USA és a világ

 444.hu/2024/09/17/rejtely-hogyan-kerult-a-robbanoanyag-a-hezbollah-tobb-ezer-vadonatuj-szemelyhivojaba

Soha ne írd le a Moszadot.

Nos, talán az év legnagyobb meglepetése: Harris 4%-ra megközelítette Trumpot Iowaban. 2020-ban Trump 8%-kal nyert itt, Biden ellen 18%-kal vezetett. Ez egy olyan hír, amire senki nem számított. Ugye Iowa hozta az egyik legszigorúbb abortusz törvényt, de egyébként is a republikánus kormányzó igen mélyre nyomta az államot. Ráadásul állami hősük Caitlyn Clark likeolta Taylor Swift Kamala támogató posztját...

Vicc nélkül: ezzel csatatérré válhat Iowa is, ami elég rossz hír a Trump kampánynak, miközben a demokraták 3-szor annnyi pénzt szedtek össze.

Én eddig azt gondoltam képben vagyok, de most bezavarodtam.
Én úgy tudtam, hogy az USA-ban nem közvetlenül választanak elnököt, nem elnökre szavaz az ember, hanem elektorokra. Akik aztán elnököt választanak. Ebbe nem zavar bele ha a jelölt meghal pár nappal a választások előtt, mert az elektorok gyakorlatban bárkit választhatnak. Mi ebben a hiba?
Őszentsége Sobri Jóska

Nem bárkit, csak aki registered candidate. Na ilyenből van az aktuális állás szerint több, mint1200
Assurbanapli

Igen. De csak ennyi a kritérium.

Én eddig azt gondoltam képben vagyok, de most bezavarodtam.
Én úgy tudtam, hogy az USA-ban nem közvetlenül választanak elnököt, nem elnökre szavaz az ember, hanem elektorokra. Akik aztán elnököt választanak. Ebbe nem zavar bele ha a jelölt meghal pár nappal a választások előtt, mert az elektorok gyakorlatban bárkit választhatnak. Mi ebben a hiba?
Őszentsége Sobri Jóska

Nem bárkit, csak aki registered candidate. Na ilyenből van az aktuális állás szerint több, mint1200

Vagyis a választói akarat nem az elnök személyét illetően nyilvánul meg -mivel az USA-ban nem közvetlen elnökválasztás van, meg ha így is tűnik a kampány és a kommunikáció miatt-, hanem az elektorokéra.
Őszentsége Sobri Jóska

Az egész elektori rendszer arra hivatott, hogy a szövetségi államok népesség arányosan szólhassanak bele az elnök személyében. Amennyire én képben vagyok a fundamentalista alkotmányos állásponttal, sosem gondolta úgy az amerikai alkotmányozó többség, hogy az elektoroknak lehet szabad akaratuk, ezt tükrözi meglátásom szerint a SC döntése is.

Vagyis a választói akarat nem az elnök személyét illetően nyilvánul meg -mivel az USA-ban nem közvetlen elnökválasztás van, meg ha így is tűnik a kampány és a kommunikáció miatt-, hanem az elektorokéra.

Én eddig azt gondoltam képben vagyok, de most bezavarodtam.
Én úgy tudtam, hogy az USA-ban nem közvetlenül választanak elnököt, nem elnökre szavaz az ember, hanem elektorokra. Akik aztán elnököt választanak. Ebbe nem zavar bele ha a jelölt meghal pár nappal a választások előtt, mert az elektorok gyakorlatban bárkit választhatnak. Mi ebben a hiba?
Őszentsége Sobri Jóska

sztem ez inkább olyan mint egy népszavazás
hogy az adott állam eldönti hogy ő az adott jelöltet (pártot) támogatja
az elektorok pedig a választás eredményének megfeleően szavaznak utána
DE tudtommal ez nem kötelező (ugye ez lett volna trump trükkje is a kamu elektorokkal)
Negritis, a vajda

Ezért nem értem mit számít ha valaki meghal a választás előtt kicsivel.
Mondjuk Trumpot lelövik, Vance regisztrál, az elektorokat megválasztják, az elektorok meg ha repi többségűek megválasztják Vancet.
Azt akarom kidomborítani, hogy nem közvetlen elnökválasztás van, még ha az egész kampány, minden kommunikáció az elnökjelöltekről is szól.
Őszentsége Sobri Jóska

Olyanra volt már példa, hogy elektor a választói akarattal szembement?
Dzsokijuing

165 olyan elector volt aki masra szavazott, mint az allamaban gyoztes jelolt es az alelnoke. Oket amugy "hitetlen/hit nelkuli" electornak, faithless electornak nevezik. Rendszeresen vannak ilyenek (1-1), de valasztast meg nem "modositott" az ilyen szavazat, tobbnyire nem a masik nagy part jeloltjere valtanak.

A Supreme Court amugy ugy dontott korabban, hogy minden allam szabadon hozhat olyan jogszabalyok amik kotik az electorokat ahhoz, hogy az allamukban gyoztes felre szavazzanak. Vannak is ilyen jogszabalyok.

 en.wikipedia.org/wiki/Faithless_elector

Szerkesztette: undisputedly

Én eddig azt gondoltam képben vagyok, de most bezavarodtam.
Én úgy tudtam, hogy az USA-ban nem közvetlenül választanak elnököt, nem elnökre szavaz az ember, hanem elektorokra. Akik aztán elnököt választanak. Ebbe nem zavar bele ha a jelölt meghal pár nappal a választások előtt, mert az elektorok gyakorlatban bárkit választhatnak. Mi ebben a hiba?
Őszentsége Sobri Jóska

sztem ez inkább olyan mint egy népszavazás
hogy az adott állam eldönti hogy ő az adott jelöltet (pártot) támogatja
az elektorok pedig a választás eredményének megfeleően szavaznak utána
DE tudtommal ez nem kötelező (ugye ez lett volna trump trükkje is a kamu elektorokkal)
Negritis, a vajda

Ezért nem értem mit számít ha valaki meghal a választás előtt kicsivel.
Mondjuk Trumpot lelövik, Vance regisztrál, az elektorokat megválasztják, az elektorok meg ha repi többségűek megválasztják Vancet.
Azt akarom kidomborítani, hogy nem közvetlen elnökválasztás van, még ha az egész kampány, minden kommunikáció az elnökjelöltekről is szól.
Őszentsége Sobri Jóska

Olyanra volt már példa, hogy elektor a választói akarattal szembement?

Én eddig azt gondoltam képben vagyok, de most bezavarodtam.
Én úgy tudtam, hogy az USA-ban nem közvetlenül választanak elnököt, nem elnökre szavaz az ember, hanem elektorokra. Akik aztán elnököt választanak. Ebbe nem zavar bele ha a jelölt meghal pár nappal a választások előtt, mert az elektorok gyakorlatban bárkit választhatnak. Mi ebben a hiba?
Őszentsége Sobri Jóska

sztem ez inkább olyan mint egy népszavazás
hogy az adott állam eldönti hogy ő az adott jelöltet (pártot) támogatja
az elektorok pedig a választás eredményének megfeleően szavaznak utána
DE tudtommal ez nem kötelező (ugye ez lett volna trump trükkje is a kamu elektorokkal)
Negritis, a vajda

Ezért nem értem mit számít ha valaki meghal a választás előtt kicsivel.
Mondjuk Trumpot lelövik, Vance regisztrál, az elektorokat megválasztják, az elektorok meg ha repi többségűek megválasztják Vancet.
Azt akarom kidomborítani, hogy nem közvetlen elnökválasztás van, még ha az egész kampány, minden kommunikáció az elnökjelöltekről is szól.
Őszentsége Sobri Jóska

azért mert van egy határidő a regisztrálásra
Negritis, a vajda

De az nem módosulhat a haláleset miatt?
Őszentsége Sobri Jóska

 www.brookings.edu/articles/what-happens-if-a-presidential-candidate-cannot-take-office-due-to-death-or-incapacitation-before-january-2025/

ezt nézve a partyra dönti el ki a jelölt, csak a "név" az erősebb
viszont

If the Republican candidate dies or is incapacitated after the convention and before Election Day, the Republican National Committee (RNC) will meet to select a presidential candidate and/or vice-presidential candidate under Rule 9 of party rules.

(demokratáknál a dnc dönt)
gondolom ugyanez igaz a Green, Libertarian, ... pártokra is


(nem néztem vissza amit undy linkelt, de lehet hogy ő válaszolt már erre)

Szerkesztette: Negritis, a vajda

Én eddig azt gondoltam képben vagyok, de most bezavarodtam.
Én úgy tudtam, hogy az USA-ban nem közvetlenül választanak elnököt, nem elnökre szavaz az ember, hanem elektorokra. Akik aztán elnököt választanak. Ebbe nem zavar bele ha a jelölt meghal pár nappal a választások előtt, mert az elektorok gyakorlatban bárkit választhatnak. Mi ebben a hiba?
Őszentsége Sobri Jóska

sztem ez inkább olyan mint egy népszavazás
hogy az adott állam eldönti hogy ő az adott jelöltet (pártot) támogatja
az elektorok pedig a választás eredményének megfeleően szavaznak utána
DE tudtommal ez nem kötelező (ugye ez lett volna trump trükkje is a kamu elektorokkal)
Negritis, a vajda

Ezért nem értem mit számít ha valaki meghal a választás előtt kicsivel.
Mondjuk Trumpot lelövik, Vance regisztrál, az elektorokat megválasztják, az elektorok meg ha repi többségűek megválasztják Vancet.
Azt akarom kidomborítani, hogy nem közvetlen elnökválasztás van, még ha az egész kampány, minden kommunikáció az elnökjelöltekről is szól.
Őszentsége Sobri Jóska

azért mert van egy határidő a regisztrálásra
Negritis, a vajda

De az nem módosulhat a haláleset miatt?

Én eddig azt gondoltam képben vagyok, de most bezavarodtam.
Én úgy tudtam, hogy az USA-ban nem közvetlenül választanak elnököt, nem elnökre szavaz az ember, hanem elektorokra. Akik aztán elnököt választanak. Ebbe nem zavar bele ha a jelölt meghal pár nappal a választások előtt, mert az elektorok gyakorlatban bárkit választhatnak. Mi ebben a hiba?
Őszentsége Sobri Jóska

sztem ez inkább olyan mint egy népszavazás
hogy az adott állam eldönti hogy ő az adott jelöltet (pártot) támogatja
az elektorok pedig a választás eredményének megfeleően szavaznak utána
DE tudtommal ez nem kötelező (ugye ez lett volna trump trükkje is a kamu elektorokkal)
Negritis, a vajda

Ezért nem értem mit számít ha valaki meghal a választás előtt kicsivel.
Mondjuk Trumpot lelövik, Vance regisztrál, az elektorokat megválasztják, az elektorok meg ha repi többségűek megválasztják Vancet.
Azt akarom kidomborítani, hogy nem közvetlen elnökválasztás van, még ha az egész kampány, minden kommunikáció az elnökjelöltekről is szól.
Őszentsége Sobri Jóska

azért mert van egy határidő a regisztrálásra

Én eddig azt gondoltam képben vagyok, de most bezavarodtam.
Én úgy tudtam, hogy az USA-ban nem közvetlenül választanak elnököt, nem elnökre szavaz az ember, hanem elektorokra. Akik aztán elnököt választanak. Ebbe nem zavar bele ha a jelölt meghal pár nappal a választások előtt, mert az elektorok gyakorlatban bárkit választhatnak. Mi ebben a hiba?
Őszentsége Sobri Jóska

sztem ez inkább olyan mint egy népszavazás
hogy az adott állam eldönti hogy ő az adott jelöltet (pártot) támogatja
az elektorok pedig a választás eredményének megfeleően szavaznak utána
DE tudtommal ez nem kötelező (ugye ez lett volna trump trükkje is a kamu elektorokkal)
Negritis, a vajda

Ezért nem értem mit számít ha valaki meghal a választás előtt kicsivel.
Mondjuk Trumpot lelövik, Vance regisztrál, az elektorokat megválasztják, az elektorok meg ha repi többségűek megválasztják Vancet.
Azt akarom kidomborítani, hogy nem közvetlen elnökválasztás van, még ha az egész kampány, minden kommunikáció az elnökjelöltekről is szól.

Én eddig azt gondoltam képben vagyok, de most bezavarodtam.
Én úgy tudtam, hogy az USA-ban nem közvetlenül választanak elnököt, nem elnökre szavaz az ember, hanem elektorokra. Akik aztán elnököt választanak. Ebbe nem zavar bele ha a jelölt meghal pár nappal a választások előtt, mert az elektorok gyakorlatban bárkit választhatnak. Mi ebben a hiba?
Őszentsége Sobri Jóska

sztem ez inkább olyan mint egy népszavazás
hogy az adott állam eldönti hogy ő az adott jelöltet (pártot) támogatja
az elektorok pedig a választás eredményének megfeleően szavaznak utána
DE tudtommal ez nem kötelező (ugye ez lett volna trump trükkje is a kamu elektorokkal)

Én eddig azt gondoltam képben vagyok, de most bezavarodtam.
Én úgy tudtam, hogy az USA-ban nem közvetlenül választanak elnököt, nem elnökre szavaz az ember, hanem elektorokra. Akik aztán elnököt választanak. Ebbe nem zavar bele ha a jelölt meghal pár nappal a választások előtt, mert az elektorok gyakorlatban bárkit választhatnak. Mi ebben a hiba?

Btw. a legegyszerűbb (a fórum után hehe) írni a nagykövetségnek. Még egyetemista koromban rendszeresen írtam a nagykövetségeknek, ha valami nagyon érdekelt. Kivétel nélkül elég kimerítően válaszolt az összes, forrásokkal, cikk és könyvajánlásokkal stb. Az amerikainak pont valami választási rendszerrel kapcsolatosan írtam vagy 20 éve...(West Winges időszakomban sok ilyen kérdésem volt 😀 )
MC12

Nem akarom őket túl sokszor zaklatni, pár éve hálaadáskor írtam nekik bébipulyka témában. Próbálok a fontos témákra koncentrálni...

Szerkesztette: Assurbanapli

Btw. a legegyszerűbb (a fórum után hehe) írni a nagykövetségnek. Még egyetemista koromban rendszeresen írtam a nagykövetségeknek, ha valami nagyon érdekelt. Kivétel nélkül elég kimerítően válaszolt az összes, forrásokkal, cikk és könyvajánlásokkal stb. Az amerikainak pont valami választási rendszerrel kapcsolatosan írtam vagy 20 éve...(West Winges időszakomban sok ilyen kérdésem volt 😀 )

Te az amerikai választási rendszer szakértője vagy? Akkor hadd kérdezzek már valamit, amit nem tudok kiszűrni. Hogyan lesz valaki elnökjelölt? Mármint eljárásjogi szempontból. Nem az érdekel, hogy a pártban mi történik, hanem hogy a pártdöntésből hogy lesz állami döntés. És ha megvan(nak) a jelölt(ek), mi van, ha valaki pl visszalép. Vagy meghal. Hogy lesz új jelölt? Milyen határidők vannak erre?
Assurbanapli

Nagyon jó a kérdésed. Undi nagyrészt válaszolt, egy téma maradt ki, a szuperdelegáltak. Ez elvileg mindkét pártban meglévő intézmény lényege, hogy olyan, választott tisztségviselők mint mondjuk a párt elnöksége stb. fixen részt vesznek szavazati joggal a jelöltállításban. De van benne egy nagy csavar a két párt között.

A RNC esetében a szuperdelegáltak szavazati kötöttek, ahhoz az államhoz kell igazodniuk, amely delegálta őket.

Az DNC esetében a szuperdelegáltak szavazatai nem kötöttek, bárhogy szavazhatnak, és kiteszik a 15%-át a jelöltállításban részvevő delegáltaknak. Ezzel nem nehéz belátni, hogy mennyire könnyen tudják befolyásolni egy szoros előválasztás végeredményét. Ugye 2016-ban a szuperdelegáltak megfordíthatták volna a választás végeredményét, de nem tették meg. Clintonnak 300-zal több delegáltja volt, és emellé begyűjtötte a szuperdelegáltak 90%-át is.
Gyurma Pappa

Köszi, ezek érdekes dolgok, meg amiket undi írt, azok is, de nem ezt kérdeztem. Azzal kezdtem, hogy nem az érdekel, hogy a pártokban mi van.
De az oldalon, amit undi belinkelt, megtaláltam a választ, és be is írtam ide lejjebb.
Assurbanapli

Ja, világos. Az én gondolati keretrendszeremben nem elválasztható a két nagy párt és a jelöltállítás, meg a jelöltek mikéntje. A szuperdelegáltakat azért találtam érdekesnek, mert ugye a demokrácia hackelés fő eszköze a DNC-be ez.

De így már értem, ez a saját nézőpontomból volt válasz, nem a kérdésedre. Ezt még gyakorolnom kell.
Gyurma Pappa

Normál esetben igazad van. De előfordulhat nem normális helyzet is. Nekem ezek a kérdések pont arról jutottak eszembe, hogy mi van, ha Joe bácsi meghal három nappal a választások előtt? (Amikor még ő volt a jelölt.) Vagy mi van, ha Trumpot pár nappal a választás előtt lövik le?
Mert ebben az estben a pártok már nem érnek rá újra konvenciózni, meg jelölni. Hanem akkor az van, amennyire én kivettem, hogy mást nem nagyon lehet csinálni, csak azt, hogy a médiában bemondják az új támogatottjukat, aztán remélik, hogy a hír eljut minél több emberhez.
Assurbanapli

Igen, illetve technikai oldalrol problemasabb, mert nyomtatni kell uj szavazolapokat minden allamban, hiszen "write in"-kent olyan hatranyban lenne az uj jelolt, ami teljesen ertelmetlenne tenne a jeloleset. A funkcionalis analfabetak le se tudnak irni a jelolt nevet, sokan nem is tudjak, hogy lehet, a maradek meg lusta lenne.

A jeloltallito konvencio es a valasztas napja kozott mar a ket part bizottsaga dontene ugye, de ha a valasztasok elotti 1-2 napban tortenne ilyen -ne tortenjen-, akkor nagy valoszinuseg szerint kitolnak a valasztasokat egy-ket hettel.
undisputedly

Ha engem kérdeztek, ebben az esetben rendkívüli jogrendet léptetnének életbe, és a helyzet rendezéséig (2 hét - 1 hónap) eltolnák a választást vagy akár többel is. Erre szerintem az alkotmányosan fel lehet ruházni az elnököt.

100%-ig abban vagyok biztos, hogy nem lenne választás a kiírt napon.
Gyurma Pappa

Nekem már keveredik, hogy valamelyik sorozatban (WW) vagy olvasmányban, de mintha lenne olyan, hogy halott jelöltre is lehet szavazni, és akkor az alelnök lép hivatalba, aki azonnal választ maga mellé új alelnököt, addig meg a képviselőház elnöke a vp. Nem lehet, hogy a XX. módosítás erre is alkalmazható?

"Ha a megválasztott elnök hivatali idejének megjelölt kezdetére meghalna, a megválasztott alelnök lesz az elnök. Ha erre az időre nem választották volna meg az elnököt, vagy a megválasztott elnök valamilyen ok miatt nem töltheti be hivatalát, a megválasztott alelnök látja el az elnöki jogkört mindaddig, míg az elnök hivatalba nem léphet; ha valamilyen okból sem a megválasztott elnök, sem a megválasztott alelnök nem veheti át a hivatalát, a Kongresszus törvény útján rendelkezhet az elnöki hivatal ideiglenes betöltéséről, vagy meghatározhatja azt a módot, mellyel az elnöki hivatalt ellátó személyt megválasztják, amíg az elnök vagy az alelnök hivatalba nem léphet."

Értem, hogy a választás előtt nincs megválasztva - logikusan - de az volt az akarat, hogy az az ember legyen az elnök és az meg az alelnök az egyik párt felől, és mivel arra van eljárás - fentebb - hogy mi van, ha azután 3 perccel hal meg, hogy elnök lesz, akkor ez miért ne lenne alkalmazható az az előtti három percre is, amikor még csak jelölt?

De ha választanom kellene a te verziód valószínűb 😀
MC12

Ha a valasztas lezarulta utan 3 perccel (amugy ez nem egyseges idopont az allamok sokasagaban*) hal meg, akkor mar a valasztoi akarat megformalasara es kinyilvanitasara zavartalanul sor kerult. Akkor az alelnok lesz az elnok es valaszt maga melle masik alelnokot.

Ha a valasztasok lezarulta elott 3 perccel hal meg, valoszinuleg ugyanaz a forgatokonyv, de ha legalabb egy nappal a szavazas napja elott, akkor szerintem eltoljak.

*Itt latod, hogy helyi ido szerint elter a valasztas lezarultanak idopontja. Ehhez meg add hozza az idoeltolodast a keleti-nyugati part kozott.
 ballotpedia.org/State_Poll_Opening_and_Closing_Times_(2024)

Szerkesztette: undisputedly

Te az amerikai választási rendszer szakértője vagy? Akkor hadd kérdezzek már valamit, amit nem tudok kiszűrni. Hogyan lesz valaki elnökjelölt? Mármint eljárásjogi szempontból. Nem az érdekel, hogy a pártban mi történik, hanem hogy a pártdöntésből hogy lesz állami döntés. És ha megvan(nak) a jelölt(ek), mi van, ha valaki pl visszalép. Vagy meghal. Hogy lesz új jelölt? Milyen határidők vannak erre?
Assurbanapli

Nagyon jó a kérdésed. Undi nagyrészt válaszolt, egy téma maradt ki, a szuperdelegáltak. Ez elvileg mindkét pártban meglévő intézmény lényege, hogy olyan, választott tisztségviselők mint mondjuk a párt elnöksége stb. fixen részt vesznek szavazati joggal a jelöltállításban. De van benne egy nagy csavar a két párt között.

A RNC esetében a szuperdelegáltak szavazati kötöttek, ahhoz az államhoz kell igazodniuk, amely delegálta őket.

Az DNC esetében a szuperdelegáltak szavazatai nem kötöttek, bárhogy szavazhatnak, és kiteszik a 15%-át a jelöltállításban részvevő delegáltaknak. Ezzel nem nehéz belátni, hogy mennyire könnyen tudják befolyásolni egy szoros előválasztás végeredményét. Ugye 2016-ban a szuperdelegáltak megfordíthatták volna a választás végeredményét, de nem tették meg. Clintonnak 300-zal több delegáltja volt, és emellé begyűjtötte a szuperdelegáltak 90%-át is.
Gyurma Pappa

Köszi, ezek érdekes dolgok, meg amiket undi írt, azok is, de nem ezt kérdeztem. Azzal kezdtem, hogy nem az érdekel, hogy a pártokban mi van.
De az oldalon, amit undi belinkelt, megtaláltam a választ, és be is írtam ide lejjebb.
Assurbanapli

Ja, világos. Az én gondolati keretrendszeremben nem elválasztható a két nagy párt és a jelöltállítás, meg a jelöltek mikéntje. A szuperdelegáltakat azért találtam érdekesnek, mert ugye a demokrácia hackelés fő eszköze a DNC-be ez.

De így már értem, ez a saját nézőpontomból volt válasz, nem a kérdésedre. Ezt még gyakorolnom kell.
Gyurma Pappa

Normál esetben igazad van. De előfordulhat nem normális helyzet is. Nekem ezek a kérdések pont arról jutottak eszembe, hogy mi van, ha Joe bácsi meghal három nappal a választások előtt? (Amikor még ő volt a jelölt.) Vagy mi van, ha Trumpot pár nappal a választás előtt lövik le?
Mert ebben az estben a pártok már nem érnek rá újra konvenciózni, meg jelölni. Hanem akkor az van, amennyire én kivettem, hogy mást nem nagyon lehet csinálni, csak azt, hogy a médiában bemondják az új támogatottjukat, aztán remélik, hogy a hír eljut minél több emberhez.
Assurbanapli

Igen, illetve technikai oldalrol problemasabb, mert nyomtatni kell uj szavazolapokat minden allamban, hiszen "write in"-kent olyan hatranyban lenne az uj jelolt, ami teljesen ertelmetlenne tenne a jeloleset. A funkcionalis analfabetak le se tudnak irni a jelolt nevet, sokan nem is tudjak, hogy lehet, a maradek meg lusta lenne.

A jeloltallito konvencio es a valasztas napja kozott mar a ket part bizottsaga dontene ugye, de ha a valasztasok elotti 1-2 napban tortenne ilyen -ne tortenjen-, akkor nagy valoszinuseg szerint kitolnak a valasztasokat egy-ket hettel.
undisputedly

Ha engem kérdeztek, ebben az esetben rendkívüli jogrendet léptetnének életbe, és a helyzet rendezéséig (2 hét - 1 hónap) eltolnák a választást vagy akár többel is. Erre szerintem az alkotmányosan fel lehet ruházni az elnököt.

100%-ig abban vagyok biztos, hogy nem lenne választás a kiírt napon.
Gyurma Pappa

Nekem már keveredik, hogy valamelyik sorozatban (WW) vagy olvasmányban, de mintha lenne olyan, hogy halott jelöltre is lehet szavazni, és akkor az alelnök lép hivatalba, aki azonnal választ maga mellé új alelnököt, addig meg a képviselőház elnöke a vp. Nem lehet, hogy a XX. módosítás erre is alkalmazható?

"Ha a megválasztott elnök hivatali idejének megjelölt kezdetére meghalna, a megválasztott alelnök lesz az elnök. Ha erre az időre nem választották volna meg az elnököt, vagy a megválasztott elnök valamilyen ok miatt nem töltheti be hivatalát, a megválasztott alelnök látja el az elnöki jogkört mindaddig, míg az elnök hivatalba nem léphet; ha valamilyen okból sem a megválasztott elnök, sem a megválasztott alelnök nem veheti át a hivatalát, a Kongresszus törvény útján rendelkezhet az elnöki hivatal ideiglenes betöltéséről, vagy meghatározhatja azt a módot, mellyel az elnöki hivatalt ellátó személyt megválasztják, amíg az elnök vagy az alelnök hivatalba nem léphet."

Értem, hogy a választás előtt nincs megválasztva - logikusan - de az volt az akarat, hogy az az ember legyen az elnök és az meg az alelnök az egyik párt felől, és mivel arra van eljárás - fentebb - hogy mi van, ha azután 3 perccel hal meg, hogy elnök lesz, akkor ez miért ne lenne alkalmazható az az előtti három percre is, amikor még csak jelölt?

De ha választanom kellene a te verziód valószínűb 😀

Te az amerikai választási rendszer szakértője vagy? Akkor hadd kérdezzek már valamit, amit nem tudok kiszűrni. Hogyan lesz valaki elnökjelölt? Mármint eljárásjogi szempontból. Nem az érdekel, hogy a pártban mi történik, hanem hogy a pártdöntésből hogy lesz állami döntés. És ha megvan(nak) a jelölt(ek), mi van, ha valaki pl visszalép. Vagy meghal. Hogy lesz új jelölt? Milyen határidők vannak erre?
Assurbanapli

Nagyon jó a kérdésed. Undi nagyrészt válaszolt, egy téma maradt ki, a szuperdelegáltak. Ez elvileg mindkét pártban meglévő intézmény lényege, hogy olyan, választott tisztségviselők mint mondjuk a párt elnöksége stb. fixen részt vesznek szavazati joggal a jelöltállításban. De van benne egy nagy csavar a két párt között.

A RNC esetében a szuperdelegáltak szavazati kötöttek, ahhoz az államhoz kell igazodniuk, amely delegálta őket.

Az DNC esetében a szuperdelegáltak szavazatai nem kötöttek, bárhogy szavazhatnak, és kiteszik a 15%-át a jelöltállításban részvevő delegáltaknak. Ezzel nem nehéz belátni, hogy mennyire könnyen tudják befolyásolni egy szoros előválasztás végeredményét. Ugye 2016-ban a szuperdelegáltak megfordíthatták volna a választás végeredményét, de nem tették meg. Clintonnak 300-zal több delegáltja volt, és emellé begyűjtötte a szuperdelegáltak 90%-át is.
Gyurma Pappa

Köszi, ezek érdekes dolgok, meg amiket undi írt, azok is, de nem ezt kérdeztem. Azzal kezdtem, hogy nem az érdekel, hogy a pártokban mi van.
De az oldalon, amit undi belinkelt, megtaláltam a választ, és be is írtam ide lejjebb.
Assurbanapli

Ja, világos. Az én gondolati keretrendszeremben nem elválasztható a két nagy párt és a jelöltállítás, meg a jelöltek mikéntje. A szuperdelegáltakat azért találtam érdekesnek, mert ugye a demokrácia hackelés fő eszköze a DNC-be ez.

De így már értem, ez a saját nézőpontomból volt válasz, nem a kérdésedre. Ezt még gyakorolnom kell.
Gyurma Pappa

Normál esetben igazad van. De előfordulhat nem normális helyzet is. Nekem ezek a kérdések pont arról jutottak eszembe, hogy mi van, ha Joe bácsi meghal három nappal a választások előtt? (Amikor még ő volt a jelölt.) Vagy mi van, ha Trumpot pár nappal a választás előtt lövik le?
Mert ebben az estben a pártok már nem érnek rá újra konvenciózni, meg jelölni. Hanem akkor az van, amennyire én kivettem, hogy mást nem nagyon lehet csinálni, csak azt, hogy a médiában bemondják az új támogatottjukat, aztán remélik, hogy a hír eljut minél több emberhez.
Assurbanapli

Igen, illetve technikai oldalrol problemasabb, mert nyomtatni kell uj szavazolapokat minden allamban, hiszen "write in"-kent olyan hatranyban lenne az uj jelolt, ami teljesen ertelmetlenne tenne a jeloleset. A funkcionalis analfabetak le se tudnak irni a jelolt nevet, sokan nem is tudjak, hogy lehet, a maradek meg lusta lenne.

A jeloltallito konvencio es a valasztas napja kozott mar a ket part bizottsaga dontene ugye, de ha a valasztasok elotti 1-2 napban tortenne ilyen -ne tortenjen-, akkor nagy valoszinuseg szerint kitolnak a valasztasokat egy-ket hettel.
undisputedly

Ha engem kérdeztek, ebben az esetben rendkívüli jogrendet léptetnének életbe, és a helyzet rendezéséig (2 hét - 1 hónap) eltolnák a választást vagy akár többel is. Erre szerintem az alkotmányosan fel lehet ruházni az elnököt.

100%-ig abban vagyok biztos, hogy nem lenne választás a kiírt napon.

Te az amerikai választási rendszer szakértője vagy? Akkor hadd kérdezzek már valamit, amit nem tudok kiszűrni. Hogyan lesz valaki elnökjelölt? Mármint eljárásjogi szempontból. Nem az érdekel, hogy a pártban mi történik, hanem hogy a pártdöntésből hogy lesz állami döntés. És ha megvan(nak) a jelölt(ek), mi van, ha valaki pl visszalép. Vagy meghal. Hogy lesz új jelölt? Milyen határidők vannak erre?
Assurbanapli

Nagyon jó a kérdésed. Undi nagyrészt válaszolt, egy téma maradt ki, a szuperdelegáltak. Ez elvileg mindkét pártban meglévő intézmény lényege, hogy olyan, választott tisztségviselők mint mondjuk a párt elnöksége stb. fixen részt vesznek szavazati joggal a jelöltállításban. De van benne egy nagy csavar a két párt között.

A RNC esetében a szuperdelegáltak szavazati kötöttek, ahhoz az államhoz kell igazodniuk, amely delegálta őket.

Az DNC esetében a szuperdelegáltak szavazatai nem kötöttek, bárhogy szavazhatnak, és kiteszik a 15%-át a jelöltállításban részvevő delegáltaknak. Ezzel nem nehéz belátni, hogy mennyire könnyen tudják befolyásolni egy szoros előválasztás végeredményét. Ugye 2016-ban a szuperdelegáltak megfordíthatták volna a választás végeredményét, de nem tették meg. Clintonnak 300-zal több delegáltja volt, és emellé begyűjtötte a szuperdelegáltak 90%-át is.
Gyurma Pappa

Köszi, ezek érdekes dolgok, meg amiket undi írt, azok is, de nem ezt kérdeztem. Azzal kezdtem, hogy nem az érdekel, hogy a pártokban mi van.
De az oldalon, amit undi belinkelt, megtaláltam a választ, és be is írtam ide lejjebb.
Assurbanapli

Ja, világos. Az én gondolati keretrendszeremben nem elválasztható a két nagy párt és a jelöltállítás, meg a jelöltek mikéntje. A szuperdelegáltakat azért találtam érdekesnek, mert ugye a demokrácia hackelés fő eszköze a DNC-be ez.

De így már értem, ez a saját nézőpontomból volt válasz, nem a kérdésedre. Ezt még gyakorolnom kell.
Gyurma Pappa

Normál esetben igazad van. De előfordulhat nem normális helyzet is. Nekem ezek a kérdések pont arról jutottak eszembe, hogy mi van, ha Joe bácsi meghal három nappal a választások előtt? (Amikor még ő volt a jelölt.) Vagy mi van, ha Trumpot pár nappal a választás előtt lövik le?
Mert ebben az estben a pártok már nem érnek rá újra konvenciózni, meg jelölni. Hanem akkor az van, amennyire én kivettem, hogy mást nem nagyon lehet csinálni, csak azt, hogy a médiában bemondják az új támogatottjukat, aztán remélik, hogy a hír eljut minél több emberhez.
Assurbanapli

Igen, illetve technikai oldalrol problemasabb, mert nyomtatni kell uj szavazolapokat minden allamban, hiszen "write in"-kent olyan hatranyban lenne az uj jelolt, ami teljesen ertelmetlenne tenne a jeloleset. A funkcionalis analfabetak le se tudnak irni a jelolt nevet, sokan nem is tudjak, hogy lehet, a maradek meg lusta lenne.

A jeloltallito konvencio es a valasztas napja kozott mar a ket part bizottsaga dontene ugye, de ha a valasztasok elotti 1-2 napban tortenne ilyen -ne tortenjen-, akkor nagy valoszinuseg szerint kitolnak a valasztasokat egy-ket hettel.

Te az amerikai választási rendszer szakértője vagy? Akkor hadd kérdezzek már valamit, amit nem tudok kiszűrni. Hogyan lesz valaki elnökjelölt? Mármint eljárásjogi szempontból. Nem az érdekel, hogy a pártban mi történik, hanem hogy a pártdöntésből hogy lesz állami döntés. És ha megvan(nak) a jelölt(ek), mi van, ha valaki pl visszalép. Vagy meghal. Hogy lesz új jelölt? Milyen határidők vannak erre?
Assurbanapli

Nagyon jó a kérdésed. Undi nagyrészt válaszolt, egy téma maradt ki, a szuperdelegáltak. Ez elvileg mindkét pártban meglévő intézmény lényege, hogy olyan, választott tisztségviselők mint mondjuk a párt elnöksége stb. fixen részt vesznek szavazati joggal a jelöltállításban. De van benne egy nagy csavar a két párt között.

A RNC esetében a szuperdelegáltak szavazati kötöttek, ahhoz az államhoz kell igazodniuk, amely delegálta őket.

Az DNC esetében a szuperdelegáltak szavazatai nem kötöttek, bárhogy szavazhatnak, és kiteszik a 15%-át a jelöltállításban részvevő delegáltaknak. Ezzel nem nehéz belátni, hogy mennyire könnyen tudják befolyásolni egy szoros előválasztás végeredményét. Ugye 2016-ban a szuperdelegáltak megfordíthatták volna a választás végeredményét, de nem tették meg. Clintonnak 300-zal több delegáltja volt, és emellé begyűjtötte a szuperdelegáltak 90%-át is.
Gyurma Pappa

Köszi, ezek érdekes dolgok, meg amiket undi írt, azok is, de nem ezt kérdeztem. Azzal kezdtem, hogy nem az érdekel, hogy a pártokban mi van.
De az oldalon, amit undi belinkelt, megtaláltam a választ, és be is írtam ide lejjebb.
Assurbanapli

Ja, világos. Az én gondolati keretrendszeremben nem elválasztható a két nagy párt és a jelöltállítás, meg a jelöltek mikéntje. A szuperdelegáltakat azért találtam érdekesnek, mert ugye a demokrácia hackelés fő eszköze a DNC-be ez.

De így már értem, ez a saját nézőpontomból volt válasz, nem a kérdésedre. Ezt még gyakorolnom kell.
Gyurma Pappa

Normál esetben igazad van. De előfordulhat nem normális helyzet is. Nekem ezek a kérdések pont arról jutottak eszembe, hogy mi van, ha Joe bácsi meghal három nappal a választások előtt? (Amikor még ő volt a jelölt.) Vagy mi van, ha Trumpot pár nappal a választás előtt lövik le?
Mert ebben az estben a pártok már nem érnek rá újra konvenciózni, meg jelölni. Hanem akkor az van, amennyire én kivettem, hogy mást nem nagyon lehet csinálni, csak azt, hogy a médiában bemondják az új támogatottjukat, aztán remélik, hogy a hír eljut minél több emberhez.

Az USA-belpolitika szorakoztato es celiranyos.
undisputedly

már csak ezért is illene követnie mindenkinek a college footballt, mert ahogy pl most a California fanok trollkodnak a már legyőzött auburniekkel és a következő ellenfelükkel, a Florida State-tel szemben, az pont ezt a "világok harcát" testesíti meg végtelenül szórakoztató módon

Case in point:

FSU has announced a Stripe Out this Saturday vs Cal!

Check your row number:
60s: Marxist Red
50s: Orange
40s: They/Them Yellow
30s: Capitalism is a Crime Green
20s: Atlantic Coast Blue
0-19: Open Border Purple pic.twitter.com/y2gjDEySMa

— OTT TO GO (@HaasOfOtt) September 17, 2024

Az USA-belpolitika szorakoztato es celiranyos. A franciarol egyik sem mondhato el, sot. De kalappal 😊
undisputedly

Viszont erősen befolyásolja szűkebb és tágabb hazánkat.

A német politika túlságosan kiszámítható, azért nem érdekel különösebben. Nagyon kevés meglepetés van ott, a franciáknál meg állandóan az van 😀

JD nem okos

 www.theguardian.com/us-news/2024/sep/15/jd-vance-lies-haitian-immigrants

arról hogy hogyan kerül valaki a szavazó papírra itt egy mókás baklövés
Jill Stein és a Green Party részéről
 thenevadaindependent.com/article/fact-brief-did-the-nevada-green-party-accidentally-try-to-qualify-presidential-candidate-jill-stein-as-a-referendum