A pénz általános elmélete

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.
peterk2005 udvari bolond

Szerintem nem lehet ilyen egyszerüen elkerülni a kettős adóbefizetést. Forrásadót sem úgy fizetsz, hogy kiválasztod a kedvenc országod, hogy márpedig én eszerint adózok, mert EU. Az észteknél van digitális állampolgárság, ott csinálhatsz egy vállalkozást ami az észt adórendszer szerint adózik, de magánszemélyként ahol az év 181 napján élsz, aszerint adózol.
vpi

Az ír nem azért jön a képbe, hogy _én_ ott adózzak. Én itthon adózom. Az ír azért van, mert így az lesz a jövedelem megszerzés helye (nem az USA). És az írekkel van egyezmény.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.
peterk2005 udvari bolond

Szerintem nem lehet ilyen egyszerüen elkerülni a kettős adóbefizetést. Forrásadót sem úgy fizetsz, hogy kiválasztod a kedvenc országod, hogy márpedig én eszerint adózok, mert EU. Az észteknél van digitális állampolgárság, ott csinálhatsz egy vállalkozást ami az észt adórendszer szerint adózik, de magánszemélyként ahol az év 181 napján élsz, aszerint adózol.

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.Lecsó

Visszaolvasva az utóbbi pár postot, felmerült bennem egy kérdés: akinek vannak amerikai befektetései, gondolkozik esetleg abban, hogy (akár aktívan, akár passzívan kezelt) accumulating ETF-ekbe tegye? (Esetleg forgassa át a meglevő portfóliót?) Konkrétan olyanba, ami S&P 500-ra fókuszál / abba fektet, de pl. Németországban vagy Írországban van bevezetve. (Van ilyenje a Vanguardnak és a Blackrocknak is, szóval nem is kell valami senki által nem ismertet választani.) Tudom, hogy költség, de biztos, hogy olcsóbb, mint dupla forrásadót plusz dupla adót fizetni.

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Az amerikai tőzsdei kereskedés eddig is úgy ment - legalábbis amit én ismerek -, hogy az amcsik eleve levonták az osztalékatót (és árfolyam-nyereség adót is), és a maradék lett jóváírva a számládon. Aztán TE itthon a kettős adóztatási egyezmény miatt JÓVÁÍRHATTAD a levont összeget, azaz nem kellett ITTHON IS leadózni. Ebből a szempontból TBSZ esetén semmi nem változik. Az amcsik továbbra is levonják, a TBSZ miatt meg eleve nem kell adózni, így egyezménytől függetlenül nincs kettős adózás, mert a magyar fél nem is adóztat. A NEM TBSZ-es számlákat érinti a dolog persze. (Szerintem egyébként az eu-s bróker cég esetén is így van. Ő is csak úgy tudja kihozni a nyereséget onnan, hogy leadózza ott. Aztán ha a brókercég adó-országának van egyezménye, akkor az USA által leadózott/levont összeget jóváírhatja a saját adójában, ha nincs egyezménye, akkor nem.)

A TBSZ-el kapcsolatban örülnék, ha valakinek lenne válasza. Egyszerűen nem értem, hogy ilyen tranzakciós díjakkal hogy éri meg nemzetközi piacokon befektetni a számlára tett pénzt. Nekem meg ez lenne a célom. (ÉPPEN a kettős adóztatásos dolog miatt gondolkozom a TBSZ-en, mert az USA így is úgy is levonta/levonja az adót, amiből a hazai adó zömét le lehetett írni, így nem volt komoly előnye a TBSZ eleve adómentességének, hiszen más számla is szinte az volt (hazai adóban). Mostantól lenne jó, mert mostantól viszont nem TBSZ esetén már nem lehet levonni/jóváírni, így sokat jelentene az eleve adómentesség.)
peterk2005 udvari bolond

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.
Az egyezmény léte elsősorban nem azt jelenti, hogy több vagy kevesebb az adó, hanem hogy le van írva, aztán így nem változhat évente.
Lecsó

Nyilván igazad van, számos következménye van annak, ha nincs megállapodás két ország között. Én csak a saját "praktikus" hétköznapi szemszögemből írtam, hogy éppen azért gondolkozom a TBSZ számlán, mert annak az adómentessége "megvéd" az esetleges változásoktól magyar oldalon, amerikai oldalon meg nem hiszem, hogy variálnának a közeljövőben. Így az én szemszögemből kb. hasonló kondíciókkal tudnám a papírjaimat tartani, mint eddig. Csak, hát ezekkel a tranzakciós díjakkal make no sense az egész, mert az osztalékokkal nem tudok mit kezdeni. Se kivenni nem tudom, se hozzárakni nem tudok, hogy nagyobb tételben vásárolva leszorítsam az újrabefektetés díjarányait.

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Az amerikai tőzsdei kereskedés eddig is úgy ment - legalábbis amit én ismerek -, hogy az amcsik eleve levonták az osztalékatót (és árfolyam-nyereség adót is), és a maradék lett jóváírva a számládon. Aztán TE itthon a kettős adóztatási egyezmény miatt JÓVÁÍRHATTAD a levont összeget, azaz nem kellett ITTHON IS leadózni. Ebből a szempontból TBSZ esetén semmi nem változik. Az amcsik továbbra is levonják, a TBSZ miatt meg eleve nem kell adózni, így egyezménytől függetlenül nincs kettős adózás, mert a magyar fél nem is adóztat. A NEM TBSZ-es számlákat érinti a dolog persze. (Szerintem egyébként az eu-s bróker cég esetén is így van. Ő is csak úgy tudja kihozni a nyereséget onnan, hogy leadózza ott. Aztán ha a brókercég adó-országának van egyezménye, akkor az USA által leadózott/levont összeget jóváírhatja a saját adójában, ha nincs egyezménye, akkor nem.)

A TBSZ-el kapcsolatban örülnék, ha valakinek lenne válasza. Egyszerűen nem értem, hogy ilyen tranzakciós díjakkal hogy éri meg nemzetközi piacokon befektetni a számlára tett pénzt. Nekem meg ez lenne a célom. (ÉPPEN a kettős adóztatásos dolog miatt gondolkozom a TBSZ-en, mert az USA így is úgy is levonta/levonja az adót, amiből a hazai adó zömét le lehetett írni, így nem volt komoly előnye a TBSZ eleve adómentességének, hiszen más számla is szinte az volt (hazai adóban). Mostantól lenne jó, mert mostantól viszont nem TBSZ esetén már nem lehet levonni/jóváírni, így sokat jelentene az eleve adómentesség.)
peterk2005 udvari bolond

Szerintem az első bekezdésben leírtakban nincs teljesen igazad. Legalább is abban, hogy nem változik semmi. Pont az a lényege, hogy duplájára nő a forrásadó ott, és itt is adóztatható lesz. Sőt, mivel nincs egyezmény, ezért mindenki úgy adóztat és akkora mértékben, ahogy akar. Pont ez a szopó. A jelenlegi helyzet egyezmény hiányában csak egy "átmeneti állapot", bármikor megváltozhat.
Pl a jövedelemadó esetében: ha USA-ban dolgozik valaki, aki magyar állampolgár, és amúgy semmi köze Mo-hoz, akkor állampolgári jogon is adóköteles a jövedelme. Jelenleg még az ottani adó 95%-a levonható az itteni adóból. Ha az több mint itt, nem kell adót fizetni, de kell nullás bevallás. Ha kevesebb, akkor még fizetni is kell. Jelenleg. Aztán mi lesz később, majd kitalálják... Lehet hogy jobb lesz. Lehet hogy rosszabb.
Az egyezmény léte elsősorban nem azt jelenti, hogy több vagy kevesebb az adó, hanem hogy le van írva, aztán így nem változhat évente.

Szerkesztette: Lecsó

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Off:
Az etoron vett amcsi reszvenyekre vajon vonatkozik? Hisz ciprusi cegkent mukodik EUban.
Borbinho

Ott biztos, hogy nem részvényt veszel, hanem cfd-t. Pont ezért szerintem nem vonatkozik. De csak tipp...

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Az amerikai tőzsdei kereskedés eddig is úgy ment - legalábbis amit én ismerek -, hogy az amcsik eleve levonták az osztalékatót (és árfolyam-nyereség adót is), és a maradék lett jóváírva a számládon. Aztán TE itthon a kettős adóztatási egyezmény miatt JÓVÁÍRHATTAD a levont összeget, azaz nem kellett ITTHON IS leadózni. Ebből a szempontból TBSZ esetén semmi nem változik. Az amcsik továbbra is levonják, a TBSZ miatt meg eleve nem kell adózni, így egyezménytől függetlenül nincs kettős adózás, mert a magyar fél nem is adóztat. A NEM TBSZ-es számlákat érinti a dolog persze. (Szerintem egyébként az eu-s bróker cég esetén is így van. Ő is csak úgy tudja kihozni a nyereséget onnan, hogy leadózza ott. Aztán ha a brókercég adó-országának van egyezménye, akkor az USA által leadózott/levont összeget jóváírhatja a saját adójában, ha nincs egyezménye, akkor nem.)

A TBSZ-el kapcsolatban örülnék, ha valakinek lenne válasza. Egyszerűen nem értem, hogy ilyen tranzakciós díjakkal hogy éri meg nemzetközi piacokon befektetni a számlára tett pénzt. Nekem meg ez lenne a célom. (ÉPPEN a kettős adóztatásos dolog miatt gondolkozom a TBSZ-en, mert az USA így is úgy is levonta/levonja az adót, amiből a hazai adó zömét le lehetett írni, így nem volt komoly előnye a TBSZ eleve adómentességének, hiszen más számla is szinte az volt (hazai adóban). Mostantól lenne jó, mert mostantól viszont nem TBSZ esetén már nem lehet levonni/jóváírni, így sokat jelentene az eleve adómentesség.)

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...
Lecsó

Off:
Az etoron vett amcsi reszvenyekre vajon vonatkozik? Hisz ciprusi cegkent mukodik EUban.

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?
peterk2005 udvari bolond

Én nem foglalkoztam TBSZ-szel, de azt ugye tudod, hogy 24 jan 1-től NEM ÉL az USA-Mo közötti egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről? Ez minden olyan befektetés hozamát vagy megtérülését befolyásolja, ami USA-ban keletkeztet kamat-, osztalék- vagy árfolyamnyereséget.
TBSZ-nél az itthoni adót ugyan megúszod, az ottanit viszont nem (30%-os forrásadó).
Ezeket érdemes átbeszélni egy hozzáértóvel. Mondjuk én háromnál is próbálkoztam de elég nagy volt a bizonytalanság, mert sok olyan elem van ebben a sztoriban, ami egyoldalúan is változhat innentől.
A lényeg, hogy ezek a tengerentúli vásárlások most egy ideig szerintem elég keszekuszák lesznek. Pl mi van akkor, ha eu-s brókercégen keresztül vásárolsz amerikai papírt? Vagy ha egy etf-et vagy cfd-t veszel meg, ami nem a részvény, hanem annak származtatott terméke? Az hogy adózik majd? Stb. stb...

Szerkesztette: Lecsó

Hülye vagyok - a nevekkel és megnevezésekkel konstans bajom van 😀 -, TBSZ-re, tartós befektetési számlára gondoltam persze. Néztem pár brókernél, de zavaróan magas tranzakciós díjaik vannak pl. amerikai tőzsdei részvények vásárlására.

Nem is az zavar, hogy amikor felépítem a portfóliót, akkor drága, mert akkor nagyobb csomagokat vesz még az ember, elviselhetőre kihozható. Nade a megvásárolt részvények után - remélhetőleg - időről időre lesz osztalék is. Amit egy tartós befektetési számlán jó lenne visszaforgatni. És azok már kisebb összegek lesznek, évemte a portfólió értékének néhány százaléka csak. Ezeket ilyen díjak mellett értelmetlen visszaforgatni. Vagy én nem értek valamit?

MTSZ? Megtakarítási számla? Vagy mit értesz ez alatt?

Ki hol / kinél vezet MTSZ számlát? Lehet, hogy hazahozok némi pénzt, és itthon kéne neki helyet találnom. MTSZ számlára gondoltam, de akármelyiket is nézem, zavaróan magasak a tranzakciós díjak.... (USA tőzsde lenne a cél elsősorban).

Fundamenta megéri még? Néhány éve kötöttem, s pár kósza magyar pénznem dacol a számlán a világgazdasággal és a magyar egyedi kiváló környezettel (+ megingathatatlan bizalom a kormány irányába).
TBSZ és PMÁP-on gondolkodtam helyette.
Ventura

Nekem is van Fundim még.
Azt kell megnézni, hogy milyen hitelt tudnak adni meg hogyan.
Ha Funda Ingatlanon keresztül akarsz venni lakást, akkor asszem 6,9%-os az áthidaló, utána már az eredeti, alacsonyabb jön.
Lúdas Solymi

A Fundi egyetlen értelme kb a kedvezményes hitel. A kamattámogatás és a kamat a mai ingatlanárakhoz képest lófütty, mert maximalizálva van, még ha jól is hangzik. De pl ha régóta van, most a piaci árnál jóval kedvezőbb hitelt kaphatsz. Cserébe csak ingatlan célú, bár biztosan vannak trükkök, hogyan lehet kikerülni.

Fundamenta megéri még? Néhány éve kötöttem, s pár kósza magyar pénznem dacol a számlán a világgazdasággal és a magyar egyedi kiváló környezettel (+ megingathatatlan bizalom a kormány irányába).
TBSZ és PMÁP-on gondolkodtam helyette.
Ventura

Nekem is van Fundim még.
Azt kell megnézni, hogy milyen hitelt tudnak adni meg hogyan.
Ha Funda Ingatlanon keresztül akarsz venni lakást, akkor asszem 6,9%-os az áthidaló, utána már az eredeti, alacsonyabb jön.

 24.hu/fn/gazdasag/2023/06/13/ado-adocsomag-adozas-inflacio-afa-jovedeki-ado-szocho-penzugyminiszterium-aremeles-kiskereskedelem-kulonado-repulojegy-szja-adotorvenyek-allampapir-koltsegvetes/
empty taxi

Tehát a kovetkezo 5 evre a magyar haztartasok (atlag) növekedése parkolo palyara kerul.
Ventura

Szerintem túlságosan nem zavarja a 13 éve regnáló hatalmat az ilyesmi, ezzel együtt is behúzzák a következő választásokat.
bobi0092

Nem az a baj, hogy a regnáló hatalmat nem zavarja, hanem az, hogy a szavazóikat sem
slowmotion

De még szerencse, hogy nem az ellenzék győzött legutóbb. Lenne ám ezeket verdeső infláció, meg egy halom plusz adó...

Fundamenta megéri még? Néhány éve kötöttem, s pár kósza magyar pénznem dacol a számlán a világgazdasággal és a magyar egyedi kiváló környezettel (+ megingathatatlan bizalom a kormány irányába).
TBSZ és PMÁP-on gondolkodtam helyette.

 24.hu/fn/gazdasag/2023/06/13/ado-adocsomag-adozas-inflacio-afa-jovedeki-ado-szocho-penzugyminiszterium-aremeles-kiskereskedelem-kulonado-repulojegy-szja-adotorvenyek-allampapir-koltsegvetes/
empty taxi

Tehát a kovetkezo 5 evre a magyar haztartasok (atlag) növekedése parkolo palyara kerul.
Ventura

Szerintem túlságosan nem zavarja a 13 éve regnáló hatalmat az ilyesmi, ezzel együtt is behúzzák a következő választásokat.
bobi0092

Nem az a baj, hogy a regnáló hatalmat nem zavarja, hanem az, hogy a szavazóikat sem

 24.hu/fn/gazdasag/2023/06/13/ado-adocsomag-adozas-inflacio-afa-jovedeki-ado-szocho-penzugyminiszterium-aremeles-kiskereskedelem-kulonado-repulojegy-szja-adotorvenyek-allampapir-koltsegvetes/
empty taxi

Tehát a kovetkezo 5 evre a magyar haztartasok (atlag) növekedése parkolo palyara kerul.
Ventura

Szerintem túlságosan nem zavarja a 13 éve regnáló hatalmat az ilyesmi, ezzel együtt is behúzzák a következő választásokat.

 24.hu/fn/gazdasag/2023/06/13/ado-adocsomag-adozas-inflacio-afa-jovedeki-ado-szocho-penzugyminiszterium-aremeles-kiskereskedelem-kulonado-repulojegy-szja-adotorvenyek-allampapir-koltsegvetes/
empty taxi

Tehát a kovetkezo 5 evre a magyar haztartasok (atlag) növekedése parkolo palyara kerul.

 24.hu/fn/gazdasag/2023/06/13/ado-adocsomag-adozas-inflacio-afa-jovedeki-ado-szocho-penzugyminiszterium-aremeles-kiskereskedelem-kulonado-repulojegy-szja-adotorvenyek-allampapir-koltsegvetes/

Na, regisztráltam én is magamat (ügyfélkapun keresztül). Meglátjuk. peterk2005 udvari bolond

Hmm. Négy nap telt el, és el is készült a regisztrácóm, megkaptam a dokumentumokat és gond nélkül be tudtam lépni weben és mobilon is. A webes belépés mondjuk abban nem tetszik, hogy az SMS ellenőrző kód olyan, mint a jelszó. Kis- és nagybetűk, számok vegyesen, jó hosszan. Az ember percekig eljátszik így, mire be tud lépni. Ez túl lett tolva. A jelszó az állandó, annál érhető, hogy komplexre van szükség. De az ilyen egyszeri ellenőrző kódnak nem kell bonyolultnak lennie, mert egyszer használatos, pár percig él csak. Simán lehetne egy 6+ jegyű szám és kész.

Ettől eltekintve eddig tetszik. A felület és a mobil app se úgy néz ki, mint a tipikus állami cucc. Ezt akárki is csinálta, nem csak a pénzt tette el (végre valami).
peterk2005 udvari bolond

Megint megpróbálom és megkövetek mindenkit, ha most sikerül, de higgyétek el, eddig - nekem - nem működött.
vpi

Ó, simán elhiszem. 😊

A szerződés keretében kaptam - vagy kapni fogok majd - egy hozzáférést az MNB valamilyen oldalára, ahol meg tudok nézni valamit. Aki használja, attól kérdezném, hogy ez mi? Nem volt időm megnézni, csak átfutottam, és első blikkre úgy értettem, hogy ott fogom tudni ellenőrizni, hogy ha adok egy megbízást valamilyen papírra, akkor azt a kereskedő valóban meg is veszi a nevemben/nevemre. Jól értettem? Ha igen, akkor piaci kereskedő esetében értem is a célt, de az államkincstár mint kereskedő esetében picit muris. 😊 (Persze értem, ha ez valami szabály szerinti standard megoldás, adni KELL.)
peterk2005 udvari bolond

Havi kimutatást a pénzmozgásról, meg a számlaegyenlegedről. Amit mondjuk én sem értettem mert weben és mobilon is ugyanúgy elérhető a kincstár oldalán.

Na, regisztráltam én is magamat (ügyfélkapun keresztül). Meglátjuk. peterk2005 udvari bolond

Hmm. Négy nap telt el, és el is készült a regisztrácóm, megkaptam a dokumentumokat és gond nélkül be tudtam lépni weben és mobilon is. A webes belépés mondjuk abban nem tetszik, hogy az SMS ellenőrző kód olyan, mint a jelszó. Kis- és nagybetűk, számok vegyesen, jó hosszan. Az ember percekig eljátszik így, mire be tud lépni. Ez túl lett tolva. A jelszó az állandó, annál érhető, hogy komplexre van szükség. De az ilyen egyszeri ellenőrző kódnak nem kell bonyolultnak lennie, mert egyszer használatos, pár percig él csak. Simán lehetne egy 6+ jegyű szám és kész.

Ettől eltekintve eddig tetszik. A felület és a mobil app se úgy néz ki, mint a tipikus állami cucc. Ezt akárki is csinálta, nem csak a pénzt tette el (végre valami).
peterk2005 udvari bolond

Megint megpróbálom és megkövetek mindenkit, ha most sikerül, de higgyétek el, eddig - nekem - nem működött.
vpi

Ó, simán elhiszem. 😊

A szerződés keretében kaptam - vagy kapni fogok majd - egy hozzáférést az MNB valamilyen oldalára, ahol meg tudok nézni valamit. Aki használja, attól kérdezném, hogy ez mi? Nem volt időm megnézni, csak átfutottam, és első blikkre úgy értettem, hogy ott fogom tudni ellenőrizni, hogy ha adok egy megbízást valamilyen papírra, akkor azt a kereskedő valóban meg is veszi a nevemben/nevemre. Jól értettem? Ha igen, akkor piaci kereskedő esetében értem is a célt, de az államkincstár mint kereskedő esetében picit muris. 😊 (Persze értem, ha ez valami szabály szerinti standard megoldás, adni KELL.)

Na, regisztráltam én is magamat (ügyfélkapun keresztül). Meglátjuk. peterk2005 udvari bolond

Hmm. Négy nap telt el, és el is készült a regisztrácóm, megkaptam a dokumentumokat és gond nélkül be tudtam lépni weben és mobilon is. A webes belépés mondjuk abban nem tetszik, hogy az SMS ellenőrző kód olyan, mint a jelszó. Kis- és nagybetűk, számok vegyesen, jó hosszan. Az ember percekig eljátszik így, mire be tud lépni. Ez túl lett tolva. A jelszó az állandó, annál érhető, hogy komplexre van szükség. De az ilyen egyszeri ellenőrző kódnak nem kell bonyolultnak lennie, mert egyszer használatos, pár percig él csak. Simán lehetne egy 6+ jegyű szám és kész.

Ettől eltekintve eddig tetszik. A felület és a mobil app se úgy néz ki, mint a tipikus állami cucc. Ezt akárki is csinálta, nem csak a pénzt tette el (végre valami).
peterk2005 udvari bolond

Megint megpróbálom és megkövetek mindenkit, ha most sikerül, de higgyétek el, eddig - nekem - nem működött.

Na, regisztráltam én is magamat (ügyfélkapun keresztül). Meglátjuk. peterk2005 udvari bolond

Hmm. Négy nap telt el, és el is készült a regisztrácóm, megkaptam a dokumentumokat és gond nélkül be tudtam lépni weben és mobilon is. A webes belépés mondjuk abban nem tetszik, hogy az SMS ellenőrző kód olyan, mint a jelszó. Kis- és nagybetűk, számok vegyesen, jó hosszan. Az ember percekig eljátszik így, mire be tud lépni. Ez túl lett tolva. A jelszó az állandó, annál érhető, hogy komplexre van szükség. De az ilyen egyszeri ellenőrző kódnak nem kell bonyolultnak lennie, mert egyszer használatos, pár percig él csak. Simán lehetne egy 6+ jegyű szám és kész.

Ettől eltekintve eddig tetszik. A felület és a mobil app se úgy néz ki, mint a tipikus állami cucc. Ezt akárki is csinálta, nem csak a pénzt tette el (végre valami).

Én konkrétan azért nem folytattam, mert nem akarok promózni semmilyen pénzügyi megoldást vagy szolgáltatót. Mindenki oda teszi a pénzét, ahova akarja.

Van egy olyan fogalom, hogy partnerkockázat. Ha nem egy barlangban élsz és részt veszel a modern pénzrendszerben bármilyen szinten, akkor te is futod ezeket. Te cash-ben tartod a pénzed, ezért neked a pénzt kibocsájtó állam jelenti ezt a kockázatot. Nem váltja be, nem úgy váltja vissza, elinflálja, stb. Nincs ezzel baj, te ezt választottad. Csak azt ne hidd, hogy biztonságban van a pénzed.

Budacash, és társai gondolathoz: Ha valaki odaadja a pénzét valakinek, vagy csak rábízza egy időre, akkor járjon utána, hogy ki az illető. Én nem fogadom el azt az érvelést, hogy az átlagembernek ezt nem kell tudni. Vagy OK, de akkor ne akarjon átlag feletti hozamot se (amit ugye az ilyen kóklerek kínálnak jellemzően.)

Az ilyen fiaskók, csődök is részei a játéknak, most már sokkal többen értik, miért fontos jól megválasztani és DIVERZIFIKÁLNI a pénzünket kezelőket.
Lecsó

Csak egy megjegyzés Budacash, és társai gondolathoz:

Budacash: 1995 májusában alapították. Alapításától kezdve a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tagja volt. 2015-ben ment csődbe... 20 év után... Ne mondd már nekem, hogy ezt lehetett sejteni. Nem Mohamed kezelte a pénzt a Blahán, könyörgöm.

A magasabb hozam, magasabb kockázattal jár, ezt én elfogadom, ti szidjátok az embert, hogy miért a biztonságos bankban tartja a pénzecskéjét.
vpi

Még valami ehhez a témához:
Nagyon sokan keverik az alap fogalmakat is. Lásd pl bróker és alapkezelő. Pl a Budacash brókerház volt. Ha volt pénzed, felhívtad a brókeredet, hogy mibe érdemes fektetni, ő meg mondott valamit. De a döntés a tiéd volt. Az alapkezelőnél minimális beleszólásod van, hogy a pénzedet mibe fektessék. Kb a kockázatvállalási hajlandóságod az egyetlen paraméter.
A bróker a kötési méretben és számban érdekelt, mert a comission a díja. Az alapkezelő általában egy minimális fix díjat kap, és azon kívül mondjuk a referencia hozam feletti nyereségből részesedik.
A bróker alapvetően trédel, a piaci volatilitást próbálja kihasználni, sokkal többet köt. Az alapkezelő meg befektet, hosszabb távra hozza meg a döntéseit. Ezért is javasolják a min 4-5 éves távon gondolkodást.
És még hosszan lehetne sorolni, de a lényeg, hogy az alapvető érdekek mások a pénzügyi döntések meghozatalában. Ez óriási különbség.
Ezért sincs értelme pl a Budacash-t meg mondjuk egy alapkezelőt, pláne egy bankot összehasonlítani.

Szerkesztette: Lecsó