USA és a világ

HVG360-as

A sikeres ukrán ellentámadás után a Kreml felismerte, hogy gond van. A rendszer intézményesített ostobasága egy ideig segíthet, ám utána utat tör magának a valóság, írja a volt brit külügyminiszter a Timesban.

Szokásos heti elemzésében a volt brit külügyminiszter megállapítja, hogy Ukrajnában szorul a hurok az orosz elnök körül, de derék autokráciához méltóan a rezsim nem vallja be, hogy nagy a baj. Kerül, amibe kerül, igyekszik úgy beállítani, hogy teljes mértékben kézben tartja az eseményeket, mert ha a legkisebb kétség is felmerül a rendszer mindenhatóságát illetően, akkor azonnal összedőlhet a hatalmi szerkezet. Ezért inkább az intézményesített ostobaságot választja, ameddig csak lehetséges, tagadja a valóságot.

Lord William Hague, aki 26 éven át volt tory képviselő, azon felül egy ideig az ellenzék vezére is, kiemeli: a Kreml mindent hajlandó bevallani, csak azt nem, hogy Vlagyimir Putyin történelmi léptékű kudarcot vallott. Lebecsülte a szomszédos országot, amelyet le akart törölni a térképről. A meggyengült orosz egységek tele vannak sorkatonákkal, akiket vagy a börtönökből toboroztak, vagy külön pénzt kapnak minden elhódított négyzetkilométerért.

Súlyosan demoralizálódtak, parancsnokságuk pedig mélypontot jelent korunkban. Sok tábornokot leváltottak, megöltek mostanában, az elnök pedig közvetlenül beleszól a hadvezetés dolgába, hogy megadott időpontra megszerezzenek bizonyos területeket, ám kiderült, hogy ez mind csupán a fantázia világa.

Putyin, az állítólagos mesteri stratéga, beugrott a világ legósdibb trükkjének, és a kijevi dezinformációt követve Herszonhoz vezényelte át az elitegységeket, ám a támadás Harkivnál következett be. Kína aggályait fejezte ki neki, India pedig kioktatta a múlt héten, ám az államfő ragaszkodott ahhoz, hogy minden terv szerint halad. Sok orosz tudja, hogy ez nevetséges, lásd a legújabban Alla Pugacsovát.

De a Kreml is felismerte, hogy gond van. Az intézményesített ostobaság egy ideig segíthet, ám utána utat tör magának a valóság. És jön immár a C terv, vagyis, hogy miként kerülheti el a sorsát egy felsült autokrata. Tehát, amikor a hadsereg visszautasítsa a parancsát, a tömegek már nem félnek tőle, és mondjuk, Nyikolaj Patrusev, a Nemzetbiztonsági Tanács KGB-nél kiképzett feje egy éjszaka feltűnik az elnöki palota folyosóján.

Moszkva három lehetőség közül választhat, de mindegyik roppant kockázatos, bár egy pár hétig még lehet halogatni a döntést, ám a Nyugatnak már most meg kell tennie a kellő előkészületeket, merthogy az államfő a gazdaság és a társadalom teljes mozgósítását rendelheti el. Behív kétmillió tartalékost, gyárakat állít rá a lőszerek előállítására. Ehhez azonban idő kell, és egy csomó nyugati alkatrész már nem áll rendelkezésre, és összeomolhat a Putyin népszerűsége

tömegpusztító eszközök bevetésével fenyegethet, sőt, akár még fel is robbanthat harcászati atomfegyvert. Ez a legőrültebb eshetőség, mert egyesíti a világot önmagával szemben, de nem nyeri meg a háborút, viszont nagy valószínűséggel nemzetközi összefogást hív életre a politikus megbuktatására
visszavonulhat, tűzszünetet ajánlhat fel, hogy felkészüljön az újabb támadásra. De az oroszoknak derengeni kezdene, hogy legyőzték őket, és hogy ez sokba kerül nekik. Az elnök ily módon igencsak sebezhetővé válna.

A demokratikus közösség úgy tudná megelőzni a sorkötelesek tömeges behívását, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétavetőket, illetve főként német támadó harckocsikat küld a minél gyorsabb ukrán győzelem érdekében. Ez lenne a legjobb módja Putyin megfutamításának, de úgy, hogy a politikus legalább valamennyire megőrizze a látszatot.

Mindenesetre a Kremlben, annál a hosszú asztalnál jelenleg ül egy ember, akinek romokban a tervei, így lassan rákényszerül, hogy nagyobb kockázatba menjen bele – mutat rá William Hague a The Timesban.

Már a háború elején is írtam erről (jó csak nem így😊 ):
Az amerikaiaknál fizetős szolgálat van, ha ott azt mondják ide mész, melóként fogják fel, meg aztán megtámogatják némi propagandával (most, hogy igaz vagy nem ezeket nem érdekli), megy és harcol.
A 2. vh-s német katonákat előtte fanatizálták 10 éven át, iszonyatosan jó morállal estek neki az ellenségnek, 39-41 között mindenkit megbasztak akik eléjük kerültek. Ha nincs amerikai segítség Anglia és a ruszkik és megvannak.
Az ukránok védik a hazát, persze, hogy a legutolsó ember is harcol.
Az első kettőnél is, de talán most már a 3. esetben is elég fejlett technika áll rendelkezésre, illetve az ukránoknak nagy segítségnek adnak a NATO felderítők.
Ezzel szemben az orosznak semmi kedve nincs harcolni, igazándiból nincs miért. Ráadásul én azt hittem, hogy megvan azért a létszámbeli és a technikai fölényük, de nincs. Valamit nagyon elkottáztak az oroszok.
Egyébként remélem az ukránoknak lesz annyi eszük hogy megállnak az orosz határnál, mert ahogy most zajlanak az események, simán továbbmehetnének.
És akkor most itt egy durva lehetőség: azt látjuk, hogy Viktor mennyire geci volt velük, tudom, hogy Nato ország vagyunk, de képzeljük el, hogy az ukrán haderő megindulna Nyugatnak. Elég geci volt velük Viktor, ha nem 2022-t írnánk, én simán kinézném az ukránokból.

El. Fogyott. A. Levegő.

Erdoğan szerint a megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a Krímet is
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint az Oroszország által megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a 2014-ben annektált Krímet is, olvasható a török elnökkel készített interjú leiratában.

„Ha Ukrajnában békét akarnak, akkor a megszállt területek visszaadásának kérdése lesz igazán fontos. Ez el is várható. Ezt akarják, Putyin tett is lépéseket, mi is tettünk lépéseket. A megszállt területeket vissza fogják adni Ukrajnának” – idézi a Guardian. Erdoğan a Krímre vonatkozó konkrét kérdésre így válaszolt:

„2014 óta beszélünk erről a kérdésről kedves barátommal, Putyinnal, és kértük is ezt tőle. Arra kértük, hogy adja vissza a Krímet jogos tulajdonosainak, de sajnos ebben nem történt előrelépés”.

Az interjúban Erdoğan azt mondta, hogy „semmilyen invázió nem igazolható”, de diplomatikus maradt, amikor arról kérdezték, vajon Putyin elszámította-e magát: „Egyetlen vezető sem ismerné be utólag, hogy hibázott. Senki sem fogja azt mondani, hogy igen, hibát követtem el ... A vezetőknek nagyon nehéz visszakozniuk.”

Szóval ott tartunk, hogy már Erdogan is elég nyíltan megüzente, hogy Vladimir körül tényleg elfogy a levegő.
Gyurma Pappa

Btw, a dagadt, vagy a seggighomlok mikor fog ilyet nyilatkozni?😀 Hogy esetleg kitakarodhatnának a ruszkik Ukrajnából? | a kérdés költői, mivel ezek mindent az orosz győzelemre tettek fel. |

 www.portfolio.hu/global/20220920/durva-torvenyeket-vertek-at-a-duman-nagyon-ugy-nez-ki-hogy-mozgositasra-keszul-oroszorszag-567941
ennek nem most lesz vége...
NB2

"3-10 éves börtönbüntetésre és kényszermunkára számíthatnak azok, akik leteszik a fegyvert és megadják magukat az ellenséges erőknek,"

ez így ebben a formában megkockáztatom, hogy háborús bűncselekmény.
Amadeus

rosszul kockactatod

Lymannál tegnap sikerült foszforozni, én nem tudom, hogy ennyire közel a saját állásokhoz mekkora kibaszott baromság
... vaagy nincsenek saját állások
Gróf de sutianap

Ha nincsenek saját állások, akkor kb. összeomlott a luhanszki front.
Amadeus

Azt mondták, ha megvan Lyman akkor kb ez a helyzet.

Idézve a 444-es cikkből, amit lentebb bemásoltam: "A megfutamodott orosz alakulatok hevenyészett védvonalai mögött nincs semmilyen bevethető stratégiai tartalék. Vagyis ha az ukránok megint áttörik itt a védelmet – és hétfő délután úgy tűnik, hogy már vagy áttörték vagy hamarosan áttörik – , megnyílik előttük az út Luhanszk megye északi, jellemzően mezőgazdasági, vagyis kisebb falvakkal teli részén, ahol ismét nagy tempót diktálva szabadíthatnának fel jelentős területeket."

Lymannál tegnap sikerült foszforozni, én nem tudom, hogy ennyire közel a saját állásokhoz mekkora kibaszott baromság
... vaagy nincsenek saját állások
Gróf de sutianap

Ha nincsenek saját állások, akkor kb. összeomlott a luhanszki front.

Lymannál tegnap sikerült foszforozni, én nem tudom, hogy ennyire közel a saját állásokhoz mekkora kibaszott baromság
... vaagy nincsenek saját állások

 www.portfolio.hu/global/20220920/durva-torvenyeket-vertek-at-a-duman-nagyon-ugy-nez-ki-hogy-mozgositasra-keszul-oroszorszag-567941
ennek nem most lesz vége...
NB2

Nagyon kevés értelme van propagandán kívül. Lecsuknak majd pár száz szerencsétlent, és az lesz az indok, hogy ő miattuk vesztették el a háborút.
Gyurma Pappa

A pár száz szerencsétlen meg szabadulása után jobb eséllyel indul csajozási fronton, mert a korosztályából szép számmal lesznek halottak meg féllábúak.

 www.portfolio.hu/global/20220920/durva-torvenyeket-vertek-at-a-duman-nagyon-ugy-nez-ki-hogy-mozgositasra-keszul-oroszorszag-567941
ennek nem most lesz vége...
NB2

Nagyon kevés értelme van propagandán kívül. Lecsuknak majd pár száz szerencsétlent, és az lesz az indok, hogy ő miattuk vesztették el a háborút.

 www.portfolio.hu/global/20220920/durva-torvenyeket-vertek-at-a-duman-nagyon-ugy-nez-ki-hogy-mozgositasra-keszul-oroszorszag-567941
ennek nem most lesz vége...
NB2

"3-10 éves börtönbüntetésre és kényszermunkára számíthatnak azok, akik leteszik a fegyvert és megadják magukat az ellenséges erőknek,"

ez így ebben a formában megkockáztatom, hogy háborús bűncselekmény.

Amúgy beszélgettem egy csávóval, aki szegről végről ukrán is meg orosz is és a tetejébe félig magyar, ő találta azt mondani, hogy azért nem tartja reálisnak a mozgósítást, mert iszonyú logisztikát igényel - mindenkit összeterelni, felfegyverezni, kiképezni, stb. -, ami nincs - már - meg orosz oldalon. Pl. a VDV (ejtőernyős alakulatok) esetében a kiképzőket is ledobták Hosztomelnél februárban, meg is haltak.

Max puska nélkül kihajtják őket a frontra, de annak meg semmi értelme. Nagyon nagy ütemvesztésben vannak az oroszok. Arról nem beszélve, hogy ebből az "orosz" területeken - értsd: Moszkva, Pétervár - lehet még kurva nagy balhé, mert eddig ugye csecsenek, burjátok, meg ilyenek hullottak főleg.

 www.portfolio.hu/global/20220920/durva-torvenyeket-vertek-at-a-duman-nagyon-ugy-nez-ki-hogy-mozgositasra-keszul-oroszorszag-567941
ennek nem most lesz vége...

El. Fogyott. A. Levegő.

Erdoğan szerint a megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a Krímet is
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint az Oroszország által megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a 2014-ben annektált Krímet is, olvasható a török elnökkel készített interjú leiratában.

„Ha Ukrajnában békét akarnak, akkor a megszállt területek visszaadásának kérdése lesz igazán fontos. Ez el is várható. Ezt akarják, Putyin tett is lépéseket, mi is tettünk lépéseket. A megszállt területeket vissza fogják adni Ukrajnának” – idézi a Guardian. Erdoğan a Krímre vonatkozó konkrét kérdésre így válaszolt:

„2014 óta beszélünk erről a kérdésről kedves barátommal, Putyinnal, és kértük is ezt tőle. Arra kértük, hogy adja vissza a Krímet jogos tulajdonosainak, de sajnos ebben nem történt előrelépés”.

Az interjúban Erdoğan azt mondta, hogy „semmilyen invázió nem igazolható”, de diplomatikus maradt, amikor arról kérdezték, vajon Putyin elszámította-e magát: „Egyetlen vezető sem ismerné be utólag, hogy hibázott. Senki sem fogja azt mondani, hogy igen, hibát követtem el ... A vezetőknek nagyon nehéz visszakozniuk.”

Szóval ott tartunk, hogy már Erdogan is elég nyíltan megüzente, hogy Vladimir körül tényleg elfogy a levegő.
Gyurma Pappa

nem láttad a videot, ahogy karonfogva betamogatja Vladot vmi torzsi ulesre? mindent elmond arrol, hogy mi van vele.
csebi

nem nézek ilyeneket

diplomáciát olvasok 😉
Gyurma Pappa

azt hittem h mar regen elolvastad Kissinger muvet.
csebi

Természetesen. Angolul. De egyébként untam.
Gyurma Pappa

en is. marmint angolul is meg untam is (lehet azert mert elkepesztoen hypoltak nekem pont elotte).

„Az orosz erők folytatják értelmetlen támadó műveleteiket Donyeck városa és Bahmut körül, ahelyett, hogy a folyamatosan előrenyomuló ukrán ellentámadás ellen védekeznének” – fogalmazott a műfajban szokatlan maró gúnnyal szombat éjszaka publikált elemzésében az Institute for the Study of War (ISW). Úgy tűnik ugyanis, hogy a még mozgósítható tartalékaikat az ISW érzékletes megfogalmazásában „érzelmileg fontos” Donyeck környéki falvak elfoglalására dobták be ahelyett, hogy megerősítenék védvonalaikat az Oszkil folyó mentén a harkivi front összeomlása után.

Márpedig egyrészt Donyeck és Bahmut körül aligha van lehetőségük olyan szintű áttörésre, amely feltartóztathatná az ukrán ellentámadásokat Herszonban és Harkivban, másrészt a front legészakibb szegmensében jelenleg az Oszkil folyó tartja csak vissza a hetven kilométernyi előretörés után ellátási útvonalait rendező, a rohamban kifáradt csapatait pihentető ukrán hadsereget. Sőt, hétfő délutáni hírek szerint az ukrán csapatok már átlépték az Oszkilt is.

A megfutamodott orosz alakulatok hevenyészett védvonalai mögött nincs semmilyen bevethető stratégiai tartalék. Vagyis ha az ukránok megint áttörik itt a védelmet – és hétfő délután úgy tűnik, hogy már vagy áttörték vagy hamarosan áttörik – , megnyílik előttük az út Luhanszk megye északi, jellemzően mezőgazdasági, vagyis kisebb falvakkal teli részén, ahol ismét nagy tempót diktálva szabadíthatnának fel jelentős területeket.

Ezen a frontszakaszon lényegében egyedül Limannál fejtenek ki komolyabb ellenállást az oroszok, de helyzetüket nehezíti, hogy az ukrán erők a várostól nyugatra és délre is átkeltek a Donyec folyón, valamint Kupjanszknál és Borovánál az Oszkilon is, elvágva a Limant védő alakulatok utánpótlási vonalait. Márpedig ha Liman elesik, Szeverodoneck felé is megnyílik az út, és Ukrajna még azt a luhanszki várost is felszabadíthatja, amit az oroszok a nyáron mindent egy lapra feltéve másfél hónapos ostrom árán tudtak csak bevenni.

Az a csata, bár végül orosz győzelemmel zárult, stratégiai szempontból egyre nyilvánvalóbban ukrán siker volt. Sikerült feltartóztatni az orosz erőket, hogy beérkezhessenek azok a nyugati fegyverszállítmányok, amelyeknek aztán döntő jelentőségük volt a mostani kétirányú ukrán ellentámadásban.


Sajna mint minden háborús cucc, ez is körös, de ennyit betudtam másolni.

 444.hu/2022/09/19/a-fene-se-erti-hogy-mit-csinalnak-epp-az-oroszok-ukrajnaban

Szerkesztette: Brouwerij van de Vrij

El. Fogyott. A. Levegő.

Erdoğan szerint a megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a Krímet is
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint az Oroszország által megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a 2014-ben annektált Krímet is, olvasható a török elnökkel készített interjú leiratában.

„Ha Ukrajnában békét akarnak, akkor a megszállt területek visszaadásának kérdése lesz igazán fontos. Ez el is várható. Ezt akarják, Putyin tett is lépéseket, mi is tettünk lépéseket. A megszállt területeket vissza fogják adni Ukrajnának” – idézi a Guardian. Erdoğan a Krímre vonatkozó konkrét kérdésre így válaszolt:

„2014 óta beszélünk erről a kérdésről kedves barátommal, Putyinnal, és kértük is ezt tőle. Arra kértük, hogy adja vissza a Krímet jogos tulajdonosainak, de sajnos ebben nem történt előrelépés”.

Az interjúban Erdoğan azt mondta, hogy „semmilyen invázió nem igazolható”, de diplomatikus maradt, amikor arról kérdezték, vajon Putyin elszámította-e magát: „Egyetlen vezető sem ismerné be utólag, hogy hibázott. Senki sem fogja azt mondani, hogy igen, hibát követtem el ... A vezetőknek nagyon nehéz visszakozniuk.”

Szóval ott tartunk, hogy már Erdogan is elég nyíltan megüzente, hogy Vladimir körül tényleg elfogy a levegő.
Gyurma Pappa

nem láttad a videot, ahogy karonfogva betamogatja Vladot vmi torzsi ulesre? mindent elmond arrol, hogy mi van vele.
csebi

nem nézek ilyeneket

diplomáciát olvasok 😉
Gyurma Pappa

azt hittem h mar regen elolvastad Kissinger muvet.
csebi

Természetesen. Angolul. De egyébként untam.

El. Fogyott. A. Levegő.

Erdoğan szerint a megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a Krímet is
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint az Oroszország által megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a 2014-ben annektált Krímet is, olvasható a török elnökkel készített interjú leiratában.

„Ha Ukrajnában békét akarnak, akkor a megszállt területek visszaadásának kérdése lesz igazán fontos. Ez el is várható. Ezt akarják, Putyin tett is lépéseket, mi is tettünk lépéseket. A megszállt területeket vissza fogják adni Ukrajnának” – idézi a Guardian. Erdoğan a Krímre vonatkozó konkrét kérdésre így válaszolt:

„2014 óta beszélünk erről a kérdésről kedves barátommal, Putyinnal, és kértük is ezt tőle. Arra kértük, hogy adja vissza a Krímet jogos tulajdonosainak, de sajnos ebben nem történt előrelépés”.

Az interjúban Erdoğan azt mondta, hogy „semmilyen invázió nem igazolható”, de diplomatikus maradt, amikor arról kérdezték, vajon Putyin elszámította-e magát: „Egyetlen vezető sem ismerné be utólag, hogy hibázott. Senki sem fogja azt mondani, hogy igen, hibát követtem el ... A vezetőknek nagyon nehéz visszakozniuk.”

Szóval ott tartunk, hogy már Erdogan is elég nyíltan megüzente, hogy Vladimir körül tényleg elfogy a levegő.
Gyurma Pappa

nem láttad a videot, ahogy karonfogva betamogatja Vladot vmi torzsi ulesre? mindent elmond arrol, hogy mi van vele.
csebi

nem nézek ilyeneket

diplomáciát olvasok 😉
Gyurma Pappa

azt hittem h mar regen elolvastad Kissinger muvet.

El. Fogyott. A. Levegő.

Erdoğan szerint a megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a Krímet is
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint az Oroszország által megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a 2014-ben annektált Krímet is, olvasható a török elnökkel készített interjú leiratában.

„Ha Ukrajnában békét akarnak, akkor a megszállt területek visszaadásának kérdése lesz igazán fontos. Ez el is várható. Ezt akarják, Putyin tett is lépéseket, mi is tettünk lépéseket. A megszállt területeket vissza fogják adni Ukrajnának” – idézi a Guardian. Erdoğan a Krímre vonatkozó konkrét kérdésre így válaszolt:

„2014 óta beszélünk erről a kérdésről kedves barátommal, Putyinnal, és kértük is ezt tőle. Arra kértük, hogy adja vissza a Krímet jogos tulajdonosainak, de sajnos ebben nem történt előrelépés”.

Az interjúban Erdoğan azt mondta, hogy „semmilyen invázió nem igazolható”, de diplomatikus maradt, amikor arról kérdezték, vajon Putyin elszámította-e magát: „Egyetlen vezető sem ismerné be utólag, hogy hibázott. Senki sem fogja azt mondani, hogy igen, hibát követtem el ... A vezetőknek nagyon nehéz visszakozniuk.”

Szóval ott tartunk, hogy már Erdogan is elég nyíltan megüzente, hogy Vladimir körül tényleg elfogy a levegő.
Gyurma Pappa

nem láttad a videot, ahogy karonfogva betamogatja Vladot vmi torzsi ulesre? mindent elmond arrol, hogy mi van vele.
csebi

nem nézek ilyeneket

diplomáciát olvasok 😉

El. Fogyott. A. Levegő.

Erdoğan szerint a megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a Krímet is
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint az Oroszország által megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a 2014-ben annektált Krímet is, olvasható a török elnökkel készített interjú leiratában.

„Ha Ukrajnában békét akarnak, akkor a megszállt területek visszaadásának kérdése lesz igazán fontos. Ez el is várható. Ezt akarják, Putyin tett is lépéseket, mi is tettünk lépéseket. A megszállt területeket vissza fogják adni Ukrajnának” – idézi a Guardian. Erdoğan a Krímre vonatkozó konkrét kérdésre így válaszolt:

„2014 óta beszélünk erről a kérdésről kedves barátommal, Putyinnal, és kértük is ezt tőle. Arra kértük, hogy adja vissza a Krímet jogos tulajdonosainak, de sajnos ebben nem történt előrelépés”.

Az interjúban Erdoğan azt mondta, hogy „semmilyen invázió nem igazolható”, de diplomatikus maradt, amikor arról kérdezték, vajon Putyin elszámította-e magát: „Egyetlen vezető sem ismerné be utólag, hogy hibázott. Senki sem fogja azt mondani, hogy igen, hibát követtem el ... A vezetőknek nagyon nehéz visszakozniuk.”

Szóval ott tartunk, hogy már Erdogan is elég nyíltan megüzente, hogy Vladimir körül tényleg elfogy a levegő.
Gyurma Pappa

nem láttad a videot, ahogy karonfogva betamogatja Vladot vmi torzsi ulesre? mindent elmond arrol, hogy mi van vele.

El. Fogyott. A. Levegő.

Erdoğan szerint a megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a Krímet is
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint az Oroszország által megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a 2014-ben annektált Krímet is, olvasható a török elnökkel készített interjú leiratában.

„Ha Ukrajnában békét akarnak, akkor a megszállt területek visszaadásának kérdése lesz igazán fontos. Ez el is várható. Ezt akarják, Putyin tett is lépéseket, mi is tettünk lépéseket. A megszállt területeket vissza fogják adni Ukrajnának” – idézi a Guardian. Erdoğan a Krímre vonatkozó konkrét kérdésre így válaszolt:

„2014 óta beszélünk erről a kérdésről kedves barátommal, Putyinnal, és kértük is ezt tőle. Arra kértük, hogy adja vissza a Krímet jogos tulajdonosainak, de sajnos ebben nem történt előrelépés”.

Az interjúban Erdoğan azt mondta, hogy „semmilyen invázió nem igazolható”, de diplomatikus maradt, amikor arról kérdezték, vajon Putyin elszámította-e magát: „Egyetlen vezető sem ismerné be utólag, hogy hibázott. Senki sem fogja azt mondani, hogy igen, hibát követtem el ... A vezetőknek nagyon nehéz visszakozniuk.”

Szóval ott tartunk, hogy már Erdogan is elég nyíltan megüzente, hogy Vladimir körül tényleg elfogy a levegő.

There we go, the Russian central elections committee said "everything is ready" for the L/DPR referendums. Observers from "friendly" countries will be invited. The referendum will be held electronically. No date has yet been given, however.

😃

Ésik szépen megírtam, hogy ne nekem kelljen:

Ararat Mirzoyan örmény külügyminiszter New Yorkban van az ENSZ közgyűlésén. Nem meglepő módon találkozott a görög és a ciprusi külügyminiszterrel, akikkel az örmény-görög-ciprusi (tehát a törökök elleni) együttműködésről tárgyaltak. Ennél fontosabb, hogy szintén New Yorkban van Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter is.
Ők ma találkoznak és nyilván az kiújult örmény-azeri konfliktus lehűtése lesz a téma. Az örmény-azeri szembenállás tárgyalása posztok sorát követelné meg, rövid lényegként legyen elég annyi, hogy volt egy milliós nagyságrendű népirtás, amelyet az Oszmán Birodalom (benne a törökkel közeli rokon nyelvet beszélő, muszlim azeriekkel) követett el az örmények ellen. Azóta az örmények nyilván nem barátai sem Törökországnk, sem Azerbajdzsánnak. Amíg volt Szovjetunió, addig ez a feszültség el volt nyomva, de amint nem volt szovjetunió, azonnal háború tört ki a Hegyi Karabah nevű területért.
Természetesen az örmények legfontosabb szövetségese Oroszország lett, mivel Törökország, a térség másik nagyhatalma a testvéri (és jelentős gázmezőkön ülő) azerieket támogatja.
Na ezért érdekes, hogy a mai találkozó házigazdája…Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Mindezt egy nappal azután, hogy Nancy Pelosi amerikai alsóházi elnök, aki úgy tűnik újabban a balhés külügyi látogatásokra kapott rá, Jerevánban járt és kemény szavakkal illette az azerieket.
A dolog azért érdekes, mert ennek a békítóshownak a házigazdája Szergej Lavrov kellene hogy legyen. De nem ő az, mivel a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, az “orosz NATO” pont semmit nem tudott tenni azért, hogy Azerbajdzsánt a további provokációtól elijessze.
Az örmények, rövid időn belül belátták, hogy itt Alijev és Erdogan leállítását egyvalakitől várhatják: Joe Bidentől. Talán nem kell részletezni, hogy mekkora arcvesztés ez Putyinnak, gyakorlatilag a Kaukázustól délre eső területek így kikerülnek az orosz érdekszférából.
Közben az üzbegisztáni Szamarkandban is zajlik az élet, ugyanis itt a Sanghaji Együttműködési Szervezet (nagy ázsiai érdekegyeztető fórum, ami szeretne ennél több lenni) csúcstalálkozója van, aholis Hszi Csin-ping aláírt egy demostmártényleg egyezményt Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal, hogy demostmártényleg vasutat építenek a Fergána-völgyön keresztül. A Fergána-völgy hagyományosan a Selyemút legveszélyesebb része. Akik a Lop-Nór és a Takla-Makán sivatagát túlélték, hegyekhez érnek. Kb. mindegy merre mennek. Itt van a Hindukus, a Pamír, a Tien San hegység. Hágókon kell átmenni, de aki átkelt, az megérkezik a hegyek által körülzárt, védett, zöldellő Fergána-medencébe…amelyet hagyományosan különböző hadurak uralnak, és jól megsarcolják a kereskedőket.
Most sincs ez másként, a kínai nyomulás (ami egy olyan vasútvonalat eredményezne, amely sehol se fut orosz területen, a *sztánok után Iránon és Törökországon át érkezik Európába) a selyemút újjáélesztésének fontos eleme. Kína pontosan tudja, hogy a 6-7000 méteres hegyek között nem lehet dominálni, ott pénzelni kell. Tudják ezt a tadzsikok is, akik vidám határmenti háborúskodásba kezdtek a kirgizekkel. Ennek a részleteivel senkit nem untatok, mert térképpel a kézben is nehéz követni. A rövid lényeg az, hogy ezek a határok nagyrészt hegyekben vannak. Az egyenes és jó határvonalak húzását megnehezíti egy-egy hat-hétezer magas hegycsúcs, az, hogy az “üzbég” a “kirgiz” és a “tádzsik” jól hangzik innen, mint népnév, de ezen belül n+1 számú törzs, helyi hadúr van, ezeknek hagyományos szállásterületei, legelői stb. Semmivel se kevésbé bonyolult, mint a szintén errefelé található Afganisztán, amelynek egyébként északi részében tádzsikok élnek. Mellesleg a tádzsik nyelv a fárszi nyelvnek a Szászánida Birodalomban beszélt változatából származik, akárcsak az Afganisztánban széles körben beszéld dari. Valahol ezekben a hegyekben húzódik az a határ, ameddig felért a hellén majd a perzsa hatás, a tádzsikok tehát a fárszi egyik változatát beszéli, az üzbégek és a kirgizek meg türkök. A Selyemút ezen szakaszának a gazdag kultúráját ez a határ (plusz a kínai befolyás) adta. Nade hagyjuk is, mielőtt belebonyolodok Stein Aurélba, az innen még északkeletre található Tarim-medencébe, a tokhárokba, a kentum-szatem izoglossza elméletének meghaladásába, és más hasonlóan érdekes dolgokba, amelyekből csak annyi érdekes most, hogy ezen a környéken minden hegy és völgy birtoklásáért már bőven időszámításunk előtt is különböző birodalmak háborúztak.
Számunkra a lényeg az, hogy Putyin itt is csak telefonálgatni tud, ám Kína ugrásra készen várja, hogy átvegye a helyi békecsináló szerepét (ebbe kissé azért belerondít, hogy a határ másik oldalán levő ujgurok a kirgizek és üzbégek közeli rokonai, dehát biznisz iz biznisz).
Az ukrajnai orosz agresszió tehát rögtön két fronton is azt eredményezte, hogy új “baráti nagyhatalmak” tűntek fel a színen, akik nagyon szívesen vállalják a kirobbant konfliktusok kezelését.
Közben az oroszok műholdképek szerint Szentpétervár környékéről kezdik a nélkülözhető légvédelmi rakétákat Ukrajnába szállítani. Szentpétervár (és Kalinyingrád) helyzete stratégiai szempontból kényes. Egy hete egy német tábornok még arról delirált, hogy itt az oroszok akár új frontot is nyithatnak, most épp ott tartunk, hogy az itt állomásozó jól tartott, jól öltöztetett, jól felszerelt elit alakulatok felszerelését elkezdi felemészteni az ukrán front. Mindezt úgy, hogy az északon, a finn-norvég-orosz határ közelében levő Pecsengában állomásozó, kb. legendás státuszú elitalakulat már jó ideje felmorzsolódott Ukrajnában. A finnek nem véletlenül lépnek be simán a NATO-ba.
Jelenleg tehát az a helyzet, hogy Oroszország az összes kényes határvidékén meggyengült katonailag, és minden olyan ország (Finnország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, .Üzbegisztán, Tadzsikisztán) akik eddig bizonyos dolgokat nem tettek meg az orosz fenyegetés hatására, azonnal elkezdték próbálgatni a mozgásterüket. Nyilván a finnek és a tádzsikok nem ugyanolyanok, van ahol a diplomácia a fő eszköz, van ahol egy jó kis határmenti csata.
Mindezt azért, hogy a Dnyepr nyugati partján egy teljesen klasszikus sztálingrádi helyzetben ragadt erőket támogassanak, illetve laposra ágyúzott, gadasági jelentőségükben már előtte is Kazincbarcikára vagy Komlóra emlékeztető településekért harcoljanak.
Hát nem csodásan ráéreztünk megint a győztesre?

Gyurma Pappa

Mi nem vesszük észre, ha döglött lovon ülünk. Lovasnemzet, azt mégse.

Ésik szépen megírtam, hogy ne nekem kelljen:

Ararat Mirzoyan örmény külügyminiszter New Yorkban van az ENSZ közgyűlésén. Nem meglepő módon találkozott a görög és a ciprusi külügyminiszterrel, akikkel az örmény-görög-ciprusi (tehát a törökök elleni) együttműködésről tárgyaltak. Ennél fontosabb, hogy szintén New Yorkban van Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter is.
Ők ma találkoznak és nyilván az kiújult örmény-azeri konfliktus lehűtése lesz a téma. Az örmény-azeri szembenállás tárgyalása posztok sorát követelné meg, rövid lényegként legyen elég annyi, hogy volt egy milliós nagyságrendű népirtás, amelyet az Oszmán Birodalom (benne a törökkel közeli rokon nyelvet beszélő, muszlim azeriekkel) követett el az örmények ellen. Azóta az örmények nyilván nem barátai sem Törökországnk, sem Azerbajdzsánnak. Amíg volt Szovjetunió, addig ez a feszültség el volt nyomva, de amint nem volt szovjetunió, azonnal háború tört ki a Hegyi Karabah nevű területért.
Természetesen az örmények legfontosabb szövetségese Oroszország lett, mivel Törökország, a térség másik nagyhatalma a testvéri (és jelentős gázmezőkön ülő) azerieket támogatja.
Na ezért érdekes, hogy a mai találkozó házigazdája…Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Mindezt egy nappal azután, hogy Nancy Pelosi amerikai alsóházi elnök, aki úgy tűnik újabban a balhés külügyi látogatásokra kapott rá, Jerevánban járt és kemény szavakkal illette az azerieket.
A dolog azért érdekes, mert ennek a békítóshownak a házigazdája Szergej Lavrov kellene hogy legyen. De nem ő az, mivel a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, az “orosz NATO” pont semmit nem tudott tenni azért, hogy Azerbajdzsánt a további provokációtól elijessze.
Az örmények, rövid időn belül belátták, hogy itt Alijev és Erdogan leállítását egyvalakitől várhatják: Joe Bidentől. Talán nem kell részletezni, hogy mekkora arcvesztés ez Putyinnak, gyakorlatilag a Kaukázustól délre eső területek így kikerülnek az orosz érdekszférából.
Közben az üzbegisztáni Szamarkandban is zajlik az élet, ugyanis itt a Sanghaji Együttműködési Szervezet (nagy ázsiai érdekegyeztető fórum, ami szeretne ennél több lenni) csúcstalálkozója van, aholis Hszi Csin-ping aláírt egy demostmártényleg egyezményt Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal, hogy demostmártényleg vasutat építenek a Fergána-völgyön keresztül. A Fergána-völgy hagyományosan a Selyemút legveszélyesebb része. Akik a Lop-Nór és a Takla-Makán sivatagát túlélték, hegyekhez érnek. Kb. mindegy merre mennek. Itt van a Hindukus, a Pamír, a Tien San hegység. Hágókon kell átmenni, de aki átkelt, az megérkezik a hegyek által körülzárt, védett, zöldellő Fergána-medencébe…amelyet hagyományosan különböző hadurak uralnak, és jól megsarcolják a kereskedőket.
Most sincs ez másként, a kínai nyomulás (ami egy olyan vasútvonalat eredményezne, amely sehol se fut orosz területen, a *sztánok után Iránon és Törökországon át érkezik Európába) a selyemút újjáélesztésének fontos eleme. Kína pontosan tudja, hogy a 6-7000 méteres hegyek között nem lehet dominálni, ott pénzelni kell. Tudják ezt a tadzsikok is, akik vidám határmenti háborúskodásba kezdtek a kirgizekkel. Ennek a részleteivel senkit nem untatok, mert térképpel a kézben is nehéz követni. A rövid lényeg az, hogy ezek a határok nagyrészt hegyekben vannak. Az egyenes és jó határvonalak húzását megnehezíti egy-egy hat-hétezer magas hegycsúcs, az, hogy az “üzbég” a “kirgiz” és a “tádzsik” jól hangzik innen, mint népnév, de ezen belül n+1 számú törzs, helyi hadúr van, ezeknek hagyományos szállásterületei, legelői stb. Semmivel se kevésbé bonyolult, mint a szintén errefelé található Afganisztán, amelynek egyébként északi részében tádzsikok élnek. Mellesleg a tádzsik nyelv a fárszi nyelvnek a Szászánida Birodalomban beszélt változatából származik, akárcsak az Afganisztánban széles körben beszéld dari. Valahol ezekben a hegyekben húzódik az a határ, ameddig felért a hellén majd a perzsa hatás, a tádzsikok tehát a fárszi egyik változatát beszéli, az üzbégek és a kirgizek meg türkök. A Selyemút ezen szakaszának a gazdag kultúráját ez a határ (plusz a kínai befolyás) adta. Nade hagyjuk is, mielőtt belebonyolodok Stein Aurélba, az innen még északkeletre található Tarim-medencébe, a tokhárokba, a kentum-szatem izoglossza elméletének meghaladásába, és más hasonlóan érdekes dolgokba, amelyekből csak annyi érdekes most, hogy ezen a környéken minden hegy és völgy birtoklásáért már bőven időszámításunk előtt is különböző birodalmak háborúztak.
Számunkra a lényeg az, hogy Putyin itt is csak telefonálgatni tud, ám Kína ugrásra készen várja, hogy átvegye a helyi békecsináló szerepét (ebbe kissé azért belerondít, hogy a határ másik oldalán levő ujgurok a kirgizek és üzbégek közeli rokonai, dehát biznisz iz biznisz).
Az ukrajnai orosz agresszió tehát rögtön két fronton is azt eredményezte, hogy új “baráti nagyhatalmak” tűntek fel a színen, akik nagyon szívesen vállalják a kirobbant konfliktusok kezelését.
Közben az oroszok műholdképek szerint Szentpétervár környékéről kezdik a nélkülözhető légvédelmi rakétákat Ukrajnába szállítani. Szentpétervár (és Kalinyingrád) helyzete stratégiai szempontból kényes. Egy hete egy német tábornok még arról delirált, hogy itt az oroszok akár új frontot is nyithatnak, most épp ott tartunk, hogy az itt állomásozó jól tartott, jól öltöztetett, jól felszerelt elit alakulatok felszerelését elkezdi felemészteni az ukrán front. Mindezt úgy, hogy az északon, a finn-norvég-orosz határ közelében levő Pecsengában állomásozó, kb. legendás státuszú elitalakulat már jó ideje felmorzsolódott Ukrajnában. A finnek nem véletlenül lépnek be simán a NATO-ba.
Jelenleg tehát az a helyzet, hogy Oroszország az összes kényes határvidékén meggyengült katonailag, és minden olyan ország (Finnország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, .Üzbegisztán, Tadzsikisztán) akik eddig bizonyos dolgokat nem tettek meg az orosz fenyegetés hatására, azonnal elkezdték próbálgatni a mozgásterüket. Nyilván a finnek és a tádzsikok nem ugyanolyanok, van ahol a diplomácia a fő eszköz, van ahol egy jó kis határmenti csata.
Mindezt azért, hogy a Dnyepr nyugati partján egy teljesen klasszikus sztálingrádi helyzetben ragadt erőket támogassanak, illetve laposra ágyúzott, gadasági jelentőségükben már előtte is Kazincbarcikára vagy Komlóra emlékeztető településekért harcoljanak.
Hát nem csodásan ráéreztünk megint a győztesre?

 www.valaszonline.hu/2022/09/19/ukrajna-oroszorszag-haboru-osw-207-nap/

 telex.hu/kulfold/2022/09/19/kirgiz-tadzsik-fegyveres-konfliktusok-aldozatok-putyin-orosz-elnok rogton bekeltetne ofaszkalapsaga, most hogy nem tud kiket odakuldeni. Vicces valahol, hogy bekes, diplomaciai eszkozok hasznalatara szolit fel.

Szerkesztette: Brouwerij van de Vrij

Zsellértelkes Vrij

Ez mennyire komolyan veheto hir?
Azert ez mar jelenthet majd komoly belso feszultseget, hacsak a KGB-nek (vagy FSZB, tudomisen) nincs nagyobb befolyasa vagy kontrollja meg a katonasagon belul is.
Lúdas Solymi

A megromlott kapcsolat nem újdonság. Persze nem tudom, hogy a bejegyzés írója mit ért megromlott kapcsolaton pontosan. Mindenesetre már nyáron arról lehetett hallani, hogy Putyin a katonai felső vezetés feje fölött átnyúlva direktben irányítgatja az ukrán egységeket, és a döntéseket egy szűk tanácsadói körrel körülvéve hozza meg hozzá.

Szóval belső feszültség az már jó ideje van. Hogy ez mennyire tud hatni Putyin hatalmi helyzetére is, azt nem tudom, hogy tudja/sejti-e valaki. Ha megtörténik az elmozdítása, akkor valószínűleg utólag fogjuk megtudni. Ha megtörténik egyáltalán.