Politika

Btw: ő is a volt oktatóim illusztris társaságába tartozik:

 444.hu/2023/02/10/egy-evet-kapott-felfuggesztve-a-fenyo-gyilkossaggal-osszefuggo-ugyeben-az-egykori-fovarosi-fougyesz?appview
csebi

Engem csk vizsgáztatott.
Amadeus von Dollárbaloldal

egyik legjobb arc volt az egyetemen. kár hogy már nem tanít.
deyell

Nekem csak vmi szabadon választhatók tanított. Valóban jó előadó volt de amit órán Morral kapcsolatban levágott főleg az utána levő dolgokra tekintettel nagyon gaz.
csebi

nem tudom mit vágott le Morral kapcsolatban, én csak az óráira emlékszem, amin enyhén extravagáns stílusban adta elő magát, volt hogy végig káromkodott, de mégis elérte hogy másfél órán keresztül odafigyeljen az ember.

ha már itt tartunk, az a lol hogy Deutsch Tamás jogot tanít a Milton Friedman Egyetemen

 i.imgur.com/1jSKp1x.png

Nekem a 2002-es választás volt maradandó élmény. Emlékszem egy festő haveromnak segítettem valami random falusi házban, és ment a Kossuth téri "vigyél magaddal még egy embert" beszéd(Nem emlékszem élőben vagy felvételről). A házigazda 50-es nő totál átszellemült fejjel elkezdte rángatni haveromat, hogy Csabikám menj el szavazni, vigyél magaddal valakit, vigyed anyádat. Leírva nem is jön át, mennyire szélsőséges, visszataszító jelenet volt. Akkor zúgott ki a parlamentből mindenki, aki nem kötelezte el magát a két tábor valamelyikébe. Én csak arra tudtam gondolni, hogy jó Isten innentől ez a magyar politika. Sajnos igazam lett. Nekem ez volt a meghatározó élményem kamasz korom vége felé, és emiatt is kardoskodok a végsőkig pluralizmus mellett, annak ellenére, hogy már a reménye is elveszett ebben az országban, és a világban is inkább a polarizálódás jellemző.
andree

Egyértelműen a 2002-es választás volt a legjelentősebb mind közül. A hideg polgárháborús hangulatú, a magánéletbe is kiterjedő gyűlölködés akkor mérgezte meg teljesen a társadalmat.

Az anekdoták szerint ekkor jelentette ki Orbán szűk körben, hogy a "Kádár-rendszer győzött, alkalmazkodni kell".
Kampman

Egyetértek. Ha választani kéne, akkor a rendszerváltás utániak közül a 2002-es a legfontosabb, mai napig kiható hatású választás kampánytechnikai, társadalmi vagy családi értelemben is.

A ‘94es még érthető volt, az embereknek egyszerűen sok volt az a vadkapitalizmus ami jött abban a pár évben, biztonságra, rendre, nyugalomra vágytak, logikus volt visszahívni azokat, akik egy 30+ évig biztosítani tudtàk azt. (mégha az emberek túlnyomó többsége nem is értette, hogy milyen áron)
MC12

Milyen áron?
csebi

Eladósodás, szellemi-lelki és sokszor kézzel fogható korrupció, fontos társadalmi kérdések tabusítása, majd az ilyen típusú kezeletlen és be nem ismert össztársadalmi problémák betetőzéseként futótűzként terjedő gyógyszerfüggőség, alkoholizmus és világrekordot jelentő öngyilkosságok.

Kb. ez a Kádár-rendszer mérlegének a negatív része, nyilván a közismert elnyomás, szabadsághiány, megszállás, stb. mellett.
Kampman

Szebben én se foglalhattam volna össze, köszi.
MC12

Nekem sem Martinizes után kellene politika topikot olvasni. Úgy értettem először h a 94es választás árát nem értette a többség … be is zárom a topikot mára 😊
csebi

először én is azt hittem, akkor megyek, és én is zárom 😮
slowmotion

Még a végén azt hiszik h együtt Martiniztünk …
csebi

Az Iggles vereségén felbuzdulva? 😀
Viccen kívül, ha valamit nem iszom, az a Martini. Meg a hubi, meg a kevert. Meg még sok minden. De a vermutokkal meg ilyenekkel a vilagból ki lehet üldözni.

Szóval az együtt Martinizés az nagyon durva sci-fi lenne 😉
slowmotion

A hubi meg a kevert hagyján. De hogy egy cowboys szurkolóval igyak együtt??? Azért mindennek van határa 😊
csebi

nézd, én hajlandó lettem volna felkarolni Téged, hogy a karakterfejlődésedet felgyorsítsuk, de ha nem kéred... 😛
slowmotion

Szervezzünk valami East bulit? Elcsalogatjuk valahogy dande-t is 😀

Nekem a 2002-es választás volt maradandó élmény. Emlékszem egy festő haveromnak segítettem valami random falusi házban, és ment a Kossuth téri "vigyél magaddal még egy embert" beszéd(Nem emlékszem élőben vagy felvételről). A házigazda 50-es nő totál átszellemült fejjel elkezdte rángatni haveromat, hogy Csabikám menj el szavazni, vigyél magaddal valakit, vigyed anyádat. Leírva nem is jön át, mennyire szélsőséges, visszataszító jelenet volt. Akkor zúgott ki a parlamentből mindenki, aki nem kötelezte el magát a két tábor valamelyikébe. Én csak arra tudtam gondolni, hogy jó Isten innentől ez a magyar politika. Sajnos igazam lett. Nekem ez volt a meghatározó élményem kamasz korom vége felé, és emiatt is kardoskodok a végsőkig pluralizmus mellett, annak ellenére, hogy már a reménye is elveszett ebben az országban, és a világban is inkább a polarizálódás jellemző.
andree

Egyértelműen a 2002-es választás volt a legjelentősebb mind közül. A hideg polgárháborús hangulatú, a magánéletbe is kiterjedő gyűlölködés akkor mérgezte meg teljesen a társadalmat.

Az anekdoták szerint ekkor jelentette ki Orbán szűk körben, hogy a "Kádár-rendszer győzött, alkalmazkodni kell".
Kampman

Egyetértek. Ha választani kéne, akkor a rendszerváltás utániak közül a 2002-es a legfontosabb, mai napig kiható hatású választás kampánytechnikai, társadalmi vagy családi értelemben is.

A ‘94es még érthető volt, az embereknek egyszerűen sok volt az a vadkapitalizmus ami jött abban a pár évben, biztonságra, rendre, nyugalomra vágytak, logikus volt visszahívni azokat, akik egy 30+ évig biztosítani tudtàk azt. (mégha az emberek túlnyomó többsége nem is értette, hogy milyen áron)
MC12

Milyen áron?
csebi

Eladósodás, szellemi-lelki és sokszor kézzel fogható korrupció, fontos társadalmi kérdések tabusítása, majd az ilyen típusú kezeletlen és be nem ismert össztársadalmi problémák betetőzéseként futótűzként terjedő gyógyszerfüggőség, alkoholizmus és világrekordot jelentő öngyilkosságok.

Kb. ez a Kádár-rendszer mérlegének a negatív része, nyilván a közismert elnyomás, szabadsághiány, megszállás, stb. mellett.
Kampman

Szebben én se foglalhattam volna össze, köszi.
MC12

Nekem sem Martinizes után kellene politika topikot olvasni. Úgy értettem először h a 94es választás árát nem értette a többség … be is zárom a topikot mára 😊
csebi

először én is azt hittem, akkor megyek, és én is zárom 😮
slowmotion

Még a végén azt hiszik h együtt Martiniztünk …
csebi

Az Iggles vereségén felbuzdulva? 😀
Viccen kívül, ha valamit nem iszom, az a Martini. Meg a hubi, meg a kevert. Meg még sok minden. De a vermutokkal meg ilyenekkel a vilagból ki lehet üldözni.

Szóval az együtt Martinizés az nagyon durva sci-fi lenne 😉
slowmotion

A hubi meg a kevert hagyján. De hogy egy cowboys szurkolóval igyak együtt??? Azért mindennek van határa 😊
csebi

nézd, én hajlandó lettem volna felkarolni Téged, hogy a karakterfejlődésedet felgyorsítsuk, de ha nem kéred... 😛

Nekem a 2002-es választás volt maradandó élmény. Emlékszem egy festő haveromnak segítettem valami random falusi házban, és ment a Kossuth téri "vigyél magaddal még egy embert" beszéd(Nem emlékszem élőben vagy felvételről). A házigazda 50-es nő totál átszellemült fejjel elkezdte rángatni haveromat, hogy Csabikám menj el szavazni, vigyél magaddal valakit, vigyed anyádat. Leírva nem is jön át, mennyire szélsőséges, visszataszító jelenet volt. Akkor zúgott ki a parlamentből mindenki, aki nem kötelezte el magát a két tábor valamelyikébe. Én csak arra tudtam gondolni, hogy jó Isten innentől ez a magyar politika. Sajnos igazam lett. Nekem ez volt a meghatározó élményem kamasz korom vége felé, és emiatt is kardoskodok a végsőkig pluralizmus mellett, annak ellenére, hogy már a reménye is elveszett ebben az országban, és a világban is inkább a polarizálódás jellemző.
andree

Egyértelműen a 2002-es választás volt a legjelentősebb mind közül. A hideg polgárháborús hangulatú, a magánéletbe is kiterjedő gyűlölködés akkor mérgezte meg teljesen a társadalmat.

Az anekdoták szerint ekkor jelentette ki Orbán szűk körben, hogy a "Kádár-rendszer győzött, alkalmazkodni kell".
Kampman

Egyetértek. Ha választani kéne, akkor a rendszerváltás utániak közül a 2002-es a legfontosabb, mai napig kiható hatású választás kampánytechnikai, társadalmi vagy családi értelemben is.

A ‘94es még érthető volt, az embereknek egyszerűen sok volt az a vadkapitalizmus ami jött abban a pár évben, biztonságra, rendre, nyugalomra vágytak, logikus volt visszahívni azokat, akik egy 30+ évig biztosítani tudtàk azt. (mégha az emberek túlnyomó többsége nem is értette, hogy milyen áron)
MC12

Milyen áron?
csebi

Eladósodás, szellemi-lelki és sokszor kézzel fogható korrupció, fontos társadalmi kérdések tabusítása, majd az ilyen típusú kezeletlen és be nem ismert össztársadalmi problémák betetőzéseként futótűzként terjedő gyógyszerfüggőség, alkoholizmus és világrekordot jelentő öngyilkosságok.

Kb. ez a Kádár-rendszer mérlegének a negatív része, nyilván a közismert elnyomás, szabadsághiány, megszállás, stb. mellett.
Kampman

Szebben én se foglalhattam volna össze, köszi.
MC12

Nekem sem Martinizes után kellene politika topikot olvasni. Úgy értettem először h a 94es választás árát nem értette a többség … be is zárom a topikot mára 😊
csebi

először én is azt hittem, akkor megyek, és én is zárom 😮
slowmotion

Még a végén azt hiszik h együtt Martiniztünk …
csebi

Az Iggles vereségén felbuzdulva? 😀
Viccen kívül, ha valamit nem iszom, az a Martini. Meg a hubi, meg a kevert. Meg még sok minden. De a vermutokkal meg ilyenekkel a vilagból ki lehet üldözni.

Szóval az együtt Martinizés az nagyon durva sci-fi lenne 😉
slowmotion

A hubi meg a kevert hagyján. De hogy egy cowboys szurkolóval igyak együtt??? Azért mindennek van határa 😊

Mivel tegnap Fidesz médiában olvastam, ezért nem linkeltem...
 hvg.hu/itthon/20230213_altalanos_iskola_pedagogiai_asszisztens_tankerulet_diak_oktatas
Nem használnak az ügynek ezek a sztorik...

Még a végén azt hiszik h együtt Martiniztünk …
csebi

Az Iggles vereségén felbuzdulva? 😀
Viccen kívül, ha valamit nem iszom, az a Martini. Meg a hubi, meg a kevert. Meg még sok minden. De a vermutokkal meg ilyenekkel a vilagból ki lehet üldözni.

Szóval az együtt Martinizés az nagyon durva sci-fi lenne 😉
slowmotion

szal aszondod a jövőben előfordulhat? 😀
Negritis, a vajda

3023 előtt semmiképpen, utána ki tudja...
slowmotion

Bizonyos idoszamitasok szerint mar tul is vagyunk rajta… 😉

Még a végén azt hiszik h együtt Martiniztünk …
csebi

Az Iggles vereségén felbuzdulva? 😀
Viccen kívül, ha valamit nem iszom, az a Martini. Meg a hubi, meg a kevert. Meg még sok minden. De a vermutokkal meg ilyenekkel a vilagból ki lehet üldözni.

Szóval az együtt Martinizés az nagyon durva sci-fi lenne 😉
slowmotion

szal aszondod a jövőben előfordulhat? 😀
Negritis, a vajda

3023 előtt semmiképpen, utána ki tudja...

Még a végén azt hiszik h együtt Martiniztünk …
csebi

Az Iggles vereségén felbuzdulva? 😀
Viccen kívül, ha valamit nem iszom, az a Martini. Meg a hubi, meg a kevert. Meg még sok minden. De a vermutokkal meg ilyenekkel a vilagból ki lehet üldözni.

Szóval az együtt Martinizés az nagyon durva sci-fi lenne 😉
slowmotion

szal aszondod a jövőben előfordulhat? 😀

Nekem a 2002-es választás volt maradandó élmény. Emlékszem egy festő haveromnak segítettem valami random falusi házban, és ment a Kossuth téri "vigyél magaddal még egy embert" beszéd(Nem emlékszem élőben vagy felvételről). A házigazda 50-es nő totál átszellemült fejjel elkezdte rángatni haveromat, hogy Csabikám menj el szavazni, vigyél magaddal valakit, vigyed anyádat. Leírva nem is jön át, mennyire szélsőséges, visszataszító jelenet volt. Akkor zúgott ki a parlamentből mindenki, aki nem kötelezte el magát a két tábor valamelyikébe. Én csak arra tudtam gondolni, hogy jó Isten innentől ez a magyar politika. Sajnos igazam lett. Nekem ez volt a meghatározó élményem kamasz korom vége felé, és emiatt is kardoskodok a végsőkig pluralizmus mellett, annak ellenére, hogy már a reménye is elveszett ebben az országban, és a világban is inkább a polarizálódás jellemző.
andree

Egyértelműen a 2002-es választás volt a legjelentősebb mind közül. A hideg polgárháborús hangulatú, a magánéletbe is kiterjedő gyűlölködés akkor mérgezte meg teljesen a társadalmat.

Az anekdoták szerint ekkor jelentette ki Orbán szűk körben, hogy a "Kádár-rendszer győzött, alkalmazkodni kell".
Kampman

Egyetértek. Ha választani kéne, akkor a rendszerváltás utániak közül a 2002-es a legfontosabb, mai napig kiható hatású választás kampánytechnikai, társadalmi vagy családi értelemben is.

A ‘94es még érthető volt, az embereknek egyszerűen sok volt az a vadkapitalizmus ami jött abban a pár évben, biztonságra, rendre, nyugalomra vágytak, logikus volt visszahívni azokat, akik egy 30+ évig biztosítani tudtàk azt. (mégha az emberek túlnyomó többsége nem is értette, hogy milyen áron)
MC12

Milyen áron?
csebi

Eladósodás, szellemi-lelki és sokszor kézzel fogható korrupció, fontos társadalmi kérdések tabusítása, majd az ilyen típusú kezeletlen és be nem ismert össztársadalmi problémák betetőzéseként futótűzként terjedő gyógyszerfüggőség, alkoholizmus és világrekordot jelentő öngyilkosságok.

Kb. ez a Kádár-rendszer mérlegének a negatív része, nyilván a közismert elnyomás, szabadsághiány, megszállás, stb. mellett.
Kampman

Szebben én se foglalhattam volna össze, köszi.
MC12

Nekem sem Martinizes után kellene politika topikot olvasni. Úgy értettem először h a 94es választás árát nem értette a többség … be is zárom a topikot mára 😊
csebi

először én is azt hittem, akkor megyek, és én is zárom 😮
slowmotion

Még a végén azt hiszik h együtt Martiniztünk …
csebi

Az Iggles vereségén felbuzdulva? 😀
Viccen kívül, ha valamit nem iszom, az a Martini. Meg a hubi, meg a kevert. Meg még sok minden. De a vermutokkal meg ilyenekkel a vilagból ki lehet üldözni.

Szóval az együtt Martinizés az nagyon durva sci-fi lenne 😉

Nekem a 2002-es választás volt maradandó élmény. Emlékszem egy festő haveromnak segítettem valami random falusi házban, és ment a Kossuth téri "vigyél magaddal még egy embert" beszéd(Nem emlékszem élőben vagy felvételről). A házigazda 50-es nő totál átszellemült fejjel elkezdte rángatni haveromat, hogy Csabikám menj el szavazni, vigyél magaddal valakit, vigyed anyádat. Leírva nem is jön át, mennyire szélsőséges, visszataszító jelenet volt. Akkor zúgott ki a parlamentből mindenki, aki nem kötelezte el magát a két tábor valamelyikébe. Én csak arra tudtam gondolni, hogy jó Isten innentől ez a magyar politika. Sajnos igazam lett. Nekem ez volt a meghatározó élményem kamasz korom vége felé, és emiatt is kardoskodok a végsőkig pluralizmus mellett, annak ellenére, hogy már a reménye is elveszett ebben az országban, és a világban is inkább a polarizálódás jellemző.
andree

Egyértelműen a 2002-es választás volt a legjelentősebb mind közül. A hideg polgárháborús hangulatú, a magánéletbe is kiterjedő gyűlölködés akkor mérgezte meg teljesen a társadalmat.

Az anekdoták szerint ekkor jelentette ki Orbán szűk körben, hogy a "Kádár-rendszer győzött, alkalmazkodni kell".
Kampman

Egyetértek. Ha választani kéne, akkor a rendszerváltás utániak közül a 2002-es a legfontosabb, mai napig kiható hatású választás kampánytechnikai, társadalmi vagy családi értelemben is.

A ‘94es még érthető volt, az embereknek egyszerűen sok volt az a vadkapitalizmus ami jött abban a pár évben, biztonságra, rendre, nyugalomra vágytak, logikus volt visszahívni azokat, akik egy 30+ évig biztosítani tudtàk azt. (mégha az emberek túlnyomó többsége nem is értette, hogy milyen áron)
MC12

Milyen áron?
csebi

Eladósodás, szellemi-lelki és sokszor kézzel fogható korrupció, fontos társadalmi kérdések tabusítása, majd az ilyen típusú kezeletlen és be nem ismert össztársadalmi problémák betetőzéseként futótűzként terjedő gyógyszerfüggőség, alkoholizmus és világrekordot jelentő öngyilkosságok.

Kb. ez a Kádár-rendszer mérlegének a negatív része, nyilván a közismert elnyomás, szabadsághiány, megszállás, stb. mellett.
Kampman

Szebben én se foglalhattam volna össze, köszi.
MC12

Nekem sem Martinizes után kellene politika topikot olvasni. Úgy értettem először h a 94es választás árát nem értette a többség … be is zárom a topikot mára 😊
csebi

először én is azt hittem, akkor megyek, és én is zárom 😮
slowmotion

Még a végén azt hiszik h együtt Martiniztünk …

Nekem a 2002-es választás volt maradandó élmény. Emlékszem egy festő haveromnak segítettem valami random falusi házban, és ment a Kossuth téri "vigyél magaddal még egy embert" beszéd(Nem emlékszem élőben vagy felvételről). A házigazda 50-es nő totál átszellemült fejjel elkezdte rángatni haveromat, hogy Csabikám menj el szavazni, vigyél magaddal valakit, vigyed anyádat. Leírva nem is jön át, mennyire szélsőséges, visszataszító jelenet volt. Akkor zúgott ki a parlamentből mindenki, aki nem kötelezte el magát a két tábor valamelyikébe. Én csak arra tudtam gondolni, hogy jó Isten innentől ez a magyar politika. Sajnos igazam lett. Nekem ez volt a meghatározó élményem kamasz korom vége felé, és emiatt is kardoskodok a végsőkig pluralizmus mellett, annak ellenére, hogy már a reménye is elveszett ebben az országban, és a világban is inkább a polarizálódás jellemző.
andree

Egyértelműen a 2002-es választás volt a legjelentősebb mind közül. A hideg polgárháborús hangulatú, a magánéletbe is kiterjedő gyűlölködés akkor mérgezte meg teljesen a társadalmat.

Az anekdoták szerint ekkor jelentette ki Orbán szűk körben, hogy a "Kádár-rendszer győzött, alkalmazkodni kell".
Kampman

Egyetértek. Ha választani kéne, akkor a rendszerváltás utániak közül a 2002-es a legfontosabb, mai napig kiható hatású választás kampánytechnikai, társadalmi vagy családi értelemben is.

A ‘94es még érthető volt, az embereknek egyszerűen sok volt az a vadkapitalizmus ami jött abban a pár évben, biztonságra, rendre, nyugalomra vágytak, logikus volt visszahívni azokat, akik egy 30+ évig biztosítani tudtàk azt. (mégha az emberek túlnyomó többsége nem is értette, hogy milyen áron)
MC12

Milyen áron?
csebi

Eladósodás, szellemi-lelki és sokszor kézzel fogható korrupció, fontos társadalmi kérdések tabusítása, majd az ilyen típusú kezeletlen és be nem ismert össztársadalmi problémák betetőzéseként futótűzként terjedő gyógyszerfüggőség, alkoholizmus és világrekordot jelentő öngyilkosságok.

Kb. ez a Kádár-rendszer mérlegének a negatív része, nyilván a közismert elnyomás, szabadsághiány, megszállás, stb. mellett.
Kampman

Szebben én se foglalhattam volna össze, köszi.
MC12

Nekem sem Martinizes után kellene politika topikot olvasni. Úgy értettem először h a 94es választás árát nem értette a többség … be is zárom a topikot mára 😊
csebi

először én is azt hittem, akkor megyek, és én is zárom 😮

Egyértelműen a 2002-es választás volt a legjelentősebb mind közül. A hideg polgárháborús hangulatú, a magánéletbe is kiterjedő gyűlölködés akkor mérgezte meg teljesen a társadalmat.

Az anekdoták szerint ekkor jelentette ki Orbán szűk körben, hogy a "Kádár-rendszer győzött, alkalmazkodni kell".
Kampman

Egyetértek. Ha választani kéne, akkor a rendszerváltás utániak közül a 2002-es a legfontosabb, mai napig kiható hatású választás kampánytechnikai, társadalmi vagy családi értelemben is.

A ‘94es még érthető volt, az embereknek egyszerűen sok volt az a vadkapitalizmus ami jött abban a pár évben, biztonságra, rendre, nyugalomra vágytak, logikus volt visszahívni azokat, akik egy 30+ évig biztosítani tudtàk azt. (mégha az emberek túlnyomó többsége nem is értette, hogy milyen áron)
MC12

A választás lélektan / boszorkány üldözés és szekértáborosodás szempontjából szerintem is a 2002-es volt a minőségi váltás. Azzal kapcsolatban, hogy melyik volt összességében a legnegatívabb hatással, nálam azért még mindig 1994 vezet, amit 2022 követ - az újkádári rendszer véglegesedése - és utána jön 2002. Az 1994-es eset egy nemzettragédia volt. A volt demokratikus ellenzékből alakult párt - a kádári idők EGYETLEN aktívan a rezsim ellen fellépő csoportosulása - négy év után koalícióra lép a kádári utódpárttal? Szabad választások után, erőszak, kényszer nélkül? Ha valaki írt volna egy ilyen film-forgatókönyvet, akkor arra azt mondtam volna, hogy még gondolat kísérletnek is rossz, ahhoz is túl valószínűtlen. Aztán tessék.

Nekem a 2002-es választás volt maradandó élmény. Emlékszem egy festő haveromnak segítettem valami random falusi házban, és ment a Kossuth téri "vigyél magaddal még egy embert" beszéd(Nem emlékszem élőben vagy felvételről). A házigazda 50-es nő totál átszellemült fejjel elkezdte rángatni haveromat, hogy Csabikám menj el szavazni, vigyél magaddal valakit, vigyed anyádat. Leírva nem is jön át, mennyire szélsőséges, visszataszító jelenet volt. Akkor zúgott ki a parlamentből mindenki, aki nem kötelezte el magát a két tábor valamelyikébe. Én csak arra tudtam gondolni, hogy jó Isten innentől ez a magyar politika. Sajnos igazam lett. Nekem ez volt a meghatározó élményem kamasz korom vége felé, és emiatt is kardoskodok a végsőkig pluralizmus mellett, annak ellenére, hogy már a reménye is elveszett ebben az országban, és a világban is inkább a polarizálódás jellemző.
andree

Egyértelműen a 2002-es választás volt a legjelentősebb mind közül. A hideg polgárháborús hangulatú, a magánéletbe is kiterjedő gyűlölködés akkor mérgezte meg teljesen a társadalmat.

Az anekdoták szerint ekkor jelentette ki Orbán szűk körben, hogy a "Kádár-rendszer győzött, alkalmazkodni kell".
Kampman

Egyetértek. Ha választani kéne, akkor a rendszerváltás utániak közül a 2002-es a legfontosabb, mai napig kiható hatású választás kampánytechnikai, társadalmi vagy családi értelemben is.

A ‘94es még érthető volt, az embereknek egyszerűen sok volt az a vadkapitalizmus ami jött abban a pár évben, biztonságra, rendre, nyugalomra vágytak, logikus volt visszahívni azokat, akik egy 30+ évig biztosítani tudtàk azt. (mégha az emberek túlnyomó többsége nem is értette, hogy milyen áron)
MC12

Milyen áron?
csebi

Eladósodás, szellemi-lelki és sokszor kézzel fogható korrupció, fontos társadalmi kérdések tabusítása, majd az ilyen típusú kezeletlen és be nem ismert össztársadalmi problémák betetőzéseként futótűzként terjedő gyógyszerfüggőség, alkoholizmus és világrekordot jelentő öngyilkosságok.

Kb. ez a Kádár-rendszer mérlegének a negatív része, nyilván a közismert elnyomás, szabadsághiány, megszállás, stb. mellett.
Kampman

Szebben én se foglalhattam volna össze, köszi.
MC12

Nekem sem Martinizes után kellene politika topikot olvasni. Úgy értettem először h a 94es választás árát nem értette a többség … be is zárom a topikot mára 😊

Nekem a 2002-es választás volt maradandó élmény. Emlékszem egy festő haveromnak segítettem valami random falusi házban, és ment a Kossuth téri "vigyél magaddal még egy embert" beszéd(Nem emlékszem élőben vagy felvételről). A házigazda 50-es nő totál átszellemült fejjel elkezdte rángatni haveromat, hogy Csabikám menj el szavazni, vigyél magaddal valakit, vigyed anyádat. Leírva nem is jön át, mennyire szélsőséges, visszataszító jelenet volt. Akkor zúgott ki a parlamentből mindenki, aki nem kötelezte el magát a két tábor valamelyikébe. Én csak arra tudtam gondolni, hogy jó Isten innentől ez a magyar politika. Sajnos igazam lett. Nekem ez volt a meghatározó élményem kamasz korom vége felé, és emiatt is kardoskodok a végsőkig pluralizmus mellett, annak ellenére, hogy már a reménye is elveszett ebben az országban, és a világban is inkább a polarizálódás jellemző.
andree

Egyértelműen a 2002-es választás volt a legjelentősebb mind közül. A hideg polgárháborús hangulatú, a magánéletbe is kiterjedő gyűlölködés akkor mérgezte meg teljesen a társadalmat.

Az anekdoták szerint ekkor jelentette ki Orbán szűk körben, hogy a "Kádár-rendszer győzött, alkalmazkodni kell".
Kampman

Egyetértek. Ha választani kéne, akkor a rendszerváltás utániak közül a 2002-es a legfontosabb, mai napig kiható hatású választás kampánytechnikai, társadalmi vagy családi értelemben is.

A ‘94es még érthető volt, az embereknek egyszerűen sok volt az a vadkapitalizmus ami jött abban a pár évben, biztonságra, rendre, nyugalomra vágytak, logikus volt visszahívni azokat, akik egy 30+ évig biztosítani tudtàk azt. (mégha az emberek túlnyomó többsége nem is értette, hogy milyen áron)
MC12

Milyen áron?
csebi

Jó Áron (volt egy ilyen szar Baumax reklám 2000 környékén, Jó Áron és Érték Elek 😄)

Nekem a 2002-es választás volt maradandó élmény. Emlékszem egy festő haveromnak segítettem valami random falusi házban, és ment a Kossuth téri "vigyél magaddal még egy embert" beszéd(Nem emlékszem élőben vagy felvételről). A házigazda 50-es nő totál átszellemült fejjel elkezdte rángatni haveromat, hogy Csabikám menj el szavazni, vigyél magaddal valakit, vigyed anyádat. Leírva nem is jön át, mennyire szélsőséges, visszataszító jelenet volt. Akkor zúgott ki a parlamentből mindenki, aki nem kötelezte el magát a két tábor valamelyikébe. Én csak arra tudtam gondolni, hogy jó Isten innentől ez a magyar politika. Sajnos igazam lett. Nekem ez volt a meghatározó élményem kamasz korom vége felé, és emiatt is kardoskodok a végsőkig pluralizmus mellett, annak ellenére, hogy már a reménye is elveszett ebben az országban, és a világban is inkább a polarizálódás jellemző.
andree

Egyértelműen a 2002-es választás volt a legjelentősebb mind közül. A hideg polgárháborús hangulatú, a magánéletbe is kiterjedő gyűlölködés akkor mérgezte meg teljesen a társadalmat.

Az anekdoták szerint ekkor jelentette ki Orbán szűk körben, hogy a "Kádár-rendszer győzött, alkalmazkodni kell".
Kampman

Egyetértek. Ha választani kéne, akkor a rendszerváltás utániak közül a 2002-es a legfontosabb, mai napig kiható hatású választás kampánytechnikai, társadalmi vagy családi értelemben is.

A ‘94es még érthető volt, az embereknek egyszerűen sok volt az a vadkapitalizmus ami jött abban a pár évben, biztonságra, rendre, nyugalomra vágytak, logikus volt visszahívni azokat, akik egy 30+ évig biztosítani tudtàk azt. (mégha az emberek túlnyomó többsége nem is értette, hogy milyen áron)
MC12

Milyen áron?
csebi

Eladósodás, szellemi-lelki és sokszor kézzel fogható korrupció, fontos társadalmi kérdések tabusítása, majd az ilyen típusú kezeletlen és be nem ismert össztársadalmi problémák betetőzéseként futótűzként terjedő gyógyszerfüggőség, alkoholizmus és világrekordot jelentő öngyilkosságok.

Kb. ez a Kádár-rendszer mérlegének a negatív része, nyilván a közismert elnyomás, szabadsághiány, megszállás, stb. mellett.
Kampman

Szebben én se foglalhattam volna össze, köszi.

Nekem a 2002-es választás volt maradandó élmény. Emlékszem egy festő haveromnak segítettem valami random falusi házban, és ment a Kossuth téri "vigyél magaddal még egy embert" beszéd(Nem emlékszem élőben vagy felvételről). A házigazda 50-es nő totál átszellemült fejjel elkezdte rángatni haveromat, hogy Csabikám menj el szavazni, vigyél magaddal valakit, vigyed anyádat. Leírva nem is jön át, mennyire szélsőséges, visszataszító jelenet volt. Akkor zúgott ki a parlamentből mindenki, aki nem kötelezte el magát a két tábor valamelyikébe. Én csak arra tudtam gondolni, hogy jó Isten innentől ez a magyar politika. Sajnos igazam lett. Nekem ez volt a meghatározó élményem kamasz korom vége felé, és emiatt is kardoskodok a végsőkig pluralizmus mellett, annak ellenére, hogy már a reménye is elveszett ebben az országban, és a világban is inkább a polarizálódás jellemző.
andree

Egyértelműen a 2002-es választás volt a legjelentősebb mind közül. A hideg polgárháborús hangulatú, a magánéletbe is kiterjedő gyűlölködés akkor mérgezte meg teljesen a társadalmat.

Az anekdoták szerint ekkor jelentette ki Orbán szűk körben, hogy a "Kádár-rendszer győzött, alkalmazkodni kell".
Kampman

Egyetértek. Ha választani kéne, akkor a rendszerváltás utániak közül a 2002-es a legfontosabb, mai napig kiható hatású választás kampánytechnikai, társadalmi vagy családi értelemben is.

A ‘94es még érthető volt, az embereknek egyszerűen sok volt az a vadkapitalizmus ami jött abban a pár évben, biztonságra, rendre, nyugalomra vágytak, logikus volt visszahívni azokat, akik egy 30+ évig biztosítani tudtàk azt. (mégha az emberek túlnyomó többsége nem is értette, hogy milyen áron)
MC12

Milyen áron?
csebi

Eladósodás, szellemi-lelki és sokszor kézzel fogható korrupció, fontos társadalmi kérdések tabusítása, majd az ilyen típusú kezeletlen és be nem ismert össztársadalmi problémák betetőzéseként futótűzként terjedő gyógyszerfüggőség, alkoholizmus és világrekordot jelentő öngyilkosságok.

Kb. ez a Kádár-rendszer mérlegének a negatív része, nyilván a közismert elnyomás, szabadsághiány, megszállás, stb. mellett.

Nekem a 2002-es választás volt maradandó élmény. Emlékszem egy festő haveromnak segítettem valami random falusi házban, és ment a Kossuth téri "vigyél magaddal még egy embert" beszéd(Nem emlékszem élőben vagy felvételről). A házigazda 50-es nő totál átszellemült fejjel elkezdte rángatni haveromat, hogy Csabikám menj el szavazni, vigyél magaddal valakit, vigyed anyádat. Leírva nem is jön át, mennyire szélsőséges, visszataszító jelenet volt. Akkor zúgott ki a parlamentből mindenki, aki nem kötelezte el magát a két tábor valamelyikébe. Én csak arra tudtam gondolni, hogy jó Isten innentől ez a magyar politika. Sajnos igazam lett. Nekem ez volt a meghatározó élményem kamasz korom vége felé, és emiatt is kardoskodok a végsőkig pluralizmus mellett, annak ellenére, hogy már a reménye is elveszett ebben az országban, és a világban is inkább a polarizálódás jellemző.
andree

Egyértelműen a 2002-es választás volt a legjelentősebb mind közül. A hideg polgárháborús hangulatú, a magánéletbe is kiterjedő gyűlölködés akkor mérgezte meg teljesen a társadalmat.

Az anekdoták szerint ekkor jelentette ki Orbán szűk körben, hogy a "Kádár-rendszer győzött, alkalmazkodni kell".
Kampman

Egyetértek. Ha választani kéne, akkor a rendszerváltás utániak közül a 2002-es a legfontosabb, mai napig kiható hatású választás kampánytechnikai, társadalmi vagy családi értelemben is.

A ‘94es még érthető volt, az embereknek egyszerűen sok volt az a vadkapitalizmus ami jött abban a pár évben, biztonságra, rendre, nyugalomra vágytak, logikus volt visszahívni azokat, akik egy 30+ évig biztosítani tudtàk azt. (mégha az emberek túlnyomó többsége nem is értette, hogy milyen áron)
MC12

Milyen áron?

Nekem a 2002-es választás volt maradandó élmény. Emlékszem egy festő haveromnak segítettem valami random falusi házban, és ment a Kossuth téri "vigyél magaddal még egy embert" beszéd(Nem emlékszem élőben vagy felvételről). A házigazda 50-es nő totál átszellemült fejjel elkezdte rángatni haveromat, hogy Csabikám menj el szavazni, vigyél magaddal valakit, vigyed anyádat. Leírva nem is jön át, mennyire szélsőséges, visszataszító jelenet volt. Akkor zúgott ki a parlamentből mindenki, aki nem kötelezte el magát a két tábor valamelyikébe. Én csak arra tudtam gondolni, hogy jó Isten innentől ez a magyar politika. Sajnos igazam lett. Nekem ez volt a meghatározó élményem kamasz korom vége felé, és emiatt is kardoskodok a végsőkig pluralizmus mellett, annak ellenére, hogy már a reménye is elveszett ebben az országban, és a világban is inkább a polarizálódás jellemző.
andree

Egyértelműen a 2002-es választás volt a legjelentősebb mind közül. A hideg polgárháborús hangulatú, a magánéletbe is kiterjedő gyűlölködés akkor mérgezte meg teljesen a társadalmat.

Az anekdoták szerint ekkor jelentette ki Orbán szűk körben, hogy a "Kádár-rendszer győzött, alkalmazkodni kell".
Kampman

Egyetértek. Ha választani kéne, akkor a rendszerváltás utániak közül a 2002-es a legfontosabb, mai napig kiható hatású választás kampánytechnikai, társadalmi vagy családi értelemben is.

A ‘94es még érthető volt, az embereknek egyszerűen sok volt az a vadkapitalizmus ami jött abban a pár évben, biztonságra, rendre, nyugalomra vágytak, logikus volt visszahívni azokat, akik egy 30+ évig biztosítani tudtàk azt. (mégha az emberek túlnyomó többsége nem is értette, hogy milyen áron)

Nekem a 2002-es választás volt maradandó élmény. Emlékszem egy festő haveromnak segítettem valami random falusi házban, és ment a Kossuth téri "vigyél magaddal még egy embert" beszéd(Nem emlékszem élőben vagy felvételről). A házigazda 50-es nő totál átszellemült fejjel elkezdte rángatni haveromat, hogy Csabikám menj el szavazni, vigyél magaddal valakit, vigyed anyádat. Leírva nem is jön át, mennyire szélsőséges, visszataszító jelenet volt. Akkor zúgott ki a parlamentből mindenki, aki nem kötelezte el magát a két tábor valamelyikébe. Én csak arra tudtam gondolni, hogy jó Isten innentől ez a magyar politika. Sajnos igazam lett. Nekem ez volt a meghatározó élményem kamasz korom vége felé, és emiatt is kardoskodok a végsőkig pluralizmus mellett, annak ellenére, hogy már a reménye is elveszett ebben az országban, és a világban is inkább a polarizálódás jellemző.
andree

Egyértelműen a 2002-es választás volt a legjelentősebb mind közül. A hideg polgárháborús hangulatú, a magánéletbe is kiterjedő gyűlölködés akkor mérgezte meg teljesen a társadalmat.

Az anekdoták szerint ekkor jelentette ki Orbán szűk körben, hogy a "Kádár-rendszer győzött, alkalmazkodni kell".

Én értem mit szeretnél, és totál egyetértek az általános logikáddal, hogy szar vezetőket váltogatunk, hogy ne nőjenek a fejünkre, de egyszerűen nem tartom reálisnak ezt a tervet. Tavaly a DK a Jobbikos szavazókat se tudta maga mellé állítani, és az amúgy kvalitásokban messze kiemelkedő Klára se tudta lenyomni még MZP-t se. Na most majd ötödjére sikerül lenyomni 3 millió ember torkán Gyurcsányékat. Egyszerűen nem megy. Annyi lesz az eredménye, hogy 15 helyett 20 széke lesz a DK-nak a parlamentben. Én több esélyt látok arra, hogy azok akik most a DK-s buliból kimaradnak, lemeccselik ezt az ellenzéki harcot(EU parlamenti választás jó erőpróba lesz), és egy esetlegesen legyengülő Fideszt majd ők le tudnak váltani(Leghamarabb 6 év múlva).andree

Nem tudom milyen idős vagy, éltél-e 1994-ben. Az a választás engem eléggé "felnőtté tett". Ez az ország négy év után simán vissza szavazta a komcsi utódpártot. Ötvenhat és harmincnégy év dikratúra után. Úgy, hogy a miniszterelnök egy volt ötvenhatos pufajkás volt (az tök mindegy, hogy ebből mennyi az igaz). Aztán még kétszer hatalomba szavazta, miközben a többi, egy kivételével lényegében felemésztette önmagát.

Szóval igazad van, nem reális, hogy Gyurcsányékat lenyomjuk 3 millió ember torkán. De (sajnos) még mindig reálisabb, mint az, hogy jön majd egy valódi "lehet más a politika". Az majd esetleg a gyerekeinknek fog jönni, ha legalább az intézményrendszer alkalmas lesz arra, hogy fogadni tudjon egy ilyent. (Akkor se lesz könnyű.) Ez utóbbit talán - kompromisszmokkal - elérhetjük. Ha lesz egy kis szerencsénk, akkor a nemzetközi helyzet is besegít hozzá. Ha nem, akkor szopacs.
peterk2005 udvari bolond

Igen, bár szavazatom még nem volt. Emlékszem, ahogy szegény szüleim döbbenten egymásra néznek, és kérdezik egymástól, hogy "Ennyi volt? Jönnek vissza ezek?"

Nekem a 2002-es választás volt maradandó élmény. Emlékszem egy festő haveromnak segítettem valami random falusi házban, és ment a Kossuth téri "vigyél magaddal még egy embert" beszéd(Nem emlékszem élőben vagy felvételről). A házigazda 50-es nő totál átszellemült fejjel elkezdte rángatni haveromat, hogy Csabikám menj el szavazni, vigyél magaddal valakit, vigyed anyádat. Leírva nem is jön át, mennyire szélsőséges, visszataszító jelenet volt. Akkor zúgott ki a parlamentből mindenki, aki nem kötelezte el magát a két tábor valamelyikébe. Én csak arra tudtam gondolni, hogy jó Isten innentől ez a magyar politika. Sajnos igazam lett. Nekem ez volt a meghatározó élményem kamasz korom vége felé, és emiatt is kardoskodok a végsőkig pluralizmus mellett, annak ellenére, hogy már a reménye is elveszett ebben az országban, és a világban is inkább a polarizálódás jellemző.

Én értem mit szeretnél, és totál egyetértek az általános logikáddal, hogy szar vezetőket váltogatunk, hogy ne nőjenek a fejünkre, de egyszerűen nem tartom reálisnak ezt a tervet. Tavaly a DK a Jobbikos szavazókat se tudta maga mellé állítani, és az amúgy kvalitásokban messze kiemelkedő Klára se tudta lenyomni még MZP-t se. Na most majd ötödjére sikerül lenyomni 3 millió ember torkán Gyurcsányékat. Egyszerűen nem megy. Annyi lesz az eredménye, hogy 15 helyett 20 széke lesz a DK-nak a parlamentben. Én több esélyt látok arra, hogy azok akik most a DK-s buliból kimaradnak, lemeccselik ezt az ellenzéki harcot(EU parlamenti választás jó erőpróba lesz), és egy esetlegesen legyengülő Fideszt majd ők le tudnak váltani(Leghamarabb 6 év múlva).andree

Nem tudom milyen idős vagy, éltél-e 1994-ben. Az a választás engem eléggé "felnőtté tett". Ez az ország négy év után simán vissza szavazta a komcsi utódpártot. Ötvenhat és harmincnégy év dikratúra után. Úgy, hogy a miniszterelnök egy volt ötvenhatos pufajkás volt (az tök mindegy, hogy ebből mennyi az igaz). Aztán még kétszer hatalomba szavazta, miközben a többi, egy kivételével lényegében felemésztette önmagát.

Szóval igazad van, nem reális, hogy Gyurcsányékat lenyomjuk 3 millió ember torkán. De (sajnos) még mindig reálisabb, mint az, hogy jön majd egy valódi "lehet más a politika". Az majd esetleg a gyerekeinknek fog jönni, ha legalább az intézményrendszer alkalmas lesz arra, hogy fogadni tudjon egy ilyent. (Akkor se lesz könnyű.) Ez utóbbit talán - kompromisszmokkal - elérhetjük. Ha lesz egy kis szerencsénk, akkor a nemzetközi helyzet is besegít hozzá. Ha nem, akkor szopacs.
peterk2005 udvari bolond

Gyurcsanyekat 500ezer ember torkan se tudod lenyomni, nem hogy 3milioen.
Nem veletlenul nem akar a dk elovalasztast, az emberek barkit szivesebben latnak hatalmon ferieknel.
Szoval ennel az is realisabb, hogy ciganygyerekek potyogjanak az egbol.
gabokocka

Tudom, és eszemben sincs megpróbálni lenyomni 3 millióén.

Én értem mit szeretnél, és totál egyetértek az általános logikáddal, hogy szar vezetőket váltogatunk, hogy ne nőjenek a fejünkre, de egyszerűen nem tartom reálisnak ezt a tervet. Tavaly a DK a Jobbikos szavazókat se tudta maga mellé állítani, és az amúgy kvalitásokban messze kiemelkedő Klára se tudta lenyomni még MZP-t se. Na most majd ötödjére sikerül lenyomni 3 millió ember torkán Gyurcsányékat. Egyszerűen nem megy. Annyi lesz az eredménye, hogy 15 helyett 20 széke lesz a DK-nak a parlamentben. Én több esélyt látok arra, hogy azok akik most a DK-s buliból kimaradnak, lemeccselik ezt az ellenzéki harcot(EU parlamenti választás jó erőpróba lesz), és egy esetlegesen legyengülő Fideszt majd ők le tudnak váltani(Leghamarabb 6 év múlva).andree

Nem tudom milyen idős vagy, éltél-e 1994-ben. Az a választás engem eléggé "felnőtté tett". Ez az ország négy év után simán vissza szavazta a komcsi utódpártot. Ötvenhat és harmincnégy év dikratúra után. Úgy, hogy a miniszterelnök egy volt ötvenhatos pufajkás volt (az tök mindegy, hogy ebből mennyi az igaz). Aztán még kétszer hatalomba szavazta, miközben a többi, egy kivételével lényegében felemésztette önmagát.

Szóval igazad van, nem reális, hogy Gyurcsányékat lenyomjuk 3 millió ember torkán. De (sajnos) még mindig reálisabb, mint az, hogy jön majd egy valódi "lehet más a politika". Az majd esetleg a gyerekeinknek fog jönni, ha legalább az intézményrendszer alkalmas lesz arra, hogy fogadni tudjon egy ilyent. (Akkor se lesz könnyű.) Ez utóbbit talán - kompromisszmokkal - elérhetjük. Ha lesz egy kis szerencsénk, akkor a nemzetközi helyzet is besegít hozzá. Ha nem, akkor szopacs.
peterk2005 udvari bolond

Vaaaaagy..... elengeded azt, hogy a politikával hergeled magad és inkább próbálod kihozni az egyetlen életedből a legtöbbet politikafüggetlenül, tudomásul veszed, hogy "ez van, ezt kell szeretni", de legalábbis megélni, túlélni, kezelni, és nem hagyod, hogy a politika, amin valójában se változtatni nem tudsz, se ráhatásod nincs, a valós súlyánál jobban rátelepedjen az életedre.
Vagy hagyod, és szépen beleszomorodsz és megkeseredsz, mint oly sokan az elmúlt 100 évben Magyarországon.
Őszentsége Sobri Jóska

Megint ez a politikával hergelősdi, nem tudom miért nézed ezt ennyire fekete-fehéren. A politikához való viszony nem két bites, vagy teraszról láblógatós elefántcsonttoronyból nézegető szórakozás vagy lelket megnyomorító szenvedés. A kettő között végtelen sok attitűd lehet még. Az én életemből a - mondjuk így - "politizálás" pontosan annyit vesz el, amennyit a tiédből. Lehet, hogy kevesebbet is, mert szerintem én kevesebb közéleti műsort hallgatok mint te. Nem görcsölök rá - sose tettem, a kádár rendszerben sem, amikor még komolyan és aktívan valóban politizáltam -, egyszerűen csak én nem kábítom magam azzal, hogy el tudom kerülni, hogy a közélet, politika ne hasson az életemre. Mert hat. Ha akarom, ha nem, hat rá. A tiédre is egyébként csak te nem látod ezt be. Én viszont igen, és ezért a magam módján próbálok ráhatni. Fiatalon sokkal aktívabban, manapság már kimerül ez pofa járatásban. A pofa járatás meg ingyen van, miért is ne mondanám el, amit gondolok? Sőt, a szavazatommal is úgy vagyok, hogy bár csak egy nyolcmilliomodnyit ér, ami alig több, mint a semmi, de miért dobjak el egy nyolcmilliomodnyi esélyt is? Nem nyerek semmit azzal, ha eldobom. Ezért engem pl. ez inkább zavarna - hogy a semmiért eldobom a kis esélyemet is -, mint az, hogy foglalkoztat, hogy hogyan éljek vele minél hatékonyabban.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Gyurcsanyekat 500ezer ember torkan se tudod lenyomni, nem hogy 3milioen.
Nem veletlenul nem akar a dk elovalasztast, az emberek barkit szivesebben latnak hatalmon ferieknel.
Szoval ennel az is realisabb, hogy ciganygyerekek potyogjanak az egbol.
gabokocka

a DK azért nem akar mert a közössége alkalmatlan rá
az ellenzői pedig extrán motiváltak benne, olyan is megy előválasztnai aki rendesen nem fog

a molnár csabás interjúból szépen kijönnek ezek

Én értem mit szeretnél, és totál egyetértek az általános logikáddal, hogy szar vezetőket váltogatunk, hogy ne nőjenek a fejünkre, de egyszerűen nem tartom reálisnak ezt a tervet. Tavaly a DK a Jobbikos szavazókat se tudta maga mellé állítani, és az amúgy kvalitásokban messze kiemelkedő Klára se tudta lenyomni még MZP-t se. Na most majd ötödjére sikerül lenyomni 3 millió ember torkán Gyurcsányékat. Egyszerűen nem megy. Annyi lesz az eredménye, hogy 15 helyett 20 széke lesz a DK-nak a parlamentben. Én több esélyt látok arra, hogy azok akik most a DK-s buliból kimaradnak, lemeccselik ezt az ellenzéki harcot(EU parlamenti választás jó erőpróba lesz), és egy esetlegesen legyengülő Fideszt majd ők le tudnak váltani(Leghamarabb 6 év múlva).andree

Nem tudom milyen idős vagy, éltél-e 1994-ben. Az a választás engem eléggé "felnőtté tett". Ez az ország négy év után simán vissza szavazta a komcsi utódpártot. Ötvenhat és harmincnégy év dikratúra után. Úgy, hogy a miniszterelnök egy volt ötvenhatos pufajkás volt (az tök mindegy, hogy ebből mennyi az igaz). Aztán még kétszer hatalomba szavazta, miközben a többi, egy kivételével lényegében felemésztette önmagát.

Szóval igazad van, nem reális, hogy Gyurcsányékat lenyomjuk 3 millió ember torkán. De (sajnos) még mindig reálisabb, mint az, hogy jön majd egy valódi "lehet más a politika". Az majd esetleg a gyerekeinknek fog jönni, ha legalább az intézményrendszer alkalmas lesz arra, hogy fogadni tudjon egy ilyent. (Akkor se lesz könnyű.) Ez utóbbit talán - kompromisszmokkal - elérhetjük. Ha lesz egy kis szerencsénk, akkor a nemzetközi helyzet is besegít hozzá. Ha nem, akkor szopacs.
peterk2005 udvari bolond

Gyurcsanyekat 500ezer ember torkan se tudod lenyomni, nem hogy 3milioen.
Nem veletlenul nem akar a dk elovalasztast, az emberek barkit szivesebben latnak hatalmon ferieknel.
Szoval ennel az is realisabb, hogy ciganygyerekek potyogjanak az egbol.

Én értem mit szeretnél, és totál egyetértek az általános logikáddal, hogy szar vezetőket váltogatunk, hogy ne nőjenek a fejünkre, de egyszerűen nem tartom reálisnak ezt a tervet. Tavaly a DK a Jobbikos szavazókat se tudta maga mellé állítani, és az amúgy kvalitásokban messze kiemelkedő Klára se tudta lenyomni még MZP-t se. Na most majd ötödjére sikerül lenyomni 3 millió ember torkán Gyurcsányékat. Egyszerűen nem megy. Annyi lesz az eredménye, hogy 15 helyett 20 széke lesz a DK-nak a parlamentben. Én több esélyt látok arra, hogy azok akik most a DK-s buliból kimaradnak, lemeccselik ezt az ellenzéki harcot(EU parlamenti választás jó erőpróba lesz), és egy esetlegesen legyengülő Fideszt majd ők le tudnak váltani(Leghamarabb 6 év múlva).andree

Nem tudom milyen idős vagy, éltél-e 1994-ben. Az a választás engem eléggé "felnőtté tett". Ez az ország négy év után simán vissza szavazta a komcsi utódpártot. Ötvenhat és harmincnégy év dikratúra után. Úgy, hogy a miniszterelnök egy volt ötvenhatos pufajkás volt (az tök mindegy, hogy ebből mennyi az igaz). Aztán még kétszer hatalomba szavazta, miközben a többi, egy kivételével lényegében felemésztette önmagát.

Szóval igazad van, nem reális, hogy Gyurcsányékat lenyomjuk 3 millió ember torkán. De (sajnos) még mindig reálisabb, mint az, hogy jön majd egy valódi "lehet más a politika". Az majd esetleg a gyerekeinknek fog jönni, ha legalább az intézményrendszer alkalmas lesz arra, hogy fogadni tudjon egy ilyent. (Akkor se lesz könnyű.) Ez utóbbit talán - kompromisszmokkal - elérhetjük. Ha lesz egy kis szerencsénk, akkor a nemzetközi helyzet is besegít hozzá. Ha nem, akkor szopacs.
peterk2005 udvari bolond

Vaaaaagy..... elengeded azt, hogy a politikával hergeled magad és inkább próbálod kihozni az egyetlen életedből a legtöbbet politikafüggetlenül, tudomásul veszed, hogy "ez van, ezt kell szeretni", de legalábbis megélni, túlélni, kezelni, és nem hagyod, hogy a politika, amin valójában se változtatni nem tudsz, se ráhatásod nincs, a valós súlyánál jobban rátelepedjen az életedre.
Vagy hagyod, és szépen beleszomorodsz és megkeseredsz, mint oly sokan az elmúlt 100 évben Magyarországon.