolvadásos árvíz 2006-ban, tehát 16 éve volt. Mostanában már hó is alig van: a Tisza vízgyűjtőjén nagyságrendileg 10 köbkilométernyi hóban tárolt vízkészlet okoz március-áprilisban ilyen gondot, mostanában ennek a töredéke jellemző. Ezzel együtt, bármi más stratégiára való áttérésnek kezelnie kell az esetleges árvizeket is, még ha mostanában nem is tűnnek valószínűnek. A klímaváltozásnak a hőmérséklet és csapadékeloszlás változása csak egyik eleme: a szélsőséges időjárás gyakoribbá válása a másik, és nem zárható ki egy, a tiszai vízgyűjtő érdemi részére kiterjedő veszteglő front vagy óriási zivatartömb kialakulása sem.

(2) Szántóföldünk ugyan van, de ha a termés több mint 90%-a elszárad, ha a kukoricát a kiszáradás előtti utolsó pillanatban, még júliusban le kell aratni silózásra, akkor abban sok örömünk nincs.

(3) Ami az 1800-as évek végén, az 1900-asok elején, még a Monarchia idején fontos volt – mármint a hajózás – ma már nem igazán szempont. A Tiszán nincs érdemi áruszállítás.

Az érdemi kérdés az, hogy a térképen ez az Alföldet lefedő vörös folt kizárólag a globális felmelegedés és klímaváltozás következménye-e, vagy mi is tettünk érte? Lehetne-e párásabb és ezáltal csapadékosabb az Alföld, ha máshogy sáfárkodnánk az egyre fogyó árvizeink vizével?

(folyt. köv.)



 www.facebook.com/kardblog/photos/a.363849453689685/7622789231128968/

Lenne egy vizes kérdésem, hátha tudja valaki erre a választ.. Az az alapállítás, hogy a Földön lévő víz mennyisége állandó, hiszen a vízből előbb-utóbb újra víz lesz valamilyen formában. Jelenleg "csupán" annyi történik, hogy máshol esik az eső, mint eddig, de globális értelemben a vízmennyiség a Földön nem változik. Ez így igaz?
Szokol

Így van! Jól tudod!
Z.L.
általános és mezőgazdasági vízgazdálkodási üzemmérnök (1996) (jah, ez lehet a 2. diplomán éve, már nem tudom, mikor is volt-1990?)
pályaelhagyó

Szerkesztette: zemanla

😕 😕 😕 😕
Zsellértelkes Vrij

Vajh mi lett volna ha az Uniós pénzeket erre költik... Mondjuk talán több lenne a sárgás rész és kevesebb a tanyasi palota
FLZOLI

mongyuk nem az idén kellett volna kezdeni, ez a harmadik egymásutáni súlyosan aszályos év...
Gróf de sutianap

Minden vízügyi szakemberünket kölcsönadtuk. Legalábbis állítólag Mo vízügyi szakember hatalom.
vpi

Gondolom miután kihaltak a Pannon bálnák, így rájuk mint a balneológusokra nem volt már szükség....

Mondjuk papíron pár kitartott OKJ-s biztos maradt, hogy jöjjön az EU-s pénz a mucsai termálfürdő építsére. Aztán persze gondolom ebből lett pár vizes gödör ahonnan a helyi alkeszek lopják a vizet a páleszhez

😕 😕 😕 😕
Zsellértelkes Vrij

Vajh mi lett volna ha az Uniós pénzeket erre költik... Mondjuk talán több lenne a sárgás rész és kevesebb a tanyasi palota
FLZOLI

mongyuk nem az idén kellett volna kezdeni, ez a harmadik egymásutáni súlyosan aszályos év...
Gróf de sutianap

Minden vízügyi szakemberünket kölcsönadtuk. Legalábbis állítólag Mo vízügyi szakember hatalom.
vpi

IS

😕 😕 😕 😕
Zsellértelkes Vrij

Vajh mi lett volna ha az Uniós pénzeket erre költik... Mondjuk talán több lenne a sárgás rész és kevesebb a tanyasi palota
FLZOLI

mongyuk nem az idén kellett volna kezdeni, ez a harmadik egymásutáni súlyosan aszályos év...
Gróf de sutianap

Minden vízügyi szakemberünket kölcsönadtuk. Legalábbis állítólag Mo vízügyi szakember hatalom.

Lenne egy vizes kérdésem, hátha tudja valaki erre a választ.. Az az alapállítás, hogy a Földön lévő víz mennyisége állandó, hiszen a vízből előbb-utóbb újra víz lesz valamilyen formában. Jelenleg "csupán" annyi történik, hogy máshol esik az eső, mint eddig, de globális értelemben a vízmennyiség a Földön nem változik. Ez így igaz?
Szokol

Nem mivel a szennyezett víz már "semmire" se jó.
Plussz ha az édesvízből sós víz lesz semmivel se vagyunk kisegítve
FLZOLI

Ironikus, nem? Olvadnak a sarki jegek, emelkedik a tengerek, óceánok vízszintje, Hollandia előbb-utóbb víz alá kerül, aztán mégis vízhiány meg szárazság van.

Lenne egy vizes kérdésem, hátha tudja valaki erre a választ.. Az az alapállítás, hogy a Földön lévő víz mennyisége állandó, hiszen a vízből előbb-utóbb újra víz lesz valamilyen formában. Jelenleg "csupán" annyi történik, hogy máshol esik az eső, mint eddig, de globális értelemben a vízmennyiség a Földön nem változik. Ez így igaz?
Szokol

Nem mivel a szennyezett víz már "semmire" se jó.
Plussz ha az édesvízből sós víz lesz semmivel se vagyunk kisegítve

Lenne egy vizes kérdésem, hátha tudja valaki erre a választ.. Az az alapállítás, hogy a Földön lévő víz mennyisége állandó, hiszen a vízből előbb-utóbb újra víz lesz valamilyen formában. Jelenleg "csupán" annyi történik, hogy máshol esik az eső, mint eddig, de globális értelemben a vízmennyiség a Földön nem változik. Ez így igaz?

Akit érdekel ez egy tök jó írás a témában, főleg a belinkelt cuccok.

 greenfo.hu/hir/az-elszantott-esok-orszaga-miert-marad-el-az-eso-keleten/#.Yudv05sH9do.facebook

Bár hát igazából mindegy, akiknek szólna magasról tesznek rá és ilyen Big Steve féle retardáltakat tesznek be bábnak
FLZOLI

Nagyon jó cikk, végigkattogtattam egy csomó hivatkozást is, 30 percembe kerüt nagyjából. Kár, hogy a döntéshozók annyira elfoglaltak, hogy nincs 30 percük egy ilyenre...